Nagyjából én is így kalkuláltam, de ha van rá lehetőség akkor a tetőhöz nem szeretnék még nyúlni vásárlás után néhány évig.
Max 10 millió hitelt akarok felvenni a felújításra, amibe lenne ajzatbetonozás szigeteléssel a padlófűtés miatt, födém szigetelés gipszkarton mennyezettel, nyílászáró csere, villany és gépészet teljes cserével gázkazános fűtéssel, burkolás. És jó lenne ha még a konyha bútor kijönne belőle. Szinte mindent én fogok csinálni haverokkal, kivéve a fűtés és víz szerelést. Utóbbinál a munkatársam mondta, ha segítek neki akkor jóval olcsóbb lesz.
Az egymással szemben lévő szarufák össze vannak kötve. A padláson sétálva még átfértem alattuk, azaz kb 180 cm körül lehet a fogópár alsó síkja. Felül a szarufák egy gerinc szelemenre vannak rátéve, alul pedig látszik a talpsztelemen. Nem láttam korhadást, és beázás nyomokat sem a padláson.
A ház körül a fal mellett körbe puha a föld, de nem igen volt mostanába eső azon a környéken. Közben lekértem a tulajdoni lapot, a bejegyző határozat 1962-es. Csatorna vasakat, vagy azok nyomait sem láttam, így valószínűleg nem is volt soha.
Ebbe a magasságba még eddig nem láttam vízszintes repedéseket, felénk a ferde hatásvonalú, és/vagy a függőleges a jellemző.
Mi is felújítandó kádárkockát vettünk, azt újítjuk most fel. A következőkre számíthatsz.
A palát le kell dobni, alatta a szarufákat meg kell erősíteni, fogópárokat ki kell cserélni. A tetőszerkezetre páraáteresztő fóliát kell rakni, ehhez stafnikat is kell rakni, majd a cserépléceket is ki kell cserélni (hacsak nincs olyan oltári szerencséd, hogy bramac léceket raktak a pala alá, de ez nem valószínű). Ereszcsatornákat, lefolyókat újakat kell rakni, aztán a tetőre mehet az új cserép.
Tetőfedő kb. 1 - 1,2 millió munkadíjat fog kérni, a szükséges faanyag és a páraáteresztő fólia kb. 500 - 600 eft, a cserép és a szükséges bádog szintén 1 - 1,2 millió lesz. Viszont ez után 25 évig nem kell hozzányúlni a tetőhöz és az ázás is megszűnik.
Ahol repedt a vakolat, ott biztosan kicsit el vannak válva a téglák is, ott le kell verni a vakolatot, a fugákat kikaparni és cementes habarccsal kifugázni, majd levakolni. Ezt te is meg tudod csinálni, nem nagy kunszt.
Ha ablakot akarsz cserélni, akkor fel kell készülnöd arra, hogy az áthidalókat akkoriban nagy előszeretettel öntötték házilag, tehát valószínűleg új áthidalók kellenek majd az ablakok fölé (de részben biztosan). Az ablakok árával nagyjából úgy szómolj, hogy méterenként 100 - 150 eft lesz az áruk (tehát egy 150 cm-es ablak ára 150 - 250 eft az üvegrétegektől és a minőségtől függően). A beépítés a szükséges kőművesmunkával együtt ablakonként legalább 100 eft lesz (ha van hozzá egy kis érzéked, akkor ezt is meg tudod csinálni magad, mi is magunk csináltuk).
Nem tudom, hogy milyen a fűtés a házban, ha cserélni kell, akkor 300 eft a legolcsóbb kondenzációs kazán, méterenként kb. 40-60 eft a lapradiátor (a 150 cm-es ablak alá való 60 - 80 eft).
Ha hőszigetelni is akarsz, akkor a hőszigetelés anyaga fal nm-enként 3-5 eft, a felrakás díja 2-4 eft (egy 10 x 10 méteres kádárkockánál ez kb. 2 milió ft lesz tokkal vonóval).
Ha ezeket megcsinálod, akkor az alsó szint már lakható is lesz. Arra persze gondolj, hogy ha a közeljövőben a tetőteret is be akarod lakni, akkor érdemes pl. a tetőtéri ablakokat a tető kijavításával együtt berakatni, emeli a költségeket, de később nem kell megbontani a tetőt.
Ha vársz a vétellel, akkor ezek a költségek csak növekedni fognak, a CSOK hatása az építőanyag piacra is begyűrűzik :-((
ahol most lakom, ezen a környéken idén szó szerint a duplájára növekedtek a régi építésű házak árai. a szomszéd házat kb 1,5 éve 5,5 millióért adták el, most egy hasonlóért 13-18 at kérnek, és ezeken semmit nem csináltak az elmúlt 20-30 évben.
Hogyan jelentkezik a falusi csok hatása? Érzékelhető már az árakon a kisebb és nagyobb falvak között, meg a nyaralók vs. családi házak között a az árkülönbség miatta?
"Ha fa födémes, és ez történt, akkor úgy sejtem van neki vb koszorúja is, amire rá vannak rögzítve a gerendák."
Fafödém gerendáit egy csavarral szokták lefogatni a koszorúhoz. A fafödém nem tudja így fölhúzni, mert csukló van a végén, nem befogás.
Meg kellett volna nézni az épület sarkát, sarkait, hogy nem áll-e meg ott a víz. Az inkább tud ilyet csinálni, vagy a fedélszék nyomja szét az épületet, mint a kétágú létra, ha nincs összekötve a két ága.
Sajnos még mindig házakat nézegetek, az alábbi lenne a következő jelölt (a falusi csok jól bekavart):
Tegnap néztem egy kocka házat kb 50-55 éves. Sík telek, az út szintjéhez képest kb 0,5 méterrel magasabban van a telek síkja. Síkpalás sátor teteje van úgy, hogy az utca frontól nem látszanak a tűzfalak. kb 10x10 -es, azaz ~ nettó 85 m2 lehet. Eresz csatorna az utca fronton nincs, csak az udvar felöli oldalon, de ott is csak a saját udvar felöl, mert a ház végébe beletoldottak késöbb egy kb 4x5 méteres fa födémes részt, szintén sátor tetővel. Ennek a tetőnek a ház hátsoldali részén szintén nincs eresz. A "kocka" Lehetséges betonfödémes, de nem biztos,mert a padlás betonozva van. Az örökösöknek lövésük sincs miből készült, ütvefúróval meg mégsem kéne szétfurkálnom, gondolom nem is engednék :). / a mostani házunk kb 60 éves, és itt a fa födém van kb 5-6 cm betonnal leöntve, így nagyon masszív, erről sem tudám megmondani miből készült, ha nem tudnám/
Elöl az utcafronton van 2 db kb 150x150 ablak. Ha szembe állok az ablakokkal akkor a jobb oldali ablak, jobb felső sarkától ki indúlva, a nyílászáró áthidaló vonalában az épület jobb oldali sarkáig halad vízszintesen egy kb 0,5-2 mm-es repedés. A repedés a szomszéd felöli oldalon, a ház hátsó falán már nem folytatódik. A födém és a nyílászárók között a födém elemelkedése, - azaz valahol a házon bellül lefelé meghajolttak a gerendák vagy a vb födém - úgy tudom okozhat ilyen problémát. A lehajlás belül nem tünt fel nekem. Ha fa födémes, és ez történt, akkor úgy sejtem van neki vb koszorúja is, amire rá vannak rögzítve a gerendák. Kölönben nem tudná "felhúzni" a gerenda a tégla falat kb 1 méter hosszan. Bellül nincs sehol, és kivűl sem további repedés, bár bellül kifestettek mindet eladásra. A vakolat kívűl hibátlan, látszik rajta, hogy régi csak a rá folyó esővíz miatt penészes. Felújításra venném, de alapvetően jol karbantartottnak tűnik, csak a vízelvezetéssel nem foglalkoztak, pedig nem ártott volna.
Költséges lehet egy ilyen típusú repedés javítás, vagy előfordulhat inkább alapozási problémákra vezethető vissza? Esetleg nem is érdemes vele foglalkozni? A statikust nem szoktam megkerülni a komolyan gondolt házaknál, de mostmár ez lesz az 5. alkalom, hogy odahívom valahova és alkalmanként 50000+áfa.
(stasztikám: 1. össze akart dőlni, 2. meggondolták magukat, 3. én gondoltam meg magam, mert messze volt, 20 km bellűl maradnék Győrtől, 4. megegyezés után gyakorlatilag rádupláztak az árra, még azóta is árulják)
Ha nem lesz oldalsó borítás akkor csak beálló sanszos hogy akkor nem lehet mit tenni ,viszont a magasságával igen arra van jogszabály az 100%-ék én arra mennék rá.
Amúgy felénk Garázs minimum 3 méter ,kosi beálló akárhova ha nincs befedve csak teteje van. Viszont ha beborítod és teszel rá bejárati ajtót és egy ablakot akkor fatároló és már könnyebb szabályok vonatkoznak rá ,hiába kosival állsz be + nincs garázs adó sem mert ugye nem garázs!
Ha térkő az alja és sak a tartó oszlopok vannak betonba ( alap) akkor ugye nincs sávalapja ,hiába van beborítva akkor sem garázs :D
Az 5 méter elhagyás nálunk csak a házra vonatkozik ,de a mi házunk csak 3 méterre van mert akkor még az volt a szabály.
Be kell menni a helyi önkormányzathoz és ott megkérdezni mire mi vonatkozik.
Biztos, hogy kell alapozás az oszlopoknak. Ekkora szerkezet alapozását vasalni kell, függetlenül, hogy elő van-e írva vagy sem. Ma már majdnem ott tartunk, hogy egy WC csésze alá is vasbeton alap kell.
A statikáról jut eszembe... Amikor az alapot csinálták, nem láttam hogy csináltak-e előkészítő vasalást az oszlopoknak. Valószínűleg valínűleg csak utólagosan furatolták az oszlopokat... Brüsszel szerint ez veszélyes??? Ha ez dől, akkor az én házam fogja meg.
Meg kell kérdezni a helyi építési hatóságot, hogy mekkora lehet az építmény és gerincmagasság, meg mennyi lehet a beépítési százalék. Meg azt is, hogy effajta épülethez kell-e statika? Ezek közül várhatóan be fog jönni valamelyik. Az építmény méretéből funkció váltásra is lehet gyanakodni.
2012-ben építkeztem, a mostani építmény mögött van nekik egy alacsony kb 4 m hosszú tyúktároló, ami miatt nekem mint új építésűnek nem a 3 méter oldalhatártól való távolságot, hanem 4 métert kellett elhagynom az oldalhatártól, mert ekkor teljesült csak a 5 méter tűztávolság...
Elmondásuk szerint semmilyen engedélyt nem kértek rá. Hogy miért ilyen magas? Mert csak ekkora oszlop volt és egy csomó idő leflexelni...
Az ő telkük egy sarok telek, ez épülő építmény a hátsó kertjükben épül a mi telkünktől max 1 méterre, az utcafrontról nyílik a kapuja.
Funkciója szerint kocsival fognak alá állni, de nem terveznek oldalsó borítást. (de kitudja,... mennyire számít ez? )
A tetőszerkezet ereszcsatornástul kb telekhatáron lesz.
Mi lesz az építmény funkciója? Nem tudom, hogy kell-e ehhez az építményhez építési engedély, de azt hiszem, hogy igen. Nem tudom kértek-e rá, ha igen akkor a szomszédokat is megkérdezték. Ezért kérdeztem az előzményeket. Érzésből a gerincmagasság lehet túl nagy.
Íme, erről az építményről lenne szó. A telkemtől kb 80 cm-re épül. A fotó az előkert baloldali szobájából készült. A kép tetején a vízszimtes sötét a mi házunk eresze. Na így már eldönthető hogy szabályos-e? :)
Kösz neked is, a nagykönyvet nem ismerem, de elhiszem hogy kell fólia. A gerendák kiosztását nem tudom pontosan talán negyven-hatvan centi, a salak a gerendák felső síkjáig volt, húsz centi gyapot ment a helyére, hogy ugyanúgy síkban legyen.
Nem mai bekötés, nem is tavalyi. :) A biztonsági szelep kifolyója szerintem általában minden régi bojlernél így néz ki, nem szokták törölgetni. Attól még minden bizonnyal működik.
De igazad lehet, ezt jó lenne tudni is. A flexicsövek sem egy életbiztosítás, az a bizonyos csavar meg nem is eredeti. Ettől még lehet kifogástalan az egész.
Off topik és tudom nagyon béna vagyok, de nem találom hol lehet kapni filtert az Electrolux Eap300 légtisztítóhoz. Kerestem az Electrolux oldalán is, de nem találtam.
Villanyszerelési topikban előbb tudnák. Zuhanyfüggönytől csökken a páratartalom a fürdőszobában, de ha a bojler a kád fölött van és befüggönyözöd magaddal ott meg pont hogy nő, majd alul folyik be a hideg víz és hideg a bojler alja akár elő is fordulhat ilyen hogy csak sima páralecsapódás.
Tegyél alá egy lavórt, ha nagyon gyűlik a víz akkor bizony lyukas.
Gondolom éjszakai áramról üzemelő fi relé nélküli.. :-)
Tettem fel képeket, hogy a villanybojler alján lévő műanyag burkolat alján, (ahol vannak rajta lyukak) megjentek a vízcseppek. Nem sok, és nem folyamatosan csepeg.Eddig nem figyeltem fel rá, lehet előtte is volt néha ott vízcsepp.
A fürdőszobában nemrég feltettünk egy zuhanyfüggönyt a kád fölé. Ez okozhatja a párásodást? Amúgy rendesen szellőztetünk mindig.
Esetleg semmi köze a zuhanyfüggönynek a vízcseppekhez, véletlenül pont most ment tönkre a tömítés a bojlernél,
Megtaláltam a 16-19. oldalon, de nem tudom/nem értem mi a helyzet.
A sarok telek tulajdonosa tehet telekhatárra egy fémoszlopokon álló kb 5m gerincmagasságú kb 30nm kocsibeállót úgy hogy az eresze szinte már az én telkemen van?
A kérdésem a következő lenne hozzátok, építhet e egy legalább 3,5 méter magas vas oszopokon álló kb 30nm-es tetőt(kocsibeállót) a sárgával jelölt területre a pirossal keretezett saroktelek tulajdonosa? Az építmény teteje szinte belelóg a szomszédja telekvonalába (22-es szám). Az építmény sáv alappal készült, de az oszlopok csak utólagosan lettek a betonra csavarozva, az alap elkészültekor nem készült előre vasalása.
A 22-es telken lévő főépület és a sárga területen készült magas autóbeálló között valószínűleg nincs meg az 5 méter. A hely Budapest széle LKE-1/3 övezet
A válaszokat aggodalommal bár, de nagyon köszönöm!
Nézem. Ez tervező, vagy inkább pdf-szerkesztő program? Voltaképp nekem nem is feltétlen kell tervező software, hiszen van a térképen hosszmérték, amihez lehet viszonyítani. Elég volna olyan program, ami a vektoros grafikájú pdf adatokat tudja, és valamilyen formában ezt számszerűsíti nekem.
Az Autocad ingyenes változata az nézegetésre való. Hogy mérni lehet-e vele azt nem tudom, nekem mindíg volt Autocad-em. Az Autocad valóban tud mérni pdf-ben. Az 5 gigányi letöltést nem tartom valószínűnek, mert a tervezői program sincs egy giga.
(bár a részleteket nem ismerem, többféle kép is bevillant fólia nélküli változathoz:
-egyik, hogy véletlenül sikerül hígabb betont keverni/kevertetni és ráönteni, a földszinti konyhaasztalra meg rácsorog a cementes lé a kolbászos tányérra...
-másik hogy földszáraz esztric kerül rá lesimítva, de ugye az osb meg szépen elveszi a vizet belőle, és pár nap múlva a beton helyén csak repedezett törmelék fogad....)
Én tennék alá.Két kérdés milyen kiosztással vannak a gerendáid?Mennyi salak lett lemerve ?Eltakarta a gerendákat a salak?
Én úgy tettem ,salak ki ,gerendák közé lépésálló xps beszabva 17 Cm gerendasíkig ,arra fólia ,aztán 6-os vasháló és 6 Cm beton.Gerendáim 60 Cm ként vannak és olyan sok salak volt rajta hogy ellepte a gerendák tetejét 25-30 Cm .
Tettem fóliát mert nyár volt és a betonból a víz ne szivárogjon el olyan hamar ,meg nagy könyvben is úgy van leírva.
Az lenne a kérdésem hogy osb lapra egyből lehet betont önteni, vagy kell rá fólia? A födémem úgy néz ki hogy betongerendák, közte betonlapok, rajta salak volt, de kiszedtük, most gyapot van a helyén. A gerendák tetejére keresztben 5*5 stafnikat tettünk, arra 22es osb lapot. Most kéne rá 5 centi beton, de nem tudom kell-e fólia a kettő közé? Az egyik oldalról ugye ha nincs fólia akkor együtt nedvesedik-szárad a betonnal, viszont betonozáskor elázik, ha van fólia akkor nem ázik el, de a bezárt nedvesség ott is marad örökre.
A szedjük fel, csináljuk újra, ne tegyünk betont satöbbi jellegű válaszokkal nem tudok mit kezdeni, osb marad, beton lesz rajta, a kérdés csak a fólia léte vagy nemléte.
A probléma, hogy most az egész felület lélegzik, átengedi a párát ami miatt nem veszed észre ha a fal alatti szigetelés nem tökéletes. A legegyszerűbb kiszedni a homokot, sima felületet csinálni, XPS-t letenni, majd jön a párazáró fólia, arra OSB majd arra parketta vagy hajópadló.
És egy-két év alatt kiderül, hogy az így lezárt pára okoz-e gondot.
A Woodstep Strong V+ laminált parkettát mérete hosszú és széles, 12mm vastag, egy speciális klikkes illesztéssel van ellátva és garniturával is, jól összeáll, ha nem használsz nagyon rövid darabokat a széleken,pl. félel indulsz és feles kötésbe szereled, akkor lehet egyenesen a HD kőzetgyapottra szerelni, alá a 3mm XPS lapokat. Fura lesz, ameddig leburkolod, de a végén összeáll és nem fog rugalmas lenni, amikor rálépsz.
Esztrich alá szoktuk szerelni a nagy irodaházakba a HD-t, de min 6cm vastag kell legyen és kell bele 4mm haló is.
Sziasztok. Most vettem egy konyhaszekreny sort és gondban vagyok egy kicsit, mégpedig azzal, hogy a konykabutorba való mosogatót hogyan kell felszerelni? Úgy kell, hogy a munkalapbol kivagok és beleillesztem valahogyan Vagy pedig csak a tetejére illesztés a bútornak?
tegyél egy vastagabb OSB-t, hogy legyen tömeg a rétegrendbe, erre egy Rockwool Steprock-nd-30-mm és 12mm vastag Woodstep Strong V+ laminált parkettát, alá 3mm vastag XPS lapokat.
A stafnik és a OSB közé szerelj egy polifoam csíkot, amit a gipszkarton profilváznál használnak, azt rá lehet ragasztani a stafnira, aztán jól húzd rá a facsavarokat.
Fa födém lépéshang szigetelését szeretném megoldani. A rétegrend alulról felfelé (a 6-os számú réteg a kérdéses): 1. gipszkarton (ez a nappali menyezete) 2. gerenda és szarufa, kb 30 cm-es közökkel. Közötte üveggyapot, 15 cm magasságban a gerendák felső sikjáig. 3. gerendákra merőlegesen vastag stafni csavarozva szintén kb. 30 cm-es közökkel. Itt szintén üveggyapot kitöltés 5 cm, a stafnik felső síkjáig. 5. 14 mm-es osb, nútféderes. Ez jól lecsavarozva a stafnikra. 6. Itt van kb 4,5 cm hely, ahova valamilyen lepesallo, hanggatlo reteg kellene. Ehhez kernek javaslatot. 7. A 4,5 cm tetején elérjük a beton felső szintjét. Vagyis a szoba egyik fele betonaljzatú, a másik a fafödém. Ide jönne a laminált padló alá szokásos 5 mm-es réteg (hangszigetelő). 8. Laminált parketta, 8 mm-es.
Kérem segítségetek a 6-os sorszámú réteggel kapcsolatosan, illetve a stafnik feletti (a stafniig már meg van építve) rétegrend helyességéről.
Vegyél butorkanninak való alu T profilt, az 18mm széles és van egy 6mm magass fenyőág alakú szára középen, kb. 1.2mm vastag.
Azt alulról szilóba ágyazva betolod a toldásnál és felülről síkba szilózod. Keress akvárium ragasztásra való szilikont. Minden szilikont megesz az UV egy idő után, talán jobb lenne felülről betólni a T profilt.
Ezt a T profilt csak egy olyan szakbotban kapsz, ami profilokat árul. Nutoba kell szerelni a bútorlap élére.
De nem nehéz elképzelni: 50 cm széles drótüvegek max hosszban összeillesztve a rövid végükön két T-profil között. Köztük sziló alul-felül kinyomva.
Ha lecsapódik a pára akkor elakad ezen a szilós helyen és ott lecsöpög a teraszra. Hülye helyzet, valami áttetsző szilikon csatornára gondoltam hogy alátenni hogy abba csöpögjön bele és azt a végén belevezetni a lefolyóba, vagy simán ki és akkor már nem a terasz kapna.
nem tudom, de tény hogy akárhány ilyen régit láttam, köztem mindenhol fekete volt. Gondolom idővel ahogy a sziló enged... Amúgy az üvegesek már egymáshoz illesztik állítólag, pontosan ezért.
De igazából nem is ez a baj, sőt a rálapoltnál is fennállna hogy a pára a belső felületről csöpög le a teraszra. Na erre kellene valamit kitalálni.
Most lett kész egy régi terasz üvegteteje (drótüveg). A régihez képest az üveges már nem egymásra lapolva, hanem egymás után (hosszban) síkban illesztve, majd szilóval kinyomva csinálta. Így jobb állítólag mert nem lesz alúlról látható kosz a két üveg között.
Ez mind szép és jó, de persze esőnél pár helyen becsöpög az illesztéseknél. Magam akarom kinyomni szilóval ezeken a helyeken...
Viszont ami inkább bajom az egésszel. az a belső pára az üvegen. Szépen elkezd folyni párás időben és persze hol csöpög le? Hát az illesztéseknél, a terasz közepére :(
Lehet-e ezzel bármit kezdeni? Már arra is gondoltam hogy valami szilikon profilt venni, aláragasztani valahogy ebben a sávban és belevezetni a végén a csatornacsőbe.
Ha a 175 e ft-bol, le jön, a 123 ezer, akkor kb az a munkadíj jön ki amit én írtam reggel,”60 ezer.. csak az a kérdés, hogy milyen anyag kerül ott 123-ba?? De ha ő hozza az anyagot, akkor már érthető. (A maradékot)
A falkaparás, az csak addig falkaparás, ameddig jön, van úgy hogy le se lehet kaparni. Úgy rá van égve! Erre inkább hálót szoktak glettelni flexi ragasztóval, igy azért meg szokott maradni a csempe a falon! de a 175-e ft akkor is egy kicsit sok! a kád körűl kész. Gondolom van egy ajtó, alig van ott valami csempézni való! Benne van legalább az anyag? ragasztó meg a fúga? A 175-be! A csempe nem, azt tudom..
Nem tudom hogy számolják a négyzetmétert amúgy, gondolom falfelületre. 6,42 m2 a fürdő és 2 méter magasságig kell burkolni (kád körül már kész), de ugye van más is: kaparás, lábazat bontás és javítás (ez gondolom nem túl nagy kaland).
Zsenic: Magam is sokallom a 3,5 nap, 2 ember felállást, de totál laikus vagyok, azért is kérdezek itt.
KalásziM: Semmi különös nincs a fürdőben, téglalap alakú, a kád mellett mosógép kiállás, pár konnektor, világítás. Egyébként a kivitelező szakija adott ajánlatot, tehát ő dolgozott a társasházban, a többi lakásban is ténykedik még gondolom. Kisváros, Bp agglo, feltételezem helyi.
175-öt kérnek. Ma még felhívom, hogy tud-e lejjebb menni...
Azért arra kiváncsi lennék. / megnézném, 2-ember hogy fér el dolgozni!! Egy hét nm-es fűrdőbe, ott a : kád, ott a csempe, ott a csempergasztó! Ott a vizes,ragasztós vödör, kb három.. csempevágó, keverőgép, és én még be se mentem!
Háth igen, végül is olcsó, de ha a másik oldalt nézem? Akkor úgy jó, mert csak napi 18-e/ nap, és nem ugy dolgoztam, h 7-5-ig! Legtöbbször 2-kor már úton! Igen a kád körüli csempézést azt én is láttam, ez szaki hiba! Nagyon sokan csempevágó nélkül, meg rábeszélik a tulajt h jobb az úgy, ezt már jól ismerem, a kád mellett elhagyva 3-cm! Sokat láttam már:))
De lehet bejön a kérdezőnek, ha éppen kifog a házban egy nagy munkát végző vállalkozót. Mint írta új ház ott van sok utómunka, sok reparálni való burkolás van a többi lakásban is.
"Új építésű lakást vásároltam és a fürdőben csak a kád körül van csempe."
Amúgy mi is mostanában vásároltunk új építésűt, borzalom ami ott van.
A képen látható, hogy az a kád nincs is körül csempézve, szemből a kád mellet balra még egy sor simán elment volna. Ennyire sóherók ezek a kivitelezők ?
Nálunk a világítással volt sok problem. Egyetlen égőt se szereltek fel, sőt a kilógó drótók se voltak lecsupaszítva.. a dugaljakat csak leellenőriztük próba lámpával, de fenn hogy a picsába ?
Mondtam rendkívül keményen a már pót átadónak. Mondták, hogy a szerencsétlen csak egy alkalmazott. Mondtam had lássa milyen szemét főnökei vannak !
A lakás már ki volt fizetve, ők voltak nyeregben, legalább az alkalmazottjait had szapulja az ember.
És végül nekem volt igazam. A a -8 mennyet világításból 2 nem funkciónált…. az egyiket még egy hónap után is keresik, volt egy dugalj is ami nem működött a szintén 6 -8 közül.
Aprólékos munka, de ők ennyire ítélték meg az idő ráfordítást.
Igen le kell kaparni !
A képből pont az nem látszik , hogy mennyi szerelvényt kell kerülgetni, milyen élek és sarkok vannak.
" munkadíj? "
amennyit ajánlanak/kérnek.
De mint írtad 2 fő 3,5 nap, az 1 főre vetítve 7 nap az kb. 150 eft. Vagy több. Nyilván a 80 -90 eft nevetséges lenne, ha 200 -at kérnek, arra szívja az ember a fogát és fizet, de ha 350 eft-ot mondanak csak a munkadíjra... megköszöni és el van csempézés nélkül is.
Jobb ha megtanulsz csempézni... nem nagy ügy, igaz szép sok gyakorlás után lesz csak.
Hát én azt mondanám, mivel hogy nem nagy meló. Kb 60 e-Ft, ez csak díj, Az anyag nincs benne, egy ilyen melót nem nagyon szokott az ember felmérni/kiszámolni, szemre megy, a szakinak kell ennyi rutinnak lenni.. következő: sitt nem sok van, kb fél zsák, a két ember sok egy ilyen melóra, nem lehet annyiért elvállalni egy ilyen munkát, hogy két embernek meg érje, egy embernek ez, kb 3-napos meló, de, ebben van félnap is, van olyan munka fázis, ami nem egy napig tart, pl a fugázás!
Új építésű lakást vásároltam és a fürdőben csak a kád körül van csempe. Kértem ajánlatot a teljes fürdő csempézésre 2 méteres magasságig. Az ajánlat az alábbi tételeket tartalmazza: - A meglévő festék (diszperziós elvileg) lekaparása teljesen a burkolandó felületen körben - Lábazat leverése, sitt eltakarítása, a sérült fal kijavítása - Alapozás, burkolás, fugázás, szilikonozás
2 fő kérdés: - Mindenképp le kell kaparni a festéket? Azt mondta a szaki, hogy szerinte igen, különben ledobja a csemperagasztót csempével együtt. - Mindez 3 és fél nap munka szerintük 2 főnek. Ez reális?
Próbálok bedobni képet (1 nem túl jó van csak sajnos a fürdőről), remélem sikerül. A teljes fürdő egyébként 6,42 m2, amiből ugye a kád körül már készen van. Mennyi szerintetek kb. a reális munkadíj?
Nagyon erős lehet a végkeresztmetszet szétmorzsolódása (robbanás-szerű is). Bár én még saját szememmel nem láttam, csak így tanították. Amikor gyakorlaton számoltuk a gerendavégre ható erőket komoly értékeket kaptunk eredményként. Én nagyon vigyáznék, de leginkább nem csinálnám.
A lényeg , hogy ketten felhúztuk a helyére 2 db. palló és egy jó kenderkötél segítségével. A szomszédnál darúztak, de mivel nem pontosan a helyére került kellett még 5ember egyszerre.
A Fert födémrendszer :
Fert gerendák közé kerámia födém bélés, pót vasalás és felbeton.
Némi ellentmondás van, mert először azt írja, hogy vésni tilos, utána pedig, hogy 30-30 cm levágható. Nekünk azt tanították, hogy az"E"gerenda előfeszített, nagy hosszúságú padon gyártják. Utána az előre megtervezett helyeken vágják. A vágásoknál a feszítőhuzal visszaduzzad, illetve a bevitt nyomóerő harántkontrakciójából keresztirányú húzás keletkezik. Ezt a gerenda végének megfelelő vasalásával veszik fel. Ha levágok a gerenda végéből akkor ezt a vasalást is levág(hat)om. Kivéve ha a végvasalás nem csak közvetlenül a végén van. De erről még nem hallottam, attól persze lehetséges.
"A hornyok kibetonozásához használható beton: min. C12-16/KK. Ha szükségessé válik a gerendák rövidebbre vágása, akkor ennek mértéke a gerenda végeitől mérve maximum 30-30 cm lehet"
Én dobom ki ,még áthidalónak sem jó mert nem jó az "alakja" meg túl nagy és körülményes beépíteni,sokkal egyszerűbb bármi mást áthidalónak használni kb
Viszont valahol olvastam, hogy ha vágják az E gerendát ,akkor csak a végéből 30 cm-t lehet.Valami doksiban ismertetőben volt ,de az is lehet hogy tévedés.
Azt, hogy az is egy ÉTI gerenda. Annak idején sok fajta gerendát terveztek és gyártottak az ABC betűivel jelölve. Az utolsó betű amivel ismereteim szerint gerendát jelöltek az az "M" volt. Ezeknek a gerendáknak egy részét sosem gyártották sorozatban. Voltak gerendák amiket elkezdtek gyártani, de nem terjedtek el. Ilyan az "L" gerenda is. A lágyvas betétes ÉTI gerendák közül a legtovább megmaradt az "F", "Ff", "G"és "Gm" gerenda. Cél az volt, hogy minden terhelési csoportra legyen egy oda illő teherbírású gerenda. Aztán az "E" gerenda ezeket kiszorította.
Fölösleges mérlegen mérni. A katalógusban a 4,2m hosszú "G" gerenda 79 kg/db értékkel szerepel. Az "F" gerenda néhány kilóval könnyebb lehet. Azt csak jelzem, hogy a "G", "Gm" és "F" gerenda végéből fölül kilóg egy vas kampózva amivel be van kötve a koszorúba. A sátor és nyeregtetők oldalnyomását segít fölvenni.
E gerendát meg lehet vágni? Nagyot pattanhat a feszület miatt? Régóta halogatom, ha lábakkal befeszítek alá + csiga kötéllel megkötöm a két végét ékbe vágom, felhúzzuk a födémre, ott meg feldarabolom az jó megoldás lenne? 4 méter es darabról lenne szó.
Akkor 4 méter hosszan tegyél alá annyi lapos mérleget amennyi alá fér :D .
Ki kell vágni a koszorúból ,nagy flex 20 ezer ft-os korong ( mondjuk nem tudom abban a gerendában van e vas )ami viszi ,ékben kell vágni attól függ hogy lefele vagy felfele emelve akarod kiszedni hogy ne szoruljon be ,nem ártana siga vagy 2 vagy álvány alá vagy dokatartó lábak,egyedül nem lehet megsinálni!
A 4,2m hosszú súlya (4,0m-es nincs, csak ha megmekkelték) 80 kg. Az épületkárok nem rögtön a kivitelezés befejezésekor jelentkeznek, hanem évekkel később. 10-15 év után jól látható repedések jelennek meg a helységek sarkainál. Az érdekelne, hogy hogyan sikerült kiszámolni zsebszámológéppel, hogy nem lesz semmi baj, mert akkor a jövőben alkalmaznám én is. Ha nem titkos.
Egyedül gerendákat hogy szeded le? Nekem egyet E gerenda kéne ki vennem azt halogatom, mert minimum 4 haver kéne hozzá. Egyedül beszigeteltem a házat oké, bár a gletteléshez jött sógor meg 4 haver 130 nm fal 4 óra alatt behúztuk, előtte 2 hétig raktam a nikecelt, dubel stb az oké. Viszont gerendákat nem szedsz le egyedül az biztos!
Igen, igen, tudom, igazad van! De már ki számoltam kis zsebszámolón h, nem lesz gond, fotót teszek ide ki! Csak sajnos egyedül melózom, és nagy a ház. 12-szoba van, de mindennel együtt 21-helység van!
Most beszéltem a statikussal ki lehet váltani felül 3 alul 4 10es vassal elvileg gerenda vasalat faföfém lesz de mégis tervezett bele Hea gerendát HEA 180 jó pár darabot hondolom ez is az új szabvány miatt van. Esetleg valaki tudja, hogy a vane valami olyan anyag ami könnyebb de ugyanolyan strapabíró mint a HEA gerenda mert vagy 40kg/m :O
Itt most síma koszorúról van szó, vagy gerendáról?
A 10-es vas keresztmetszete 0,78cm2, a 12-esé pedig 1,13cm2. Az MSz 15022 (régi) szerint a koszorúba 2 cm2 vas kellett, elvileg a négy 8-as vagy a két 12-es is megfelelt. Ha a koszorú vasalása tervezett (számított) akkor oda és annyi vasat kell rakni amennyit a számítás megkövetel. Ha nem számított - hanem csak vasszázalékra megy - akkor a keresztmetszet minden téréspontjába illik tenni legalább egy 8-as vasat úgy, hogy a szabványban előírt minimális vasmennyiség meglegyen. A koszorú keresztmetszetéről rajzolt és méretezett vázlat megkönnyíti a helyes válasz adását. Nekem a HE-B vagy HE-A gerenda gyanús, nem szokták magánépítkezéshez használni, mert nagy teherbírásúak és nehezek. Ha jó a megérzésem akkor a statikussal kéne megtárgyalni a vaskérdést, nem hiszem, hogy elzárkózna más vasátmérőtől ha belefér a keresztmetszetbe.
Köszönöm a válaszát. Akkor elviekben ha rakok 6szál 10es alul 3 felül 3az bőveb kiváltja az 5 12es vagy rakjak 8 szál 10est a biztonság kedvéért? Vagy az már felesleges túlzás? Korábban hány főszálat terveztek a koszorúba? Csak kiváncsiságból kérdezem
2012ben vezettek be az eurocodeot, ami 20%al megnovelt minden atmerot kapasbol. Csak mert szigorodott a szabvany.
Tehat elotte 10es vasak voltak a fovasak a koszoruban, 6os kengyelekkel.
A fo kerdes az, hogy ki veszi at a koszoru vasszereleset a betonozas elott. Mert vele kell a cseret jovahagyatnod.
Sziasztok! Épülő házamnál a statikus a koszorúba 5szál 12es vasat tervezett, de nekem van itthon egy jó pár szál 10es. Azt szeretném kérdezni, hogy hány szál 10es vassal tudnám kiváltani az 5 szál 12est? (Fa födém megy rá) illetve pár darab HEA gerenda. Válaszokat elóre is köszönöm!
/Amúgy az alsó OSB alatt van a szálas hőszigetelés, alulról lezárva párazáró fóliával + gipszkarton, az esetlegesen bejutó pára belül a padlásra kiszellőzik légréseken, ez nem látszik a képen. Úgyhogy ezzel a részével nincs is gond, nem vizesedik, leellenőriztem./
Ez a trapézlemezes megoldás tetszik, ha nem akarok mégsem + hőszigetelést, csak a trapézlemezt és a burkolatot akkor mi lenne a helyes rétegrend?
Egy a századfordulón - 800 -ról 900 -ra épült ház hátsó traktusa. Olyan 4 m a fesztáv és magas félnyeregtetős tűzfal. Egy zárt helyen a padlásfeljáró, fenn a padlás lomoknak. Csak jobb oda egy lakás 8 x 4 beépítve, de a terasznak ebből el 0,8 x 4 m , az 3,2 nm. Azon megy a diszkurzus ,hogy a szélén lévő amúgy szekrényekkel beépített zugok mennyi nm -nek számítanak
közmegegyezéssel lett 26 nm-es a lakás. 8nm-es előszoba konyha, jobbra egy fűrdőszoba 4 nm elölre menvén a rejtett vaslemez felett a szoba 14 nm. Ez a 26 nm. Na de a terasz ? Az is van és a feljáró ? Az is van. Az amúgy nagyon meredek , de megszokható... un. váltó lépcső megy fel és le.
A másik pedig hogy a gerenda hosszokat nem ismerjük.
Lehet hogy az a tégla építmény egy keskeny de hosszú valami. Pl. 2, 3 x 6 m. Jó kis terasz lehet a fölött !!
Vannak amúgy az un. látható födémek, vagy mi a fenének hívják. a lényege hogy látszanak alulról a gyalult fagerendák, azon deszka szintén gyalult, aztán a többi..... a hőszigetelés es a víz szigetelés. megfelelő kialakításban.
Na most hogy ezen felül egy nő napozik és terasznak nevezik még nem megy tönkre. Csak le ne csússzon !!
"Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű."
Más !
A hírhedt nyócker nem annyira hírhedt részén egy belső udvarban egy félnyeregtető alá készítettünk egy mini lakást,. Csak 26 nm, más örülne ennyinek, főleg ott !!
Még terasz is lett /mert megcsináltuk. Igaz csak 2,2 x 4 m, de terasz. Az eresz kinyúlik kb. 1 m -re a fal a maga 40 cm -jével és a benyúlás az alatta lévő lakótérfőlé 0,8 m.
Nos itt van beton is az amúgy kinyúló födém gerendákon és burkolat alatta vízszigetelés.
probléma csak egy volt az építésnél. kb. középen ment keresztbe egy alsó gerenda nem a födémen, hanem a fölötte, annak felső szintjétől úgy 30 - 35 cm -re. Az ajtónál elvágtuk---- igaz előtte alulra egy vaslemezt csavaroztunk. 1000 x 200 x 8 vagy 10 mm-est. Ott megy át az ajtó kb. 60 cm kivágással, a vaslemezt takarja az alsó hőszigetelés és a burkolt. 9 éve. A terasz nem ázott be ez idő alatt. Az alatta lévő lakótér is a miénk , így csak látnánk.
Üdv mindenkinek. Konyhaszekrenyt szeretnék folszerelni a falra. Vért izzadva felraktam a csempét a falra 80 cm és 140 cm magasságban. A szekrényeket úgy kell felszerelni hogy raerjen a szekrény a csempe tetejére vagy úgy, hogy egy kevéssel raereszte a csempere?
Ha elfér csinálsz egy teher elosztót ami a 2 szomszédos gerendára is ráterhel. A napelem súlyát el kellene amúgy bírnia, nem több mint egy rendes hóteher.
Lehet-e egy vb gerendás, kefnis födémet utólag megerősíteni? Szeretnénk napelemeket a tetőre, de sajnos a derék szellemenek alatt, amik a szarufákat megtámasztják nincs gerenda kettőzés, így félek hogy nem bírná a plussz terhet. Azt tudom, hogy utólag már nem lehet plussz gerendákat betenni a szelemeneket tartó oszlopok alá, de más megoldás van-e ilyen esetben? Vagy esetleg a derékszelemeneket tehermentesíteni?
"így alapnak maradnának a gerendák + egy réteg épen maradt osb lap. Erre kellene valamilyen járható megoldás, akár + hőszigetelés sem ártana az épület tetejének."
Akkor az általam elképzelt rétegrend.
"(7,5x15cm) kb 70 centinként, ezen osb lap, rajta kenhető vízszigetelés, " mondjuk azoknak a gerendáknak van egy 3. mérete is az a hossza , tehát a fesztávot illene ismerni, de feltételezzük, hogy 3,5 m - nél nem több. Behajlás miatt... le nem szakad talán.
Tehát a felületed az OSB felső része ami összevan kenegetve. Maradjon, de tegyél rá akár kettőréteg pára záró fóliát... igaz nem zár tökéletesen de azért fékezi a pára áramot, akár tökéletesen is... ami azért nem lesz !
Aztán erre a z eredeti gerendákkal merőlegesen, mondjuk szintén 70 cm-re egy másik faszerkezet, az legyen 20 x 5 x annyi amennyi a terasz szélessége... az általam feltételezett 3,5 m tehát ezek a gerendák pallóból kialakítva párnafa funkciót fognak betölteni. Tehát 20 cm magasra pallóból kialakítható. Elvileg a colosdeszka is jó... a 2,5 cm csak ne döljön le amig a hőszigetelés nem kerül a párnafák közé- és ugye van 20 cm, akkor közé teszel 15 cm hőszigetelést. Hogy kevés nem kevés az szemlélet kérdése.... nem tudni mennyit mehet a terasz szint felül.
Tehát a hőszigetelés, annak legjobb valami szálas anyag , kissé kemény gyapot . Sok féle van.
És az a maradék 5 cm lesz a szellőző csatorna. Az a csatorna 5 x 70 x 400 cm. Annak két vége nyitott kell hogy legyen, mert azon távozik az a pára ami átverekedte magát az OSB és pára záró fólián. Mert az nem zár, csak fékez !!.
Aztán a párnafák tetejére újabb OSB... mondjuk 22 mm -es és nút - féderes, hogy síkba lehetsen könnyen hozni. Az OSB nem szegeled hanem csavarozod a párna fákhoz. van egy csupasz OSB felületed , na erre megy a tökéletes víz-szigetelés, aztán a burkolat igény szerint.
Az a vízszigetelés milyen legyen ?
pl. a Jenő által javasolt : bitumenes lemez szigetelés.
Amúgy a lapos födémet már nagyon régen mondjuk úgy 100 - 120 éve alkalmazzák nálunk is. Csakhogy akkoriban salak volt a hőszigetelés (??? ) , annak kiszellőztetésére oldalt vannak a szellőző nyílások--- általában kerek kerámia rácsok.
Azért annak örülök, hogy valamelyik lemez szigetelés a megoldás. Én még nem láttam olyan hőszigetelést amelyik tökéletes lett volna. Az újak már közelítik, de azért még nem érik el. Magyarul a fa tönkre fog menni elég gyorsan. Kérdés, hogy mennyi időre lett szánva.
"Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű."
Ja nem lesz. Igaz a csapadék nem folyik be, de alulról a pára lecsapódik és vizes minden. Kihagytad amit már a megrendelő is pedzegetett … a hőszigetelést !
Szvsz, a kenhető szigetelések magukban nem jók. Minden födém mozog valamicskét / beton, elemes-gerendás, a fa pláne /. Rés keletkezik és befolyik a víz.
Régen voltaka a bitumen - csupaszlemez kombinációk, majd a vastag lemezek - ezek valamelyike és természetesen a hőszigetelés a megfelelő rétegrendben.
Látatlanban az OSB miatt ez nem lesz jó hosszabb ideig. Milyen hosszúak a gerendák? (ez a szigeteléstől független) A gerendák mire támaszkodnak? Valami fénykép nem ártana amin rajta van a födém alulról-fölülről, amin látszanak a csatlakozó épületek (nem csak kis részletek). Érzésből, (anélkül, hogy láttam volna) érdemes lenne elpucolni az összes OSB-t meg ha lehet mindent ami fából van. Ha a gerenda marad akkor arra új OSB, arra bitumenes lemez szigetelés. Ha a tető nem tud szellőzni akkor az új sem lesz hosszú életű.
Adott egy tégla épület melynek a teteje teraszként funkcionál, valahogy így néz ki:
A falak tetején fa gerendák (7,5x15cm) kb 70 centinként, ezen osb lap, rajta kenhető vízszigetelés, ezen még egy osb lap + több réteg valamilyen kenhető vízszigetelések. Elég kontár megoldás, és ahogy sejthető egy részen már beszivárgott felül a víszigetelés alá a víz, ott szétrohasztava egy fél méteres részen a felső réteg osb-t.
Arra gondoltam hogy lebontanám az egész felső réteg osb-t, így alapnak maradnának a gerendák + egy réteg épen maradt osb lap. Erre kellene valamilyen járható megoldás, akár + hőszigetelés sem ártana az épület tetejének.
Milyen megoldást javasoltok? Minden ötletet szívesen fogadok.
Szerelj fel egy 100x50x6-os L vasat a mennyezet alá a szoba két falára. M12-es menetesz szár, méterenként 2o cm beragasztva, ütvefúrás nélkül kell 14-es fúróval befúrni a szárakat, halós dübelt kell használni és Fischer pasztát, téglának valót.
A 1ox15 gerenda végeibe készitesz egy 1ox12-es bemetszést, alulról lyukat fúrsz a fémprofilba és egy 8-as szerelőcsavarral rögzited.
Aztán 5x5-ös léceket csavarozol a gerendák oldalára és alulról ledeszkázod.
Még csak azt kell megoldani, hogy lezárd a fémprofil alját és odalát, hogy képződjön egy falcs gerenda körbe a falon.
Ha a terhelés nagy része állandó teherből van (önsúly) és a rá kerülő esetleges (hasznos, pl. gyerek) teher aránya kicsi, akkor a lehajlás a gyerekből kicsi lesz, tehát egy-két milliméter hézag elég lehet. Minden esetre ha föl akarod dübelezni akkor a gerenda vége felé egyre sűrűbben dűbelezd mint a közepén.
Ha nem kötöd össze a födémmel, akkor teherbírás szempontjából (önsúly) kb. 18m-t tud egy 10x15cm-es fagerenda. Lehajlásra ennél jóval kevesebbet, de 5métert nagyon valószínű, hogy kibír (nem ronda). Lehet csinálni úgy is, hogy hagysz hézagot a födém és a gerenda között (fesztáv métereként 1-2 mm), vagy fölküldöd a rokonságot a födémre és úgy teszed alá. Ilyenkor a terhelés megszüntével a rés nőni fog. Ha nem kap terhelést a födémből akkor a gerenda két végét bármivel meg lehet támasztani, mert csak kb. 10 kg/m terheléssel kell számolni.
Egy ekkora gerendát mi a fenének kell a födémhez dübelezni? A statikája roppant zavaros. Az a kisebbik baj, hogy nekem az, de a szerkezetnek is. A működése függ az irányától is. Ha a Leier gerendával párhuzamos akkor a rugalmassági modulusuk arányában fogják vinni a terhelést (dübelt nyírásra vesz igénybe), a lehajlásoknak azonosnak kell lenniük. Ha a Leier gerendára merőleges akkor szintén osztoznak a terhelésen a rugalmassági modulusuk ÉS a födém hosszúságának és a szélességének a megfelelő arányában. Ha a két vége föl van támasztva a falar akkor mindenképpen, ha nem (lóg a födémen) akkor pedig úgy fog viselkedni várhatóan mint a régi autók lemezrugói (nem ment mind végig). Én ezt nem csinálnám csak úgy ötletszerűen.
Jó lenne tudni, hogy mi a feladat, mi a teherbírása a födémnek és a gerendának, miből vannak, milyen méreteik vannak (pl. födémvastagság)? Ennyiből semmilyen értelmes választ adni nem lehet.
Azert innen ugy nez ki, mintha zöld felületen valo parkolast akarnatok legalizalni:)) Ertem persze, hogy tarsashaz, meg nincs hely, meg mar regota ugy parkol mindenki, de megis:)))
Nem kell sokkal több földmunka ahhoz amit javasoltam. Meg kéne beszélni a közös képviselővel, hogy a ház tudja be a közös költségbe stb. Így nem kell kétszer kifizetni.
Sokkal értelmesebbnek tartanám kétoldalra szegélykövet tenni és a murva fölső síkját úgy megválasztani, hogy tavasszal rá lehessen tenni a betont, mert akkor nem kell elbontani az egészet. De ez csak egy ötlet.
Márciusban tervezi megcsináltatni a közös képviselő, így addig egy ideiglenes megoldást csinálnánk a garázstulajdonosokkal, hogy ne akadjunk fel rajta.
Az egyik azt mondta hogy ássunk ki 15 centit a talajból. tegyünk bele valami nylont, arra tegyünk 10 centi vastagon 30-40 centis murvát, majd arra 5 centi vastagon 3-5 centis kisméretű murvát. Elvileg így stabil lesz.
Szerintetek ez jó megoldás?
Mi történik ha még megszórom gyorskötő betonnal az egészet, meg fog kötni vajon valamennyire?
nylon minek kell az aljára?
Ti hogy oldanátok meg a problémát? (Zsákos murvát hol lehetne kapni a 18. kerület környékén?)
Ha a lakoter alapterulete nem no, illetve tetocsernel a padlaster köbmétere nem nő, akkor a felujitasra nem kell semmilyen terv vagy engedely, vagy enaplo.
Ha ujjaepited, akkor hivatalosan kellene. Ha lebuksz menet kozben (pl szomszed feljelent), akkor tobb millios a birsag.
Matol valtozott meg az egesz dolog, most mar az ujjaepitesnel is csak egy bolhafacnyi tervet kell beadni, es nem kotelezo az enaplo sem.
Azért lenne így, mert -a járási épügyhattól érkezett - info szerint minden vasbeton szerkezet megépítése e-napló, azaz terv köteles, így a vasbeton kocsibeálló is...
Talán ezért is terjednek a térkövek, és talán ezért is pumpálódott így fel az ára....
Csak remélni tudom, hogy ugyanez a jogszabály az üvegszál erősített beton kivitelezését nem köti tervhez....
a ház körüli járdát, és kocsibehajtót burkolnám majd (lehet még ősszel, lehet tavasszal, nyáron, jövő ősszel...ki tudja, szaki függő...viszont ár/értékben a betonozás tűnik befutónak...)
DE! Most olyan "tippet" kaptam egy kivitelezőtől -aki más ügyben járt nálam-, hogy nem kell vasalni a betont, hanem van neki otthon maradék üvegszál betonba való töltőanyag, és abból tenne bele.
Mennyire működhet ez így, helyben betonkeverőbe adagolva? Árról még nem beszéltünk...
1:Azon töprengtem, hogy ha megvennék egy bontásra váró házat és újraépíteném, akkor vajon megszabadulnék-e az állandó hatósági ellenőrzésektől, építhetnék-e be használt elemeket ( pl. nyílászáró, áthidaló,stb), csinálhatnám-e magam, amit tudnék? Azt tudom, hogy így terveztetni és engedélyeztetni nem kellene ismét, de vajon járna-e a fentebb felsorolt előnyökkel?
2: Mennyire lehet eltérni a régi tervtől az ilyen újraépítés során?
Konkrétan: Ha a tető túlnyúlása nagyobb lenne és a belső elrendezés más lenne. Máshol elhelyezkedő és más méretű nyílászárók. Tehát csak az alapterület maradna változatlan.
Díszítés gyanánt 2 centis XPS-ből készültek díszek az ablakok köré házilagosan (sima egyenes keret).
Mivel kellene ezt "bevonni"? Simán körbe élvédőzni (rigips beltéri élvédő pont 2 cm)és háló ragasztó? Vagy olvasgattam valami olyasmit is, hogy a kültéri mélyalapozó és a zsákos ragasztó keverékével is szokták kenni (gyorsabb).
Sziasztok segítséget szeretnék ,a mobil garázsra is vonatkoznak azok a szabályok mint egy pl,téglából készült garázsra alappal?Távolságok betartása a szomszéd telkétől stb?
Ha van benne vas akkor ez nem egészen igaz. Minél vékonyabb a vas átmérője (ugyanannyi összkeresztmetszet mellett) és az előzőekből következően minél sűrűbb, annál messzebb lehetnek a dilatációk. Lehet csinálni "féldilatációt" is, illetve sakktábla szerűen betonozni. Most csinálok egy medencét, 25cm vastag a vasbeton és majdnem 30m van egyben. Ez a 24-36 szoros vastagság függ attól is, hogy mennyi vízzel lett keverve a beton (zsugorodás), illetve hány fok volt a hőmérséklet a bedolgozáskor. A betonminőség is számít valamennyit.
Nem vagyok szakember azt tudom visszaböfögni amit gugliztam:
A teljes betonlapon úgy kell kialakítani a hornyokat, hogy a hézagok egymástól való legnagyobb távolsága a betonlemez vastagságának 24-36-szorosa legyen (pl. egy 10 cm vastag betontáblában a hézagoknak 2,5-3,5 m távolságra kell lenniük).
Most nézd meg milyen gyökerek vannak-nemtom, de az építős fórumokon mintha tobzódnának..-tök normális hangnemben kérdezek egy dolgot, és nekiáll vitát generálni, baxogatni, elpazarol dupla annyi karaktert a beszólogatásra, amiből már normális választ is adhatott volna, sose értettem ezt a beteg embertípust.. Ismerem ezt a típust személyesen is.. Elvárja itt a nagy udvariaskodást jó napot tisztelt uraim kérem méltósággal ezt szeretném kérdezni, miközben a való életben viselkedésükben, másokhoz való hozzáállásukban ezek a legbunkóbbak..
Persze az is lehet h csak nem kapott pinát az este, vagy ami rosszabb, kapott, de nem tudott vele mit kezdeni.. :)
Na dehát én nem is téged kérdeztelek, hanem a hozzáértőket :)
(mondjuk olyanoktól mit várok, aki képről azt mondja a padlásra befújt hóra h könnyező házigomba, és perzselje fel a házat, meg nem hallott még az úsztatott kőbeton alapról.. :) )
Sokrétű, de nem a személyautós közlekedés a forrása, az csak egy kis része.
Ipar, teherforgalom, hajók, repülőgépek. Amit a vegyestüzelébe elégetnek, az csak bödös a gyantától, de nem
annyira veszélyes. A legveszélyesebbek a műtrágyagyárak, kémiai kombinátok, szenes tüzelésű erőművek.
Másodsorba, a nagyvárosok feljődtek és az ipari területek környékére lakóépületeket telepítettek (szélirányban is).
2018-as V6-os dízelem semmit se kormol, nulla, de tényleg. 1o percet járatom a garázsba bezárt ajtónál és semmit nem érzek. Igaz, hogy van részecskeszűrője és SCR rendszere is, valamint megfelel az új WLTP szabványoknak. A Bosch készitett egy új kipufigáz kezelő rendszert, ami nagyon jól szűri a NOX kibocsájtást, pl. nagyon közel van szerelve a katalizártor a motorohoz, hogy gyorsan kimelegedjen, meg elég rövid a hidegüzeme az új dízeleknek. Alapjáraton tökéletes az égés, az újakban start-stop azonnal lekapcsolja a motort, ha megállok, hidegen is.
Azt állítják, hogy a fékpór veszélyesebb mind a PM.
Sajnos hosszú út után elég fékporos a felni a 2018-nál is.
Egy apró árazási kérdésben szeretnék segítséget kérni Tőletek.
Budapesten egy falazott kéményből 6m visszabontás és ugyanennyi visszaépítésének a munkaköltsége a sitt pakolásával együtt (ablakból lehet kis csúzdán a konténerbe letolni az első emeletéről egy kertes háznak) 200 ezer Ft. Ez reális, szóval nagyon nincs elrugaszkodva ez az összeg a jelen meredek piaci állapotoktól? Az anyagköltség még ezen felül lesz.
Köszönöm tippeiteket előre is!
*Tudom minden annyi, amennyiért van rá ember. De érzésre jó lenne tudni, hogy nem az átlag 3x-os összege ez a bemondás. Azt se tudjuk, hogy mennyi idő ennek a munkának a kivitelezése, így nehéz megítélni kívülállóként.
Nem a szakin sértődtem meg, hanem az egész lekezelő stílusán. A mai világban az udvariasság stb. nagyon háttérbe szorult és ez nem tetszik. Előfordul, hogy az én viselkedésem is hagy kivánni valót, de az zavar és próbálom enyhíteni a viselkedésemet. Általában utólag, vagy sikerül vagy nem.
Sziasztok! Beton alapra két dolog közül kellene választanom: laminált padló vagy vinyl padló, minőségi ,diegos pl. Utóbbiról mi a véleményetek, igaz, hogy nem olyan tartós, könnyen feljön stb? Én nekem szimpatikusabb lenne a vinyl egyébként tartóssága miatt.
Akkor ird le neki par sorban, hogy szerinted hogyan kellene megcsinalni.Esetleg kerdezd meg, hogy mi celt szolgalna a hely es annak függvenyeben valaszolj.
Ez lehet a köznyelvi nevén a korom emisszió is. Szaknyelv ezt PM vagyis részecske kibocsájtásnak nevezi és alapvetően minden szilárd részecskét magába foglal. Vasút mentén a dízelmozdonyok jelentős forrást jelentenek, de a vasúti féktuskók kopásából is jelentős por keletkezik, természetesen a közlekedő járművek fel is verik a port. Sok rétű történet.
Lehet, hogy rosszul tudom, de valamennyi van benne tudtommal. Ha nincs, akkor visszavonom a kipuffogó gáz mérgező ólomtartalmára vonatkozó véleményemet. Az viszont tény, hogy a sok autó falun úgy fölveri a port, hogy meg lehet tőle fulladni.
Ennek ellene mond némileg, hogy Pestre járok dolgozni és amikor beér a vonat Pestre elkezd kaparni a torkom. Abba se hagyja visszafelé Érdig.
Az kimaradt, hogy rengeteg az autó falun. Azok pedig mind mérgező ólom származékokat eregetnek a kipuffogójukon, mert a kéményfüst az nem elég mérgező.
Szakik, ki kéne betonozni egy kb 2.7 méter széles, 8 méter hosszú területet. Vastagsága 10+ cm lesz, vasalva. Mennyire kell ezt dilatálni? A ház alaptól XPS-el választom majd el.
Dehogynem kell elviselni ez magyar módszer hogy minden ami ég az meleget ad :) felénk szinte mindenhol gáz van vagy napkollektor........ de ismerem a szagot a tél szagát :)
W611 rendszert egy épeszű kivitelező nem csinál meg, írtam, hogy miért (a sarkokat nem lehet kihozni, de a ragasztó is fajlagosan nagyon drága).
A W623 rendszerbe csak 2.5cm vastag kőzetgyapott fér be a 24 kiló/köbméteresből, mert a CD vastagsága 27mm és a kengyelek vastagsága 1.5-2 cm (ott vannak a szerelések), végezz egy számolást, hogy milyen körülmények között alakul ki a harmatpont és mennyi idő alatt.
Nem kell kiautózni Budapestről. Elég ha csak elmész egy kertes házas övezetbe. Esténként ott is érezni, hogy égetnek mindent. A XI., XV., XVI. és a XXII. kerületbe rendszeresen megfordulok, és télen főleg este 5-6 után olyan füst van az utcákban, hogy néha vágni lehetne.
Hidd el nekem, hogy vidéken semmivel sem jobb a levegő, mint Pesten. Mi Pesten élünk (méghozzá panelban), de Pesttől 25 km-re, dimbes-dombos, erdős faluban építkezünk. Amikor péntek esténként megyünk ki Pestről, akkor a falutól kb. 3 km-re csapja meg az orrunkat az a hihetetlen bűz, amit a vegyestüzelésű kazánokból a jó falusiak a levegőbe eregetnek :-(((
Van egy kutyánk, hétvégén a faluban az udvaron szaladozik. Amikor vasárnap visszamegyünk Pestre a lakásba, akkor kell a kutyának kb. egy nap, hogy a szőrében már ne lehessen érezni a büdösséget.
Szóval teljesen korrekt, hogy Pesten drágábbak a lakások, mert ott nem kell a vegyestüzelésű kazánok füstjének a szagát elviselni.
Nem tudom hol lehet menő, ha fel kell valamiért mennem Pestre már rosszul vagyok, én nem tudnék ott létezni, persze aki beleszületik annak más. Szerintem ott kéne hogy a lególcsóbb legyenek a lakások a szmog miatt meg a sok ember akik hegyén hátán élnek egymáson mint a gettóban. Régi lakás is 30 milliókért amikor valamelyik van már 200 éves vagy panel amiben mindent hallani, nem ésszerű hogy drága minden pont fordítva kéne, hisz aki teheti kiköltözik.
Na, de a XIII. kerület menő! Igaz, mindenhol fizetsz a parkolásért, parkolóhely még sincs, rajtad megy keresztül a fél Dunakanyar bejáró forgalma (a másik fele Békásmegyeren), de menő. Ezekért a négyzetméter árakért a Pasaréten is lehet már lakást kapni, de hát a trenddel szembe menni kell bátorság. Én 30+ évesen szoptam be a "Zugló Pest Rózsadombja" dumát. Azóta laktam már a Rózsadombon is, hááát... :-) (Oké, a babakocsit könnyebb volt Zuglóban tologatni, de ezzel vége is volt az előnyöknek.)
Anno kb. 11 -12 éve a majd a szomszédban … a Dagálysétány lakóparban árultak hasonló, na mit is mondjak ? Kis 'icsányi lakásokat. Elmentem egy mustrára mint kisérő. Az eladó -közvetítő hölgy állandóan próbált terelni, mindig másról beszélt mint amit kérdezetünk. Végül annyira elfajult a dolog, hogy a melegebb éghajlatra küdtem a hölgyet. Végül is az én pénzemről volt szó.. az egyik lányomat akarták csőbe húzni.
A bili a fűtésnél borult ki. Kérdem mennyi a fűtési költsége egy 40 nm -es lakásnak , Először nem tudja, majd mondom a tervező csak csinált egy előzetes becslést .. nem tudja.
Majd hogy annyi a fűtés amennyi a gáz ára.
Mondom a gázt a fővárosi gázművek csak szállítja és a gázért vizet a vevő. De a gázból kazán és radiátorokkal lesz /fűtésihőenergia , nem mindegy milyen áron.
Tehát a tiszteséges felelet az lett volna - nem tudom, de majd utána nézünk.
Tény hogy szegény bemutatónak ezer hülye kérdésre kell felelnie naponta. 11 éve munkanélküliség volt, akkor érhető, de ma amikor sok a munka , ha a hülye főnökök a tájékozatlan kollégákat küldik a front vonalba.. a front harcos felmonhat.
Más . az eladó vagy annak megbízottja mondja ez az utolsó lakás , nem kell azért az ilyeneket komolyan venni.
Milyen módon javasolnátok eltüntetni a képen látható kültéri klíma elemeket, falon/szigetelésen belülre? A piros vonal a nyomvonal, ahol a víz távozik az eszközökből. Én valami olyasmire gondoltam, hogy a 8cm mély szigetelésbe minimálisan beültetni, majd a kék vonallal határolt területet pedig valamilyen dekorációval elfedni a falmagasság teljes hosszában (pl. téglamintás dekorburkolat).
Ez kinek a szakterülete? Ki foglalkozhat ilyennel?
Azta rohadt én 11 milláért vettem 100 nm ház 800 telek Balaton 16 km re, ezek nem normálisak egy szar lakás 40 millió, az csak egy lakás 100 családdal szomszédként, ennyivel nem lehet jól keresni Pesten hogy ez ésszerű legyen.
Ragasztani szar, profil váz pikk pakk meg van még egyedül is, csak egy vízmérték kell hozzá fúró és behajtó, tiszta munka és látványos, a térből 4 cm - ert vesz el, én tettem szellőzőt ahol bútor lesz, kis műanyag rácsos karika, hogy azért szellőzön a karton és a fal között.
Meg tudni kell mi hol lesz tv stb mert akkor oda stafni fa kell, radiátor hasonlók, aztán glett, megszarad már festheted is, spalettáknál befordulhatsz ragasztva is, szerintem ez a leggyorsabb és tisztább, mondjuk én utalok vakolni, így az szóba sem jöhetett főleg hogy ház felújítás nem új ház, így a falakat le kellett volna verni azt újra vakolni hát az felejtős. Új háznál viszont vakoltatnék,. Hidd el a bekoltozesre még lesz egy pár időpont :)
Értékelem a válaszokat. Viszont szó nem volt arról, hogy ne lenne egyenes a fal.
A kivitelező nyilván költséghatékonyság miatt javasolta a szárazvakolatot (pogácsa, nem profil).
Ezért a kérdés arra irányult, hogy pára- és légzárás szempontjából van-e lényeges, több százezres felárat indokló különbség a vakolat javára.
A hőszigetelés természetesen kívül lesz, ahogy írtam 10 cm dryvit megy a 30 cm PTH téglára.
A lényeg, nem akarom, hogy penészedjen (fogok szellőztetni), hamar kihűljön a ház és a a szomszédot hallgatni. Ha ezeknek a karton is megfelel, akkor az lesz, mert olcsóbb. Ha nem, akkor kifizetem a felárat és megvárom a plusz 3 hetet, amennyivel emiatt csúszik az átadás.
Köszi a kommentet előre is!
A szarazvakolat a ragasztott gipszkartont jelenti. A profilvazas megoldasnak az elotetfal a neve.
Es NEM RAKUNK BELULRE gyapotot kulso falra, az eg szerelmere!!!
Amennyiben nem fagyallo a falszerkezet, vagy nincs minimum 3x vastagabb hoszig kivul mint belul, a falszerkezeten belulre kerul a harmatpont, es a falazat szetfagy a pitsaba.
Fagyallo szerkezetnel pedig minimum ledobja magarol a kulso vakolatot.
Es teljesen mindegy hogy belul mennyire jo a parazaras, mert itt a szerkezeten beluli harmatpontrol van szo.
A szárazvakolat egy UD-CD profilváz, amit a falra erősítessz kengyelekkel, (vagy egy komplett előtétfal, UW-CW5o-ból- hasonló az szerelési aknalezáráshoz) és arra burkolnak két réteg lapot.
A lényege az, hogy nem kell vésni a szereléseket és gyors, hiszen száraz technológia, nem kell vakolni, kivárni míg kiszárad, javítani és lehálózni a szerelési véséket. Értelemszerüen, szoktak párazárni is, sőt, közetgyapottot is szerelnek alája, főleg a belső hangszigetelés miatt (visszhang, de a külső hangszigetelésben is sokat javít), ilyenkor a második rétegnek Nida acustic lapot használnak (lengyel termék, francia licence), ami sokkal sűrűbb mind a Rigips lap. A belső oldali szigeteléstől nem fog kicsapodni a kondenz a fal belsején- hiszen párazárt.
De vannak hátrányai is.
Előtte ki kell legyen öntve az aljzatbeton. Ehhez be kell szerelni a aljzatbetonba minden csövet és a falon fel kell vinni a kiállásokat, aztán meg kell építeni a UD-CD vázat. A kivitelező figyelmesen kell dolgozzon és úgy fúrja le az aljzatba a UD-t, hogy ne sértse meg a csöveket, erősítéseket kell szerelni a fűtőtesteknek, stb. A spalétok kikészítése a száraz vakolatnál szakmunka, van amikor nem fér be a CD, ragasztani kell, szöszölni vele elég sokat, telibe kell házózni és halós élvédővel ellátni. Van egy zsákos vakolóanyag, ami jól viselkedik a gipszkartonon, de le kell előtte alapozni, vagy ki kell vakolni és arra ragasztani... Szóval kell egy kivitelező csapat, aki tudja, mit csinál. A gipszkaton rendszergyártóknak szinte minden csomópontra van részletrajza.
Új építésnél ragasztást nem használnak, mert nagyon nehéz síkba kihozni a falakat és vésni kell a szereléseket. Ragasztani felújításnál szoktak, pl. csempézet falnál, amit nagy munka síkba vakolni, a csempe bontása után. Vagy, ha nagyon kell sietni (üzlethelyiségekbe, irodákba).
De igényesebb munkáknál okos kivitelező nem ragaszt, mert egy görbe sarkot nehéz vele kiegyenesíteni. Rendelésre hoznak 275omm lapokat, de 3ooomm is létezik. A magasságnál lehet egy kicsit variálni az álmennyezettel is, de el kell késziteni a CD vázat a födémig.
De mit varsz, mit mondjon erre barki ? Nem kell szemelyeskedesnek venni, az a fal amiben 2-3cm van a sikhoz kepest az sz@r. Ez egy pusztan szakmai kerdes. En is rontottam mar el dolgokat, vagy kijavitottam vagy megszoktam. Ebbol a kettobol valaszthatsz ;)
De most erre mit mondjak ? Ne vegyel ott lakast. Ha a falakat nem voltak kepesek egyenesen rakni akkor lesz ott tobb gebasz is. Nem fogok hasraesni attol hogy "ujepitesu", mindent lehet szarul csinalni (foleg ha profit maximalizalasa a cel, es pont leszarjak a minoseget)
A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy "szelelnek" a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak, és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt. De egyébként is ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják, és megcsinálják toldva, ami hibás.
A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
- A szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
- Szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
- Az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
- Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
- A szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
- Az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifi x ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
- Az optimális ragasztási hőmérséklet +20°C.
Az én sziámi ikerházamnál a padlástért elválasztó falat sk. készítettem Ytongból. Elég randán. Akkor most csapjam el utólag magamat ? Tény hogy a negyedéből sőt az ötödéből kijött mintha vállalkozó készítette volna.
Egy majdani beépítésnél viszont a gipszkartonnal korrigálni lehet.
Ja az eltérés 3 m- es léccel mérve úgy 2 néhol 3 cm.
Vagy kihozzák a falat síkra vagy megszokják majd !!
Ujepitesu haznal nem voltak kepesek egyenesen falazni ?
> Szerintetek melyik lenne a jobb megoldás?
Vakolat, nem is kerdes. Gipszkarton ott indokolt ahol tobb centi diffi van a falban. Ha egy ujepitesu haznal ez elofordul akkor nem biztos hogy kifizetnem a kivitelezot.
Az meg hogy a gipszkartonhoz ert jobban... Hat ize. Tanulja meg a szakmat.
Újépítésű ikerházat vásárolunk és a következő dilemma lépett fel.
Belülre (főfalak es válaszfalak is) vakolatot vagy gipszkartont érdemes tenni? Utóbbi gyorsan építhető, egyenes felületet ad, olcsóbb, a kivitelező jobban ért hozzá, a vakolat pedig nem kong ill. állítólag lég- és párazáró.
Na utóbbi a fő probléma, mert állítólag a gipszkarton a pára miatt penészedhet. Erről mit tudtok?
Nálunk 10 cm dryvit + 30 PTH tégla lesz, ezen falak belső oldaláról van szó. A gipszkartont ragasztópogácsával tennék fel, így kb. 1,5 cm légrés maradna a karton alatt. Szerintetek melyik lenne a jobb megoldás?
Segítségeket kérem az alábbi problémám megoldásában. Van egy udvari garázsfeljárónk. A feljáró rámpa betonból van, ám a felső rész homokos/agyagos talaj, amit a gépkocsik folyamatosan kimélyítenek, így sok járműnek leér az alja. Ezt szeretném a legolcsóbban de a legtartósabban megcsináltatni.
Mivel nem a napi forgalmat fenn kell tartani így lebetonozni nem tudjuk, így arra gondoltam hogy kapna egy 10 centi murva alapot és arra tennénk betongyeprácsot vagy 50*50-es betonlapokat.
Ez vajon jó megoldás lenne ide? Nem fordítaná ki a kocsi a betongyeprácsot ha nincs bele betonozva? (vagy a rácsok közé keverjek cementhabarcsot, vagy betont és majd megköt valahogy?)
Nagyon nem jó, mert alacsony dagadású kell, de ha ezt nem tudod, biztos hogy Te akarod csinálni???
Mi ezzel raktuk be, mert ezt a habot erre fejlesztették ki a németek és olcsó is :) : Illbruck FM343itt vagy itt az olcsóbb... De még ebből is kb 2 ablak/flakon kell, ha csak 1,5-2 cm a hézag (magyarul tökéletes új nyílásba). A dagadó hab el fogja nyomni a pIIcs@ba az ablakot...
Adva van egy épületrész, Ytong falazat, kívülről 10 cm dryvit szigetelés. Nappalinak szeretnénk majd használni.
Belülre az asszony mindenképpen lambéria borítást szeretne. Rönkhatású lambéria vízszintesen feltéve, a párnafák függőlegesen futnak majd. Mindenképpen fontos, hogy a lambéria természetes színe látszódjon, azaz semmilyen színezést nem szeretnénk.
A kérdéseim:
- Mivel kezelnétek a lambériát? Vízbázisú lakk? Olaj? Ha olaj, akkor a lambéria hátát mivel kezelnétek?
- Azon gondolkodtam, hogy jó lenne elkerülni, hogy a lambéria és a fal között penészedés alakuljon ki. A párnafák miatt mindenképpen lesz egy 2-3 centis légrés, amik függőlegesen futnak. Szerintetek tegyek fel párazáró fóliát? Ha igen, akkor hogyan legyen?
a) ytong, párazáró, légrés, lambéria
b) ytong, légrés, párazáró, lambéria
Másik kérdés. Látszó fa födém lesz (15x15-ös gerendák, azon lambéria vagy hajópadló), majd azon 20 centi kőzetgyapot (a padlástér nem lesz járható, az nem kell).
- mivel kezelnétek a lambériát? Tetol? Valami színtelen vékonylazúr (pl Milesi)? Olaj?
- a hajópadlóra persze kerül párazáró, és majd arra lesz a kőzetgyapot letéve. Szerintetek ez OK így?
Nana mester, nagyon sok helyen van telekhatarra epitett haz, ott biztosan nincs oldalkert, csak a regebben ereszcsurgaskent aposztrofalt 0,8-1 meteres elhagyas...Gyanum szerint ez leginkabb hegyvideken megy,ahol kevesebb a rendelkezesre allo hely. Legalabb is itt a Bükk-Matra videken ez az altalanos.
Nos ezek tényleg többek. A korábbiakból ítélve /salak, poroszsüveg boltozat, alu vezetékek stb. / arra lehet következtetni, hogy régi építésű lakóházban lévő lakás.
65 nm -en a villanyfűtés - padló hősugárzó bármilyen más kütyűvel nagyon drága lesz. Ha egy 30 nm -es lakásról lenne szó, talán elmenne. Tehát jó döntés a
" maradok a vizes rendszernél." Ettől függetlenül lesz sok dolga annak a jó villanyosnak.
"Szolgáltatótól mennyi a max amit tudnak adni passz." A szolgáltató annyit ad amennyit kérsz tőle és fizet is érte.
Viszont a ház bejövő vezetékei ennek korlátot szabhatnak.
Fontold meg a korábban javasolt kondis kazánt ….. gázterv mindenképpen kell, törvény írja elő. A fűtési rendszert viszont nem kell tervezni, jó szaki megalkotja. De a radiátorok kiválasztásánál arra ügyelj , hogy ne legyen takarékos. Inkább nagyobb teljesítmény mint kisebb. Ha nagy legfeljebb lejjebb szabályozod. A kazánok viszont tudják hogy mikor mennyi hő kell annak a lakásnak. …. mindig más a kinti hőmérséklettől függően.
"de már találkoztam pár érdekes megoldással/szakemberrel." Hát igen előfordul ilyen. Viszont a szaki végül azt csinálja amit a megrendelő mond neki.
pl. az esetem a legútóbb. Egyik bérleményemben - általam kiadva - elromlott a villanybojler - kilukadt , digó csoda hogy 18 évet bírt. Jön a mester és megbeszéljük a cserét. 80 literes volt, azt tenne fel automattkusan, mondom neki nem, az csak 50 literes lesz, különösebben nem kell indokolnom, de magamnak … ne pancsikoljon annyit az a bérlő. Volt úgy hogy az egy személyre kiadott lakásban 3 -an laktak. Nem vendégként voltak ott, hanem huzamosan, életvitelszerűen.
Alapterület 64 nm^2 Belmagasság 284 cm Igen ez egy sarok lakás.
Salak kapcsán úgy voltam vele, hogy azt amúgy se akartam otthagyni. Meg fülembe ültette egy konténeres azt,hogy a salak sugározhat és kell róla papír én meg neten utána olvastam és sokan írták, hogy eltüntetni is javasolt meg méretni is egyet. Helyére már itt javasolt EPS fog kerülni http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=152443960&t=9004917
""+ van egy jó villanyszerelőm :D " minden vilélanyszerelőnek jónak kell lenni. Igaz van aki drágább van aki olcsóbb, de a szerelési szabályokat mindnek be kell tartania."
Először újítok fel de már találkoztam pár érdekes megoldással/szakemberrel.
3 Fázis biztos bejön és az óra után van szétosztva 2 megy két biztosítéktáblába ilyen régebbibe ilyen fűtés/bojler másik megy a lakásban lévő biztosítéktáblához. Ami a régi alu kábeles rendszer de az is cserélve lesz.
Szolgáltatótól mennyi a max amit tudnak adni passz. Ez az ötlet mai napfolyamán jött,de mivel a költségei magasabbak maradok a vizes rendszernél.
Szép ez a zöld tábla. Nincs vele semmi baj. Csakhogy a legtöbb embernek a hőigényről nincs fogalma. Aztán számoltat és precizen kihozzák neki , hogy az 5 .68 kW. Vagy 4,85 kW stb.
Tehát a nm, aztán a rendelkezésre álló teljesítmény - a bejővő. Társasházanál sokszor bukik el a szép elképzelés, azon hogy eleve a ház túlterhelt tehát ha pénze van is az illetőnek az egyéb lakók miatt nem megy a bővítés. hacsak magára nem vállalja az egészház bejövő bővítését !
"pluszban még ott lesz a HMV készités része, ami ugye szintén villannyal megy." + a főzés és az egész háztartás egyéb elektromos fogyasztói.
Ahogy látom már az aljzat szét van verve, lealább is a beszúrt link szereint.
"Lakás maga 1. emeleti 2 utca frontra néző lakás. Zero szigetelés,de a nyílászárók vadi újak."
És az alap terület , belmagasság ? nem mindegy hogy 66 nm vagy 126 nm vagy közte valahol.
Kár volt, de ha már el lett vive a helyére valami jó hőszigetelő anyag legyen.
"Elektromos szempontból 3 fázis van 20-20-20A-os biztosítékokkal " Nagyon szűken úgy 60 -70 nm -es lakásig elmegy . ha más elektromos cuccal takarékosan bántok..
"+ van egy jó villanyszerelőm :D " minden vilélanyszerelőnek jónak kell lenni. Igaz van aki drágább van aki olcsóbb, de a szerelési szabályokat mindnek be kell tartania.
'2 utca frontra néző lakás. " Ebből ez egy sarok lakás lehet, aminek a fajlagos hőigénye nagyobb mint hasonló alapterületű normál védett lakásénak.
mondjuk az se ártana tisztázni hogy aza 3 x 20 Amp tényleg a bejövő, vagy csak a lakásban van 3 mellékáramkör amit 20 Amp biztosítékkak védenek. nem mindegy.
tálán úgy kell feltenni a kérdést : mekkora teljesítmény biztosít az elektromos művek. A teljesítmény a bejövő amperrel arányos, de az egy szerződött érték.
a 4 kérdésre :
tény hogy a telpítés az elektromosnál a lególcsóbb,
az üzemeltetés viszont lényegesen konk. 3 x drágább,
komfort padlónál teljesen mindegy hogy mi melegíti azt.
nem káros ez egy tévhit .
Tehát mekkora a lakás, mennyi elektromos teljesítmény áll rendelkezésre ??
Köszönöm a választ! Ez gyorsan meggyőzött arról, hogy nem lesz ilyen.
Az uponort már néztem.
Ha uponor rendszer akkor a cső és minden más uponornak kell lennie pl "fémhálósítótt pexál cső" vagy sarki fűszeresnél kapható padlófűtéshez ajánlott csővet is belerakhatom és elég megvenni a rendszerlemezést vagy ez így egy technológia ?
ezzel szemeztem ára miatt de ha jól láttam ez magasabb alaból mint amennyi helyem van:
-A fűtőfilm sugárzik a fűtőszőnyeg nem, ez műszerrel mérhető, hogy káros-e azt én nem tudom megítélni.
Mivel nem drágább, és nem fűt rosszabbul a szőnyeg, szerintem az a jobb választás.
(ezen egy hálóra rögzítve fut a fűtőszál, majdnem úgy néz ki mint ahogy a padlófűtés csövét fektetik)
-Drága, mint minden elektromos fűtés, pont annyiba kerül vele befűteni a házat, mint olajradiátorral, infrasugárzóval, hajszárítóval, ez kb. a háromszorosa a gáznak.
-Telepíteni gyors-olcsó, gyakorlatilag a csempe alá a ragasztóba lehet ágyazni.
-Ha jól szigetelt a ház akkor előbb lesz meleg, minthogy melegnek éreznéd a padlót, ha nem szigetelt mint nálad akkor nyilván meleg a padló, de hogy mennyire az a ház hőigényétől függ.
Én szigeteletlen házba nem tenném, mert sok lesz a villanyszámla.
(Esetleg a fürdőbe, hogy napi fél órát meleg legyen a padló.)
Szigeteltbe meg azért nem tenném, mert klímával olcsóbb kifűteni.
Itt már a padló se lenne meleg, mert addigra túlfűtené a házat.)
Majdnem mindenben jelentősen olcsóbb, mint a sima padlófűtés gázzal.
A "majdnem" része viszont fájni fog, ugyanis az üzemeltetési költsége 3x annyi, mint a gázos fűtésnek, pluszban még ott lesz a HMV készités része, ami ugye szintén villannyal megy.
Beszúrok egy számitást ennek érzékeltetésére. És igen, tényleg annyi.
Én elgondolkodnék inkább egy Uponor Minitec rendszeren, kondenzációs kazánnal.
Elvileg a földnedves megoldás a hivatalos és az is cementszegényen, így kb soha nem köt kőkeményre állítólag, emiatt a nedvességet átengedi, de a növényzetet lassabban az 5 cm a minimum, CKT-nak híjják :)
Most mondták, hogy van infra fűtőfilm ami ugyanúgy padlófűtésre szolgál. Az lenne a kérdésem, hogy van-e ezzel kapcsolatos tapasztalatok?
-Telepítési költése? (Ahogy láttam jelentősen olcsóbb megoldás mint a meleg vizes rendszer kondenzációs gázkazánnal és egyszerűbb/gyorsabb.) -Üzemeltetési költség? -Komfortérzet milyen?(hőérzete mennyire jó meleg a padló? fázik a lábad? )
-Mennyire reális a félelem, hogy káros?
Olvastam itt egy fórumot indexen, de nem éreztem úgy hogy tényleg tapasztalat/pártatlan véleményt kapnék.
Számomra picit egyszerűbb mert kevés a hely a rétegrendnek kb. 10cm + a gerendák poroszsüveg szerű a födém miatt a vizes helységeknél elég bajos lenne megoldani csatorna víz társaságában + gázterv .
Lakás maga 1. emeleti 2 utca frontra néző lakás. Zero szigetelés,de a nyílászárók vadi újak. Elektromos szempontból 3 fázis van 20-20-20A-os biztosítékokkal. Szóval bővítés nem szükséges. + van egy jó villanyszerelőm :D
Régebben láttam egy videót ahol az udvart úgy betonozták hogy nem híg betont öntöttek, hanem földnedveset terítettek, és lapvibrátorozták.
A narrátor szerint sokkal erősebb így, kb 5 centis réteget csináltak a korábbi, már összetömörödött, elgazosodott kőzúzalékra, pedig teherautó is betolat évi 1-2 alkalommal a tüzifával (hogy 3.5T vagy 40T arról nem beszélt).
A videót már nem találom, viszont ezer másikat megnéztem, és sehol sem csinálják így.
Mindenhol 10cm vastagon öntik, híg betonból.
Van valami nyilvánvaló hátránya ennek a vibrált, megoldásnak, amit én nem látok?
Ez olyan, mint a pur habbal való kifújás előtti teendők.
Illik vízzel lefújni, lelocsolni a felületeket (a kőművesek ezt portalanításnak nevezik) de ha nem történik meg a lelocsolás, akkor sem történik nagy baj, hacsak nem volt nagyon poros a felület.
Mindenesetre a szilos "kezeles" ota (tavaly nyar) nem volt sok darazs. Persze nem zartam le legmentesen a tetot, csak a sarkokba toltam, ahol kozlekedtek. Rament vagy 4-5 tubus szilo, de talan megerte. Purhab semmit nem er bogarak ellen, sajnos.
Nem piskota, de ja, szerintem is atb@sztak sajnos. Terfogatszamitas erosen altalanos iskolai matek, es barhogy nezem, nem sikerult hibat talalnom a szamitasodban...
Egyébként meg ultrafutó. Kb. megállás néklkül ástam ki 14 óra alatt és 12 óra 11perc alatt betonoztam le (mondjuk ebben volt 70 perc kocsikázás a plusz sóderért). A betonozásról még gps trackem is van, az órámmal mértem, 9,25 km-t tettem meg a kertben a talácskával.
Teljesen egyértelműen átráztak és kevesebb sódert vittek ki neked. Ezt mindenkivel eljátszák :-( Nekem egyszer kihoztak 4 köbmétert, csak kisebb lett a kupac, mint az előző nap hozott 3 köbméter.
Ha a későbbiekben is akarsz még betonozni, akkor szedd össze magad és verd ki a balhét, mert egyébként folyamatosan át fognak rázni.
Sziasztok! Segítsetek pls! Egy alapot betonoztam hétvégén új kerti tároló alá. 4x3 méteres, 30 cm mély. Körbe zsaluztam, vízmértékkel ástam ki neki az alapot, gyakorlatilag sehol nem volt 30 cm-nél mélyebb. Ez így 3,6 m3. Rendeltem hozzá 4,5 m3 0-24-es sódert, mert azt találtam, hogy 1,2-vel kell szorozni. Úgy 4,32 lett volna, ezért gondoltam, hogy kicsit ráhagyok, 1,25-el szoroztam. Már a kezdésnél is gyanús volt, hogy amit hoztak sódert elég lesz-e, de amikor kb a 2/3-ánál tartottam, már látszott, hogy biztosan nem, pedig egyben szerettem volna beönteni a betont. Nagy mákom volt, hogy szombat délután tudtam szerezni kb. 1 m3 sódert valahonnan kölcsön, aminek végül kb. a fele fogyott el. A nagy kérdésem az lenne, hogy teljesen egyértelműen kevesebb sódert hoztak ki nekem, mint 4,5 m3, vagy én is el tudtam valamivel cseszni? Ha túl vizesre kevertem az anyagot, vagy nagyon kevés cementet tettem bele? (4 lapát sóderhez tettem 1 lapát cementet.) Előre is köszi!
Az alsó elzáró végéről letekered a kupakot, találsz alatta egy imbuszos, vagy csavarhúzós tekerentyűt, azt betekered ütközésig. A radiátorszelepet is elzárod.
A radiátor végében a légtelenítőnél megnézed, nincs-e nyomás.
Ha nincs, a hollandikat lazitva le tudod szerelni.
Sziasztok ma a ragallyát ami vasbetonból van a koszoróval egybeöntve a párkány rész alulról 7 nikeel oldalt 2 -es nikeellel beragasztottam a 7-es a homlokzat 16-os lappal be van szorítva ragasztva már le van hálózva glettelve ,holnap élvédőzöm .
Viszont az ereszsatorna és a 2 -es lap felső részén már nem lehetett benyomni a 2-es lapot és ott van 2 m ahol sak műanyag ( madár háló vagy bogár háló van) viszont a darazsak szerintem simán beférnek a hálón .Kérdésem hogy oda mit tegyek tömíteni purhabot ami nem dagad azt a fajtát vagy mit javasoltok hogy ne költözzenek oda a bogarak,darazsak?
Ha lejjebb tekered az oldalt látszik a kosár gomb mellett, hogy 15 322ft a tekercs ára. Valóban egy kicsit megtévesztő az 1 915ft-os ár a termék mellett, mert ha nézed a leírást is hozzá ott benne van, hogy 8m2-es kiszerelésben. Mivel csak egész tekercsben lehet venni nem értem, miért nem lehet kiírni a rendes árát és miért kell trükközni. Vagyis értem, de szerintem nem korrekt.
Mindent kitalálnak már csak hogy eladhassák jó pénzért :( Én nem vacakoltam ilyesmikkel simán iszappapírt raktam alá és az alá pedig egy masszív fóliát (EKOFOL PI 200).
Lyukacsos és vékony, de visszatartja a hőt így a felületi hőmérséklet alacsonyabb mint a hidegpadlóé, ha betartod a max 40 fokos vízhőmérsékletet. Az igazi az lenne ha leragasztanád a parkettát, de azzal meg bukod a cserélhetőséget, javíthatóságot.
Igen m2 ár sajnos! :-(
A linken találsz egy táblázatot ami bemutatja a különböző alátétek tulajdonságait. Nézd meg a hőszigetelés oszlopot! Amit Te néztél ahoz hasonlónak 0,06 ennek meg 0,008 az értéke!
https://www.pgcomfort.hu/padloalatetek-fontossaga-45
Sokat keresgéltem laminált alátétet és ezt találtam a legjobbnak: https://www.pgcomfort.hu/profi-floor-extreme-padloalatet-2mm
Sajnos nem olcsó de elvileg minden tulajdonságában kiemelkedően jó.
Másik dolog, mostanság a woodstep Pe 2mm-es habot ajánlanak iszappapír helyett. Állítólag átadja a hőt és a laminált alja sem műanyag, amit ajánlanak padlófűtésre.
Nem értem :-( Nálunk a padlófűtés alatt az aljzatbeton, a hőszigetelés és hőtükör fólia van. Aztán a padlófűtés
vízcsövei be vannak öntve betonnal, majd erre jön az aljzatkiegyenlítő, az iszappapír és a laminált padló. Vagyis az aljzatkiegyenlítő a padlófűtés rétege felett van.
Alá csak akkor érdemes plusz aljzatkiegyenlítő réteget rakni, ha valami mechanikailag érzékeny elektromos padlófűtést raksz le.
1. Van egy 3 eves, vodor feher vizes festekem. Egy szobat festettek vele, hianyzik az otode kb. Azota pinceben all. Ma kinyitottam, meg kellett kuzdeni vele, szoval jol le volt zarva. Faruddal belekotortam: a teteje viz, benne a festek osszecsomosodott, de szetkeverheto.
Szerintetek ha furo + keveroszarral alaposan felkeverem, hasznalhatom?
2. Ha nem nagy show, levennem a radiatort, hogy mogotte is megcsinaljam. Csatolok egy fotot. Ezt le lehet venni ugy, hogy idolegesen kizarom a rendszerbol?
Köszi neked is és másoknak is az infót! Ez sem tűnik rossz megoldásnak csak a Silka miatt itt nagyon vékony ragasztó réteg kerül a téglák közé nem tudom befér-e a csavarfej ebbe az 1mm-be?!
Megpróbálom bevésetni és megdrótoztatni! Kíváncsi vagyok mire lesz hajlandó! :-)
Én HILTI szalagot használok amit a két végén a főfalba csavarozok feszesre úgy hogy ráfeszüljön a síkra. Majd minden falazóelem közepébe egy 5x100-as csavar amit csak behajtok kivágja magának a menetet nem fúrok elő, megy rá a habarcs és a következő sor.
Ha nem két főfal között van vagy fordul akkor értelemszerűen a sarokig.
2 drót minden második sorba és teljes hosszban vagy csak valameddig? A válaszfal sarkaiba is kell valamilyen erősítés vagy azzal már nincs gond Silka esetén?
2018 májusától építesi engedéllyel rendelkező 100m2 családi ház építésénél felmerült, ez az 5%-os áfakulcs téma. Most olyan 10%-os a készültség és tavasszal szeretném folytatni.
Azt olvastam, hogy ha 2018 november előtti az engedély az építkezésre, akkor még 2024-ig lehet használni az 5%-os áfakulcsot.
Van valakinek ezügyben tapasztalata? helyes lehet az infóm?
Válaszfalat be lehet kötni Hilti szalaggal. A szalagot a főfalba be kell dűbelezni. Ez a legegyszerűbb megoldás.
A Hilti szalag jó a válaszfal 2 soronkénti erősítésére is, bár nehéz kiegyengetni, ezért nem is szeretik, inkább a régi vastag drótot vagy semmit sem raknak. Nálam maradt szalag, ha szükséged van rá szólj, ott vagyok a Tó másik oldalán :)
Válaszfal fölötti hézag kitöltése és kiékelése: PUR hab
A mi szakmánkban felelősséget kellett mindig is vállalni a tanácsainkért, rajzainkért. Korábban ez 10 évre szólt, most már életünk végéig felelünk az általunk tervezett tartószerkezeti dolgokért.
Ebből fakadóan belénk ívódott egyfajta felelősségérzet, ezért nem adunk könnyelmű tanácsokat, hanem hülyebiztosra megyünk.
A magyar építőipar és közeg sajátossága, hogy beleszarnak a gyári előírásokba és előirt anyagokba, mert minden pótolható mással, másképp (szerintük).
Nézz át a (HŐ)Szigetelések topicba. Tépem a számat a belső hőszigetelés ellen, normálisan leirva, hogy mi a probléma vele. Erre a nagy okos Mekk Elek, nevéhez méltóan ötletelget, hogy demégis... Én leirom, hogy nem lehet, illetve mivel lehet. De az drága megoldás. Fordulnak a másik felé, aki számukra kedvezőbbet mondott, még ha bődületes baromság is.
A különbség az, hogy én nyugodtan alszom. Az önjelölt szakértő azért alszik nyugodtan, mert egy noname senki, akit nem érnek utol, ha baj van. Nekem a mai napig jönnek a fórumról tervezési munkák, mert utolérhető vagyok.
Egyrészt ezt miért nekem írod, másrészt pedig sokszor túlságosan le akarják egyszerűsíteni a tanácsadók a megoldásokat. Kétség kívül lehet egyszerűbben is, de az általában csak N.B. szintű megoldás. Másrészt pedig nem is mindenki ismeri az összes (jó) megoldást. Ha azt hiszed, hogy én vagyok sr1, akkor nagyot tévedsz. Én tervező vagyok, ő pedig kivitelező.
Valószinüleg lágy festett lemez, .6 vagy .7mm vastag, vagy patinált Netzink. Mivel rögzítő csavarok nincsenek, felszerelt egy francirögzitőt a melvértre, 1.5mm horganyzott lemezből, arra illesztette rá a párkányt.
De az is lehet, hogy felragasztotta.
A Netzink tart 5o-8o évet.
A franciarögzitős megoldás Netzinkkel drágább mind egy kőpárkány.
Miért baj az, ha valaki teljesebb választ ad? A fényképről én sem tudom megállapítani biztonsággal, hogy fagyott-e a tégla. Ha megnézi abból baj nem lehet. Ha ért hozzá...
Mint írtam lehet sok pénzt is rákölteni és lehet takarékosan csinálni. Az ár akár a 4 x sőt 5x - ös is lehet.
Viszont az állvány készítés palabontás nélkül elég macerás, de nem megoldhatatlan.
Így a palát védeni kell pl. hullámpapírral, használt szőnyeggel. Erre meg 2 db. un tető létra, erre biztonságos vízszintes állás, esetleg korlát. a fa elemeket nem szegeljük hanem csavarozzuk... a pala nem szereti a kopácsolást.
Ha megvan a biztos állás megfelelő habarccsal fugázható, aprólékos munka, de ez a leggazdaságosabb. Persze nem vállalkozóknak !!
A tető létra lécből összeállítható, a felső végére kell csúszás gátló karom.
Miféle tanácsokat adsz Te az előtted írónak . Ezt is írta :
"a palát nem szeretném bontani."
Gondolod Krőzus a kérdező ?
""
ha a téglák meg vannak fagyva, vagy nincsenek.
Ha nincsenek, akkor nem kell kicserélni semmit. "
Valószínű nincsek megfagyva a tégla fagyás egy jellegzetes külső jeleség … látszik fagyott táglát nem láttál még.
" Körbevasalnám, mert elég magass. Elinditanék lentről a padlásról négy 3ox3ox5-ös laposvasat, összekötve fél méterenként egy laposvassal.
"Ez a kémény a héjalástól max 25 sor, de lehet annyi sem. Az kb 1,8 - 2 m. Ráadásul egyik oldalon dupla szélesség, így semmi szükség a javasolt vasalásra. Talán 2 x ilyen magasnál.
"A tetejére öntenék mozaikból egy kalapot-"
Ja , de hát már ott van. Tény hogy nem túlnyúlásos és így vizorr sicsen rajta. Ez a vízorr megint a fontoskodók vessző paripája. Tény , hogy a vízorr nélküli fedésekné pl. a párkányoknál ha az nincs lefolyik a csapadék víz és az nagy koszolást tud végezni. egy fagyálló szerkezetnél mást t nem. A csapadék majnem mindig a függőlegestől eltérően esik tahát az pl. az oldala úgyis vizes lesz.
A vízorr képzés csak a koszoló csúrgó lé ellen véd, a többi hablattyos mese.
Amikor felmászól és megmozgatod az felső sort, majd látod, ha a téglák meg vannak fagyva, vagy nincsenek.
Ha nincsenek, akkor nem kell kicserélni semmit.
keress bontott kisméretű téglát.
Amelyik peng, amikor megkopogtatod a kalapáccsal, az fogja bírni a fagyot.
Aztán vakold le a kéményt, zsákos vakolattal.
Hamár megvan az állványzat...
Körbevasalnám, mert elég magass. Elinditanék lentről a padlásról négy 3ox3ox5-ös laposvasat, összekötve fél méterenként egy laposvassal. Aztán arra rabic haló és egy cementes zsákos vakolat.
A tetejére öntenék mozaikból egy kalapot- kb. 8 cm vastagot, ami 6cm meghaladná a kerületét a keretszmetszetnek, vízvetővel, vagy szerelnék rá egy horganyzott lemez párkányt. 4o évet biztos tart.
Nekem az a tapasztalatom, hogyha fával fűtöttek és áttértek gázra, akkor a kémény idővel tönkremegy.
Saját magunk fogjuk csinálni. Állványozást is megoldjuk, a palát nem szeretném bontani.
A kivitelezéssel nincs gond.
Csak mivel nem ezt csináljuk minden nap ezért érdeklődök, hogy milyen habarcsba szokták rakni, illetve milyen téglát lehet használni.
Van otthon homok, mész, cement is. Kikeverni jobb, vagy van esetleg olyan zsákos ami megfelel?
Nos ha olyan tanácsát fogadod el aki keresni akar, sokat a munkán, akkor újra rakatod. Több százezer ft lesz.
Viszont ezt a kéményt javítással is rendbe lehet hozni.
Az állványozás lesz a legbonyultabb művelet.
De némi odafigyeléssel a palatető bontása nélkül is megoldható.
Amikor hozzáférnek kikaparják a fugákat és finomszemcsés cementtel erősített habarccsal fugáznak, majd bedőzsölik az anyagot.... 2 - 3 óra pihentetés után.
Bontják az állást.
Anyagszükséglet max 3 veder habarcs.
Így csinálják a kémény bélelők is. Erős kérget raknak a meglévő rossznak tűnő kéményre.
Vagy az újraépítés legalább 3 x, de akár 4 x -es árral.
Talán inkább az ott található anyag összetételére vagy kíváncsi.
Mintát veszel és az arra szakosodott laborban csinálnak neked analízist. 150 - 200 eft ból kijön talán. Mond hogy ennyid van, ennyit szánsz rá.
De feleleges.
Találnak abban a mintában homokot, agyagot, városi szálló port, galambszart, galambmúmiát, kormot meg még sokféle anyagot, de mivel cseréptetős, pont azbesztet nem.
A háziak a késelés helyett inkább rendet rakhatnának a padlásukon.
"a fekete szütty jött." a koromtól feketített por. Nyomokban azért azbeszt is lehet, korábban a gépkocsik fékbetéteiben is használtak ilyent sok más területtel karöltve.
Kétnap - 3 nap -15 nap meg se kottyan egy embernek, így van kitalálva.
Viszont ne menj azbeszt bányába, malomba, azbeszt terméket előállító gyárba, tető fedőnek stb. - igaz az már a múlt.
Veszélyes , de csak a hosszú érintkezés - belégzés esetén.
Az inkabb salak volt, nem lesz tole semmi bajod.
Az azbeszttol sem lenne egyebkent ilyen rovid tavon, az azbesztszalak belelegezve megtelepednek a tudoben es betokozodnak. Egy ilyen ropke alkalom nem karosabb mint letudozni egy Ikarus busz fekete fustjet.
A fekete takony a portol van, ne parazz.
(Mar ezerszer meg kellett volna halnom, ha ettol barmi bajod lenne, annyiszor volt reszem ilyenben)
Egy pesti öreg ház padlásterében dolgoztam, elég zárt, szűk helyen.
A dolog annyiból állt, hogy alulról fúrtak fel, a lakótérből, én meg a fúrás körül helyet csináltam, gyakorlatilag homokot lapátoltam el kislapáttal a fúrás helye körül.
Porzott a dolog erősen. A padlás padlóján kb. 10 centi vastag, szürkés-törmelékes homok-szerűség volt. Az orromból utána jött több napig a fekete szütty jött. Egy ideig röhögtem rajta.
Hirtelen besz*rtam most, mivan, ha az a valami azbeszt tartalmú törmelék volt, akkor szerintem én megkaptam az átlagember milliószoros dózisát abban a szűk padlástérben.
Milyen eséllyel volt az azbesztes?
Utána olvasgattam, elvileg csak panelek, meg nagy építkezéseken használták, meg palatető... ez a ház lehetett vagy 150 éves, toldozott-foldozott, de cseréptetős.
Fel tudom ezt méretni valahol? Persze oda nem hívhatok semmiféle szkafanderes embereket, meg is késelnének a háziak....
A képen látszik, hogy kézzel készitett és öntött betonjárda, ami vibrátort se látott.
Persze, hogy nem fagyaló, lehetne az 12 cm vastag is, akkor se lenne.
A fagyalóság a betonba levő levegőbuborékok méretetől függ, azaz a pórusoktól.
A jelenség: a pórusvíz megfagy és a térfogata megnő, ez húzást eredményez a betonban (nagyot 4mm/m), ami sok fagyási ciklus után repeszti a betont, a repedésekbe víz kerül, stb.
A másik kérdés, a pórusok telítetsége, a sózás során a víz felületi feszültsége csökken, a pórusok gyorsabban telitödnek.
A 3 cm járólapokat egy rázópadon öntik és a felhasznát töltöanyag keverékét ki kell kisérletezni a helyi bányák viszonyainak megfelelően, de a lényege az extra tömörsége a masszának. Tehát úgy lesznek fagyálóak, hogy a
levegőbuborékok a betonba kicsik.
Még egy módszer van a fagyálóságra, egy adalékkal el lehet érni azt, hogy a buburékok kis méretüek és mezőben kvázi izótrop elrendezésüek legynek, ezek fel tudják venni a pórusvíz nyomását. De ez gyári beton esetén járható út, ott is ki kell kisérletezni a receptet a helyi anyagok függvényében.
Nagyszerű. Én sokra becsüllek, de jó lenne ha valami hivatalos forrás is megerősítené. Vegyszer nélküli betonnál, mert hogy itt nem tettek bele semmilyen vegyszert abban biztos vagyok.
Most érkeztünk oda az építkezésnél, hogy csináljuk a homlokzati szigetelést, és a falra 15cm Grafitos megy fel, lábazatra pedig 15m-es XPS-t gondoltam.
Viszont mondta a kőművesem, hogy ha a fal és a lábazat egy síkban van függőlegesen, akkor abból a későbbiekben probléma lehet (pl az esővizet nem vezeti el rendesen a falról), és jobb lenne úgy kialakítani, hogy az XPS legyen 10cm, és akkor beljebb esik a falsíktól, és nem okoz problémát.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen problémákat okozhat az, ha a fal és a lábazat egy síkban van?
mint korábban írtam, egy későbbi ici-pici, de szó szerint a legkisebb teljesítményű elérhető "látványkandalló" lenne rákötve, ha meglesz az ingerenciánk...
nem a hő miatt, hanem az érzés miatt, hogy ott vigadunk mellette egy jókedéjű társasággal, vagy épp merengünk egy pohár borral....
Az egvilagon semmi baja nem lesz mar. Egy het utan mar locsolni sem kell meg a szerkezeti betont sem.
A lenyeg hogy a beton vastagsaga minimum 6 cm legyen, mert onnantol fagyallo. Es termeszetesen a minosege is legyen rendben.
Sziasztok, jó estét! Tanácsot, szakvéleményt szeretnék kérni. Bő három hete készítettünk egy új lépcsőt betonból:
Mivel ez a nyaralónknál van, ahol nem tudjuk folyamatosan locsolni, azóta le van takarva belocsolt régi rongyszőnyegekkel, vastag kartonokkal + fóliával.
Jövő hétre sajnos már írnak talaj menti fagyokat. Ha most hétvégén nem mennénk le, és rajta marad ez a cucc (egy hete locsoltuk meg), lehet ebből gond? Három és fél hetes a beton.
Ha a szarufák nincsenek bevállazva a szelemenekbe, akkor nyikorogni fog mindig. Csavar nem elég.
Vedd vissza az a szarvazatot és dekopírral és vésővel vállazd be 3cm a szelemen helyét, felülről eressz bele egy-egy 8mm szerelocsavart. Az oszlop és a szelemen kapcsolatát is ki kell merevíteni.
Utánna 5x4-es stafli 4ocm osztással, 2x18-as OSB, aztán egy hajópadló, nutból szegezve.
Felújítás, és esővíz elvezetésen gondolkodom. Utcai árok nincs. Azt számolgattam, hogy gyűjteni a vizet (locsoláshoz) nem igazán éri meg - nyaranta kb 140mm eső esik, az én 150nm-es alapterületű házamnál ez kb 20m3 megmenthető vizet jelentene nyaranta, a kiépítés meg bazi drága (3m3 tartály, >400.000 HUF) lenne, normálisan.
A telek kb vízszintes, csak úgy ráengedni a vizet annyira nem hiszem hogy nagy ötlet.
Kavicsos gödörbe lehetne engedni - viszont valahogy jó lenne felhasználni a vizet, és úgy elszivárogtatni, hogy a növények (fű) is profitáljon belőle kb 300nm-en...
Az a baj, hogy a páratartalom ingadozásai eszméletlen feszültséget keltenek majd a lécvázban, az OSB annyi gyantát tartalmaz, hogy ez kevésbé érzékeny, a ragasztást fel fogja tépni, vetemedik és szarabb lesz mint valaha. a lécvázat le kell csavarozni!
Az XPS jó irány, akkor nem kell rá léc, de fele vastag OSB-t használj, tehát 2x12-est és átlapolva, elforgatva rakd le egymáshoz csavarozva. akkor nem huppog és nem mozog el. Amikor megkapja a terhelést néhány hónap alatt beigazodik és úsztatott padlóként jól szuperál.
Esetleg? (_Tudom, belemagyarázás) : A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat. Pl.: a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,
OK, köszi, akkor a 22 mm-es lapot vexzem. Az OSB lemezt ilyen esetekben érdemes lecsavarozni a cseréplécekből készített alátámasztáshoz?
Sajna nálunk is kell az OSB lap alá valamilyen alátámasztás, mert a födém aljzatbetonjában van egy lépcső, a födém egy részén a tetőtér alja lejjebb van a többi rész aljzatához képest.
XPS lapokkal fel lehetne "tölteni" az alacsonyabban lévő részt, de nekem stabilabbnak tűnik, ha a kiegyenlítést párhuzamosan lerakott lécekkel csinálom meg. A lécek alját PUR, vagy STYROPRO habbal leragasztom az aljzatbetonhoz (hogy ne huppogjon), az OSB lapot pedig felülről lecsavarozom a lécekre. Aztán erre a 22 mm-es OSB lapra raknám a laminált parkettát.
Ha így csinálom, akkor milyen sűrűn tegyem a cserépléceket az OSB lapok alá?
Vagy inkább ragasszak le XPS lapokat és arra tegyem az OSB lapokat?
Kénytelen vagyok úgy táncolni, ahogy fütyül, ezt a tudtomra hozta...
(Elmondtam neki azt az ötletemet, hogy hát hiszen a mostani gyári samott nyílásdugó, az pont az a méret, csak azt kellene körberagasztani samotthabarccsal...de azt nem engedte. Vegyek egy külön samottot, kőműves szabja és ragassza be. Aztán "ha átvette, azt csinálok amit akarok".)
Egyébként nem fáj a bedugózás, meg az 500forintos samott, meg a kőműves munka sem, sőt a 4000forintos kiszállási díja sem, csak az idő, ami ezzel telik.
Amíg nem veszi át, addig nincs "használatba vételi."
A kémény pedig csak egy tartalék kémény, készülék rákötés nélküli, egy esetleges későbbi látványkandallónak (ha lesz rá "kedv".)
A házban hőszipka teszi a dolgát...illetve még nem teszi, mert anélkül is 24-25 fok van még....
Élére rakott cserépléc max 20cm osztással és 20mm vastag OSB a nútos fajtából. Sosem lesz olyan atomstabil mint egy monolit vagy gerendás födém, de ennyire rossz sem lesz. a 12mm a legvékonyabb nútos én ide nem raktam volna.
" BKK megyében sehol sem engedik, hogy a felső lakott térben tisztítónyílás legyen a kéményen. Úgyhogy a gyári nyílás befalazását írta elő."
Tehát előírt valamit, ok. De mire hivatkozott ??
Amúgy nekem nem most hanem 25 éve a Székesfővárosban írta elő ,,, szóban nagyjából ezt. Aztán megoldottam, az akkor 10 doboz cigi ára mint jatt és nem látta a nyíílást
A nyílás végül egy pala lemezzel lett lefedve és le tapétázva. Aztán évekig nem engedtem fel a tetőtérbe, ma meg már az egész lakásba sem.
Másutt is rendet lehetne teremteni az ilyen hatóságit játszó társaságok között. Ha gyün alaposan kikérdezni, miért gyütt, aztán rákérdezni mit húz a cipőjére, szóval molesztálni, de mindig tanú jelenlétében. Előbb útóbb visszahúzódnak.
Viszont aki igényli a szolgáltatásukat azokkal a szerint kell bánni.
Részemről nem igénylem !!Újabban nem is próbálkoznak.
tegnap kint járt nálam (új építés családi ház) a katasztófavédelmis, megnézni a kéményem.
szavai szerint BKK megyében sehol sem engedik, hogy a felső lakott térben tisztítónyílás legyen a kéményen. Úgyhogy a gyári nyílás befalazását írta elő. (A többi dolog minden stimmelt).
Két okból is írok, egyik hogy akik szintén megveszik a gyári (Leier) kéményt, és hasonlóan kétszintes épületbe tennék, nehogy betegyék fentre, másik pedig, hogy ha valaki be tudná idézni az ide vonatkozó szabályt, azért hálás lennék (mert én nem találtam).
Most az egyszer tegyed a tölgy színűt, a világoson minden kicsi kosz látszik, kell vegyél tisztitórobotot is mellé, ami +55o euró. :)
Majd megszokod, én ezt az ügyfeleket rábeszélem. Soha nem végeznénk egy munkával, ha elmennének 1o lerakatba válogatni (közben az asszony elvisz 1o szépház folyoíratot magával, de azok belsők 3x annyiba kerültek, mind a családi keret- pont erre játszanak a belső építészeti anyagokkal kereskedők, mivel a család csak most az egyszer épít majd házat, meg fogják venni a szuper prémiumot)- aztán rájönnek a végén, hogy a csak Diegó képes időben leszállítani a padlót. A szuper prémium akkor járja, ha minden a ház belsejében az.
Amúgy a laminált padlót ki lehet cserélni , ha más berendezés (vagy asszony) kerül a házba.:)
Az a baj, hogy nekünk meg nem tetszik a tölgy színű sajnos! :-)
Én ahova eddig raktam oda mindenhova a fehér került de annál most jobb lenne egy kicsit sötétebb. Most a Haro 10mm-es és a Swiss Krono 14mm-es AC5-ös lamináltjait nézzük de ezek "kicsit" drágábbak! :-)
Mindenhova egyforma színűt szerelek. Nekem tetszik a tölgy színű és másnak is tetszeni fog, ezt nem kell túlbonyolítani. Már legalább 2o munkánknál a parketta ugynez, ha nincs keret svédpadlóra vagy az általám gyártott 1omm rétegelt lemezre préselt 8mm tölgyfa blindesre (ami jóval drágább a svédpadlónál).
Az a szín mindenhez talál.
És van egy nagyon fontos részlet, ragasztóval a 9-1omm vastag gresso-gránit padlólap 15mm, ez a 12mm padló a 3mm alátéttel is 15mm, így az aljzatbetont mindenhova ugyanarra a színtre lehet önteni.
Az egy nagyon jó parketta főleg azért az árért! Több szobát is parkettáztam már vele és nagyon jók a hosszú távú tapasztalatok is! Nem nyekereg, nem recseg jól bírja a nagy igénybevételt is és a lerakása ahogy mondod kézzel simán kivitelezhető.
Az épülő házunkba is mindenhova ilyet tennék csak sajnos a színválaszték elég szűkös és ahogy nézem ezen nem is akarnak változtatni! :-(
Partent klick rendszerrel készül a Strong V+, nem szükséeges hozzá szerszám, kézzel bárki leburkolja, azt kell tudni, hogy 3o cm -nél rövidebb darabot nem szabad használni a sorok végeinél.
"Minden barkácsáruházban árulnak lerakó szettet de az nem célszerszám hanem egy marék ék egy ütöfa meg egy z alakra hajlitott fém amivel az utolsó sort tudod lerakni."
ez ugye 3 db + a speciál fűrésszel 4 db.
Anno nem tudtam.
A lényeg, hogy a Diego ahol vettem, küldött 2 fiatal embert, akik bő 2 óra alatt lerakták.
A kezdetekben volt egyébként még nút- féderes laminált is, de az megszünt.
A szalagpanel parkettanál viszont a nút -féderes illesztés van, a lamináltnál a klikkes.
Egy 18 nm -es szoba burkolatáról volt szó.
Korábban a hagyományos vakpadlós tölgy volt, amit melegpadlónak becéztek, de rettentően hideg volt. ' Melegnek ' gondolták az eleink.
Az eredeti :
beton
15 cm-es fa rácsozat - közte homok … ,
rá 2,5 cm -es vakpadló,
rá szegelt tölgy parketta - 2,5 cm.-
Az idők során a külső széleknél korhadás + az a fránya könnyező házi gomba.
Minden kipakolva, kivéve a beton. Ez 2 palack pb gázos perzselővel 'fertőtlenítve'.
Az új rétegrend a beton medencébe ami 20 cm mély :
rácsozat fából / deszka és palló élére állítva 60 cm enként 16 cm kb. / - ez a párnafa rendszer.
Közé hőszigetelés - kemény gyapot meg ami volt.
Rá 18 mm-es nut féderes OSB, rá 1 - 2mm es hab, rá a laminált.
Az OSB először szegelve, de hála ennek a topiknak csavarozni kell. Nyikorgás miatt .
Így csavarozás a szegelés ki. A lerakás kivételével minden sk munka.
Adott egy kocsibejáró 20 méter hosszú 2x0,5 méteres betoncsík nagyságrendileg. Tavasszal lett csinálva, valamit nagyon el***hettek, mert most hogy lett fű is végre és sokat locsolok, a beton meg fehér foltos lett és elkezdett porladni...Ha az ujjammal megdörzsölöm tiszta fehér lesz. Pár helyen már kis lyukacskák is vannak rajta. Mi legyen? Ez a prosfas jó dolog? Ha kenek a tetejére megfogja? Rohadt drága, szóval nem ártana ha jó lenne, ha erre szavaznék... Nem tudom mit lehetne csinálni, nem akarom szétverni most hogy szép zöld már az udvar :(( segítsetek :(
Megvan minden eszköz, már raktam is le 1-2 alkalommal. De azok új lerakások voltak, nem volt velük gond.
Itt gondolom az a hibaforrás, hogy azon a soron, amihez csatlakoznék volt az ágy meg egy szekrény lába, ezek nyilván meghajlították 1-2-3 mm-el az adott darabot, így most nem tudom rendesen összeilleszteni.
Lehet veszek egy dobozzal és felveszem a hajlott sort is és lerakom új elemekből.
Vagy hagyom a pics*ba és megszokja a szemem a kis illesztési hibát.
Kell a fenét! Minden barkácsáruházban árulnak lerakó szettet de az nem célszerszám hanem egy marék ék egy ütöfa meg egy z alakra hajlitott fém amivel az utolsó sort tudod lerakni.
Pedig jó kis házak lehet belőlük sinálni és bővíteni akár merre ,persze kell hozzá pénztára is mert álltalában sak a négy fal marad meg az alap ,viszont szerkezetileg jók legalábbis erre mi felénk Északi part Veszprém megye .Szerintem van bennük fantázia.
Felszedtem egy sor laminált parkettát, faljavítás miatt.
Most meg nem tudom visszarakni! Ha balodalt jó az illesztés, akkor jobboldalt nem és fordítva. Már a beleillesztésnél látszik, hogy nem passzolnak pontosan, de ha lefektetem, még rosszabb. Mintha görbe lenne az éle...
Én vagyok balfasz? Vagy a vékony illesztési felületek csak 1x használatosak?
Budapesten hol lehet ilyen függöny csúszkát kapni? Sajnos a képen szereplő bolt nekem nagyon távol esik, és nem csak erre, de lezáróra is szüskégem lenne.
Tudom, ismerem ezt az oszloptalpat. Azt magyarázom, hogy nehéz ezeket a talpakat vízmértékben állítani és
egyvonalban is. Sokkal ésszerübb, a kivitelezés szemponjából, egy fából készült talpat lefogatni a párkányra (azt kiékelni vízszintbe) és azokba csapolni az oszlopokat.
Írtam, hogy vissza kell tásztani a falhoz az oszlopokat.
Vagy az oszlopok rögzítését így megodani, aztán az alsó kötésre késziteni lemezből egy vizvetőt.
Nekem régóta tetszik fehér ház vörös betonserép tető ,vörös gránit párkányok ,vörös térkő :) szerb salád vagyunk ,montenegró ,Dél Horvátország ,dél szerbia ,mindenhol fehér ház vörös tető ,nekem tetszik :)
Alul csak egy furatba van állítva az oszlop, egy ilyen segítségével: https://www.szerszamtar.hu/items/U_alaku_oszloptarto_egyenes_szarral-7669 felül meg a fogóhoz van csavarozva egyetlen egy csavarral. A fogódeszkát pedig nemcsak a szarufák fogják hanem sok vékony deszkaborítás van hozzászögelve.
A fehér brutálmód bántja a szemet, leginkább nyári napsütésben. Persze ha nem látjátok a saját homlokzatotokat, akkor nem lesz zavaró. Nálam a szomszédé fehér, majd meg bolondulok tőle napsütésben.
Okos, a fehér szint legalább nem szívja ki a UV pár év után.:)
Fel kell szerelni a lapokat eleve síkban, ez időigényes, de megéri (alá kell ducolni 1-2 cm vastag polisztirolt, ahol kéri, mert a vastag ragasztó pogácsa összehúzódik és magára szívja a lapot, attól lesz sakktáblás), akkor nem kell csíszolni, de méteres spaklival (mindenhol kapsz) le kell húzni a második réteget. Jó lesz.
Mi fehérre színezzük a házat nemes vakolattal ,ha telibe süti a nap akkor mindegy milyen színű a hibák ugyan úgy minden szinnél látszik vagy a fehérnél jobban esetleg kevésbé?
Lassan síkolom a falakat nem sak a lapok találkozását fogom siszolni hanem az egész felületet.
Dűbeleket sűrű ragasztóval kell elkenni hálózás előtt ,ha higgal van elkenve akkor látszani fog ,nem tudom már mi a magyarázata ,de így van !Ha a lapok élei is látszanak az gáz annak nem szabadna.
A szomszéd tavasszal szigeteltette a házát. Ami furcsa volt, hogy nem csiszolták meg a felületet hálózás előtt, pedig mindenhol írják, hogy kell. Gondoltam is magamba, hogy fog ez kinézni. Aztán jött a meglepetés. A második réteg ragasztónál jó széles spakli szerű valamivel húzták át az egészet, száradás után csiszoltak és színeztek. Szép lett az eredmény.
Műszaki ok: nincs kiszíntelve (síkolva) a polisztiról tökéletesen és nem húznak rá elég ragasztót.
azon kivül:
- a munkások nm vannak fizetve és sietnek
- nem ez a tanult szakmájuk
vagy
- a megrendelő alkudózótt, így a kivitelezőnek nincs kerete egy tisztességes munkát elvégezni.
Nemtom hogy adja át a kivitelező a munkát, de a kapart nemesvakolat felhúzása után a hibák csak akkor látsznak, ha a homlokzatot telibe kapja a napfény.
Nekünk 12kg fogyott a ragasztóból 1m2-re, duplája mint írják, pedig a fal nagyjából egyenes és sík volt. Hálózás, plusz egy réteg glett ment fel, esztétikailag meg vagyunk vele elégedve.
Úgy értettem a hálózás előtti korong berakást, hogy mikor kenték fogas glettvassal a felületet, akkor rakták be a korongot. Az eredeti terv szerint előre berakták volna és síkra csiszolják. Csiszolni nem is kellett, mert 1-2mm-el a sík alatt volt mind.
Mostanába ezt a módszert használjuk, kőzetgyapotnál is működik, máskülönben muszáj két réteg ragasztót ráhúzni a halóra, akkár milyen jó keze van az embereknek.
A ragasztóval meg az a helyzet, hogy írják a zsákon a fajlagos fogyást, de a két plusz paletta, mindig becsűszik egy 5oonm feletti homlokzatnál. Ha 2x kell ráhúzni, akkor vagy öt.
Nemesvakolattal meg a hibákat eltüntetni nem lehet.
Ilyet nálunk is használtak a dűbelekre. Azzal viszont szívtak, hogy a maró 70mm-t mart ki, a pogácsa meg kisebb volt valamennyivel, így ki akart esni a lyukból. A megoldás az lett, hogy a hálózás előtt tették be a pogácsákat és a ragasztó bent tartotta. A videókban szépen bent marad a lyukban a valóság sajnos nem ez.
Egy 1.5 cm mély lyukat mar az anyagba. Van egy vezetője is, oda kell bedugni a fúrót, hogy a falat is kifúrják. Létezik 1cm vastag korong grafitosból, egy lengyel cég késziti, de nem mindig lehet kapni.
Nade, egy 68-as gipszkaton karotával, ami a szerelődoboz mérete, kivágsz 1cm vastag polisztirénből 10 perc alatt 200 korongot.
Benyomod a maró által készitett lyukba a dübel után és húzod rá a halót telibe, mintha ott se lenne.
Talán, ha a szél nem merőlegesen fújja az ablakot. Ha párhuzamos az ablakkal a szél akkor komoly szívást okoz. A fogópár ilyen szempontból annyit ér mint halottnak a beöntés. Így nehéz megmondani, számolni kéne.
ha a keresztmetszete a faanyagnak 15x15-ös akkor rendbe van, kikéve a bekötése az oszlopoknak, ami nem látszik, csak egy helyen.
Az oszlopok felső végét be kéne körni egy masszív szerkezetbe a tetőnél, két gerendával (tehát kivül is és belül is), az síkba kimerevítené az ablakok tartószekezetét.
Készitettem ilyen szerkezeteket, de ki volt falcolva a gerenda (persze az oszlopok és a kötések csapolva voltak, hogy nem látszodjon a vasalat), azaz ki volt képezve egy spalét, mert sokkal könnyebb úgy szerelni az ablakokat, hogy van minek nekitólni (és az függőbe van).
Ezt lehet olvosolni egy 4x3-as profilos fenyőléccel, ami a gerendákhoz rögzítenek facsavarokkal, a oszlopok és kötések külső elére egyvonalban szerelve.
Ilyen szerkezeteknél szokás szerelni egy talpat a parapetre, azt szépen vízszintesre kiékelni, abba csapolni az oszlopokat, nem vesződni a oszloptalpakkal és azoknak vízmértékbe szerelésével.
Egy tetőtérbeépítéses háznál a teraszt akarják ismerősömék beépíteni, könnyűszerkezettel full telirakva műanyag ablakkal. A kérdés az hogy a rögzítés szerintetek megfelelő-e? Műanyag nyitható ablakok lesznek ide beszerelve: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A rögzítés meg fent a padlástérben történt a fogópárokhoz csavarozással.
Nálam is elsárgult és kicsit porzik (Illbruck FM 343). Ahol levágtam az falsíkból kiálló részt (ablakok ide lettek rakva), ott szép eredeti színe volt.
Én nem aggódok, mikor ráfuttatom a szigetelést az ablaktokra, akkor ott úgyis lesz egy kis rés, az újra ki lesz nyomva dübelezés után.
Megnéztem még egyszer most már számítógépen ezt a stukó ablakpárkányt.
1. Az ablakon ki kell legyen képezbe egy falc, ami alá a párkány bemegy, ez a falc legalább 2cm mély kell legyen.
2. Ha vastag a hőszigetelés szerintem és a külső spalét mély, azaz az ablak mondjuk a fal közepére van szerelve, akkor a stukóra kell szerelni egy diszkért lemezpárkány, natur horganylemezből, mert az szépen patinásodik. Ezt be kell vágni a profilokba az ablak mellett és csak egy 1.5cm széles csepedtetőt tenni, visszaforgatva az stukon. De ezt csak forrasztással tudja megoldani a bádogos, amihez kéne a horganylemez.
3. Ha kiteszed a fal síkjába az ablakot és szerelsz pl. egy 8cm vastag hőszigetelést, akkor a stukó párkány rendbe van lemezpárkány nélkül.
Feltételezve, hogy megvan a stukón az a 1-2 mm vastag érdes és kemény kéreg.
Én szoktam gyártatni 3D polisztirén vágón egyedi homlokzati profilokat, ha ezt a tervező megengedi.
Azt le kell halózni 2x és az íves részekkel sok a munka.
"Egy ember akivel beszéltem, azt mondta csak az alap kiásasa, azok alá újabb cölöpök helyezése oldja meg a gondot véglegesen."
Ez nem igaz (így). Lehet injektálni a falat/falsarkot úgy, hogy ferdén mellette többször lefúrnak is addig nyomják a szilárdító anyagot amig a kérdéses rész megfelelő helyzetű nem lesz. Az injektálások (némileg) cölöphöz hasonló módon működnek. De ez nem olcsó.
Ha az alapokat kiássák annak nem lesz jó vége. Nem köztudott, de itt elmondom sokadszor is, hogy az alap teherbírását az is csökkenti ha mellőle kiássák a földet.
Azaz az osszes tobbi profil a fal sikjara van szerelve es le tud folyni a viz. A csapos eso a parkanyon meg fog allni, hacsak nem adsz neki nagyon nagy esest. A baumitos homlokzati profiloknak olyan eross kerge van, hogy kessel nem lehet vagni.
Ezek az xps stukok egy kemeny es erdes feluletu anyaggal vannak bevonva es csak festeni kell. Ereszprofilt, derekprofilt es ablakkeretre hasznaltam, de ablakparkanyra nem, mert az negativ kava.
A kérdésem a következő vettem egy házat, aminek az egyik sarak kicsit meg van sülyedve, emiatt repedés van a fő falon. Klaszikus sarok sülyedés fajta.
Akitől vettem azt mondta, és képekkel igazolta, hogy ez már több, mint 10 éve így van és a ház mozog, de nem lesz rosszabb a helyzet, rossz volt a tető, azt megcsináltata, azóta
nem ázik a fal töve, stb.
De azért én szeretném megcsináltatni a sarkot, megerősítetni az alapot.
A kérdés az, hogy a műgyanta vagy cement injektálásnak van érteleme?
Egy ember akivel beszéltem, azt mondta csak az alap kiásasa, azok alá újabb cölöpök helyezése oldja meg a gondot véglegesen.
Csak nem tudom kinek van igaza. Az egyik 6-800 ezer Forint lenne a másik meg 1.5-2 millió.
Igazából a drágábbat is ki tudjuk fizteni, csak nem tudom melyik megoldás, ami tényleg jó. Vagy, hogy ez az injektálás ténlyleg ér e valamit?
Kell késziteni egy két fém palucsot, amit bevésel az EPS és arra szereled az oszlopokat.
YTONga is fog egy 2o cm hosszú 16-os menetesz szár beragasztva.
Így a menetesz szár nyírást és valamennyi húzást de csak a felső kötés.
Pár éve készitettem egy rajzot egy ilyen papucsról, azt hiszem, hogy Bastardo nevű fórumtag meg is csináltatta.
Azt felfogod a falra, úgy hogy a talpa a hőszigetelés síkjába essen, és arra rögzíted fel az oszlopkat.
Egyszerű: készitessz egy keretet (ez lehet egy 1oox1oo-as vagy 12ox12o-as vastagfalú zártszelvény is- fémkonfekciós műhelybe ebbe a méretbe van hullás, mondjuk 15omm hosszú kéne). Arra hegesztenek egy 22-os parobólikus betonvasból egy 2oomm szárat, kivésed a polisztirolt lyukat fúrsz és beragasztod (téglának való Fischer pasztával). A szemközti oldalra meg egy menetes szárat, M16-ost. Az tartja majd az oszlopot, úgy, hogy a papucsok rögzítése után odateszed az oszlopot, megjegyzed, kifúrod és felakasztos a menetes szárakra. A keret belét ki lehet tölteni pl. kőzetgyapottal.
Az anya helyét egy fostner fúróval be lehet sűllyesteni az oszlopba és késziteni egy esztrergált sapkát.
A legegyszerübb visszatámasztási megoldás az, hogy felteszel két oszlopot a szelemen alá, amit a falra rögzítesz.
Az két szélső külső oszlopot és a fal melletieket összekötöd fogópárokkal.
Így még azzal sem kell foglalkozni, hogy mibe kötöd be a szelement a fal mellett.
Belinkelek egy képet, ezt a tetőt elhúzta a faltól egy métert, és a tetőt bevittem az ház eresz alá.
Ez egy 36 nm tető egy terasz felett, 6 oszlopon áll csuklósan lekötve az alaphoz, a helyszín nagyon szeles. Az utólsó ház a helységben egy szeles völgyben.
A sarokmerevítést úgy oldottam meg, hogy a oszlop és a honajkötésnél csapfészek és csap van és csavar nincs, a fogópárba meg be van eresztve (vállal) a hónajkötés.
Ezek a 3d rajzok.
Na tehát. Felteszel két oszlopot a fal mellé. Azt nem is muszáj egésszen a padlóig levinni, de akkor két rögzítést kell késziteni a falalba, menetes szár és fischer pasta.
Ez egy másik megoldás, kb. 3.5méteres szarufákat lehet így beépíteni. De ezt ki is kell számolni.
A szakszerű megoldás a kőpárkány (leméri a köves, megcsinálja, bevési és leragasztja- lekezelve háromszor).
Ki lehet önteni műköből is (fele márványszemcse, fele cement- ki kell csíszolni az öntés után 2o nappal teljesen símára- az öntéshez kell egy zsalu a profillal), azt színezni anyagában, de kell legyen legalább 5omm vastag.
Most párkány témában kérném segítségetek / véleményetek:
5 cm vastag XPS-ből készülnek a külső párkányaink, mivel stukkó szerűek lesznek.
Az addig oké, hogy le lesz hálózva és glettelve (egybe mehet a házzal?), majd színezve, a külső sarka pedig kap egy vízorros élvédőt.
De milyen anyaggal kellene ezt glettelni? Jó a homlokzati rendszer ragasztója? A színezés mivel történjen? Attól tartok, hogy ha színezni fogjuk mint a falat (MAPEI Silancolor Tonachino 1,5 mm), akkor a dőlés ellenére a víz kicsit megáll az érdes felületen és penészedni fog. Mi ilyenkor a jó eljárás?
Találtam ezt a StoFlexyl anyagot, aminek alkalmazástechnikai videójában pont egy párkányra kenik (nedvesség ellen véd). Kell ez?
Szépen le van írva, csak a szilárdságtani méretezés hiányzik. Egy terasztető túl nagy ahhoz, hogy hasraütéssel határozzák meg a teherhordó szerkezetek méretét. Lehet jó, de az is lehet, hogy többszörösen túlméretezett, azért áll még. Csak fölösleges anyag van benne. Ez a jobbik eset.
Elől a oszlopokat és a szelemeneket csak a szarufák rögzítik, így ha felrajzolom a nyomatákokat az oszloptalpak csuklóira (a szélnyomás és hóteher figyelembevételével), azok nem lesznek meghatározva staikailag, azaz a oszlopokat egy nyomaték kifele forgatja.
A szelement mindig vissza kell támasztani a falhoz: kell egy rögzítést késziteni vissza a falhoz vízszintesen a szelemen magasságába. Erre elég egy fából készült papucs, amit felfogsz a falra és a visszatámasztás végét két szerelécsavarral rögzited a papucshoz.
Ezen kivül a sarokmerevítést a hónakötések kármizásával (horgolt csapolással) kell megcsinálni, a csavarok csak biztosítanak.
Hát én már láttam párszor ilyet, százezer forintos javítások követték, azóta nem javaslom senkinek hogy régi vascsöves, de akár régi oxigéndiffúz műanyagcsöves rendszerre direktbe feltegye a kondenzációs kazánt.
Akármennyire is ki volt mosva, meg van rajta szűrő vagy akármi.
De akkor te nyilván írásban vállalod, hogy kifizeted zsebből neki ha mégis tönkremegy a kazánban a hőcserélő.
Valahogy nem vagy otthon az ép. gépészeti árakkal.
Lajosunk
a kétszerelő ellentmondásos ajánlata miatt a következő dilemában van.
Lecseréltesse az egész fűtésirendszer víz oldali részét vagy sem. Vagy az egyik felét vagy a másikat, nem tudja.
Át akar térni a fatüzelésről a gázra.
Kell neki egy újgázkazán. Semmi extra 300 eft ből kijön,
Meg kell terveztetni a gázoldali részt 40 eft,
A kazánhoz kell EPH és egy Firelés elektromos betáplálás 50 eft.
Saját szettel 100 eft, kéménybéleléssel 300 eft a kéményt a moderngázkazánokhoz alakítani, legyen a kettő állaga 200 eft,
a kéményseprők, a kémény ellenőrők kimérik a kész rendszer tömörségét, csináltatnak a haveri céggel egy kamú számítást, hogy a laikus ámuljon rajta 4 - 6 oldallal, a végén ráírják, hogy megfelel40 eft,
Ja kell még gázszerelő aki az engedélyes tervek alapján beköti a gázt, a fűtő és meleg víz vezetékeket a kazánba és a meglévő rendszerbe 50 ért baráti áron elvégzi, 5db golyós csap némi vezeték és fitting.
aztán jön /ha hívják az üzembehelyező az ő díja min. egy 20 -as . Ő aki pöcsétel !!
ez eddig annyi mint 700 eft.
A sittet és a faljavításokat még senki sem végezte el, de ezt megcsinálja a tulaj.
Akkor még a két szerelő által ajánlott vízrendszer radiátoraihoz és csöveihez hozzá sem nyúltak.
Lajosunk ez után érdeklődött.
Amúgy olcsó voltam.
Ja a napokban egy ismerős által ajánlott gázszerelő volt karbantartani a kazánomat. Fég pici ,de nekem még így is nagy.
Mit csinált ? Ami a protokolban le van írva. Kitisztította a hőcserélőt, némi porszívózás, némi tanács. És a külön kérésemre levette az általam mért 9 kW teljesítményt 7,5 re... az is elég, bőven.
Mellesleg rátértünk a kondiskazánra is , tavaly még a szomszéd asszonynál 850 eft volt, most nekem 1 millát mondott. Na majd jővő után valamikor.
A vizitért 10 eft kért - egy méltányos ár.
Ja majd elfelejtettem a kéményseprők kérnek még a kibúvó mellé , ami a Lajosunknak is megvan, de a mellé egy lépegetőt is. A legegyszerűbb is na mennyi, nem tudom legyen 15 et . plusz a beépítés ugyan annyi , tehát ez még hozzájön a fenti 700 eft -hoz- hez -höz .
Mit feletettem még el ?
Ja szóba került a radiátorok tisztítása . Nem belülről , az a sok szerelő mániája, hanem kívülről. A sok zegzugban lerakódik a por ( 24 éve funkcionálnak a radiátoraim ). Semmi baj ezzel azonkívül hogy csökken a hőleadás, a nagyok szerint a teljesítmény. Mennyivel ? A fene tudja. Mondjuk 10 % -kal. Nos vasárnap egy régi kémcsőkefét kineveztem poreltávolító célszerszámnak, 2 óra alatt végeztem az összes radiátorral, összegyűlt vagy egy félvödör szössz.
Köszönöm a tanácsokat, megfogadom őket. A radiátorokban csak egy nap volt víz a kiprobalasakor a rendszernek, utánna leletek engedve. Úgy döntöttem, hogy a kazánt és a csorendszer lecserelem, de a radiátorok maradnak.
Jelentem 36 éve van központi fűtésem. Kb. 10 évig koksz -szal ment, aztán gázzal.
Etázsfűtés, a kazánok a pincében fenn a radiátorok. Öntvény radiátorok és a rendszer vastagcsöves.
A mostani gázkazán az első, tehát 26 éves.- Álló, semmi baja.
"Az egyik szerelő az ontvenyradiatorokat és a vastag csöveket is mind kodobatna," vajon miért ?
" a másik szerelő pedig a csöveket lecserelne vekonyakra viszont meghagyna az ontvenyradiatorokat. " és ő miért ?
Pancserok ezek a fűtésszerelők.
Viszont ha átállsz gázra kell tervező és kell gázszerelő.
Tény hogy annó naponta egyszer , nagyobb hidegben kétszer kellett fűteni a koksz -szal, az emlékezetem szerint olyan max - 4 -4 óra a mostani gázkazán pedig - 8 -tól 24 óráig mehet.
"De ilyenkor a vasakat a körülöttük és köztük lévő beton toldja?"
ilyenkor a vasakat a körülöttük és köztük lévő beton toldja, nyíróerő a betonban, azért bordás a vas hogy rövidebb szakaszon is át tudjon menni az erő. Az a vékony kötöződrót nem visz át semmilyen erőt, csak a helyén tartja a vasakat. Ha nem közvetlenül egymás mellé teszem a vasakat az anyagban valamivel spórolósabb, de több munka a kivitelezőnek. Pfúj!
Vasat a vassal nem kell toldani?
Ha ez alatt azt kell érteni, hogy egymáshoz drótozni azokat a vasakat amik egymást toldják akkor nem csak hogy nem kell, hanem káros is. A magasépítési szabvány tűri, de az MSz-ben az volt, hogy ha minden második vasat toldom ugyan abban a keresztmetszetben akkor a toldási hossz a szabványban megadott kétszerese, ha mindegyiket azonos keresztmetszetben toldom akkor háromszorosa legyen.
Önmagában a tény hogy milyen vastag a cső nem befolyásol semmit. Hogy az öntvény radiátor mennyire hatékony alacsonyabb hőfokon ahol a kazán takarékosabb az sokkal fontosabb szempont.
Ha a radiátor marad, és nem zavar a cső látványa, én nem nyúlnék hozzá, hőcserélővel rá kell tenni a kazánt és kész.
(Ha csövet cserélsz és radiátor marad akkor is kell hőcserélő a régi radiátorok miatt.)
Ha radiátorcsere is kell akkor új csövekkel új fűtést készítenék a nulláról.
Eddig fa kazánnal futottam, de most át akarok térni gazfutesre. Az egyik szerelő az ontvenyradiatorokat és a vastag csöveket is mind kodobatna, a másik szerelő pedig a csöveket lecserelne vekonyakra viszont meghagyna az ontvenyradiatorokat.
- szárazpadló 2 réteg gipszrost lemez (rigidur/vidifloor/stb. eltolt rétegben)
- lépés/kopogó hang gátlás (3 cm AT-L zöldcsíkos hab) - 22 mm OSB N+F teherhordó-elosztó réteg
- SŰRÍTETT!! gerendázat ezen a részen és a teteje kiszintezve az OSB alá (gomba és tűzvédelemmel ellátva) - 10 mm OSB N+F a nútokba faipari ragasztó - párazáró fólia az egész plafonon, nem csak itt - gipszkarton váz
- TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott légtér
Körben a falaknál 1 cm polifoam szalag >> dilatáció és padlóhang gátlás.
----
A padlás részen nem járható padlás padlóval.
- huzatos padlástér
- páraÁTeresztő fólia takarás (a megfelelő oldala kerüljön a gyapotra!)
- 15 cm gyapot a gerendákon keresztbe - 15-X cm gyapot a gerendák között (kitöltve a gerendaközt) - 10 mm OSB N+F a gerendák alján (a nútokba faipari ragasztó) - párazáró fólia - gipszkarton váz - TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott tér
A padlás részen járható padlás padlóval.
- huzatos padlástér - ritkított deszkázat (pár mm-es rések a deszkák között) - 5 cm léc távtartó>>LÉGRÉS!!! - páraÁTeresztő fólia takarás (a megfelelő oldala kerüljön a gyapotra!) - 5x15 cm palló, közte 15 cm gyapottal a gerendákon keresztbe
- 15-X cm gyapot a gerendák között (kitöltve a gerendaközt) - 10 mm OSB N+F a gerendák alján (a nútokba faipari ragasztó) - párazáró fólia - gipszkarton váz - TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott tér
Körben a falaknál a párazáró fólia a falhoz ragasztva az erre való fóliaragasztóval.
Van ahol úgy csinálják, hogy 2 hét után kizsaluzzák és sűrűn alátámasztják (kb a póklábak összeérnek távolságra a támaszok) 3 hét után ritkítják az alátámasztásokat. Van aki 3 hét után zsaluzza kis ritkán támasztja alá utána. Ahány ház annyi szokás. Egy biztos, hogy a vízszintes szerkezetnek (födém, gerenda, erkély, stb) az a jó, ha minél tovább bent van a zsaluban.
Így néz ki egy ritkított alátámasztás:
A fal mellett már nem kell támasztani, de legyen minden födém mező alátámasztva, akkor is ha keskenyebb a fesztáv és minden gerendát, erkélylemezt külön is alá kell támasztani. A támaszok 28 napos korig maradjanak, illetve, ha az építés miatt többlet terhet kap a födém, akkor még utána is.
Íme, erről az építményről lenne szó. A telkemtől kb 80 cm-re épül. A fotó az előkert baloldali szobájából készült. A kép tetején a vízszimtes sötét a mi házunk eresze. Na így már eldönthető hogy szabályos-e? :) 
