Az igaz, hogy a feladatban 3 test szerepel, ezért indokolatlan a Newton 3. törényre hivatkozni, de a 3. test nem a kötél, hanem a föld, és valóban a surlódáson múlik a dolog. A kötél tömegének tényleg nincs szerepe, elhanyagolható. Gondolj a következő szélsőséges esetekre:
Nagyon erős kisember húz egy sokkal nagyobb, gyenge embert. Hiába erősebb a kis ember, ha ugyanolyan talajon, ugyanúgy állnak, mégis a nagy fog helyben maradni.
vagy: Két egyforma tömegű ember, az egyik nagyon erős, a másik gyenge. De az egyik jégen áll. Ha elképzeled, akármelyik is áll a jégen, mindig őt fogják elhúzni.
A jégen álló erősnek egyszerűen nincs módja, hogy nagyobb erőt fejtsen ki a kötélre, mint a másik, na itt számít a 3. törvény. De hogy melyik mozog és melyik áll, az csak a súrlódási erőtől függ.
Pont ebben rejlik az elhanyagolás művészete :)A kötél tömege meglehetősen kicsi az emberekéhez képest. A gyorsulás ami van, nem túl nagy, ergó nem kell túl nagy eredő erő a kötél gyorsításához. Nyugodtan el is hagyhatjuk, nem befolyásolja számottevően az eredményt. Viszont elhagyva rájövünk, hogy nem ám ez a kis plusz erő okozta a túloldali népek buktáját, hanem az, hogy valami miatt rosszul játszottak a tapadással, ami átugrott csúszási surlódásba, és innen már borul a dolog, mert a csúszási súrlódás mindig kisebb, mint a tapadási. A kötél tömege tehát csak zavaró tényező, elvonja a figyelmet a lényegi dolgoktól. Hát ez az, amit az elhanyagolás művészetének hívok.
A elhanyagolással kapcsolatban jobb szeretem a jogos, illetve hibás szavakat, mint a fölöslegest. Hiszen természetesen minden fontos lehet, ha pontosan ki akarod számolni a dolgot, de most a lényegről volt szó, és itt a kötél tömege lényegtelen.
Ezzel egyáltalán nem értek egyet! Ha a kötél elmozdult, akkor a sebessége 0-ról valamekkorára megnőtt, tehát gyorsult. Ez akkor is igaz, ha mindez rövid ideig tartott. Ha egy test gyorsul, akkor a rá ható erők eredője 0-tól különböző (Newton II. törvénye kötélre is érvényes), ami csak úgy valősulhat meg, hogy az egyik végére nagyobb erő hat, mint a másikra. Itt teljesen felesleges a kötél tömegének elhanyagolása. Elégedjünk meg a valósággal.
OFF
egyetértek én a te sebességdefeddel is, csak hívjuk speciális Simply Red relativitáselméletnek, kidolgozod, és tuti módon használható lesz, ha ügyes vagy. De szvsz idegen test lenne spec relünk testében (fú de nacionalista szöveg :) )
Én aztán abszolúte nem hiszek az univerzális elméletekben, hisz azt is kifejtettem, hogy ami jól leírja a világot, az jó. És kész. Megérteni meg már az én dolgom.
Valaki valamelyik topikban azt mondta, hogy a fizika az elhanyagolások művészete. Ez így is van.
A kötélhűzós feladatnak szerintem jobban látszik a lényege, ha 0 tömegű kötéllel számolunk, mert ekkor világosan látszik, hogy nem azért tudják egymást elhűzni, mert a kötél egyik végére nagyobb erő hat, mint a másikra (hiszen 0 tömegű kötél esetén ez a két erő egyenlő nagyságú), hanem azért, amit ResetGomb mondott.
A kötél, fonál, cérna nagyon sok fizika feladatban idalizált, 0 a tömege, nem nyúlik, stb. Ez az elhanyagolás az esetek jelentős hányadánál semmilyen zavart nem okoz, de forrása lehet helytelen beidegződéseknek. Nagyon sokan a fonalat úgy tekintik, mint valami "erővezetőt", innen származik az egyik test a "fonál közvetítésével" hat erővel a másikra tipusú kijelentés. Itt aztán elsikkad az, hogy az erő két test kölcsönhatása révén jön létre, önálló életre kel, az erővektorok elvándorolnak keletkezési helyükről és egyszerű problémák esetén is jó bonyolult magyarázatok születnek, mint pl itt is néhány hozzászólással lejjebb.
Ez egy külön szakma. Ahová én jártam, ott külön tanszéke volt (termikus gépek). Az elv roppant egyszerű, de ahhoz hogy működjön, rengeteg részletkérdést kell megoldani.
Szerintem először keress fel egy műszaki könyvtárat. Valószinüleg vannak a témában szakfolyóiratok. Pl. "HLH - Heizung, Lüftung / Klima, Haustechnik"
Tudni kellene, hogy milyen szintről akartok indulni. A kompresszorokat gondolom nem ti szeretnétek megtervezni és legyártani. Ez esetben a gyártóknak vannak katalógusai megfelelő tervezési segédletekkel.
"3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?"
A két ember, a kötél ez összesen 3 test! Newton 3. törvénye két test kölcsönhatására vonatkozik. A bal oldalon a kötelet húzó ember ugyanakkora erővel húzza a kötelet, mint a kötél őt! A jobb oldalon is ez a helyzet, mármint a kötél és az őt jobbról húzó ember kölcsönhatásában! A kötél két végére ható erőknek már nem kötelességük egyforma nagyságúaknak lenniük, tehát e kötélre ható erők eredője nem feltétlenül 0!
Hozza kell tenni, hogy ketfele surlodasi tenyezo van, a tapadasi es a csuszasi. A tapadasi mindig nagyobb. Tehat ha az egyik fel talpon csuszni kezd, akkor kevesebb kapaszkodoja marad mint annak aki lepdel, vagy all.
Valamit azért csak tudok mondani. Megmérem egész évben minden nap, sőt több éven keresztül minden nap, akkor tudok a jövőre vonatkozóan várható értéket és szórást mondani. Sőt, ha egyéb paramétereket is mérek(hőmérséklet, légnyomás, szélsebesség, páratartalom, napsugárzás erőssége), akkor az adataimat az időjáráselőrejelzés mellé téve valamilyen biztonsággal és pontossággal előrejelezni is tudok.
Egyébként nem is biztos, hogy előrejelzést akar készíteni a kérdező. Lehet, hogy csak a vízszámláját akarja ellenőrizni. Erre tökéletes a módszerem.
Sziasztok, lenne egy kerdesem!
A feladat a kovetkezo lenne:
Hogyan lehet kiszamolni, hogy mennyi viz parolog el naponta egy uszomedencebol?!
Pl egy 8*4 (m) 1,3 (m) mely medencebol.
A valaszokat elore is koszonom!
A németeknél volt kötélhúzásból egy szörnyű beleset a 80-as években. Világrekordot akartak felállítani. Oldalanként több szász ember húzta a kötelet. Elkövettek egy hibát, nem kenderkötelet vettek, hanem műanyagot. Ez viszont megnyúlva úgy viselkedett, mint egy rúgó. A kötél elszakadt és a visszacsapódó kötél több embert megölt.
Picit egyszerűbben: nem a súrlódási erő maximuma, hanem a kötélerő maximuma számít. És a leggyengébb pont általában nem a kötél, hanem valakinek a karja.
A súrlódási erőnek persze van maximuma, de hát egy korrekt versenyen nem ez a fő tényező: kötélhúzást nem jégen szoktak rendezni. Igazából a súrlódási erőt lehet kényszererőnek is tekinteni (pl. van egy bucka, amiben meg tudjuk vetni a lábunkat) így az a fontos, hogy mekkora erővel tudunk a kötélre hatni. (a súrlódási erő = a kötélerővel, a bedőléssel pedig szabályozzuk a gravitáció és többi erő forgatónyomatékát, hogy az eredő 0 legyen) Mivel a törzs és a lábak mereven tartására erős izmok vannak, a leggyengébb izom (kar) határozza meg az eredményt. Vagyis, amikor már nem tudjuk a kötelet olyan erővel húzni, mint ahogyan a kötél húz minket, akkor vagy eleresztjük, vagy bemozdulunk.
Igazad van, de ezzel azért nem foglalkoztam, mert a feladat szempontjából nincs nagy jelentősége.
Egyébként a dolog - mint ahogy késöbb írják - elég összetett és szinte benne van az egész statika és dinamika.
Csak kiegészítésképpen. A súrlódási erő egy reakcióerő. Ezért az nem egyenlő az erő*súrlódási tényező, hanem maximum annyi! Ezért az erő csak ebben a tartományban lényeges. Az erős ember sem tudja elhúzni a kamiont, ha jégen áll.
Na, most ez így, megint nem igaz! Illetve nem pontos.
Egy a surlódáson és az anyag merevségén alapuló erőátviteli rendszerről van szó.
Amíg csak állnak és mozdulatlanúl egymásnak feszülnek, addig valóban nem számít a kötélre kifejtett erejük, mivel az egyenlő. Ezért nem is mozdulnak meg.
Ez az erő pár viszont a gravitációs erő, és a talajon kialakuló surlódáson keresztül "zárul".
A piros erő az, amit az emberkék ereje.
A gravitáció adja azt az erőt amit a talaj súrlódási erején keresztül tudnak a kötélen fellépő erő ellensúlyozásaként felhasználni.
Ez az erő az amit át kell lépnie a kötélen fellépő erőnek ahhoz, hogy az egyik győzhessen.
A surlódásból, és a gravitációból adódó erő nem egyenlő nagyságú a két fickó esetén, és a kötélen a saját erejük ezt túl tudja lépni, akkor van vége a harcnak.
Mikor már megmozdulnak, akkor fog a saját, egyéni erejük számítani, mert az nem űl seggre, aki a másikon nagyobb rántást, gyorsulást tud elkövetni, mint a saját ferde állásából adódóan a gravitáció gorsitani tud. Ekkor a győztes fegyenesbe áll, a vesztes orrabukik...
példa:kövér csávó vs. er?s csávó.A kövér lazán bedöl hátra,0 huzóer?t kifejtve az izmaivel,csak fogva a súlyt,majd behajlítja a térdét úgy ,hogy az x irányú súlyponttávolság ne változzon,de az y er?kar megmaradjon.Voala,er?feszítés nélkül elhuzta az ürgét!
Vizsgakérdés: Magyarázza meg a kapillaritást!
Én erre ezt találtam ki:
Nézzük azt a kicsi folyadék (víz) felületet, ahová majd belemártjuk a folyadékba a kapilláris csövet! Itt ugye a nyomás 0, mert a hidrosztatika törvénye alapján (p=ró*g*h ,ahol h a foly. oszlop magassága), mert a felszín felett már nincs folyadék ,ezért h 0, így p is 0.
Beletesszük a kap. csövet. Mivel a víz nedvesíti a cső falát, homorú meniszkusz alakul ki, és ezért itt fellép a görbületi nyomás (ami a foly. felületi feszültségéből adódik)és ezért a kap. csőben a folyadék megemelkedik.
„Hogy egy ember mekkora súrlódási erőt tud kifejteni, abban már van szerepe a test tömegének, de még más tényezőknek is.”
Szerintem a legfontosabbat kihagytad. (és mintha nem is tartottad volna fontosnak) : Ki az erősebb! Mivel tapadási súrlódásról van szó, a maximális súrlódási erő van csak meghatározva, és nem az aktuális, ami pedig attól függ, hogy ki milyen erőt képes kifejteni a talajra. Ezért van az, hogy én nem tudok elhúzni egy kamiont, de az erős emberek meg igen.
