Ezzel tisztában vagyok, az elvvel is. Viszont az érved cáfolja önmagát. Ha azt állítod, itt nagy a fojtás, akkor épp hogy működik a Tichelmann-elv, mivel az is arra épít. Ha pedig nincs fojtás, akkor pedig az téves, hogy nem fog "oszlani" a légáram. A hőcserélő dobozolása is befolyásolja ezeket. Füst-teszttel ki lesz vizsgálva :) - de biztos vagyok benne, hogy nem lesz probléma.
Szerintem túl keskeny/rövid a bevezető-kivezető szakasz,
a szűkület legvégén már akkora a fojtás, hogy azon már nem segít a tiechelmann-elv,
ezért szerintem a szélső légcsatornákban sokkal kevesebb levegő fog áramlani, mint a középsőkben.
Pár százalék átszellőztetési egyenetlenség még nem számít, de ennél akár két-háromszoros eltérést is el tudok képzelni a középső és a szélső alagutak légárama között.
Amit kihagytam, hogy jelen esetben egy lemez felülete 0,3m^2. Minden lemezpárral ~8,8mm-t növekszik a hőcserélő magassága, és 0,6m^2-rel a felület. A modellen 25 pár, azaz 50 (+1) lemez látható. Ez 220mm magas, 15m^2 felületű. Lemez szélessége 330mm, hossza 455mm.
Régebben írtam arról, hogy saját lemezeket formázok. Alább láthattok képet az első darabról. A körülvágás formája természetesen még finomul, de nagyjából erre gondoltam. A hosszú hétvégén elkészül a dobozolás terve.
A határ 3 m/s légsebesség, normál fokozatban. 63mm belső átmérőjű cső esetén (általában 75-ös csőnek nevezik) a szállítható levegő mennyiség 30 m3/h. Emiatt sok helyiségbe duplán kell vezetni. Jobb megoldás a 75mm belső átmérőjű (90-es-nek nevezett) légcsatorna, ez mindenhova elég. Persze ha elfér.
Fene tudja. Attól is függ, mennyivel olcsóbb az olcsóbb csövezés ill. a becsült többletfogyasztás jelenértéken mennyit jelent. Hozzátéve természetesen, hogy nem tudhatjuk pontosan, ténylegesen mennyi lesz a többletfogyasztás, ahogy a jelenérték-számításhoz is tudni kellene az elkövetkező 20 év banki kamatait. Durva becslést azért persze lehet végezni.
Első látásra jelentéktelen különbségnek tűnhet, hogy a csöveinkben a légsebesség az olcsóbbik csővel mondjuk 5 m/s, a drágábbik (nagyobb átmérőjű) csővel meg mondjuk 3 m/s (ez csak példa, a te szívószál vékonyságú csöveiden ennek a többszörösét gyanítom).
De ha úgy fogalmazzuk meg, hogy ha a vékonyabb/olcsóbb cső mellett döntünk, akkor a szellőztető rendszerünk az elkövetkező 20 év alatt mondjuk 100.000 forinttal több villamos energiát fog elfogyasztani, akkor már nem is olyan biztos, hogy a vékonyabb/olcsóbb cső az okosabb befektetés ;)
A lindabnak a 63-as lfpe csövein milyen légtömegeket lehet/célszerű mozgatni? Ha mondjuk egy szobába 30 m3/h van tervezve, oda elég egy gondolom, de mondjuk nappaliba, ahol 60 m3/h lenne, oda kell kettő, vagy több? Vagy ha "elbírja" a monolit födém, akkor érdemesebb mindenhol a 76-ost?
Hétvégén beszereltük végre a hővisszanyerős szellőztetőt, korábban olvastam itt, hogy lehet paplanos szűrőt venni valahol kicsi pénzért, de nem találtam, tudna valaki segíteni a beszerzési forrás ismételt megjelölésével?
Ma volt a nyári téli beszívási pont váltás, egyben a félévenként esedékes szűrőcsere is a szellőztető gépemben. Már évek alatt beállt ez a rutin, jól működik! Nyáron hűvösebb levegő jön be az északi oldalról, télen pedig a tetőtérből kicsivel melegebb és füstmentes levegő jön be.
Ilyenek voltak a féléves szűrők. A sötétebb a beszívásnál van a szürkés pedig az elhasznált levegő szűrője. Mindkettő a hőcserélő előtt áramlás szerint.
"Szerinted így is veszélyes lehet a bentről való szigetelés ennél a szobánál."
Így már nem lehet fagyás, mert (ha jól értettem) a födém feletti hőszigetelés legalább háromszor jobb az alatta lévő gyapotnál, ezért az a beton még az év leghidegebb óráiban sem tud majd fagypont alá hűlni. De mivel csak háromszor jobb,, ezért nagyon hideg napokon egy kis vizesedés előfordulhat (mínusz marhasokban a belső gyapot már nem enged oda elég hőt, hogy a beton harmatpont felett maradhasson).
Én teljesen elhagynám a belső gyapotot vagy max 5 centit hagynék (hogy kapjon elég hőt a födém), ha így zajos a rendszer, akkor is csak a zajos csöveket venném körbe erősebben.
Egy szoba kivételével a felső szint van a szigetelés felett ami most fűtött tér.
A szigetelés a hangszigetelés miatt is van, továbbá ha később a felső szintet nem szeretnénk annyira fűteni (csak pl.10-15 fokra) akkor lesz a hőszigetelési funkciója kihasználva
(Kb. 20-25 évünk van amíg kirepülnek a gyerekek)
Amiről írtál most egy szobánál lehet érdekes. Itt egy fedett, de nyitott terasz van felette.
A rétegrend fentről lefelé:
Majd egyszer
járólap
+ vízszigetelés
Most
beton
8 cm fújt purhab (vízzáró)
15 cm lépésálló szigetelés
szerelőbeton
E gerenda beton béléstesttel
10 cm kőzetgyapot
Párazáró fólia (normál)
gipszkarton
Szerinted így is veszélyes lehet a bentről való szigetelés ennél a szobánál.
Ha az ott hőszigetelés, akkor mindegyik képre, amelyiken gyapot látható.
- A belülről történő hőszigetelés miatt a külső fal/födém nem kap hőt a lakástól, ezért akár mínusz marhasok fokra is le fog hűlni, akár teljes vastagságában.
- A lakásból a levegő vízpárája a hideg külvilág felé törekszik, eléri a hideg falat/födémet, ott vízzé kicsapódva folyamatosan nedvesíti azt, de fagyok esetén fagykárokat is okozhat (tégla/beton repesztés és ennek szomorú következményei).
- Házilag féligszarul összebarkácsolt párazáró réteg tele van lyukakkal, ezeken a lyukakon át tiszta erőből áramlik át a pára (lásd: páranyomás).
A belülről történő hőszigetelést mindenütt tiltják, azért, mert házilagos módszerekkel lehetetlen jól megcsinálni! Sürgősen keress fel profi szakembereket vagy olvasgass szakfórumokat, mielőtt nagy bajt csinálsz magadnak.
Az 1 óra nálam inkább 2-3 óra lenne (a próbapanellel kicsit macerásabb dolgozni), viszont az anyagár messze nem 12 ezer: kb. 4 ezerből kijön, és akkor ebben benne van a vezérlőhöz szükséges feszültségstabilizátor és a páraszenzor is.
Aki csinált már több hasonlót, az el tudja készíteni az egész szupervezérlést akár 12e Ft-nyi alkatrészből mindössze egy óra alatt (összeszerelés+programozás), szóval szó sincs űrtechnikáról.
Csakhogy a fenti 1 órányi munkához szükséges szaktudás és rutin megszerzése akár több száz órába kerülhet :)
Ne is gondolj űrtechnikára. Egy párezer forintos Arduino board vagy még olcsóbb saját építésű PIC panel: alapesetben egy kvarckristály+két kerámiakondenzátor (az órajel-oszcillátorhoz), esetleg egy feszültségosztó a szenzor jelének illesztéséhez (pl. 10V -> 5V) és pár passzív alkatrész, egy FET és egy védődióda az EC motor meghajtásához a PWM kimenetről. A többi mind szoftver, amit kevés tapasztalattal bárki megírhat.
Aztán lehet cifrázni pl. fordulatszám-figyeléssel és áramkorlátozással a motor leállása vagy megszorulása ellen, folyadékkristályos kijelzővel az RH és a fordulatszám kijelzésére és még pár dologgal, de ezek nem feltétlenül szükségesek.
Tény, hogy ilyen foglalatosságot hobbiból űző, ezt élvező ember kell hozzá, mert ha csak a ráfordított időt számolod át pénzbe, akkor tényleg nem éri meg.
Ugyan dehogy! Eleket tisztelem a széleskörű tájékozottsága miatt, tévedni meg mindenki tévedhet olykor. Ő is, én is. Itt ráadásul senki nem tévedett, csak igen eltérő igényekre írtunk megoldásokat.
"Látom, még vársz a válasszal a fenti állításod alapján feltett azon kérdésemre, milyen páratartalomra áll majd be a szabályozásod"
Mivel a cél egy egyszerű és olcsó megoldás, ezért jelen esetben senkit sem érdekel, hogy a páratartalom hány százaléknál fog stabilizálódni nagymosás után negyvenhárom perccel vagy esős napokon hajnalban. Ha a kiteregetett ruha gyorsabban szárad mint azelőtt, akkor a megrendelő meg lesz elégedve vele.
Ha esetleg túl gyengének érzi az eredményt, akkor sem egy precíziós szabályozási karakterisztikájú szuperszámítógépet beszereznie, hanem egy erősebb ventilátort.
Jelen esetben a megrendelőnek nincsenek olyan kívánságai, amiket te mindenáron teljesíteni szeretnél (pontosan kézben tartható páratartalom-szint), viszont vannak olyan kívánságai, amiket nemigen veszel figyelembe (olcsó+ laikus számára is egyszerű legyen).
"Ha a megemelkedő páratartalomtól megnövekszik a ventilátor légszállítása és ettől elkezd csökkenni a páratartalom, akkor megvalósult a szabályozás, akár akartuk ezt nyelvészetileg, akár nem. Ugyanez vonatkozik a hőmérős ventilátorra is."
Látom, még vársz a válasszal a fenti állításod alapján feltett azon kérdésemre, milyen páratartalomra áll majd be a szabályozásod. Addig kérlek, gondolkodj el a szerinted igen egyszerű szabályozási karakterisztikáról:
"Van alsó szabályozási pont (pl: 60% páratartalom alatt mimimális fordulatszám), meg egy felső pont (pl: 100% páratartalom = maximális fordulatszám), meg a kettő között egy kb egyenes vonal,
ezt csak akkor nevezném bonyolult szabályozási karakterisztikának, ha valamit nagyon drágán el szeretnék adni :)"
Elsőre annyit, hogy az egyenes iránytangense (emelkedési szöge) nem egészen mindegy. :)
Amiről itt beszélsz, az nem a szabályozási karakterisztika, hanem a szenzor kimeneti feszültsége ill. a ventilátor ettől függő fordulatszáma. Mi azonban elsősorban nem a ventilátor fordulatszámát, hanem a páratartalmat akarjuk szabályozni. A fordulatszám és a páratartalom között azonban nincs 1:1 megfelelés.
Szóval a megemelkedett páratartalomtól nő a szenzor kimenő feszültsége, ettől nő a ventilátor légszállítása is, ez csökkenti a páratartalmat, ami ugye valóban egyfajta szabályozás. Nyilván nem úgy gondoltad, hogy visszaáll a páratartalom az eredeti értékre, mert akkor a szenzor kimenő feszültsége is a korábbi értékre állna vissza (a hibajel nullára csökkenne), ennek hatására a ventilátor fordulatszáma is. Ekkor pedig újra nőni kezdene a páratartalom a bejövő párásabb levegőtől, ami eredetileg is okozta az RH növekedését. Ez ugye egy oszcillációhoz vezetne, az időállandók meghatározta frekvenciával és a "körerősítés" meghatározta amplitúdóval.
Kis körerősítés esetén persze nem lesz oszcilláció, viszont a páratartalom a korábbinál lényegesen magasabb szintre fog beállni - hiszen kis körerősítés esetén nagyobb különbségi vagy más néven hibajel szükséges. Ez lényegében egy kis körerősítésű proporcionális szabályozásnak felel meg, ami egy gyenge szabályozást valósít meg.
Ennél többet egy általad vázolt egyszerű megoldás nem tudhat. Pontosabb eredményhez PI (proporcionális-integráló) vagy PID (proporcionális-integráló-differenciáló) szabályozás szükséges. Ez igen bonyolult módon megvalósítható analóg áramkörrel is, de sokkal egyszerűbb digitálisan.
Hello Én itt vettem a szelepfogadók egy részét: Recycling Légtechnika Gyártó Bt. (Ryng bt.) Ez egy gyártó cég. 1-2 nap alatt kész is voltak vele. DE az illeszéseknél nem voltak letömítve!!! Utólag neutrális sziloplaszttal kellet letömíteni. Jó pár órába bele telt. Az osztódobozt is itt gyártattam. Majd teszek fel róla képet.
Ha jobb kivitelt szeretnél venni vedd meg a zehndert. Légtömör és vastagabb anyagból készítették. (most már műanyanyagból gyártják) Pl. Itt. Energetika 2020 Kft.
További beszerzési forrás: Nortec Épületgépészeti Kft. Forgalmazók, itt kb 2 hét lett volna a beszerzés.
Mellesleg digitális áramkörök tervezéséhez keményen szükséges az analóg technika ismerete.
Az alapvető szabályok betartása általában elegendő, de sokat tudnának mesélni azok, akik ilyen ismeretek nélkül rontanak el digitális áramköröket, aztán fogják a fejüket és keresik a hibát.
"ha csak feszültségszinteket kell illeszteni, ami egy db tranzisztor vagy IC, de talán csak pár db egyszerű ellenállás."
Én még tanultam analóg áramkörtechnikát is, manapság a legtöbben már csak a digitálishoz értenek. Feszültségszint pontos illesztése egy analóg áramkörben sok mai embernek nagyobb feladat, mint egy mikrokontroller programozása. Ez komoly, hidd el nekem. :)
"Ha a megemelkedő páratartalomtól megnövekszik a ventilátor légszállítása és ettől elkezd csökkenni a páratartalom, akkor megvalósult a szabályozás, akár akartuk ezt nyelvészetileg, akár nem. Ugyanez vonatkozik a hőmérős ventilátorra is."
És milyen páratartalomra fog beállni a stabilizálás?
Ismételten figyelmeztetlek: a ventilátorok adatlapján szeplő légszállítási értékek legtöbb esetben terheletlen állapotra vonatkoznak, az axiális ventilátorok légszállítása már látszólag jelentéktelen fojtás hatására is akár tizedére is visszaeshet. Tehát ne lepődj meg, ha csak meglepően sok db PC ventilátor tud csak elegendő légnyomást összehozni a csövön/lyukon keresztül.
"A kandalló nem tud egyből kintről szívni, mert a ház közepén van, csövezni szinte lehetetlen."
Olyan nincs, hogy lehetetlen, csak olyan van, hogy zavarja az esztétikai érzékedet a pl mennyezetre feldrótozott vastag hőszigetelt gégecső ;)
Megbonyolíthatod az életedet, de szerintem nagyon nem kellene egybemosni a fürdőszoba szellőztetését a kandalló légellátásável. Valószínűleg nem nyersz vele semmit.
"Honnan tudod, hogy a páraszenzorod épp 60% RH-nál ad ki akkora feszültséget (kb. 0V-ot), mint amekkorát a ventilátorhoz való hőmérő nem is tudom hány C fokon?"
A szenzor adatlapján ott van, hogy mi jön ki belőle 60%-nál. Ha nincs, akkor megmérem egy páratartalom mérővel. Az, hogy 60%-nál nulla vagy hány volt a kimenete, az meg teljesen mindegy ha csak feszültségszinteket kell illeszteni, ami egy db tranzisztor vagy IC, de talán csak pár db egyszerű ellenállás.
"Az alapvető gond az, hogy itt szabályozásra van szükség (ahol van visszacsatolás), nem vezérlésre (ahol nincs)."
Ha a megemelkedő páratartalomtól megnövekszik a ventilátor légszállítása és ettől elkezd csökkenni a páratartalom, akkor megvalósult a szabályozás, akár akartuk ezt nyelvészetileg, akár nem. Ugyanez vonatkozik a hőmérős ventilátorra is.
Ha viszont az elszívó ventilátor légszállítása olyan gyenge, hogy nem képes csökkenteni a páratartalmat, akkor meg nem jön létre a szabályozás még akkor sem, ha űrtechnikás szuperszámítógép szeretné a maximumnál még feljebb tekerni a fordulatszámot :)
És máris elérkeztél a problémádhoz. :) Honnan tudod, hogy a páraszenzorod épp 60% RH-nál ad ki akkora feszültséget (kb. 0V-ot), mint amekkorát a ventilátorhoz való hőmérő nem is tudom hány C fokon? De a gond igazából nem is itt van.
Az alapvető gond az, hogy itt szabályozásra van szükség (ahol van visszacsatolás), nem vezérlésre (ahol nincs).
Persze ha a ventilátorodban van egy termosztát, ami úgy szabályozza a fordulatszámot, hogy mindig egy adott értéken maradjon a hőmérő kimenő jele, akkor működik a megoldásod. Ám én a szavaidból úgy vettem ki, hogy a hőmérő kimenő feszültsége simán vezérli a ventilátor fordulatszámát (szabályozás nélkül).
A kandallós verzió nem tudom milyen lenne, mert így is bejut a levegő, ha nyitok egy nem közvetlen csatornát, nem fog teljesen arra váltani, de esélyes, hogy lesz a fürdőben huzat. Ezért gondoltam az álmennyezetre (ez van már ott) ill. azon egy reteszre, amivel tiltható, hogy a fürdő embert fagyassza a cúg.:D A kandalló nem tud egyből kintről szívni, mert a ház közepén van, csövezni szinte lehetetlen. Ez a két helységen keresztül vitt légáramlat próbálna két legyet ütni egy csapásra. Persze az is lehet, hogy csövezést kellene ezen az útvonalon elkészíteni és fürdő szellőztetési igény esetén valami eszes megoldással zárni a közvetlen járatot a fürdő felett áthaladó szakaszon és nyitni előtte+utána egy nyílást a csövön. Ehhez nem kellene venti, de egyszerű nem lenne a 2db (vagy 1, de Y elágazásban irányt választó) pillangóval ill. azok vezérlésével.:D
