Múltkor olvastam a beszámolóidat, megmondom őszintén nem kicsit irigykedtem, főleg mikor az Ózd környéki részhez értél. Olyan helyeken jártál amelyekről csak olvasgattam hideg téli éjszakákon, és tervezgettem őket (Birinyvár, Pogányvár stb)
Kicsit későn bár, de nagyon köszönöm a remek írásaidat, igazi kedvcsinálók voltak!
Ha belekezdek valamibe mostanában akkor az ez lesz, az Északi Zöld.
Bükk Szirtjeit is kilőttem, 4 alacsonyabb szirt volt hátra, ha Bükkbe megyek akkor már inkább más helyekre. Voltak nem túl vonzó helyek is a mozgalomban, pl a Mész-hegyi kaptárkövek, vagy csak rosszkor voltam ott nem tudom, de ami megmaradt azok már nem izgattak különösebben. A kitűző miatt meg nem hajtok.
Cserehát Turistája ül, majd meglátjuk, most egyelőre nekem is van ezer más túratervem. :-)
Belenéztem a saját füzetembe, most is, mint máskor megállapítottam hogy ritka igényes kialakítású, nagyon szép, rengeteg információt tartalmazó füzet ez, a bélyegzőhelyek kialakítása valószínűleg egy mozgalom létrehozásának az első lépése akart lenni. (jzp?)
Hát inkább ezt az Északi Zöldet kellett volna felkarolni mint a rengeteg semmire sem való tanösvényt, meg tematikus utat erőltetni, az biztos.
Ennek még értelme is lett volna, függetlenül attól hogy ki és mikor festette fel.
Mondjuk volt egy-két árulkodó jel, úgymint a 2000-es évszám, meg a távolság is furcsa volt, de nemes egyszerűséggel túltettem magamat ezeken a zavaró tényezőkön, meg azon is, hogy a csereháti mozgalom jó néhányszor szerepelt mostanában itt a fórumon. :)
Egyébként abszolút ontopik, mert a kéktúra egyik bélyegzőhelyét fényezem olyan lendülettel hogy egy ingyen ebéd nyugodtan kinézhet nekünk legközelebb, majd fel is hívom rá a srác figyelmét, aki üzemelteti. :-)
(mondjuk már eddig is megismert az utóbbi időben, mikor arra jártunk, de most már egy malaclevest is elfogadunk. ) :-)
Garofano, erre most én sem számítottam, nyugodtan mondhatom hogy még csak a pakliban sem volt.
A Tátra panorámája a Magyarországon maradt hegyeinkről a hidegebb idők tüneménye, tapasztalatom szerint.
Erre most 25 fokban, délben(!) indulva, párásnak látszó időben olyan élesen láttuk egész délután a Bélkőről hogy nem is nagyon tértem napirendre felette.
A család már nyerítve röhögött mikor egy-egy szerencsétlen turista utolért minket (vagy egy egész csapat), mert már szinte köszönés helyett is szóltam mindenkinek hogy nézzétek már, ott a Tátra!
:-))
Aztán vagy csak az én szemem van már nagyon ráállva, vagy nem tudom, de a legtöbben tényleg akkor vették észre mikor szóltam nekik, addig nem. És utána ők is lelkendeztek...
Ami még érdekes volt az az hogy a Tátra kis túlzással élesebben látszott mint a Mátra, de ebben a jó erősen szembe sütő nap is szerepet játszott azért.
Egyébként írtam már róla a TM-ban, de nem linkelem ide, mert még megszólnak. :-))
Kicsit kezdek a nagy segíteni vágyásommal meghülyülni, mert én a Talentum vendégház meg rossz jelzések miatt az OKT-re asszociáltam. Szóval bocs a megtévesztő infókért, ez most a ha hallgattam volna bölcsebb maradtam volna este volt. :)
Én sem érzékeltem támadó szándékot hadidoki felől, mert bár úgy tűnik neked szólt, elsősorban az utóbbi idők rossz tapasztalatai váltották ki ezt a reakciót (ahogyan már többen leírták előttem volt mostanában "egy majd én megmutatom" széria, aminek jó része kudarccal végződött). Számomra a tanulság az, hogy mi is kérdezhetünk a figyelmeztetés előtt, mert nem a te teljesítményed az általánosan megszokott (viszont kérlek te se becsüld le másét, hiszen nem tudhatjuk, ki mikor jut saját határainak közelébe vagy lépi át azt, egyáltalán akarja-e még feszegetni.)
Érdemben sajnos sokat nem tudok segíteni, mert már 5 éve, hogy utoljára arra jártam. A kisebbséggel semmi gondunk nem volt, még Baktakéken sem, ahol dugig volt a kocsma. Ott többen megszólítottak, de inkább kíváncsiak voltak mintsem ellenségesek. Az útvonal papíralapú térképpel az Irota előtti szakasz kivételével követhető volt, nekünk segítettek a ttt.tr.hu fórumban okt50tomi részletes leírásai is. Azóta volt jelzésfelújítás és biztosan egy csomó változás is, de utóbbiakat nem követtük mivel nem érint.
Mindenki szeresse úgy a természetet, ahogyan az neki jólesik. Nem azzal van a baj, hogy valaki szeret és tud napi 50+ kilométert gyalogolni, de ez nincs senki nick-nevére kitűzve. Ha valaki tanácsot kér, nem feltételezhető, hogy ilyen képességekkel rendelkezik.
Kicsit furcsa stílus, hogy az ajtót berúgva lép be a "kocsmánkba", és rossz néven veszi, ha a "törzsvendégek" nem esnek azonnal hasra, a nem is látszó nagysága előtt.
Az elmúlt napokban megint milyen szépen kirajzolódott, hogy ezt a hobbit mennyire másként éljük meg.
Én is azt gondoltam, hogy az 50+ kilométer túl sok, mert egyrészt az utóbbi időben sokan buktak bele, másrészt magamból indultam ki. Azaz abból hogy néha szeretek csak úgy elülni akár egy órát is a túra során, nem a fáradtság miatt, hanem csak azért mert jól esik nézni a felhőket, vagy csendesen szemlélődni. Arról nem is beszélve hányszor állunk meg, hogy egy-egy növényt, állatot megcsodáljunk és tény, hogy ha sátrat viszünk az is lassít. Nagyon örülnék, ha születne beszámoló olyanok bejárásából, akik nagy távokat járnak be, látni a túrákat az ő szemszögükből is.
Mostanában egyébként több videót néztünk hosszú távú utak egyvégtébeni bejárásáról (akár Európában akár az USA-ban) és úgy gondolom, hogy ha valaki elég eltökélt akkor képes rá. Nem a korábbi jó kondi, vagy a profi bakancs és egyéb felszerelés, hanem leginkább az elszántság kellett a sikerhez. Őszintén bánom, hogy ezt nem próbáltam ki, amíg lehetőségem volt rá.
