Igen, sajnos félreértetted, ez itt a higgadt, tárgyilagos eszmecserére szolgál. Ha valaki a néha eltér ettől, az nem baj, egy szót se szólunk érte, de teljesen meghonosítani olyan stílust, amit - most éppen - te képviselsz, nem engedünk.
Tehát ha ezt a stílust mellőzöd a mondandód tartalmát tekintve helyed lehet itt, természetesen állnod kell az olvtársak kritikáját.
Már csak azt kéne tudni, melyik negyedikes fizikakönyvről meg meyik ezer helyről beszélsz.
A Google egyébként az "ekvigravitációs"-ra 0 találatot ad, míg az "ekvipotenciális"-ra 206-ot. Az "equigravitational"-ra 28-at (azt nem ellenőriztem, milyen értelemben, de 9 ezek közül az "equigravitational potential" szóösszetételben szerepel), az "equipotential"-ra pedig 92400-at. Nem úgy tűnik, mintha az ekvigravitációs az ekvipotenciálisnak egy általánosan elterjedt szinomímája lenne. Ha te már olvastad valahol, akkor az a te egyéni szerencséd (vagy peched, ahogy vesszük).
Nyomatékosan megkérlek, hagyj fel ezzel a stílussal! Zeng az egész Tudomány fórum a kihívó, kioktató, harsánykodó, és másokat sértő hozzászólásaidtól. Sokáig vártam, hátha magadtól is rájössz, de úgy tűnik, hiába. De még reménykedem.
Maradjunk abban, hogy jelen esetben a potenciál gravitációs potenciált jelent.
Az ekvigravitációs vagy a gravitáció ekvipotenciális felülete azt jelenti, hogy
ezen felület mentén mindenütt azonos a gravitációs gyorsulás értéke...
Nem.
Ha egy felület ekvigravitációs, az azt jelenti, hogy a felület mentén a gravitációs gyorsulás azonos (én legalábbis ilyen értelemben használtam ezt az általam alkotott kifejezést, és ezt meg is mondtam).
Ha egy felület ekvipotenciális, az azt jelenti, hogy a felület mentén a gravitációs potenciál azonos.
Tekintve, hogy ha két pontban egyenlő a gravitációs potenciál, attól még abban a két pontban lehet különböző a gravitációs gyorsulás, ha egy felület ekvipotenciális, abból nem következik, hogy ekvigravitációs is.
Jelen esetben a forgási ellipszoidunk felülete ekvipotenciális, de nem ekvigravitációs.
Illetve a feluleten is a gravitációs potenciál szintfelületét követi a folyadék.
Pontosan. De az ekvipotenciális felület nam azonos az "ekvigravitációs"-sal. Attól, hogy a potenciál ugyanaz, a gravitációs gyorsulás értéke még lehet más.
Hidrosztatikai nyomás. A felszínen nulla. A Föld belsejében pedig a nyomás szintfelületei megegyeznek a gravitációs potenciál szintfelületeivel, ezt bizonyítja a Te érvelésed, és nem azt, hogy a gravitációs gyorsulás azonos a felszínen.
A körtealakkal meg óvatosnak kell lenni. Igaz, hogy a Föld a Déli sark körül picit be van lapulva, az Eszaki sark körül meg kiemelkedik, a belapulás 29 m, a kiemelkedés pedig 14 m nagyságú. Ezek az értékek azonban 3 nagyságrenddel kisebbek, mint a Föld forgásából származó deformáció: az egyenlítő 21385 m-rel van távolabb a Föld középpontjától, mint a sarkok. A Föld tehát 1 ezrelék pontossággal egy forgási ellipszoid.
A Föld a kettő között van, kicsit deformálodott, de szilárd.
Én úgy tudom, a Föld lényegében folyadékcseppnek tekinthető. A szilárd földkéreg az egész Födhöz képest nagyon vékony, a Föld alakját nagyon kevésé befolyásolja.
A szintfelületekkel kapcslatos érvelésed szerintem pedig nem a gravitációs gyorsulásra, hanem a nyomásra igaz.
Gondolom, a kérdésedben gravitációs gyorsulás alatt nem a gravitáció és a centrifugális erő eredőjéből adódó gyorsulást érted, hanem csak azt, ami a gravitációból adódk. Tehát egy olyan próbatest gyorsulását, amit épp olyan sebességgel lövünk ki vízszintes irányban a földfelszínhez képest Nyugat felé, amekkora a Föd kerületi sebessége (Kelet felé).
A kérdésed nem annyira triviális, mint ahogy Gézoo beállítja, (és ahogy az iskolákban tanítják), hiszen bár az egyenlítőn valóban messzebb vagyunk a Föld tömegközéppontjától, ellenben nagyobb tömeg is van alattunk, mint amikor valamelyik sarkon vagyunk. Iletve inkább alattunk van, és nem oldalt. Én speciel nem tudom rá a választ, meg kellene nézni egy okos könyvben, vagy pedig szorgalmasan integrálni. Vagy várni egy nálunk tájékozottabb olvtárs válaszára.
"ha sok különböző irányú grav. kvantum (hullám) ér egy testet"
1 db homogén folyadék gömbről van szó (pl. víz).
Az álló gömb felszinének egyenletes gravitációjában még egyet értünk?
"vagyis, a tömeg középpontjában 3D-ben egyaránt minden irányú és azonos nagyságú, így mérhető (tapasztalható) hatása alapján nulla, a felszínen két, a középponttól különböző távolságra lévő pontok közűl a középponttól nagyobb távolságra lévő ponton alacsonyabb a grav.potenciál."
Ha a felszinen különböző a gravitációs potenciál, akkor a folyadék felveszi azt az alakot ahol egyensúlyban van vele, tehát végül a folyadék felszinén egyenletes lessz a gravitációs gyorsulás.
Mi akadályozza meg, hogy ne így legyen?
Tehát ha forgatsz egy szilárd gömböt, akkor neked van igazad. A folyadéknál nem, mert deformálódik, felveszi az ideális forgási elipszoidot.
A Föld a kettő között van, kicsit deformálodott, de szilárd.
"... a Hamilton-elv alapvetõ és a fizika m i n d e n "reverzibilis diszciplinájában" alkalmazható variációs elv. " A gravitációval, mint 'reverzibilis diszciplinával', kapcsolatban megjegyezném, hogy sikerült nekem a gravitáció Hamilton elvét felállítani, ahol a gravitációs mezö egyenlete a variációs elv Lagrange függvénye. Egy alábbi megjegyzéseddel kapcsolatban, amiben egy matematikusról van szó, ezt írod. " ... ha e g y e t l e n kifejezést emlékezetében tartott: a kérdéses diszciplina variációs elvének Lagrange-függvényét." Gondold végig mit jelent a gravitációs mezö mint Lagrange függvény!
