Az csak a föld alatti részét rágná meg ! A föld feletti részét nem rágja ,és ezek a tünetek nekem a talaj felszinéhez közel fordultak elő ,de nem a föld alatt ! Száraz besüppedése volt és eldőlt ,nem mind halt el ,de nem is haladt szinte sehová ! Általában a helyben vetett paprikákat sújtotta !
palinkanak a stanley fajta megfelel, boven terem minden even, alevelei sharkasak de a termesbe kart nem tesz, a lepotica befozesre kompotra felel meg, uj fajta mezedes fajtaa tptaste szilva ez is palinkanak felel meg
Kinek mi vált be besztercei kiváltására sharka rezisztens vagy toleráns fajtával? Tavaly elsősorban pálinkába ment a gyümölcs, de ha alkalmas rá, sütemény és/vagy lekvár is készülne belőle.
Növényvédelmi szempontból a beszterceihez hasonló szilvát szeretnék: csak a tetvekre hajlamos (könnyen kezelhető két jól időzített felszívódóval), valamint kis mértékben kukacosodik (szintén megfogható), gombás probléma viszont szinte soha. Ilyen "igénytelen" szilvát tudnátok ajánlani?
Gondolom azok sharka toleráns fajták, a besztercei viszont tudtommal nem az. A magoncokat ki tudom vágni, még egyik sem termőkorú, nem lenne nagy kár. A két nagy fáért fájna a szívem, azok jó állapotúak, szépen adnak gyümölcsöt is. A fiatal fát sajnálom picit, mert idén terem először, nagyon életerős, tökéletes alakú és állapotú a lombja is, de ha jól emlékszem, a sharka átmegy a barackra is, meg hát az egészséges fákhoz is előbb-utóbb utat talál kerten belül, ha más nem, hát a tetvek segítségével.
igen sharka virus, de nem azt jelenti hogy ki kell vagnod, mar a fa iskolabol is hasonlot veszel, nekem 80fam van ugyan ilyennek a levelei de szepen teremnek, 5-6eves fakrol van szo,vanak fajtakamik csaka tunetet hordozzak esnem tesznek kart a termesbe
Köszönöm! Próbálom majd még inkább porlasztva. Kicsit nehéz volt látni a permetet, mert párásodott a szemüveg amit használtam (le is fogom cserélni). Permetezés előtt vízzel állítottam be a szórófejet. A létre jó ötlet, talán kisebb az esélye, hogy betakarjon a permet. :)
És akkor a kérdés: második évemet töltöm a mostani kertben, ahol van 3 szilvafa, ebből kettőt beszterceinek gondolok, a harmadik fiatal, valószínűleg magról kelt, idén fog először teremni, talán az is besztercei lehet. Emellett nagyon sok helyen hajt ki magról szilva, gyakorlatilag ahová lehull egy szem, ott következő évben már hajt is.
Több ilyen magoncon, valamint a fiatal fán is az alábbi tüneteket vettem észre most májusban:
Jogos az aggodalmam, hogy ez sharka vírus (szilva himlő)? A "felnőtt" fákon nem találtam ilyen levelet, a tavalyi terméssel sem volt gond (a pálinka miatt sokat magoztam, láttam volna a magon, ha már ilyen stádiumban lenne).
Van olyan összefüggés, hogy a magoncok fogékonyabbak a sharka vírusra? Vagy inkább arról van szó (ezért is csatoltam az előző hozzászólásomhoz fotót a tetvekről), hogy a magoncok életük első pár évében sokkal gyakrabban vannak körülvéve gyomnövényekkel, melyek sokszor "tetűkeltetőként" funkcionálnak, és mivel a sharkát tudtommal elsősorban a tetvek viszik növényről növényre, így nagyobb eséllyel jutnak rájuk a tetvek, mint a gyommentesen tartott, ültetőgödörbe ültetett bolti egyedek?
Egy rövid beszámoló és egy kérdés erejéig terhelnétek titeket. Szó volt róla, hogy miért előnyösebb, ha az ember egy észszerű "növényvédelmi terv" alapján permetez, nem csak hébe-hóba, esetleg ész nélkül, amikor már nagy a baj. Az alábbi képeket most lőttem a két szomszéd gyümölcseiről. Előbbin a meggy látható, ami napokon belül ehető-szedhető, és amit kéthetente megfúj valamivel a bérpermetező, motoros géppel. A jelek szerint nem jó szerrel, mert a meggy kukakos, és dugig van tetűvel is:
Az én meggyeimen egyetlen tetűt nem látni, ahogy kukacosodásnak is csak enyhe jele mutatkozik. Aztán itt a másik szomszéd, őszi barackjain elég rendesen jön elő a tafrina, pedig ott is fújkáltak valamit a tavasz során:
A két saját őszin nincs nyoma tafrinának:
Ebből is látszik, hogy a megfelelő időben, megfelelő szerrel elvégzett megelőző permetezés sokkal hatékonyabb, mint a fogalmatlan fújkálás "Ezt Javasolta A Haver" márkájú permetszerekkel. És ehhez elég elolvasni a leggyakrabb kártevők/kórokozók elleni védekezés módját, és figyelni az előrejelzéseket, illetve saját megfigyeléseket (pl. saját tapasztalat: április közepe - első levelekkel együtt megjelennek a hangyák a barackon, tehát biztos megjelentek a tetvek is - és valóban).
Csak hát hiába próbál rendet tartani az ember a kertben, ha a szomszédoktól mindig jöhet utánpótlás. Ez a bizonytalansági tényező sajnos kiküszöbölhetetlen a háztáji növényvédelemben.
Adnék valami gombaölőt is ,lehet nem rágás az hanem a palántadőlés gombája ,az olyan kis beszáradás szerű tünet amit simán lehet nézni rágásnak ! És közvetlen a talaj közelében van ,vagy ott törik el a szár !
Több irányból is megfújom ,de vigyázva ne nagyon cseppenjen le ,majd a koronát belülről is magamtól elfelé fújva megszórom ,le kell fedje a leveleket és a termést ! Ha csak itt ott szórod nem sokat ér !
Ha jól megnézem, minden hajtása lefelé, a föld felé "nő", a tavalyi levélnyél alapok is fordítottan állnak, a jó példaként bemutatott meg virul, él felfelé törő hajtásai vannak.
Ha dugványról szaporította, akitől kaptad-szerintem-fejjel lefelé dugta el! Na innen kezdve lehet bármi baja, csinálhatsz vele, amit akarsz, úgyis megdöglik.
Ha mégis fertőzés lenne, inkább dobd ki.
Továbbra is fenntartom a véleményemet: nem tűzelhalás.
Illetve következő években célszerű fokozatosan visszametszeni a túl magas fákat, hiszen azok tetejéről csak a rigó szedi a termést, nem a gazda. Minden évben 1 szintet, hogy ne hozzon túl sok vízhajtást. Így 2-3 év alatt el lehet érni egy kezelhető méretű és magasságú lombkoronát, ami érdemben ugyanannyi termést ad és feleannyi permetlevet, toldószárat, létrát és ágaskodást igényel.
Mindig azt szoktam ilyenkor javasolni, hogy egyszer permetezzél villanyfényben. Szépen látni, hogy a permetlé egy jó permetezőgépnél és szórófejnél ködszerűen terjed szinte mikroméretű cseppekkel, melyek kavarognak a levegőben.
Ezzel meggyőzheted magad, hogy felszívódó szereknél nem kell "eláztatni" a növényt. sokkal kevesebb vegyszer is hatásos lesz, hiszen elegendő fog jutni mindenhova.
Én a nagy cseresznyefám mellé állítom a kitolható létrát és az akkumulátoros Malorex szárával körbefújom a fát, majd oldalról beszúrok a lombozatba, körbeforgatom. Fejmagasságban megismétlem. Elég szokott lenni, a permetcseppek tapasztalatom szerint mindenhova eljutnak.
Üdv! Ma kipróbáltam életem első háti permetezőjét egy malorex titant. Toldószárakkal használtam és úgy volt súlya is a "pisztolynak"! Miközben fújtam (mospilánt) eszembe jutott, hogy vajon mennyire kell megáztatni a fákat. Próbáltam úgy beállítani a fúvókát, hogy ugyan porlasszon(ne spricceljen), de azért 60-80 cm-re fújjon el. A fákat megáztattam rendesen. Főleg a cseresznyénél éreztem azt, hogy fújni kell rendesen, hogy a termések is kapjanak, ne csak a felettük lévő levelek.
11 liter vízhez raktam 4 g mospilánt, és 33 liter permetet szórtam ki különféle - főleg gyümölcs - fáimra. Ezekből 3db 5-6 méteres (cseresznye), 12db kb.4 méteres (különféle gyümölcsfék), 5db 3 méteres kis fa, és 3db facsemete. Arányaiban a legtöbb permet a három legnagyobb, és egyben legsűrűbb (cseresznye)fára ment. Ezekre ráfújtam 12-3 litert.
Jónak tűnik az elgondolásom? Most már világos előttem, hogy permetezés, és permetezés között óriási lehet a különbség. Ti hogy szoktátok? Áztatni, nem áztatni, csak gyorsan végigfújni? Minden ágnál végighúzni, vagy felülről beporlasztani?
