Jól gondolom, hogy nem a legjobb 78 cm széles tetőtéri ablakot beépíteni, abban az esetben amikor kb, ennyi a szarufa köz, és így nem lehet jól leszigetelni a szarufa mellett, így, rosszabb lesz a hőszigetelés a tető téri ablaknál, mint a tető többi részén? Amennyiben van hőszigetelő csomag a tetőtéri ablakhoz? Jól gondolom, hogy 94 cm széles ablaknál nem merül fel ilyen probléma, mert szarufát ki kell váltani, és amennyiben szakszerűen van megcsinálva a szigetelés, akkor lényegesen jobb lesz, jelen esetben 30 cm vastag cellulóz lesz.
Szigetelni szeretném a házamat. Első körben szeretném felméretni a jelenlegi helyzetet, megterveztetni a szigetelést, radiátorok méretezését. Abban kérnék segítséget, hogyan válasszam ki a megfelelő szakértőt, mikre figyeljek, milyen referenciákat várjak el?
Ha tudnátok ajánlani is valakit, aki eljönne Bp-től ~90 km-re északra, nagyon megköszönném!
Nem akarok beleszólni, de előző télen szigeteltünk 20cm Grafit Reflex-el, csak a homlokzati durván 1 milla, ez a dűbel, ragasztó, háló, EPS és a munkadíj. A házunk "átlagos" nettó 120m2 kb 150m2 falfelületen, ehhez hozzájön a lábazati XPS ami nálunk 90 cm, de ez másnál eltérhet így legyen mondjuk 300e. Ha ez az ár még jó akkor "csak" 20 év a megtérülés :( mondjuk az új típusú téglákra illik gyapotot tenni abból elég 10 cm is (ha K-s tégla) így a hanggátlás is javul...
Értek én mindent csak erre az állitásodra reagáltam:
"Egy perc kereséssel találtam két SOKKAL jobb téglát"( amiből az egyik mindenben rosszabb a másik csak pár dologban :-)
Évi 70ezer megtakarítás, az 10 év alatt 700ezer, egy átlagos ház szigetelése kb. 2-4millió, szóval úgy 40 év alatt meg is térül az új házra rakott szigetelés.
"Emberünk most épített fel egy házat, félig beleőrült ... véletlenül sem fog a vadonatúj házára utólagos szigetelést tenni."
Emberünk az első tél végén azt fogja látni elcsodálkozva, hogy valami miatt az éves fűtésszámla 50-70 ezer forinttal több lett annál, amit a tervek alapján a szakemberek mondtak. Emberünk vagy belenyugszik, hogy élete végéig a tervezettnél pár millióval kevesebbet költhet sörre, vagy akarata ellenére mégiscsak hőt fog szigetelni :)
Ez a gondolkodásmód akkor válik rohadt drágává, amikor emberünk rájön ...
Emberünk most épített fel egy házat, félig beleőrült a kivtelezővel, vállalkozóval, hivatalokkal, bankkal, tervezővel való küzdelembe, 20-30-40 évig nyögni fogja a hitelt, még véletlenül sem fog a vadonatúj házára utólagos szigetelést tenni.
Ami egyébként nem is olyan vészesen magas, feltéve hogy tényleg megfelel az aktuális előírásoknak a ház.
Persze lehetne kevesebb ha az építkezés közben szigetelt volna, de utólag belevágni a szigetelésbe akkora kiadás egy ilyen házon, ami nem térül meg kb. sosem.
Hanggátlás: ha vakolható gyapot kerül kívülre EPS helyett az megoldja a gondot, persze háromszoros áron.
@sr1:
Hát nem mondom hogy két youtube-os videó után belevágnék megépíteni, de azért nem agysebészet.
Persze az sem mindegy mekkora az a ház, a nagyobb, emeletesebb palota az nyilván bonyolultabb, mint egy 40nm-es földszintes házikó.
Van egy amerikai szakkönyvem, jó vaskos, minden elképzelhető csomóponttal. Nem bonyolítják túl... Őszintén szólva nem mernék egy könnyűszerkezetes házat kivitelezni azokkal a részletrajzokkal.
Van egy össz. 2o oldalas svájci könyvem, kizárólag a faszerkezetek csomópontjáról, külön rétegeltre és külön masszívra, még a 7o-es évekből... na, abból lehet meríteni.
"a legtöbben ma is úgy építkeznek, hogy ha a tégla önmagában teljesíti a jogszabályban előírt értéket"
Ez a gondolkodásmód akkor válik rohadt drágává, amikor emberünk rájön, hogy a hatóságilag előírt minimális hőszigetelés mellett még túl magas a fűtésszámla, ezért utólag plusz hőszigetelést is tesz rá. Na abban a pillanatban válik ablakon kidobott pénzzé a tégla saját hőszigetelésére fordított forintok nagy része.
"Gyors, olcsó, vékony, nagyon jól hőszigetelt.
Hőtároló tömege viszont nincs,"
És sajnos a könnyűszerkezet hangszigetelése is elég gyenge.
Pont mos van egy olyan feladat, hogy vasútvonaltól 200 méterre jó hangszigetelésű könnyűszerkezetes házat kéne összehozni. Hát nem egyszerű a feladat. Sajnos nem lehet a házat a vasúttól távolabb vinni, mert van ott egy balaton. Javasoltam még a közeli sín-toldási pontok (ezeken csattog a vonat) síkba feltöltését hegesztéssel, de az a megoldás sem tetsztik nekik, tehát tényleg muszáj lesz hangszigetelni.
...és aki az építkezés előtti tégla-válogatás közben meg meri említeni a tégla hőszigetelését, annak veszek egy számológépet és visszaküldöm az általános iskolába. Mert aki ismeri a négy alapműveletet, azt márt évek óta nem érdekli, hogy mennyi a tégla hőszigetelése.
- hány forintba kerül egy négyzetméter falazat alapanyaga (nem csak a tégla!)
- hány forint egy négyzetméternyi falazás munkadíja (különböző téglatípusok között komoly különbségek lehetnek!)
- hány kiló lesz egy négyzetméter fal (hőtárolás + hanggátlás)
A nyomószilárdságokat nem kell összehasonlítani, mert amelyik tégla hivatalosan engedélyezve van teherhordó falba, azok egy családi házban szükségesnél úgyis tízszer többet tudnak, amelyik meg nincs engedélyezve teherhordó falként, az meg hiába bőven elég erős a te (pl földszintes, könnyű fa födémes) házadhoz, úgysem használhatod soha tartófalként, mert Magyarországon a szabáj az szabáj.
"az ütve fúrás meg nem volt a feltételeid között!"
A könnyű hőszigetelhetőséget az előző bejegyzésben említettem. Ahol az általam elképzelt "passzívház-téglára" tettem javaslatokat, ott ezt felesleges volt megemlíteni, hiszen olyan (gyakorlatilag tömtör) téglát írtam le, ezért abban a listában felesleges volt külön megemlíteni, hogy bátran lehessen tolni neki a fúrógépet :)
De azért ezt is figyelembe kel venni, mert egy tégla VALÓDI értéke nemcsak lakva mutatkozik meg, hanem már építkezés közben is: hogy a teljes (hőszigetelt, vakolt, stb) falazat elkészítésében mekkora segítséget nyújt nekünk. És ha az egyik fajta téglát csak speciális drága (karát) fúróval szabad dübelezni, óvatosan, lassan fúrva, míg a másik fajta téglának lehet tolni a filléres fúróhegyet maximális ütéssel (rohadt gyorsan haladva a dübelezéssel), akkor a második tégla dübelezése egyrészt sokkal erősebb tartású lesz, másrészt sokkal olcsóbb (dübelezésre fordított munkaórák munkadíja).
Tehát egy vastag falú tégla dübelezés szempontjából (két ok miatt is) sokkal jobb.
Elárulod, hogy ez a Bakonytherm mitől jobb mint az Objekt? Ugyanannyi kell belőle négyzetméterenként de minden paramétere rosszabb!
16,9kg a súlya az Objekté 21kg
47dB a hanggátlása az Objekt 53dB
11N/mm2 a nyomoszilárdsága az Objekté 15N/mm2
216kg/nm2 a kész falazat tömege az Objekté 251kd/nm2
Mielőtt véleményt formálsz célszerű lenne alaposan utána olvasni a dolgoknak!
Nem értek veled egyet de mindegy is!
A papír vékonytól nagyon messze van a külső fala és a hőtároló tömege sem szar az ütve fúrás meg nem volt a feltételeid között!
"Van jó kerámia tégla ami megfelel a szempontjaid többségének! Leiertherm 25 Objekt a neve."
Ez tégla a 92168-as bejegyzésemben leírt egyetlen feltételnek sem lel meg, pl a külső falvastagsága papírvékony (= ütve dübelezni tilos + terhelhetősége csekély), tele van üregekkel (= szar hőtárolás), satöbbi.
Igen valószínűleg szükség van némi szerencsére vagy kompromisszumokra, hogy haladjon az építkezés! Szerencsére eddig még nem kellett kompromisszumot kötnöm! Addig megyek míg nem találok! Fehérváron vagy roszabb esetben Pesten meg tudtam venni mindent! :-)
jellemzően az van, amiből mindenki épít, más nincs. rohadt fagyapot táblát nem tudtunk szerezni két hónap alatt a helyi tüzépektől. hervasztó, olyat, hogy osb helyett mfp lapot szeretnék, már mondani sem merek.
Nem tudom mennyire nehéz beszerezni mert nem hiszem, hogy sokan építenek belőle komplett házat! Leginkább lakások közötti hanggátló falhoz használják az ára miatt ajogy hallottam.
Remélem nem lesz rémálom mert a válaszfalak nálunk is Silka 10-ből lesznek!
na ez a másik, manapság a sima pth 30-ért is könyörögni kell, a silka 10-es egy külön rémálom volt, hogy egyáltalán legyen, képzelem, hogy egy ilyen "spéci" cucc mennyire általános :(
Pont írni akartam hogy jópár éve a mátrathermnek is volt ilyen téglája olcsón (és a klasszikus 30-as nehéz tégla is) erre most nézem hogy mára egy cég :-)
Én is véletlenül találtam rá amikor a Silka alternatíváját kerestem! Szerencsére egy közeli kereskedőnél volt készleten 6000 db belőle.
Ezt persze nem reklámozzák mint az "okos" téglákat! :-(
Kőművese válogatja. Egy része nem is vállalja (mert most válogathat a munkák között ) egy része drágábban csinálja de van néhány üdítő kivétel is aki vállalja és nem kér többet a sima kerámia téglás munkadíjánál!
Valamivel drágább de szerintem mindenben jobb a 30-as N+F téglához képest.
Persze, hogy simán engedték külső falazathoz hiszem arra is való!
A gyártó oldalán ez van:
"Vázkitöltő és többrétegű falak
kialakításához alkalmazható. Kiváló
hangszigetelési és hőtárolási
tulajdonság jellemzi. Belső, nagy
tömegű, nagy szilárdságú, teher-
hordó falak építésére is alkalmas.
Külső faszerkezetként méretezett
kiegészítő hőszigetelést igényel."
ahogy nézem, a m2 ára kb. hasonló a pth 30-hoz, miközben 5 centivel vékonyabb és másfélszer olyan nehéz. simán engedték belőle a külső falazatot? (a gyártó oldalán belső teherhordó fal szerepel)
Van jó kerámia tégla ami megfelel a szempontjaid többségének! Leiertherm 25 Objekt a neve. Most fejeződött be a falazás nálunk ebből a téglából. 25 cm vastag jó a hanggátlása és viszonylag jó a hőtároló tömege is. Nyilván nem Silka de ezt vállaja egy mezei kőműves is igaz kicsit anyázva a súlya miatt! :-)
https://www.leier.hu/leiertherm-25-objekt
A Silka sajnos kb 1 millaval kerul tobbe egy 120 m2es haz eseten.
Tobbszorose az athidalo, draga a vekonyvakolat, a koszoru U-elem...
(Van fent videom a juhtubon, ahol vegig van szamolva, osszehasonlitva konkret haz eseten tobbfele falazattal)
Mert ugye mindent a sajat rendszerebol kellene berakni, hogy ne repedjen ossze. Meg ugye nem dryvit halo+csemperagaszto kell vakolat helyett.
- ezer pici lyuk helyett legyen legyen csak 4 db nagyobb kerek lyuk (2-2 a hossz 24 és 76%-ánál) aminél fogva a kőműves meg tudja fogni és a helyére rakni, a többi része legyen teljesen tömör
- a méretén (magasságán) valamennyit csökkenteni kell, hogy a súlya ugyanannyi maradjon
- a két oldala ne legyen recés
- a tégla a mindössze 20 centi vastagság ellenére legyen engedélyezve/minősítve teherhordó fal céljára is
Nagyjából ennyi.
Ilyesféle téglát valószínűleg bármelyik téglagyár képes lenne csinálni és ha mindegyik csinálja is, akkor az ára sem lesz az egekben.
Egy üzemelő téglagyár nem képes olcsón mészhomok téglára átállni, mert annak egészen más az alapanyaga és a gyártási technológiája. Viszont a már meglévő gépeket villámgyorsan át lehetne állítani a Silkához hasonló "tudású", de égetett kerámia alapú téglákra.
"brutál teherbírású (20N/mm2)"
Ez valószínűleg csak reklámszöveg. Ha a Silka valóban bízna a termékében, akkor már rég szabadna vele 20 (sőt, földszintes házaknál akár 15) centi vastagon is teherhordó falakat csinálni.
Van ilyen tégla :) A Xella gyártja/gyártatja Silka mészhomok tégla a neve. 25 cm tartófala brutál teherbírású (20N/mm2), nagy tömegű=nagy hőtartású, tökéletes sík így vakolni sem kell csak háló+glett, csak sajna nem olcsó :(
Kevesen építenek belőle, mert nincs olyan komoly reklámja mint az új típusú vázkerámiáknak (amikről nekem is meg van a véleményem...) és teljes rendszerben kell gondolkodni vele, úgy lehet gazdaságos...
A téglagyártók kétségbeesve próbálkoznak olyan termékeket kifejleszteni, amelyek megfelelnek az egyre magasabb energetikai elvárásoknak. Sajnos a téglafejlesztő csoport főnökének kiválasztásánál arrafelé sem az inteligencija az elsődleges, hanem az, hogy ki rokona az igazgatónak, vagy hogy ki dugja a HR-est :) ezért a téglafejlesztők mindenáron olyan téglákat akarnak kiizzadni magukból, amelyek önmagukban tudják a 0,1-0,2-es hőszigetelési jóságot,
ahelyett, hogy olyan téglákat gyártanának, amelyeknek
- közel nulla a hőszigetelése, VISZONT
- nagy a szilárdsága (családi háznál mindössze 15-20 centi vastag tartófal is elég legyen),
- gyorsan/könnyen (tehát olcsón) falazható,
- géppel gyorsan és vékonyan vakolható,
- nagy legyen a hőtárolása,
- és öröm legyen akár jó vastagon is hőszigetelni (rendszer magas párafékezése + gyors (ütve) dübelezhetőség).
...de hát ki vagyok én, hogy egyszerű iskolázatlan tanyasi hülyegyerekként bele merjek szólni a húsz diplomás téglafejlesztő zsenik munkájába ;)
Igen, néztem én is a Seek Thermalt, de a forgalmazó szerint nem mindegyik mobiltelefonnal kompatibilis és nem merem úgy megrendelni, hogy előtte ne próbáljam ki, azt meg ugye nehéz megoldani.
Köszi a részletes választ, valószínűleg beszerzek egy 60x60-as hőkamerát és megpróbálom a télen azzal ellenőrizni a házilagos szigetelésünk hatékonyságát.
A klíma tégla >> egy marhaság valójában. Drága és ahhoz képest szar plusz nem is logikus megoldása a falnak.
A fal legyen vékony és erős >> tartsa a házat. A hőszigetelése pedig legyen kívűl >> a kabátost is testeden kívűl hordod ... és RÉS mentes hővédő burkolatként.
----
Egy ésszerű fal pl. ilyen.
Normál 30-as N+F tégla és rá 15 cm vakolható gyapot (0,15/0,0036=4,17)
Ez így R=2+4,17>=6 m2K/W hőllenállás >> U<=1/6=0,16 W/2K hőátbocsátás OKÉ!
És mindenben jó. - egyszerű teshnológia - erősebb fal és nem is extrém vastag - nincs páratechnikai kétség - jobb hőtároló - jobb hanggátló
Hasznos teret veszitesz vele, szélesebb alapozás, szélesebb koszorú, több áthidaló... Statikailag semmi sem indokolja a 25-ösnél szélesebb falat, viszont a nyilászáró esztétikus beépitése, és redőnykialakitás miatt javasolt a 30-as. Efölötti vastagság viszont hulla felesleges, és drágább.
(a juhtubon keress rá a nevemre, ott találsz konkrét összehasonlitó videót)
Az NF és Klima között nincs olyan különbség, ami miatt érdemes a klimát rakni. Ráadásul törik, mint a ropi, rosszabb a hanggátlása.
A következőkben szeretném a hozzáértők véleményét kérni (természetesen hőszigetelés szempontjából): 50-es években épült Kádárkockához toldanák egy 30m2-es épületrészt. A tervező 38-as falmérettel tervezett, Porotherm 38 N+F téglával, 10cm-es szigeteléssel. A szükséges darabszámnál P38-as klímatégla esetében ~30.000HUF különbség van (véleményem szerint elhanyagolható). Kérdés, hogy a klíma tégla valóban tud-e többet, érdemes-e dilemmáznom rajta? (Valószínűnek tartom, hogy a kérdés már számtalanszor felmerült a fórumon. Elnézést, ha újra előhoztam!)
A hőszigetelés egy nyereségérdekelt pénzügyi befektetés. Van, akinek sok pénze van és van, akinek kevés. Van aki türelmes (pl várhatóan 40-60 év van még hátra az életéből) és van, aki ragaszkodik a befektetése gyors megtérüléshez, hogy a nyereséget minél hosszabb ideig élvezhesse. Tehát a kérdésedre nem létezik egyetlen jó válasz.
Az előző bejegyzésben barcomp leírt egy nagyon jó közepes/átlagos megoldást.
Hogy számodra mi lenne optimális, ahhoz nincs elég információnk.
Ha fiatal és gazdag vagy, akkor mindenből tegyél vastagabbat, így később fog megtérülni, viszont utána nagyobb lesz a haszon minden évben.
Ha viszont idős ember vagy, akkor viszont fontosabb a jó gyors megtérülés, hiszen szart sem ér semmit az olyan befektetés, aminek a nyereségét nem volt bőven időd kiélvezni :) nincs kínosabb dolog, mint amikor egy nagy összegű energetikai befektetésed pont a temetésed napjára fizeti ki magát és onnantól kezd végre hasznot is hozni :)
ez egy tizenpár évvel ezelőtt több millió forintért vásárolt, ma is komolynak számító FLIR hőkamerával készült kép, az érzékelő teljes felbontása kb 320 x 240 pixel
A hőkamera messze legdrágább alkatrésze az érzékelő, ez határozza meg a készülék árát. A legolcsóbb kamerák hőképe csupán 768 (24x32) illetve 1024 (32x32) hőérzékelő pixelből van kiszámítva/megjelenítve.
Egy 32x32 pixeles hőkamera éppen elég arra, hogy egy szoba sarkában megnézzük a hideg pontokat, vagy egy ablak környékén a hőhidakat.
De egy 32x32 (1024) pixeles kép felbontása túl gyenge felbontású akkor, ha egy egész házfalon szeretnénk megállapítani 15 méter távolságból, hogy melyik tégla melegebb a többinél, ehhez már sokszor tízezer/ több százezer pixeles felbontású hőkamera kell.
Úgy is mondhatnám, hogy egy 32x32 pixeles hőkamera 1 méter távolságig tejesen jól használható, 3 méter távolságban meg arra jó, hogy melyik ponthoz kell közelebb menni. Tehát aki türelmes, az egy ilyen filléres hőkamerával is szinte mindent meg tud vizsgálni, amit meg tud közelíteni 1-2 méternyire.
A 60x60 pixeles kamerák egy átmenet a "fárasztó viszont filléres" és a "komolyabb viszont drága" hőkamerák között (120x60-as kameráról nem tudok).
Ezen a képen lehet látni a különböző képfelbontásokat:
Ezen a képen pedig egy csaló egy 32x32-es jóságú hőkamerát körbe rakott min. 120x120-as felbontású (tehát a ténylegesnél 14-szer jobb minőségű) hőképekkel, mintha a kamerája ilyenekre lenne képes: https://i.ebayimg.com/images/g/iXQAAOSwihxdGdvX/s-l640.jpg
Néztem az ebay-en vannak 32x32, 60x60, 120x60 és nyilván ennél nagyobb felbontásúak is. Jó lenne eltalálni azt a kategóriát ami még nem túl drága, de nem is annyira olcsó, hogy használhatatlan erre a célra.
Üres lesz a gipszkarton feletti rész akkor, nem lesz se fólia, se gyapot, ami volt ki is szedtem már. A kérdésem, hogy mennyi legyen az a nem nagy légrés a gipszkarton és a mennyezet között, illetve milyen anyagból ajánlod a tartó vázat, jó oda a deszka is, vagy a fémváz legyen inkább? Max. 10 cm-t akarok, az úgy jó lehet?
Ezt a gerendavégeknél lévő légrést még nem néztem, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet.
zöldeskékek:
szintén köszi a választ. Igen, a fóliákkal megkavarodtam. Az álmennyezet mindenképpen elbontásra került, mert rosszul csinálta az előző tulaj, végig volt repedve, hullámos volt, nem maradhatott így. 5 cm légrés volt, alatta fólia, nem tudom milyen, meg 5 cm gyapot dróttal befogatva. Ezeket mind kiszedtem, a padlásfödémre teszem a gyapotot további 20 cm fölé, így már talán ér valamit. Akkor a lakótéren belül nem lesz fólia, de a padláson kell? A födémre, a gyapot alá nem tennék, esetleg rá, de eső, hó nem éri. Szóval kell egyáltalán? Köszi szépen.
A palákat vissza kéne szedni a szélső sorban, leszigetelni az egész házat és utána beszabni a palákat és visszapalázni.A szigetelés mellé a palák alá berakni horganyzott ?cseppentő? lemezt.
Ha nagyon hőhídmentesre akarod, akkor a kisház falát a nagyházfalsíkra merőlegesen is kellene valamilyen hosszban szigetelni, mondjuk 50cm.
Az ablak keretét kb 0,15-ös fajlagos jóságú tömör anyagnak tekintem. Tehát a hőszigetelő anyagoknál 3-4-szer rosszabb a hővezetése. A hőhíd-hatás csökkentése érdekében szerintem okos dolog a keret mögé tenni egy hőszigetelő réteget:
(tehát
hideg külvilág -> szarul hőszigetelő ablakeret -> szobahőmérsékletű tégla
"mi a helyzet a hangszigeteléssel? az az 5 cm xps nem ront sokat rajta?"
Az egész ablak rezgését az ablakkeret minél merevebb megfogatásával lehet csökkenteni. Léteznek NAGYON kemény XPS-ek (500-as sőt, 700-as is!) is, amelyek keménysége megközelíti a tömör fáét. Ha egy ilyenhez JÓL odaragasztod az ablak keretét (nem gagyi purhabbal, hanem nagy habsűrűségű szerelőhabbal) és persze az XPS külső oldalát is ugyanilyen jól odaragasztod a téglához, az eredmény nem lesz rosszabb, mint a gyári toktoldók, viszont sokkal jobb lesz a hőszigetelés az ablak körül.
Másik megoldás az ablak merev rögzítésére, ha jó erős vas ablakrögzítő füleket alkalmazunk (jó sokat). Jó merev beszerelés esetén ezek akkor is akadályozzák az ablak hang-áteresztő membránként/dugattyúként való mozgását, ha az ablak körül kevésbé merev hőszigetelő anyag (pl egyszerű EPS vagy 300-as "puha" XPS) van.
De a legtöbbet olyan csendes környéken szoktak aggódni a hangszigetelés miatt, ahol nincs is szükség hangszigetelésre :)
Még egy opció kimaradt: 5 cm toktoldóval kérni körben a nyilászárókat. Ekkor kivülről rá lehet takarni 6 cm-t, belül pedig majd a festő ragaszt 5 cm Ytongot a kávára.
A hab-szigetelések hanggátlása gyakorlatilag nulla sajnos. Jobb lenne valami más anyagot használni, de azok vagy aranyárban vannak, vagy a nyomószilárdságuk nem megfelelő.
Régebben próbáltuk úgy, hogy a tokszélesség feléig bentről Ytong, kivül pedig XPS. Ez sok esetben meghaladta a kőművesek értelmi szintjét, vagy a vállalkozó ingerküszöbét.
Majd próbáltuk a teljes kávaszélességben az Ytong Multiport, de azt meg az ablakosok vétózták meg, mivel elég sérülékeny anyag.
Szóval nem nagyon van jobb alternatíva, ami megfizethető...
5 cm beforduló hőszigetelést érdemes rakni. Ennél többet az ablakosok nem szeretnek, mert az ablak rögzitését (állításuk szerint) nem tudják megfelelően megoldani.
Köszönöm. Jól gondolom, hogy az épületen belül lévő alap belső oldalára ugyan úgy tegyek 5 cm xps-t, vagy elegendő a külső homlokzattól elindulva 1-1 táblával?
Amennyiben időd engedi kérlek, nézz rá a 92121-es bejegyzésemre. Köszönöm
Ha járdát kellene bontanod emiatt, akkor nem érdemes lejjebb vinni. Ha nem kell, akkor érdemes még 30 cm-t, hogy a belső padlószint alatt 80 cm-ig legyen szigetelt a lábazat.
10 cm felett már nem ad számottevő mérhető/számolható megtakaritást a lábazat hőszigetelése (ha a padló is szigetelve van). Esztétikai okokból szoktak vastagabbat rakni ide, hogy a homlokzatival ne nézzen ki hülyén.
A lábazat belső oldalára ÉS fektetve a szerelőbeton alá érdemes 5 cm XPS-t berakni, ha nagyon AE ház irányában akarsz elmenni. A vizszintesre rakott peremsáv szigetelés a külső falak mentén, egy tábla mélységben kell csak.
Amennyiben a külső járda szinttől, a belső padló szint 50 cm-el magasabban van, elegendő a járda szinttől indítani a 10 cm vastag xps-t, vagy mélyebbre ajánlott menni, amennyiben igen, mennyivel? Jól értelmezem a korábbiakat visszaolvasva, hogy lábazaton 10 cm-nél vastagabb xps-t nem érdemes tenni, mert nagyon hosszú a megtérülési ideje?
Részben hozzá tartozik, amennyiben a padlóban 15 cm vastag lépésálló lesz, a lépés álló alatt az alap belső oldalára ajánlott xps-t tenni, amennyiben igen, milyen mélységben és hány cm vastag? Köszönöm
Sziasztok! Amennyiben a homlokzati szigetelés előtt az ablakok külső fal síkra kerülnek, a homlokzati szigetelés 20 cm eps, rátakar az ablakra 1-2 cm-t, ajánlott xps-t tenni a kávára, amennyiben igen hány cm-t, hogy a 20 cm vastag szigetelteléssel megegyező legyen a káva szigetelése is.
RAL szalagos beépítésnek milyen előnyei vannak, a fenti hőszigetelések esetén? Köszönöm.
Igen, néztem én is a CAT61-est, de ha valaki nem szeretne telefonnal egybekötött hőkamerát, akkor a meglévő telefonhoz talán használható a csatlakoztatható hőkamera mint a FLIR ONE PRO vagy a SEEK THERMAL COMPACT PRO kamera.
- lejtést adó réteg 2% (hőszigből vagy könnyűbetonból)
- erkélylemez
- mélyalapozott, portalanított felület
- XPS hőszigetelés 5 cm
Ha ezt kiszámolod, láthatod, hogy van az erkélylemez felett 12-15 cm helyigénye. Emiatt az erkélyajtót is cserélni kell, ennyivel magasabbról inditani, alsó toktoldóval, és kvázi fellépni a belső térből az erkélyre, mint egy lépcsőre.
Anyósnál szigeteljük a telekhatáron lévő házat. A csiszoláson megy a tanakodás, hogy a szomszédban miként tudnánk megoldani minél kevesebb kosszal. Szép sík lett a felület, de azért vannak benne helyenként minimális fogak a lapok között. Szerintetek jól mutatna a végén ha nem csiszolunk, hanem egy nagyobb, mondjuk 50-60cm széles glettvassal vagy spaklival simítjuk el a ragasztót?
Én ilyet vettem homlokzatra, de eredetileg tetők, födémek szigetelésre fejlesztették ki. Létezik belőle alu kasírozású is, talán tetőbe az jobb lehet. Nekem a szomszéd miatt kellett ilyet venni, mert max 10cm-es szigetelést engedett.
Sehogy. Kell a teraszra és a födém közé egy hőhídmegszakító. Amit tehetsz, a terasz alját és az éleit beburkolni, de a tetején nincs hely. Hacsak nem öntöttek egy fordított födémet a terasznak.
"Neked komoly szövegértési problémáid vannak. Az érdemben nem = a sokkal....Egy átlag kőzetgyapot 0,39-éhez pl. a grafitos eps 0,33-a is érdemi előrelépés."
20 centi vastag 0,044-es üveggyapot: 1200 Ft/m2
20 centi vastag 0,032-es grafitos eps: 4600 Ft/m2
Az üveggyapothoz képest a grafitos közel 1,4-szer jobban hőszigetel, de közel 4-szer annyiba kerül. Hogy ezek a különbségek "érdemi" vagy "sokkal", azt te döntsd el :)
Az árkülönbség közöttük négyzetmétereként 3400 Ft,
ezt tovább növeli az a tény, hogy szarufák közé eléggé munkaigényes (tehát a rugalmas gyapothoz képest sokkal drágább) polisztirolt PONTOSAN beszabni. Pontatlanul beszabni valóban könnyű (olcsó), viszont a drága hőszigetelő anya akkor nem sokat ér g, ha körülötte réseken átfúj a szél.
Effajta számításokat szeretnék tőled látni, nem nyelvészeti fejtegetéseket :)
Neked komoly szövegértési problémáid vannak. Az érdemben nem = a sokkal. Azon felül a 20 cm megvan, ahogy látod. Egy átlag kőzetgyapot 0,39-éhez pl. a grafitos eps 0,33-a is érdemi előrelépés.
Sziasztok!
Weber 461 polisztirol ragasztóval lehet XPS lapot ragasztani?
Ráírva csak EPS van, tüzépen azt mondták mehet vele úgyis dübelezve lesz...
Kőporos falat kell mélyalapozni ragasztás előtt, ha igen van ajánlott vagy bármilyen megfelel?
Ugyan ez a kérdésem frissen vakolt felületre.
Köszönöm.
Vannak olyan hőszigetelő anyagok, amelyek gyártói/forgalmazói bármikor simán a szemedbe hazudják, hogy az ő anyaguk SOKKAL jobban hőszigetel, mint a gyapot és csak egy picivel drágább.
És vannak olyan hőszigetelő anyagok, amelyek VALÓBAN két-háromszor jobbak a gyapotnál, csakhogy tízszer-hússzor többe kerülnek, tehát a hőszigetelő anyag árából kijönne egy új, vastagabb tető (vagy egy teljesen új ház :)
Nem véletlen az, hogy aki ért a számológéphez, az manapság mind 20-30 centi üveggyapottal hőszigeteli a ferde tetőt. Aki nem ezzel az anyaggal és nem ilyen vastagságban hőszigetel, az vagy szegény, vagy öreg, vagy csak egyszerűen nem ért a számológép kezeléséhez :)
Sziasztok! Elkészült a tetőm. A különböző adottságok miatt (terasz/télikert felettei kislejtésű egyenes tető, a másik tető, illetve a padló adott volt, ez meghatározta a lehetőségeket) sajnos csak 20 cm-em maradt szigetelésre. Ahogy nézem kalkulátorral, ez kőzetgyapotból 0,18-at adna ki. Van valami olyan anyag, ami jó tetőbe, és érdemben jobb értéket tudnék produkálni vele? A gerendám 15 cm+5 cm lenne az alálécezés a gipszkartonnak, tehát 15+5 cm-es dolgokban tudnék gondolkodni.
" és közmegegyezés az, hogy valahogy meg kell akadályozni, hogy az épület helységeiben keletkező pára bejusson a külvilág felé lévő szerkezetbe, falakba."
Ez ami lehetetlen. Pára mindig jut a határoló szerkezetekbe, ami a külső rétegben valahol lecsapódik. A lényeg hogy ez hamar kiszáradjon a szellőzés révén..
Tehát fólia a jó helyre vagy sehová !
Egyébként nem a pára teszi tönkre a szigetelést, hanem a nedvesség.
Arra kell törekedni hogy a keletkező nedvesség gyorsan eltávozzon.... száradás által.
Ha van fóla és az jó helyen van nyilván kevesebb pár jut a szerkezetbe, így kevesebb is csapódik le.
"Bontottam már vissza ilyen padlásteret, tragikus látvány."
semmi kétség a sok lecsapódott nedvesség tönkre vágta a szigetelés !
Amúgy hogy is van ez a közmegegyezés ?
Az épületek milliói egzisztálnak itt a mérsékelt égővön mindenféle belső párazárás nélkül és úgy ahogy megvannak. Az a fránya pára mindig halad kifelé és a külső rétegben valahol lecsapódik.
Lecsapodik, de elpárolog még mielőtt felgyülemlene.
A szakmai alapvetés és közmegegyezés az, hogy valahogy meg kell akadályozni, hogy az épület helységeiben keletkező pára bejusson a külvilág felé lévő szerkezetbe, falakba.
Ennek az általános módja az, hogy valamilyen párazárást csinálsz.
Ha födémed van, és ki kell a tartóknál lyuggatni a párazáró fóliát, akkor is jobb, mintha nem teszel.
A pára elég hamar tönkreteszi a szálas szigetelőanyagot, ami ezekután rosszabbul szigetel, és egy öngerjesztő folyamat indul meg.
Bontottam már vissza ilyen padlásteret, tragikus látvány.
Nos nem 3d pànttal van,hanem ablak pànttal van szerelve,vékony a fix tok is,emiatt nem lehet elvileg rà rendes pàntot rakni.mellékajtó..hogy tudnàm könnyen orvosolni a problémàt??
Északon van ez az ajtó..Erre volt vagy 3 éve pénzünk...Nos tegnap volt ez a szeles idő...hallom belül hogy süvit a szél az ajtó tömitésén..a bekeretezett résznél kb1,5mm vékony rés van a műanyag nyiló és a gumitömítés között..
Vizmértékkel néztem,a tok teljesen egyenes,maga az ajtó nyíló görbe közében van 1,5mm re,hasa van..a gumitömítés 6mm es..mit tegyek hogy ne fujjon itt be a szél??
Nos voltak itt kérdések és javaslatok az elmúlt 12 -15 órában. Bizonyos fafödémekre.
Kérdés :akkor kell-e párazáró fólia az álmennyezet és a plafon közé?
Válasz : - gipszkarton váz >> nem nagy és üres (gyapot/habmentes) légréssel, de amúgy egy meglévő álmennyezetnél hogy a fenébe lehetne oda fóliát berakni ? Bontás nélkül sehogy, ha meg elbontja és betesz egy fóliát azt a tartókkal úgyis ki juggatja, tehát sehogy sem kell.
Kérdés :a gyapot alá-fölé nem ajánlott a fólia, igaz?
Az attól függ hol van az a gyapot. Ez már az én válaszom. Tehát a gipszkarton ál- menny.. és a vakolat közé nem kell gyapot ha fóliát tesz valaki új építésnél akkor elmegy.... de csak ezért lebontani egy ámennyezetet felesleges -
A padláson ?
Nos oda az a gyapot ami az álmennyezet felett volt, az kevéske, de ha pótolva lesz... legalább 4 x annyi anyaggal, akkor előkerülhet ez a fólia ügy. De nem mindegy hogy hová és az sem hogy milyen az a fólia . Mert lehet a gyapot alá és lehet fölé és lehet pára záró /inkább fékező / és lehet páraáteresztő fólia.
Lehet választani.
Hová és hogy mit !!
És volt még egy javaslat :
"Viszont a gerendák közötti légrés LEZÁRTSÁGÁT körben a falaknál ellenőrizni és biztosítani kell >> falazás, hab+purhab (gyakran nincs elfalazva-elzárva a gerendaköz és akkor bejuthat a szabadtéri levegő a stukatúrba a hőszigetelés alá)."
Valóban sok helyen előfordul ez és sokan nem is tudnak róla. Nekem pl. az az egyik lakhelyemen a macskáim hívták fel erre a figyelmemet. Oda bújtak mindig, amíg nem rá nem jöttem.
Azóta figyelem és pl. az egyik helyen ásványgyapottal és használt ruhákkal tömte be, ameddig hozzáfértem.
és a padláson és hová raktam a fóliát ? Az egyik helyen sehová, a másiknál a hőszigetelés fölé. Az állítólag pára áteresztő.
Nagyjából így. Habár talán lehet borított fafödémnek is nevezni, de ez sem lényeges.
Viszont ez a ritkított deszkázat azért problémás lehet.
Mennyire ritkított és melyik ?
A fentinél problémás lehet. Nálam a régi szakik 1932 ben csak 1-2 mm rést hagytak, de végül az agyag takarásnál azt is fedték régi újságokkal. Miért ? Talán azért hogy a homok vagy a híg agyag ne folyjék le. Az alsó deszkázat viszont lehet rikított anyagtakarékosságból. Tény hogy ezt, azaz alulról még nem tártam fel. Nálam nagy valószínűséggel az sem ritkított.
agyagréteg (vagy más burkolat) na ja, jobb helyeken un. padlásburkoló téglákat alkalmaztak... jó régen, már 1890 is.
Egy rendesen kivitelezett hegesztéssel húzás irányba 1T/cm2-vel kalkulálnak emelőgépes szakmában. Minden méret úgy van kikalkulálva hogy soha ne a hegesztés legyen a leggyengébb láncszem (10-20-szoros túlbiztosítás).
Nos, erre nem kell fólia az agyagrétegre a gyapot alá, HA az álmennyezet CSAK egy gipszkarton lesz és egy vékonyka légrés a plafon/karton között.
- padlástér >> huzatos!!! átszellőző
- 25-30 cm gyapot réteg >> eltolt résű lerakással
- agyagréteg
- ritkitott deszkázat
- gerendák, köztük levegővel
- ritkitott deszkázat
- nádréteg
- vakolat
- gipszkarton váz >> nem nagy és üres (gyapot/habmentes) légréssel
- gipszkarton
- lakótér
Viszont a gerendák közötti légrés LEZÁRTSÁGÁT körben a falaknál ellenőrizni és biztosítani kell >> falazás, hab+purhab (gyakran nincs elfalazva-elzárva a gerendaköz és akkor bejuthat a szabdtéri levegő a stukatúrba a hőszigetelés alá)
köszönöm a segítséget, akkor nem lehetetlen a toldás:) a bontás ügyben megnyugodtam, egyébként több helyen végig is van repedve a 3 sornyi párkány, főleg a sarkokon, de így ha csak dísz lekerül, mielőtt esne.
ha már födém, még egy gyors kérdés: az előző tulaj gipszkartonos álmennyezetet készített, de mögé vékony ásványgyapot került be (kb. 3-5 cm-nek néztem azon a helyen, ahol megbontottam). ezt a fórumon olvasottak alapján nem jól tette és ki is fogom szedni. kérdésem, hogy ha a padlásra leteregetem (majd) a gyapotot, akkor kell-e párazáró fólia az álmennyezet és a plafon közé? nincs szellőztető rendszer, nem is lesz, télen 35-40 % körüli a pára, de nyáron 60 % is volt, így ha nem muszáj, nem szeretnék többet benn tartani. a gyapot alá-fölé nem ajánlott a fólia, igaz? köszönöm továbbra is.
ennél közelebbről nem láttam de nekem úgy tűnik hogy a zárt profil csonkokra ráhegesztették az U alakra hajtott betonacélokat. biztos kiszámolta a mérnök :)
társasház építkezés a szomszédban. a kilógó erkélyeket (hűtőbordákat) mintha kicsit hőszigetelnék (nem tudom, miből van a szürke izé), de picit rémisztő, hogy hegesztésekre bízzák majd a terhelést
Rendben, kap egy ilyen réteget még -> így viszont megfogalmazódott bennem a kérdés: az esetek nagy többségében miért tesznek mégis nemes vakolatot több 10e Ft-ért? ( főleg, amit még festeni is szeretnének) Pusztán esztétika az ok?
a födém stukatúros és nincs betonkoszorú, így is bontható szerinted?
Az ilyen födémnek a fa ltetején lévő "sárgerenda" a "koszorú"-ja. Azaz a gerendarendszer önhordó és a tető+födém súlya tartja a helyén a fal tetején.
Így aztán 99%, hogy éppen ezért az csak egy díszítő falazás ott a fal élén (az eresz deszkázat helyett) és nem számít a ház a statikájában, ezért elbontható.
Raktam az xps és a beton közé összefüggő kátránycsíkot ( víz probléma pipa ).
A másik "gond", hogy az asszonynak nem tetszik a nemes vakolat ( se a normál, se a gyöngy ). Ő szeretne "sima" falat. A kérdés az, hogy a hálózott ragasztós felület maradhat natúr? ( gondolok itt: az időjárás viszontagságai + hőszigetelő hatás ). Köszönöm!
igen, pont ez lenne a másik, hogy szeretnénk megtoldani a szarufákat, de egymás után mondják vissza a mesterek ezt a melót. van, aki szerint nem lehet hozzányúlni ehhez a főpárkányhoz, így meg a szarufa toldás is bajos. aki meg toldana, az drágábban hozza ki, mintha újat építene új tetőt azért nem szeretnék, mert jó állapotban van (korához képest), tényleg csak a lécezés érett meg a cserére. szóval köszönöm, elvben nekem is így állt volna össze, már csak kell valaki, aki megcsinálja. (még annyi, ami az előzőből kimaradt, hogy a födém stukatúros és nincs betonkoszorú, így is bontható szerinted?) köszönöm a választ
Akkor ÉSSZERŰ lenne meghosszabítani a szarufákat is és legalább 1 de inkább 2 sor cseréppel többet rakni >> szélesíteni az ereszt!
Mert
- a 14 cm grafitos hab (ami kell erre a falra) elég sokat vesz el és >> ronda a keskeny eresz
- a szélesebb eresz nyáron árnyékolja az ablakot és a fal felső részét >> kevesebb meleg megy be - a szélesebb eresz jobban védi a falat és az alapot az esőtől is...
----
Az ablak a falsíkra kirakva lenne a legjobb helyen.
kis segítséget kérnék, tervezzük a további szigetelést, de most elakadtam. van egy 70es években épült kocka-házunk, de még a homlokzati szigetelés és a födémszigetelése is hiányzik, ezeket akarjuk pótolni. a tetőnél azonban három soros téglapárkány épült, az alsó tartja a talpszelement, a felsőn szinte fekszenek az alsó cserepek. kérdésem, hogy miként tudnám összehozni a homlokzat és a födém szigetelés, ha itt van ez a párkány? nézte már kőműves, ács is, ugyanazt még senki nem mondta, van aki szerint elbontható, valaki szerint tilos hozzányúlni. A tetőt felújítjuk, új lécezés és cserepezés várható, de maga a szerkezet jó, azt nem bolygatnám. A legegyszerűbb lenne hagyni az egészet, így nagy gond, ha csak az alsó téglasort takarom a homlokzati eps-sel, a gyapotot meg begyűröm ameddig bírom a majdani fólia alá, nagyjából a talpgerendákig? Így kb. két téglasor kimaradna, de ez okozhat-e gondot ott fenn (párásodás, vizesedés)? köszönöm előre is a választ.
Sziaszok, Pince födémet és körben a fal felső 50cm-ét szeretném szigetelni. Visszaolvasva a fórumban EPS-t szoktatok ajánlotok erre. Elegendő lehet ez egy átlagos pincénél ami nem vizes, de azért pince, nyirkosabb a levegője, időnként akár pára lecsapódás is elképzelhető vagy szükséges az XPS?
Sóskúti téglából épített garázst szeretném majd jövőre szigetelni. Jelenleg hullámpala van rajta, azt cserélem majd lemezre. A palán nincs eresz, így ami víz lefolyik esőzéskor az a fal tövébe folyik és szépen vizesedik is kívül és belül is a sóskúti. Még a jövő évi tetőcsere és szigetelés előtt idén nyáron meg szeretném oldalni a vizesedés problémát. Ha rakok a vizesedő részre az alapra Dörken lemezt, az megfelelő megoldás lenne? Vagy amit kiszedek földet az alapig azt a Dörken után ne is temessem vissza, hanem töltsem fel kulé kaviccsal?
Szerintem sem kellene, de ezt így én nem merem kijelenteni egy számomra idegen habról ;) A kútgyűrűhab nem egészen erre van mint amire használni szeretné és a leírásban sem szerepel ilyesmi, ezért én is óvatos lennék vele, de a próbafújás teljesen jó teszt erre.
Szerintem a vinyl és a laminált nem arra való, hogy lépcsőházi lépcsőt burkoljunk vele, én még lakásba se tenném, mert az szerintem egy barkács megoldás. Az akác fa és a vörösfenyő alkalmas stég építésére, de lépcsőházba egyik sem való szerintem, mert mindkét fát lakkozni kell, és néhány éven belül megkopna rajta a parketta lakk és elkezdene szürkülni. Járólap burkolásra viszont több tartós megoldás van. Csúszás mentes élvédő, és járólap
Szerintem félreérthető voltam. A megmarásra értettem, hogy ha rányomok egy kicsit, akkor látszik e 1 óra múlva ha megmarja, vagy több idő kellene neki.
Ezt nem tudom, de szerintem is komolyabban tesztelik :( amit linkeltem az 98%ban zártcellás ha jól rémlik, azért mertem tanácsolni, a Soudalról amit linkeltél ezt az infót kellene megtudni (mennyire zártcellás, vagy mennyire veszi fel a vizet).
De szerintem is a kútgyűrűhab lenne a legjobb, ha bírja az XPS.
nem, 2 napig szokták víz alatt tartani és utána vizsgálják a cellákat (ha jól rémlik). vegyél minél nagyobb százalékban zárt cellás habot. a kútgyűrűhab tuti jó.
Egy kis vízszigetelésügyi szakértésre lenne szükségem pince ügyben. Egy 1/3 részen lebetonozott (csontszáraz), 2/3 részen sóderes és cseréptörmelékes föld aljzatú pince félig-meddig elégedetlen tulaja vagyok. A jelenleginél hangyányival használhatóbb aljzatot akarok kialakítani a földes és sóderes részen az udvarról felszedett járdalapok felhasználásával (40x40x6cm-es beton). Az elképzelés annyi, hogy kb síkba hozom a jelenlegi felületet, 0-4 sóderágy megy rá pár centi vastagon, és arra kerülnének a járdalapok. A cél egy járható és pakolható padló lenne.
A kérdés: a (szinte) nullás anyagköltségvetés jegyében rakjak-e a homokágy alá szedett-vedett PE fóliát nagy átfedéssel (hőszigetelés csomagolóanyag pl), VAGY vegyek 0.15-0.2 PE fóliát amivel folytonosan tudok takarni, VAGY ne rakjak semmit mert fölösleges / ártalmas?
Szerintem jó lehet, csak azt kellene megtudni mit szól az XPS esetleg az EPS hozzá (nem marja-e), mert a leírásban ez nem szerepel :(
Ugyanerre a célra én ablakos habot használtam Illbruck FM343 ez majdnem vízálló és mindenhez tapad :) Nekem mindenhol védett helyen van, mert a földbe drénlemezt "tojástartót" is raktunk körbe.
A talajnedvességnek kell ellenálljon. Azokat a részeket szeretném körbefújni, ahol a szennyvízcső, villany, kaputelefon csövek ki vannak fúrva a föld alatt. Talajvíz szerencsére mélyen van, az esővíz pedig el van vezetve a háztól és az eresz is széles, csak akkor éri a falat víz ha nagy eső van.
Olvastam többször, hogy a purhab felveszik a vizet, ezért nem jó XPS-nél rések kitöltésére. Pár helyen ki kellene fújnom a lábazaton pár helyen a szigetelést, ez a termék jó lenne rá?
Azt is vedd számításba, hogy abba az 50 m2-es lakórészbe is fog kellene ágy, szekrény, hűtő stb... és ezeket hol fogjátok felvinni? Egyébként a közlekedő minimális szélessége 110 cm, de az is elég necces, ha szekrényt kell vinni rajta, pl befordulni egy szobába nehezen megy falérintés nélkül...
Azért nem csak lakkozott parketta faburkolat van ám, és a vinyl padlótól a nagy kopásállóságú laminálton keresztül a stég-építére alkalmas akácig nagyon komoly választék van.
Rendes, valóban lépcsöre való (olyan a profilja), kopásálló és nem csúszós kerámia lap sem terem minden sarkon.
Hát szerintem fa lépcső, utcai cipő használata esetén, néhány hónap után is már csúnya lenne. Fa lépcső hiába van akár milyen parketta lakkal lakkozva, max. benti papuccsal szabad rajta járni.
Mi most szigeteljük a házat sk. A hálózást és a következő réteg glettet is 60cm-es spaklival húzzuk át a végén, hogy sík legyen a felület. Majdnem szembe velünk "szakemberek" dolgoznak. Csiszolás nincs, normál glettvassal glettelnek. Minden háló átfedés tisztán kivehető, a lapok is nagyjából kivehetők két réteg glett után is. Tegnap este átjött a szomszéd, mondjuk már meg mit csinálunk, hogy nálunk sokkal jobban néz ki a felület. Átvittem a 3 méteres alulécet és olyan hullámok vannak a falban, hogy sok helyen az 5mm-es műanyag ék, átesek a fal és a léc között. Ma reggel már ment a hiszti a munkások részéről, hogy ők ezt tuti nem glettelik át újra, máshol is így szokták és nincs rá panasz.
Jó a gumilap, csak az itt nem alkalmazható tudomásom szerint, mivel gipszbeton lépcső lesz, és arra olyan burkolat kell, amivel utcai cipővel lehet közlekedni. Tudomásom szerint, erre a legolcsóbb megoldás a járólap.
Jó ötlet a próbára, de nem teszem meg, mert tudom, hogy kevés a 100 cm egy lépcsőházi lépcsőnek, de mivel ez nem lépcsőházi lépcső lesz, mert egy kb. 50 m2-es lakáshoz vezet, ahol max. 2 fő fog lakni. Annak az esélye találkozzon a 2 fő a lépcsőn nagyon kicsi...
Valóban igazad van, hogy lépcsőházi lépcsőnek kevés a 100 cm szélesség, de ez a lépcső egy kb. 50 m2-es lakáshoz vezet, ahol 1 vagy max 2 fő fog lakni. A lépcsőhely kialakításával is egyet értek.
Köszönöm. Az elmúlt hónapokban megismertem nagyon sok hangszigeteléssel kapcsolatos anyagot. Fal hangszigetelésre az Airrock XD, kék karton, melyet tovább lehet fokozni, hogy 2 réteg karton közé pl. Tecsound hangszigetelő membránt tenni. Csendlap is van, ami arany áron van szerintem. Padlóra kopogó és léghang szigetelésre a Steprock HD. A probléma számomra az, hogy pl. padlónál a Steprock ból elég 2 cm vastag, vagy kell 5 cm? Ugyan ez a falnál is, a pontos rétegrend, és a hangszigetelő anyag vastagság. Még ezekről kell majd információt gyűjtenem.
Említettem, hogy a lépcsőmet térkőből csináltattam. Egész jól sikerült leszigetelnem, de még mindig nem találtam meg a megfelelő anyagot a felső lépcsőfog fugázásra.
Szeretném, ha minél kevesebb nedvesség szivárogna le és esetleg vissza a lakótér felé, ezért gondoltam, hogy flexes fagyáló fugázóanyaggal fugáznék. A térkő sovány betonba lett rakva, hogy kevésbé mozogjon.
Rengeteget láttam élőben, az összes panelház matracmintás súrlófényben, de családi házaknál is gyakori.
Nem a hőszigetelő táblák meghajlása az ok, hanem hogy felrakás után nem csiszolják össze az illesztéseket, és nem glettelik át rendesen ragasztóval a nemesvakolat előtt.
Szóval elvileg bár csúnya, de attól még a hőszigetel.
Polisztirol hőszigetelésnél mennyire valós dolog ez a "matrac effektus"? Ez állítólag a nem megfelelő dűbelezés miatt fordulhat elő, viszont én ilyet élőben sohasem láttam, csak netes képeken, pedig nem hiszem hogy mindenhol kifogástalan a kivitelezés minősége. Esetleg a 30 évvel ezelőtt használt 3 centis lapoknál könnyebben el tudom képzelni hogy így meghajolnak, mint egy 15 centis, bár a régen szigetelt házaknál sem látni ilyet..
100 cm lakás bejárati lépcsőnek kevéske... két szembemenő nem tudja egymást kikerülni, de egy nagyobb babakocsi sem fér fel pl. 100 cm két nagyobb szatyorral a kézben is szívás, pláne ilyen kurvahosszan egyben.
A kényelmes használathoz nem mehetsz 15 cm lépcsőmagasság fölé (inkább csak a 14 cm a jó) és a62 cm lépéshosszat sem érdemes átlépni. (a gyerekek, idősek, nehezen mozgók okán)
A szintkülönbség ~3 méter lesz ami 300/15=20 lépcső homlok azaz 19 lépcsőlap minimum. A lépcsőlapra ekkor ~62-(2*15)=~30 cm széleség adódik.
Azaz csak a lépcső 19x30=570 cm hosszú, ha egyenes egykarú.
Kéne még
- az alsó bejárati ajtón belül legalább 2 méter >> ajtó nyitás/csukás a hátad mögött csomaggal, babakocsival akár biciklivel
- a felső érkező szinten az ajtó előt IS 2 méter a BIZTONSÁGOS bejárati ajtó előtti "parkolás"-hoz!!! ajtó nyitás és HÁTRA LEESÉS ellen egy rossz lépéssel pl.
Azaz 10 méter körüli (de nagyon alsó hangon is ~9 méter) hossz kell egy ilyen lépcsőnek. Ahhoz hogy használható és BIZTONSÁGOS legyen.
-------
Szóval, egyenes lépcső helyett szerintem egy legalább "L" alakban megtört lépcsőben kéne gondolkodni... Ami felső ajtó elé úgy érkezik, hogy nem lehet nagyon nagyot esni róla lefelé, egy rossz (hátra vagy az ajtón kifelé tet) lépéssel sem.
De az igazi a lépcsőházabn szokásos normális "U" alakú lépcső lenne alul-(középen)-fent sík résszel pihenővel. A középen az még a "húzott" lépcsőfokokkal kiváltható, de az elég nagy alsó-felső sík rész muszáj, kényelmi és BIZTONSÁGI okból is.
Használd a logikád és az általános iskolás fizikát.
A "kopogó" vagy "test" hangot a kemény-merev dolgok vezetik és azokon is keltekezik, ütés/járás/vonszolás/stb által. A "lég" hangot a lyukak/rések amiken átjut a levegőben és könnyű-rugalmas (membrán) dolgok amik átteszik egyik oldalról a másikra vezetik.
Mivel másként keletkezik és terjed a kétféle hang, nyilván másként is kell gátolni a terjedését.
A kopogó/testhang esetén a merev (hangvezető) dolgok közé rugalmas cucc kell (polifoam/gyapot/gumi/szivacs/rugó), hogy ne tudják átadni egymásnak a hangot.
A léghang esetén a tömítettség és nehéz-merev térelválszatás a megoldás illetve a laza szálas/szemcsés anyagréteg (gyapot/szemcsék/por).
Nos ezek alapján kell felmérni, hogy hol milyen hang keletkezik és annak hová nem kéne eljutni.
pl. a lépcsőn járás kopogó/test hangjának a lépcsőt tartó és a körüli szerkeztekbe nem kéen átjutznia.
Ezért rugalmas lépcsőváz bekötés kell a falakba/padlóba/plafonab és szintén rugalmas lépcsőfok bekötés vagy ne érjen a falakhoz a lépcsőfok.
A lépcsőnjárok beszéde léghan, azt pedig a tömített nehéz-merev fal és/vagy a hangelnyelő réteg fogja meg.
Ezek az irányelvek... a megoldás pedig mindig egyedi! a konkrét helyszínhez.
Köszönöm az ytong linkeket, végig fogom nézni. Köszönöm, hogy a lépcső szélességre figyelmeztettél. Jelen esetben nálam teljesen egyenes lépcső lesz. A lépcső elején a külső bejárati ajtó, a tetőtérben vele szemben a felső lakáshoz a bejárati ajtó. A legnagyobb bútor a kanapé, a szekrények beépítettek lesznek, a terjedelme miatt a lakásokban fogom össze szerelni. Úgy gondolom, ebben az esetben elegendő a 100 cm.
Van javaslatod, ötleted, hogy padló és fal hang szigeteléssel kapcsolatban, hol szerezhetek információt, hol olvashatok róla? A hangszigeteléses csoportban vissza olvastam hozászolásokat, de nem találtam mindenre választ. Köszönöm.
Nagyon köszönöm, hogy ilyen lényegre törően leírtad a véleményedet.
A kérdésem, hogy mennyire vagy jártas, hang szigetelésben? Korábbi üzenetemben írtam, hogy hangszigetelt téglát elhagyva a súlya miatt, helyette 20 cm ytong fal, és ahogy Te javasoltad a lépcsőház felől vakolható gyapot, ami nagyobb tétsűrűségű? Köszönöm
Anank idején a B30-nál (U=1,47 W/m2K) jobban hőszigetelő falnak tervezték ....
Így lett az ALFA 30 cm-es falazat + kétoldalt vakolva U=1,08 W/m2K >> R=1/1,08=0,92 m2K/W hőllenállású. Mai szemmel vacak, energiapazarló, ha nem kap jelentős hőszigetelést is.
Még kell rá R=~4,5 m2K/W hőllenállás alsóhangon, hogy átlagosan a ma elvárt és ésszerű U<=0,20 W/m2K körül legyen a fal.
Ami
- grafitos habból 4,5x0,032=0,144 >> 14 cm vagy több - fehér habból 4,5x0,039=0,176 >> 18 cm vagy több
Jogos a felvetésed az erkéllyel kapcsolatban. Az alaprajz amit át küldtem az a 2. szint. Azon az állásponton vagyok én is, hogy ne legyen. Nagy dilemmában vagyok hónapok óta, hogy legyen vagy sem, mert többen javasolták, hogy legyen mert, a dohányosok számára fontos az erkély. Amennyiben nem lesz, lehet, hogy erkély hiányában nem bérli ki a dohányos a lakást. Azt is tudom, hogy ezáltal nagyon sok plusz költség lesz, hogy az erkély padlóját tökéletesen le tudjam szigetelni. Erkély ajtó alá tok toldó, az erkély padlójára 10 cm vastag xps, azt lebetonozni, víz szigetelni... A másik lakásnál meg tudtam csinálni, úgy, hogy a földszintről induló külső lépcső pihenőjét meghosszabbítom, mely több mint valószínű, hogy vas váz lesz, és rá Wpc burkolat, de ez nem végleges, mert várok beton lépcső elkészítésére is árat. Így az minimális plusz költség lesz, és nem vesz el a hasznos alapterületből.
Az amúgyis kis helyből miért akartok még elvenni jobboldali lakásnál egy erkélynyi helyet a nappaliból? Azon kívül hogy szerintem nettó kibaxás, ott elég sok hő fog a szabadba menni és/vagy jóval macerásabb szigetelni azt a részt.
Bocsánat, a teszkógazdaságos jelzőt nem a lakások minőségére értettem, hanem a kádárkocka ilyen jellegű átalakítására. A kiindulásul szolgáló épület jellegétől függetlenül nagyon igényesen is ki lehet vitelezni az ötletet, 3 nagyon modern lakást lehet csinálni, kitűnő minőségű anyagokat felhasználva.
Amúgy semmi bajom a kádárkockával, mi is egy nyeregtetős kádárkockát alakítunk át, csak pl. ahol nálatok a főfaltól felfelé eső részben egy teljes lakás lesz kialakítva, ott nálunk mindössze két szép szoba lesz (és még nem is a legnagyobb lenti szoba lesz ott).
Emelet dettó, 66 nm nálunk az emeleti tér, mindössze két helyiség lesz ott (plusz egy wc-tusoló). Kis lakásokban éltük eddig az életünket, mi vágyunk a nagyobb térre.
Igen, ez a ház egy kádárkocka, 2 szintes, nyeregtetővel. Valóban nagyon sok munka lesz vele, tudom...
Nem Teszkógazdaságos a cél. :) Jól akarom megcsinálni, ezért nagyon sokat informálódok, olvasok, kérdezek, mely anyagok a legjobbak, az adott feladat elvégzésére...
Jól látod, valóban elég hiányos még a terv, ez nem a végleges. Jelenleg már csak a majdnem középen lévő főfal van meg. Ahol van bútor, az sem biztos, hogy egyértelműen látszik, hogy az. Pl. a hálószobában a 200 cm széles, mennyezetig érő szekrény, vagy a konyhabútor 250 cm széles. Amennyiben látsz olyant ami szerinted hiányos, nincs feltüntetve, vagy akár az alaprajzi elrendezésben, és megírod, azt meg köszönöm.
Köszönöm a hasznos tanácsokat. Igen, az előtér ajtóval lezárt lesz, mégpedig 3 rétegű üvegezésű, 83 mm vastag, 7 kamrás műanyag ajtó lesz, 20 cm-es homlokzat szigeteléssel.
Jól értelmezem, hogy azt javaslod, hogy a lépcső két oldalán a fal hanggátló tégla legyen, az lenne a legjobb? Az egyik oldalon még meg is oldható, mert alatta fő fal van. Az alaprajz a második szint. Viszont a lépcső másik oldal fala beton födémre menne. Igaz elég vastag, mert 47 cm. 20 cm vastag zajstopp hanggátló tégla kb. 2,5 tonna lenne. Nem ismerem ezt a fajta gerendát, ugyanis kb. 35 cm magas, azt nem tudom milyen széles, de a ki van töltve a gerenda közök salakkal, a tetején még 12 cm beton. A zuhanyzó alatt nem volt a 12 cm felső beton, ezért tudom a réteg rendet.
A következőről mi a véleményed? A vastagságokban segítséget kérek. Ytong fal, majd a gipszbeton lépcső, és a fal közé polifoam, majd a lépcsőház felől vakolható gyapot, vagy esetleg Airrock XD, igaz azt nem tudom, hogy ezt lehet vakolni vagy sem, de gondolom nagyobb a test sűrűsége, vagy esetleg Steprock?
Az XD egy kicsit már jobban meg ismertem, mer a két lakás között azzal gondoltam hang szigetelni, a fő tartó fal egyik felén, melyre 1 vagy 2 réteg kék karton menne.
Majd az ytong fal tetejére menne a fa gerenda, és amennyiben jól értem, akkor a gerenda alá is tegyek polifoamot? A gerenda teteje be lenne deszkázva, melyre menne Rockwoll Steprock 2-5 cm vastagságban, majd rá 18-as nútolt osb, rá pedig laminált. Azt még nem tudom, hogy a 2. szint 47 cm vastag beton födémet kell hang szigetelni vagy sem, de lehet, hogy szükséges lesz azt is, mert úgy gondolom, hogy a salak kitöltés csillapíthatja a hangot, de a beton gerenda és a felső réteg beton találkozik, így az vezeti a hangot.
Az előtér AJTÓ-val lezárt úgy látom... Tehát az EGÉSZ lépcsőház a ház hőszigetelő burkán már BELÜL van!
A két hosszú-nagy oldaláról pedig a lakások fűtik.
Ezt fölösleges, gyakorlatilag értelmetlen belül is hőszigetelni.
CSAK a ház KÜLTÉRREL érintkező felületeit kell hőszigetelni. A hőszigetelő kabáton belül már nincs teendő.
-----
A lépcsőn járás kopogóhang azaz TESTHANG gátlása más téma... Ahhoz a falaktól FÜGGETLEN és azokhoz csak HANGGÁTLÁSON át csatlakozó lépcső kell. (polifoam csíkok vagy légrés a falak/lépcsők közé és rugalmas tartószerkezet bekötések a falba/padlóba/gerendákhoz)
Utólag ez már eléggé reménytelen vállalkozás... a tervezés+kivitelezés során kell erre gondolni. Csak az marad, hogy a lépcső járófelület alá raksz hanggátló rugalmas réteget és körben a falak mellé is raksz vagy légrést hagysz.
-----
A lépcsőházi közlekedés beszéd+más hangjainak LÉGHANG gátlása is megint más téma. Ehhez a legjobb a NEHÉZ falak alkalmazása >> hanggátló tégla, B30, beton, stb. ez is tervezéskor-kivtelzéskor oldható meg igazán. Utólag a hanggátló réteg HELYES felrakása a falakra (vakolható gyapot réteg pl.) lehet tűrhető megoldás.
Milyen fűtetlen pontosan? Ajtóval lezárt közlekedő van, tehát a cúg, víz, hó nem jön be oda? A felmenő lépcső fölött van tető és hőszigetelés?
Vannak olyan panelok ahol a lépcsőhában nincs fűtés, de zárható nagy ablakok vannak (nem is korszerű műanyagok, hanem régi kéder nélküli fémkeretesek) és a lakásban nem érzed hogy hidegebb volna a lépcsőház felőli oldalon. A legnagyobb hidegben sem megy le eszeveszetten a lépcsőház hőmérséklete (mondjuk 15 fok alá) így szerintem felesleges is volna bármilyen szigetelés a lakás és a lépcsőház közé.
Sziasztok! Segítséget kérek, fűtetlen lépcsőház hószigeteléséhez. Kettő lakást választ el, és a tetőtéri lakáshoz vezet fel. Az elképzelés a következő. A lépcső egyik oldalán részben meg van a fal. A fennmaradó részen, és a másik oldalon 20 cm ytong, mely a tető térben fa gerenda tartó is lesz, a lakások felőli oldalon 10 cm táblás gyapot, és rá akár kék karton a hangszigetelés végett. Gipszbeton lépcső lesz, A lépcső alatt gardrób lesz, de azt is ugyan így hőszigetelnem. Jó ez a megoldás, vagy van hatékonyabb megoldás is?
Olvastam vissza a fafödémes és salakfeltöltéses dologra keresve, de nem jöttem rá a megoldásra, csak hogy többen azt írtátok, hogy ha van salak, nem kell párazáró fólia.
Az én esetemben van a két deszka közt is salakfeltöltés, és még a tetején is van salak. Le kell hordjam a salakot akkor, vagy sem, és mehet egy geotextíliára (hogy ne legyen koszos) a kőzetgyapot, a tetejére pedig egy páraáteresztő fólia?
A porothermhez van erősítve oldalt és a estrich betonra ültetve.
1 méter hőhidat az erkélyajtó előtt benyelek, nem álldigálok előtte.
Az xps ki lesz vágva 8 centit, majd kap egy kenhető vízszigetelést és egy hajlaterősítő szalagot.
Erre megy rá a gyöngykavics vagy micsoda és a térkő befut a betonig.
Marad a térkő és a küszöb között 1 cm magasságkülönbség, kifelé pedig 2cm.
arra gondoltam, hogy a küszöb alatt szlióval kinyomom és ebbe belenyomok egy alu küszöböt, ami rátakar. Amúgy nem várok arra nedvességet, mert előtető lesz felette.
Otthon lebontottam a garázs lejáró falát, ami gránit kövekből volt megépítve és tökéletes hőhidat képezve neki eresztve a házfalnak. A házfalra tettem xps-t. Szeretnék az xps mellé egy 80 cm-es járdát 10 cm betonréteggel ( alatta 10cm kavics ) - kevésbé csapadékos helyen van. Neki ereszthetem a betont a sima xps-nek? Szükséges oda valamilyen vízszigetelés? Értem itt ezalatt, hogy a lapok illesztésénél be tud jutni a nedvesség? Köszi előre is!
Nem érted a részletekhez, nincs honnan, nem ez a szakmád.
Rég csődbe mentem volna, ha nem törekednék arra hogy tökéletes munkát végezzek, volt két gazdasági válság is...
Vannak helyzetek, amikor a pénz nem számít, létezik egy ilyen ügyfélkör.
Aki beb@sz 10e eurót egy mosdóba, azt nem érdekli, hogy egy adott kivitelezési részlet mennyibe kerül, de ha baj van, aztán nem hagy békén. Az ilyen megkeres egy neves tervezőt (vagy már van neki, mert ez az ötödik épülete), az mindent lerajzol a műszaki terv színtjén, ha azt szakszerűen kivitelezem, akkor:
1. soha nem lesz garis probléma.
2. ha mégis, nem én felelek érte
3. általában a hatodik épületénél is engem hív
Jót, olcsón nem lehet.
Azt se lehet, hogy kis csapatokkal építs fel egy házat, mert nincs kit elővenni, ha valami a végén nem klappol.
Az anyagokat se lehet a megrendelőre bízni, mert általában rendszerek, a tüzép csak azt látja, hogy mit vesznek az emberek... nem szakember.
Ehhh.... mindig elszállsz a francba, túlzó-rossz megoldásokat ajánlva-használva. A kifogásaid a vicc kategóriába tartoznak, mérnök nélkül is jól láthatóan. Anyag- és technológai ismeret hiányára utalnak, az ezer éve "így szoktuk" típusú emberek alapállása.
Hát nem szívesen bíznám rád a házam építését, mert túlokoskodnád sok pénzért, de legalább vacakul megoldva.
Szerencsére nem is kell hozzád fordulnom, mivel nem romániában élek a széles orcájú ámde sokszor csak gányoló vállalkozók hazájában.
Logikusan gondolkodva... használd a lenti rajzokat kiindulásnak.
Nyilván a VÍZSZIGETELÉST kell úgy megoldanod-vezetned a küszöb alatti lábazaton a küszöbre is rá, hogy a védendő részekhez (tokszerkezet-küszöb-padló-lábazat) a kinti víz ne férjen hozzá. A térkő ALATT pedig legyen vízelvezető réteg (szűrőbeton, 4-es homok, valami), ha betud jutni közé-alá a víz.
Hőszigetelés előtt állunk házilagos kivitelezéssel. A homlokzatra EPS, a lábazatra XPS, a padlásra üveggyapot, eddig oké. De felmerült, hogy az előszoba felett egy lapostető van (4.5x3m-es) amire valami műanyag hullámlemezt akarunk csinálni faszerkezetes tartóval és alá kellene hőszigetelés. Ez lehet üveggyapot v. kőzetgyapot.
Az az elképzelés, hogy a tetőre párazáró fólia, majd a szigetelés, főlé esetleg páraáteresztő fólia és rá a hulllámlemez.
A félkör alakú árok, ami követi a csövet egy kis réssel >> ésszerűbb ... és szebb is.
Habvágóssal a jobb díszlécet is áruló festék/hőszigetelés boltosok levágatják méretre a szükséges egyedi méretű darabokat vagy postán is rendelhető direktben. pl. http://decoplus.hu/kap.html
De egy felkészültebb hőszigetelő brigádnak is van alkalmas vágó eszköze és rutinja ebben. Illetve habvágós kapcsolata.
A harmatpont a hőmérséklet és a z adott levegő páratartalmának a függvénye. Most a pára tartalmat egy térben vehetjük homogénnek, így csak a felületi hőmérséklet az ami befolyásolja a pára lecsapódást.
A belső, de a külső fal is nem homogén hőmérsékletű. Hőkamerával mérve úgy néz ki, akár egy tarka kutya.
A lényeg hogy az alacsonyabb hőmérsékletű felületeken (amely felültek a hőhidak mentén - beton elemeknél és , sarkoknál vannak ) ott nedvesség csapódik ki és megjelenik a penész.
Külső hőszigetelésnél mindenütt emelkedik a belső falhőmérséklet ---- igaz egyenletes továbbra sem lesz talán extra vastag hőszígetelésnél pl. 40 - 60 cm már igen .
Tehát ha mindenütt harmatpont felett van a belső felület hőmérséklete, akkor nincs lecsapódás, nincs penész.
Hőhíd persze továbbra is lesz,
csak annak hatása mérsékeltebb mint szigetelés nélkül.
Mert mi a hőhíd ?
Egy nagyobb hővezetsésű falrész , beton fém részek a falban, nagyobb külső hűlő felület , tehát jobban hűl ott a belső felület és a pára ott csapódik le.
Érdekes összetett jelenség a pára lecsapódás és az abból kialakuló penész.
Pl. ha egy külső fal mentén szorosan szekrény van - lehet ott homogén a fal - a penész mégis megjelenik. Mert a belső levegő oda nem áramlik, tehát hidegebb ott a fal, nem melegíti a belső levegő.
Ok. Nálad új házról van szó. Itt is érvényes az a technológiai előírás, hogy a faltól bizonyos távra pl 55 - 60 mm -re legyen a cső közepe. Nyilván akkor már a szigetelés rajta van.
"ezért a 15 cm-es szigetelésen kívül fog menni a gázcső." ok.
Viszont még fél méter cső többlet sem kell. Csak 2 x 150 mm az csak 30 cm.
" ... , mert ugye a T. hatóságnak mindig igaza van) " ők meg nem hatóság csak egy szolgáltató némi hatósági jogkörrel amit majd mindig túlterjesztenek.
A Tigáznak egyébként sok más nagyobb bűne is akad !
Nálunk egyszerű volt a helyzet (TIGÁZ terület) mert közölték, hogy az újonnan kiépítendő gázcsövet nem fognak átvenni, ha a cső nem a szigetelésen kívül fog futni :-(
Semmi kedvem sem volt vitatkozni (meg igazából érvanyagom se nagyon lenne, mert ugye a T. hatóságnak mindig igaza van), ezért a 15 cm-es szigetelésen kívül fog menni a gázcső. Fél méter csővel több kell, meg ronda is lesz, de ez van :-(
Mint írtam a cső és a fal között lehet 40 mm.... a cső azért nem mehet szorosan a fal mellett mert vannak hegesztési előírások... na meg mázolni is kell azt a csövet. tehát a cső mögé is befér egy 40 mm -es szigetelés, de ha nincs ott az sem baj. Amúgy a csőhöz hozzáérhet egy szigetelés, semmi nem tiltja. A technológiai előírás a szerelőre és az általa készített csőrendszerre vonatkozik, hogy később mi van az most nem lényeges.
A Biztonsági előírásokban ( GOMBSz GMBSz és a legújabb talán a simán Műszaki Biztonsági Előírások )
úgy annyi van , hogy gázcsövet csak kiszellőzéssel lehet lefedni. Itt nem ez az eset áll fenn.
Tehát az az U lakú árok lehet pl. coloscsőnél 60 x 60 mm.
Aztán a helyi szerelők úgy értelmezik az előírásokat ahogy nekik tetszik.
Rézcsőnél is van bizonyos táv a cső és a fal között, nyilván valamilyen meggondolásból.
A gázcsövek és úgy általában a hegesztett vascsövek - pl. fűtéscsövek - faltól való távolsága un. technológiai előírások szerint történi. Ez azért van hogy a hegesztést el lehetsen végezni.
A cső tengely általában 55 - 60 mm re van a faltól. Így egy collos cső széle 55 - 26 /2 = 42 mm - általában. Ide a mai szigetelések nem férnek el. Azok általában 10 cm vastagok.
A cső távolságot egyébként a bilincsekkel jól be lehet állítani.
"Olvastam olyat, hogy síkból való kiemelés (ami a nyomvonalat nem változtatja) ahhoz nem kell külön terv" rosszul olvastad, ha egy gázvezetékhez hozzányúl valaki . csak jogosult gázszerelő, azt csak engedélyezett terv alapján teheti.
De hát minek hozzányúlni ?
Egyszerűen kihagysz egy max 10 cm -es sávot. Az ha teszem fel 10 m-en halad a gázcső a fal mellett akkor, 10 x 0,1 = 1m 2 felület lesz. teszem fel 200 nm a szigetelendő felület akkor annak 0,5 % -a.
Az attól függ. Ha a gázóra a falon van azt is kirakatják a kerítés és a ház közé. (Nálam így volt). Tervezés 30-35k, gázóra levétel+visszarakás ~29k, új szekrény ~30k, kivitelezés meg függ a kpe cső és a réz cső hossztól. Jó kapcsolatokkal rendelkező szerelő kell, mert a gázóra visszarakás elhúzódhat 3-4 hétig is.
Ezek az idén tavaszi tapasztalataim és árak.
Gázcsövek... alig pár centire faltól futnak. Olvastam olyat, hogy síkból való kiemelés (ami a nyomvonalat nem változtatja) ahhoz nem kell külön terv. Írtam NKM nevezetű cégnek, ők viszont azt írták, hogy kell tervet készíttetni. Meg megadták a kamaratagok névejegyzékének elérhetőségét meg hogy arra jogosult tervezővel kell készíttetni tervet. Ha tényleg kell terv (meg utána a kivitelézést is megvalósítani) az kb mennyibe fájna? Ha ennyi tökölés és még drága is, akkor inkább simán kiköttetem a gázt, 2-3 légkondi és kész a fűtés....
Nálam is irdatlan sok volt egy időben (20+ kétttenyérnyi fészek a padláson), leporoztam őket és a következő évtől figyeltem a megelőzésre.
Tavasszal, amikor még éppen elmúlnak a fagyok előjön az előző évben megtermékenyített királynő (a dolgozók általában megdöglenek télen) és egyedül kezdi építeni a fészket, nevelni az utódokat. Ha ilyenkor megfogod csapdával akkor egy fészekkel kevesebb lesz.
Utána az első generáció kikelése után már elbújik és a dolgozók veszik át a feladatot, a királynő elbújik a fészek közelében, sokkal macerásabb kiirtani (porozni kel a fészket hogy rászállva megdögöljenek).
Köszönöm a válaszokat, szerencsére nem olyan óriási a baj úgy tűnik, csak egy kisebb falfelületen volt ilyen és jobban megvizsgálva annak is csak a sarkán és alsó részén, ami nem jó, de jobb mintha az egész házat le kéne kaparni.
Más: A lábazat kb. fél méteres, végig XPS-el. Erre csak a lábazati szemcsés anyag mehet, vagy ide is lehet sima nemesvakolatot tenni, csak mondjuk sötétebb színben?
Az ablakok mellet fúrtak egy apró lyukat, de bent pár nap alatt öklömnyi fészket építettek. Kibontottam, mert feltűnően nagy lett forgalom... 50-60 szemlyées lehetett már.
Azóta ha meglátok egyet valahol az ilyen negatív sarkok közelében zümmögni és eltűnni, az sajnos halálfia, purhab a kis lyukba amin bebújt a zömi. Évente 1-2 eset adódik.
Egy háznál, az okos homlokzatos nekiáll reggel 5-kor és van kb. 4 órája behúzni a falakat, úgy hogy még képlékeny marad a felület. Aztán 1.5 óra alatt lesímítja. Kb. delután 2-kor meg van kötve. Ameddig még képlékeny és eső éri, annak annyi.
Én a rágcsálók ellen körbe felragasztottam alulra a falra fagyálló , síma felületü kerámialapokat, 30cmx30cm . Azon nem tudnak felkapaszkodni a falra .
Pont ezt akartam kérdezni, elvileg körben zártnak kellene lennie. Nálam 1-2 helyen nem zárták le tökéletesen a verébdeszkánál, a padlás felől be is mentek a rohadék egerek és hallgattam ahogy rágnak a falban... Azóta odafigyelek az ilyen rések lezárására.
Ha már itt a grafitos EPS-ről megy a diskurzus bekapcsolódnék én is egy kérdéssel. Múlt héten hozták meg a grafitos szigetelést. A sofőr végig magyarázta, hogy mennyire jók ezek a lapok, viszont az egyik kijelentése érdekes volt. Azt mondta, hogy a grafitos lapba nem mennek bele a méhek. Ezt tényleg igaz vagy csak beszélhetnékje volt és mondani kellett valamit?
Szerencsére csak egy kisebb fal ilyen, ( az egész ház még kész sincs) az, amire nagyon durván rávert az eső tegnap, és még most is teljesen nedves érintésre. De ez már 6 napos korában történt, és az ilyen vödrös nemesvakolat, a tájékoztatója szerint 12 óra alatt megköt annyira, hogy érheti eső is, úgyhogy tanácstalan vagyok, most azt várom hogy kiszáradjon, hogy akkor mit mutat. Amúgy be lett tartva minden, nem tűző napon hordták fel stb. A ház többi része ahol már kész van, ott tornác van és nem igazán érte eső, ott teljesen kemény..
Az mennyire normális egy 6 napja felhordott nemesvakolatnál, hogy egy kiadós vihar után, ami órákig áztatta, fel van puhulva és a körmömmel meg tudom kapargatni? Ahol nem érte ott teljesen kemények tűnik. Ennél is több hét teljes kötés mint egy cementes vakolatnál?
Köszönöm az értékes megjegyzésed, melyet a frusztráltságod miatt mindenképpen le kellett írnod, hogy emeld a fórum színvonalát! Ha olvasnál, előtted 3 hozzászólással már helyreigazították ezt a dolgot, és tisztába tették számomra ezt az alaptalan félelmet. És nem félretájékozott vagyok, hanem inkább csak simán tájékozatlan. És talán kicsit lusta, hogy nem olvasok kellőképpen utána! Ezért inkább kérdezek! Az értelmesek pedig válaszolnak, értelmesen, magyarázva! Mert lehet ezt úgy is, hogy leszólnak miatta, de közben kiigazítanak, és magyaráznak, hogy legközelebb ne kérdezzek hülyeségeket! És talán még másnak is hasznos lehet! Nem támadnak és ócsárolnak. Hangsúlyozom, az értelmesek!
Ha van valami normálisan záró 2 rétegű ablaka akkor ez a kijelentés már nem igaz. Az ablak csere csak vacak huzatos és/vagy 1 rétegű abalkok estén éri meg valójában.
Az ablak csere általában muszájból van (mert tönkrement/egyrétegű) vagy esztétikai igényből (legyen új) és nem azért meg megéri.
Mitől félsz attól kis szénportól ami az anyagában van?! butaság... - nem jön ki belőle soha - gyomorrontása meg széntablettát eszel uyge? szóval tuti nem árt a szén az embernek :-)
De, hogy honnan jönnek az ilyen félelmek egy kis gondolkodás helyett azt sose értem :-( Pedig ehhez is elég a 8 általános... bőven.
Megjegyzem Elek itteni ténykedése egész korrekt, a hőszigeteléses, párazárásos témában jó meglátásai vannak, és valóban sokat segít az idetévedőknek, néha van csak agymenése. Amit a villanyszerelősben művel az viszont elég gáz, ott durván elnyomja a topicot és láthatóan távol áll tőle a téma.
Felidéznéd kérlek hogy a 91918-as hozzászólásom mely részében szerepel az "Elek" szó????
Általánosságban írtam egy jelenségről, aminek igen, ő is részese itt. Senki sem beszélt elüldözésről.
Megj: Eleket nem lehet elüldözni, ez az élete hogy ossza az észt ha ért hozzá ha nem.
Alapvetően az lenne a jó ha mindenki csak olyan témában és akkor osztana tanácsot kész tényként ha tényleg ért hozzá. A többi esetben hozzátenné "a nem értek hozzá/nem vagyok szakmabeli de szerintem" előtagot, szigorúan akkor ha eltelt 1 nap és nem válaszolt semmi érdemit előtte.
Így a kérdezőnek mondjuk 1 napon belül lenne válasza ha van itt hozzáértő, ha nincs akkor a laikusok tippjei következnének segítségképpen.
Sokkal kevesebb félrevezető baromságot lehetne olvasni a fórumokban és tizede ennyi poszt lenne.
Felesleges ezen agyalnod . Ha nem tetszik a meglévő padló , akkor kis résű farácsot teszel alulra és kész . Nagyobb hőveszteség van a szaunáknál a használat közbeni kiszellőztetésekkor , mint a padlón .
Elekkel az a baj, hogy volt már olyan téma, ahol kb 10 gépelt oldalon keresztül ontotta a "tutit" , de amikor az egyik alapkérdés felmerült, (ami annyira alapvető, hogy nem ad rá a google semmi találatot) akkor kiderült, hogy teljesen fogalmatlan a témában.
Ez persze ne akadályozza meg abban, hogy beküldjön embereket a csalános közepébe, és elmagyarázza nekik, hogy akkor most vetkőzzenek meztelenre, és dobálják ki a ruháikat a tisztásra.
Jogos, én is stabilabbnak érzem ezt a kőkemény 2 cm-es cementlapot, de okádék ronda. Ha valóban van alja a szerkezetnek, akkor nem zavar, hogy ott megmarad. Ez esetben a 91903 hozzászólásom 1-es pontja ki is esett. A 2-est is meg tudom oldani, flex kővágó korong és kivágom a szükséges területet és csak mellette szigetelek Heraklit rendszerrel vagy hagyom az egészet és fizetek pár ezer Ft-tal többet fűtésre :)
Ha megnézed a fórumot , minden szaktopicra rátelepszik egy önjelölt "szakember" és osztja a tanácsokat/észt . Általában nem mondanak hülyeséget , de mindenben ők akarják megmondani a tutit és ez vezet a hülyeség fosáshoz sok tekintetben . Szóval szelektálni kell a kapott információkat és több helyről begyűjteni .
Elég sok szaunában megfordultam már , de sehol nem láttam külön szigetelt padlót , egyszerűen felépítették a meglévő járólapos padlóburkolatra és egy farácsot tettek le .
Szumo, kneissl: mint hőszigetelés témában laikusnak, nekem sok hasznos tanácsot adott Mekk és barcomp. Ezért dicséret jár Nekik. Amúgy nem is értem miért csinálják... teljesen önzetlenül, idejüket áldozva "idegen" emberek megsegítésére.
Természetesen nem akartam itt a fórumot terhelni, de a lényeg, hogy a szauna alja fából van, ami alá kerestem megfelelő keménységű hősigetelést 3 cm vastagságban. A faház mellett pedig nyugodt szívvel teszek majd vastag szőnyeget. Fűtés fórumban sokan panaszkodtak a padlófűtés + hidegen maradt laminált padló effektusról, ezért nem tartom jó megoldásnak.
Azért kérdeztem rá többször, mert sok kedvem nincs felszedni ezt a 3 tonna lapot/törmeléket és tudás hiányában a lenti megtérülés számításom is igencsak szór 5-20 év között:)
Finn szaunában egyáltalán nem csepeg víz a padlóra. Ha szarrá locsolod a kályhát, akkor is igan hamar felszárad, mivel 80-100 fok van benn.
Pont emiatt a meleg miatt nem szabad semmilyen szőnyeget temmi, még a gumipapucsot is tilos bevinni, mert elkezd párologni.
A szaunának vagy kő, vagy fa padlója van épületen belül, épületen kívül meg vagy fa, vagy természetes kő, vagy föld. De leginkább fa.
És semmilyen pvc vagy egyéb műanyag cucc nem játszik, mert kiadja magából az oldószert 100 fokon.
Ahol csöpög a víz, az a gőzkabin, de az max 40 fokos, és eleve csempézett vagy mozaikozott, pont a magas páratartalom és a lecsapódó nedvesség miatt.
Látom, sajnos megint volt olyan olvtárs, aki nem olvasott vissza eleget, és beszopta a meggyőzően előadott, ám mindenféle szakmai, gyakorlati és/vagy tudományos alaposságot nélkülöző, ámde leginkább sült baromságokat tartalmazó hozzászólásaidat.
Sajnálatos, hogy folyamatosan olyan témákban okoskodsz, amikkel kapcsolatban lövésed sincs, azt sem tudod, hogy alapjaiban hogyan működnek a dolgok, de ez nem akadályoz meg abban, hogy részletesen kifejtsed a hibás alapállásból induló gondolatmeneted turbózott agymenéseit.
Mint ahogy most is, fogalmad nincs róla, hogy milyen egy szauna, de magyarázod, hogy milyen burkolat kell bele.
1. A nem vízszintes narancssárga vonalak mentén az általad linkelt skiccen szereplő páraáteresztő fólia megoldással végigmennék (kék), 30cm szigeteléssel, a vízszintes részre pedig felfektetném a 30cm gyapotot csak az álmennyezet tetejére (ha kell? a szigetelés és az álmennyezet közé párazáró fóliával). Kvázi a vízszintes rész fölött sehol sem lenne páraáteresztő fólia.
2. Az egész tetőnyeregnél végig mennék az átlalad linkelt páraáteresztő fólia megoldással, de a 30cm szigetelést a narancssárga vonal szerint vinném végig. Kvázi az egész tetőszerkezetet burkolná belülről páraáteresztő fólia.
Egy szaunában folyton víz csepeg/löttyen a padlóra, ilyen helyre nem tennék nedvszívó szőnyeget. Inkább fából csinálnék egy padlót, amin a deszkák között rések vannak, alatta van egy vízvezető rés és mondjuk 40x40 centis darabokból áll és szükség esetén bármelyik darab könnyen felemelhető.
A fa padló alatt lehet egy vízzáró réteg (pl PVC vagy linóleum) ez lehet része a helyiség teknőszigetelésének, ez a réteg megakadályozza, hogy az esetleg kiömlött víz ennél lejjebb is tudjon menni az alsóbb rétegekbe.
Az adatok alapján jó a következtetés, hogy a C3 ár/teljesítmény mutatója közel háromszorosa a sima C-nek? Leteszem csak "natúr" és mehet rá a teher.
Találgatás: ha a napi 15 kw átlag hőigény lecsökken a padlószigetelés hatására 10%-al ( has szám, kis ujj effekt ), akkor 23 Ft-os Tarifával. 135e/23=5.870kw -> 5.870kw/(15x0,1) = 3.913 nap -> 180 nappal osztva 22 év. Ha 20%-ot jelent máris fele annyi, de ha 5%, akkor duplája :)
Az xps az egy 300-as anyag! de van belőle 50-as és 700-as is.
Azaz 3X "keményebb" teherbíróbb a 100-a lépásálló vacaknál... sőt 1,5X még a legerősebb 200-asnál is.
----
Jó megoldás lehet a fagyapot is ami pl. HERAKLITH néven ismert. Elég jó hőszigetelő, hőálló, penész/rothadás álló, csavarozható-szögezhető, vakolható/burkolható.
Ha nem lenne ennyire pofátlan az ára, akkor hasznosnak találnám :) így csak a gazdagok kényelmi extrájának tartom. Ha anyagilag belefér, akkor tegyél a szőnyeg alá, nagyon jó dolog. Ráadásul a 11 mm ha nem is komoly hőszigetelő réteg, de a semminél sokkal több.
Utolsó kör remélem:) Bár a finn szauna rendelkezik saját aljzattal a telepítő mindenképpen kemény, enyhe hőmérsékletet is tűrő, tökéletes szintben levő aljzatot javasol a nyeklő üvegajtó effektus elkerülése végett.
1. Lehetőségem lenne még a régi 2 cm-es kőburkolat és az alatta levő 3 cm cementes salak felszedésén egészen a betonrétegig. A betonra lenne kátrány + 3 cm xps, majd az általad javasolt fólia + 11mm szőnyegalátét+vastag szőnyeg.
Az xps helyett célszerűbb lenne megfelelő keménységű lépésálló eps 100-as. Talán nem süllyed be a szerkezet alatt? Lehetséges, hogy az eps100+osb lap kombóval lehetne elosztani a terhelést...
2. Meghagyom a szauna alatt a jelenlegi 10 cm beton+3 cm salakos cement+2 cm kőburkolatot és mellette végzem csak el a fenti cserét ( ennek van értelme így? 4-5 m2 marad kb. 20m2 csere )
3. Hagyom a francba az egészet és marad a hőterm 11mm alátét+szőnyeg a maradék 20m2-re. Melyiket választanád? ( A fűtést megbeszéltük már: H-Tarifa klíma + fali hősugárzók ) Köszi előre is!
- párafékező - párazáró Ezek eléggé különböző dolgok-fogalmak,"
Azt szoktam mondani viccesen, hogy a világon csak a folyadék, a tömör fém és a tömör üveg párazáró, az összes többi anyag csak páraFÉKEZŐ, persze az egyik anyag jobban, a másik kevésbé :)
"Vagyis ha úgy tömítesz, ahogy írtad korábban, akkor totál fölösleges a fólia..."
Számos falszerkezetben több OSB réteg van, pl könnyűszerkezetes házak nagy részénél legkívül, vagy legalábbis jó hideg rétegben. Márpedig ha van két egyforma rétegünk, az egyik a meleg oldalon, a másik a hideg oldalon, akkor ne mondd azt, hogy a meleg oldalon az OSB párazáró rétegként működik, ezzel egyidőben UGYANAZ AZ ANYAG a fal külső részen meg páraáteresztőként fog működni :)
"Ilyen megoldásokra gondoltál a hozzászólásodban?"
Igen.
Persze a stafni nem muszáj, hogy ugyanolyan vastag legyen, mint a szarufa :) és nem is muszáj oda stafni, van több más távtartó megoldás is. A páraáteresztő fóliát el is forgatod 90 fokkal és egy szarufaközt egyetlen fólis-csíkkal oldasz meg esőcsatornától-esőcsatornáig.
Ahol a páraáteresztő fólia cikkcakkban fut ott a cakk-iránytörést egy, a szarufához (a fólián keresztül) odaszegezett léccel legegyszerűbb megoldani (pl occsó tetőléc a tüzépről, akár ketté is lehet vágni hosszában fűrészgéppel, úgy mégoccsóbb lesz :)
Az OSB lapok is erősen párafékezők, ezért ha egyenletesen, hézagmenetsen burkolt,
találkozásai le vannak ragasztva, akkor tökéletesen ellátják egy párazáró réteg feladatát. Mindenféle egyéb fóliázás nélkül is.
Bátor-balga kijelentés ez, mert ....
Egy párafékező (Sd=2-3 méter) sose lesz párazáró azaz Sd= sok-sok méter, és nem csak 2-3 méter
Persze a gyapot+páraáteresztőfólai Sd értéke kisebb, mint az OSB Sd értéke. Vagyis vélhetően nem lesz gond.
HA!!! az OSB tömítései hibátlanok és nem melleseleg párafékezők is.
De jobb a békesség. Nem komoly költség é smunaka párazáró fólai. Ami BIZTOSAN eleg nagy Sd értékű és könnyebb kb. hibátlanra megcsinálni az OSB-nél.
- levegő
- páraáteresztő
- párafékező - párazáró
Ezek eléggé különböző dolgok-fogalmak, érdemes precízen bánni velük és ismerni-érteni a különbséget illetve a különbségek hatását. Illene pontosan-egyéretlműen használni a cikkben is...
Üllön lakom, és a reptér ablakszigetelési program keretében, minden nyílászáromra duplo duplex rendszerü plusz üveget tennének fel, kérdésem, hogy mi a véleményetek erröl a technológiárol, érdemes felrakatni a meglévő müanyag ablakokra? Pénzbe nem kerül, a reptér állja. Válaszotokat köszönöm!!
"Az OSB lapok is erősen párafékezők, ezért ha egyenletesen, hézagmenetsen burkolt, találkozásai le vannak ragasztva, akkor tökéletesen ellátják egy párazáró réteg feladatát. Mindenféle egyéb fóliázás nélkül is."
Mondjuk én biztos nem baszakodtam volna a a bramacléc asztalos általi vágatásával, hanem középen élével, oldalt lapjával rögzítettem volna a bramac lécet a cserépléchez.
A fólia visszahajtásnál végig is kéne ragasztani a szarufához valami szalaggal is nem?
A tető kialakítás miatt azthiszem inkább a másodikban kell gondolkodni és az is csak egy ideiglenes kényszermegoldás lehet, mert a födém érintkezési pontjánál le kell csökkentenem a szigetelés vastagságát, mert a tető megbontása nélkül nem tudom tartani a konstans vastagságot.
(Sikerult rossz forumra posztolnom, a Hoszigetelesekbe es nem ide a (Ho)szigetelesekbe, ugyhogy most nemikepp redundans leszek)
Hőszigeteléssel kapcsolatos segitségeteket szeretném kérni. Elnézést, hogy hosszú lesz: 4 emeletes, 16 lakásos házban lakom, 6 ilyen ház van a környéken, 80as években épültek, egyedi technológiával (sóderből kirostálták a finom szemcséket, a kavicsokat keverték a cementtel, zsaluzásos technikával, rajz itt).
A belső falnál csak egy lécezés van, majd gipszkarton lap, szigetelő anyag v vakolat nincs, a falazatban szabadon áramlik a levegő: télen a gipszkarton hőmérséklete 10c alatt van, parapettes fűtéssel brutális a gázszámla. A lakók most szavaztak meg külső boritást (EPS szigetelés), de persze a falazatba a külső levegő bejutását műszaki okokból nem lehet megakadályozni, csak maximum csökkenteni, mert: 1. a nyilászárók nem leszenek cserélve 2. a lakások között gipsztéglából épült fal van, közötte légréssel, ami a strang aknába csatlakozik (amin keresztül a hideg beáramlik a falazatba).
Kérdés: milyen műszaki megoldások lehetségesek még a külső boritás helyett?
- szarufák belső felére páraÁTERSZTŐ fóliát feltűzni pl tűzőgéppel/tűzőkalapáccsal
- 25-30 centi hőszigetelés, benne a távtartó szerkezet ami a belső falburkolatot tartja
- jó erős (0,2 mm vastag) páraZÁRÓ fólia (nem túl feszesen, hogy elférjenek mellette a villanyos vezetékek/csövek)
- új belső falburkolat akármiből (vagy visszateszed a leszedett régit, csak most 25-30 centivel beljebb lesz :)
Ha viszont azt szeretnéd, hogy a hőszigetelés egy része benn legyen a szarufaközben (pl 15 centis szarufák esetén befér oda 5 centi légrés+ 10 centi hőszigetelés), akkor a páraáteresztő fóliát kissé nyűgösebb lesz így feltenni, nem lehetetlen, csak sokkal tovább tart ez a művelet.
- szarufákra MERŐLEGES vázszerkezet >> közé a gyapot rések nélkül berakva/beszorítva
- 10 mm vastag OSB N+F borítás, az élek eygmáshoz és falakhoz akrillal tömítve (az OSB merevít és tömeget növel ami javítja a hang és hőtechnikát) - páraZÁRÓ fólia
- gipszkarton váz, ami szerintem célszerű >> légrés és HELY a vezetéknek, csöveknek, csavaroknak, lámpafoglalatoknak, stb.nek - belső burkolat >> tűzgátlós gipszkarton, vagy normál+tűzgátlós gipszkarton (a plusz tömeg
"Már meglévő tetőszerkezeten van "X" centi gyapot szigetelés a szarufák között."
Hogy a gyapoton kívül mi van azt nem tudod? Meg van oldva rendesen a gyapot páraszellőzése, vagy van rajta kívülről egy párazáró fólia, tehát az gyapot egész télen csurom vizes?
Amíg ezeket nem tudod, addig kár volt ide beírni a fórumba, mert ha menet közben csepegteted az újabb és újabb információkat (újratervezés, újratervezés, újratervezés...), akkor megunják a tanácsadást és egy idő múlva már senki sem fog válaszolni neked.
Annak a gipszkartonnak / farostlemeznek / akárminek van valamennyi párafékezése tehát az ott egy párafékező réteg. Innentől kezdve amatőr egyet tehet: leszedi azt a réteget és úgy hőszigetel, hogy a teljes rétegszerkezetben párafékező réteg vagy legbelül van (a legmelegebb rétegben), vagy sehol.
Persze létezik olyan rétegrend, amelyben maradhat az a réteg, az a baj vele, hogy te valószínűleg nem tudsz annyira megbízható párazáró réteget csinálni legbelülre, hogy azt merjem mondani, hogy az a réteg ,maradhat :)
30 éves hőszigetelésben amúgy sem hinnék megtekintés (sőt: teljes felület leellenőrzése) nélkül.
Ha ráadásul ferde tetőn van, akkor lehet, hogy már megrogyott és a felület felső rézén nulla a vastagsága (felül már nincs semmi hőszigetelés). Ezt persze egy hőkamerával is ki lehet deríteni, de minek kamerázni, ha úgyis mögé kell nézni :)
Már meglévő tetőszerkezeten van "X" centi gyapot szigetelés a szarufák között. Ez gipszkartonnal???? (kábé 30 éves úgyhogy kérdéses hogy nem valami pozdorja-e) van fedve belülről.
Ha ezt a szigetelés réteget megtoldanám még 15-20cm szigeteléssel akkor maradhatna alatta a ?gipszkarton? vagy mindenképpen le kéne szedni hogy ne legyen két szigetelés réteg között semmi.
Tetőtérben ha több réteg (pl. 3x10cm) szigetelést szeretnék elhelyezni mindenképpen kell hogy egymásra merőlegesek legyenek a rétegek vagy lehet párhuzamos is csak átfedéssel legyen?
"10 cm vastag xps-t tervezek a belső padlószint tetejétől lefelé 50 cm mélyen"
Az XPS lapok 60 centi szélesek,
ha nem muszáj, akkor ne vágd le (ne dobd a szemétbe) azt plusz 10 centit.
"Ha odapróbálok egy lapot akkor, kb 5-6 cm es nem egyenletes rés van a lap mögött. Ezt ki kellene tölteni?"
Nem kell kitölteni, lehet mögötte akár húsz csnti mély üreg is.
Csak egyrészt arra kell odafigyelni, hogy a lábazat mögötti levegő-üreg el legyen választva (pl egy összefüggő ragasztó csíkkal) a felette lévő hőszigetelés mögötti légréstől ÉS el legyen zárva a külvilágtól is.
Másrészt tudnod kell, hogy ahol nagy területű üreg van mögötte, ott valamivel gyengébb, könnyebben behajlik és akár be is törhet még a 10 centis XPS is, tehát ne ott támszd neki a 200 kilós motorkerékpárodat és ne is ott legyen a kapu kijelölve, amikor fociztok a haverokkal :)
A lábazati szigetelés lefelé keskenyedhet , úgyhogy a legegyszerűbb , ha sréhre vágod a táblát és úgy függőzöd ki vele a felületet . Ha nagyon tré a lábazat , akkor vakold le nagyjából .
Lábazati hőszigetelés folyamatban, pontosabban az előkészítése, majd utána homlokzati. Bújtam már a fórumot sokat, de hát minden eset más és más. 10 cm vastag xps-t tervezek a belső padlószint tetejétől lefelé 50 cm mélyen. Ez elegendő lenne? A másik h terméskő alap van és neméppen egyenes, a függő iránya is elég rossz (lefelé megy ki). Ha odapróbálok egy lapot akkor, kb 5-6 cm es nem egyenletes rés van a lap mögött. Ezt ki kellene tölteni? Ha igen akkor mivel? Én lábazati vakolatra gondoltam. Vagy elég lenne xps ragasztóval felragasztani pontszerűen? Adjatok némi tanácsot pls.
Nemesvakolatot szeretnék vásárolni EPS hőszigetelésre, mindenképpen fehér színben és gördülőszemcséset. Kértem a REVCO gyártótól színmintát postán a BLANCO 1 szinből , ami a skálán a legfehérebb de ez nem igazán fehér, hanem inkább törtfehér, csontszínű, Baumitnál is inkább törtfehér a legfehérebb a skálán : Link
Mindegyik nemesvakolat ilyen, sötétebb a fehér mint mondjuk egy falfestéknél?
Tulajdonképpen az erkély "tartása" három fő rézből áll
- a hőhídmegszakító felső részén vasak kapják a húzó irányú terhelést
- a hőhídmegszakító alsó részén pedig nagy nyomásnak ellenálló "tuskók" kapják az erkély súlyának nyomó irányú terhelését. De van, amelyiknél alul is vasak vannak.
- plusz olykor előfordulnak (kifelé lejtő) ferde vasak is ezek viselik a nyíró irányú terhelést.
Galvanizált vagy más erős bevonatolást kap vélhetően a szabadonlévő vasrész. Valószínúleg gondolt rá a "paraszt" amikor papírra lökte.
Bocs hogy így beszólok, nem neked megy, hanem minden bizamatlannak és ehhez a témához tartozik.
Az építőiparban elég szigorú szabályok vannak, nem csak bármiféle jóváhagyás nélkül vannak beépítve pl. ilyen elemek sem. Szabványoknak, előírásoknak kell hogy megfeleljenek. Bízzunk már kicsit a mérnökben meg a szabvány megalkotóiban.
Persze a megfelelő erősséghez kell a megfelelő beépítési minőség is, az "így szoktuk" meg az "elég lesz annyi is" kontextusok alkalmazásával nem tud számolni a szerencsétlen mérnök.
"Ezeknél hőhídmegszakító elemet használnak ami jelentősen csökkenti az erkély hőelvonó tilajdonságát"
Annyit fűznék hozzá ehhez, hogy
- hagyományos erkély esetén keresztmetszetben mondjuk 99 százaléknyi beton nyúlik át a hőszigetelésen és 1% betonvas
- hőhídmegszakító esetén nulla százalék beton, viszont a hőhíd megszakítóban mondjuk 2 százaléknyi a vas
Laikus szemében a nulla százalék beton jól hangszik, de egy energetikus tudja, hogy a vas a betonnál 40-szer jobban vezeti a hőt tehát az az "jelentéktelen" plusz betonvas mennyiség valójában elviszi a beton hőhíd-csökkentés hasznának egy jó részét.
Persze léteznek annyira komoly hőhíd megszakítók is, amelyekben a hőszigetelésen nem mezei betonvasak mennek keresztül, hanem rozsdamentes acél rudak (ez sokkal rosszabb hővezető a vasnál), ezek a hőhíd megszakítók viszont annyira marha sokba kerülnek, ami ismét a számológép használatára kényszerít bennünket bevásárlás előtt (befektetés/megtérülés).
De ezek nem is olyan erkélyek mint amit Mekk mond.
Ezeknél hőhídmegszakító elemet használnak ami jelentősen csökkenti az erkély hőelvonó tiulajdonságát, mivel nem egy komplett beton keresztmetszet, hanem csak a betonvasak lógnak ki a külvilágba.
Egyszerű növény futtatásra boltíves alakban szerintem bőven elég egy colos cső is (sőt, valószínűleg egy fél colos is), azt meg 5 méteres ívre két ember kézzel meghajlítja bármiféle segédeszköz nélkül (kb 8 méter vékony cső igen könnyen meghajlítható).
Ha a növény súlya elenyésző lesz a tartószerkezet saját súlyához képest, akkor a láncgörbe az ideális ívforma,
ha a növény súlya jelenetős hozzá képest (pl az ív könnyű (rács)szerkezet, a növény meg súlyos fajta), akkor az ív legyen parabola alakú.
Persze nem muszáj ragaszkodni ezekhez az ívformákhoz, de ha a terhelés eloszlása nem optimális, akkor erősebb vasra van szükséged.
Hőhíd szempontjából az a legprofibb megoldás, amikor az erkély súlyát nem az épület tartja, hanem a talajon áll, tehát az erkély gyakorlatilag egy különálló építmény. Mivel az erkély terhét a talaj tartja, ezért a fő épület hőszigetelő burkolatán keresztül, csupán pár vékonyka vas szükséges ami egymással összeköti a két építményt, tehát szinte egyáltalán nincs hőhíd (jelentéktelen).
Én 6x6 mm-es négyszögvasból csináltam hasonló dolgot: 4 szál fut (majdnem) párhuzamosan és közöttük ferde összekötők cikkcakkban. A csavaró irányú merevséghez elég lett volna három gerinc is, de a régies stílus megkövetelte a négyet :)
Volt vele meló, de éppen az volt a cél, hogy a végeredmény igényesnek nézzen ki.
Valószínűleg az a korszerű, ha az erkély nincs egybeöntve a födémmel, hanem egy hőszigetelő rétegen keresztül kapcsolódik hozzá, de nekem akkor is borsódzik a hátam, ha látom, hogy az erkélyt utólag "ragasztják" hozzá a korábban kiöntött födémhez.
Velünk szemben egy böhöm nagy ház épült ezzel a technológiával, a födémbe beleöntöttek sok-sok betonvasat, amik kilógnak a majdani erkély aljába, a vasakra (a födém és az erkély alja közé) tettek hőszigetelést, majd utólag öntik ki az erkély alját ezekre a vasakra.
Hőhíd tutira nincs, de nekem kérdéses ennek a technológiának az időtállósága.
Felfedezed az apró különbséget egy cső meghajlítása és egy váz 30cm-es darabokból összehegesztése közt, ami a ráfordított munkaidőt illeti?
Ráadásul a csöveket, zártszelvényeket ismerem, meg tudom tippelni a teherbírását, a rácsostartót viszont nem tudom méretezni.
Tudom, hívjak statikust, építészt, lakatost, meg futtassam be arannyal is.
@JAMIE222:
Nincs, csak egy ötlet van, hogy kéne valami váz ami nem néz ki nagyon szarul, olcsó, és fel tudnak rá futni a növény, hogy árnyék legyen alatta, még az se dőlt el milyen növény legyen.
Annyi hogy nagy a fesztáv, mert középre nem akarok oszlopot.
Mondjuk a rácsostartót is feltalálalta az emberiség már párezer éve... erős és mégis könnyed szerkezet. Az alakja pedig eléggé szabadon alakítható. A növények nevelése is egyszerűbb rajta.
Ja akkor kell egy beton tuskót öntenem fix pontnak, meg vennem kell plusz két szál csövet, persze erősebbet mint amit hajlítani akarok, különben azok hajlanak meg.
"vastagot nem hajlítod meg kézzel az életben sose."
Vastagot is meg lehet kézzel, csak olykor nem lehet eléggé fix pontokat találni a helyszínen (pl vastag fa törzse), vagy pl sajnálod a pénzt arra, hogy egy cső meghajlítása miatt még további két csövet megvásárolj (erőkar hosszabbítás).
"Összepántolós móka talán működne, de se nem szép"
Ha az a boltív esztétikailag fontos helyen lesz, akkor én nem egy vastag csúnya csőből csinálnám, hanem vagy vékony vasakból (kovácsoltvas jellegűre), vagy fából (fából is lehet hasonló elven ívet gyártani, pl vékony, könnyen hajlítható fákat meghajlítva egymáshoz csavarozol és/vagy ragasztasz).
Vékony vasakat (csövet) nagy ívben házilagos módszerekkel is meg lehet hajlítani: vagy erőkar hosszabbítással (pl vékony csőre ráhúzott vastagabb hosszú cső), vagy autó emelővel (több tonna nyomásra képes!) vagy akár egyszerű emberi erővel/testsúllyal is.
Ha a végeredmény erős kell, hogy legyen akkor egy lehetséges trükk az, hogy vékony vasból több egyformát készítünk (hajlítunk), majd ezeket egymáshoz erősítjük (hegesztjük/pántoljuk).
Tehát az a lugas boltív egyetlen vastag cső helyett állhat akár több db vékony (könnyedén meghajlítható) csőből is. (ha ezek nem kötegelve vannak, hanem pl egymás mellé sorolva, az még látványosabb)
Vagy a vastag csövedet elviszesd egy csőszerelőhöz, aki tíz perc calatt legyártja azt a kanyart a hajlítógépén :)
100-as I gerendát használtam, lépcsőfokokat kiszámolva - külső / belső ív - a gerenda szakállát bevágtam belül 15 °-ra, kívül csak egyenesen (ez hat lépcsővel számolva 90 °-ot ad) alul felül nem egymás felett hanem eltolva, így megoldható a csavarodás. Majd hajlítás, némi kézi erővel, és helyszíni próba, beállítás után újrahegeszteni a vágott szakállakat, külső íveken "V" alakú anyagpótlással.
Ha vascsövet akarsz hajlítani, keress egy csőszerelőt akinek van hidraulikus csőhajlítója (akár kézi pumpás is jó, nekem munkahelyemen van elektromos). Viszonylag kis törésekkel meg lehet oldani az ívet, amit látsz a képen korlátot, az így készítettem - laposvas (40x11) élbe hajlítva.
A tartószerkezeti elemek terhelés-típusait öt csoportba soroljuk:
- nyomó irányú terhelés,
- húzó irányú terhelés,
- hajlító terhelés
- csavaró (tárcsa) irányú terhelés
- nyíró irányú terhelés
A vékony anyagok ezek közül a húzó és a nyomó terhelést bírják legjobban. Például azért olyan hihetetlenül erősek a látszólag hajszálvékony vasakból készült nagyfeszültségű távvezeték oszlopok, mert tudatosan úgy vannak tervezve, hogy minden "pálcikájuk" kizárólag tisztán húzó vagy nyomó terhelést kapjon.
Ha hőszigetelésen mindenképpen muszáj átdugni egy vasat (hőhíd!) az minél VÉKONYABB legyen :)
Tehát okos dolog a lépcső felső végét is olyan tartószerkezettel alátámasztani, ami minél vékonyabb, ezért vagy tisztán tengelyirányú nyomóereővel vagy húzóerővel van terhelve. Ha az a vas nem ferdén efelé, hanem vízszintesen állna ki a betonból, akkor hajlító irányba is terhelve lenne, márpedig úgy egy vas henger sokkal kevesebb terhelést bír el, ezért vízszintesen sokkal vastagabb vasak kellenének és a sokkal vastagabb vasakkal sokkal erősebb lenne a hőhíd hűtő hatása.
Köszönöm a hozzászólásokat, tanácsokat. Mivel szétverni (elvágni és teljes keresztmetszetben szigetelni) újraépíteni nem szeretném, pedig tudom, hogy "Mekk Elek" javaslata a legjobb, így marad a lehetőségeimhez mért legjobb megoldás, az alulról szigetelés - hideg terjedési útjának megnyújtása,
Mindössze 30-40 centi, ahol megjelent télen a párakicsapódás, és pont az a szakasz, ahol már az alsó fal beljebb van mint a felső. Ezért marad ez a megoldás, mert ahol egymás alatt van a két fal, ott nincs ilyen gondom.
"Szerintem ha a terasz nincsen teljes egészében körbeszigetelve minden oldalról"
Ha a hidegbe kinyúló beton a faltól kifelé egy szakaszon alulról és felülről is hőszigetelve van egy szakaszon, akkor a hő menekülő útját már eléggé meghosszabbítottuk ahhoz, hogy azon kívül már nemigen számít, hogy van vagy nincs hőszigetelés. Tehát teljesen körbe hőszigetelni a legtöbb esetben nem szükséges.
Hány kilométerre van a legközelebbi barkácsáruház?
Mert olyan helyeken igen sok problémára lehet kész megoldást találni (sok esetben sem az áruházi eladó, sem a termék gyártója nem gondolta volna, hogy némelyik terméket mi mindenre fel lehet használni :)
Jó az ötleted, Rudi, de nálunk ez nem úgy megy, hogy bemegy az ember a helyi kovácshoz azzal, hogy "Áron bá', hajcson mán nekem 60x6-os laposvasbul 2 darab U alakú tartót, de jó erőset ám".
Mi azzal főzünk, ami a helyi vasboltban kapható :-(
Ha megnézed a képet, az alsó, felső rész szigetelve van - 10 cm - viszont az alső más szögben van mint a felső és a terasz jobb oldalán még takar az alsó szigetelés, beljebb viszont, ami már a felső fal alatt van nem takar (az kijjebb van mint az alsó), a bejárat sarkainál a padlószinten megjelent télen a párakicsapódás, és csak ott ahol alul már nem takar az alsó szigetelés.
Tudom, hogy nem ez az ideális megoldás, de a teraszbetont már nem vésem szét, hogy a küszöb alatt szigeteljek. Benne van a két I gerenda is, amihez a lépcső csatlakozik.
Valahogy így gondolom, hasonlóan mint a 91780 hozzászólásban, csak ez alulról
"Nagyon erős kell legyen az a konzol, másképp kezd recsegni a lépcső."
Akit zavar ott a recsegés, annál talán jobb lenne a lépcső alapszerkezetét (legalább a két gerincét) teljesen vasból csinálni és fával maximum eltakarni a vasat.
- ezekbe a dübelekbe beletekerni 1-1 db 10 mm-es rozsdamentes acél menetes szárat, amelyek külső vége legalább 10-15 centire kilóg a hőszigetelésből
- a hőszigetelés végeztével a kiálló menetes szárakat összeköti egy kifurkált izmos horganyzott pl szögvas, alatta+felette egy-egy jól meghúzott anyával (alul+felüül alátétekkel)
- erre a vasra támaszkodhat a lépcső két ferde gerinc-gerendája.
Kiválasztod a neked szimpatikus verziót és még a szigetelés felrakása előtt két ilyet felfúrsz a falra. Aztán pedig a lépcső két főtartóját ezekbe belecsavarozod (akár úgy is, hogy az utolsó lépcsőfok nem a terasz szintjén van, hanem egy lépcsőfokkal lejjebb).
nem teljesen szigeteles, de egy kis koze van hozza.
Kulso lepcso tervezesbe vagyok a teraszhoz, fa lepcsot szeretnek, valszeg ez a fajta lesz (legalabbis ami a keretet, lepcso tartot illeti):
A terasz oldala 6cm xps-sel lesz burkolva, a kerdes az az, hogy hogyan fogassam hozza a lepcsot? Arra gondoltam, hogy ket fa tuskot csavarozok fel a falra (kozvetlenul a betonra), ezek kore kerul majd az xps. A lepcso ket szara meg facsavarral lesz rogzitve a tuskokhoz.
Ez a megoldas tetszik, legalabbis ami a felepiteset illeti, hogy nem megy a terasz tetejeig a lepcso :
Egy hagyományos magyar stílusú falazás a 60 -as évektől úgy az ezredfordulóig.... a malter majd mindent eltakar felkiáltással és a nyílásban egy modern ablak.
De mint a tulaj is írta, ez van mit lehet csinálni.... folytatni.
Hát igen én is láttam már szebb falazást, de azon változtatni nem tudok.
A szigetelést próbálnám a lehetőségekhez képest jól megcsinálni.
15cm sima eps van tervezve.
kívűl ott hab a tetőig a falon belül ragasztasz habot a falra a talpszelem teteje fölötti szintig A gerenda két oldalén keletkező üreget kitömöd gyapottal és tetejére is terítesz
Pedig hasznos dolog, ha tudod. De ha nincs vizesedés és szerencséd is van, akkor nem lesz baj.
"de a ház sarkainál csak le kell zárni függőlegesen is, nem?"
Ezt nem értem.
"de akkor pont a a padló vonalában lesz még a jelenleginél is nagyobb hőhíd"
Maga a terasz betonja tízezerszer nagyobb hőhíd, mint az az 5 mm magas oldalról zárt vízszites légréteg.
"A bejárat előtt van egy ilyen esőfogó(? vagy minek hívják ezt). Na ezt hogyan lehet hőszigetelni?"
Jól sehogy. Vagy valahogy utólag elválasztod a háztól hőszigeteléssel, vagy lebontod és építesz egy újat a háztól elválasztva, vagy hőszigeteled az egészet (legalább a felső részét), vagy fizeted az általa okozott pluzsz fűtésszámlát halálodig, miközben reméled, hogy hőhídként nem okoz benn a lakásban vizesedést/penészedést.
25-ös kerámia tégla falazatnál mennyire befolyásolja a végleges falazat hőszigetelési képességét a sorok közötti malter vastagsága ha 20cm-es grafitos eps kerül rá?
- a hőszigetelés elindul a kerti fűcsomótól felfelé a falon
- EGY CENTI MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL (sőt: jelenős elvékonyodás nélkül!) a hőszigetelés befordul a födémre
- a ház túlsó végin megszakítás nélkül lekanyarodik a túlsó falra, le egészen a vakondtúrásig.
Azokon a pontokon, ahol a megszakítás-mentes folyamatosság nem megvalósítható, ott el kell döntened, hogy
- az a megszakítás (hőhíd) okozhat-e belül vizesedést (penészedést), vagy csak forintokat vesz ki a zsebedből
- ha csak forintokat lop, akkor azon hőhíd megszüntetése megoldható-e annyira olcsón, hogy az a befektetés hamar megtérüljön neked.
Szerencsés esetben nálad csak egy hőhíd fog maradni: a felső szint padlóbetonján keresztül (kiggyo rajzán sárga vonnallal jelölve). Ha a szelement felülről körbevevő hőszigetelés nem csak felülről érinti ezt a betont, hanem rákúszik erre a betonra legalább 50-70 centire (tehát a beton széle alulról és felülről is hőszigetelve lesz), akkor ez a hőhíd is jelentéktelenre gyengül. Ezzel tulajdonképpen "megnyújtod" a hő útját, ezért csökken a hőveszteség.
Kerestem, visszaolvastam, de néhány dolog továbbra sem teljesen világos nekem.
Lábazat szigetelése. Enyhén lejt a telek, az észak-nyugati oldalon csak 20 cm, dél-keleti oldalon 40 cm magas a lábazat a talajszinttől. Nem tudni, hogy hol van a vízszigetelés. Gyanítom, hogy a lábazat tetején. Ha a lábazatra telibe kenve rakom fel az xps táblákat, akkor a ragasztó szépen felviheti a vizet. Ha csak vízszintes csíkokban rakok ragasztót a táblára, akkor elvileg nincs ami függőlegesen felvigye a vizet, de a ház sarkainál csak le kell zárni függőlegesen is, nem? Illetve az xps külső felülete a beágyazás és egyebek miatt telibe lesz kenve, ott nem fogja felvinni a ragasztó a vizet a homlokzati eps lapokra? Indítósín nem lesz, a homlokzati eps lapok a lábazati xps lapokra lesznek rakva.
Ugyanez a kérdés terasznál. Itt a fal már biztosan a vízszigetelés fölött van. Az világos, hogy az alsó sor xps lesz. Olvastam, hogy érdemes kb 1 cm rést hagyni, azaz ne legyen ráültetve a padlóra, de akkor pont a a padló vonalában lesz még a jelenleginél is nagyobb hőhíd. Problémás pontnak tűnik a terasz - ház sarok is.
A bejárat előtt van egy ilyen esőfogó(? vagy minek hívják ezt). Na ezt hogyan lehet hőszigetelni? Ha kihagyom, akkor szép hőhíd. Boltívekre, oszlopokra egyedi lapokat gyártatni? De nem is lehet pár centisnél vastagabbat rárakni az oszlopokra. A lépcsők meg továbbra is hőhíd, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne levágatni a házról.
Fene gondolta volna, hogy ez ekkora gond lesz, persze ha maradt volna az eredeti elképzelés a beépítéssel, akkor nyilván most nem tartok itt. De akkor szerintem 50cm szélességben leterítek kőzetgyapotot a talpszelemen magasságáig és úgy fedem be, kitöltve a réseket. Érdekesség, hogy csak a ház dny.- i végén jelentkezik ez a gond, pedig azt a sarkot télen is szinte egész nap éri a napsütés..
ugyanez van nálam is, és penészedett is a mennyezetnél egy sávban.
Nemsokára be lesz építve a tetőtér, ezért nem vergődtem vele.
amúgy sajnos nehéz jól megcsinálni, ott a talpszelemen is, és a másik gond hogy ha megcsinálod rendesen amit akarsz (piros a szigetelés) akkor a sárgával jelölt útvonalon a betonról is rendesen lesz hőhíd. Nyilván ezt még vízszintesen is terített anyaggal csökkenteni tudod a fal tövében.
Csak a fal tetején ott a talpszelemen kb. 20cm szélességben, azért gondoltam, hogy egyszerűbb lenne valami mérettartó purhabbal kifújni, de lehet felül purhab, oldalt meg felragasztok eps -t. Kőzetgyapotot nem akarok még leteríteni, mert tárolásra van használva a padlás.
Teljesen ugyanez a helyzet nálam is. A meglévő 15 cm-re ( nálad 20 cm ) fektettem további 20cm kőzetgyapotot, így elértem a kívánt magasságot -> majd erre tettem még 10 cm-t, amit már a fal tetejére is betoltam. Dobtam rá egy páraáteresztő fóliát. Érdekes módon nálam szigetelés előtt nem jelentkezett párásodási probléma.
Így néz ki a problémás hely, lehet akkor körberagasztom eps -el. Csak azt hittem lehet kapni kis tételben aerosolos formában, purhab ugye nem jó, mert piszkosul bedagad.
Az esetek nagy részében így szigeteknél mert macerás körbevenni a térddalat. Szerintem a Pur habbal ez igen macerás lesz, valami gyapot vagy cellulóz befújás nem opció?
"Tehát aki nálad a hőszigetelést csinálta, az az oldalfal hőszigetelését és a födém hőszigetelést nem kötötte össze egymással? " Igen, pontosan ez a probléma. Az eredeti elképzelés szerint a fenti padlástér be lett volna építve, szigetelve a cserép felől, de okafogyottá vált, így marad amolyan raktárhelyiség. Így ott most csupaszon van a falazat "teteje" 30cm szélességben végig a külső oldalfalon. Az oldalsó szigetelés felfut a tetőig.
Sziasztok,
Hőszigetelni szeretném a lábazatot a házon, gránit kőből rakott viszonylag egyenes. Kérdésem az lenne, hogy mivel és hogyan rögzítsem a lapokat?
Az összes "alacsony dagadású" hab spray jó hőszigetelő tulajdonságú. Ide tartoznak a polisztirol ragasztó habok és a szerelőhabok.
De ilyennel igen drága lenne nagyobb felületet vastagon hőszigetelni. Ha pontosan tudnánk, hogy mi a probléma, akkor valószínűleg tudnánk javasolni valami sokkal olcsóbb, de ugyanolyan hatékony hőszigetelési megoldást.
"A padlás felől a fal tetejét szeretném bevonni purhabbal"
Tehát aki nálad a hőszigetelést csinálta, az az oldalfal hőszigetelését és a födém hőszigetelést nem kötötte össze egymással? A kettő között "kifelejtett" egy jó széles sávot, hogy azt a csíkot körben a házon majd a jóisten fogja hőszigetelni? :)
Ebben az esetben ne költs drága hab-sprayre, hanem vásárolj olcsó üveggyapotot és 20 centi vastagságban kösd össze vele a födém és az oldalfal hőszigetelését. Ne maradjon hőszigeteletlenül lehetőleg egy centi sem.
Létezik hőszigetelő purhab kézi aerosolos formában? Sajnos van 2 helyen hőhidam, kívülről van 10 cm eps, födémen 20cm, de a padlás fűtetlen, így a külső falak, amik felfutnak a padlástérbe télen hidegek, gondolom ez lesugárzik és 2 helyen a sarkokban megjelent a penész télen. A padlás felől a fal tetejét szeretném bevonni purhabbal, de ahogy olvasom nem mindegyik megfelelő fajta. Tudom vannak cégek, akik ezzel foglalkoznak, de pár m2 -ért nem hiszem, hogy kijönnek, eps el meg macera lenne bevonni, mert elég hozzáférhetetlen helyen van a tető alatt, hab pedig simán bemenne oda.
Ahogy magamat ismerem, valószínűleg vennék 10-12 darab marhaolcsó fali hősugárzót, amelyeket falra szerelve lefelé lehet dönteni legalább 30 fokkal. Aztán ezek belsejét átalakítanám pl úgy, hogy két 600 wattos cső sorba legyen kötve egymással, így lenne 10-12 arab 300 wattos, kb 500-600 fokos (majdnem fekete hőjű) hősugárzóm, amelyek élettartama közelít a végtelenhez. Vagy belső átalakítás helyett egyszerűen eléjük tennék egy elektronikus szabályozót és lefékezném őket erre az energiaszintre :)
...és ezt a 10-12 db 300 wattos (ferdén lefelé) hősugárzót szép egyenlően elosztanám körben a szobában, a mennyezet alatt kb 40-70 centivel.
Azért, amiért gyártanak sportkocsit és terepjárót is :)
Ahol a hőszigetelésnek muszáj páraáteresztőnek lennie, oda nem szabad XPS-t tenni. És ahol valószínűleg vizesedés fog előfordulni, ott nem szabad EPS-t alkalmazni.
Ahogy teszkóba járáshoz egyformén jó a sportkocsi és a terepjáró is, ugyanúgy bizonyos helyekre egyaránt jó az XPS és az EPS is. De egy autópályán túl lassú egy terepjáró és egy mocsárban is túl lassú egy Ferrari :)
Ez a fólia jó ötlet :) Köszönöm az önzetlen segítséget! Végre eldőlt az irány, merre tovább. Ui.: még egy szoba, ahonnan kiszorulunk a fiúkkal :) Már csak a garázs marad dühöngőnek a barátokkal :)
"hőszivattyú + padlófűtés + 150 liter meleg víz: alsó hangon 2 millió költség, de inkább 2,5m"
Ha az épület csak nagyon ritkán lesz használva, akkor az energiatakarékosságra költött extra forintok nagy része ablakon kidobott pénz. Pl egy ritkán használt barkácsműhely/játszószoba esetén a drága áram+ filléres villanyfűtés kombináció talán még harminc év után is kevesebbe kerülhet összességében, mint egy szuper energiahatékony hőszivattyú.
"Caleo reg elektromos padlófűtés"
Emlékeim szerint neked nagyon gyorsan kel jó időt csinálnod egy jéghideg helyiségben. Ehhez a legelején hirtelen igen nagy hőteljesítmény kell (négyzetméterenként akár 200 watt felett!!!), amire a padlófűtés nem alkalmas. Másrészt a (hő)sugárzó fűtés hőérzet javító hatása a padló felől jóval gyengébben érvényesül, mint mennyezet felől.
Ha nagyon gazdag vagy, akkor lehet padlófűtés a hőmérséklet szinten tartására, de felfűtés perceiben akkor is rá kell segíteni hősugárzókkal.
"Hasznosnak tartod ezt a 11mm-es alátétet?"
Ha nem lenne ennyire pofátlan az ára, akkor hasznosnak találnám :) így csak a gazdagok kényelmi extrájának tartom. Ha anyagilag belefér, akkor tegyél a szőnyeg alá, nagyon jó dolog. Ráadásul a 11 mm ha nem is komoly hőszigetelő réteg, de a semminél sokkal több.
Az alátét és a padlószőnyeg közé tennék egy jó erős (0,2 mm) fóliát, hogy amikor majd valaki lever az asztalról egy tálca Camparit, akkor elég legyen csak a felső szőnyeget kitisztítani.
"Mennyezetre szerelt fűtés kapcsán"
Az általad kinézett ketyerénél jóval olcsóbban is vannak elektromos hősuugárzók. Egy játszószobában nem lesz alvás, ezért nem kell ragaszkodni a feketén hősugárzókhoz. A magasabb hőmérsékletű (látható izzású) hősugár hőtükörrel sokkal jobban irányítható (lefelé is), másrészt a vízszintesen működők (mennyezetiek) a legdrágábbak, léteznek oldalfalra szerelhető (ferdén lefelé "világító") hősugárzók is. Hőérzet szempontjából majdnem ugyanaz a mennyezeten elosztott és a mennyezet alatt körben lévő hősugárzók (eszedbe ne jusson egyetlen pontból hősugározni! az egy irányból sugárzással melegített ember túloldala hidegben van).
Jobb a sima xps, mint az EPS150? Ezt nem gondoltam. A tolóajtó a külvilágba nyílik. A lábazaton xps lesz, elvileg az teljesen eltakarja a padló rétegeit. Az xps teteje bádogozva lesz.
Ha az a tolóajtó a külvilágba nyílik, akkor én valószínűleg egy csík XPS-t tennék alá. Egyrészt sokkal keményebb (teherbíróbb), másrészt ha esetleg odaszivárog egy kis víz a küszöbtől, csak röhög rajta.
Ismét a "terasz". A lépésálló eps szerintetek a majdani tolóajtó alá is elég, ha a 100-as lesz, vagy oda rakjak 150-est? Felette még 7-8 cm vasbeton réteg jön. Az eps védő fólia az valami spec fólia, vagy sima építőfólia?
- jóvastag padlószőnyeg + PLUSZ szőnyegek (hemzsegjenek a kisebb-nagyobb szőnyegek a földön és a falakon, ha már marokkói)
- fűtés hősugárzókkal (drágább, de jobb lenne elektromos mennyezetfűtés: kisebb baleset- és tűzveszély) és amit nem tudsz: a hősugárzók bekapcsolása után 0,5 perccel már lehet beereszteni a szobába a gyereket a szőnyegen henteregni
- ha a fal+plafon hőtároló anyagú, akkor a mennyezetet és a falakat kis hőtárolású (gyorsan átmelegedő) fa burkolatok takarják (hősugárzásos hőleadás csökkentése)"
Futottam még pár kört a témában és végeredményben a Te javaslatodnál kötöttem ki a melléképületben :)
Lehetőségek lettek volna:
1. Daikin Altherma 3 hőszivattyú + padlófűtés + 150 liter meleg víz: alsó hangon 2 millió költség, de inkább 2,5m
2. Caleo reg elektromos padlófűtés + laminált padló: 280e + laminált -> kb. 350e költség
Feltörtem a betont: 5 cm sóder + 10 cm beton + 2 cm-es régi fajta szürke kőlap. Nem találtam hő -és vízszigetelést. A föld száraz a beton alatt, probléma télen sem jelentkezett.
3. Nálam bevált a legvastagabb 11mm-es Diego padlószőnyeg alátét https://www.diego.hu/lvt-padlo/padloszonyeg-alatet-- Valamennyit hőszigetel is+vastag szőnyegek ahogy írtad. Ez a megoldás 130e Ft. Hasznosnak tartod ezt a 11mm-es alátétet?
Elkezdtem a lépcsőt elbontani a ház fal mellől, hogy a szigetelés beférjen. Menet közben kiderült, hogy a bejárati ajtó a lépcsőn van jelenleg. Ha elbontom a lépcsőt, ahogy terveztem akkor az ajtó a levegőben lesz. Úgy sajnos nem tudom megcsinálni a bontást, hogy az a 8cm-es rész megmaradjon az ajtó alatt.
Arra gondoltam, hogy kibontom azt a részt. Felragasztok a lábazati betonra XPS-t. 2-3 nap múlva ha megkötött a ragasztó kiékelem óvatosan és kifújom purhabbal a hézagot. A régi járdára építették a lépcsőt, így ha azt nem bontom fel, akkor alulról az támasztaná az XPS-t. 160x240cm-es kétszárnyú műanyag ajtóról van szó, három rétegű üveggel és 82mm-es profillal. Szerintetek kibírná, hogy napokig csak a falban lévő 12db csavar tartja és után stabil lenne, ha úgy csinálom meg, ahogy leírtam? Vagy lenne esetleg jobb ötletetek rá?
Ha a sütő gyakran lenne használva, akkor azt mondanám, hogy menjen közéjük 15-20 centi hőálló kőzetgyapot.
Nagyon ritka használat esetén elég lehet, ha mindkét készülékre felragasztasz egy-egy Solflex tűzgátló lapot (ez tulajdonképpen egy hőálló hőtükör) és a két tükörfelület között hagysz legalább 5 centi átszellőző légrést.
A fenti két megoldás jósága közé esik, ha a két készülék között kihagyható légrést 2-3 db pl golyómintás alumínium lemezzel kb egyenlő távolságokra felszeleteled.
Mivel vélhetően konyhatechnológiai szempontból is hibás-rossz-kényelmetlen igy a kiosztás ... hacsak lehet át kell(ene) tervezni jóra, az az ésszerű megoldás.
Egyébként pedig egy alumínium lemez a kettő közé és kész. Mindkét oldalán legyen légrés, ami felül nyitott/takarórácsos azaz felfelé kitud jutni a meleg levegő. A légrés a sűtő oldala mellett legyen 7-8 cm a hűtő oldala mellett elég az 1-2 cm is ez esetben a 10 cm-böl. Az alulemezt ~2 cm -es távtartókkal ragaszd a hűtő oldalára. pl. függőleges lécek 2oldalt öntapadós ragasztószalaggal.
----
Van annak a hűtőnek elég komoly hőszigetelése ezért nem igazán zavarja, ha néha tőle a FELFELÉ KISZELLŐZŐ rés túloldalán a sűtő oldala meleg egy ideig.
A sűtéskor max pár párccel töbebt megy a kompresszora és megeszik ~ 5 Ft villanyt alkalmanként.
A sugárzó meleg inkább csak a festésének árt... ezért ésszerű leárnyékolni a hősugárzást afenti módod és kiengedeni a főleg asutő felőli oldalon keletkező meleg levegőt.
Nem kell az a 10 cm sem. Két darab alulemez nagyjából a hűtő oldalfalának megfelelő méretben.
Ezt a két lemezt csavarokkal és távtartókkal ( csövecskék- alú vagy réz, csak ne műa. ) összeszereled úgy 2 cm távtartással és a két készülék közé teszed
Anno régen az olajkályhák tűztere lent 800 fokos volt, fent is legalább 300 fok, tehát az átlag úgy 500 fok. mellette az olajtartály kb . 5 -6 cm re, igaz a tűztér és a tartály közé tettek 2 db. alu. lemezt. Ebből baleset nem igen lett. Másból igen.
Más .
Kályházok. A kályhám és az egyik ágyam között van kb. 20 cm.
Előkerestem egy régi azbeszt hőárnyékolót, bevontam alu . fóliával és a kályha és az ágy közé tettem. 4 éve. semmi gond.
Vagy a modern autómobilok. Ott is van hőmérséklet bőven és van éghető anyag is a motortérben. De a konstruktőrök ezt megoldották.
A sugárzóhőt leárnyélkolni , a nem megfelelő helyen lévő felmelegedett felületekről konvekcióval elvezetni a hőt-
nem tudom ON-e a kérdés, de ha a hűtő és a (ritkán használt!) sütő sajnos egymás mellé kell, hogy kerüljön a konyhában, azaz lehet köztük jó 10 cm, akkor mi a legkisebbik rossz megoldás?
1. 10 cm légrés
2. 8 cm jó tűzálló hőszigetelő anyag (kőzetgyapot?) 1-1 cm OSB lap közé fogva
Szerintem a műanyag alapú festékek nem bírják azt a magas hőmérsékletet, ami ott előfordulhat egy durvább ökörsütés során. De lehet, hogy léteznek nem műanyag alapú, hőtűrő betonfestékek is.
Léteznek kiváló hőálló festékek, de azokat pl vasra szokás kenni és nem tudom, hogyan tapadnak / viselkednek betonon.
Szia. Tudom hogy nem ide vág a téma, de ki szeretném kérni a véleményedet. Hétvégén vásárolni szeretnék egy ilyen kerti sütőt:https://minyabeton.freewb.hu/arak/
Szerinted le festhetem az alsó részét,/ nem a fedlapot/, valamilyen betonfestékkel? Ha igen, milyet érdemes venni, és kb mennyi legyen a mennyiség, / elég csak a külsejét festeni/.
Sajnos itt a "padló" vasgerendák, köztük tégla-bélés, azon pedig vagy 15 cm salak. Elég kesze-kusza, egyenetlen az egész. Ragasztani egészen biztosan nem lehet rá.
Az ősszel szeretném a padlásunkat hőszigetelni, 20 cm üveggyapot a terv. Nem szükséges, hogy a padlás járható legyen, de jó lenne ha lennének közlekedési útak, de nem akarok OSB-t meg fa-szerkezetet, létezik erre valami megoldás ? Lépésálló üveg- vagy kőzetgyapot, amire rá lehet lépni és nem megy szét ?
Szerintem igazán jól úgy lehetne megoldani ezt a cserepes lemez "dübörgésmentesítést" hogy a probléma forrásánál, a hang generálódásánál kellene megszüntetni a kialakulást.
Ha csak a felfogás alatt van gumis réteg a cserepeslemezre rásimulva attól még a nem érintkező részeknél vígan dobol az esőcsepp.
Ha az egész felület alulról lenne bevonva valami gumis, nehéz réteggel akkor sokkal kevésbé jönne létre rezgés a lemez felületén és sokkal kevésbé zubogna esőben. Mint az autóknál a rámelegíthető bitumenes lemez ami nem azért szigeteli a hangot mert vastag, hanem azért mert a szoros illeszkedésével "elhangolja" a kaszni lemezeit.
Deszka , OSB, rétegelt lemez telibe. Ez a térhalós fólia a leghatékonyabb.
Ha egy forgalmas városba van az épület szinte mindegy a cseppzaj. De ha valahol kint egy dombtetőn, ahol csend van, akad olyan akit nagyon zavar.
Akkor annak kőzetgyapott szigetelés kell a házára, hangszigetel üveggel szerelt ablakok, stb.
És erre a fóliára is áldoz. Egy korcolt 0.65mm vastag patinált Netzink síklemez fedésnél, minden gyári tartozékkal, arányaiban nem nagy tétel.
A külső hangok hatékony szigetelése elég nehéz ügy, ezekkel a modern üreges falazóelemekkel.
Ikerházaknál muszáj parafát szerelni, ha van egy közös fal, de a fal mindkét oldalára.
70cm vastag tömör téglából épített 12o éves épületben, ha beszerelt egy lenyelhető költségű hangszigetelt üvegszerelvényes fa rámájú ablakokat, csak a szírénázó mentő hangja észlelhető vagy a dízzel motoros busz, amikor elindul a megállóból. Tömeg kell a hangszigetelésnek, vagy okos megoldások.
Attól, hogy a csavarokkal összehúzott pontokon valóban alig csillapodik a hang, attól még a felület nagy része továbbra is jóval csendesebb lesz. Tehát a végeredmény még így is jóval kevésbé lesz zajos, mintha a rugalmas réteg egyáltalán nem lenne.
"A telibe deszkázás önmagában csillapítja a csepphangot ."
Valóban minden plusz réteg és minden tömeg-növelés csillapít valamennyit.
A profi zajcsillapítás tudománya arról szól, hogy hogyan lehet minél kevesebb/olcsóbb alapanyaggal minél jobb csillapítást elérni.
Tehát ebben az esetben:
- csupasz esőverte vaslemez: zajos a padlás
- OSB réteg közvetlenül a vaslemez alatt: csendesebb
- rugalmas réteg a vaslemez és az OSB között: SOKKAL csendesebb
De ha a vaslemezt csavarokkal szorosan összehúzzuk az OSB-vel, alkor ezeken a pontokon a közöttük lévő rugalmas réteg extra zajcsökkentő hatása közelít a nullához, KIVÉVE. ha a réteg rugóereje annyira erős, hogy nem lapul teljesen össze amikor meghúzod a csavart. Mert akkor még a csavarozott pontokon is marad valamennyi csillapító hatása.
Dehogy kell, gyéren elég, a felüket 1/3-ád elég deszkázni.
Így belülről hozzá lehet nyomni a kőzetgyapottot és felülről az ácsok biztonságosan járhatnak rajta, amikor a tetőfóliát kifeszítik és leszegzik az ellenléceket.
HA a meglévő fal két oldalán várható ÉRDEMI hőmérséklet különbség akkor alighanem célszerű hőszigetelni a HIDEGEBB oldalon.
Így a fűtetlen télikert nem hűti a lakóteret.
Cserébe persze - a lakótér sem fűti a télikertet ... ahogy szokta a régi házaknál télen-hidegben - a téli kert sem fűti NAPOS téli időben a lakóteret az üvegház+trombe hatásával ami hátrány, de nyáron sem!!! ami előny
Vagyis több dolgot kell szem előtt tartni és megsaccolni télikert kontra lakótéri fal ügyben. A méretektől, hőszigetltségtől naygagoktól és az üvegzettségtől, téli/nyári benapozottságtól függően.
Mivel úgy sejtem, hogy ennek a télikertnek nem lesz komoly benapozottsága télen így vélhetően érdemesebb hőszigetelni a lakótéri falat.
nem olyan rettenetesen drágák és megsprólod a második lécezést is.
De 6-7 méteres salninál nem szükséges a plusz kiszellőztettet légrés.
De ha a salni több mind 1o méter és nincs toldva, szerelünk ellenlécet és páraáteresztő fóliát is, azt ledeszkázzuk 1ocm széles deszkákkal ( 4ocm közzel) és arra szereljük ezt a térhálós páraáteresztő fóliát.
Ez az egyetlen megoldás. És ki is tudja szellőztetni a síklemezt is. Azaz nem kell ellenléc és páraáteresztő fólia a deszkázatra, aztán még egy rend cserépléc a lemez rögítéséhez.
Ilyet használunk síklemez fedésnél, a Delta drága, de van a Masterplastnak is egy hasonló, ami olcsóbb.
Amikor a korcokat lerögzítjük az inox állítható fülekkel, akkor a térháló rugalmas illesztést biztosít a lemez és a tető deszkázata között, azaz a rezgéseket csillapítja.
Amúgy alápincézett három emeletes épületben is hallatszik a csepphang éjjel az esőben még a pincében is.
A héjazat alatti hőszigetelés nem tudja ezt csillapítani, mert a tetőszerkezet átiviszi a zajt a koszorúkra és lefele a falakon eljut az egész épületbe.
Meg lehet oldani úgy is, hogy a tetőszerkezet alá végig egy vastag polifoam csíkot szerelsz (olyat amit a vízszerelők a lefolyócsövekre ragasztanak- de most már léteznek hangszigetelt csövek is) és a lekötést olyan réz dübelekkel oldod meg, amelyek rezgéscsillapítók (de ezek nagy méregben rettenetesen drágák).
Páraszellőző (és kondenzvíz-levezető) légrés (=ellenléc-helyettesítő), alsó és felső végén gondoskodni lel az átszellőztetéséről, plusz alul az esőcsatornában kell végződnie.
Én is alkalmaztam már hasonló térhálót páraszellőztetési a célra. Annak az alsó felére (vízáteresztő) geotextília volt kasírozva. Rugalmassága miatt egyébként valóban jó zajcsillapító is.
(remélem ami a képesen van, annak az alján nem geotextília, hanem valóban (vízzáró) páraáteresztő fólia van :)
Sok mindenre nagyon jók ezek a térhálók, de rettentő horror áruk miatt nem számolok velük problémamegoldás közben, csak végszükség esetén.
Szigetelési kérdés: mint írtam, majd be lesz építve. A bal oldalon épülő falon kívülről 15 cm grafitos, alulra 10-12 cm grafitos, lábazaton xps. Az oszlop két oldalán tolóajtó, szintén hőszigetelt. A szembe falat (a ház eredeti határolófala) érdemes szerintetek szigetelni, vagy elég lesz ennek a helyiségnek a szigetelő hatása? Nem tudom mennyit fogom fűteni, ahogy magunkat ismerem, sokat, de bármi jöhet, a fűtetlenségre is fel akarok készülni. A tető a szemközti faltól fog ide lejteni, a tető fölött természetesen mindenképpen lesz hőszigetelés.
Ezzel szemben a valóság az, hogy zavaróan hangos a szomszéd tetője... pedig van tetőtéri gyapot. A tetőszerkezet és a falak viszont mindenfelé elvezetik a hangot.
Már bánja, hogy nem bitumenzsindely lett a pala helyett.
Cserepeslemez esőben szerintem csak ritka esetben zavaróan hangos.
Egyrészt a 20-30 centi gyapot födém hőszigetelés kb nullára csökkenti a zaját (persze ahol szarnak a normális hőszigetelésre, ott nem :)
De ahol nagy tömegű beton födém van azon még gyapot nélkül sem megy át ez a fajta zaj.
Másrészt egy esőcsepp becsapódása akkor a leghangosabb, ha pont merőlegesen csapódik egy sima felülethez
- a jó cserepeslemez MINDENÜTT annyira HULLÁMOS, hogy csak minden sokadik esőcsepp találkozik a zuhanási irányával merőleges felülettel, a többi esőcsepp "elcsúszik" valami ferde felületen
- a jó cserepeslemez felülete nem sima, hanem ÉRDESÍTETT, tehát még a merőlegesen becsapódó cseppek is rücskös felülettel találkoznak
- az esőcsepp "ütésének" hangja sokkal rövidebb ideig tart, ha a lemezen valamilyen VASTAG BEVONAT van, ami lecsengés-csillapító rétegként működik
A tető-lemez alatt húzódó tetőfólia is egy hangenergia elnyelő membrán, minél nagyobb a fólia tömege (gramm per négyzetméter) annál erősebb a zajcsillapító hatása.
Az elemek lefogatására garnitúrás csavarokat használnak, ha valaki a héjazat felszerelése után felmászik a tetőre, a csavarok megmozdulnak és a héjazat be fog ázni.
A optimális megoldás előre korcolt o.65mm vastag festett lemez, a salnik 55cm szélesek és inox rögzítőkkel
kell lefogatni a salnikat, az anyag nem sokkal drágább, mind a cserepez lemez, a munkadíj kb. a 1.5x-se.
A bádogosoknak igazuk van, a lemezhéjazatot ki kell szellőztetni, másképp az tető faszerkezete befő.
A fóliát ellenlécekkel fogják lerögíteni a szarvazatra, ott keletkezik egy szellőzési rés, amit fent a gerincnél egy gerinc kalappal kell kiszellőztetni, lent az eresznék lyuggatott lemezzel.
HANG (tetőkopogás esőben) szempontból a belül "puha" bevonatos cserepes lemez az ésszerű... Amivel egyúttal a külön alátét fólia is fölöslegessé válik, ha nem kerül hőszigetelés a szarufák közé.
Azonban ártani nem árt a külön alátét fólia sem.
CSAK akkor legyen meg az eresz-gerinc közötti ÁTszellőzés is.
Ahogy elek is írta , a cserepeslemezeknek megvan a maga léckiosztása ezért egyszerűbb visszaszedni a régi léceket , mint szórakozni velük . A fólia meg nem túl nagy extra költség .
Ha szeretnék szigetelni a födémet (felülről), és azt gyapottal csinálnák én raknék tetőfóliát, ha valami mással ami nem érzékeny a nedvességre, akkor ki lehet hagyni. Szívem szerint mindenféleképpen raknék páraáteresztő fóliát és a tető szellőzést megoldanám máshogy.
Ragasztó habnál kérdéses lehet amit mondasz de szerintem sima ragasztónál egyszerűbb felrakni a vízszintes habra a ragasztót mint a függőleges falra, és szerintem az elhasznált ragasztómennyiség és jobban kontrollálható a vízszintesen felrakott ragasztónál.
Szerintem a falra rakott ragasztó le tud potyogni a falról amíg a lapot rányomod, míg a fordított verziónál a hanról nem akar lepotyogni a ragasztó mert a függőleges pozícióba helyezés után azonnal nyomod is neki a falnak.
"Ezért kérdezem , hogy engedjem-e meg leszedni a leceket és fóliázni"
Nem biztos, hogy a régi cserépléc-távolság pont meg fog felelni a cserepeslemez számára is. És ha már úgyis át kell lécezni a tetőt, akkor már nem olyan nagy plusz munka a lécezés előtt rádobni egy páraáteresztő fóliát is.
