Nem hiszem. Szerintem semmi értelme a bérlakásoknak. Inkább az államnak kellett volna olcsó hitelt garantálni, akár pénznyomtatás útján is. A törlesztő részleteket persze kivonták volna a forgalomból. Úgy tudom a Fannie Mae is valahogy így kezdte az USÁ-ban. Meg ott vannak a lakáskasszák, azok sincsenek értelmesen kihasználva, mert havi 20 ezer ma már szoba bérlésre is kevés.
Szerintem most annyit költünk majd a deviza lakáshitelesek mentésére, mintha fennmaradt volna az állami támogatás. Ráadásul devizaadósság sem lenne jelentős. A bankadó miatt meg a bankok sem járnak jól évekig, ráadásul sokuk tőkeemelésre kényszerül. A lakáshiteleket szerintem jobban kell szabályozni, mert a piac lényegében 10 év alatt csak bedöntötte.
Kérdés működtethető-e. Az állam perpill 5,5-7,5 százalékos kamaton jut hitelhez, ebből tudja megvenni a sok bedőlt hitel mögötti ingatlant. Megvesz egy 10 milliós lakást, ennek a kamata 550-750 ezer évente, az havonta 50-60 ezer forint. Ha ennél olcsóbban adja ki a bérlőknek, még a kamat sem jön vissza. A hitel ktg-én felül aztán ott van a lakás tulajdonosára háruló egyéb költség is, felújítások meg ilyenek. Szerintem 60-70 ezer forint alatt nem fog kijönni rentábilisan a bérleti díja egy 10 milliós lakásnak. Kérdés, hogy a tönkre ment devizahiteles ki tudja-e ezt csengetni, vagy egyáltalán ki akarja-e, mikor talál ugyanolyan albit a piacon 50 ezerért vagy még olcsóbban.
Ezen múltkor én is gondolkoztam, hogy minek annyi bankfiók az országban. Az emberek vidéken nem tudnak választani, csak ama 2-3 bank között, akinek van fiókja a településen. Ez még a kisebb városokra is igaz. sőt, sokszor még Bp. peremkerületeiben is úgy választanak pénzintézetet, amelyik elérhető, fizikálisan közel van. Azt találtam ki, minden településen csak egy bankfiók legyen, (illetve nagyobb városokban területileg ésszerűen elosztva több), de abban a bankfiókban minden bank terméke elérhető legyen!
Erre találták ki azt az alapot vagy mit. Az állam megveszi, majd kiadja a lakóknak, olcsóért. Később majd kedvezményes hitellel megvehetik a lakók, hisz sokan vannak és valaki meg fogja ígérni nekik. A kockázat persze megvan, hogy mégsem vehetik meg.
Egyetértek, de nem mindegy, hogyan. A hülye döntés következményét viselniük kell. Azt rossz megoldásnak tartom, hogy húzni-halasztani az ingatlanok eladását, megtiltani az árverezést stb., mert menet közben ketyeg a kamat és a költségek, és ezeket is hozzátőkésítik a tartozáshoz. Aki nem törleszt rendesen, és közben kiszállni sem akar a hitelből, hanem arra bazírozik, hogy majd a forradalmi kormány jól kirántja a kakiból, nagyon keményen meg fogja szívni.
Azért a bajbajutottak se mind egyformák. Valamelyik nap volt a tévében, hogy egy család annyira eladósodott, hogy a férfi bankot akart rabolni, de elkapták. Mondjuk a kurva anyját annak, aki fegyvert fog más emberre ( ügyintézőre, benzinkutasra, boltosra stb ) mert pont az ilyen balfaszoknál sül el, de ez más dolog. Szóval sír a feleség, egyszerű takarító, a férje meg ács ( volt ) - eddig sajnáltam is őket, de itt ki merte mondani, hogy 25.000.000 Ft-ot vettek fel. Kiesett a pohár a kezemből. Mennyit b+???? Én, aki multinál dolgozom nem mertem 8M-nél többet felvenni és 15M-nál nem drágább lakást venni. Hogy lehet valaki ennyire felelőtlen???????
"Ma egy bank büntetlenül elárverezhet 3-4 millióért egy elvileg 20-25 milliós ingatlant úgy, hogy a fennmaradó összeget még továbbra is fizetnie kell az adósnak."
Ez nem igaz. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy jelzálogjog érvényesítésénél, ha a zálogtárgy az egyetlen lakóingatlana a tulajdonosnak az ingatlan, a forgalmi érték 70 százaléka alatt nem lehet elárverezni, egyébként 50 százalék a limit. Senki nem árverezhet el a törvények értelmében egy 20-25 milliós ingatlant 3-4 millióért.
Az, hogy milyen időközönként fizetsz a fogyasztásért szvsz tök mindegy. Nem havonta kapod a gázt tartályban, vagy a tévéműsort egy pakkban, hanem folyamatosan. A tartozásod is folyamatos a bank felé, csak havonta fizeted a részletét. Az említett szolgáltatók egyébként szvsz pofátlanabbak a bankoknál.
Mindenki hülye csak a bank nem nem, aki kiosztott arra hitelt, hogy valaki villogjon a szomszéd előtt az új Suzukival.
Nézd, a bank a benyújtott papírok alapján adja a hitelt. Arról fogalma sincs, hogy az, aki felveszi, milyen életszínvonalat szokott meg, és hogy ha gond van, akkor mit választ: a törlesztést fizeti vagy inkább elmegy nyaralni külföldre, mert neki az jár.
Kedvenceim azok, akik a hiteltörlesztést is hitelből oldják meg. El van maradva két hónappal, nem a bankba megy, hogy meg lehet-e oldani, á nem. Elmegy máshova, felvesz egy újabbat, kifizeti a kéthavi elmaradást. Hogy aztán miből futja majd ezután a plusz hitelre is, az a kutyát nem érdekli. De amikor megkapja a fizetését, első út a gyerekekkel a McDonalds-ba vezet, aztán még elver belőle erre-arra valamennyit, majd egy hónapig sír... Az a baj, hogy ezt látják a gyerekei, aztán majd ők is ezt viszik tovább. Egészen egyszerűen nem tanítjuk meg a gyerekeinknek a legalapvetőbb pénzügyi dolgokat sem.
Rosszul tudod. Mivel egy termék piaci értéke sosem fix, ezért ilyen nincs. Sőt, ha van egy fedezetes hitel, akkor kint folyamatosan nyilvántartják a fedezet értékét ( lakás, autó ), és ha a tartozásod az éppen aktuális fedezeti érték felett van, akkor elővesznek. Ez lehet csak folyamatos monitorozás, de lehet szerződés módosítás is.
Idén még oké a banki különadó, de pl. a jövő évtől már jobb lenne amit én írtam.
Hitelt adott a bank, aminél a jelzálog a lakás, amit a bank X értékre becsült. Ha ő elárverezi és áron alul adja el, akkor viselje ő a kockázatot. Tudtommal külföldön - pl. USA - is ez van. Az adós a jelzálogon túl nem tartozik felelősséggel.
Ez egyébként a bankokat is felelősebb hitelezésre kényszeríti, hiszen jobban megvizsgálják mind a hitelképességet, mind a jelzálog tárgyát, és felelősebben értékjesítik azt.
Ma egy bank büntetlenül elárverezhet 3-4 millióért egy elvileg 20-25 milliós ingatlant úgy, hogy a fennmaradó összeget még továbbra is fizetnie kell az adósnak.
A legtöbb cég ilyen szerződést köt pedig, amelyben rendszeresen módosulnak az árak. Nálam pl. az összes közműcég minimum évente emelgeti az árait: a távhő, az áramszolgáltató, a kábeltévé, gázszolgáltató, vízművek stb. A boltban is folyton emelkednek az árak, gyanítom a beszállítók is közrejátszanak ebben, akik szintén emelnek.
Ha a Te pénzedet szórnák a hitelesek, akkor neked minimum lenne bankszámlád, betéted. Ha van és neked nem fáj, hogy a betett pénzed kevesebbet ér némi hülye szájhős miatt, akkor már megbocsáss. Mi a bajod?
Unom már azoknak a nyivákolását, akik azt mondják: Szopjanak csak a hitelesek! nekem semmi közöm a bankokhoz! Nekem nincs hitelem, számlám.... stb.
Ezek a papagájok általában nem banki átutalásra kapják a fizetésüket. Ez csak akkor lehet, ha nincs jövedelmük (ingyenélők) vagy svarcban dolgoznak és zsebbe kapják a fizetésüket. Akkor pedig szimpla adócsalók.
Annyi eszük sincs, hogy rádöbbenjenek, nem csak a hitelesek szívnak, hanem mindenki, aki pénzt költ (élni akar) Magyarországon.
Akkor nem krákogtak a devizahitelesek, mikor kedvező volt nekik, most akkor fogják be a pofájukat. Nem erőszakolta senki rájuk a hitelt, maguk döntöttek. Nehogy már én fizessek helyettük is!
Gondolkodni szoktál? Sok kisválalkozó kénytelen előre megfinanszírozni a termelését/tevékenységét.....Máskülönben nem jut semmire, főleg ha 3 hónap után hajlandóak a munka ellenértékét kifizetni..... Lakásuk meg a fiataloknak hogyan lesz? Apuci nem biztos, hogy tudja előre kifizetni
És ebből hogy lesz az államnak 200 mrd forintnyi bevétele?
Amennyiben áron alul, úgy az ügyfelet nem lehetne további befizetésre kötelezni, sőt, a banknak kéne fizetni a különbözetet (hiszen a felértékelés anno megtörtént a bank részéről is, úgy illik, hogy az esetleges értékvesztés kockázatában is osztozzanak).
Lízingnél oké, de hitelnél nem. A bank nem vette meg a lakást, csak hitelt adott egy ingatlanbefektetéshez, amelynek a kockázata a vásárlóé. Ezzel az erővel azt is követelhetnéd, hogy ha tönkre megy a hitelből vett plazmatévéd vagy elromlik a hitelből vett autód, azt a kockázatot is vállalja át a bank. Mégis miért tegye? Nem ő választotta ezeket a cuccokat.
A banki adónál hasznosabbnak tartanám, ha az állam korlátoznaá a kamatmargint (ez a betéti és a hitelkamatok különbsége), és a járuékos költségeket, valamint akár a már élő devizahiteleknél is visszatérnének az eredeti törlesztőrészlethez, és azt csak annyiban módosítanák, amennyire a jegybanki alapkamat és az árfolyamváltozás indokolja. Ne feledjük, a devizahitelesek részletei jóval drasztikusabban emelkedtek annál, amit a kamat ill. árfolyamváltozás indokolt volna. Nem vagyok abban sem biztos, hogy ez az egyoldalú szerződésmódosítás a bankok részéről törvényesvolt.
Amennyiben a bank nemfizetés esetén lefoglalja az ingatlant, akkor onnantól a bank felelőssége kellen hogy legyen az, hogy mennyiért adja el. Amennyiben áron alul, úgy az ügyfelet nem lehetne további befizetésre kötelezni, sőt, a banknak kéne fizetni a különbözetet (hiszen a felértékelés anno megtörtént a bank részéről is, úgy illik, hogy az esetleges értékvesztés kockázatában is osztozzanak).
