Szerintem is különbséget kell tenni, főleg az elején. A kutya úgy élheti meg, hogy visszaesett a rangsorban valami miatt. persze később fokozatosan lehet alakítani, hogy egyenlők legyenek, de nem úgy hogy a régit helyezitek az új mellé, hanem az új kutyust emelitek rangban a régi mellé. Hű ezt nehéz szebben megfogalmazni, de remélem azért érthető.
Amúgy az is lehet, hogy minden így marad és egy idő után megszokja az új helyzetet és elmaradnak a pisilések.
Pedig kéne, nálunk is két kutya van. de Frédi az egy számú kutyafül, Fruzsi a kettes. Ez az első pillanattól így van. De ez csak azt jelenti gyakorlatban, hogy Frédi kapja először a kaját Fruzsi közvetlenül utánna. Ezt sorrendet minden dologban elfogadják.
Vettünk Szofi mellé - másfél éves- egy másik kis tacsit -nyolc hetes- és egy hete már itt van.
Jóban vannak,nagyokat játszanak, összebújnak, szóval minden happy!
Viszont Szofi tegnap és ma szétpisálta az ágyat, amiben alszunk. Ilyet akkor szokott csinálni, mikor valamin besértődik.
Pl: egy hete rátettem a hámot, hogy indulunk a páromért, de az autó nem indult, így vissza vittem a házba. Ekkor pisilte le először. Gondolom azért, mert izgatott volt, hogy megyünk, aztán semmi. Ezt még el tudom fogadni, bár bosszantó, mikor telibe veri a párnát, kispárnát és az ágyat is sikálni kell, meg szárítani. Gondolom vannak köztetek, akiknek ismerős e helyzet.
Szó mi szó. Egy hete van itt Masni, és eddig minden rendben volt. Szerencsére a pici nem kakál, nem pisil be, jelzi ha ki akar menni, így még örültünk is Neki. Szóval két kutya bent, együtt játszás, alvás. Viszont tegnap este, valamikor telibe verte az ágyat ágyneműstől, akkor vettem észre, mikor belefeküdtem arccal. Szofi eközben meg ott feküdt az ágyon, mintha semmit sem csinált volna. Csak akkor kezdett el lapítani, mikor látta, hogy belefeküdtem. Az éjszakát és a mai nap nagy részét a szobán kívül töltötte. Masnival nem volt gond.
Délutánra megenyhült a szívünk. Megint bejöhetett. Játék, meg a szokásos.....
Mondom a páromnak, megyek ágyazni. És erre tessék, vagy egy litert ráhugyozott az ágyra. Ma este ismét kint alszik, de erősen gondolkodom, hogy ki lesz tiltva a szobából örökre.
Mi lehet a gond? Foglalkozva ugyanúgy van vele, mint eddig, nem teszünk különbséget a két kutya közt. Nem féltékenykedik, nincsennek is erre utaló jelek. Csak a hugyozás úgy, hogy egy hétig semmi gond nem volt előtte.
És a pofa amitől a legnagyobb megszidás alatt is mosolyt rakok a gazdi arcára! Itt kemény ujjal mutogatás van a kutya felé hogy rosszcsont volt hogy engedély nélkül beviharzott a hátunk mögött! Aztán nagy következetesen az ilyen megszidás mindig röhögésbe torkollik!
Sziasztok, egy gyors kerdes. Lehet 10 honaposan egy tacskonak meg tejfoga? Hetvegen jatszas kozben "kitort" egy foga Vacaknak. Probaltam megkeresni honnan hianyzik, de -egy hogy nem igazan engedi, h jol szemugyre vegyem a fogait, - ketto hogy nem latok hianyt sehol. Vannak viszont meg egeszen picinek (rovidnek) tuno fogai - legalabbis a kitort foghoz kepest.
"....kezd előtörni a vadászösztön és a követő magatartás."
Érdekes, ez nem törvény.
Rudika tacskó volt, a javából. Nem keverék, nem korcs... hanem valódi tacskó.
És mégis olyan volt a habitusa, mint Süsü-nek, a sárkánynak.
Soha nem bántott volna egyetlen élőlényt sem - pedig miközben évekig velünk élt a természetben, lett volna alkalma egerészni, békázni, meg ki tudja mik vannak még itt - de ő soha, egyetlen élőlény ellen sem mutatott semmilyen agresszivitást.
Ilyen volt az apja is, akit egyszer egy fürdőkádba rekedt egér megfogására buzdítottak - de az megszagolta...és békén hagyta.
Persze, volt nekem 2 tacskó-lányom - akik éjszakákat virrasztottak akár csak egy egér-szag okán is... és (mondanom sem kell) - tálalták is prédát, rendesen.
Lehet, hogy ezek is olyanok, mint az emberek? Ki ilyen, ki olyan? :-))))
Érdekes tapasztalni, hogy Katicából, (így 6 hónapos kora után) hogy kezd előtörni a vadászösztön és a követő magatartás. Az orra mindig a földön, ás, úszik és az erdőben egy egeret is fogott. Továbbá, hogy ha rendszeresen és rendesen ki van mozgatva és játszatva, akkor milyen engedelmes, figyelmes, kezelhető kutyus. Természetesen borzasztóan határozottnak és következetesnek kell lenni vele, de (azt hiszem) pont ennek a nevelésnek köszönhetően még erőteljesebb a ragaszkodása a családhoz.
Sziasztok! A tacskónk most volt 7 éves és 1,5 hónapja műtötték tacskóbénulással. A műtétre még négy lábon ment ne, de ki már csak ölbe tudtuk hozni, a hátsó két lába lebénult. Szép lassan javul, de lábra még nem áll. Szeretnék segítséget és ötleteket kérni olyan gazdiktól, akik kedvencének volt már tacskóbénulása és átélték a műtét utáni hosszú rehabilitációt. Köszönöm!
Sziasztok! Most néztem zsebinek a kis könyvét, ugye tavaly év elején megkapott májusig minden oltást amit kellett, a veszettséget is, majd év végén a féléves ismétlő oltást amit csak az első évben kell duplán, idén milyen oltásokra van szüksége!? Melyikeket kell évente adni!? Köszi!
Sziasztok! Az első tacsink nem is volt igazán fajtatiszta, Pesten jártunk és az Erzsébet hídon szedtem össze, mert az autók között akart átmenni egyik oldalról a másikra (kölyök volt még, az állatorvos szerint 6 hónapos)...megálltam, félénk volt, egy párizsi szelettel sikerült az autóba csalogatni (volt dudálás bőven). Ő 15 éves koráig élt velünk (valami törpe tacsi és egyéb kistestű keveréke lehetett, mivel küllemre, színezetre tacskónak nézett ki, azonban kicsit hosszabb volt a lába és rövidebb a teste). Okos,gyorsan tanuló kutyó volt és végig hűséges társ (még a Zemplén 50km-es teljesítménytúrát is végig gyalogolta velem). 3 éve halt meg szegényke, már szinte mindenhol ezüst volt a szőre, ahol eredetileg cser volt (fekete-cser volt eredetileg). Sok mindenre megtanítottuk egymást az évek alatt, így mikor elment, nem akartunk egy ideig új kutyát. Ez év elején érett meg a gondolat a családban, hogy jó lenne ismét egy tacskó. Sokat nézelődtem, hogy honnan, miként (itt is olvasgattam), végül egy szimpatikus családra esett a választás. Nekik először egy standard szuka volt, de nem akarták ivartalaníttatni, így 2 éves kora előtt vásároltak egy idősebb (3 éves) standard kant is (messziről, hogy nehogy gond legyen). Mindkettő rövid szőrű fekete-cser színű. Mikor összeszoktak, jöhettek a kölykök...Láttam az apát, az anyát és az egész almot is, csodálatosak voltak, nehéz volt dönteni, végül a kiskutya választott minket (titkon reménykedtem is ebben). Most a kislány 4 hónapos, gyönyörű és tanulékony, mint az elődje (bár kicsit makacsabb). Sokat rosszalkodik (nagyon sokat) és gyakran jön velem vad terepekre (hetente 3-szor-4-szer, ha időm engedi) túrázni. Ezt szereti a legjobban. Futni, ásni, keresni...stb. Már 3 hete szobatiszta és semmilyen nevelés nem okoz gondot (igaz, hogy kell türelem is hozzá). Így 4 hónapos korára megy a behívás, a marad, a fujj és az ül parancs. Érdeklődő, játékos, barátságos az emberekkel és más kutyákkal is (bár némelyiknek kicsit sok az a rohangászás, amit Ő művel). Az Ő neve is Katica lett (mivel annyira hasonlít az elődjére...temperamentumban is).
Mind a két pofa megtalálható nálunk is :D az utóbbit néha követi egy jó órás "nem nézek rátok elhagyom magam" hiszti! Aztán meg csörög valami zacsi azt hisszük jön a juti, egyből felébredünk! :)
Martinka fele a Simararing leágazás környékén 2 törpe tacskó "bandázik" napok óta, egy anya és kb 7-8 hónapos fia. Enni, inni minden nap adok nekik, egy üres telken húzták meg magukat, de igen jó lenne ha valaki be tudná fogadni ezt a 2 bokáig érő óriást. Kicsit bizalmatlanok, félnek, de ennivalóval motiválhatóak, engem már nagyjából megismernek. Teljesen esélytelen, hogy kevés időre is befogadjam őket az 5 kutya mellé, ezért a víz és ennivaló a maximum amit tudok nekik adni. Igazából nem zavarnak senkit, de mint mindenhol ott is vannak "rendes" emberek, ezért minél hamarabb megoldást kellene találni az elhelyezésükre. Elérhettek itt vagy a 70/545 33 53-as tel.számon. A megosztásokért, és agyalásokért előre is köszi.
