Menet közben derül ki, hogy meddig kell leverni... én vályoggal vakolnám vissza, sok hosszú szalma bele. Alul ha beton van akkor a fal mellett azt is és zuzott dolomit a helyére kiszáradás után
Egy présház felújításába, kisebb átalakításába fogtam bele. A ház kisméretű tégla alappal készült, rajta pedig úgy látom, hogy tömésfal van. A kisebb helyiségben elkezdtem a falról lebontani a farostlemez burkolatot, hogy ki tudjon száradni a fal. Ennek a magasságáig (kb. 1,20 m) egészen le akarom majd verni a cementes vakolatot. Viszont még nem döntöttem el, hogy az e fölötti részt is leverjem-e (az elég jó állapotban van, viszont nem tudom, hogy nedves-e mögötte a fal). Véleményetekre lennék kíváncsi ezzel kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy sártapasztással és mészhabarcs vakolattal állítanám helyre a falat.
Esetleg lehetne másnak is statikai kérdése? :) Nekem konkrétan lenne, de nem biztos hogy feltétlen forum téma. Amennyiben lehet megkeres email-en? Természetesen ha szabad önnek ilyet?!
Mondjuk amin mèg gondolkodtam hogy a nedvesedès most ebben a nyálkás időben jelentkezett akkor ez simán lehet talajra amit felhuzott a betonon làbazat .Akkor viszont jó lenne rà az xps is.Viszont ami biztos hogy pogàcsàzva rakom fel a lègrès miatt.Ezek az ötleteim vannak mostanság, csak ugyvoltam vele hogy megosztom olyan emberekkel akik többet látták ilyet hátha húlyesèget csinàlnèk .Most hogy kibontottam a padlo alatt van vizszigetelès az biztos.Ès az is hogy sehol nem penèszedünk,kb kèt ève közetgyapot van a hàzon,amennyire lehetett lèlegzőre csinàlva..
Sziasztok!Làbazat szigetelèssel lennének gondjaim.Levertem a cementes làbazatot ami néhol nedves volt de nem mindenhol ,alatta tégla van kisméretű.Ha szàritó vakolatot raknèk rà plusz a baumit open therm nevezetű lélegző pàraàteresztő lapját az mennyire lenne èlhető megoldás?Xpst nem szeretnék mert ha van is minimális vizesedès valahonnan nem folytanàm bele a falba.Köszönöm az èpitő véleményeket.Egy ismerősöm egyszerű homok cement vakolatot javasolt kis mikropolal megvaditva.Erről is irjàtok màr meg mit gondoltok.köszi a válaszokat.
mutasd ki számítással, h "megfelel", akkor elismerem h a biztonság irányában hibáztam. (egy olyan kiváltóval, aminek a beépítési útmutatóját nem tartod be). statika nem arról szól, h a következő 10 percben nem dől össze valami
Igaz. A hozzászólásból és a mellékelt fotókból jól látszik, hogy mi is a fennforgás. :/ Az is jól látszik, hogy milyen terhek és hol nyugodnak a tervezett áthidaló fölött...
statikus vagyok, ebből élek, nem megyek börtönbe másért. és a hiradóban sem akarom látni h itthon összedől egy genovai híd (ami tervezői hibából indult)
kedves égető1: én statikus vagyok. nem tudom h tudod-e, de ez egy tartószerkezeti főfal, fölötte ráterhelő fafödémmel. amit te javasolsz, az életveszélyes és nem felel meg semmilyen statikai, és semmilyen, a termékhez tartozó nyilvánosan elérhető beépítési útmutatóknak sem. senki ne hallgasson erre a bejegyzésedre!
beton és vályog találkozásánál páralecsapódás lesz ami megeszi a vályogot. szerintem ne betonozz.
én nem akarok a továbbiakban konkrét statikai kérdéseidre válaszolni, mert ha rádszakad a ház (mert csak félig hallgatsz ránk), akkor engem is meg...hatnak. hivj ki egy közeli statikust, majd ő felvállalja a felelősséget és ő részletesen megmondja h mit hogy kell
igen, bontsd ki. (képeket nem néztem). amit betettél, az még nem áthidaló, csak az áthidaló alsó, húzott része. kell fölé valami, ami a teljes kiváltón belüli erőjáték nyomó részét felveszi (tégla vagy beton, de a vályoghoz a beton egyáltalán nem ajánlott).
lásd: porotherm A12 kiváltó műszaki és alkalmazástechnikai útmutatója
Ez már az eső után köpönyeg állapot, mikor is a nem elég alapos utánajárást követi a kései tűzoltás. Lehet, hogy jobban jártál volna pár 12x10-es fa gerendával, mert az nem annyira kényes a kivitelezés során előforduló 'bakikra'. De már mindegy is.
Valóban írták, de azt nem hogy milyen festék legyen. Bármelyik színezőt nézem mindben van diszperziós adalék. Én igazából konkrét márkát vagy fajtát szeretnék tudni ami biztos hogy jó.
A habarcs nem tartószerkezet. Az áthidaló fölé mindenképpen olyan felmenő szerkezet kell, aminek van tartóképessége - ez lehet betonozás (ezt nehéz jól megcsinálni, mert ha nem egy új fal készül,hanem egy meglévő falba akarsz betonozni, azt nehéz úgy tömöríteni, hogy jó is legyen), - de jobb a tégla.
szerintem itt az ideje h hivj egy statikust.. érzékeny anyagú főfalban csinálsz kiváltást hozzáértés nélkül.
de a kérdésedre: jellemző előregyártott kiváltók:
1) önmagában teherviselő, elemmagas (min. 20-25cm magas), falszélességű (20-30cm széles), belül már kész=teherviselő vasbeton maggal.
2) önmagában teherviselő, elemmagas (20-25cm magas), vékony kiváltók (kb 7-10 cm széles) (több kell belőle egymás mellé).
3) önmagában nem teherviselő, csak 5-6 cm magas, 10-12cm széles, csak a húzott vasalást (de körbebetonozva) tartalmazó belső maggal. Ennek kötelező része a felső nyomott öv helyszíni ráépítése (km. tégla, beton, v. bármi ami bírja a vízszintes összenyomást (statikus megmondja)). Amíg nem szilárdul meg a ráfalazás (nyomott öv), addig alá kell támasztan a kiváltókati!!
Oltott mésszel szeretnék meszelni. Az lenne a kérdésem hogy mit tegyek hozzá hogy ne legyen annyira vakító fehér? Ha színeset szeretnék akkor milyen színezővel érdemes színezni ami nem tartalmaz semmilyen légáteresztését gátló anyagot?
fillérekért tudsz bérelni szabályos födémtámaszt.. erre találták ki. (google: peri láb, doka láb)
ez nem zárja ki, h a konkrét elképzelésed ne lenne jó (bár lehet benne óriási buktató is = kibicsaklik), de a hidr. emelőt csak az emelés idejére terheld, aztán ékeld ki a kiemelt állapotban. a nagy veszély, hogy mint oszlop omlik össze, mert lehet benne egy "csukló". így én nem javaslom ezzel a kisérletezést, ha nem értesz hozzá. tényleg olcsó a födémláb bérlés, autóba befér, szinte egyedül össze tudod rakni
Mivel látom, hogy hasonló a téma, így szóvá teszem a problémámat.
Kb. 3 éve pofozgatok egy volt disznóólat. 4 "állásos", azaz 4 alacsony ajtós épület volt. Tetőt levettem, válaszfalakat kivettem. Így lett egy kb. 7,6* 1,9 belméretű épület. A válaszfalakból kijött anyaggal megemeltem a főfalakat. Utána betonkoszorút is kapott, meg rendes tetőt. A 4 kisajtó helye is be lett falazva és a másik oldalon kapott egy nagy ajtót, meg egy boltíves ablakot.
Most bevakoltam kívülről. Szóval, pöpec minden, DE!
Annak ellenére, hogy utána olvasok mindennek, mégis lehet el lett hibázva szerintem, mert a vakolás Interproject uniputz-al történt. Az eladó is azt mondta, hogy jó ez hozzá, meg rá is van írva, hogy páraáteresztő.
Belülről saját vályogmaradékkal lesz bevakolva. Kívülről már csak meszelve lesz.
bárhol vizesedés van: azonnal javítsd (pl. eresz, tető)
hőszigetelni lehet, de naygon kell vigyázni az anyagválasztással és a párarétegrenddel.
ha födémgerenda is terhel a nyílás fölött, akkor erősen javasolt egy statikus.
bérelj ideiglenes födémtámaszt (kombiautóba befér, egyedül is összerakható). pl PERI DOKA, stb.. ezekkel tehermentesíteni tudod a falszakaszt (2-3mm födémemelés)
vályog nem szereti a koncentrált terhelést (kiváltó), ezért kell teherelosztó alá. de akár csinálhatod fából is (nagy keresztmetszetű ajtótok = tartóoszlop) kétoldalról, szakaszosan
Sziasztok. Hodályok bontásából származó 2x1méteres nádpadló, a bontásért cserébe ingyen elvihető. 650 m2 5cm vastag. Ha valakit érdekel keressen 06309057298
Nekem még sikerült "jo áron" hajopadlot (cca 2500 Ft/m2) nutosat vennem 21 év elején.Mindenképp beterveztem a látszo zuzalékos hézagot , igaz homok helyett liapor 4-8-as lesz a párnafák között. Sztem a talajpára ezzel a megoldással is kitalál.
(abszulúlt egyetértek, a colos deszka jobb választás, de az ára már régen nem harmada. Gyalulatlanul a BC 19mm-es hajópadlóval van partiba, gyalulva meg az AB-vel:( négyzetméterre vetítve persze, köbölve kb. harmadával olcsóbb.
Igen, átengedi, de az nem ugyanaz, mintha egy résen keresztül szabadon kiáramlik a pára. Ha téglát teszel a résbe a fal mellé, akkor azon a pára, a nedvesség úgy megy át, hogy átáztaja a téglát, majd a felületén felül eltávozik. Igen ám, de mivel maga a tégla is nedves lesz, az a falat is nedvesíti. Hidd el, nem kell eltakarni a rést ilyennel.
Hajópadlónak egyszerű, sima gyalult erdei fenyő deszkát. Az a legolcsóbb és mindenhol kapható.
A különféle drágább faanyagok hajópadlónak történő felhasználásának semmi értelme. Amikor azt hallom, hogy kopásállóbb, meg jobban bírja a használatot, mindig megkérdezem: mivan? krosszmotorral akarsz a hajópadlón driftelni? vagy naponta tologatod a ruhásszekrényt rajta?
Nem.
Mezítláb, zokniban, jobb esetben papucsban közlekedsz rajta. Arról nem is beszélve, hogy általában (mindig) szőnyeg is van rajta... Mi a fenének kell kopásállónak lenni?
Láttam már 60 éve letett hajópadlót - akkor se borovifenyő, de vörösfenyő, se tölgy, se más faanyagot nem használtak padlónak, kár is lett volna költeni rá, hanem a sima, legolcsóbb erdei fenyőt.
Úgyhogy a legolcsóbb, egyszerű gyalult fenyődeszkát...
Köszönöm a választ! Úgy tudom, hogy a mészhabarcs "fuga" is átenged annyi nedvességet, ami szükséges lehet. Illetve azért javasolták nagyméretű téglát a fal mentén, mert az a fajta tégla felveszi, de ki is engedi magából a nedvességet.
Hajópadló: kicsit el vagyok veszve a faanyagok közt és az áraik is túl nagy szórásban vannak. Milyen fából érdemes vagy kell lennie a gyalult deszkának?
Meg lehet szépen is csinálni, láttam már olyat. Sőt, kifejezetten mutatós. Úgy érdemes lerakni, hogy a szellőzőrés mellett egy szegélysort alakít ki az ember, azzal zárja le magát a burkolatot. Mutatok két fényképen egy téglaburkolat melletti szellőzőrést. Építés közben és végleges állapotban. És nyugodtan porszívózható,a hogyan azt előttem is leírták.
De ne feledd, hogy lakószobába ritkán rakunk hidegburkolatot: oda melegburkolat kell - és ebből a sima, hagyományos, párnafára és homokba rakott hajópadló biztosítja a szellőzést (ha nem nútféderes a hajópadló anyag), tehát nem kell szellőzőrés.
Teljesen érthető és logikus, amit írsz. Műszakilag is értem, azonban nem túl esztétikus pl. egy lakószobában. Nem tudom, hogy erre kitaláltak-e már valamit. Tisztán tartása is problémásnak tűnik nekem.
Azt írod, a hajópadló a jelenlegi árak mellett nehezen kivitelezhető lenne. Már bocs, de a betonozás, és aztán a padlóburkolat elkészítése sokkal drágább, mint egy egyszerű, párnafára helyezett hajópadló. De nem a "szakboltokban" kapható "hajópadlónak" nevezett anyagra gondoljál, hanem sima gyalult colos deszkára.
Ez sokkal jobb: harmadannyi az ára, mint a "hajópadlónak", a vastagsága legalább másfélszer annyi, mint annak (25 mm a 12-17 mm-rel szemben), és ami a lényeg: a közöttük lévő rés engedi szellőzni a párát. A nútféderes "hajópadló" pedig nem.
A betonozás is megoldás, de...
nem kell 10-15-20 centi rés: max 8-10 cm elegendő. De ha ezt a rést letakarod téglával, akkor - már bocs a kifejezésért - adtál a sz@rnak egy pofont: a rés akkor már nem rés. A résnek ugyanis az a funkciója, hogy engedje eltávozni a párát, amit a beton a fal felé nyom. Ha ott tégla van, akkor nem távozik el, azt hiszem, ez logikus.
Az ilyen szellőztető réses padlómegoldásnál mindig hidegburkolatot rakunk. A melegburkolat (értsd: hajópadló, parketta, stb.,) ugyanis fából van, és a kiáramló pára a fa szélét illetve a fa végét (bütüjét) tönkreteszi. Meg lehet esetleg oldani, hogy műanyag van valamilyen nem rozsdásodó szegélyt raksz mellé, de ez egyrészt randa, másrészt meg én még nem láttam ilyen megoldást, nem tudom, mennyire hatásos.
Tehát: szellőzőrés 8-10 cm, és hidegburkolat.
Ja, és ami fontos: a rést mészkőzúzalékkal vagy dolomit zúzalékkal töltjük fel, mert azt nem szeretik a rágcsálók, csúszómászók. Nem kaviccsal... mészkőanyagú zúzalékkal.
A fentiek miértjéről és hogyanjáról itt olvashatsz:
A kőporos vakolatot azért érzed száraznak, mert nem engedi át a falból a nedvességet, magyarán nem engedi szellőzni. A falad ezért (is) nedves, feltorlódik benne a nedvesség. Az, hogy ez még a fal külső rétegeiben nem jelent meg, csak idő kérdése. De műszerrel megmérted már?
Minden "modern" vakolóanyag csak növeli ezt a zárás - ha cementes, akkor pláne.
A kőporos vakolatot el kellene távolítani és mészhabarcs vakolatot tenni a falra.
Egy korábban nem megfelelően felújított vert fallal rendelkező, alap nélküli házat próbálunk felújítani. A helyiségek aljzata okozza a legnagyobb fejtörést. Korábbban egy szakértőtől azt a tanácsot kaptuk, hogy betonozzuk le, a falak mentén hagyjunk el 10-15-20 cm hézagot (ahova ugye sokan kulékavicsot tesznek), mi ide téglasort gondoltunk. Melyek azok a téglák, amik mészhabarcsba ültetve kellőképpen megadják a lehetőséget a falak felé húzódó talajpára távozására? Ki, mit javasol? Tudom, hogy a legjobb lenne a hajópadló, de a jelenlegi árak mellett ez elég nehezen kivitelezhető. Hogyan kell ezt a téglasort elképzelni? Esetleg csinált valaki már ilyet? Képeket szívesen fogadnék hasonló megoldásról... Ugye, ha a helyiségek "közepe" betonozva lesz, akkor hidegburkolat is mehet arra a részre, pl egy "burkolatváltást" ilyenformán hogyan kellene megoldani?
Sziasztok! Tanácsra lenne szükségem. Minden hozzászólást megköszönök. Vályogfalú présházat újítok fel. A fal belülről valamennyire át van nedvesedve a pincéből felfelé áramló nedves levegő miatt. Ezt megfelelő szellőzés kialakításával meg fogjuk szüntetni. A kőporos vakolat, és alatta a fal az épület külső részén teljesen száraz, tehát a kőporos vakolat jól vizsgázott. Az lenne a kérdésem, hogy rá merjünk-e vinni 2 cm vastagságban Vaporex Goldmix falszárító adalékkal, kevés cementtel új vakolatot. A cél az lenne, hogy esztétikusabb és könnyebben meszelhető legyen. Köszönettel, Pál
Két dolgot mindenképpen: tegyetek rá valamilyen mozgásmérő jegyet (gipszpecsét, cigarettapapír ráragasztva), és figyeljétek, hogy mozog-e (ha elreped a gipszpecsét, vagy elszakad a cigarettapapír, akkor igen).
De a másik, ami fontosabb: hívjatok ki egy statikust, aki megvizsgálja és megmondja, mit kell, mit lehet csinálni.
Ja amikor a padlásom saraztam, akkor az az anyag olyan jól kenhető volt. Minden hézagot kitöltött, de azért a réseken keresztül a nedvesség nem csorgott le. Ha mégis kissé hígabb lett volna, na arravalók voltak a rések közé tett újságpapírok.
Aztán úgy 3 -6 nap alatt megszáradt... durva melegek tudnak lenni egy padlástérben.
A belsö falak mentén meg kéne szüntetni , hogy a beton padlo hozzáérjen a vályoghoz cca 10 cm szélességben. A beton vastagsága +amennyire lehet mélységben kivágni a betont és kiszedni a földet, majd zuzalékkal visszatölteni.Ezzel meg lenne akadályozva , hogy a beton alol a pára a vályogfalnak "csapodjon" és megszünhet a vizesedés.
Köszönöm szépen a segítséget a glett receptrúrájával kapcsolatban, kiprobáltam 2 fajta verziót is.
Az egyik amit linkeltetek a kevés gipsz és mész keveréke illetve megpróbáltam a finomra szitált homok és áztatott higított mész keverékét is, próbaglettelés formályában.
Jövöhéten meglátjuk milyen lesz ha kiszárad.
Viszont volna egy égető problémám amiben remélem tudtok segíteni, a hétvégén volt nálunk megnézni a házat egy vályog specialista.
Végzett méréseket, felületi vizsgálatokat, és amit én jónak hittem [mivel tapintásra kemény nem omlós vizes tapintású] főfalak teljesen vizesek, a mérőműszerek 100%-os viztartalmat mutattak kb 1.5 méteres magasságig utána csökken 80%-körülire, de viszont a házban lévő fa ajtó tokok, küszöbök nedvesség tartalma meg elfogadható szinteken mozgott.
Az úr azt tanácsolta hogy injektálásos technológiával vizszigeteljük le a falakat de sajnos erre jelenleg nincs keretünk és mostanában egy ideig nem is lesz.
Lehet hülye kérdés de tudnátok ajánlani valamilyen módszert, technikát hogy lehetne kiszárítani a falakat a lehetőségekhez képest a leggyorsabban?
Rövid története ami szerintem befolyásolhatta:
A házat 40 éve nem lakta senki csak üresen állt, de ahhoz képest egész jó állapotban van, csak saccolni tudom de nagyjábol 100-150 éves lehet.
Csatorna a ház eddigi élete alatt nem volt rajta, már megvásároltuk de még nem volt rá alkalmas idő hogy feltegyük [ hétvégére mostanában vagy orkán erejű szél lett vagy eső ami meggátolt benne], illetve tavaly mikor a szennyvizet vezettük be a házba akkor sajnos a ház mellett lévő nyitott árokba [kb 1 napig lehetett úgy aztán visszatemettük/döngöltük] esett egy kisebb mennyiségű zivatar ami szerintem megintcsak nem tett túl sok jót a háznak.
Kutató árok alapján változóan 30-50 cm között van az alap mélysége, belülről a szobák betonosak.
Ha esetleg valaki tunda segíteni azt hálásan megköszönném!
Ha a fal alatti vízszigetelés rendben van, akkor nem fogja ledobni.
Mészglettnek én a Baumit Klímaglettet vettem, könnyű használni.
Ha hétvégén nem felejtem el, akkor majd megkeresem és megosztom a saját vakolóhabarcs receptemet. Muszáj voltam próbálgatni a különböző arányokat, mivel sokszor megrepedt a vakolat. Az utolsó változat már bevált. :)
Köszi a segítséget, kipróbálom az általad írt arányt a hétvégén hogy szuperál.
Egyébként a nappali java része azzal az eleggyel lett felvakolva amit irtam is [1 rész mész,4 rész homok, 0,25 cement] remélem annyit tud majd szellőzni hogy ne dobja le magáról mert nem szeretném ha a vakolat vagy maga a falszerkezet károsodna.
Esetleg a mészglett receptúráját nem ismered véletlenül, mert ahány cikket illetve leírást olvastam annyi féle képpen írják le, de nem szeretném lezárni a falakat véletlenül sem így nem mertem még próbálkozni hogy valyon mi lenne a megelelő arány.
Nem feltétlenül nehezebb vagy nem sokkal. Kérdés mi volt fent korábban, mit bir a szerkezet. Mi a tatai helyett raktunk terran synust. Az elobbi 38kg/m2 az utobbi 42 kg/m2. Par szarufa lett megerősítve meg új fogoparok mindenütt.
Köszönöm a válaszokat! A vége végülis az lett, hogy bementem személyesen a tüzépre, mert telefonon csak a melléduma van. (személyesen is), kiderült, hogy nem volt kezelve, de "nem lesz annak semmi baja" és ment a győzködés, hogy "többen is így szokták elvinni", utólagos kezelésnek ők is a tetol fb-t javasolják, viszont ezt 3 évente meg kellene ismételni "de jólvanaz 5-nek is". Micsoda véletlen, hogy náluk pont lehet kapni... :) Meglátjuk, az utólagos kezelés mit ér, még gyűjtöm az információt. De erre úgyis nyáron tudok csak sort keríteni.
Fogalmam sincs, viszont már jó pár éve előírás. Csak épp a vállalkozók tesznek rá. Amúgy te - mint magánszemély, nem is tudnád beszerezni a szükséges szereket.
"Legközelebb, mielőtt a tónak ugrasztanak, nézz utána a dolgoknak." - igen tudom, ezért is kérdeztem, hogy utólag lehet-e kezelni valamivel a fát vagy hagyjam most már így fenn? -tudom, már akkor akarom oltani a tüzet mikor már csak a hamu van- késő bánat, én sem figyeltem oda. Ér valamit a kenceficézés egyáltalán?
Én egy vödörnyi mészhabarcshoz egy spakli cementet szoktam rakni, de csak azért, hogy jobban húzzon. Cement nélkül is meg fog az kötni, csak lassabban. Amit eddig bevakoltál, azt már ugyan le ne verd. Legalábbis szerintem.
Többnyire az eladóknál kellene gombaölőzni (nem pedig impregnálni). De ez az egész macerás folyamat, sok vegyszer engedélyköteles, ect. Legközelebb, mielőtt a tónak ugrasztanak, nézz utána a dolgoknak. Rengeteg leírás, videó terjed a neten, amiből lehet és érdemes tájékozódni. A betoncserép miatt meg ne aggódjál, jó lesz az - feltéve, ha régen nem nádból volt a tető, hanem cserépből.
Új vagyok a fórumon, Jelenleg egy kis 85nm-es vegyesfalazatú vályogházat újítok épp, jelenleg olyan formában, hogy tetőcsere zajlik. Mivel nem vagyok szakértő a témában, így tanácsot kérnék, új tetőszerkezet most került fel a házra, viszont úgy kértük, hogy megbíztunk egy vállalkozót, nincs teherautónk ahhoz, hogy akár az anyagot kihozzuk a tüzépről. A fát elvileg itt kellett volna a háznál impregálni, én nem látom zöldes árnyalatúnak a fát, a vállalkozó azt állítja, ezt a tüzépen kellett volna elvégezni, (pedig erre nem fizettünk a tüzépnek) ezt utólag lehet vagy érdemes impregnálni? Illetve betoncserép került fel, úgy tudom ennek a legnagyobb a súlya, de más házakon láttam már szintén betoncserepet, nem okoz gondot vagy kell ennél az anyagnál valamire figyelni?
Nemrég került elém ez a fórum, de éppen témába vágó mivel nemrég vettünk párommal egy vályogfalazatú házat , és egy olyan kérdésem volna hogy sajnos vakolás elött még nem ismertem a vályog fő tulajdonságait de annyira emlékeztem hogy meszes vakolattal szokták bepucolni, így a belső vakolat réteg a következöképpen alakult: 4 rész homok 1 rész oltott mész 0,25 rész cement elegye rabichálózásra került fel.
Az volna a kérdésem hogy valyon elégséges lehet e vagy teljesen rossz úgy ahogy van és inkább kezdjem előről?
Nalam mondjuk a fal alja nagy kő es csak kesobb valyogtegla, abba tudok rogziteni. De talan valyogba is megoldhato. Kesobb ha ala kerul az xps, nem csak a sin tartja a sulyat, sot igazabol ez sztem ahogy neve is szol, indito profil, ha mar neghuzott a ragaszto illetve megvan a mechanikai rögzítés, nincs tartofunkcioja. Az mar reg rosz ha a sinnek kell tartania a szigeteles súlyát.
A regi posztok kozott valaki mar kiszamolta mennyivel kell tobb nad mint gyapot ugyanahhoz a hatashoz. Emlekeim szerint 2-3*. Szal 5 centiert kár neki állni.
Nem tudom, hogy elegendő e az 5 cm. Nagyon bepelenkázni sem szeretném a házat, az se jó. Az 5 cm felkerül márciusban, ha az időjárás engedi. Tesznek jó lesz, hogy mennyit ért. Ha úgy ítéljük meg, hogy kevés, akkor még vakolás előtt fel lehet tenni még egy réteget.
Egyébként milyen vastagságot tennél fel Te? Vagy van tapasztalatod a nádszigeteléssel kapcsolatban?
Nem tudom, hogy ezt a sínt mennyire bírnám a vályogtéglába stabilan odacsavarozni! Ezért gondoltam a mellé alapozás+tégla. Az azért erősebben tartaná. Bár ezt sem tudom, hogy mennyire mozogna, ha táblánként 5-6 db szöggel van felfogatva.
Miert nem hasznalsz inditoprofilt, sztem kevesebb pénz, ido es munka mint mellé betonozni. En tavasszal tervezem megcsinálni a külső szigetelést, kozetgyapottal. A labazat xps-t kap, mas oda sztem szoba se johet mert nem vízálló.
Ezt a hőhidat megtudom szüntetni, ha a homlokzati falat leszigetelem. Szigetelés anyaga nádpadló, 5 cm. A 26042-es hozzászólásomban van a "Móricka" rajzom. Ezen látszódik, hogy nincs beton alapom, csak tégla. A homlokzati hőszigetelést (nádpadló) levihetem a vízszigetelés alá, vagy nem? A vízszigetelés alatti részt, lábazati hőszigeteléssel tudom/szabad szigetelni? A lábazati szigetelés lemehet a terepszint alá? Én a következőként csinálnám meg ezen fal hőszigetelését. Ha rosszul gondolom szóljatok.
Vízszigeteléstől felfelé nádpadló. Vízszigetelés alatt XPS lábazati hőszigetelés. Ez az XPS a legalsó sor téglától (ez a terepszint alatt van a földbe) a vízszigetelésig tartana 5 cm vastagságban. Ezt követően felfelé a nádpadló jön a cserépig.
A nádpadló súlya miatt gondolkodom, hogy a meglévő alap mellé egy keskeny csíkban beton alapot kiöntök. A beton alap és a meglévő tégla alap közé a betonozás előtt 2 cm szigetelő anyagot teszek, a külső hővezetés megszüntetése miatt. Az új beton alapra vízszigetelés, majd egy-két sor kis méretű tégla. A téglára már rámerném ültetni a nádpadlókat. Így elkerülhető lenne az esetleges mozgása a nádpadlónak.
Az mitől lehet, hogy a szobában a fal mellett főleg a sarokban hideg a padló? A faltól a szekrény el van tolva 0.5 m-t és így is a szekrény hátoldala alulról felfelé ritkán penészesedik? A szerkény 5 cm-es lábakon áll, tehát a levegő jár alatta. Elképzelhető lehet, hogy a 26042-es hozzászólásban a rajz alapján a külső betonjárda kb. 40-50 cm széles, "bevezeti" a hideget a tégla alapba és az meg átadja a beltéri aljzatbetonnak? Ettől lehetséges lehet, hogy ott süt a hideg a padlónál?
Ezen fényképekből elég kevés dologra lehet következtetni. Nem látszanak rajta azon tényezők, amik a fal mozgását okozhatják. A vasalás+habarcs helyett meg használhattok nyugodtan PUR habot is, kábé ugyanannyit fog érni, azaz semmit. De legalább olcsóbb és megoldás. :/
Érdemes megszemlélni azt, hogy nem-e éri sok csapadék az adott falszakaszt. Látatlanban csak ennyit tudok javasolni.
a kép le maradt 