Ha az 1715-ös összeírás Adózók cellájába beírod, hogy 'Magyar', 128 települést találsz, ahol Magyar névvel adózó összeíratott. S ez az Abaújtól Zaláig, Bihartól Győr vármegyéig átfogja az országot. Arra mutat, hogy tipikusan, nem egy családra vonatkoztatva, hanem jelenségként állítható, hogy gyakori az, hogy egy idegen ajkú közösségben magyar vagy magyar közösségből beköltöző egyént magyarként azonosítanak, s ekként neveznek el a többiek, a nem magyar közösség tagjai. Legyen ez tót, horvát, vagy német. Nem kell annak külföldnek lenni. A fenti összeírás időszaka még a hódoltság utáni nagy betelepítések előtti, de már egyéni migrációval bőven jellemezhető időszak. Ha igazán érdekel, nézd át mindegyiket, s találsz a 128 között olyan települést, ahol ezek a 'Magyarok' 'idegen' közösségben élnek. pl a 88-as Felsőróna (Máramaros) Az, hogy az 1715-ös összeírásban mely településen él, nem jelenti, hogy ott hívták először Magyarként. S az 1715-ös összeírásból meríteni esetünkben nem is reprezentatív mintavétel, mert nem fedi le a társadalom egészét - "csak" a 'nagyját' :)
Még annyit, hogy az apanevünk csak egy név a sok közül, amit őseink viseltek (minden generációban duplázódik, azaz 25 évet alapul véve egy generációnak 200 év, ami ilyen mértékben nem nagy idő, 8 generáció = 256 név. S csak 1, az amit ma viselünk:)
Amit beírtál, köszönöm. A nyelvész-részt nem -érintő megjegyzéseidet kevésbé, és azokra sajátmagadat idézném: "Tudod mit? Találd ki!"
Eszerint a bő és érdekes nyelvészeti részt, azt mind
ki lehet találni?
Te legalábbis kitaláltad - magadtól?
---- Én szégyenkezve bevallom, én nem tudtam, nem tudtam volna, sőt - a Google kevés és nem továbbvivő adatai után - ugynis én is rákattintottam - egyáltalán nem tudtam volna továbbmenni.
Sőt, úgy tudtam, hogy a magyarországi cigányoknak semmiféle cigány nyelvi eredetű családnevük nincs... A kötelező családneveket Mo-n kb. II. József idején adták nekik... no aligha "cigány nyelvű" családneveket.
Semmi mást és többet..., tudod mit? Nem tudtam volna kitalálni...
Külföldön (mi számít külföldnek?) nem nagyon ragad az emberre a Magyar név, inkább az Unger, Ungerer, vagy ilyesmi - ez pedig nemcsak a magyar etnikumúra vagy magyarul beszélőre ragadhatott rá, hanem bárkire, aki a Magyar Királyság területéről pl. Csehországba költözött. Havasalföldön pl. azokat az egyébként román etnikumú telepeseket és leszármazottaikat nevezték Ungureannak, akik a XVIII-XIX. században Erdélyből (pl. Fogarasföldről) valami miatt csoportosan átkeltek a Kárpátokon és ott alapítottak új falut maguknak.
Azt viszont el tudom képzelni, hogy valaki a Magyar Királyság területén, magyarul beszélő népesség közé idegenként úgy tudott beköltözni, hogy őt magyarként azonosíthassák. A területi és jogi alapú identitásképzés mellett párhuzamosan mindig működött egy nyelvi-származású alapú is. Ha pedig egy közösség fel is cserélte a korábbi nyelvét mondjuk a magyarral, attól általában még megmaradt egy másságtudata, amit pont az állandóan újratermelt különbözőségek megtapasztalása segít fönntartani. Tehát lesznek olyanok, akik hozzájuk képest magyarnak ("magyarabbnak?") minősülnek. Ha én egy dunántúli sváb faluba költöznék, a Rézi néninek örökké csak "magyar" maradnék, akkor is, ha ő a Németországból hazalátogató Franci bácsival történetesen magyarul beszél és együtt szidják a németeket.
Ha korábban nem is (biztosan korábban is), a XIX. század elején már jócskán voltak olyan falvak, ahol a lakosok használták a magyar nyelvet, de magukat nem tartották magyaroknak. Például a Szatmár, Zemplén, Szabolcs megyében (és Ugocsa megye nyugati részén) élő görög katolikus ruszinok vagy a szatmári svábok. Ezek a környezetükben élőkre hivatkozhattak "magyar"-ként és ha a falujukban csak néhány ilyen magyar nevű, származású, viseletű, esetleg más vallású és a magyaron kívül máshogyan nem is beszélő család élt, praktikusan elnevezhették őket Magyarnak.
Mostani, gimnáziumi magyartanárnőm vezetékneve Magyar és egyszer érdekességként megjegyezte, hogy nem tud betelepült felmenőkről, nagyon rég óta él Magyarországon a családja, szerinte mindig is itt éltek és magyarok. Kérdésem az, hogy miként alakulhatott ki egy teljesen magyar családnál a Magyar név, mint megkülönböztető jelzés? Esetleg külföldön ragadt a családra anno és amikor visszajöttek, már ezt a nevet használták?
Ja és mennek még az angol és a francia családnevek is, én legalábbis ilyen gyűjteményekkel rendelkezem, pusztán kedvtelésből (közben -sajnos?:) - a világhálóra is fölkerültek igen jó források). Ha azonban a mai magyar családneveket vesszük, megállapítható, hogy többségük magyar nyelvi eredetű vagy legalábbis magyar nyelvi fejlemény. Bizony ezeknél is gyakran szükség van a nyelvtörténeti és/vagy kultúrtörténeti magyarázatra.
Tévedtem és örülök, hogy megtaláltad a név eredetét nyelvismeret nélkül is. Én annyit tudtam tenni, hogy megnéztem a Google-t és egyrészt azt láttam, hogy a név viselői Heves és Pest megyében élnek és valamely cigány szervezet képviselőjeként kerültek föl a világhálóra (feltehető, hogy romák úgy általában kisebb eséllyel jutnak föl a netre, mint nemromák). Másrészt, mivel tudom, hogy a magyarországi cigányok többsége nem cigány eredetű nevet visel és még az egy-egy magyarok lakta vidéken jellegzetes cigány családnevek között is vannak délszláv, román stb. eredetűek, beírtam a családnevet az általam lehetségesnek tartott írásmódokban, de eredményképp az jött ki, hogy Pusoma nevű egyének akárhogy is írva csupáncsak Magyarországon és itt is leginkább ebben a két megyében élnek.
Érdekelnének egyébként a cigány névöröklési szokások, az hogy mennyire szólt bele ebbe az anyakönyvezés és mi alapján maradtak meg cigány eredetű nevek, amikor a legtipikusabb hazai cigány családnevek (Orsós, Kolompár) is magyar eredetűek. Egyáltalán, hallottam már néhány igazán elszánt és tudós névészről (egyiküknek komoly statisztikái voltak a megyei telefonkönyvek alapján, de ő már nem él) és sajnálom, hogy ezek nem írnak ide, mert nagyon sokat tudnánk tanulni belőle, annyi jó kérdés fölmerül itt. Én meg igyekszem segíteni, mert sok olyat is kérdeznek, aminek könnyű utánanézni.
Ennek a topiknak valahol az is célja, hogy megmutassa a téma iránt érdeklődőknek, hogy miként lehet egy konkrét nevet vizsgálat tárgyává tenni. Azaz hogyan lehet, kell annyira letisztítani, hogy vizsgálhatóvá, etimologizálhatóvá váljon (tkp. az előfordulási környezetét, az e nevet használók történetét magadnak - vagy azok számára akitől az etimológiát reméled - feltárni) Nem csak bedobod a zsetont és várod a szendót. S jobb esetben esetleg így magadnak is 'megvilágosodik'. Vagy hallottál már valamit eleve, s itt - így - csak bizonyságot vársz.
Azt magad is megteheted, hogy a google-be begépelve, hogy 'Pusoma', azzal találkozol, hogy az e néven találatot feladó előfordulások többnyire ma élő hevesi romák. Ez persze nem jelent cigány eredetet, de az első útirány a megfejtésben.
Ezért első lépésként szintén a keresőt használva egy cigány-magyar szótárban - bár pusoma alakkal nem találsz szócikket - jobbra a 'szójegyzék(vm)'-ben keresve a P betűnél találsz ilyet:
o pus (-a) hn (pusz) szalma
S ebben nincs is benne az, ami egy másik forrásban, a Pallas Nagy Lexikon IV. kötetében (1893), mint cigány szójegyzék említ: pusum bolha
Ahhoz, hogy a pusoma alakot akár a pusum-mal, akár a pus-szal összefüggésbe tudd hozni, na ahhoz kell tudni cigányul, ill. ismerni a cigány nyelv nyelvtanát, sajátosságait, mitöbb névadási szokásait. Ez az amit kifogásolsz, hogy nem írnak ide olyanok. Ezt lehetőleg ne azokon kérd számon, akik hozzád hasonlóan nem tudnak cigányul, s nem mozduljanak, hogy megtegyék azt, amit - ha vennéd magadnak a fáradságot- magat is megtehetsz, hanem próbálj magadon segíteni.
Így a cigány névadási szokásokat kicsit megismerni vágyva ha keresnél a neten, látnád, hogy könnyen mutatkoznak cikkek, tanulmányok,
"A cigány személyek egyelemű neveket viseltek, amelyek családnévként tűnnek fel a hivatalos összeírásokban. Közöttük sok a cigány eredetű szó (Dudoma, Pusoma, Lálo/Láli, Murdaló, Bango stb.) – ezeket a cigány nyelv legkorábbi hazai emlékei közé kell számítanunk."
Ezzel az egész felvetésed, ha teljesen megfejtetté nem is, de könnyen megfejthetővé vált. Pusoma= Cigány eredetű szó, amely az első viselőjének (azaz a családban első viselőjének) valamely tulajdonságára utaló ragadványnév. Javaslom kérdezz be egy cigány fórumba.
Ezzel a türelmetlenségeddel olyanná leszel, mint az agresszív kismalac, mikor beesik a gödörbe, s segítségért kiáltozik. Meghallja a róka, odamegy, látja beesett a kismalac a gödörbe, s mondja: - Várj hozok létrát! Mire a kismalac feldúltan: - Nem várok !
Ivor próbált neked segíteni, mire beszólsz a topiknak. Ezek után tudod, ki segítsen neked!
Az eredeti kérdésedre visszatérve azt is mondhatnám: tudod mit?, találd ki !
Tehát német, örmény, román és szláv eredetű magyar családnevekhez (itt) igen, feltételezett (?) cigány eredtű magyar családnevekhez (itt) nem. Érdekes.
Abasár XVII. századbeli gömörből való telepítése, valamint az 1715. évi királyi összeírás alapján úgy gondolom, hogy a Dér (Déri) családnév a Mráz magyar forításából keletkezett.
LvT a 3097-ben próbálkozott vele, de a "várt *keš, *kech alapszót" nem találta. Talán írjál mézontófűnek (aki a 3095-ben a kérdést felvetette) közvetlenül, hátha azóta 'előbbre van' :)
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Jelenleg a Dér családnév eredetét próbálom kideríteni. Tudom, hogy Magyarországon, Abasáron többen vannak. Kérem, aki tud segítsen. Erzsi
Esetleg a Kesjár (Kesiár, Kessiár) név jelentésével kapcsolatban nem tudsz információkkal szolgálni? Ugyanúgy az 1700-as években Békés megyébe települt szlovák evangélikus családról van szó.
Igen, Za = -hoz, -hez, ill. mögött, után, valamint hor(e)= fent, ahogy gore=hegy és az ebből képződött Zagorje, ill. a Zahora települések is rokon eredetűek.
Köszönöm a felvilágosítást. Arra azért kiváncsi lennék, hogy vajon mit jelent a "záhor" (zahar) szó eredetileg és honnan ered a település neve? A szótárt böngészve nekem úgy tűnik, hogy a "fel, felső, fenn" jelentés kapcsolható hozzá. Nem tudom, hogy mennyire helyes az elképzelésem.
"Kik, hol és mikor?" Ő maga. Már jelezte decemberben, meg már 'akadozott' is a válaszaiban. Csak hát ha az ember megszokta a jót. ;-). ne legyünk telhetetlenek, bizzunk benne, hogy lesz módja, és visszatér.
A Tuza családnév eredete érdekelt engem is, és az alábbi információkhoz jutottam:
- Valószínüleg kabar törzsből való (Kabarföld ma is létezik a Káspi tó nyugati oldalán)
- Régi magyar név, amely a törzsi vándorlásokat követve a mai közép Szovákia felől "haladt" elsősorban Heves, ill. Borsod megye felé. Mátramindszent (egykor Heves megyei) falu határában létezik Tuza hegy. Mátra túrista térkép!
- Némi "török" kapcsolat is lehet a név eredetében, némely török honalapon szerepel. (ezt innen tudom, hogy 'só'-t jelent.)
- A mexikói mesekönyvek ilyen néven a préri kutyát említik.
- Máltán (nagy katolikus elkötelezettség és egykori angol gyarmat lévén) egy buszon látva a Tuza nevet a sofőr szerint a 'to use' máltai nyelv szerinti összevonása lehet, jelentését nem ismerem máltaiul, az angol meg azt hiszem közismert.
A név eredetéről szívesen veszem a további információkat.
Az amatőr családfakutatók által létrehozott adatbázisok hasznosak lehetnek, mert mások eredményeit böngészve kiderülhet, hogy nem csak mi kutatjuk az adott családot. Látogassatok el a http://web.t-online.hu/karsaibalazs honlapra, és ha ráértek, küldjétek el Ti is a honlap készítőjének a saját kutatási eredményeiteket, hogy mások is láthassák, és leveleszés alakulhasson ki azok között, akik ugyanazt a családot kutatják!
