Ott van a saját háztetődön a napelemed, és eléggé biztos vagyok benne, hogy akármilyen is a rendszered, tudsz vele részletes napi, és hosszú távú statisztikákat egyaránt készíttetni. És nem teszed - pont azért nem, mert szerintem a lelked mélyén félsz, hogy akkor összeomlik a hited...
A napelemek évszakos függése olyan mértékű - hogy az éves ÁTLAGOS termelésük kb: tizedére képesek a borús téli hónapokban - pont akkor, amikor egyébként az energiaigény a mi égövünk alatt tetőzik. Ráadásul ezek még így is csak átlagszámok, pont ezekben az időszakokban bármikor benéz akár egy-két komplett hét is, amikor olyan ólmos, borús és szélcsendes idő van, hogy a napelem/szélkerék kb: nem létezőnek tekinthető (egyszámjegyű százalékos termelésnél több nem várható tőlük országos viszonylatban sem - a névleges kapacitásukhoz mérten). Ergo a napelem általános használata egyet jelent az évszakos tárolással.
És még kis számítás - Magyarország éves elektromos energia-fogyasztása per pillanat kb: 46TWh évente. Úgy, hogy ugyebár a messze nagyobb energiafogyasztást jelentő fűtést-ipart és a közlekedést alapvetően most még gázzal-olajjal szolgáljuk ki, tehát ha egy valóban zöld és tiszta, kizárólag fosszilismentesen megoldott energiarendszerről beszélnénk - akkor ennek a többszörösével kell mindenképpen számolni...
A mi égövünkön egy négyzetméter (kb: 200Wp teljesítményű) napelem évente nagyjából 220kWh teljesítmény megtermelésére képes - a legnapsütésesebb területeinken, máshol inkább 180-200kWh körül (Németországban még kevesebb, délebbre több - tudjuk). Nagyjából 5nm-es, jellemzően kb: 1kW csúcsteljesítményű napelemtábla tud évente durván 1-1.1MWh (1100kWh) teljesítményt megtermelni összesen.
Ez ugye azt jelenti, hogy Magyarországnak a tartószerkezetekkel, megközelítési utakkal stb.. nem is számolva nettó kb: 230 négyzetkilométer területet kellene hézagmentesen lefednie napelemmel ahhoz, hogy saját JELENLEGI éves elektromos energiaigényét ki tudja vele elégíteni. Ha átállnánk elektromos autókra, elektromos fűtéssel, az ipar is áramot fogyasztana gáz-olaj-szén (atom) helyett - hát, nyilván lehet takarékosabb (és még sokkal drágább) technológiákat is használni, meg leszigetelni az ország összes házát is lehet (amúgy nem igen lehet...) - de a vége így is az lesz, hogy mondjuk 500 négyzetkilométer.
Nos, 2019-ben a világon kb: 115GW PV kapacitást telepítettek, de Kína, ami a világ legnagyobb PV telepítője (jelenleg a világ új napelem telepítésének bő harmada náluk van) jelenleg például 2024-re 370GW kapacitást szeretne telepíteni magának. Ez a mostani napelemek mellett ugyebár durván 1800 négyzetkilométer napelemet jelentene.
Hát, a világ éves energiafogyasztását elnézve a nem lehetetlen, de meglehetősen komoly beszarás szintű projekt ezt napelemmel lefedni. De, mint írtam - nem lehetetlen. De itt akkor nincs SEMMIFÉLE TÚLSKÁLÁZÁS, az már ne igen jöhet szóba (Magyarországon több ezer négyzetkilométernyi napelem - felejtős, maradjunk ennyiben), márpedig brutális szintű túlskálázás nélkül a napelem tényleg csakis és kizárólag jó hatásfokú ÉVSZAKOS TÁROLÁSSAL együtt értelmezhető.
"Kigyulladt a Viktor Medvedcsuk tulajdonában lévő Novoshakhtinsky olajfinomító a Rosztovi területen. Az előzetes információk szerint a tűz egy taps után keletkezett"
... és akkor gondolkodjunk el rajta, hogy ennek a légi csapásnak milyen következményei vannak ránk nézve. (segítek: további drágulás, egyre mélyülő gazdasági válság)
Persze, hogy használható, megtakarít esetleg 10% ot ahoz képest mint ha hősugárzó lenne. De mivel nincs mindég -10-15 fok, szerintem is érdemes foglalkozni vele. +15 nél lehet olcsóbb is mint a gáz, még ez a rezsicsökkentett árral is. (..igaz, csökkentett az áram is )
Létezik levegőből dolgozó hőszivattyú is. (barátomék házába ilyen lett beépítve, nem kimondottan olcsó, de állítólag igen jó, minusz 10-15 fokig használható. A hidegebb időre kandallót is épített a házba).
A Szél meg a Nap energi doha nemfogja helyetesiteni akellö energiát Europába
ha annyi lesz a kellő akkor igen.
egy évtized mulva jön a SMR ami együt fog müködni és biztositani fogja a energiát Europába
a szén, olaj meg a gáz már nem lesz áru
évtized múlva? akkor már nem is lesz esetleg ennyi ember mert a 22-23 -as tél megritkít bennünket egy kicsit?Esetleg az áram és gáz szünet cizellálva egy kis coviddal meg egy enyhén fújó széllel?
A szaz negyzetmeteres kertunkben hol fer el 15 lakasra valo hoszivattyu? Esetleg felashatnank a haz elotti negysavos foutat is hoszivattyuzasra.. Egyebkent mindenki lekoltozhet a pincei ovohelyre, ott futes nelkulis megvan a tiz fok, pici futessel a 18-20 is elerheto.
Másrészt a 20x-os felskálázott napelempark nem fogja fedezni a gáz energia szükségletet. Ha pedig még ráadásul a hőszivattyús fűtés is elterjed (mint menekülőút, ha nincs gáz), akkor az áramszükséglet növekedése miatt még többszörös sokszorozása kellene a megújulóknak, ami pedig az árak lényeges növekedését is maga után vonná.
Harmadrészt, ha a (~)20x-os napelemparkos energiatermelés belefut télen egy csúnya felhős időbe, mondjuk egy-két héten át, akkor annak az áthidalására is igen komoly tárolási kapacitás kell.
Simán csak nem érted az elméleti és gyakorlati capfaktorok közti különbséget (sem). A megújulós "zöldenergia" már most is nagyon sokszor "pocsékba megy". A házak tetejére tett napelemek termelésének egy nagyon nem elhanyagolható hányada már most sem hasznosul semmilyen módon sem, mert egyszerűen éppen ott és akkor nem kell senkinek. Amikor kellene - akkor meg nincs.
A tárolás ezért már ma is lényeges lenne - legalább áthidaló/simító jelleggel, nem véletlen, hogy ipari szintű megújulós erőműnél immáron elvárás (és ennek okán be is lassult ezek terjedése).
Én pedig azt írtam, hogyha tényleg annyira fel van skálázva a megújulós kapacitás, akkor jó eséllyel télen is fedezni tudja a napi szükségletet évszakos tárolás nélkül...
...hol a hiba? Szerinted hiába lenne az áramszükségletet fedezni képes kapacitás az 20-25 szörösére skálázva,
Egyrészt írtam, hogy brutál fel kell fejleszteni a megújuló kapacitást. Ez alap. Egyébként ez folyamatosan - ha nem is az ehhez szükséges tempóban, ez meg is történik, folyamatban van.
Másrészt két különböző dologról írsz:
1. csak az áramfogyasztásunkat akarjuk megoldani külső függőség nélkül
2. a földgáztól való külső függőségünket is fel akarjuk számolni
Ha csak az 1-re törekszünk, akkor is (feltehetőleg, ezt ki kell számolni pénzügyileg), jobban megéri kiépÍteni valami tároló kapacitást, hogy a téli, megújuló energia ínséges időkben is el lehessen látni az országot elegendő árammal. Ha nem tesszük, akkor nagyon túl kell skálázni a termelői kapacitást. Igazából ez egy optimalizációs feladat lesz, amiben a tárolási kapacitás (mennyiség és tárolási idő) és a termelői kapacitás növelését kell olyan egyensúlyba hozni, hogy egy hosszabb nagyon alacsonyan termelő időszak végére is legyen elég energia.
Ha a 2-t is szeretnénk (márpedig jelenleg a politikai helyzet miatt ez kezd indokolttá válni), akkor valóban lehetséges, hogy a metángyártás energiaszükséglete miatt kiépített nagyobb (napelemes és szélenergiás) termelői kapacitás akár még elég is lehet télen is az áramellátás biztosítására,viszont ez esetben azért kell nyáron (is) gyártani a zöld-metánt, hogy télen legyen mivel fűteni.
Hozzáteszem, hogy a a külföldi földgáz függőség felszámolásában szerepet kaphatnak a hőszivattyús fűtő rendszerek, de nyilván ezekhez is áram kell - vagy akár lehet földgáz-motoros hőszivattyú is, ha jobban kijön a hatékonyság, ha nem alakítjuk annyit oda-vissza az energiát (mindig veszítve belőle), ezt szintén érdemes kiszámolni.
Egy ilyen nagy és összetett rendszerben rengeteg változó van, amiket optimalizálni lehet, nem beszélve a kiépítés folyamatáról, hogy az pontosan milyen lépésekben történjen, hogyan a legoptimálisabb.
Még valami: ha az olajtól való függőséget is fel akarjuk számolni, akkor a hagyományos ICE már nem jön szóba, hanem a BEV és esetleg a gázüzemű autók. Ja, ezt már írtam.
- Ha a megújulós energia az áramfogyasztás fedezésére sem elég egész évben, akkor hogyan lesz elég rá, hogy eléggé rossz
konverziós aránnyal egész évre elég zöldmetánt termeljen "amikor épp van"?
Ha meg annyira túl van skálázva, hogy "amikor épp van" akkor elég a teljes áramszükséglet fedezése mellett is az 450 szeres "gáz energiaigény" előállításához, akkor miért is kéne évszakosan tárolni? :Đ
Gáz: a lakossági ügyfelek átlagos éves fogyaztása 1216 m3, ami 41,34 GJ = 0,01148 TWh. Nem találtam meg az adatot, legyen mondjuk 2000000 ügyfél, tehát a lakossági gázfelhasználás energiaigénye 22 960 TWh, de legyen csak a fele (sacc 1 millió ügyfél): 10 000 TWh (saccolunk)
Naszóval, a téli kisebb energiatermelés miatt az éves áramfogyasztás legalább (nagyon optimistán) az 1/3 részét el kell tárolni (15 TWh), és szükséges a gázból nyert fűtési energiának is, mondjuk a fele (ebbe már beleszámoltuk azt, hogy sokan átállnak hőpumpás fűtésre, de nyilván rengetegen nem fognak tudni átállni). Ok, az 5 000 TWh. Hmm, látszik, hogy a gáz energiafelhasználása az országnak lényegesen jelentősebb az áraménál.
A jelenleg létező legnagyobb akkumulátoros energiatároló telep 900MWh = 0.0009 TWh
Nagy kérdés az is, hogy mennyi ideig képes tárolni az akkupark a delejt. Azaz, mennyit szivárog "állásban". Tipikusan napok maximum hetek alatt az akkumulátorokból az energiaveszteség már jelentős.
Szóval, ha csak a villanyáramot akarnánk eltárolni ilyen módon, akkor kellene építeni 150 000 ilyen akkumulátor telepet. Magyarországon.
Vagy - a fejlettebb akkumulátorokból - ha mondjuk 100-szor(!!) olyan jók (mondjuk 100-szoros kapacitásnyit elérhető/lehetséges építeni belőlük), akkor "csak" 1500 ilyen kellene.
Akármilyen ígéretes is és sikeres is az akkumulátor technológia, egyszerűen nem alkalmas az évszakos energiatárolásra, plusz nem alkalmas az ilyen mértékű energiák tárolására.
--
"És van egy ami még a Proof of Concept fázisban sincs, csak jobbra-balra ötletelés megy, még szerintetek is"
A hidrogén gyártás azért már bőven túl van a proof of concept fázison, a metán gyártás sem egy nagy varázslat, az eljárás már igen régőta ismert.
A zöld-metán elképzelésnél nem kellenének hidrogénnel hajtott járművek, azok mehetnének akár árammal is. A hidrogént csak előállítani kellene a metán gyártás egy fázisában. Nem lenne szükség a hidrogént továbbítani képes gázvezeték-hálózatra, mert azon továbra is már az ismert metán áramlana. Nem kellene külön hidrogén->áram üzemanyagcella, vagy egyéb spéci erőmű, mert a földgázerőművek (amiket már jól ismerünk) elegek lennének. A hidrogénnél a tárolás az igazi nagy szenvedés, de itt arra sem lenne szükség, mert metánt tárolnánk - ami szintén ismert, és vannak is rá kapacitások. Tehát összegezve: nem kellene átformálni az ipart.
--
egyébként vannak ilyen dolgok is, de ezek valóban még kiforratlanak:
"A new artificial photosynthesis approach uses sunlight to turn carbon dioxide into methane, which could help make natural-gas-powered devices carbon neutral."
ami egyébként igen jól hangzik: közvetlen napfény használatával állít elő a módszer CO2-ből (és gondolom vízből) CH4-et.
Ugyanakkor, ha elektromos árammal történik a metán (és a köztes fázisban a hidrogén) előállítása, az arra is jó, hogy ha direktbe is felhasználható a megújuló áram (nem kell eltárolni), akkor pl. egy házra elhelyezett napelemek el tudják látni a házat árammal, és a maradék áram mehet a hálózatba, és a hálózatból a nem szükséges energia mehet a metángyártásba/eltárolni. Szóval nagyobb rugalmasságú egy ilyen rendszer, hiszen persze az áram aztán jöhet a szélerőművekből is, bárhonnan (pl. biomassza erőműből is akár).
