Az esetünkröl írok , ahol horganyzott lemezre van felerösítve a fütéscsö . Nincs hötárolóközeg ( beton , stb .) . A felsö emeleten legyen 300 méter csö . Annak hány liter a térfogata ? 20mm-es esetében( falvastagságot figyelmen kívül hagyva ) 92 liter . Ennek energiatartalma 2,2kWh , ha 27°C-ról hütöm 5°C-ra . Mennyi höenergiára van szükség a höcserélö leolvasztására ?
Megoldás csak a puffer beiktatása lenne , ahonnan a höszipka a leolvasztáshoz tudna höenergiát elvonni .
Vagy a höszipka kinti höcserélöje elé egy hösugárzót , ami nedves idöben elömelegítené a levegöt , hogy ne legyen ráfagyás , így leolvasztás sem lenne . :-)))
Szerintem is elég jól látja a tulaj a problémát. Ki se mentem nem tudok vele mit csinálni. Ez a mennyezeti panel nem is gipszkarton van van. Hanem horganyzott lemez a hordozó. Már az első bekapcsolás kor azon imádkoztam legalább ki legyek fizetve . A régi tulaj meg is pattant gyors ... :-) (ház csere mint másnak az alsogatya csere)(vagyis nem csere új építés)(oda nem hivtak gondolom nem hőszivattyú van :-) )
Igen, tudom, nyilván a környezetéből veszi el a hőt. Jelenleg egy sima 120 literes Hajdúm van, 1984-es gyártású, de rendszeresen karbantartva. Amíg ez bírja marad, majd ha le kell cserélni, akkor tervezek váltani. (Egyébként kb. kétszeres áron lehet venni 100 literes hőszivattyús bojlert.)
Leolvasztáskor ugye köztudott , hogy a belsö fütökörböl vonja el a szükséges höenergiát a höszipka . Akinél nincs puffer erre a célra , azoknál a rendszereknél sajnos a felületfütés köröket használja ki höenergiaelvételre . Így az olyan csövek amik mondjuk átlag 27°C-os víz esetében kivannak tágulva , a hirtelen akár 5-10°C-ra való lehülés esetén az összehúzódásuk által a felületen amin rögzítve vannak ( mennyezetfütés szerelöpanel ) , hangot adnak ki a súrlódás következtében .
Te radiátorköröknél nem hallottál soha sem hasonló zajokat felfütésnél ? Ott is csak a tágulás okozza .
Ez a napelem kérdéskör számomra izgalmas. 103 nm-es házam összes áram fogyasztása éves szinten 1800 kWh (4 tagú család, semmi extra), plusz a klímás fűtés ~1000 kWh-ja és a hűtés úgy 200 kWh-ja. Ez ugye 3000 kWh.
Klímás fűtés óta az éves gázfogyasztást (fűtés, főzés HMV) redukáltam 1600 köbméterről 1050-re.
Fürdőben, padlófűtés miatt és az éjszakai csend miatt van és marad is gázfűtés (méghozzá 19 éves nem kondis, ámde nyílt égésterű kazánnal) - csak helyiségenkénti termosztát segítségével hangolom össze a klímával. 22-23 fokot tartjuk mindenhol.
Áramnál csak alap tarifám van, semmi extra.
Tehát ez a 3000 kWh áram és kb. 1000 köbméter gáz kerül nekem évente úgy 230.000 HUF-ba.
Mennyi most egy pár kW-os napelem rendszer zsebből? 1-1,5m HUF? Egy modern kazán és járulékos eszközös cseréje mondjuk 1 millió.
Ráköltök 2,5 milliót a rendszerre. És mennyit spórolok a számlákon? Mondjuk százezret évente (optimistán számolva). Akkor is 25 év megtérülés... Ezek alapján én nem látom értelmét annak a hú de nagy energetikai beruházásnak.
Amúgy nyáron, amikor meleg van a fürdőben, akkor még win-win szituáció előfordulhat, ha hűteni kéne a fürdőt. De akkor meg a bekerülési költség?
Azt mondjuk nem vágom, hogy miért nem a split rendszerhez hasonlóan egy külső hőcserélővel (gyk. kültéri egységgel) történik a hőátadás? De tudom, egy újabb drága basz... Elvégre a klímáknál nem szoktuk a kültérit a beltérivel együtt a szobában elhelyezni. Arra elég a fridzsider :)
Vannak olyan emberek, akiknek az elköltött pénz mennyisége huszadrangú, ha a kényelemről van szó.
Vannak olyan emberek, akik az energiaTAKARÉKOSSÁGot szó szerint értelmezik és a minimális költség az elsődleges, ezért cserébe bármekkora kényelmetlenséget bevállalnak.
És a kettő között persze számtalan közbülső fokozat :)
Én úgy vagyok az energiatakarékossággal, hogy először részletesen kidolgozom a leg-költséghatékonyabb megoldást, majd hátralépve megszemlélem a művet, hogy mennyit kell rajta lazítanom ahhoz, hogy ne fájjon a használata :)
"A HMV kiesik egyéb okból, az hőszivattyús villanybojlerrel lesz megoldva."
A hőszivattyús villanybojler ugyanúgy működik, mint a fűtő klímák vagy a hőszivattyúk: ahhoz, hogy ő valamit (pl.vizet) felmelegítsen, ahhoz neki valami mást (pl környező levegőt) le kell hűtenie. Tehát ahvá a hőszivattyús villanybojlert teszed, azt a helyiséget a csodabojlered folyamatosan hűteni fogja, ami hűtést persze a lakás fűtésed feljebb tekerésével kell kompenzálnod, magyarul energetikailag adtál a szarnak egy pofont, ami ráadásul több száz ezer forintodba került ;)
Én a HMV-t mezei olcsó Hajdu villanybojlerrel csinálnám, olcsóbbik fajta éccakai áramal. Amennyivel több villanyszámlát csinál hátralévő életedben, annak az összegnek talán a többszörösét költenéd el a most a hőszivattyús csodabojlerre.
A leolvasztási zajt a gáz csinálja, a fűtött mennyezetben (padlóban) viszont már víz kering, egy gáz/víz hőcserélő után, ez a hőcserélő a legtöbb hőszivattyúnál kinn van a házon kívül, de ahol benn is van a házban, akkor is spájz legtávolabbi sarkában, a befőttek és pálinkás üvegek mögött. Tehát nem igazán értem, hogy a levélíró miféle hőcserélő zajt hall a plafonból.
Csendesebb a mennyezet fűtés ??? Hőszivattyúval ...
idézet:
Szervusz Imre, azzal kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni újfent, hogy már anno beszéltünk a Szeged, xxxxxxx ben telepített és az általad beállított készülékkel kapcsolatban (LGTherma V split hőszivattyú). Itt a tél folyamán felmerült bennem egy olyan kérdés (ez az első telünk az ingatlanban), hogy a rendszerünk alapvetően úgy működik, hogy hűtési üzemben a földszinti padlófűtés rendszert lezárja és csak a fenti mennyezethűtés/fűtés keringet. Létezhet az, hogy ez a lejegesedésnél és leolvasztásnál is így működik? Azért merült ez fel bennem, mert olyan komoly dilatációs mozgása van a leolvasztás üzemmód elindulásától számított pár másodpercen belül a mennyezetben lévő csöveknek, ami nem biztos hogy természetes velejárója a történetnek. Bennem felmerült a gyanú, hogy elférne esetleg egy puffer tartály a rendszerben vagy valami hasonló, de szeretném kikérni az eredeti koncepció tudójának véleményét mindenképpen. (Tudom hogy nem te telepítetted, hanem csak beállítottad a rendszert, de biztos 100x többet tudsz ezekről mint akikkel eddig sikerült erről diskurálnom)
Már az eddigi segítségedet is nagyon köszönöm, természetesen nem ingyen kérném a fent említett problémában a szakértői ránézésedet. Esetleg valamikor ki tudnál jönni hozzánk és meg tudnád nézni a rendszert?
A HMV kiesik egyéb okból, az hőszivattyús villanybojlerrel lesz megoldva. Most sima villanybojlerrel megy (vezérelt). Tudom, olcsóbb a gáz, de messze az alagsorban van a kazán, cirkuláció sajna nincs - és nem is tudom egyelőre - kiépítve, így túl sok hideg vizet kellene kiengedni, ha onnan használnánk, valamint gyakorlatilag minden kézmosás csak hidegvízzel - vagy nagy pazarlással - menne. Egyébként napelem mellett (persze ha felbővítődik a napelem) nem gondolkodtam H-tarifában.
1-2 alkalommal beolvastam az ajánlott topicba, de akkor legalább is még jobban ment az egymás alázása, mint időnként itt. :-)
Olvasgatok, számolgatok, gyűjtöm az infókat, aztán majd meglátom mi sül ki. Itt is nagyon sok hasznos dolgot olvasok, látok. Lehet hogy a vége mégiscsak egy sima kazáncsere - minden sallangjával - lesz és mondjuk "központi helyre" egy nagyobb klíma, ami hűti a ház alsó szintjét és esetleg a fűtésbe is beszállhat ( :-) )
Ami biztos, hogy a jelenlegi fűtési komfortról - főként a padlófűtés - nem szívesen mondanánk le. Min. 4 db klímát kellene beépíteni ahhoz, hogy ha arra a fűtésre hagyatkoznánk, akkor kellően azonos hőmérsékleten legyen a ház. Emellett mivel maga a villanyvezetékezés - hogy úgy mondjam - még a régi vonalat követi, vagyis a házba csak néhány szál vezeték indul el, aztán a ház egyes részei felfűzve vannak. Arra a vezetékezésre a klímát nem szívesen kötném rá. Így rel. komoly villanyszerelést is igényelne a dolog. Emellett a klímánál mindenképp mozogna a levegő, amit sajna én nem viselek túl jól.
A meglévő kondis kazánom 19. éves. Most is jól dolgozik, de alkatrész nincs hozzá, már a bontott ilyenek is hiánycikknek számítanak. Vagyis teljesen logikus lenne egy kazáncsere. Mindennel együtt - kémény, hidraulikai egység, kazán, szerelés - 1 milka fölött lenne, ezt tavaly már körbejártam.
Ezért gondoltam, hogy egy hőszivattyút telepíteni erre a rendszerre és a kazánt így kíméletes módra állítva tartani amíg csak lehet, aztán ha már nem, akkor persze ugyanúgy csere.
Nemsoká telepszik egy napelem rendszer, ami a mostani fogyasztástól többet fog adni, igaz nem szolgálja ki teljesen a hőszivattyúval emelt igényt, de a gázszámla viszont jelentősen csökkenne. Emellett az inverterre még lehet akasztani néhány panelt, így az áramtermelés még optimalizálható.
Ha nem lesz hőszivattyú, akkor a hűtés miatt megint csak klíma kellene, míg a hőszivattyúval - igaz nagyon óvatosan és nem igazán hideg vízzel - de a hűtésbe is be lehet segíteni. Amennyire szükség van, annyit lehetne a padlón ill. a radiátorokkal is hűteni talán. Persze itt nyilván csak valami lightos hűtésről beszélhetnénk, mert nem lehetne igazán hideg vizet keringtetni a lecsapódás miatt. De ezen a téren még az agyalgás, információ gyűjtés, stb... megy.
Szóval vagy gázkazán csere "azonnal" + macerás klímák, vagy gázkazán marad és hőszivattyú, aztán majd valamikor gázkazán csere. A napelem már fix, és akár klímák akár hőszivattyú, a napelem még lehetséges mértékű bővítése.
Régi hőszigeteletlen házaknál szerencsés esetben a radiátorok fűtőfelülete úgy van kiszámolva, hogy az év leghidegebb óráiban is elég legyen 60 fokos fűtővíz a ház kifűtéséhez (enyhébb téli napokon 40 fokos). Ha egy ilyen hőszigeteletlen házra
- komolyabb hőszigetelés kerül (pl 12 centi grafitos vagy 15 centi fehér polisztirol)
- amit nem egy hülye hőszigetelő mester tesz fel (rakás hőhíddal + a hőszigetelés és a fal között huzatos légréssel ;)
...akkor a régi ház hőigénye akár a harmadára is csökkenhet.
Ezzel egyidőben a házban a fent említett radiátor (előremenő víz) hőmérséklet-igények is drasztikusan lecsökkennek szerintem kb 42-32 fok környékére, tehát a hőszivattyúk által ha nem is kedvelt, de már elviselhető tartományba.
Hasonló eredményt el lehet érni tudatosan túlméretezett radiátorokkal, tehát ha a ház nem marharégi, viszont 2-3-szor több radiátor felületet teszünk be a házba annál, amennyit pl egy kondenzációs kazán esetén tennénk.
Mert bizonyos mennyiségű radiátor-felület esetén akár ugyanannyira le lehet menni a fűtővíz hőmérséklettel, mintha padlófűtésünk lenne. És akkor a hőszivattyú ugyanannyira szeretni fogja a radiátort, mint a padlófűtést. Tudom, hogy ennyisok radiátor nem olcsó, viszont sok házban nem megoldható az utólagos padló- vagy mennyezetfűtés kialakítása, ezzel a trükkel viszont mégsem kell lemondani a csendes hőszivattyús fűtésről :)
Ha jelenleg gázkazánod van , akkor maradj annál . :-) Sok a pénzed ? Számold ki , hogy mennyibe jönne a párhuzamos kiépítés mindenestöl egy normálisabb höszipkával . Ha megvan , keress egy olyan kondis gázkazánt , ami optimális a rendszeredhez . Ha ez is megvan , oszd el a höszipkás rendszer árát a kondis gázkazán árával . Ha még most is szimpatikus , akkor vágj bele .:-)
