15. (szerda) a hét utolsó iskolai előadási napja (általános- és középiskolák)**
** [14] jelzéssel a hét utolsó iskolai előadási napjára meghirdetett alapvetően felsőfokú intézmények hallgatóit szállító járataink közlekedési napjai: június 3 és 10. ETTŐL ELTÉRŐEN az alábbi, alapvetően középiskolásokat szállító járataink közlekedési napjai: június 3, 10 és 15.
Igen holnaptól már tanszünetes menetrend lép életbe.Így ma pénteki menetrend szerint volt a közlekedé,de gondolom csak azok a rásegítő járatok közlekedtek amikre szükség volt.Azt nem tudom,hogy a Soproni rásegítőn mennyien voltak,de szerintem hülyeség lett volna nagy buszt küldeni rásegítőre.
A külső telephelyes kocsiknál viszont mondjuk már más a dolog, mert ott is Keszthely van pl kiírva ha oda tartozik az autó, ez volt régen például kiírva meg még van is rajta a GTE-341-esen mikor a Bp-Szentgrót fordán járt. Véleményen szerint ezek a táblák fennt teljesen felesleges, inkább építettek volna be a helyükre viszonylatjelzőt ami mindenki számára érhettőbbé teszi a dolgot. A táblák meg egyszerűen a legalja szintet képviselik, főleg az olyanok hogy csak a sofőr tudja, hogy hova megy de a tábla vagy olyan mocskos vagy olvashatatlan, hogy nem csoda hogy az utas nem tudja. Én tegnap este Keszthelyen láttam a Bp-Zeg-Lenti autót és pont az jutott eszembe, hogy az a tábla milyen szolíd, és megfelel minden igénynek, a strapát is bírja, nem kopik annyira stb... Ez az én véleményen róla, de lehet nincs igazam.
Ha az állomás üzemeltetője ésszerűen helyezi el a kocsiállásokat, ez nem jelenthet problémát. (Keszthelyen ez nemigen lenne megoldható a hévízi irányra.)
Meg például az is gyakran okos kellemetlenséget, hogy a busz tegyük fel péntekenként a Keszthely-Győr-Mosonmagyaróvári járaton megy fel. Tudjuk hogy 4.45-kor csak Győrig majd onnan csak 9.30-kor tovább. Ott is sokan gondolhatják azt hogy a busz nem Óvárra megy tovább, hanem Keszthelyre.
A keszthelyi vasútállomáson még rendes kiírás mellett is szinte mindig akad egy-két balek, aki Hévízig kér jegyet, és sokszor elég nehezen értik meg, hogy bazze onnan jövünk. :)
"Miért jó az, hogy az induló állomás (ahová forda szerint visszatér, éppen ezért gyakran kétszer szerepel a táblán) normál, olvasható betűkkel van nyomva,"
Ezzel az baj, hogy nem derül ki egyértelműen, hogy éppen honnan hová megy. Keszthelyen vagy Hévizen például simán összekeverhető. A tábla egyik felére az egyik irányt, a másik felére meg a másik irányt kellene feltüntetni. A 1185-ös járatokén köztes állaomásként Sármelléket, a 1188-asokon Keszthely-Hévizt, a 1190-eseken pedig Balatonfüredet mindenképpen fel kellene tüntetni.
Régebben az FSJ rendszeresen Budapest-Keszthely-Héviz-Zalaegerszeg táblával járt hazafelé a 1190-es vonalon. Ezt azóta megoldotta az LRT-n a digitális kijelző.
" Miért jó az, hogy az induló állomás (ahová forda szerint visszatér, éppen ezért gyakran kétszer szerepel a táblán) "
Két kisebb előnye biztosan van: a sofőrnek nem kell megfordítania visszaindulás előtt, illetve a másik felére lehet nyomtatni mást (pl. Különjárat), tehát kevesebb a gyártási költség.
Az útirány részéhez meg: van, hogy a köztes megállás fontosabb, mint a járat végállomása - egy Budapest-Lenti járaton például nagy többségben zalaegerszegiek utaznak, és az van kis betűvel szedve. Egy budapesti illetőségű alkalmi utas, aki életében egyszer Zalaegerszegre szeretne menni, lehet nem is tudja, hol keresse a térképen Lentit, arra meg biztosan nem gondol, hogy ezt a feliratot kellene keresni az egerszegi buszon.
" Ezzel egyetértek, de van Lentiben távolsági kivitelű hosszú kocsi, ami szombaton akár kettőt is tudna fordulni. "
Elvileg igen, de a bő másfél év alatt láttál már rá példát, hogy így oldották meg? Én még egyszer sem. Gondolom a sofőrök utaztatása miatt.
Az esti járatra ideális lenne a JOP szombaton, na de jó kérdés, hogy a másik fordán felfelé vajon kell-e a hosszú? Szombaton állítólag elég sokan szoktak lenni a hajnalban Egerszegről induló járatokon (egyik topiktárs írta kb. tavaly, hogy egy sima normál szombaton álló utasok voltak a 6:40-esen, noha azon a hétvégén nem volt semmi tömegrendezvény Pesten).
Nem azért, hogy a nyomtatott lapokat védjem, de ha már ilyen van a buszon, akkor ez egy igen minőségi példány. A színei igazodnak a Volán arculatához, és kellően nagy a betűméret is. (Még ezen a kis képen is olvasható.)
Egyébként, ha ez szóba került, pont a Zalánál nem értem a legyártott táblák elvét. Miért jó az, hogy az induló állomás (ahová forda szerint visszatér, éppen ezért gyakran kétszer szerepel a táblán) normál, olvasható betűkkel van nyomva, az úticél és az útirány pedig olyan apró betűvel, színes háttérre írva, hogy szabad szemmel is alig látni, képen pedig kifejezetten olvashatatlan. Így például a fővárosi járatokon is messziről látom, hogy Zalaegerszegről indul, illetve oda tér vissza, de csak közelről betűzve látom, hogy mondjuk Sármelléken át Budapestre megy. Ha naggyal lenne szedve a két végállomás, és apróval az útirány, még az is jobb lenne, ahogy egyébként egy-egy helyközi járaton látom is. Azt már az utas úgyis tudja, hogy Pest felé megy a járat, vagy onnan jön.
hát a pihenőben tényleg nem jellemző. Kivéve ha ottmarad a busznál a sofőr,de előfordulhat esetenként olyan is,hogy valamiért érthető módon inkább nem állítja le,minthogy ne tudja utána elindítani.
