A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A történet még a görögöknél kezdődik, az "éter" szó eredetével.
Arisztotelész szerint a földi világ négy őselemből áll. Föld, levegő, tűz és víz.
A Földön kívüli világ, örökké égő anyaga volt az "éter", amelynek jelentése: égő.
Innen származik az ég szavunk, vagyis az égbolt.
Szerinte az égen azért láthatók csillagok, mert az égbolton apró lyukak vannak, amin keresztül látjuk az örökké égő anyagot, vagyis az étert.
Ez volt az éter első változata. Már itt fellelhető az éter és a fény kapcsolata.
A középkorban ez a fajta éter feledésbe merült. De amikor először merült fel, hogy a fény hullámokból áll, akkor meg kellett mondani azt is, hogy mi hullámzik. Mert a hullámzás tovahaladó rezgés, amely nem lehetséges, ha nincs valami anyag ami a rezgéseket továbbítja. Ekkor bukkan fel másodszor az éter. Azt a közeget nevezték fényéternek, vagy röviden éternek, amelyben a fény terjed.
Úgy képzelték, hogy ez egy mindent áthatoló, láthatatlan, nagyon finom, súlytalan anyag. Mivel minden kitölt, ezért a fény mindenütt képes terjedni.
Ez volt az éter második változata. Nem tudták, hogy ez valójában micsoda, csak a fény közegét jelölték vele. Vagyis az éter ekkoriban általánosságban magát a fényközeget jelentette.
De senki sem tudta, hogy mi is ez, vagy hogyan kellene elképzelni. Ekkor már ismerték a másik hullámmozgást a hangot. Tudták, hogy a hangrezgéseket a levegő közvetíti. Ezért először az étert a levegő mintájára képzelték el, vagyis egy láthatatlan gáznak gondolták. Ez már egy konkrét 3. változata volt az éternek. Az akkori nézet szerint a levegő-szerű éter ugyanúgy atomokból vagy molekulákból áll, mint a levegő, és ugyanúgy tud mozogni is, vagyis áramlatok lehetnek benne, mint a levegőben, amikor a fúj a szél.
Ezután felfedezték, hogy a fény polarizálható, vagyis keresztirányú (transzverzális) rezgés. Szemben a hanggal, amely hosszirányú (longitudinális) rezgés. Ezért, a közeg sem lehetett levegőszerű, mert levegőben nem alakul ki keresztirányú (transzverzális) rezgés, csak kemény anyagokban. Ekkor jött az az ötlet, hogy az éter egy különleges folyadék, amely a gyors rezgések esetében kemény anyagként működik, de lassú mozgásnál gyakorlatilag olyan híg folyadékként viselkedik, amelynek gyakorlatilag nincs ellenállása. Ezért nem fékezi az éter a bolygók mozgását. Ezt a különleges folyadékot is atomokból állónak képzelték, és ugyanolyan mozgónak, áramlónak, mint a levegőt. Ez volt a 4. elképzelés.
De a mozgó folyadékszerű éter elképzelés sem volt hosszú életű. Mert hamarosan felváltotta a kocsonya-szerű éter. Ez már nem volt képes mozogni, csak a rezgéseket tudta továbbítani, mint a ahogyan a kocsonya. Ezt is atomokból állónak, átlátszónak, és mindent kitöltőnek képzelték. De már tejesen mozdulatlan és merev lett, amelynek még a legtávolabbi részei sem mozoghattak egymáshoz képest.
Kézenfekvőnek látszott, hogy ehhez a mozdulatlan éterhez hozzákapcsolják az abszolút nyugalmat, mert ez egy globális nyugvó viszonyítási alapot szolgáltatott.
Az abszolút nyugalmat megtestesítő éter volt az 5. változat.
"Ezek szerint az elektromágneses hullám, vagyis a fénysugár maga fékezi önmagát a benne rejlő tulajdonságok alapján.
Szerintem nem úgy van. A közeg fékezi le. De nem mechanikai súrlódással.
A közeg mágneses permeábilitása és villamos permittivitása mondja meg, hogy benne a mágneses mező és a villamos mező milyen gyorsan tud felépülni és leépülni. Ez szabja meg a fény sebességét.
„Pl. a fény sebességét a közeg mágneses és villamos tulajdonságai szabják meg.”
Wiki: A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseketa közegben, amiben terjed. Ezzel szemben a longitudinális hullám a haladási irányban kelt rezgéseket. (kiemelés tőlem)
Nem úgy van, hogy más dolog a közeg, és más dolog a benne haladó fénysugár. Ezek szerint az elektromágneses hullám, vagyis a fénysugár maga fékezi önmagát a benne rejlő tulajdonságok alapján. Amíg az elektromosság „előre tart”, addig a mágnesesség rá merőlegesen „oldalra tart”? Ez a „széttartás” lenne az „önfékezés oka?
"Az időbeli eltolódások oka, a véges sebességű hatásterjedés. Ennek az okát ki tudja megmondani? Mi az a FÉK, ami az információt és az anyagot „kordában”tartja?"
Ezt nagyon jól látod.
Információt is csak valamilyen anyagi közeg segítségével lehet továbbítani.
Ugyanis a semmi nem képes információ továbbításra.
A FÉK tehát a közvetítő közeg tulajdonságaiban rejlik.
Pl. a fény sebességét a közeg mágneses és villamos tulajdonságai szabják meg.
Az időbeli eltolódások oka, a véges sebességű hatásterjedés. Ennek az okát ki tudja megmondani? Mi az a FÉK, ami az információt és az anyagot „kordában”tartja?
A hozzászólások alapján, már kezd kirajzolódni, hogy milyen lesz a jövő fizikája.
- a fotonok eltűnnek
- a fény újra hullám lesz, de nem folyamatos, hanem szaggatott
- a gravitáció ismét létező fizikai jelenség lesz, nem pedig puszta geometria
- a fizika újra a fejlődés útjára lép
Teljesen új fizika jön, ami lassan elkezdi felváltani a régit. Persze nem egyik napról a másikra, mert ezt a régi fizika hívei nem engedik. A végsőkig harcolni fognak, mindaddig amíg sorban ki nem halnak, és a fiatal generáció megismerheti az igazságot.
Elolvastam a beidézett írást, de nem lettem okosabb tőle. Bizonyára a nesze semmi fogd meg jól megfogalmazástól, amivel az újságírók élnek manapság. :(
A jövő fizikáját csakis olyasvalaki írhatja meg, aki képes elszakadni a múlt hibáitól, nem dogmákban gondolkodik, nem korlátozzák tabuk, hanem bátran átlépi a múltban mesterségesen állított korlátokat.
Merész és kreatív gondolkodás kell. És olyan kommunikációs képesség, amellyel meg lehet nyerni az embereket az új gondolatoknak. És nem szabad elszakadni a valóságtól.
Az elméleteket a természeti jelenségek megfigyelésére és a precíz kísérletekre kell alapozni, nem álmokra és matematikai hókuszpókuszokra.
Vagyis az már látszik, hogy nem Gyula lesz az, aki a jövő fizikáját megalkotja.
„Látszik hogy laikus vagy, az elektromágnesesség 10+42-ször erösebbb mint a gravitáció. De létezik leárnyékolás!”
„De az elektromágneses mezö nem hat a gravitációs mezöre és a gravitációs mezö nem hat az elektromágneses mezöre!”
Ha az én beírásomat olvastad, akkor láthatod, hogy én is ezt írtam. Meg aztán azt is írtam, hogy csak a testek töltéseikkel hatnak egymásra, nem maga a MEZŐ. Azt nem tagadom, hogy laikus vagyok a fizikában, de azért nem vagyok diszlexiás, aki nem tud olvasni.
