A Verona utáni intézkedésekből egy volt értelmes, ami megtiltotta az éjjeli buszozást a diákcsoportoknak. Ugyanis Verona fő oka is a kapzsiság volt: elhagyjuk a szállást, de még egy napot síelünk, aztán éjjel megyünk, a sofőrök majd bóbiskolnak egész nap a buszon. Ilyenkor a még a sofőrök szobáját sem szokták a kedves szülők még egy napra kifizetni, hogy az esti indulásig ott pihenhessenek.
Szerintem ez egy hasonlo eset mint a Veronai buszbaleset és kemény intézkedeseket kellene foganatosiatani a hasonlo tragédiák elkerülése végett a többi nagy hablaty
A modern folyami hajókat egyszemélyes radarhajózásra tervezik. A Viking biztosan ilyen hajó. A hajó irányításához szükséges minden kezelő, kijelző és ellenőrző műszert a hajóvezetőnek tudnia kell kezelni és látni ülő helyzetben. Van radar és transponder (AIS) is, no meg kamerák. Az egyszemélyes radarhajózásra való alkalmassághoz számos feltételt kell teljesíteni és azt a hajóbizonyítványba bejegyzik.
A hídnyílásban a radarjel eltűnhetett, az AIS jel nemigen, de a Viking még a hídnyílás előtt utolérte a Hableányt. Nem hiszem, hogy azért ment neki, mert nem volt műszer, ami az előtte haladó kisebb hajó jelenlétét mutatta volna.
> Az a 29 méteres szélesség még mindig jó lesz 11,45-nek.
Szerintem az 29 láb lett volna és valahol az ft átcserélődött méterré?
Amúgy ha 29m széles lenne, akkor nem utasok szállnának fel rá, hanem vadászgépek, mert ő lenne az anyahajó. Másrészről csak a Panama-csatornán tudna átzsilipelni, mert Bős-Nagymaros zsilipje nincs olyan bő.
A hajó szélességét a Vikipédiáról vettem, ha az tévedett, én is. A zöld/fehér táblák pedig a hajózóút két szélét jelölik, nyilván a zöld csúcsok között lehet hajózni. Az, hogy a kisebb átkelők, BKV hajók a szélső nyílásokat is használták/használják, jelen baleset esetében nem lehet figyelembeveendő tényező.
Előre is elnézést kérek a kép készítőjétől, az internetről töltöttem le. Ezen a képen talán jól látható a Margit híd pesti oldalának hajózóút-kijelölése. A vizikresz előírásai szerint a jelzett területen kívüli áthaladás tilos (a két szélső zöld-fehér tábla), tehát ott hajó nem mozoghat. A magas vízállás miatt a szállodahajónak valószínüleg középen kellett volna áthaladnia. A híd két pillérje közötti távolság nem egészen 83 méter, ha a két szélső hajózóút-tábla távolságát, azaz a hajózóút pontos szélességét lemérnénk, legfeljebb 70-75 métert kapnánk. Ebből, illetve a két hajó szélességi adataiból (29, illetve 4,8 méter), illetve a szintén előírt kötelezően betartandó 30 méteres oldaltávolságot beszámítva a két hajó egyszerre nem hajózhatott volna be a híd alá - s akkor még a követési távolságról, az előzésnél használandó jelzésekről és rádiózási előírásokról, radarról még nem is beszéltünk...
És tényleg én kérek elnézést ha hibásan feltételezem, hogy ebben a topikban nem csak a hajókért rajongó kisiskolások vannak, hanem olyanok is, akiknek legalább valami rálátásuk van arra, hogy egy ilyen Viking kategóriájú hajó vezetése a gyakorlatban hogyan történik.
Ha nem hajókról, hanem repülőgépekről lenne szó, akkor az ottani topikban arról folyna a diskurzus, hogy milyen oka lehetett annak, hogy nem volt rádiózás.
Nem látták a radaron? (A híd szerkezet bezavarhatott? Vagy a hajózásban is transzpondert használnak, tehát másodlagos jelet?)
Egy repülőt, amin ennyi utas van, kétfős személyzet vezet, megfelelő munkamegosztással.
Pontosan azért, hogy egyetlen ember hibája/figyelmetlensége nem okozzon problémát.
Létezik, hogy egy ilyen Viking-kategóriájú hajót egyetlen ember vezet, segítség és kontroll nélkül? És ha ő hibázik, akkor kész a baj?
A hajó szélességét a Vikipédiáról vettem, ha az tévedett, én is. A zöld/fehér táblák pedig a hajózóút két szélét jelölik, nyilván a zöld csúcsok között lehet hajózni. Az, hogy a kisebb átkelők, BKV hajók a szélső nyílásokat is használták/használják, jelen baleset esetében nem lehet figyelembeveendő tényező.
Előre is elnézést kérek a kép készítőjétől, az internetről töltöttem le. Ezen a képen talán jól látható a Margit híd pesti oldalának hajózóút-kijelölése. A vizikresz előírásai szerint a jelzett területen kívüli áthaladás tilos (a két szélső zöld-fehér tábla), tehát ott hajó nem mozoghat. A magas vízállás miatt a szállodahajónak valószínüleg középen kellett volna áthaladnia. A híd két pillérje közötti távolság nem egészen 83 méter, ha a két szélső hajózóút-tábla távolságát, azaz a hajózóút pontos szélességét lemérnénk, legfeljebb 70-75 métert kapnánk. Ebből, illetve a két hajó szélességi adataiból (29, illetve 4,8 méter), illetve a szintén előírt kötelezően betartandó 30 méteres oldaltávolságot beszámítva a két hajó egyszerre nem hajózhatott volna be a híd alá - s akkor még a követési távolságról, az előzésnél használandó jelzésekről és rádiózási előírásokról, radarról még nem is beszéltünk...
