Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Dokumentum film. Oroszul. Ingabombázó járatok, 1944 nyarától. Különleges rendeltetésű bombázó légitámaszpontok, amerikai gépek számára Poltavában és Mirgorodban. Nagyon sok felvétel, ami most lett bemutatva először.
Ajanlanam mindenkinek Sergej Bodrov - Mongol cimu filmjet. Vegul is tortenelmi kalandfilm, nekem nagyon bejott. Kulon elvezet a filmzene, meg enek. Ja, a legfontosabb. Szlovakiaban neztem meg, itt mozikban nagyon ritka dolog, hogy valamit szinkronizaljanak, majdnem mindig feliratokat alkalmaznak. Igy erdemes megnezni. A film ( nem vagyok nyelvesz, ezert csak tippelek ) mongol - kinai ( tippelek, meg egyebek, talan burjat? ) nyelven van forgatva! Jo mozizast.
,,Ha holnap itt a háború" (,,Если завтра война") 1938-as szovjet propaganda filmet. Az érdekessége az, hogy a játékfilm elemeket ötvözték benne a kijevi, minszki, moszkvai és Leningrád környéki hadgyakorlatok, a polgári védelem gyakorlatainak dokumentum felvételeivel. Rengeteg olyan haditechnikai eszköz szerepel benne, amit máshol nem látni. Sajnos csak a kurtított verziót sikerült megszerezni, amelyből kivágták Tuhacsevszkijt és társait, illetve a partizánok hadgyakorlatait.:(((
Megjelent DVD-n egy film. A címe "Az utolsó legio". Eddig még nem láttam, most megnéztem és rendesen meg van keverve a történet. Odoakert vizigótnak mondják, Romolus pedig brit földre megy megkeresni az utolsó legiót. Legyőzik az legyőzendőket, nevet vált (Pendragon lesz) és a nevelő (Ambrosius) is visszaveszi az eredeti nevét (Merlin) és meséli a történetet egy kisfiúnak (Arthurnak) Pendragon fiának. Amúgy nem rossz.
Igen. Tőle lesz a gyermek, akit a papok parancsára (vagy talán nem is, de ez nem derül ki) zsidó névre neveznek és ezen Ramszesz bedühödik és elkergeti, sőt a föniciai nő szolgálójává rendeli.
Egy kis régi stílusú Hollywood: aktuális sztár ( Errol Flynn), aktuális gaz ellen-ruszkik meg turbános, egy kis romantika, meg profi kaszkadőr munka...egy kis Kipling idézettel...
Oroszország, polgárháború. 1920. Az RKKA 61. hadosztályához, amely készül Perekop ostromához, véletlenül elkerül egy francia filmfelvevő gép. A parancsnokság azonnal fel akarja használni, hogy segítségével légi felvételeket készítsen a fehérek erődítéseiről. Egy volt fényképészt, jelenleg pedig a Vörös Hadseregbe besorozott Andrej Nyekraszovot nevezik ki. Melléje rendelik a közlegénnyé lefokozott Ivan Karjakint. Kalandok kezdetüket veszik.
Főszerepben: Oleg Jankovszkij, Anatolij Papanov, Roland Bikov, Vlagyimir Viszockij.
1941. júniusa. Néhány nappal a háború kitörése előtt és utána, Nyugat-Belorusszia. Nekem tetszik, bár csak a második résznél tartok 8összesen 49. Korhű ruhák, felszerelés, külön élvezet a filmben az orosz, belorusz és lengyel nyelvek keveredése.
A szél fiai (Hijos del Viento) c. spanyol-mexikói filmet látta már valaki?
Mexikó spanyol meghódítása (Conquista del México) könnyed, romantikus feldolgozásban, szerelmi szállal megspékelve.
Olyan színészóriások szerepelnek benne, mint Bud Spencer (Quintero spanyol zsoldos), Carlos Fuentes (Gonzalo zsoldos, a tulajdonképpeni főhős), José Sancho (Hernán Cortés) és Manuel Ojeda (Moctezuma II).
Ne hagyjátok ki, megéri megnézni.
Kaif és Carolus 58 uraknak meg egyenesen kötelező.-)
Én azt hiszem pont az afféle felütést hiányoltam belőle, amit te szerencsésnek tartasz, hogy elkerült a film. Nem "fújorosz" hangulatra gondolok, hanem több érzelemre, én nem vágytam "korrekt" filmre.
Ide is bemásolom, amit egy másik fórumra írtam, összességében ugyanis ezeket gondolom:
Olvasgattam előtte az elemzéseket és mindegyik azt emelte ki, hogy mennyire finoman, dokumentumfilmszerűen nyúlt Vajda a témához, kerülve a hatásvadászatnak és az érzelmek kizsigerelésének látszatát is - hát nem tudom, szerintem ez a baja a filmnek. Vajda annyira korrekt akar lenni, hogy szerintem még igazából mintha arra is figyelt volna, hogy az oroszokat se sértse meg nagyon, illetve folyamatosan beollózza, hogy a németek is ugyanilyen kutyaütők voltak, mintha valamiféle egyensúlyteremtésre törekedne. Ennek a témának én egy sokkal katartikusabb és érzelmesebb feldolgozását képzeltem el, nem ennyire racionálisat, elemezgetőt és politikailag korrektet.
A film olyannyira kiegyensúlyozott akar lenni, hogy nem is vackolódik a főszereplők bemutatásával, a filmben jellemábrázolásnak nyoma sincs, semmit nem tudunk meg azokról a férfiakról, nőkről, akikért nézőként aggódnunk kéne, átérezni sorstragédiájukat. A főszereplő párról kizárólag annyi infónk van, hogy a férfi a lengyel hadsereg kapitánya, akinek nagyon fontos a militáns értelemben vett becsület és tisztesség, a feleségéről pedig csupán annyit, hogy nagyon várja haza a férjét, minden cselekedete és mondata ennek van alárendelve. Nem tudunk meg róluk semmi pluszt, ami miatt személyesnek éreznénk katasztrófájukat, nem tudunk meg apró részleteket, melyek miatt emberinek tűnnének és értük izguljak. Az egésznek olyan iskolai történelemóra hangulata van, amelyik objektívan vázolja időrendben az eseményeket.
De én nem ilyent akartam látni! Én át akartam élni a filmet nézve ezt a szörnyűséget, érezni akartam, de nem adott rá alkalmat a film, kivéve az utolsó negyed óra, ami tényleg sokkoló képsor, dehát bármilyen témájú filmben az lenne, ha módszeres precizitással végrehajtott kivégzéssorozatot lát az ember. Egy ilyen film igenis legyen hatásvadász, vadásszon az érzelmekre, ne féljen attól, hogy könnyeket csal a néző szemébe, mert ha van téma, amelyik ezt megérdemli, akkor ez az.
A film számomra elfogadhatatlan módon mellőzi a drámai fokozás eszközeit, tetőpontja elvileg ugyan a legvégén van, de igazából semmi meglepő nem történik, hiszen csak annak képi megjelenítését látjuk, amiről már a film első harmadától tudjuk, hogy megtörténik, és úgysem éli túl senki. Mindenki túl patetikus ahhoz, hogy valós érzelmeket produkáljon, mintha minden szereplő tisztában lenne azzal, hogy ezek nem is egyéni tragédiák, hanem valami egyetemes esemény, ami bekerül a történelemkönyvekbe.
Szóval én így láttam a Katyn-t, és mérges vagyok kissé. Tudom, hogy sokaknak pont így tetszett, de az én igényeimet nem elégítette ki, mert én átélni szeretem a filmeket, de valahogy most nem tudtam, pedig nagyon akartam, így egyszerűen csak "láttam" a filmet.
Igen az, 1966-os lásd imdb. Meg akarom megint nézni, de kicsit félek, hogy egyátalán nem tetszik majd. Anno nagyon hitelesnek találtam ruházat, díszlet tekintetében és a történet is tetszett. Furcsa, hogy a dalok lengyelül hangzanak el a magyar szinkronnál is, de azt már nem tudom hogy volt a tévés változatban. A fáraó hangja tuti Sztankay, egy újra felvett szinkron meg ilyen árú kiadványnál... hát kétséges.
"a nomád vadászok, lovasok és szar vasűzők világszemlélete közepette" ............................... Bizony-bizony, mondom néked, nehéz mesterség a vasűzés! Nagyon kevesen vitték tökélyre, a többiek megmaradtak az amatőr szinten.:)))))))))))))DDDP
Szerajt nem egyszer raboltak ki az uskujnyikok, hanem KETSZER. Bulgart es Kazanyt haromszor. A kisebb-nagyobb tatar es orosz teöepuleseket pedig szamtalanszor - a tamadasaik evente ismetlodtek!
Ami meg Szeraj pusztulasat illeti - meg Timur utan is letezett, egeszen a XVII. szazad elejeig.
A XIV. szazadban a Tobol nem volt orosz terulet, mint ahogyan a Kaman is csak a felso folyasanal volt szlav fejedelemseg.
Mellesleg a Kama es Tobol fele vezetett hadjarata korabban volt, mint 1395, es egyaltalan nem erintett orosz teruleteket. Amely viszont igen - az 1395-ben volt. Akkor uldozve Tohtamist atkelt az Itilen (Volga), majd kovetve a Don vonalat a rjazanyi fejedelemseg foldjere lepett, Jelecnel. Viszont:
1. Rjazany a XIV. szazad vegen a Horda szovetsegese volt. Nem volt ertelme kifosztani.
2. Egyetlen feljegyzes sem marad sem orosz, sem mas korabeli feljegyzesben, hogy barmilyen osszecsapasra sor kerult volna az oroszok es Timur kozott (ha lett volna hidd el, lenne koltoi nyavajgas boven).
Az, hogy az Arany Horda komolyan beleroppant a belso hatalmi harcba, es konkretan Timurnak volt hozza koze - teny. Vita folott all.
Viszont a folyami kallozkoztarsasag 1340-1390-es evek kozott harcolt a Hordaval, teljesen meg csak a XV. szazad vegen sikerult felszamolni a ,,hlinovi koztarsasagot". Egy reszuket attelepitettek Moszkva ala, a masik reszuk meg elment a Kozep-Volgara (Volgai Volnyica; a Volgai kozaksag kozpontja), a masik reszuk meg a Donra ment, ahol megalapitottak a Doni kozaksagot.
Timur 1395-os hadjarata - az egyetlen eset, amikor atlepte a Volga-vonalat, - Tohtamis ellen erintette a del-orosz foldeket, de kizarolag az ellenfelere szoritkozott - a volt mongol birodalomban eppen hatalmi harc folyt.
