túrázáskor az iránytű időnként hasznos lehet, de erre megfelel egy egyszerű laptájoló.
a barometrikus magasságmérő szerintem megintcsak nem túl érdekes. a GPS 5-10 méteres függőleges pontossága megintcsak megfelel ahhoz, hogy képben legyünk egy túra során szintben milyen messze van a csúcs.
a geoidunduláció rögzítve van valamilyen részletességgel a készülékekben és ezek alapján korrigál az ellipszoidhoz képest az ismert szélesség/hosszúság alapján?
A beállításaim szerint 100 m-es pontosságú GPS adat esetén rögzít minden 1 m és 10 másodpercenként, ehhez képest valóban 2813 pontot rögzített, ami 14 méterenként 1 pontra jön ki átlagban.
Ha ez most az én fájlomból van, akkor az eredeti felvétel információ és a kiexportált adat már torzít, mert nekem a hosszát itt a telefonon 41,1 km-re írja az Uphill: 1877 m
Kérdés efemm, hogy hogyan vegyem rá a telefont a sűrűbb, pontosabb mérésre?
Inkább a szintén elég friss Buda Barlangjai elemzésével kezdjük szerintem, ne a Börzsönyi Kékkel. A Börzsönyben módosítás alatt van jelenleg a turistaút hálózat, és nincs olyan digitális térkép, amihez a track-et referenciaként hasonlítani lehetne. A track-ből látszik, hogy a Turistautak.hu térképi anyagában sincsenek átvezetve a változások, ment más felé is a track, mint a TUHU térképi Börzsönyi Kék. A Budai-hegységben ilyen gondok nincsenek.
Buda Barlangjai 40km-es táv: - Rendezői adatok: 37,9 km / 1520 m (Nem tudom, hogy mi alapján készült.) - Eredeti track: 41,094 km / 1824 m - Eredeti track, szint STRM szerint: 41,094 km / 1112 m - Tisztított track: 38,988 km / 1717 m Eltévedések, nagy track hibák, nagy kiugrások kiegyenesítve. Példa az eltérésekre: Szürke - eredeti track, kék - tisztított, lila - rajzolt.
- Tisztított track, szint STRM: 38,988 km / 1082 m
- Rajzolt track, szint STRM: 38.298 km / 1060 m (A szöveges rendezői útvonalleírás alapján Turistautak.hu térképén Mapsource-ban megszerkesztve, automatikus útvonal tervezéssel + ahol szalag volt, ott közvetelen útvonallal.)
Távban a tisztított track a Turistautak.hu térképi anyagán szerkesztettől 1,8 %-ban tér el (690 m). Az eredeti track-ből kiolvasható, hogy a beállítások automatikusra voltak állítva, így kb. 20 méterenként tett le pontot. A Turistautak.hu -hoz készült felmérésekhez ez nagyon gyenge lenne, ott vagy 1-2 méteres vagy 1 másodperces rögzítést szoktak választani. A Turistautak.hu egy útszakasza mindig több track alapján készül, általában az egymás környékén haladó nyomvonalak középvonalába szokták rajzolni az utat.
Itt most a telefonod (szoftverének) beállításai voltak az eltérés fő okai, gyere vissza egy sűrűbb track-el, és akkor már érdemes lehet elemezni az eredményt, persze csak egy kézi track tisztítás után. :)
>>...Jó lenne, ha erről HEV és efemm ejtene itt néhány szót...
Az MTSZ turistaút nyilvántartásának alapja a megyei szövetségeknél megtalálható megyei turistaút nyilvántartás volt. Már ahol létezett ilyen (általában papír alapon vagy táblázatban). A megyei adatok felvitelkor össze lettek vetve az akkor aktuális Cartographia papírtérkép adataival, és a Turistautak.hu jelzett turistaútjaival, valamint a rögzítő helyismeretéből adódó információkkal. (Az adatfelvitel egyébként önkéntes munkában történt.)
Ahol ellentmondás volt a papírtérkép és a TUHU adatok között, ott ez általában fel is van tüntetve. A táv adatok pontosan és szint adatok (közelítőleg) Turistautak.hu alapú térképen lettek kiszámolva (nálam Mapsource-ban).
Mivel a TUHU-n nem működött az a funkció, hogy közvetlenül lehessen hivatkozni nagyszámú turistaút szakaszra azonosítóval (vagyis közvetlenül az adott jelzett turistaútra), így a link a raszteres kimenetre mutat, olyan felbontásnál, hogy látszódjon az érintett turistaút szakasz.
Közvetlenül nem vett át adatot a TUHU adatbázisából, a link pedig a turistautak.hu oldalra vezet, így ez a szokásos internet használat („fair use”) keretein belül marad, ezért nem is született korábban sem az MTSZ és az MGKE között erre vonatkozó megállapodás.
Az MTSZ honlap turistaút nyilvántartása 2012-óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, idővel leváltja a TTR, de ez még nincs kész. Bővebb információm a TTR projekt állásáról nekem nincs. Az MTSZ honlap hírfolyama ami -szerintem- elég jól működik, az OKT fényképes-beszámolós része kifejezetten jó, az ebből készült kektura.huszintén (de ez még nem teljes, folyamatosan fejleszteni kellene, és az itt megjelenő google alaptérkép nem sok hasznos információt ad, mondjuk a Turistautak.hu-hoz vagy egy papírtérképhez képest), az AK/DDK létezik, a tagszövetségi lista aktuális, a honlap többi része áll.
A turistaút szakbizottság megbízott vezetője jelenleg Oláh Tamás, neki van saját nyilvántartása a tájegységek (egy részének??) turistaútjairól, karbantartóiról, talán az Útalapból felújított útvonalakról is, de erről ő tud nyilatkozni. Ő a TUHU-n szerkeszt is, és az OSM-et szintén ismeri.
>>Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ma, Magyarországon, a természetjáró térinformatikában még így is az élen van, hiszen majdnem az összes többi is használ Tuhus adatot (lásd a nemrég említett OpenMaps-ot).
Nincs olyan, hogy összes többi, csak a Turistautak.hu van és az openmaps.eu vannak a TUHU térképi anyagán, ami viszont jelenleg csak magáncélra használható szabadon. (A Turistautak.hu térképi anyagának jelenleg nincs is önálló licence, nincs feltüntetve, hogy milyen származtatott térképi anyagok felhasználásával dolgozik, milyen licencű szoftverekkel készül. Eddig nem vette senki sem a fáradságot az MGKE-nél, hogy ezt megírja!?) Véleményem szerint a jövő a Turistautak.hu számára a szabad licencelés, az önkéntes munkával létrehozott anyagokból keletkező közkincs, amit bárki szabadon felhasználhat a forrás feltüntetésével, nonprofit vagy üzleti célra, vegyítheti a saját adataival, majd létrehozhatja a neki tetsző kimeneteket. Ehhez jelenleg az OSM a legjobb eszköz.
Először is köszönet HEV-nek, Neked is (ezek szerint Te is Tuhu-s GURU Vagy!) és még sokaknak, hogy ez az adatbázis létrejött és ekkora adathalmazzal képes működni. A rendszer "megálmodója és megalkotója" is elismerte, hogy a rendszer - főleg a felgyülemlett hatalmas adattömeg miatt - túlnőtt önmagán és a viszonylag régi technológián és tudom, hogy Keresitek a megoldást is (programozás stb.)
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ma, Magyarországon, a természetjáró térinformatikában még így is az élen van, hiszen majdnem az összes többi is használ Tuhus adatot (lásd a nemrég említett OpenMaps-ot).
Csak azért mutattam meg az előző hibaképernyőt, mert az érdeklődő felhasználó először a grafikus térképet nézi meg és - nagy valószínűséggel - grafikus útvonaltervezést fog választani. Ha már itt hibát kap, az nem jó. Ettől még a numerikus útvonaltervezés még működhet is 100%-osan, de a térinformatika és a GPS technológia mégiscsak elsősorban téradatok összekapcsolásából áll, melyet grafikusan lehet igazán áttekinteni.
Sajnálom, hogy az MTSZ nem a Tuhu-s vonalat választotta az új TTRMap helyett. Ennél bővebb és pontosabb adathalmaz a természetjáró infrastruktúráról jelenleg nem létezik. Nyilván az OpenStreetMap folyamatosan bővül, fejlődik, sőt még a Tuhu-OSM átjárás is opció lehet. Annál is inkább fura ez a Tuhu - MTSZ - TTRMap kapcsolatrendszer, mert jelenleg az MTSZ hivatalos honlapján lévő turistaút-nyilvántartás nyilvánvalóan épít a Tuhu-ra (minimum a térképes kapcsolattal, de lehet, hogy az útvonal adatok tekintetében is). Jó lenne, ha erről HEV és efemm ejtene itt néhány szót, erősítve vagy akár megcáfolva engem!
Ez Szlovákia (a történelmi Mátyusföld + Felvidék) turistaút-adatbázisa. Ez egy raszteres kimenet, ám teljes nagyításban figyeljük meg az alaptérképet! A szlovák "Kartográfiai Vállalat" a rendszer rendelkezésére bocsátotta a teljes országot lefedő turistatérképet, melyek a nyomtatott térképek georeferált, vektoros változatai. Érdemes megfigyelni pl. a szépen ívelt, fésült szintvonalas domborzatábrázolást vagy éppen a névrajz olvashatóságát. Oldalt különféle vektoros és GPS-es lehetőségeket találni. Valahol itt kezdődik az "együttműködés"!
Képzeljük csak el, ha nálunk például a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) odaadta volna az 1 : 10 000 állami topográfiai alaptérkép-sorozatot, milyen remek kis rendszert lehetne összeütni! Persze a 20-30-40 éves adattartalmű térképek miatt nem biztos, hogy inkább nem "szégyenkezni" kellene-e! Természetesen a Cartographia Kft. térképei nem fedik le az ország teljes területét, tehát ez a verzió eleve kiesik.
Az a probléma, hogy a felhasználók jelzik az útvonaltervező problémáját, próbáljuk reprodukálni a hibát és nem sikerül, így a hiba okának feltárása sem kezdhető el. Természetesen én is ismerem a lenti hibaképernyőt, ugyanakkor a legtöbbször már a megjelenése előtt tudom, hogy ez lesz az eredmény, mivel nem sikerült pontosan egy útkereszteződésre bökni az egérrel. Nekem úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapokban arra sokkal érzékenyebb a rendszer, hogy pontosan az elemi szakaszok végpontjai (a legnyilvánvalóbbak ezek közül a kereszteződések) kerüljenek bejelölésre, korábban lényegesen nagyobb volt a tűréshatár.
Én inkább azt mondanám, hogy az útvonal tervezőt tudni kell használni
Én hosszú évekig használtam a tuhut, kb. féléve nem tudom használni. Az Általad küldött linket is kipróbáltam, egy rövidke Budai-hegység útvonalat jelöltem be, majd kb. egy perc elteltével kiírta, hogy a jelzett útszakasz nem található...majd egy másik sem...
Én is ma terveztem a zalai szakaszon kéktúrát gond nélkül, megkaptam a szükséges adatokat. Én inkább azt mondanám, hogy az útvonal tervezőt tudni kell használni. Nekem W8/IE 11 alatt rendben működik. Az adott jelzésre szűkítés gyorsítja a tervezést.
A Tuhu útvonaltervezés / itiner funkciója nem csak egyes böngészőkön nem megy, globális a hiba. Érdemes olvasgatni az oldal saját fórumát is, mert a sok hasznos tanácson kívül be lehet pillantani az oldal működésbe, a problémákba is.
Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE), ez a név szerepel a "jogi tudnivalók" között. A tartalom önkéntesek munkájából áll össze egésszé. Ugyanakkor a "milliókkal" megtámogatott MTSZ-es rendszer (Természetjárók Térinformatikai Rendszere - TTRMap) még mindig nem igazán szolgáltat "semmit". Arra is kíváncsi leszek, miben fog ez a rendszer többet nyújtani a Tuhu stb. stb. szerű adatbázisok szolgáltatásainál.
Az OpenMaps-on a vektoros útvonaltervezését Használd: http://openmaps.eu/vectormap (Java-t engedélyezni kell a Biztonsági beállításoknál)!
Az ilyen iránytűk ún. dőléskompenzáltak, ami azt jelenti, hogy nem csak vízszintes helyzetben működnek rendesen. Tehát tarthatod akár függőlegesen is, akkor is fogja mutatni az égtájakat és az irányokat (ilyenkor a képernyőt függőlegesen Látod, de a vízszintesre Vonatkoztatod). Iránymeghatározásra nem csak mozgó, hanem álló helyzetben is szükség lehet (pl. navigáció során Megállsz). Ezek az iránytűk bármely tengely irányában történő minimális elmozdulásra reagálnak és pontosabban fogják mutatni az irányokat. A keskeny kivitelű, quad helix antennás kütyük (GPSMap 60, 62, 64 és ezek változatai C, CS, CSx, S, St) egyébként is pontosabban működnek függőleges helyzetben, mint a lapos kivitelű társaik, melyeket célszerű vízszintesen tartani.
A GPS egy referenciaellipszoid (általában WGS84, geocentrikus) segítségével határozza meg a magasságot, melyhez figyelembe veszi a térbeli hátrametszés alapján kapott koordinátákat és az ellipszoid adatait. A Föld modellezéséhez azonban inkább a geoid (földalak) áll közelebb. Mivel azonban ez utóbbi nem szabályos mértani test (mint pl. a forgási ellipszoid), ezért a tengerszint feletti magasság megállapítása kizárólag a geoid illetve a geoidunduláció (ellipszoid - geoid eltérése, amely a Föld felszínén szabályszerűtlenül változik) figyelembevételével, számítás alapján lehetséges. Az így meghatározott magasságot pontosítja a barometrikus magasságmérő, a légnyomás figyelembevételével. Ezen kívül a légnyomás változásából megbecsülhető (extrapoláció) a várható időjárás jellege.
Célszerű mind a 3 tengelyű elektronikus iránytűt és a barometrikus magasságmérőt is kalibrálni minden indulás előtt.
(Ezen a technológiák alkalmazása a nagy pontosságú geodéziai felméréseknél is megtalálható).
Nem tudok itinert készíteni vele, az általam kijelölt út nagyon nehézkesen jelölődik ki, ha egyáltalán kijelölődik. Nagyon sok turista egy adott túra hosszára, résztávolságaira és szintemelkedésére kíváncsi, nos ennek meghatározása nem megy a tuhun.
Néztem Chrome böngészőn és IE-n is, egyik böngészőn sem működik.
Konkrétan mi a gondod vele? Nem jelenik meg a böngésződben valamelyik raszteres kimenet, vagy nem tudsz letölteni valamilyen gps-es kimenetet, vagy ezek valamelyikre nem frissül mostanában, vagy nem tudsz tervezni valamelyik kimeneten?
engem az érdekelne hogyan javítja a pontosságot az elektronikus iránytű, meg a barometrikus magasságmérő.
laikusként úgy gondolom egy jobb GPS chipset (nekem még egy régi 60C készülékem van Garmin chippel van, de a SIRF3 pl. a 60Cx-ben fényévekkel jobb) teljesen fölöslegessé teszi ezeket a kiegészítőket. a kocsiban van iránytű, de az a DR navigáláshoz kell pl. alagútban, és nem utolsósorban ott a megtett távolságot is tudja a készülék a kerékfordulatok alapján. még az eMapban volt olyan funkció, hogy holdvesztéskor feltételezte, hogy ugyanolyan sebességgel haladunk tovább, de ez megintcsak okafogyottá vált funkció egy érzékeny chipset mellett.
Feltehetnéd valami nyilvános helyre, vagy átküldhetnéd (pl. a ttt.levelek@gmail.com -ra) a konkrét Börzsönyi Kék track-et, amit a telefonból nyertél, aztán majd kielemzi Gyula, hogy ténylegesen hol és miben van az eltérés.
Ha van Módod "kiszedni" a Nyomvonalat a GPS-ből / telefonból, akkor érdemes összehasonlítani a következő adatokat:
Active Log GPS - Active Log Telefon: amit éppen mutatnak a kütyük.
Active Log - Nyomvonal hossza (MapSource kell hozzá): a kütyü által mutatott és a GPS szoftverben mutatott érték (elvileg ugyanaz)
Eredeti és korrigált nyomvonal hossza
Active Log - Korrigált Nyomvonal hossza: a javíott Nyomvonal / Track összehasonlítása a kütyü értékeivel.
Itt érdekes lehet a következő:
- X, Y és Z irányú "kilengések": növelik a hosszúságot (+)
- Nem kellő sűrűségű / ritka Track: csökkentik a hosszúságot (-)
- Nem tökéletes vétel (GPS / telefon a zsebben, hátizsákban, egyéb "zárt" helyen lévő antenna): jelkimaradások esetén jelentős hosszcsökkenés (-), mert a vétel eltűnése és újbóli "megtalálása" közti két ponthoz egyenesen köti össze. ha sok ilyen van, az bizony okozhat hosszcsökkenést!
(MapSource-ben nem elég leolvasni a résztáv adatokat, mert azok 1000 méter fölötti szakaszhossznál csak 100 m pontosságúak. Ilyenkor vagy ki kell rakni Szövegfájlba majd Excelbe az adatokat és ott összeadni őlket, méteres pontossággal. MapSource-ben is össze lehet adni, csak ott arra kell figyelni, hogy a szakasz hossza 999 méter alatt legyen!)
Valóban, nemrég szóba került a Mátra 115 hosszának kérdése: kerékkel mérve 124, GPS - Térinformatikai adatbázisból szedve az adatokat 116 km jött ki (már itt is ismerni kellene a felmérések pontos körülményeit).
GPS-nél több hibát is figyelembe kell venni: az "x-y síkon" történő, leginkább vízszintes irányú hibákat, valamint a "z irányú" magasságmérés hibáit. Az első hibacsoportba az egyeneskől és az ívektől való eltérések, ugrálások tartoznak. Nem mindegy, hogy a Trackelés típusa automatikus, idő vagy éppen távolság alapú. Az "automatikus" opció járműnavigációs rendszereknél elegendő lehet, hiszen itt a sebesség miatt nem számítanak annyira a részletek. Az "idő alapú" beállítás azonos időközönként rak le egy nyomvonalpontot, ez elég kis időegységet választva már jól közelítheti a valós vonalat, viszont az állásoknál sok pontot rak egymásra. A legjobb a "távolság alapú" beállítás, de ebből is az 1-3 méter közötti Nyomvonalpont-távolság. A lényeg az, hogy minél jobban van közelítve a terepi "ív", annál pontosabb lesz az adat. Elvileg a "z" irányú magasságmérés eredményeivel is az emelkedő vagy ereszkedő ívet kell közelíteni. Mivel a GPS itt is poligont (sokszögvonal) mér, valóban csak közelítésről lehet szó. Ráadásul az ellipszoid-geoid eltérést (geoidunduláció) is figyelembe kell venni. Tovább javítja a pontosságot a 3 tengelyű elektronikus iránytű és a barométeres magasságmérő. Ezek azonban csak felső-közép és a profi kategóriába tartozó készülékekben találhatók meg. Természetesen minél nagyobb a távolság, annál nagyobbak lehetnek a hibák is.
Ha alátöltött turistatérképet Használsz és be van kacsolva az "Úton tart" opció, akkor a vektoros térkép adatait használja a készülék és a Track-et is oda rajzolja (a távolságot is az alapján méri), attól függetlenül, hogy a valóságban, a terepen hol Vagy!
62 km VS. 60,5 km: ez az 1,5 km eltérés (alig több, mint 2%) még nem is olyan vészes, persze tudni kellene a felmérő eszközök pontos paramétereit, a felmérések körülményeit, a nyers Nyomvonalak minőségét és az ezeken végzett utómunkálatokat.
Általában: mivel a GPS (már a nevében is ezt jelzi) helymeghatározásra készült, ezért a profibb kütyük - globális szolgáltatásait figyelembe véve - szerintem helymeghatározásban, pont- és útvonal-felmérésben "hitelesebbek", mint bármilyen Okostelefon. Ráadásul mindenképpen a PC-n (vagy bármilyen nagyobb méretű képernyőn) megvizsgált (és korrigált) Nyomvonal pontosabb, mint bármilyen Active Log - azaz memóriában tárolt útvonal adatok.
Jó kis ötlet! Érdekel a téma. Nekem olyan kérdésem merült fel, hogy van különbség egy GPS (pl GARMIN) mérése és egy Okostelefon GPS mérése között? Mekkora lehet a különbség?
Illetve egy másik topikban leírtad a kerék és a GPS közötti táv adatok eltérését, a térkép/GPS közötti eltérés is hasonló okokra vezethető vissza.
(Konkrét példa: Börzsönyi Kék 65 az itiner szerint 66 km, a Börzsönyi Kék Túra ami lényegében nem hosszabb Rajt/Célja különbözik Ugyanezen útvonala már 62 km, amit pedig az én telefonom mért az 60,5 km. Most akkor mi az igaz?
Ahogy én használom a GPS-s és trackelem az útvonalat:
Android-os telefon Képes mind a két típusú műhold vételezésére
Locus nevű program
Openmaps-os vektorgrafikus Magyarország térkép
+ Réteg ami letölthető ez kifejezetten a túrázáshoz van, turistautak jelölése. (Tuhuval szinkronban van tudtommal)
Ehhez még kiegészítésként egy háttérben futó GPS Status nevű program is fut ami annyit csinál, hogy előre tölti a jeleket pontosabb/gyorsabb mérést biztosítva.
Ez a topic a természetjárás, a túrázás XXI. századi térinformatikai (GIS és GPS) rendszerek alapjaival, adatbázisaival (netán hiányosságaival) valamint a hozzájuk kapcsolódó hagyományos és digitális térképekkel (elsősorban tájékozódásra alkalmas turistatérképekkel) foglalkozik.
