Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Soká, de nem fog elmaradni. Nagy fotó-fan vagyok, de most azt mondom, aki budapesti vagy ~környéki, ne fotókat nézzenk hanem szánja rá az időt, és nézzen el a Vásárcsarnokba. Nem messze a főbejárattól, a főutcán, utcaszinten van a kis Révész-stand.
És ha már ott van, nézze meg Szankovits-ékat is az emeleten, a főbejárathoz közelebbi híd közepén, és próbáljon elvonatkoztatni az áraktól és előítéletektől, csak a késeket nézze, és ha telik rá, vegye is. Úgy tűnik, nekik elfogyott az agancsuk, de nagyon szépek a diófa bicskáik, rozsdamentes díszítéssel és felszereléssel. Azért már egy kevéssé hardcore bicskafan-nak is érdemes megmozdulnia, hogy a magyar bicskakészítés két ilyen képviselőjét ötven méteres távon belül egyszerre láthassa.
Egyébként alap fejesgörbét vettem réz paklival, rugódísz és egyéb csicsa nélkül, vagyis nem ünneplő, hanem munkásbicskát. Kicsit más a formája, mint a családi bicskáink voltak, főleg a penge szélessége meglepő nekem, de nyilván a régi bicskáink jól el vannak már fenve, ez meg még új. Ez is, és a szalonnázó is kicsit erősebb, robusztusabb, mint az otthoniak, kinézek belőlük annyi év szolgálatot. A penge anyaga eltér a régitől, az nyilván szénacél, emez meg Sandvik 12c27. A pakli itt is réz, direkt választottam ilyet alpakka helyett, mert ehhez szokott a szemem. A markolatpanel agancs, szép anyag. Ami még eltér a régitől, hogy annak az alaplemeze réz, ez meg ezüst színű, valószínűleg acél, ezt nem kérdeztem meg.
Mi nem használtuk azt a kifejezést, hogy fejesgörbe. Egyszerűen görbebicskának neveztük. Ez, meg a szalonnázó, ennél több bicskára nincs is szükségem, a többi mehet a pincébe (persze nem megy :-). Apámnak volt még egy harmadik is, de azt meg sem próbálom pótolni, mert pótolhatatlan: egy ilyen halasbicska (a szegedi múzeum szerint halbicska), csak az enyémet éppen a nagyapám készítette. Megvan még, de a lakást már nem fogja elhagyni, annyira vigyázok rá.
Aki egy életre szóló, rendes bicskát szeretne elképzelhetetlenül jó áron, az most keresse fel a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot. Nekem sikerült választanom, a hagyományt választottam.
Meg kell jegyeznem, az úgy nem igaz, hogy ezek a bicskák egy emberöltőre szólnak. Emberöltő alatt a reprodukciós ciklust szokták érteni, húsz-harminc évet. Az én magyar bicskáim ezen a koron régesrég, többszörösen túl vannak, pedig nem vitrinbicskák voltak. Csak azért nem használom őket, mert nagyon félek, hogy elvesznének, pedig bennük van apám, nagyapám élete. Az alap Révész bicskákat megfelelőnek találtam arra, hogy ugyanúgy váljanak társammá, ahogy apám és nagyapám voltak összenőve a bicskájáikkal. Kis szépséghiba, hogy nem az én családnevemet viselik az új bicskáim, de ettől el tudok vonatkoztatni, legfeljebb tiszteletbeli családtagnak tekintem Révészéket, bármilyen nevet is viseljenek :-)
Inkább a cseresznyepaprikát. :-) (A jelenet alapja egyébként nem a Szindbád történetek között keresendő, hanem Krúdynak egy 1926-ban írt, Isten veletek, ti boldog Vendelinek! című novellája került beemelésre. Érdemes elolvasni, mert a filmrészlet szinte teljes egészében visszaadja.)
Én a kínai bárddal is kivágom az alma magházát, legfeljebb kicsit romboid lesz. De ha szép és takarékos munkát akarok végezni, akkor a vékony és keskeny pengéjű, homorú élű zöldségeskést veszem elő. :-)
Nekem 10-es kesztyű kell, s úgy tapasztaltam hogy a minimum a 11-cm de inkább 12 cm nyélhosszú kések a kényelmesek fogásra. Polyák fejesgörbéje 11 cm na az nekem határeset. Valószínűleg az is szerepet játszik hogy az Ő fejesinek nyele nem annyira ívelt. Én még azt is szeretem ha kitölti um. a tenyeremet, tehát nem túl vékony a nyél. Révészék fejese teljesen megfelelő. És ami még számomra fogás tekintetében nagyon kényelmes az a Varga fejes. Ránézésre egy robusztus kés, kicsit bunfinak is tűnik, de nekem a tenyerembe tökéletesen belesimul. Én sem használom azért napi szinten a tradijaimat, de már mindegyikkel követtem ilyen olyan vágást, leginkább kajálást.
Nincs nagy kezem, munkáskesztyűből 8-as a méretem. Nekem a "majdnemlegá"l cakli pont megfelelő méretű, kényelmes, a markolat megfelelően hosszú, és csak 2 mm-rel hosszabb a megengedettnél. Próbáltam különben legál, tehát 79mm-es pengehosszúságú caklit is, annak a nyele már határeset volt, kicsinek éreztem.
Ez érdekes észrevétel, más ami az alma magházát illeti. Lehet, hogy felül kell gondolnom a használhatósági sorrendet. ;) Amúgy nekem is a cakli a kedvencem!
Ma volt alkalmam kézbe venni egy Szabadi féle grószi Maskarát. Nagyon kényelmes fogású, jól összerakott, pontosan illesztett kés, ha Maskarában gondolkoznék, meg is venném. Mindazonáltal, még mindíg nem tudok mit kezdeni a pengeformával. Vágásra kiváló, de ha a hegy kialakítása nagyon nem tetszik. Épp ezért tartom a leg praktikusabbnak a Cakli/Náder bicskákat. Vágni is lehet vele, és a penge hegye os kiválóan használható szúrásra, illetve finomabb munkákra egyaránt. Egy Maskarával nem tudnám pl. egy félbevágott almából olyan könnyedén kivágni a magházat, mint a Náderemmel. Szerintem ennél praktikusabb pengeforma nincs a hagyományos Magyar bicskák között.
Hát igen, én is valahogy így vagyok vele, hogy a külső alapján ítélek, s ezért nagy kedvencem a fejesgörbe. A nők esetén is a külső alapján döntök elsőre. (Bevallom gyarló ember vagyok.)
A magyar tradicionális bicskák kapcsán én úgy tapasztaltam hogy ami napi szinten használható az nem legál. Ami legál az nem kényelmes fogásra, legalábbis nekem.
A maskara ránézésre is "univerzálisabb", de a forma miatt (is) rangsoroltam előre a fejesgörbét. Egyszerűen ez tetszik a legjobban.
Fixet, illetve foldert olyat hordok magamnál a mindennapokban, ami belefér a jogszabály által meghatározott méretbe, így a fejesgörbe/maskara méretnél ez nem korlátoz, azt nem a mindennapi "utcai" hordáshoz vásárolnám.
Mindenes bicskának talán jobb választás a maskara, vagy a cakli/náder. A fejesgörbe kevesebb fogásmódot enged, már csak a "fej" kialakítása miatt is, nem is beszélve a hátrafelé keskenyedő nyélről.
Mondom mindezt úgy, hogy a legelső megrendelt bicskám fejesgörbe volt. ;)
De amióta a caklit használom, rájöttem, hogy ez a jobb a mindennapokban. A maskara pedig talán még jobban használható.
Van amúgy egy kisközép maskarám is, vagy 20 éves bicska, Anyámtól kaptam. Mivel kisközép, ezért nem ideális méret, a nagymaskara jobb választás.
Ja, és figyelj a legál méretre, nálunk 8 cm a határ, fölötte KKVE! Persze 1-2 mm (szerintem) nem számít. Nagyfejes biztos, hogy nem legális, mint a hogy a grószi se az! Azt hiszem, a nagymaskara határeset, olyan 8,5 cm a penge. A caklim 8,2, a kisfejes 8,5 cm-es. Az aratóm 8,4 centis. Mindhárom Kocsis-bicska, más gyártónál eltérhet a méret. Általában a cakli van nálam.
Sziasztok! Szeretnék rendelni japánból szakácskést, de nem igazán tudom, hogy honnan érdemes, és melyek a megbízható oldalak. Elsősorban a Tojiro márka érdekelne. Segítségeteket előre is köszönöm! A.
Én a helyedben Révészéket is megvizsgálnám. Mondjuk egy maskara... Grószi pl, vagy nagymaskara, nagyon szép, használható eszköz!
Alpakka/sárgaréz: alpakka nem mattul. Vagyis nem annyira. Sárgaréz patinásodik, de ez kit érdekel? Azért van, hogy patinásodjon. Tisztítás: az ember egy szép magyar bicskát NEM mos el soha! Bekened néha szalonnabőrrel a nyelet, aztán kész. Ja, használat után a pengét NEM elmosod, csak eltörlöd, max nedves szivaccsal eltörlöd, majd szárazra törlöd.
Az egyik bicskám, a cakli, szénacél. Evés után, ha éppen szalonnát eszem, áttörlöm a pengét a bőrrel, majd papírtörlővel letörlöm a felesleget, és kész. Tehát nem kell félni a szénacéltól se.
Az érdekelne még, hogy - ha van a színén kívül - mi a különbség az alpakka és sárgaréz baknik színtartása, strapabírósága, tisztíthatósága és egyéb lényegesnek mondható tulajdonsága között? Előnyök-hátrányok egymáshoz viszonyítva?
Napi használatra amit a hazai készítők gyártanak szerintem megfelel, eddigi tapasztalataim szerint. (Van még a Bodnárnál is gyengébben összerakott bicskám, de funkcionál. Mondjuk Bodnárnál válogattam tehát nem olyan rossz. Persze az árak ebben az esetben szinte az anyagköltség szintjén vannak. Árpi bátyánk jól összefoglalta az alapanyag árakat ez úgy 3 ezer, ami efölött van az a mesterek munkája. 10-15 ezerért már remek bicskákat vettem. )
Ha készletről rendelsz akkor hamar, tisztességes bicskát kapsz. (Alapból nem szeretnék senkit sem kiemelni mert mert a fenti kritériumnak ezek megfelelnek. Persze van aki jobban, és az sem mindegy hogy neked melyik készítő stílusa áll közelebb, mert az egyedi stílusjegyeket mind hordoz magán.)
Tavaly a FeHoVa-n és a Tűzzel vassal fesztiválon kettőezerért mérte, kis, ömlesztett "halomból". A segédje ! tanonca ! padavanja (vagy ahogy helyesen hívják a késkészítőnek tanuló embert) készíti, de láthatólag érti a dolgát.
Én egy - lehetőség szerint - igényesen összerakott bicskát szeretnék, ami legalább annyira szép, mint amennyire használható. Nem vitrinbe szánom, de nem is "favágásra". Sajnos Kocsisnál nehezen elérhető manapság. Azért nem adom fel, de nézelődök, hátha találok másnál is hozzá közelítőt.
A dabasi vásárban vásároltam tőlük egy nagy fejes görbét 2600 Ft-ba került, gyönyörű darab. Az asztaluk tele volt késekkel, bicskákkal. A Mihály-napi vásáron találkoztunk újra Nagykőrösön. Érdemes a vásárokat felkeresni. A Vaterán 6000 Ft felett kelt el a közelmúltban ilyen nagy fejes görbe.
Még annyit tennék hozzá, hogy Bodnár fejest a hídin vettem de négyet megfogtam mire egy nálam ragadt. Tömegtermelés, iszonyatos mennyiség, ömlesztve, de igen sokat kell válogatni mire talál az ember valamire valót. Tőle biztosan nem vásárolnék látatlanban kést.
Árpi bátyámtól azonban bármikor, bármit az őáltala készített késekben még sosem csalódtam.
Sziasztok!Mint hagyományos magyar bicska kedvelő, érdeklődnék, hogy, valóban olyan zavaró lehet az el szalagos penge a Varga Tamás által készített bicskáknál -fejes görbe- lehet lerágott csont, de új "tag" vagyok a fórumon. Az biztos, nem hagyományos a penge,azaz élkialakítás , de nem néznek ki rosszul.
Várásokban szoktak kint lenni leginkább, nem tudom netről lehet -e rendelni, de szerintem nem. Esetleg a telefonszámukat kell kikeresni és megkérdezni postáznak -e.
Bodnár Gabiéknál megállt az utánszámolás kb. 20 évvel ezelőtti szinten. Valószínűleg több tíz évre elegendő bicskaalkatrészt, vagy nyersanyagot örökölhetett édesapjától, ezért nem számol az alkatrészárakkal.
Sárgaréz kb. 3000-4000 Ft közötti áron van, Alpakka 6000-8000 között (bár ő alpakka helyett nem edzhető rozsdamentes acélt használ paklikhoz, ahogy a képeken látom), A KO13 1500-2000 Ft között van, rugóacél is kb. 1000-1500 Ft között. Az agancsról és a szaruról nem is beszélve. Az ember, ha jól utána számol, nagyjából az anyag telik ki annyiból, amennyiért ő a kész bicskákat adja.
Újonnan vásárolt anyagból valószínűleg ő sem ennyiért árulná a bicskáit. Nagy Zolinál, hasonló lehetett a helyzet, hogy a raktározott anyagból még olcsóbban tudott dolgozni, de ahogy ezek elfogytak és újat kellett venni, újra kalkulált az anyagárakkal.
Azért jól gondold meg ,nem biztos hogy egy 'magyaros" késen is jól mutat az EPOXI ,bár a körömlakknál biztos jobb. Egy kis fadarabon nézd meg milyen lenne .
Van,színes kétkomponensű ,ragasztó is .Ugyan úgy kell csiszolni ,mint a faanyagot ,mindig finomabb papírral majd akár polír is jöhet .
Milyen vastag a gyanta réteg ?-természetesen teljes mélységben ,hogy beleékelődjön. A ragasztó ellenáll a víznek,a faanyag pedig parafinolajjal van kezelve .
Van asszem 3 méret ugye,meg még egy extra ha jól rémlik. 4 től kezdődnek a bicsakok ,a nagy és díszítettek már 25-től fölfele,de azok már egyedi dolgok ahogy mondták.
Láttam minden munkádat, ami itt fel volt töltve, tetszetősek, nyomon követhető a fejlődésed. Hasonló az elképzelésem nekem is, csak én szineset szeretnék. Bár ha áttetsző az epoxi, működhet az alá festés. Ez lesz az első, és utolsó faragásom jó ideig, nincs több alanyom, nem szeretném elszúrni. Mivel csiszoltad, hogy ne legyen karcos a gyantás rész? Milyen vastag a gyanta réteg? Nedvesség által (dagadás) nem fogja a fa kilökni? (bár ez hülye kérdés, ehhez a folyamathoz idő kell, nyílván nem egy pohár vízben tárolod a bicsakot)
Én sem lakom sokkal messzebb és pár hónapja jártam is nála, mert akartam venni egyik ismerősömnek ajándékba egy konyhakést, de megdöbbenve tapasztaltam, hogy tavaly óta az árak ötezret ugrottak.
Ettől függetlenül megvettem a kést, de azért ez elég meredek emelés volt.
Jól láttad,hogy nem láttad:) Mert nincs ott. :)Én is azért mentem el személyesen. De ott a telefon számuk és napközben megér egy hívást,mondom szép késeket csinálnak és kedves emberek.
Én nem értek a faragáshoz,azaz nem tanultam , csak saját magam örömére farigcsálok,biztos láttad már itt pár késem.
Remélem mástól is kapsz tanácsot ,igazi faragótól.
Pontosan nem látom mit akarsz kiemelni , de én pont most csináltam meg az alsó kést oly módon hogy a kifaragott részt kétkomponensű epoxi gyantával színbe tapaszoltam, majd csiszoltam a felesleget. Ezt pont azért csináltam amiért te is mondtad ,használhatóbb legyen a mindennapokban.,nem megy bele a kosz. Egyébként szilárdulás után teljesen áttetsző,olyan a hatása mintha
üveg alatt lenne a faragás . Azért van a két kés egymás mellett hogy talán látható a különbség ,a felső gyantamentes. Remélem kapsz más tanácsot is .
Ha nem sürgős, akánlom Szalontai mester "noname" nagy szalonnázóját - a FeHoVa-n szokott kint lenni februárban, múltkor 2,000 Ft-ért adta a teljesen használható, tetszetős bicskát. A markolat műanyag, de egy méterről szarunak is lehet nézni. :-)
December elején pedig a Vajdahunyad várában lesz a késmívesek bemutatója, oda is érdemes ellátogatni.
Ha az ismerősöd Budapesten vagy a közelében lakik, akad pár késmíves, aki készít használható darabokat az említett árkategóriában, tudok tippeket mondani. Máshol is vannak jó mesterek, de azokhoz nem ismerem a járást, csak kiállításon látom a munkáikat.
Köztünk az a különbség, hogy a felmenőim között olyan késesek, gépészek voltak, akiknek még láttam a munkáját, éreztem a műhely illatait (szagokat), és átéltem azt az örömöt, amit egy agancs nyelű görbebicska megkapása és használata jelentett abban a bicska-sivár környezetben, ahol éltem. Azért vagyok elfogadóbb a brutális árakkal kapcsolatban, mint Fázisceruza fórumtárs, mert nem tizenhárom gramm rezet, negyven gramm vasat, minimális rezsianyagot és minimálbéres fizetést látok Tóth Árpád, Szankovitsék, és más, bicskát életmód-szerűen előállító készítők-mesterek munkája mögött, hanem ennek a kiveszőben lévő "állatfajnak" a megmentőit-fenntartóit, és azért úgy látom, nem tolonganak az emberek, hogy elvegyék az ő munkájukat abban az értelemben, hogy nagyjából hiteles környezetben és módszerekkel állítsanak elő hagyományos bicskákat. Az nekem már csak a hab a tortán, hogy úgy látom, ezek az urak-hölgyek nem egyszerűen továbbviszik a népi késkészítő hagyományt, hanem - ha nem is minden darab késben, de - művészi szintre is emelik azt. Erre persze az ad lehetőséget, hogy nem tolonganak a vevők, hogy tetszene ontani tömegével a bicskákat.
Ez nem olyan szükségleti cikk, mint a tej, aminek az ára mozgalmi-népgazdasági-szociális kérdés. Ennek nincs ára, annyit kell adni érte, amennyit kérnek. Az meg hadd legyen a mesterek dolga, hogy kitalálják, ki mennyit kér. Mert ha nem találják el, az nekik sem lesz jó.
Kedvelem a kézműves magyar bicskákat, van is pár a fiókomban. Ugyanakkor nem érzek nagyobb szellemi rokonságot a magyar múlttal, csikósokkal, juhászokkal, amikor a rozsdamentes acél pengéjű, trópusi keményfa markolatú, szerszámgéppel készült (a legrégebbi késes műhelyben, amit láttam, is volt bőrszíj meghajtású transzmissziós tengely, de a legtöbb műhely ennél modernebbül fel van szerelve, akár a CNC szintig) bicskát használok. A nyolcvan-száz évesnél régebbi bicskákat elnézve szerintem legtöbbünk visítva dobná el a kezéből, olyan szerény kivitelű és anyagválasztású darabok.
Az árak: a termékét mindenki igyekszik annyiért eladni, amennyit még megadnak érte. A szentendrei sétálóutca és a Vásárcsarnok drága helyek, sokba kerül a bérlet, nagy vásárlóerejű a t. közönség. Mellesleg a készítő magánügye. Ha drágának találom, nem veszem meg. A tokaji aszú is csak etilalkohol, víz, meg némi ízesítőanyag keveréke... :-)
Ebben a válaszban annyi részlettel nem értek egyet, hogy inkább nem is vitatkoznék. A legerősebb egyet nem értésemet azért kiemelném: amikor egy európai uniós vállalkozás árképzését a torz magyar bérekhez igazítani rendelnéd, azzal azt a helyzetet szentesíted, hogy kevés kivétellel senki nem kap tisztességes bért a munkájáért. Aki tud valami kurrens dolgot, az igenis kérje meg az árát. Hol látod azt a kínálatot, ami indokolttá tenné, hogy a szentendreiek árat csökkentsenek? Ezen a területen egyszerűen nincs kínálati piac. Ami meg azt illeti, hogy kézműves munkáról van-e szó vagy sorozatgyártásról, azt néhány szervezet ellenőrzi-minősíti, erről a céh tagok tudnának hitelesen szóĺni.
Azt, hogy a szóban forgó termék túlárazott e, szerintem az döntheti el, hogy hasonló minőséget előállító, más mesterek, hasonló portékáikat milyen áron kínálják, illetve itt ennek a terméknek pontosan kiszámolható a rezsiköltsége így tudhatjuk, hogy mennyit keresett rajta a mester, és ha ez nem áll arányosságban a mai magyarországi bérekkel, akkor az a bicska drága.
A másik fele meg a dolognak az, hogy nem kéne annyira rohadtul elájulni ettől a "kézművességtől", mert pár évtizede még csak az volt, most meg lassan besírunk, ha valaki a kezét használja a munkájához.
Jómagam villanyszerelő vagyok, de nem kell letérdelni előttem, csak azért, mert kézzel húzom be a drótokat.
Aztán meg a nevezett tárgy nem egy egyedi gyártású hűderitka darab, hanem egy sorozatgyártás terméke.
Tegnap faragtam alulról a második bicska markolatán egy kicsit. A negatív mintákat milyen festékkel vagy lakkal érdemes feltölteni, hogy bírja a napi használatot? Momentán a párom színes körömlakkjai állnak csak rendelkezésre, azokkal nem mertem nekiállni. Ha valakinek van tapasztalata ebben a témában, szívesen veszem a tanácsait. Előre is köszönöm a válaszokat, további szép estét mindenkinek!
Alapvetően egyetértek veled: "Elhiszem, hogy sok munkaóra van egy ilyen bicskában, tisztelem is és nagyra becsülöm azon kevés Mestert, akik még készítenek nekünk kézműves Magyar bicskákat, késeket."
A modern technikával kapcsolatos gondolatot nem fejeztem be: szóval jó az, de egyre indokoltabb, hogy életben tartsuk a hagyományos mesterségeinket is. Meg kell tanulnunk, hogy megfizessük azokat, akik kurrens értéket őriznek vagy teremtenek. Ott van például a biokaja: kezdjük kapiskálni, hogy a vegyszerek hosszútávú hatásait nem ismerjük, ezért jobban szeretnénk természetes módon előállított ételeket. Kevésbé termelékeny, kevesen tudják csinálni, nem könnyű fenntartani. Ergo: fizetni kell érte.
A természetvédelemben ismerik az "eszmei érték" fogalmat. Egy búbos vöcsök eszmei értéke nem az a pénz, amennyiből anyagköltségen elő lehet állítani egy búbos vöcsköt. Hiába kapná meg bármelyikünk azt a pénzt, nem tudna előállítani egy búbos vöcsköt. Az eszmei értékkel azt próbálják valahogy arányosítani, hogy mekkora kár éri az országot azzal, ha egy ilyen lény elpusztul. Minél ritkább, minél közlelebb áll a kihaláshoz, annál magasabb az eszmei értéke egy növénynek vagy állatnak. Ez az érték önmagában nem értelmezhető, elég hülyén nézne ki Márkus László módjára dühödten szétszedni egy szarvasbogarat, hogy mi_került_ebben_a_szarvasbogárban_tízezer_forintba!!!
Nagyon sok hagyományos mesterség kihalt. Látjuk, hogy a modern technikánk milyen sérülékeny: elég néhány memóriagyárat tönkretenni, és meghal a számítógép-ipar. Elég a bixet szétszedni, és nincs internetünk. Tönkrement a magyar textilipar az olcsó importtól, komplett iparágakat a hatékonyság hiánya és a tömegtermékek nyírtak ki.
Egyszerűen nincs értelme egy korlátozott darabszámban előállított kézműves dolog árát vitatni. Legfeljebb sajnálkozhatunk, ha nem vásároltunk be, amikor még megengedhettük magunknak. Ha olyan nagy kereslet lenne, és ott sorakoznának a késesek, hogy szebbnél szebb hagyományos bicskákat terítsenek az országban olcsón, azzal leverhetnék az árat, de nem teszik.
Az mondjuk érdekelne, ha egy értő történész meg tudná mutatni, hogy az utóbbi két évszázadban hogy alakult egy jó bicska ára mondjuk egy juhász havi átlag keresetéhez viszonyítva.
Az árat természetesen minden készítő maga határozza meg, én is kívánom nekik szívből, hogy sikerüljön az általuk meghatározott áron értékesíteni a termékeiket!
Jártam a szentendrei boltukban. A kidolgozása a bicskáknak első rendű, az RWL acél pedig nem rossz, mint ahogy KO13-ból is lehet nagyon jó pengét készíteni. Az ár olyan, amilyen. Talán túlzó, de ez a bolt döntése. Biztos megélnek így is, én kívánom, hogy adjanak el minél több bicskát.
Minden tiszteletem és elismerésem az Önhöz/hozzád hasonló művészetét magas fokon űző kézműves Mestereké, de azt gondolom, hogy 50.000 Huf egy anyagok szempontjából átlagos bicskáért irreálisan sok, akármilyen precíz és szemet gyönyörködtető a kidolgozás minősége. (Mint ahogy sok 600.000 Huf is egy vadásztőrért...) Különösen a magyar bérszínvonal keresztmetszetében. A szó nemes értelmében irigylem azokat, akik megtehetik, hogy ilyen árszínvonalon vásárolhatnak. Én sajnos nem.
(Mielőtt kitörne a háború, nem volt szándékomban senkit megbántani, csak leírtam a személyes értékrendem szerinti véleményem. Elhiszem, hogy sok munkaóra van egy ilyen bicskában, tisztelem is és nagyra becsülöm azon kevés Mestert, akik még készítenek nekünk kézműves Magyar bicskákat, késeket. Isten áldja Őket!)
Ruhát kapott a fokosom! A tok természetesen theraphosa éltárs munkája, aki rajz alapján, vakon készítette. A tok remekül tart, a patent "patentül" működik, nem lötyög, élvédőnek egy masszív bőrcsík van bevarrva. Nagy az öröm!
Különben, ha jól számolom, ez már a 8., vagy 9. theraphosa-tok, amit használok.
Szép darab mindkettő! A réginek nagyon jó hangulata van. Kívánom, hogy az új darabot használd nagyon sokáig egészséggel, és leld benne örömöd, minden alkalommal, mikor kézbe veszed!
A szalonnabőrrel az a baj, hogy az nem hozza ki a tálung mellől a polírport :)
A WD40 tisztításra jó, csak a benne levő petróleum marha büdös, és ha a markolatpanel beissza, sokáig szagos marad. Emiatt én inkább parafinolajjal járatok, kevésbé kúszik, de szagtalan.
Na, ma meghozta a posta a nagymaskarámat Révészéktől, (rozsdamentes penge, két alpakka bakni, wenge markolat, díszített rugó) és eddig nagyon tetszik, egyszóval gyönyörű! :))
Az "alapkezelést" (WD40 utána olajozás) már megcsináltam már szépen nyitódik/csukódik viszont tényleg erősebb a rugója mint a középmaskarának, azért majd az elején figyelnem kell hogy kicsit jobban bele kell kapaszkodni a pengébe.. :D
A finnek nem ! Ellenben a Norvégia északi részén élő Sámik igen.Ha messziről hallgatod a beszédüket mintha magyarul beszélnének.Egy Oslói muzeumban kerek perec ki volt irva ,hogy rokonaink.
Nálam járt jó barátom,aki magával hozta új szerzeményét ,egy Lovász "bögyörőt ".
Gondoltam megosztom veletek a képeket,de élőben még inkább csodás darab amit a fotók nem nagyon adnak át . Nagyon praktikus kézre álló,mindennapokban használható,legál méret...stb. Egyszóval eltalált darab .(csak abba tudtam belekötni, hogy nincs rajt bakni ,én régi módi vagyok :-)))))
Végül a nagymaskaránál maradtam, és szerencsém is volt, mert múlt héten beszéltem révészékkel, mondták hogy van egy rozsdamentes pengéjű alpakka baknis nagymaskara díszített rugóval és wenge markolattal, amit el is raktak nekem. Úgyhogy ma át is utaltam az ellenértékét, kíváncsi vagyok rá, de szerintem gyönyörű lesz! :)
Nagyon szépen köszönöm a tanácsot, és a segítő szándékot!
Nem sok képet találok az említett bicskáról. Konkrétan azt az egy darabot sikerült találnom, amit feltettem ide, de ez se egyezik meg pontosan az enyémmel. Néztem a Mikov termékeit, ott se találtam hasonlót, ettől függetlenül persze bőven lehet, hogy lenne nekik készleten.
Első körben megpróbálom kíméletesen megtisztítani magát a kést, és teszek fel róla pár képet. Aztán óvatosan le kell munkálnom a szegecs fejet a műanyag markolatpanel megsértése nélkül, és kiszedem a törött alkatrészt aztán meglátjuk hogyan tovább.
Általában ez a gyenge pontja és nem hülyebiztos. Sok ember úgy próbálja erővel becsukni, hogy ez lesz az eredménye. Szerintem, ha kéred, küldenek hozzá alkatrészt is.
Ma vettem egy Mikov bicska maradványt 500 forintért.
Nem elfent, vagy leharcolt darabról van szó. Van ugyan egy kis korrózió, de nem vészes. A probléma azzal az alkatrésszel van, ami a késpengét rögzíti nyitott állapotban. Sajnálatos módon, le van törve az említett alkatrész végéből egy nagyjából négy mm-es darab, maga a reteszelő rész, így a pengét nem rögzíti természetesen. A másik, hogy a penge és a fűrész is görbe egy kicsit, így becsukott állapotban majdnem összeérnek. Ahogy írtam, a pengén viszont nincs nyoma fenésnek, igaz, élnek se nagyon...
Nem tudom, hogy volt-e neve a konkrét típusnak, de arról a változatról van szó, ahol a baknit úgy alakították ki, hogy mind a 12-es, mind a 16-os sörétes lőszer hüvelyét ki lehessen húzni a töltényűrből, ha megszorulna. A késpenge mellett egy fűrész és egy dugóhúzó van csak a késen. Ahogy nézem, a penge pont legál méret, így megpróbálom rendbe tenni valahogy. Valószínű két szegecset is ki kell szedni, hogy hozzá lehessen férni a törött alkatrészhez, illetve az enyhén görbe pengéket se lehet kiegyengetni a helyükön.
Egy netes képet találtam csak. Az enyémről még nincs fotó.
Az lenne a kérdésem, hogy véletlenül Valakinél nem lenne egy leharcolt, vagy netán romos állapotú darab, amiben jó a penge rögzítő alkatrész, és megválna tőle?
Mindig is akartam egy legál méretű puukko nyak-kést ezért "Pista " bácsi feje nemrég porba hullott . (Most a Finnek a rokonaink vagy a migránsok? :-)
S ha már nyak-kés egy bőrtokkal is megpróbálkoztam . A cérna alatt a bőrt süllyeszteni kellett volna ,de célszerszám hiányában ez elmaradt . Amúgy elég passzosra sikerült. Egy díszesebb darabot megpróbálok a nagy tesónak is...
Köszönöm a dícséreteket! Igazából arra akartam rávilágítani, hogy a legélhetőbb bicska az a Náder és a maskara, meg még idesorolnám a Rác bicskát is. A fejesgörbe előnye, hogy ugyanolyan pengehossznál sokkal könnyebb mint egy Grószi, sokaknál ez szempont, nekem a fogása nem kényelmes. De hát ahány ház...
Köszönöm a válaszokat ! Most néztem a Móri Bornapok programját . ma elsején kezdődik és harmadikától írja a kézműves kirakodó vásárt . Ezek szerint szombat és vasárnap lehet Veletek találkozni . Most szerettünk volna indulni , de akkor lefújva , marad a hétvége .
Ja az előbb nem írtam, a mi sárbogárdi műhelyünkben készült. Vehették máshol is, mert Nagyapám ellátta bicskákkal Dénes és Béla testvérét is Dunaföldváron.
Körülbelül egy évtizedes munka eredménye. Anno nem tudtam, hogy maskara vagy Náder, idővel rájöttem hogy kell mindenből egy. A legjobban a maskara használható, aztán a náder, mindkettőből kellett egy szénacél is.
Én általában nadrágzsebben hordom a bicskámat. Az öltönynadrág miatt nem volt nálam azon a napon. Hozzá kell tennem, hogy a munkaruhám is öltöny, csak itt nem érdekel, illetve a nadrág színe, és anyaga is más, nem olyan feltűnő.
Nem hat rám a jedi elmetrükk mert magam is jedi vagyok!:-)))))))) Valóban szép, olyan bicska aminek már van lelke! Emlék lett feleségem nagy papájától! (sajnos már nem él) Olyan élt lehet rá csinálni, hogy komolyan elgondolkodtam egy szénacélos beszerzésen!
Inkább képekben válaszolnék az egyik mondatodra "Na jó, az esküvőn nem volt a zsebemben"
Az első magyar bicskám, egy díszített rugós, szarunyeles középmaskara 12C27 rozsdamentes pengével. Eredetileg akartam egyet rendelni külön erre az alkalomra, de a megtakarított pénz elúszott, így ezt használtam, és végig ott volt velem. A fotós a kellékeknél is nagyon inspirált volt :) és élvezte az eddig még nem látott vőlegényi kelléket. A román főpincér is megcsodálta :)
Köszönöm a válaszaitokat, azóta beszéltem révészékkel is, lesz most mindkettőből de még jövő héten érdeklődök majd (azért akkor mert még döntöttem el véglegesen :) ).
Tegnap nézegettem a Facebook oldalukon a képeket, hát be kell valljam képek alapján nehéz a döntés, mert mindkettő gyönyörű... :)
Azt mondta a hölgy a telefonban, hogy méretre kb ugyanakkorák (nagymaskara, nagyfejesgörbe), a maskara markolata szélesebb, a fejesgörbéé meg kecsesebb, vékonyabb.
Szerencsére talán viszonyítási alapom lesz, mert egyik barátomnak van egy kínai klón hungarian folderje, azt szerintem megfogdosom majd.
A maskara mellett szól hogy azzal nem tévedhetek mert a közép is kényelmes nekem, tetszik is hogy vastagabb az agancs miatt nekem kényelmes a fogása.
A fejesgörbe mellett meg az hogy olyanom még nincs, illetve jó lenne egy összehasonlítás, az eredeti magyar fejesgörbe, és a klón Spyderco között. :D
Bár a fejesgörbénél szerintem tokkal gondban lennék a formája miatt...
Azt szeretném még megkérdezni tőletek, hogy saját tapasztalatotok alapján használatban mennyire jó a fejesgörbe, akár magában, akár a maskarához képest?
(Emlékeim szerint úgy olvastam valahol, hogy a maskara több fajta fogást enged meg kényelmesen, akár munkakésnek is mondható, a fejes meg inkább étkezésre való elegánsabb bicska, persze nem csak arra mint pl a szalonnázó, de kevesebb fogásban kényelmes...)
Nagyjából tíz éve érzem szükségét annak, hogy valamilyen zsebkés legyen nálam. Ez idő alatt volt több, zömében olcsó egykezes nyitású bicskám. Valahogy egyik se maradt meg nálam. Egyik ment a másik után. Egyszerűen nem alakult ki bennem semmiféle ragaszkodás az adott kés felé, csak egy tárgy volt, semmi több. Rövid ideig volt egy pár hagyományos magyar bicskám is, egy Rác jellegű Dixon és egy Imrik fejesgörbe formájában. Egyik se volt az igazi. Nem a minőségükkel voltt bajom, egyszerűen egyik se volt nekem való darab, aztán jött a Tena és azt hittem megvan az igazi. Masszívnak minőséginek tűnt, ami szimpatikussá tette, de ez is túl steril volt és egy idő után a formája se tetszett már, nem beszélve az éltartósságáról. Pár évig azért ez a kés volt nálam. No itt jött a változás. Édesanyámtól kaptam ajándékba egy Polyák Nádert. Egy pillanat elég volt ahoz, hogy rájöjjek, nekem ez kell. A markolat kialakítása, a penge formája mind tökéletes számomra. Egy ideig még szerettem volna egykezes késből is megtalálni a nekemvalót, leginkább valami olyant, ami nagyon hasonlít a Náderre, de egyre kevésbbé érzem ennek szükségét :)
Az említett Polyák kést persze óvom mindentől érthető okokbóll. Anyukám ajándéka :) Kizárólag szalonnázásra használom, a házból ki se viszem.
Egy ideig még a Tena volt amit magamml vittem a zsebemben, de a Náder mellé téve ég és föld volt a különbség. Egyre nehezbbre esett zsebre vágnom, míg végül elajándékoztam.
Tudtam, hogy kell vennem egy olyan Nádert is, amit nem félek használni. Ekkor jött a Révész Náderem.
Azóta ez a kés az állandó társam, ha kilépek a házból. Mindenhova viszem magammal. Na jó, az esküvőn nem volt a zsebemben :) Egy gondom van csak vele, nagyon megszerettem, és egy idő után rájöttem, hogy kell még belőle egy pár darab. Szerencsére elég könnyen eldöntöttem milyen változatokat szeretnék még, persze csak apránként beszerezni. A rendelés már le van adva a következő darabra, amíg elkészül, várunk türelemmel :)
Uraim.Kis segítség kellene,lévén nem egyértelmű a neten fellelhető információ.
Van a Haidu fenőkövek között a HCJ sorozat abból van az S és a H ,mindkettő kb 1500 as finomságú ,de hol az egyikre írják ,hogy puhább hol a másikra a különböző források.
Én úgy érzem a H jelzésű a keményebb míg az S az a puhább változat ,de hátha rosszul gondolom.
A feleségem a minap nagyszülei házában pakolt, amikor is a keze ügyébe akadt valami amit rögtön el is rakott, hogy elhozza nekem! Ami nem más mint egy nem mai és sokat látott Révész nagy maskara! Próbáltam a méltó kép rendbe szedni, így sikerült: Még majd csinálok világosban is képeket!
Én pl. a nyáron egy ovis közös főzésen (gyengébb idegzetűek innentől csukott szemmel olvassanak) ütőfázva hasogattam gyújtóst a Kocsis caklival, mert aki a fát hozta, a baltát otthon felejtette :)
Jó, persze óvatosan csináltam, de pár hajszálkarcot leszámítva kutya baja sem lett. Alap kivitelű cakli, nagyon szép kidolgozás, de csak annyira, hogy ne sajnálja az ember használni. Az ára is kifejezetten baráti volt, még más, kevésbé neves készítő árait tekintve is.
Révészék ugyanilyen felfogásban csinálják a bicskáikat, pontos, erős kivitelezés, használatra termett.
Pl. Kocsis féle mindkét fejes meghaladja a legál méretet. Az egyik legjobban használható forma a cakli. Tradi bicskát EDC-re nem használnék, csak étkezésre. Félre ne érts nem gagyik csak sajnálnám . Arra inkább egykezes foldert. Nézz ki holnap a Lurdyba vegyél kézbe egy két bicskát aztán eldöntöd, hogy mit szeretnél.
Tokban és táskában azt jelenti, hogy a tok még bent van egy táskában is, tehát nincs szem előtt! (Nem tokban vagy táskában!) Így a törvény szövege szerint egyértelműen szállítás, ha a közrendőr elveszi, akkor a szabálysértési előadó visszaadja.
Hát, azért a "tokban hordva minden legál"- kijelentésben én nem lennék annyira biztos... ha a rendőrnek olyanja van, szerintem simán rámondhatja, hogy ez biza viselés, add csak ide szépen :)
Ráadásul a tok még szem előtt is van, ami a zsebedben simán megbújik, a tokban közszemlére teszed.
Viszont a mérettel kapcsolatban egyetértek. Kocsis mestertől rendeltem anno egy kisfejest, ami végül a párom vacsizó bicskája lett, mert magamnak túl nőiesnek találtam (bár lehet, hogy ez inkább a formából, mint a méretből fakad).
Én legtöbbször egy Kocsis caklit hordok magamnál, pont jó méretű és lapos a markolata, így zsebben kényelmesen elfér. A penge ugyan 82 mm, de én nem rettegek azon a plusz 2 mm-enn :)
Tokban és táskában minden legál méret! A fejesgörbét nem úgy találták ki, hogy lehessen 8 cm-es pengéje jól megfogható markolattal, a kicsik egyértelműen női modellek.
Még nem ért meg bennem az elhatározás, csak elkezdett motoszkálni a fejemben a gondolat, hogy kellene még egy tradícionális bicska... :)
Nekem most egy Révész középmaskarám van, amit nagyon szeretek amióta megvan, azóta már szépen beérett a baknik és az agancs is.
Érdekes amúgy hogy pl a kínai Spyderco Domino klón bicskám is nagy kedvencem pedig külön világ a kettő.
Abban kérném a segítségeteket, hogy ti mit vennétek a helyemben, másik (pl nagy) maskarát, vagy inkább fejesgörbét, illetve révészék fejesgörbéivel mik a tapasztalatotok?
Pengében rozsdamenteset szeretnék változatlanul, illetve markolatban is határozott elképzelésem van, szigorúan alpakka baknik és valamilyen sötét fa, pl wenge.
Azt nem tudom sajnos hogy a nagy vagy a kis fejesgörbe közelíti e jobban a legál méretet, de mindenképpen edc-nek szeretném használni, mert erre való egy bicska. :)
Az erősebb penge kettévágná a gyengébbet? Vagy laminált penge esetén csíkokra hullanának, mint az iratmegsemmisítőbe tett papír? :-) A rétegek egymásbacsúsznának, mint a kártyapakli keverésnél? Megmozgattad a fantáziámat :-)
(a nagyvásárcsarnoki vendégszereplésetek óta a szalonnázótok a kedvenc bicskám, nagyon szeretem, szerencse, hogy csak egy pengés :-) Tudható már, hogy mikor lesztek legközelebb?)
Egyszer korábban egy késportál-os cikkedben azt írtad egy CCCP Okapi klónról, hogy:
"A legfőbb baja azonban az, hogy nem az enyém: Escape barátunk kölcsönözte ki a cikk kedvéért. Bárki bárhol lát ilyet valami bolhapiacon, legyen szíves azonnal megvenni nekem!"
Tényleg kell ilyen Neked?
(Egy egészen extrém példány került ugyanis a birtokomba.)
thandokan, pendleton, igazán szépek a késeitek! Az a rézforgácsos bakni nagyon tetszik...
Más. Tegnap voltam Szemtendrén. Bementem Szankovits késeshez is, kicsit körülnéztem, beszélgettem. A bicskáik nagyon rendben vannak! Amiket fogdostam, mind kiváló minőségű volt, nagyon szépen kidolgozottak, nagyon esztétikusak. Mind középre zárt, a rugók is erősek, szóval nagyon tetszetős volt az összes.
Az árukra nem térek ki, azt itt már egy párszor vérre menően megvitattuk. Viszont egy kirándulást, egy beszélgetést megér az út.
Sok mindenben igazad van, viszont én ezt használni is szeretném, a hosszú nyéllel pedig max túrabotnak lenne jó. Hál'Istennek már nem kell harcolnunk a labancok ellen, hiszen a fokos elsősorban fegyver volt.
Amúgy rendeltem egy valaskát, vagyis kanászbaltát is, azt meghagyom hosszú nyéllel, annak főként dísztárgy szerepe lesz.
A csiszolás pedig sokat hozzáadott a használhatóságához. A feketítés még fogott egy kicsit.
Amúgy igazad van. Mint fokos, vesztett az értékéből, nem vitatom. Még évekkel ezelőtt olvastam valahol egy cikket, ott egy erdei mindenes fokost készített az éltárs, rövid nyéllel. Igazából azóta motoszkált bennem egy ilyen tomahawk jellegű fokos beszerzése. A véleményed egyébként egyáltalán nem bántó.
Szerintem csiszolás előtti állapotban sokkal autentikusabban nézett ki, a hosszú nyélnek pedig kifejezett jelentősége van / volt akkor, amikor ezeket az eszközöket valóban használták, én nem vágtam volna le belőle. Ha ilyesmi eszköz kell, akkor ott egy kis balta, de mint szó szerinti fokos, jelentősen vesztett így az értékéből. Szuverén vélemény, nem támadólag mondtam.
Ilyen lett a fokos. A nyél rövidebb, kicsit átcsiszoltam, lekentem lenolajkencével. A fejről a feketítés nagyját eltávolítottam, polírpasztával átkentem.
Nekem tetszik, ki is próbáltam, nagyon jól használható kis fokos!
Köszi! Amúgy már rövidebb nyél, de még egy 5-6 centit le kell vágnom, úgy lesz kényelmes nekem. Még kis bőrkorongos nyélerősítést is tervezek, valamint a feketítés nagyját leszedtem a fejről. Amint végleges lesz a fokos, megint fényképezek egyet.
Kocsis damaszt penge: lassan, de alakul a nyél. Parafa markolatot tervezek, az anyag már meg van. Ha azzal kész leszek, már csak egy rézbaknit kell elkészítenem, és kész is! Alakul, csak irtó lassan. ;)
Urak, a héten a Bakonyban voltam. És ha már arra jártam, beugrottam Szápárra, Kohus László kovács mesterhez is, ahonnan persze nem jöttem el üres kézzel:
Nekem tetszik, hogy látszanak a kovácsolás nyomai. Egyébként a fokos erős, éles, bakonyi stílusú, és ebben a formájában utoljára járt a Bakonyban. Az a tervem, hogy rövidebbre vágom a nyelét, és ez lesz a mindenes erdei kisfokosom.
Egyébként a mesternél rendeltem egy valaskát is, az valamikor az ősszel elkészül.
érdemems megállni, bemenni a mesterhez. Sokféle kardot, szablyát, fokost, szekercét készít, de egyéb dísztárgyakat is, pl rózsár, keresztet, komplett kerítést, de a fő profilja a kések, fegyverek. Képeket a műhelyben sajnos nem csináltam.
Amúgy a debreceni legény, és bakonyi cimborája remekül kijöttek egymással, mint ahogy az első képen látszik is! ;)
Nos, az nem más, minthogy, ha itteni ember lenne a vevőm, akkor azt érezhetném, hogy jó kezekbe kerül, így aztán nekem mindez megér egy rendkívüli Topictársi kedvezményt is, tehát Nektek jóval olcsóbban megszámolnám...
Egy pillanatra felcsillant remény , hogy egy számomra ismeretlen mester alkotása . Észre vettem a másik oldalon a Csehszlovák felíratót és kijózanodtam . A mesterjegy nagyon hasonlít a Berényi Sándor által használtra .
Közben persze köszönetet rebeghetek Theraphosa Éltársnak a nagyszerű tokért, amit nekem méretre készített egy érdekes, fix agancsnyelű és kovácsolásnyomos pengéjű, címervésetes Madaras-féle késemhez. Látni érdemes, milyen szépen emeli a tok az amúgy is mutatós kés remek megjelenését!
Tényleg örültem neki, köszönöm!
DE, most másért is írok:
Nem tudja-e Valamelyikőtök, hogy mi is lehet Berényi Sanyival?
(Egyre inkább nem tudom elérni telefonon mostanában.):
Szilágyi Lacinál a műköröm és egyéb pedikűr kiegészítők kereskedés szinten állnak, de nála jobb kezű köszörűssel még soha nem találkoztam. Valamikor együtt dolgoztunk, ezért mertem volna ajánlani.
Köszi , téged már nem kell dicsérni mert profi vagy . (be kellene szereznem egy szalagcsiszolót otthonra , akkor könnyedén menne a réz -fa kombináció csiszolás. (mindig azt gondolom hogy egy késhez minek, de aztán megint belekezdek egy újba .)
Ne mutogasd már ennyit ezt az "öregemberfejest", mert elkunyerálom! (pézért, csak hogy tudjál új donort venn!) :-))))) Ha meggondolnád akkor írj rám! (na nem akartam szemtelen lenni ám!)
Van ilyen bicsakom, nagyon szeretem, legtöbbet ezt használom. Még egy fórumtárssal cseréltem egy másik Buck-ra régebben.
Pont ilyen kis könnyű, filigrán, egyszerű, igénytelent szerettem volna mindig, mondjuk nem terhelhető erősen, de eddig mindenre megfelelt. Nem nagyon kell élezni, és az elején nem gondoltam volna, hogy így megbarátkozok egy hollow ground kiképzésű pengével. Esetleg egy kicsit lehetne laposabb a nyél, nagyon más nem hiányzik. Az egykezes nyitás feltétel, az övcsipeszt is használom... :-)
Bizony, a Bucktól kivételesen meg szabad venni a 420-ast! Ha mégis jobbat szeretnél, akkor először tisztázni kellene, hogy milyen vonások fontosak neked ebből a Buckból?
Pl. ott van az EKA Swede 88, az nagyon príma kicsi és könnyű backlock hasonló méretben és pengeformával, de nemesebb anyagokból, többünknek van itt és még mindenki nagyrabecsüléssel nyilatkozott róla. (Az ára, mondjuk, jelentősen magasabb.) De nincs nyitószemölcse (bár lehetséges egy kézzel kicsapni), se klipsze.
Kicsit konkrétabban gondoltam ebből is van kismillió. Milyen legyen a penge anyaga? 420HC-t láttam a legtöbb késnél ez elég jó? Tényleg nincs semmi best buy ennyiért?
Sziasztok. Teljesen kezdő vagyok a témában ezért is írok fórumra. Tudnátok ajánlani egy pár fix pengés kést 30 ezerig amit érdemes lehet megvenni? Sajnos nem ismerem a gyártókat se, hogy melyek közül érdemes választani. Túrázáshoz kéne szóval ilyen mindenes lenne, láttam egy videót hogy a srácnak ketté tört a kés a nyelénél fa hasogatás közben ezt nem szeretném átélni! :)
Kés témában szerintetek a bacho kést meg szabad venni munka késnek? Vagy inkább egy mora jobb lenne? Jobban szeretem a szénacél késeket, de ez esetben lehet, hogy jobb lenne rozsdamentes választanom.
Csakhogy neked egy jól karbantartott szőlőd van amiben otthagyod a mulcsot, nem pedig egy újonnan vett bozótosod tele mindenfélével. :-) A kérdés arra irányult, hogy a lekaszált és otthagyott gaz elfojtja-e majd az újonnan növekedőket. Hát nem. Ahhoz, hogy később rendesen karbantartani tudja - adott esetben rendszeresen kaszálni - először bizony rendet kell tenni. A cserjéket, bokrokat tövestől kiszedni, minden gazt föld színéig levágni, minden szutykot lehordani - tabula rasa. Innentől már lehet és kell is rendszeresen vágni az újabb sarjadékot. Ha géppel vágja apróra, akár ott is hagyhatja, ha kézzel és rendre, azt össze kell szedni, mert legközelebb útban lesz. Sajnos azonban - ahogyan írod is - a rendszeres kaszálást nem lehet megúszni.
Pedig a legjobb módszer a rendszeres kaszálás! 1/2 ha. nagyságú szőlőültetvényemet szinte zöld szálas gyom mentesen tartom a rendszeres kaszálással. Nem várom meg amíg a gyom virágba szökken, hanem lekaszálom és mindig ott hagyom. Az idei szárazság ellenére sem repedezett a föld, mert a több rétegű rövid szárú széna teljesen betakarta. A késő őszi és téli csapadék pedig megoldja helyettem a komposztálás gondját.
"én is ezt csinálom a kertben összegyűlt cuccal, mert elégetni már nem szabad."
Nem teljesen igaz, mert ahol az önkormányzat rendeletben szabályozta belterületen a növényi hulladék égetését, ott a rendeletben leírtak betartásával el lehet égetni a gazt.
Sehogy nem jársz jobban. :-) Ha otthagyod a lekaszált -mint mondod, nagy mennyiségű- gazt a területen, az újabb nemzedék gyorsan áttöri majd rendeket és szépen benövi azokat. Ezzel eléred, hogy se újra kaszálni nem tudsz, se a régi kaszálást nem tudod összeszedni - mert az, hogy majd jól lefojtja meg ilyesmi, csak a mesekönyvbe való happy end. Ráadásul a magja is kipereg, vagyis elveted újra. Ha összerakod egy rakásra és lefóliázod, a fólia alatt befülled, bepenészedik, de legalább nincs útban a következő kaszáláskor. Legjobb lenne elvinni valami lerakóba - én is ezt csinálom a kertben összegyűlt cuccal, mert elégetni már nem szabad.
A Lidl-ben pont nemrég akcióztak egy kézifűrészt, kialakításra úgy néz ki, mint egy óriásira nőtt backlock-os bicska, és mindössze ezer forint volt. A fogazása olyan, mint a Victorinox bicskák fűrészlapja: minden fog három oldalról köszörült, és két sorban állnak a fogak, nagyon jó kis szerszám. Ha bokrokkal kell elbánnod, szükséged lehet egy ilyenre is. Egyébként az Opinelnek is van becsukható bozótvágó kése. Nincs vele tapasztalatom, azért egy Opinel bicskával nem kezdenék ütni, mert könnyen görbül az éle, de lehet, hogy a nagy bozótvágójuknál gondoltak erre a felhasználási módra.
Köszi, akkor még nem veszem meg, inkább a meglévő eszközöket hozom rendbe.
Off Sajnos tűzgyújtási tilalom van. Hogyan járok jobban, ha a területen hagyom a lekaszált, kiszedett növényeket, hogy lefojtsa az újra növőket, vagy gyűjtsem egy kupacba őket, aztán rá egy fólia?
Szerintem,jó lehet,de elsődlegesen én azt javasolnám,hogy gyökerestül kellene kiirtani a gazt,mert ha nem így teszel akkor 1 hónap ott fog röhögni! Erre a tevékenységre én ásót,kapát,fejszét,gereblyét fűrészt és a gaz biztonságos elégetését javaslom a magok szétszorodásának az elkerülése végett,persze csak akkor ha nincs tűzgyújtási tilalom és szigorúan csak pici rakásokban,bőséges oltó vízről előtte gondoskodni akár slaggal is!
Ez így van, sőt, az éles szuronyról állítólag bebizonyították a katonai szakértők, hogy önveszélyes -- meg tud akadni egy csontban és amíg kirángatja a katona, addig védtelen.
A konkurrenciánál a kincstári Ka-Bar USMC-hez adnak egy kis fenőkövet, de mindjárt egy cédulát is , hogy nem szabad vele élesre fenni, a kő csak a csorbák kijavítására van.
Valahol azt olvastam régebben, hogy ha megélezik a külső kemény króm réteg sérül és a belső lágyvas elkezd rozsdásodni. Lőszeres láda bontására, árok ásásra, drótvágásra stb. lett kitalálva, nem papírhenger szeletelésre.
Szerintem a Kínai saját márkák már most igen jó alternatívák. Bár nem vagyok egy kés guru,de tapasztalatom szerint ami egy Sanrenmu 9063LUC-GH és egy Real Steel Bushcraft Gen ll Kydex D2 darabból táplálkozik,azt kell mondjam,hogy mindkettő remek egy szerszám. Természetesen helyén kezelve ,de pl a sanremu az a mindennapokban egy tökéletes eszköz.És ami a legszebb az egészben,hogy nagyon pontos,nagyon könnyen jár ,sokkal finomabb mint a "nagynevű replikák" amik szintén kínai gyártmányok.A Real Steel az meg egyenesen remekmű,pláne ha azt nézem,hogy 18 ezerből itthon volt.Két napon át csapkodtam vele a bozótosban mindent ami az utamba került és ,hibátlan az éltartása (konkrétan jottányit sem veszített az élességéből) ,és igen jó késnek találom. Még azt is meg merem kockáztatni,hogy bizonyos feladatokra jobban esik vele a munka mint egy gyári F1 el. Mondjuk az a nagy kedvenc ,na meg a ZT 566 . De ezek ugye egész más kategóriát képviselnek ,nem is illik összehasonlítani őket . Ja.És van egy hamisítvány F1 is. Nem mondom,hogy azt a pár ezrest nem éri meg ,de azért nyomába sem érhet egy minőségibb késnek,nekem már sikerült pl a nyelét meglazítanom,úgy hogy lötyög benne a penge. Az éltartásáról meg kár is szót ejteni,egy délután után már közel sem ugyanaz mint a kezdetekkor.
Én úgy vagyok vele,hogy ha kést veszek akkor újat és lehetőleg hivatalos forgalmazótól. A ZT-t is az Usa ból rendeltem ,(jelzem jóval jobb áron mint amit itthon kérnek el érte) és garantáltan eredeti. Persze aki gyűjti ezeket és kevésbé a használati érték a mérvadó,annál megértem,hogy csábít az olcsóbb alternatíva és megveszik a "replikákat" Végül is a vitrinben tök mindegy miből van az a kés gondolom.
A replikák/hamisítványok gondoltamenetben hadd mutassam meg nektek egyik régi-új bicskámat. Ugyanis bizonyos értelemben véve ez is hamisítvány ;) Nagyapám kacorja volt, az egyetlen használható bicska, amit felmenőimtől örököltem. "Hamisítvány", mert nagy része ki lett cserélve (itt most lehet vitatkozni, hogy jól döntöttem-e vagy sem, hogy nem hagytam meg eredeti állapotában). A felújítással egyben egy kis profilváltás is bekövetkezett, ugyanis nem kacorpengét kértem rá (Kovács Attila (attika) műve a felújítás), hanem olyan izét... mi is a magyar megfelelője a sheepsfoot pengeformának? Báránypata? :D Ezt még nem hallottam magyarul. Most inkább a horgonyos bicskákhoz hasonlít (Ankermesser). Szóval penge és rugó ki lett cserélve (a szegecsek magától értetődően), és a markolat is... valami fekete műanyagról ébenfára. Tehát ami maradt azok a platinák és a baknik.
Ez a bicskáim Darth Vader-e :) (a Csillagok háborújában nem jártasak kedvéért: az a szereplő, akinek a testét a sérülései nyomán nagy részben pótolni kellett, a maszkot is, amiről közismert, így kapta). De mivel nagy képességet és értéket láttam benne, meg kellett ejteni ezt a műtétet. Íme:
Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vajon honnan is származott eredetileg a bicska. Ha megfigyelitek a képen, a régi pengén a lentihez hasonló logó van, de hiába kerestem a neten, nem találtam semmi hasonlót.
Van egy hasonló jelzésű fémnyelű halas bicskám, és arról azt gyanították, hogy Mikov, de nem találtam bizonyítékot arra, hogy a Mikov ilyen logót használt volna. Persze az én keresésem a gugli első 2 oldalára vonatkozik :D Ha valaki jártasabb ebben, szívesen veszem a segítségét, felvilágosítását. Az is meglehet, hogy egyszerűen valami román gyártmány. A régi penge ha nem is a legjobb, de nem éppen biliacél.
Nos, a lényeg az, hogy a jelenlegi állapotában nagyon tetszik, használható, és bár nem így használta a nagyapám, mégis az ő emlékéhez kötödik, és remélem, hogy egyszer alkalmam lesz továbbadni a családban.
még annyit a felvetéshez, hogy nem hallottam olyan hamisítványról, amiről tüzetes külső vizsgálat után nem lehetett volna megállapítani, hogy nem eredeti. ezek néha apró, de egyértelmű eltérések, például csavarfejek, azok méretei, nyomtatott jelzések stb. ezeket persze még a gyűjtő is csak alapos utánanézéssel fedezi fel, amikor vásárolsz és nincs mellette referenciának egy garantáltan eredeti, az nehéz ügy.
ha valóban replikák - tehát legális másolatok - lennének, akkor a megjelölt anyagminőség valós lenne. de hamisítványokról beszélünk, kinézetre akarják megtéveszteni a vásárlót, tehát a feliratokban is csak másolnak, nem céljuk az eredeti darab használhatósági szintjének elérése, mert ekkor már megvetted és garancia nincs. abból készítik el, ami kéznél van és a legolcsóbb, mást nem is lehet várni a Kínából postával 5000 forintért érkező cuccoktól. viszont a legtöbb felhasználó csak annyira használja ki ezeket, hogy a találom acélok is bírják, és ha végül mégis megadják magukat, az sem nagy veszteség. persze akadnak kivételesen jól sikerült hamisítványok, ahogy trehány eredeti darabok is, ez a nagy számok törvénye.
a nagyobb probléma, hogy ha valaki eredetiként vesz ilyet, vagy viszonteladótól jócskán túlárazottan. talán a kínaiak saját márkái lesznek azok, amik idővel minőségben is fel akarják venni a versenyt az eredeti darabokkal, és abból lesznek megbízhatóan, ami rájuk lesz írva. de már nem 5000 forintért lesz a postaládánkban.
Manapság valóban szinte csak a penge anyagában különbözik az eredeti és a hamisítvány, úgyhogy én valami vágásteszttel (mondjuk valami jó kemény szintetikus kötél) kísérleteznék, az hamar megmondja, hogy biliacél-e, ugyanakkor nem hagy maradandó nyomot a pengén.
A másik megoldás, hogy hamisítványt veszel, és akkor nem kell azon aggódni, hogy csak nehogy eredetit küldjenek :)
Vajon hogyan lehet megkülönböztetni műszeres labor nélkül az egyre jobb minőségű replikákat és a gyakran ugyancsak Kínában készülő eredetieket? A kinézet, illesztések, fogás, megmunkálás minősége gyakran nagyon közel esik. Az ár alapján? Spyderco Military rendelhető az USA-ból néha $99-ért, míg egy helyen Budapesten 75e Ft-ért mérnek egy régebbi típust. Vagy a rendelés helye alapján? Egyre több "nagy" gyártó bevallottan Kínában gyártat.
Nem a hamisítókat akarom védeni, csak a véleményetekre vagyok kíváncsi.
nem tettem semmilyen viszonylatba Kocsis mester munkáit más késkészítőkével, csak méltattam, mert ez a véleményem. nem írtam, hogy a készítők közül, vagy a többivel összevetve, nem utaltam halmazra, amiből leválasztottam volna. sajnálom, ha ez valamiért mégis félreérthető volt.
Nahát a késelés a másik -- a kajáláson kívül -- amire a higonokami szerintem totál alkalmatlan. Legalábbis szurkálni nem lehet vele; amolyan jakuza stílusú ujjlevágós játékra éppenséggel megfelelne, ha csak annyi eszük van az érintett iskolásoknak.
Nekem terveben van egy ilyen vétele, már csak azért, hogy legyen. Úgyis van már pár ilyen célú kés itthon. :) Viszont az biztos, hogy ha már, akkor legyen japán.
Először is, nagyon szép gesztus, hogy ilyen ajándékkal lepnéd meg a párod! (ne felejts el kérni tőle egy 5 forintost az átadáskor!) Az első linken a késről olvashatsz a másodikon pedig eladó darabok vannak (az eladónak van több hírdetett kése) Én bármelyiknek örülnék...
Ezek tényleg úgy néznek ki :-) Ronda, kőkorszaki (na jó, réz és vas-), és csodálatos. Lehet, hogy szimpla átverés, de a nyers pengén szinte éreztem a kovácsműhelyt és a tüzet. De nekem csak kulturális érdekesség, nem valószínű, hogy egy ilyet tényleg használatba vennék. Persze ha lenne ilyenem is, lehet, hogy beszippantana :-)
Egyszer utánaolvastam a történetének, és úgy néz ki, tényleg volt időszak, amikor a kisiskolások kötelező felszereléséhez tartozott. Többek között tudniuk kellett megfelelően hegyezni vele a ceruzájukat. Jogi tiltás vetett véget az iskolai bicskahordásnak, miután Japánban is egyre több késelést regisztráltak.
Azért szerencsére nem kell egyenesen Japánból, Európában is árulnak kézműves minőségűeket. Azok viszont annyira drágák, hogy csak akkor érdemes belevágni, ha egész biztosan bejön a pasinak ez a puritán stílus!
Mindamellett, ahogy az előző is megjegyezte, a Japánban olcsón tömeggyártott higonokami is eredeti. Sőt, azok az igazán eredetiek, hiszen ezt a műfajt pont erre találták ki: jó acél mellett is olcsón kihozható zsebkés, elsősorban iskolásfiúknak.
Stílusút szerintem ne vegyél. Fogtam kezembe az eredetit, és nézegettem boltban "stílusúakat". Ne akard egy amúgy is olcsó remekmű hitvány másolatát, ez a javaslatom.
Az eredeti is sokkolóan csúnya, de a másolatok még lehangolóak is. Van, aki nem is tudja elviselni, ismerek olyat, aki leköszörülte simára egy eredeti Higonokami nyers, ragyás, kovácsolt fekete fokát. Állítólag szokás "befejezni", személyessé tenni a Higonokamit, bár nekem úgy tetszik (az eredeti), ahogy van. Ebben a késben semmi más jó nincs, mint az anyaga és az eredetisége, és a másolók még az egyszerűségében rejlő nagyszerűségét is képesek hazavágni. Mert nem ugyanaz a kiváló minőségű eredeti a pont megfelelően szorosra vett "csapággyal", és más a tömeggyártott másolat, ahol a tokban szorul, vagy lötyög a penge. Aki ilyet szeretne, rendelje meg Japánból a készítőtől, és várja ki. Ha mégis ragaszkodsz az ötletedhez, tudok mondani egy boltot, ahol vannak "stílusúak", de szerintem nem lenne benne örömöd.
ferjemnek szeretnek szuletesnapjara higonomaki stilusu zsebkest venni. Tudtok olyan uzletet itthon ahol ilyet vagy akar hasonlot be tudnek szerezni? Nem vagyok jartas e temaban egyaltalan igy otletet is szivesen fogadnek toletek. Koszonom.
Olyan logikai úton merült fel, hogy Te konkrétan kiemeltél egy Mestert, hogy az Ő munkáját semmiért nem küldenéd vissza. Ezért lettem volna kíváncsi, hogy pl. Tóth Árpád, Szankovits, Lovász stb. (a teljesség igénye nélkül, és csak példaképpen kiemelve, megemlítve) munkáját sem küldenéd vissza, vagy csak az általad megnevezett Mesterét? :-S
Ebben a bicskában (M16-01S) csak azt nem értem, hogy a bevonatnál mire gondolt a költő. Pontosabban sejteni vélem: a matt anódozott felület nem csillan a harctéren, és egy éles bevetésnél többet úgysem kell teljesítenie. Mármint a harcra készült nagytestvérnek. Ennél a kiskésnél ilyen szempont nincs, csak a zsebharcosoknak ad egy kis illúziót. Pár hónap használat után úgyis lekopik, kifényesedik, szóval ez nem lesz úgy patinás, mint egy magyar agancs nyelű bicska. Majd még fényképezek a 60-80 éves családi bicskákból.
Én Byrd bicsakkal jártam hasonlóképp. Konkrétan elhagytam a klipsz tartócsavarjait. Megírtam, nekik, hogy itthon macerás a beszerzés, szeretnék vásárolni egy fél marékkal. Válaszemilben csak a postacímemet kérték, pár nap múlva bubis borítékban érkezett jópár csavar meg egy két soros szösszenet, hogy használjam sokáig biztonsággal, jó kedvvel a terméküket. Vannak helyek, ahol így megy ez.
A CRKT-nak tényleg nem túl jó a renoméja, külföldi fórumokon is gyakran találkozni lesajnáló/lenéző véleményekkel, amiket én sosem értettem. Első folderem is egy CRKT Mirage volt, nagyon szerettem, amíg el nem hagytam. Azóta jópár CRKT folder és fix fordult meg a kezemben, mindegyik korrekt módon összerakott, kezes darab volt. Persze nem egy ZT vagy Benchmade, de ez az árban is megmutatkozik.
Emellett gyakran látni a gyártó kínálatában neves tervezők formabontó, kísérletezős, vagy épp hagyományos formájú modelljeit, amiért szintén tisztelet jár.
Nem a saját elmeállapotomat, nem is a hazai civilizációt, inkább a CRKT hozzáállását szerettem volna szemléltetni az ügyfelek kiszolgálásához. Egyébként a "Sample not for sale - dull edge" gravírt inkább arra láttam bizonyítéknak, hogy a kések nem hamisítványok. Ki az a hülye hamisító, aki ilyet gyártana? :-))))) Az már más dolog, hogy az eladó még ennyit sem értett angolul.
és egy harmadik magyar kézműves mester munkáját? és egy finn kézműves mester munkáját? a kérdéskör végtelen permutációja létezik, már csak arra kellene rájönnöm, hogy ez milyen logikai úton merült fel. :O)
Nem követtem pontosan az értékeléseket, de emlékeim szerint mintha nem szuperlatívuszokban esett volna szó itt a CRKT-ról. Ehhez adnék egy adalékot. Egy magyar kereskedőnél, ismert helyen, boltban vettem egy M16-01S-t. Kicsit gyanús volt, hogy először rám akartak sózni egy példányt, amibe bele volt gravírozva, hogy mintadarab, értékesíteni tilos, életlen. Végül amit megvettem, szerintem az is meg volt már babrálva, mert a markolatpanelek közti távtartóban a menet szakadt volt. Ez akkor derült ki, amikor meg akartam tisztítani, és már szereltem volna össze.
Visszamentem a boltba, ahol a blokkot kérték volna, aztán mindenféle barkács megoldásokat helyeztek kilátásba. Ekkor gondoltam egyet, és felkerestem a CRKT support oldalát. Nem sokkal később, korrekt proforma számlával, hibátlan csomagolásban, vámügyintézve megkaptam a jelzett csavarokat az USA-ból. Nem kértek nyugtát, nem kellett bizonygatnom semmit. Írtam, hogy problémám van, azonnal segítettek, szakszerűen, előzékenyen. Saját költségükre. Ezúton is köszönöm, respect.
olvastam mester, de szerencsére a kínaiak az itthoni késkészítők munkáit még nem hamisítják, és most ezen a vonalon indult a beszélgetés. persze mindenképp jó, hogy így ki van emelve ez a kitétel, nehogy valaki vérszemet kapjon, bármi is legyen az. megjegyzem még fenyegetés hatására sem küldenék vissza egy Kocsis bicskát vagy kést. :]
Az lenne a kérdésem hogy amikor házilag csinálnak micarta markolatot akkor oda milyen epoxy gyantát (vagy ragasztót) használnak? Elég sokat nézelődtem google-ba de rengeteg féle epoxy dolgokat találtam... És annyira nem voltak olcsók hogy csak úgy próbának rendeljek párat ezért érdekelne hátha van itt valaki aki csinált már ilyet. A legjobban egy linknek örülnék :D
Az igaz, de mondjuk, ha egyedit rendelek, azt egyrészt nem másolja le senki, másrészt olyat rendelek, amilyet szerettem volna (még ha utána nem is tetszik, mert nem gondoltam át).
Viszont a gyári cuccoknál jó dolog ez a szabály. Sajnos sokan vissza is élnek vele, volt erről egy cikk nemrég, hogy mekkora divat nyaralásra így venni drága fényképezőgépet. Csak vigyázni kell rá, ne kopjon, és a nyaralás után visszaküldik, hogy bocs, nem lett jó... ezért van többek közt az, hogy nem minden külföldi kereskedő küld ide árut. :(
persze csak ha magyarországi üzletből lett véve. de mi van ha valaki mondjuk külföldről rendelné meg, hogy a fölösleges haszonkulcsokat megspórolja? ott nincs ám kipróbálási garancia. vagy ha mégis akkor nem csekély összegbe kerül egy visszapostázás.
annyiban helyesbítenék, ami így még jobban alátámasztja az általad leírtakat a fogás kipróbálásának lehetőségétől, hogy internetes rendelés esetén, még ha személyesen is veszed át, kötelesek 14 napon belül a vásárlástól való elállásod tudomásul venni és a vételárat visszafizetni. két hét alatt lehet szorongatni egy kést eleget. itt van részletesen a múlt évtől hatályos szabályozás:
Én sem rajongok a másolatokért, de ilyen kamu F1-em nekem is van. :) Bár nagyon még nem volt alkalmam megfelelő környezetben használni, de nekem is tetszik, bár a markolat gumija nem tűnik valami hű de tartósnak, mert már látszik rajta ahol hozzáér a csat meg a tok, de árát figyelmbe véve nem zavar. :)
Mondjuk azóta vettem egy barátom jóvoltából kíváncsiságból egy kamu Spyderco Domino-t most azt használom EDC-nek és nagyon tetszik, de tudom hová tegyem , nem is úgy kezelem hogy eredeti de azért jól megvan csinálva. Persze azt egy percig se hittem hogy az acélja az ami rá van írva, + persze a markolat sem titánium hanem acél így nem egy pillekönnyű darab :D Nem tudom miből lehet a pengéje, de eddig jól tartja az élét, sokkal jobban mint a Byrd Meadowlark2-őm de abból lehet csak én kaptam ki egy rosszuk hőkezelt pédányt.
Ez az pontosan:
De egyetértek, én sem reklámozom a hamisítványokat ez a kettő van csak replica késem, de ezek szerint a másolatok között is vannak nem gagyi darabok. :)
Szóval én meg vagyok elégedve vele, főleg az eredeti töredék áráért, de nem is hasonlítom az eredetihez. Sőt, még a gyári éle van, de ha elviszem éleztetni akkor lehet le is políroztatom a feliratatokat, úgy sincs semmi közük a valósághoz, hamisítvánnyal meg nem menőzűnk úgy sem :D
Nem is értem, miért szívatják magukat sokan hamisítványokkal a kések esetében. Elképzelem, mennyien vennének kOpelfAsztra típusú kocsit, ha lehetne a neten rendelni negyedáron. :)
Egyáltalán semmilyen célból nem szabadna replikát, hamisítványt stb. vásárolni, csak eredetit. Ha csak online lehet egy kést megrendelni, ergo nem lehet előtte kipróbálni a fogását vagy hasonló, akkor általában - mondjuk úgy 99% -ban - a kereskedők 3 napon belül visszavásárolják. Általában nem kell hozzá különösebb indok, erre törvény is van. Az eredeti számlának, garancia jegynek stb. meg kell lennie és persze kifogástalan állapotban kell lennie az árunak (jelen esetben kés) és nem árt mellé fűzni pár kedves, normális hangvitelű szót, hogy miért is szeretné az illető, ha visszavenné. Vagy levásárolható másra, de nem lesz kidobva a pénz az ablakon, ez a lényeg.
Azért nem jó ez, mert így még inkább beszivárognak a hamisítványok a késes piacokra, és már így van belőle több, mint sok. Rengeteg laikust meg tudnak ezekkel vezetni, illetve minden minőségi kést szerető embernek minden szempontból az a legjobb, ha egy adott országban a fő kereslet a jó minőségű, eredeti késekre van, nem pedig az olcsó, igénytelen hamisítványokra, ennek az okait gondolom nem kell sorolni.
Másik nagy baj a különböző oldalakon árult hamisítványokkal: még a hamisítvány anyaga is megkérőjelezhető. Persze lehet az SV30 meg a titán és a hasonló szavakkal dobálózni, de én az ilyen oldalakról származó 100$ -os kést is egy komoly fogadás jegyében el merném vinni egy hiteles anyag vizsgálatra, mert hogy az a D2 nem az lesz, meg a titán is maximum csak hasonlít rá messziről, az fix. Arról meg ne is álmodjon senki, hogy egy 30$ -os kínai oldalon árult kést SV30 vagy SV35N meg hasonló pengével fognak szerelni. Igaz, hogy Kína sok mindent előállít olcsón és gyorsan, de azért nem hülyék, hogy kb. ingyen el is osztogassák azokat.
Tele van a padlás ezekkel az "olcsóbban hozzájutok, tudok szerezni replikát, nálam rendeld le a kést, igaz nem eredeti, de ugyanaz" és hasonló orbitális fa****gokkal (elnézést) hirdetésekkel, nagy kamu, lehúzás az egész. Ezek sajnos nem elérhetetlen dolgok, bárki fel tud keresni egy ilyen oldalt és rendelni saját magának - ismét sajnos - nehogy már még a kamuval is átveressétek magatokat :D
Igen, az eredeti általában jóval drágább, de abban legalább az van, amit ráírnak, azt kapja az ember, amit a youtube videókon, meg hasonló helyeken látott, van rá garancia tehát lehet reklamálni, stbstb. azt vegyétek, ne ezeket a biliacél, félig alumínium pár dolláros vackokat. DE!! ami a még jobb, hogy vannak nekünk profi késkészítőink, nagyjából az egész késes paletta le van fedve a folderen keresztül a fix késeken át a baltáig mindent megcsinálnak, nem drágábban, mint amennyibe egy fullos Spyderco vagy bármelyik nagy márka kései kerülnek, viszont kifogástalan minőségben és egyedileg, őket kell keresni!
Bár azzal kevesebb a bajom, ha valaki nyíltan kiírja, hogy replikát, illetve hamisítványt árul, de azért ezt sem kellene nagyon hagyni elharapózni. Ha pedig valaki hamisítványt árul eredetiként, az közönséges csalás, remélem ilyen nem sűrűn fordul itt elő.
mostanában ritkán járok erre. láttam, hogy egyre gyakrabban hirdetnek itt olcsó másolat késeket az Aliexpressről meg hasonló oldalakról beszerezve.
szeretném mindenkinek egyértelművé tenni, hogy azok a bizonyos kínai másolatok csak dísznek jók, meg a fogást kipróbálni viszonylag olcsón, mielőtt az eredeti késért óriási összegeket kifizetnél!
az acéljuk köszönő viszonyban sincs a rájuk írt anyagminőséghez, de valószínűleg még a 8cr13Mov-hoz sem. leginkább biliacélnak nevezném, amit meg lehet ugyan élezni egy alapos átprofilozás után, de az első szelet kenyér ki fogja venni az élét!
szóval esetleg lehetne erre vonatkozólag valami figyelmeztetés egy jól látható helyen, ami a gyanútlanokat megóvná egy jó kis lehúzástól!
Asszem megoldódott a melyik kés legyen problémám,barátom valószínű baráti áron tud Koszovóból a békefentartók shopjából beszerezni egy F1 et.Mindamellett vettem egy ilyet is ,de olvasom ,hogy a D2 es acél nagyon megosztó. Azért annyira rossz nem lehet remélem. Mert tetszeni tetszzik:)
A minap jártam az egyik Panton boltban, elképesztő választék volt Olfa késekből, és mióta nem vásárolgatok ilyesmit, egy csomó új modell, egy rakás új ötlet született. Itt nem sorolom ezeket az ötleteket, mert talán off lenne, bár kettőt megemlítek: a 9mm-es kategóriában született egy olyan kés, ami egyik végén egy hagyományos tördelhető pengés kés, másik végébe pedig be lehet fogni a letört darabot, és szabadkézi vágásra lehet használni. A másik érdekesség (igaz, munkára nem ezt venném, de jópofa): az eredeti, fekete-sárga dizájnt megcsinálták 18mm-es késben is, és beletették az autolock funkciót is, amit ügyesen elrejtettek, nem is látszik.
Méteres fémvonalzókat négyezer forintért láttam. Ezek olcsó kompromisszum-vonalzók, de meg lehet tanulni élni velük. Az egyik vékony acéllemezből van, a másik vastagabb alumíniumból. Tapadásgátló talp egyiken sincs, az alumíniumban pedig nincs acélbetét, de elég vastag ahhoz, hogy jól vezesse a kést. Rövidebbek is vannak, olcsóbban, és aki könyvet akar kötni, annak még más, egészen spéci kések is vannak, például papír perforáláshoz, és textil szabáshoz. És ezzel befejezem az Olfázást, ennyi talán még belefért, hiszen rendkívüli képességű késekről beszélünk. Itt az alján megtalálható az email címem, ha valakit a papír és műanyag késsel való vágásában szerzett tapasztalataim érdekelnek. Csak egy közülük: több száz oldalas könyvet is körbe tudok vágni Olfa késsel úgy, hogy egész elfogadhatóan néz ki. Ilyet nyilván akkor csinálok, ha A4-nél kisebb könyvet készítek, de A4-re tudom nyomtatni az anyagot.
Én biztos a magyart választanám, ez tényleg nagyon szép. Amikor választanom kellett (sokkal alacsonyabb árkategóriában), az olcsósága lapossága, és a pótolhatósága miatt választottam műanyagos külföldit. Ma már sokkal értékesebbnek tartom a kézi készítésű magyar késeket, és még ha tudnám, hogy valamivel gyengébbek a műszaki paraméterei, akkor is azt választanám. Ez a Szálkai kés szerintem gyönyörű, nagyon szeretem az ilyen vonalakat, és az ilyen tokokat, amiknek az igényes kidolgozás a fő dísze, és nincsenek rajta fém alkatrészek, hanem a bőrmunka olyan, hogy magában ellátja a funkcióját. Szinte sajnálom, hogy sem pénzem, sem szükségem nincs rá, ezt a kést nagyon szívesen bevállalnám.
Nem baj, nemsokára a kínai késekkel is úgy leszünk mint a zseblámpákkal, hogy a minőségi gyártóknak (pl.: Nitecore, Olight, Xtar), lassan nincs konkurenciája.
florg leírta a lényeget, a lopni jobban megéri, mint tervezni hozzáállás a pofátlanság csúcsra járatása. de van, hogy kisebb változtatások tényleg elegendőek lehetnek, hogy nem nagyon érdemes már perre menni, pedig még bőven felismerhető a lopás. valószínűleg klasszikus példa erre a Wirkkala puukko és a Cold Steel Sisu, de az amerikai cégtől még lehetne ilyen inspirált darabokat találni.
lehet ezt tisztán és korrekten, ott van a Spyderco, akik néha régebbi kések formáit újragondolják, de a leírásban benne van az eredeti tervező és gyártó, gondolom a jogi háttér is tisztázott. ilyen a Spyderco Warrior és Al Mar Warrior esete. mindkettő jó ronda kés. :] azt nem tudom, hogy a cég minden esetben így jár-e el, lehet ott is a legjobb ötletek a google képkeresőjéből születnek.
Valószínűleg pont annyit változtatnak, hogy megússzák. Vagy pereskednek, és megéri nekik kifizetni a büntetést, mert még mindig olcsóbb mint a fejlesztés (megint zenei példa, de a Behringer cég pontosan ugyanezt csinálja, vígan működnek, sőt, terjeszkednek, és maga a főnök nyilatkozta régebben egy riportban, hogy a fejlesztő mérnökökre kiadott pénz sokkal több lenne, mint az a néhány kártérítés, amit fizetniük kell, és mire a perek véget érnek, pont szép hasznot hozott az a termék, amit esetleg ki kell vonni a forgalomból).
Hamis - nemhamis témában mit szóltok a Herbertz nyíltan koppintott formáihoz? Mintha ők régóta kereskednének anélkül, hogy bántódásuk esett volna, hogy csinálják, hogy nincs ebből jogi problémájuk?
ne érts félre, nem feltételeztem rossz szándékot a felvetésedben, hirdetésedben. a hozzászólások eltávolításában a moderátorok a legilletékesebbek, őket kell keresni.
ha már beleástuk magunkat a témába, akkor titán. és ha csak annyit rendeltek, amennyi nektek kell, akkor nem is kell átbirkózni a továbbadásukat a fórumon.
kizárólag a kereskedelmi forgalomba kerülő késekről beszélek és ezért maximálisan egyetértek veled. bár azokat a késrajongókat, akik esetileg egy több száz dolláros folder hamisítványát kíváncsiságból beszerzik nem tudom megszólni. ha korrekt tájékoztatással és árral megválnak egy ilyentől, azt sem igazán, de kétségkívül nem szerencsés ügy.
az átveréses érvvel is egyetértek, de ez egy összetett probléma. több, a késes témában járatlan, ennek ellenére szélesre nyitott pénztárcájú ember kell az ilyen szerencsétlen helyzetekhez. de van rá példa, és egy is sok. ahogy szerintem az is megáll, hogy nem jó irány túltelíteni a piacot olcsó taktikai folderekkel, mert sok olyan embernek is lesz, akiknek jobb lenne, ha inkább nem lenne. ettől még az Aliról a csalók is, meg a panelrambók is beszerezhetik maguknak, de legalább nem támogattuk.
viszont szerintem bátran lehetne a fórumtagok részéről azzal érvelni, hogy ez itt egy közösség, és a tagok többsége még a fel-fel bukkanó kínai utánzatokat sem látja szívesen, nem hogy itt bárki kereskedjen velük. nem azért, mert rendőrök vagy jogászok vagyunk, vagy ebben a témában jól értesültek, hanem mert az értékrendünkkel és igényességünkkel ellentétes.
Olvass többet és akkor talán nem írsz ilyeneket. Kínában a tc4 titanium és a d2 szerszámacél olcsó. Akárcsak a munkaerő.. Mellesleg ezt a kést 120$ ért vettem.... Lehet mondani hülye vagyok, DE NEKEM EZ A FORMA TETSZIK. Aki kicsit beleássa magát a témába, megláthatja hogy pl a kínai késeknél hol kezdődik a minőség.... 50$ ert olyan kést kapsz amit amerikában kb 300$ bol gyártanak... Ennyi.
Arról meg hogy hamisítvány vagy nem az , meg illegális... Pont nem érdekel, mert nem ebből élek. Egy rendelésből maradtak, és mivel a kollégámmal gyakran rendelünk magunknak késeket gondoltam hátha valaki más is itt hasonlót szeretne. ENNYI.
"mindenki a saját engedékenysége szerint kezdi ezt emlegetni."
Ez alap hiba. Ami hamis, az hamis. Ha egy nagy gyártó elkap egy késkészítőt, aki az ő védett formáját kopizza és kereskedelmi céllal árusítja, leperli róla a gatyát is, abban biztos lehetsz. Ahogy küzdenek, nyilván szinte eredménytelenül, a keleti hamisítók ellen is.
Ha én gyártok magamnak egy Gatort, az viszont az én dolgom, addig, amíg nem árulom.
Az átveréses félelem meg nem erről szól. Hangszerek terén nem egyszer futottam bele már ebbe, hogy valaki jóhiszeműen kiadott százezreket egy hamisítványért, amit bizony jóhiszemű eladótól vett, és nagyon könnyen lehet, hogy egy olyan, szubjektíven (tehát a törvény szerint nem, hiszen tudatosan árult hamisítványt) szintén jóhiszeműnek nevezhető eladó volt a lánc elején, aki elmondta, hogy hamis a gitár (tehát anyagi értelemben nem követett el megtévesztést, maximum az eredetit gyártó jogtulajdonos céget károsította meg közvetve), csak aztán ez valahol a lánc közepén hirtelen durva anyagi csalássá változott, többeket megkárosítva.
A hamisítványok esetén a márkajelzés nélküli másolatok a kisebb probléma, hiszen nem alkalmasak megtévesztésre (vagy akit ezzel meg lehet téveszteni, annak annyi is), de ott is megvalósul a törvény és jogsértés.
Számomra pl. nincs szubjektivitás ezen a téren: ami szándékosan megtévesztő, kereskedelmi célzattal készülő hamisítvány, az csalás és kész. A márkanév nélkül készülő másolat szerzői és/vagy szabadalmi jogsértés.
A saját célra készülő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő másolat pedig hobbi, szórakozás.
a jogra való hivatkozással csak az a probléma, hogy mindenki a saját engedékenysége szerint kezdi ezt emlegetni. egy itthoni késkészítő a Fällkniven vagy Woodlore forma lemásolásával elismeréseket vált ki, pedig az is ugyanúgy a tervező vagy gyártó jogtulajdonát sérti. nem mentő körülmény a minőség és a kis darabszám. persze a jogászkodáson kívül semmiképp sem emlegethetőek ezek - a kínai futószalagos és a magyar kézműves - együtt, de most erről a szempontról van szó.
az átveréses félelem meg olyan, mint azzal számolni, hogy egy olcsóbb, de hatékony formát lopott és borotvaéles kés nagyobb valószínűséggel lesz életellenes bűncselekmény eszköze a továbbadások során, de a vevők szándékait a legjobb körültekintéssel sem lehet szűrni.
véleményem szerint eredendően egy téma iránt rajongói, gyűjtői fórumon a hamisítványok felbukkanása érthető érzelmi okokból okoz elsődlegesen felháborodást, aztán ezt próbálgatják megtámogatni. az érvek is megállják a helyüket, csak láthatóan szubjektíven vannak használva.
A hamisítványokkal az is a baj a lentebb leírtakon kívül (szerzői jog sértés, törvénysértés, rosszabb minőség stb.), hogy bár lehet, hogy az első eladó nem árul zsákbamacskát (tehát nem titkolja, hogy hamisítványt árul), az adott cucc használtpiacon történő esetleges további eladásai során jó eséllyel lesz egy (több) vevő, akit behúznak, és komoly anyagi veszteség éri.
Én két okból is megtenném. Egyrészt - itt írták, hogy - ezeket a hamisítványokat tilos az EU-ban árulni, tehát törvényt sértesz, másrészt azért, mert ez nem adok-veszek (van olyan is, de én ott sem árulnám ezeket a helyedben), hanem beszélgetős topik.
ha engedély nélkül lemásol egy jogvédett formát, akkor hamisítvány.
az van, hogy a hamisítás tételesen leírt jogi kategória, amivel kapcsolatban birkózhatnak a jogtulajdonosok a bíróságon, ha akarnak. az ezekkel való kereskedéssel is foglalkozik a jog, utána lehet nézni. viszont itt a fórumon ízlés és vérmérséklet alapján állnak hozzá leginkább a tagok. engem például teljesen nem érdekel addig, ameddig nem átverésről van szó, tehát valahogy jelzi - hamisítvány, másolat, replika stb. -, hogy nem eredeti.
a Spyderco, ahogy más nagy gyártók is védetté teszik a formát. a cég nevének egy betűs módosítása, a logó apró változtatása még nem oldja fel a megtévesztésre alkalmasságot. a replika a legális másolatot jelentené, de ilyen késsel igen ritkán találkozhatunk.
akkor sem replika lenne, hanem hamisítvány. jelenleg is gyártott, drága kések utánzatainál kizárólag eufemizmusként használják a replika szót a fórumon a hamisítványokra, lásd adás-vétel topik.
Ahogy az oldalon is írva vagyon: "Replica Watches: Upgrade Your Style With Fake Rolex And Breitling Watches"
Mindegyik órán megtalálható az eredeti márka levédetett márkaneve és logója (és erős a gyanúm, hogy nem a védjegy tulajdonosának hozzájárulásával kerültek oda), tehát hamisítványok, így az EU területén nem forgalmazhatók.
Speciális paszpartu kartonok vannak, és azok jó drágák. Szépek, mérettartók, adott esetben más a felületük, mint a belsejük. A legfontosabb, hogy semleges kémhatásúak, tehát hosszú távon sem ártanak a képnek. A képnek a tökéletesen vágott paszpartu adja meg a tiszteletet, a kontextust, és átmenetet a kerethez.
Nekem még soha nem volt elég pénzem ahhoz, hogy paszpartukartont vegyek nagyobb mennyiségben, ezért olcsó helyettesítőket használok. A nagy képeimet paszpartu nélkül faltól falig keretezem habkartonra vagy polisztirolra. A kisebbeket van, hogy nem is keretezem, elég az összeragasztott előlap- és hátlapkarton összeragasztva kemény táblává. A fél centi vastag táblát a késeimmel hibátlanul körbevágom, és máris kiállításképes.
Vissza a késekhez: a söralátét* szép vastag, könnyen vágható, nem késgyilkos. Viszont tökéletes kést és tökéletes vágási technikát igényel, mert könnyen foszlik. Egy kis életlenség, egy rossz mozdulat, és szép vágási felület helyett csúnya tépések lesznek. Ezért vigyázok nagyon a késekre és vonalzókra. Persze nemcsak kartont, sok más anyagot is késekkel vágok.
Bal felső sarokból, az óramutató járásával ellentétesen:
1) Paszpartu vágó, 45°. Ennek legnehezebb a használata, de az eredmény nagyon látványos. Ezzel a kis kéziszerszámmal olyan ablakot vágok a képkeretbe, mint a profik a gépeikkel.
2) Ez a hagyományos kisméretű Olfa pengéből a fekete változat. Szerintem szénacél, keményebb az eredetinél. Eredeti csomagolásban.
3) A fekete kés sárga pengetörő véggel, hegy felé keskenyedő markolattal, eredeti fényes pengével. A legrégebbi Olfa késem, dátumot nem tudok, de cirka harminc éve használok ilyet. Sajnos nem ezt a példányt, mert a legelső elveszett, de van ennél régebbi, fényesre koptatott példány. Alatta az eredeti pengetok, amiben még volt hely az elhasznált pengedarabok gyűjtésére.
3) Ez a legkarcsúbb, legegyszerűbb, talán legelegánsabb Olfa kés rozsdamentes acél markolattal, racsnis szerkezettel, benne fekete pengével.
4) A középen, majdnem függőlegesen látható keskeny pengés kés fekete pengével nagyon hasonlít az előzőre. Az a különbség, hogy ebben lock-os racsni van. A penge és a csúszka nem együtt mozog. Ahogy a csúszkát tolom, először old a zár, majd előtolja a pengét. Mikor elengedem, a zár reteszel, így a pengét a munkadarab felől nyomva-húzva az nem mozdulhat el a rögzített helyéről*.
5) Körkivágó. Hagyományos körző forma, speciális pengével, szabályos körök kivágására. Van hozzá egy ügyes tapadókorong: ha a kivágott körre van szükséged, akkor abba kell szúrni a hegyet, és nem hagy benne lyukat a tű.
6) A szürke markolattal, sárga tekerővel és sárga véggel ellátott kés egy Stanley, kilóg a sorból. Valójában szürkelemezhez vettem, sajnáltam az Olfa késeimet, és ezzel tényleg nagyot lehet markolni. Racsni plusz satu rögzíti a pengét. A Stanley pengekészlet érintetlen, végül mégis csak Olfa pengével használom, kompatibilis.
7) Valójában ez az egyetlen nagy Olfa késem. Racsni nincs, csak satu, pengetörő sincs, ahhoz fogó kell.
8) A vízszintesen látható dobozban a hagyományos nagy penge van.
9) A ferdén látható sárga tokban hagyományos anyagú, de dupla osztatú penge van. Penge- és hegygyilkos anyagok esetén nem árt, ha kétszer annyi friss heggyel gazdálkodhat az ember.
10) A nagy késhez is kapható fekete penge. Használat előtt az olajat célszerű letörölni.
Vannak még Olfa kések a családban, nem mindet én őrzöm. A szabadkézi munkához például van Exacto jellegű Olfa, annak nem tördelhető a hegye.
* A satunak és a locknak elsősorban a penge kihúzása elleni küzdelemben van szerepe. Ezeket a késeket főleg húzzuk, és ha a makacs anyag ragaszkodna a késhez, könnyen kihúzhat a pengéből egy-két kattanásnyi hosszat, ha nincs rögzítve. Ennek pedig a munkadarabra és az újjunkra nézve is végzetes következményei lehetnek. Jelzem, meg lehet tanulni úgy dolgozni, hogy a munkadarab ne akarja kihúzni a pengét, de néha pont az él állásszögével kell operálni a megfelelő vágási felülethez, olyankor jó, ha van rögzítési lehetőség.
A "pimpelés" számomra hobbi ,a munkáim nem tökéletesek ,így van rendjén : ha senkinek nem tetszik ,nekem úgy is jó.
Viszont számomra vannak kötelező "pimpelések" . A 9-es ,sőt még a 8-as opi pengéje is 8 cm -en felül van ,így ha tetszik ,ha nem ,mihelyt megveszem ,már nyisszantom is 7,9 -re .(törvénytisztelő polgár vagyok) o:)
Köszönöm szépen! Így már tudom mit is keressek. Bár fotót nem találtam a Dahle vonalzóról, jaj, de béna vagyok. : (
A söralátét karton jól hangzik, vagyis olcsóbb, mint a vágóalátét. Egyébként szinte hihetetlen, hogy ezek a profi alátétek nem sérülnek mikor a piszok éles kés "belevág".
Közben megtaláltam: a nagy képeimet Dahle 682 vonalzóval kereteztem, a korábbi, gumi és acélbetét nélküli vonalzóm pedig Leniar márkájú volt. A Dahle vált be nekem. Alátétnek söralátét karton, az olcsó, nem rugózik be mint a hullámpapír, és főleg nem eszi a késhegyet. Vannak, akik hirdetnek öngyógyuló alátétet (cutting mat). http://www.amazon.com/X-Acto-Self-healing-cutting-nonslip-measuring/dp/B0013CKM2A
Az alátét egyébként a nem papíripari késeknél is nagy kérdés. Ne kaszabolja fel a kés vágáskor, de ő se vegye ki a kés élét. A keleti szakácsmestereknek állítólag tudniuk kell megállítani a pengét, miután átvágták az ételt, de még mielőtt a deszkát kezdenék vágni.
Ahh, azok a régi szép idők! Akkor még nem volt ez a "jézusom, kés van nála" hiszti. Hatodikas koromban a csehszlovák táborozásról a fiúk 3/4-e egy fröccsöntött markolatú, 14 centis Mikov vadászkéssel tért haza (kifosztottuk a helyi Priort), a kutya nem szólt ránk, hogy ugyan má' minek az nekünk... :)
Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítottál rám, és készségesen válaszoltál a kérdéseimre!
Nézegettem a vonalzókat, hát vannak árak... A Maped két gumihurkás vonalzóját megtaláltam. Illetve egy Tajima márkájút is. Ez japán, és úgy látom a modellezők-makettezők szeretik ezt a márkát.
nekem első késem. előtte volt már bicskám, egy halas Mikov, de mikor 10 évesen Zánkán voltam úttörőtáborban, a bicskát elfelejtettem vinni. úgyhogy ott vettem ezt. 30 Ft-ba került és balatoni kép van a tokon.
Ó, az a jobb szélső!!! Ugyan ilyenem volt, még Nagyapámtól kaptam! 18 éves korom körül még meg volt, azóta sajnos elveszett. A tokon kis Budapest kép volt, talán a Halász bástya.
A szerszámaimat Magyarországon vettem régen. Van, ami harminc éves, van ami öt, ennél fiatalabb nem nagyon van. A boltok nagy része ahol vásároltam már nem létezik. Ami még megvan és ismerem és jó, az a Panton.
A vonalzókról: olyan nincs, hogy teljesen merev. A vonalzó él persze nem kanyarodik, de itt az a kérdés, hogy a leszorító erő a vonalzó teljes hosszában hat-e. Mert kézi, késsel vágás esetén az ember egyik kezével a vonalzót fogja, a másikkal vág, fontos hogy le legyen szorítva a vonalzó. Az segítség, ha az ember már rendesen tudja tartani a kést, mert akkor az nem akar elkanyarodni. Akinek ez még nem megy, az vagy elkanyarodik a vonalzótól, vagy inkább a vonalzó felé tart, és akkor vagy minden rendben, vagy belevág a vonalzóba, vagy a vonalzót is eltolja, ha nincs elég leszorító erő vagy tapadás. Három egyenes vonalzóm van, az egyik a Maped amit mutattam. Ennél a tapadást két gumihurka biztosítja. Hátránya, hogy puhább anyagokon nyomot hagy. A másik teljesen sima alu talpú acélbetét nélkül, de ennek felfelé van egy megfogható hosszanti bordája, ez jól fogható és növeli azt a merevséget, ami a leszorításhoz kell. Van olyanom is, aminek széles, bordás gumitalpa van, és a nehézségével is segíti a tapadást. Ezeket a fél méternél hosszabb vágáshoz használom, ennél rövidebbet bármilyen iskolai vonalzóval is megoldok. Fontos a tisztaság és a szerszámok rendszeres, hozzáértő tisztítása, mert a papír maga is porzik, különösen vágáskor, ez a por pedig rontja a vonalzó tapadását, vagyis stabilitását.
Az anyagokról: amit írsz, azt nem ismerem. Amit szeretek vágni, az a triplex, a habkarton, a habosított polisztirol lemez, a paszpartu karton, vagy amit helyette olcsó pótléknak használok, söralátét karton. Még a tömör polisztirol lemezt is késbarátabbnak gondolom, mint a szürkelemezt, ami olyan, mintha cement lenne benne. Te mi célból vágnál?
Ez feleségem édesapjától maradt, aki katonatiszt volt. (Én már nem ismertem őt.) Emlékek szerint kapta valahol. Nincs rajta semmi jelzés. Tiéden viszont, ha jól látom, van valami beütve, ugye?
Szürkelemez=késhalál. Az Olfáról könnyen ledobod az elhalt részeket. De ha teheted, vagy ne használj szürkelemezt (annyiféle jól vágható anyag van), vagy vágasd nagy ipari géppel.
Megnéztem a vonalzóimat, a fémvonalzókat többnyire nem tudtam azonosítani. Egyet megtaláltam a neten, ehhez kés is kapható, ez egy határeset a kézi és a sínes megoldások közt.
Minden ablakra építőipari hőtükör fóliából akkora lapot vágtam, ami nagyobb, mint az ablaküveg. Feltaláltam egy zseniálisan egyszerű feltekerő szerkezetet, amivel az egész cuccot az ablak megfúrása nélkül fel tudom szerelni az ablak tetejére, és egy vékony hegymászózsinór segítségével egy vékony acélcsőre fel tudom csévélni. Sebészeti ragasztószalaggal kapcsolódik a fólia a csőhöz, és egy képkasírozásra használt anyagból vágott könnyű nehezék feszíti síkba, mikor le van eresztve. Télen éjszakára van leeresztve, nyáron nappal. Megakadályozza a hő sugárzással terjedő részének forgalmát. Sokszáz wattnyit nyerek vele télen-nyáron.
Semmiről nem beszélhetlek le, amit nem próbáltam. A profik nem véletlenül használnak sínes vágógépeket. Nekem ilyesmire egyszerűen nem volt pénzem, az Olfa kések viszont a tudásukhoz képest hihetetlenül olcsók, és én gyerekkorom óta hozzászoktam a használatukhoz. Nem biztos, hogy ami nekem bejön, az másnak is beválik.
Ami a lötyögést illeti, az eredeti kis Olfa késben is lötyög a penge ( a csavaros rögzítősökben persze nem), ami a munkát egyáltalán nem zavarja. A kés használatához kell egy bizonyos tartás, a kezeddel megfelelő erőket és forgatónyomatékokat kell kifejteni ahhoz, hogy a kés jól vágjon. Amint beállítottuk a pengét a vágáshoz, és kialakul a vágás elindításához szükséges erő, a penge beáll a megfelelő helyre, és mindaddig nem lötyög, amíg a vágás tart.
Ha a csúcsot már letettük a papírra, még mindig három szabadsági fok mentén állíthatjuk a penge helyzetét. Az élnek a papírral bezárt szöge üzemi paraméter, azt a feladatnak és az anyagnak megfelelően állítjuk be. Minél laposabb ez a szög, annál jobban kíméljük az élet és a csúcsot, de annál kisebb a vágási mélység is. A laposabb szög inkább vágáshoz, a meredekebb inkább hasításhoz hasonlítható. A másik szabadsági fok az élnek a papírra eső merőleges vetülete. Ennek egybe kell esnie a vonalzó élével, különben elkanyarodunk, vagy belevágunk a vonalzóba. Az Olfa penge az alumínium vonalzóból is könnyedén kivág egy darabot, ettől kezdve a vonalzó kuka. A harmadik szabadsági fok a penge síkjának az él, mint forgástengely körüli elfordulási szöge. Ezt is nullán kell tartani a papírra állított merőleges síkhoz képest, különben a vágási felület nem lesz merőleges, és a kés el is kanyarodhat.
Ezeket a szabadsági fokokat a sínes megoldások kezelik, a szabadkézi késnél meg kell tanulni a síkban mozgást. Eleinte harminc centi volt a kezem hatósugara, ma már százhúsz centit is végigvágok úgy, hogy a penge síkban és egyenesben marad. Mire megtanultam, jópár drága vonalzót tönkretettem :-) Ma már ugyan van gumitalpas, acélbetétes alumíniumvonalzóm (ezzel kellett volna kezdeni), de már egy kartonlap éle is jó vonalzónak, nem vágok bele, annyira gyakorlottak a csuklómban a szervók :-)
Emiatt a hobby miatt a kajákat is geometriai pontossággal aprítom, és nem tagadom, élvezem amikor jól siklik a penge a kenyérben, a zellerben vagy a káposztában. A Révész szalonnázó ebben kiváló társnak bizonyult, én is "túléltem" a közelmúltban.
Én írtam az Olfákról. Több kiállítást, összesen több száz képet kereteztem már a tördelhető pengés késekkel. Egy dolgot fontos tudni: ezekhez kell egyfajta gyakorlat és ügyesség. A Logan rendszerekből inkább a vezetett késes megoldások ismertek, az Olfák inkább szabad kézi kések: neked kell gondoskodnod arról, hogy ne csússzon meg a papír az asztalon, a vonalzó a vágott papíron, és a csuklódban kell lennie annak a mozgásnak, hogy a penge végig párhuzamosan fusson a vonalzó élével: se ne kanyarodjon, se ne dőljön. A vágás mélységet is érzésre, a csuklóddal szabályozod, mikéntént az él szögét is. Ha ezt tudod vállalni, az Olfa kések nagyszerűek. Amikor választasz, tudnod kell, hogy egyes típusokban fix racsni-állásonként lehet előtolni a pengét, másokban nincsenek fokozatok, bárhol rögzítheted a pengét. Vannak automatikusan záró szerkezetek, vannak rugós arettálásúak, és van, ahol a rugós pozícionálóra rásegíthetsz csavarós satuval. Alapvetően kétféle penge szélesség van, a szélesebb penge vastagabb is, táblákhoz a szélesebb rendszert ajánlom. Érdemes tudni, hogy vannak rozsdamentes és fekete pengék. Utóbbiak szénacélból vannak és nagyon rozsdásodnának, ha nem olajban tocsogva csomagolnák, ezeket használat előtt természetesen alaposan szárazra kell törölni.
A szélesebb pengékből az Olfa kétféle osztásközt kínál, vannak dupla sűrűséggel törhető pengék, ezeken kétszer annyi szelet van. Ennek az az értelme, hogy a penge legkényesebb és legsérülékenyebb része a csúcsa. Mint a modern Tanto bicskáknál a sarok. Alapvetően a csúcs állapotán múlik, hogy vágod vagy téped a papírt, és ez a csúcs az ügyességeden és az anyagon is múlik, hogy milyen gyorsan fogy. A drága paszpartu papír kíméletes az élhez és a csúcshoz, a szürkelemez zabálja a pengét. A habkarton élre és csúcsra is kényes, és az sem mindegy, mit használsz alátétnek a vágáshoz, arany árban alátéteket is árul az Olfa.
Én gép helyett a szabadkézi Olfa késekre esküdtem. Van pár jó vonalzóm, nagyon sokat gyakoroltam a diakeret-vágástól prespánlemezből a 120 cm oldalélű képek keretezéséig. Készítettem táskákat, tokokat, ehhez vágtam polifoamot, szivacsot, bőrt, tömör és habos polisztirol, pet, polikarbonát és plexi lemezeket. A lakásom energiaháztaŕtásat saját készítésű hőtükör rolókkal védem, ezeket is Olfával szabom. Kisnyomtatványokat, egyedi könyveket is Olfával vágok körbe. Nem azt mondom, hogy ez a legjobb, mert nem sok alternatívát ismerek, de harmincöt év Olfázás után még mindig le vagyok döbbenve a minőségén,amiről nyilván nem szerez tudomást az, aki nem végez ennyire kényes munkákat vele. Ha fűrészporos tapétát vahy műanyagpadlót kell aprítani igénytelen munkához, vagy csomagot bontani a teszkóban az árufeltöltéskor, ahhoz nem kell Olfa, de igényes munkát csak az eredetivel lehet végezni. Azt az élt és azt a csúcsot az olcsó utánzatok nem tudják.
Lehet, hogy egy kicsit elfogult review-t sikerült írnom? ;-)
Van egy (két) Thandokan késem,közösen-megbeszéltük a részleteket és olyan lett,amilyennek elképzeltem. Az egyik legál,állandó használatban levő munkaeszköz,a másik konyhai ütöm-vágom. Mindkettőt öröm kézbevenni-és még szépek is :)
Ha jól értem, akkor ez a 18 mm széles "kategória". És akkor ezen belül mondjuk az Olfa L-2 az ami nekem jó lenne? Érdekes, de hirtelen végignézve a kínálatot, én a CK-2 ipari késre voksoltam volna, mert ugye annak a legvastagabb a pengéje (1.2 mm). Tulajdonképpen most egy Lidlis vágóm van, és az úgy lötyög; ezért féltem törhető pengéset venni.
Új vagyok itt, és tanácsot szeretnék kérni. Olyan erős, éles vágót szeretnék, amivel szépen és könnyen lehet vágni a szürkelemezt, triplexkartont stb. Picit visszaolvastam, és az Olfa vágóiról volt itt már szó.
Ha Olfa, akkor melyik fajta? Gondolom nem a törhető pengés.
A Logan kartonvágójáról van valakinek tapasztalata?
Az ott a kezedben kanálgép kanala? Az egyik legjobb konzervnyitója a kanálgépnek van. Itthon is azt használom, a Victorinox konzervnyitója a közelébe se és! Mármint nem a bicskán lévő, hanem normál, konyhai victorinox konzervnyitó.
Végre sikerült 2 napot "túlélnem" az idei nyáron is. No nem Alaszkában mert az nekem túl könnyen teljesíthető lett volna ,sokkal inkább a hazai vadregényes Rába folyón. Túlélő késemet nem kellett nagyon nagy feladatokra használnom ,mivel az előttünk úszó vadmalacok egyike sem ajánlotta magát sütéshez ,a vidrától meg még én is féltem .Így maradt a konzerv és a nap végén hamburger a kempingben .
Igazából az van, hogy sajnos egyre gyakrabban kapok rettegő megjegyzéseket az egyébként abszolút legálisan viselhető Szasza nyakkésemre, és vagy ahhoz fogok csináltatni egy rejtettebb viselést lehetővé tevő tokot övre (ami a kés és a markolat szélessége miatt nem biztos, hogy kényelmes viselet lenne).
Vagy fontolóra venném egy keskenyebb, mindennapi viseletre alkalmas, legális méretű, kevéssé, vagy inkább egyáltalán nem félelmet keltő kés, amolyan "gentleman fixblade edc" beszerzését. Ha már ez, akkor pedig nem szeretném túlcicomázni, valamilyen visszafogottan elegáns, sötétebb árnyalatú(ra kezelt) fa markolatot, rozsdamentes acél szegecselést és esetleg valami szolid baknit képzelek el szintén rozsdamentes acél pengével. Tehát nem tankhámozó kell. :)
A képek alapján nagyon szépek a munkáid, úgy vélem, élőben is meggyőzőek lehetnek. Ha elszánom magam, akkor esetleg beleállnál egy ilyesmi projektbe?
Kicsit összezavarodtam, hogy ki kivel van, nekem itt a harmadik képen (ahol két kés van heggyel balra) az alsó, sötétebbik - ha lehet - még jobban tetszik. Kifejezetten elegáns. Ez milyen fából van?
Az a baj, hogy elkezdett mocorogni a kisördög, amikor a minap írtad, hogy megrendelésre is dolgozol. Helyileg merre?
No, ez se csúnya, sőt! A bőrkorong markolat egyébként is nagyon tetszik, ha egyszer végre elkészül a Kocsis-féle damaszt penge markolatozása, valószínűleg az is bőrkorongos lesz.
Hogy a szó mit jelent, azt majd a hozzáértők mondják meg, lehet, hogy rossz kifejezést használtam. Igen, arra gondolok, hogy az agancsnak azt a részét is felhasználták, ahol szivacsos állomány van. Az a szivacsos rész egyébként teljesen ép, olyan, mintha lézerrel vágták volna, de pont olyan, mint egy szivacs, likacsok vannak benne. A markolat penge felőli részén, és a végén is kilátszik a szivacsos rész. Nekem egyébként pont a kőkemény őszinteség tetszik a késben: teljesen jól látszik, hogy miből van. Semmi bakni, ami elrejtené a rejtegetni valót: egy darab vas, és egy kettévágott csontdarab. Szépnek nagyon szép az anyag, meg nekem az egész kés nagyon tetszik, de nem tudom, hogy egy vad feldolgozása után hogyan lehetne megtisztítani. Szerencsére a gyakorlatban ilyen problémám nincs, nem ölök, és nem is eszek vadakat.
Markolat alapanyagoknál gyakran olvasom, hogy "stabilizált". Nem tudom, ez mit jelent, csak találgatok, és azt sem tudom, hogy ennek a késnek a markolatán az agancs szivacsos részét kezelték-e valamivel. Megfordult a fejemben, hogy kitöltöm műgyantával, de aztán gyorsan elhessegettem a gondolatot, és szerintem jól tettem.
Akkor itt egy további darab a régi családi vasak közül, az északi finnugor ágról
Ennek a markolata bőr gyűrűkből áll, aztán az egészet lelakkozták, gondolom hogy ne menjen bele a nedvesség. Fogalmam sincs, hogyan lehetne szakszerűen gondját viselni. Ezt is néha megtisztítom, nem tartozik a túl gyakran használt kések közé otthon.
Őt ismerem és becsülöm, de azt hittem, hogy generációkkal korábbi mesterről beszélsz. Akit említesz, ő egy fiatal és aktív mester, de nem tudok róla, hogy használati bicskákat készítene, ha jól tudom, más területen jeleskedik.
Bartos Mihályról nem sok infóm van . Szóval : Bp. - Budafok XXII. ker. Komáromi út 15/c Mobil szám :06 70 771 9830 vagy 06 30 284 2779 . WWW. rimuhelye . Blogspot . hu . Hagyományőrzés , fémrestaurátor , kovács , késkészítő - ezekkel foglalkozik . A díszmű kovácsolást nagyon magas szinten űzi amit bizonyítanak a kiállításokról és versenyekről elhozott díjai .
Szervusz ... slr... ! Tetszik a fejesgörbe , egyedi a baknija. Nagyon szépen helyrehoztad . Gratulálok hozzá ! Kint voltam a stégen próbáltalak hívni , de valamilyen oknál fogva nem volt kapcsolható a szám . Úgy voltam vele , hogy később újra hívlak , sajnos elfelejtettem . A számomat ha újból megcsörgetnéd visszahívlak . Köszönettel Rattesid Tibor
Tudsz budafoki illetőségű Bartos Mihály késes mesterről? Van ilyen nevű ismerősöm, de nem tudok késes múltjukról, pedig apa és fia közül a fiatalabb kovács lett - ha jól tudom -, a másik pedig intenzíven kutatja a múltat. Valami támpontot adnál, hogy honnan vetted a nevet?
Ez meg az egyetlen olyan késem, amit nem használok. Nem azért, mert annyira vigyázok rá, csak rájöttem, hogy az én életmódom mellett nincs funkciója. Azért vettem meg, mert nagyon megtetszett az egyszerűsége, a vaskossága és az, hogy emellett milyen jópofa görbületei vannak. Feltúrtam érte az internetet, de sehol nem találom a Muela kínálatában, valószínűleg ők is úgy gondolták, hogy nem túl funkcionális, a vevők meg jobban buknak a vadabb és díszesebb dizájnokra, ezért nem sokat készíthettek belőle. A bőrtokja (amit elfelejtettem lefényképezni) legalább annyira tetszik, mint a kés maga: az is végtelenül egyszerű, négy réteg vastag bőrből van, és nincs benne fém, csak varrás.
Az órát csak a méretarány miatt tettem be. Tóth Árpádtól már tudom, hogy rendes késes nem használja fel az agancs pudvás részét. Kicsit ez is benne van a kés diszfunkcionalitásában, nem igazán tudom elképzelni, hogy egy nedves-ragacsos munka után ezt hogy lehetne megtisztítani. Már megfordult a fejemben, hogy kitöltöm valami műgyantával, de aztán rájöttem, hogy csak ronthatnék rajta, vadat koncolni meg sose fogok vele.
A penge vastagsága 5mm, amit szerintem az él és a csúcs irányában szépen fogyasztottak el.
Kerestelek akkoriban a telefonodon, de nem reagáltál. Most már tudok fényképezni, mutatok egy képet az egyik kedvenc családi bicskáról, olyan ötven-hatvanéves lehet. Apám nem foglalkozott élszalaggal, a skandináv élhez hasonlóan a kések lapját fente, néha köszörülte, el is fogyott rendesen.
Ez a kés sokáig egy elfeledett asztalfiókban volt, méltatlan állapotban. Semmi mást nem csináltam vele, csak alaposan megtisztítottam, megkentem, és a rozsdát finom, kézi polírozással leszedtem róla. Ma is masszív, erős bicska, a rugója jól működik.
Szia Tibor! Nem értettelek félre, azt írtad, hogy talán meg van a megfejtés. Én csak kételkedtem egy kicsit a megfejtésben, illetve csodálkoznék, ha az oroszok angol nyelvű feliratokat ütöttek volna az én késem pengéjébe. Szerintem ez 90 körül még nem volt jellemző.
Nem gagyi, 55 +- 2HRc keménységűre edzhető, jó a korrózióállósága és könnyen fenhető különlegesebb fenőeszközök nélkül is.
Az ebből készült kések kevésbé törékenyek, mint a nagyobb széntartalmú társaik amiket csak különlegesen jó fenőeszközökkel lehet újraélezni és azok sem tartják sokkal jobban az élüket. Azaz azokat is kell időnként fenni. Olyan eszközt még nem láttam pályafutásom során, ami örök élű lett volna. Ilyen csak a teleshop reklámfilmjeiben létezik.
Nem gondolnám, hogy a TyssenKrupp rozsdamentes acéljait gagyinak szabadna nevezni.
Tény hogy idehaza az 1.4034 szinte az egyetlen késhez való acéljuk, amit be lehet szezni. Az sem gagyi, lehet belőle elfogadható minőségű pengét csinálni. A hazai késesek szinte mindegyike, dolgozik más acélből is, de a tömegben készülő késeiket nagyrészt ebből csinálják a könnyű beszerezhetőség, a relatíve olcsó ár, a préselhetőség, bélyegezhetőség stb miatt.
Nem arra értetted, hogy kenődő anyag? Úgy értettem, hogy a szénacélhoz képest puha, hamarabb ki megy az éle. Ezt Nagy István mondta tegnap. Vagyis relatív puha... Az már más dolog, hogy lehet, hogy ő nem megfelelő minőségű rozsdamentest használt, de lehet hogy csak szimplán sokszor lett köszörülve...
Ha a szénacél felületén nincs valami, ami megvédje (zsír), akkor rozsdásodni fog (ha párás a levegő, stb.) De ha szalonnázol, akkor az megvédi, ennyi. Nem?
Szervusz szabi72 ! Lehet , hogy félreérthető volt az írásom , de nem állítottam , hogy orosz gyártmányú a kés . Véletlenül találtam Szasza hozzászólását egy ilyen jelzésű mesterjegyre . Segítség képen osztottam meg .A Késportálon Szaszával fel lehetne venni a kapcsolatot és el lehetne oszlatni a kételyeket . Esetleg Tantóval , kint élt és vannak késkészítő ismerősei , szintén megtalálható a Késpotálon . Aktív tag volt egy másik orosz késpotálon . Üdv Rattesid Tibor
Rozsdamentes puha lenne? Inkább valami silányabb minőségű, vagy rosszul hőkezelt acélról lehetett szó.
Szénacél rozsdásodna? Ez a kés évekig kint pihent a sufniban, mire végre megtaláltam. Kicsit rozsdás volt, nem tagadom, de nem ette meg a rozsda, egy egyszerű polírozás után olyan lett a penge, ahogy a képeken is láthattad. Persze törődni kell vele, én is sokat bíbelődöm a szénacél caklimmal. Kolbászos, szalonnás kezelést kap rendszeresen, a szaru markolatpaneleket pedig néha szalonnabőrrel áttörlöm. ;)
Szerintem nem kell ezt a rozsdásodik-nem rozsdásodik dolgot túldramatizálni. Ha figyelsz, vigyázol a dolgaidra, nem lesz semmi bajuk, akár rozsdamentes, akár szénacél pengéről beszélünk.
Plusz attól, hogy valaki jó kézműves, még nem isten és tévedhet is egy-két dologban. Az oroszok szeretik a késeket és aktív, népes fórumaik vannak a témában -- ha tényleg lett volna BAL nevű gyártmányuk, szerintem biztosan lehetett volna találni valamit egy orosz nyelvű kereséssel.
Az a Nagy István kés azért "kenődött", mert rozsdamentesből volt (gondolom), ami puha, míg a szénacél sokkal keményebb éltartóbb, viszont rozsdásodik, ha nem zsírozzák olajozzák (ezt ő maga mondta).
Igazad lehet, mert szasza azt írta bal és nem b.a.l. valamint nem látjuk, hogy melyik képről volt szó, mert a képfeltöltés már törölte... :(
Szia Tibor! Nem tudom, hogy Szasza ugyan erről a logóval rendelkező gyártóról beszélt-e. Az én késemen is rajta van a B.A.L. logó, valamint a handmade és a 440 steel feliratok. Én a kést még valamikor 90 körül vettem, nem tudom, hogy az oroszok akkor angol nyelvű feliratokat alkalmaztak-e a termékeiken.
Ettől eltekintve persze lehet, hogy igazad van. Az én késemnek egyébként nagyon jó a fogása, a penge erős, könnyen élezhető, nem annyira kenődő anyag, mint amiről az egyik éltárs beszélt, bár ugye nem egy csúcsacél.
Volt egy bőrtokom is hozzá, amit az idők folyamán elhagytam. Az jobb kivitelezésű volt, mint amit az éltárs mutatott a képeken, azon is rajta volt a logó és a handmade felirat. Sajnos a tokot sehol se találtam, theraphosa készített hozzá egy újat.
Gondolom 18 év nem olyan túl nagy idő. Egy faládában pihen majd, egyéb dolgokkal. Valami fóliafélével a bicskát a tokjában becsomagolnám. Csak a rugó rozsdásodása aggaszt.
Szervusz H_G ! A magyar Turris cégről kerestem véletlenszerűen valamilyen információt azon az oldalon és akkor figyeltem fel Szasza hozzászólására . Pontosan leírtam , hogy hol található . A legnagyobb orosz oldalon voltam fenn , hogy rákérdezzek ( évek óta regisztrálva vagyok ) , de valamilyen oknál fogva nem tudok beírni és képet bemásolni . Üdv. Rattesid Tibor
Mi lenne, ha azt a kapszulát - bár nem tudom miből készíted - belelógatnád valami edénybe (pl. alkalmas méretű konzervdoboz), és körbeöntenéd olvasztott paraffinnal? Ez biztos hermetikusan zárna évtizedek múlva is.
Inkább zsírpapírba csomagolnám vastagon beolajozva és 2-3 fémdobozba egymásba csomagolva bő 1 méter mélyen leásva. Páraelszívót is tehetsz a dbozba( silica gel)
Tanácsot szeretnék kérni: egy időkapszulát készítek a kis unokám részére. 18 év múlva lesz felnyitva. Lesz bent egy Kocsis bicska is. Hogy a rugó ne rozsdásodjon be, elegendő szilikon olajjal azt a részt lefújni? Természetesen vízhatlan fóliába is csomagolom.
Az nagyon valószínűtlen. Ilyen L nincs is az oroszban; a Google semmit sem hoz a ножы бал keresésre (ill. hoz, de az oldalakon a Bal a Balisongból jön). Ráadásul a Bal így fényképről gondosabb kivitel, elegánsább részletekkel, mint a Nagy István -- ez persze egyáltalán nem nagy szó, de a félmúlt szovjet-orosz tömegcikkeit nem úgy ismerjük.
Szervusz emiki6 ! A vadaszforum.net. -ten a Vadászkések oldalon Szaszának van egy hozzászólása (2008. 06 24 -én 14:41 órakor " a Bal orosz gyártás " . Talán meg van a megfejtés . Pár perce találtam véletlenül . Üdv. Rattesid Tibor
Lementem és találkoztam Nagy Istvánnal, aki azt mondta, hogy nem tudja pontosan mi a rövidítés, de talán valamilyen László készíthette, aki lehet hogy már nem él.
És hogy azért ugyan az a markolat, mert egy sablon alapján készült.
Egyre kíváncsibb vagyok. Ma lemegyek megkérdezni a késboltba tudnak e róla valamit. De a B.A.L.-nak nem tűnik úgy, mintha sok köze lenne Nagy Istvánhoz.
Nekem is van egy ilyen logós késem, még annak idején az Opera mellett vettem a vadászboltban. Azóta a bolt vagy megszűnt, vagy elköltözött. Az enyém is szénacél, jó erős pengével, szeretm, de keveset használom.
Tegnap a kezembe akadt egy Pohl Force alfa2 es szerszám,és bizony elcsábultam egy pillanatra:) Mondjuk egy akkora késre nincs szükségem,de lett egy pillanatnyi fellángolás.Megragadja az ember figyelmét :)
Még a ZT 566 oson töprengek ,az kompaktabbnak tűnik a mérete miatt. Ezidáig nem érdekeltek a kések ,de mostanában elkezdtem foglalkozni a témával.
Apropó.Vettem egy Sanrenmu 9063LUC-GH kést csak úgy,kíváncsi voltam milyen is,sok jót olvastam a cég termékeiről. Ez ugye egy az egyben ugyan az mint a Real Steel E963 ..
Pozitív csalódás ért.Én az utóbbi időben végignéztem a Késmánia teljes kínálatát az Árkádban és bizony ilyen jó kést ilyen pici áron nem találtam .Nem lötyög,nem kotyog ,nagyon jó az éle ,csak kicsit políroztam rajta egyet,de hibátlan szerszám kicsi pénzért. Azt nem tudom mennyire lesz éltartó,de gyanítom a 8Cr14MoV acél az csak nem annyira vacak,hogy hetente kelljen élezgetni .
Köszönöm a választ. Akkor ELMAX lesz,bár én nem értek hozzá de néztem egy tesztet egy orosz ficak egy 550 et kínzott és elég meggyőző volt amit az a penge produkált.
Azért bátorkodtam érdeklődni,mert nem egy olcsó kés ugye és ha már kiköhögi az emberfia érte a pénzt akkor ne legyenek kompromisszumok,ha éppen úgy hozná a sors.
Szerintem egyikkel sem járnál rosszul, ésszerű használat mellett mindkettő több, mint elegendő.
Én azért az ELMAX mellett tenném le a voksomat, mégiscsak egy kiváló európai termék, valamint youtube-on láttam anno jdavis882-től egy S35VN-es Manix 5 vágástesztet, ahol bizony kihajlott az él... csórikámat ki is átkozták szinte minden amcsi késfórumról, mert ki merte jelenteni, hogy ez biza nem tetszik neki annyira, mint az S30V.
Kinéztem magamnak a ZT 550 vagy 560 kést ,de ahogy látom több féle acéllal adják mostanában őket.Van ugye az ELMAX,és az újabbaknál van ez a S35VN acél.
Melyiket érdemesebb beszerezni,avagy mik a tapasztalatok velük ,már ha vannak egyáltalán.
Van most nálam egy tökig elfent Nagy István kés (tok nélkül), aminek szakasztott ilyen a markolata, meg valószínűleg a penge is ilyesmi lehetett, este csekkolom.
Van egy (szénacél, fa nyelű) vadászkésem (majd talán dobok róla pár képet), melynek bőr tokjára rá van nyomva, hogy "B.A.L.". A probléma az, hogy nem tudom ki/mi készítette/gyártotta, de érdekelne. :)
Hogy eredeti-e, az aztán jó kérdés... a penge lapjának jó része ment a levesbe (pl. az eredetileg markáns hamis fokél meg a vércsatorna már alig látszik), a töve, ahova a gyártót nyomhatták pedánsan (khm) ki lett köszörülve. A keresztvas jó állapotú, de jelöletlen; ez még nem lenne baj, ahogy néztem, sokféle kivitellel szállították. A markolatgomb azonban gyanús. Az eredetiken mindenhol gömbölyded, esztergált gomb látható, ezen meg csak egy 1,5-2 mm-es lemez van (mondjuk a rögzítése autentikus), amit egy szélesebb bőrkoronggal támogattak meg.
Nem állnak tömött sorban,de egyszerre általában 10-15 darabot szoktam készíteni,ilyenkor azért nem árt ha egy kicsit gyorsabb a dolog,egy darabnál ennek nincs jelentősége.
Az az olaj amit én használok,estétől reggelig szoktam áztatni,így majdnem teljes keresztmetszetben átivódik,most készítettem egy vákuum kamrát amelyben ez a folyamat ,kb, 5-6 perc lesz legalább is gondolom,de mindenképpen sokkal gyorsabb lesz az impregnálás.
Természetesen vékony olajat kell használni ( az auro termékek jók különben ) viszont onnantól fafajtától függ mennyit és milyen mélyen szívja be. Én a gyorsnak azt hittem percekre gondolsz, egykét óra jó, de tovább semmiképp, mert utána már nem beszívódik a többi, hanem rászárad és ragacsos lesz. Én egy óra múlva letörölném a felesleget.
Mivel a vékony olajok,vagy a speciális fa kezelő olajok gyorsan és mélyen szívódnak. A konzerválásnak és felület kezelésnek így van értelme ha kellő mélységben beszívódik az anyag és nyilván ehhez 1-2 óra elegendőnek kell lennie..
Kiprobaltam az agyagot, 5 mm vastagsagon de nem lett jo... Majd kiprobalom a hoallo szilikont illetve az agyagot vastagabban is. Koszi a videot, bar nekem jobban elszenesedik a felszin viszont en 950 fokra hevitem fel.
üveg alatt lenne a faragás . Azért van a két kés egymás mellett hogy talán látható a különbség ,a felső gyantamentes. Remélem kapsz más tanácsot is .
Még majd csinálok világosban is képeket!
Üdv mindenkinek 
A csontja kilátszik , de erősebb ,mint valaha...
