Olyan nincs ,hogy 106-109% hatásfok ezeknél a kazánoknál. Ezek az értékek csak megtévesztő számítással jönnek ki ,pl. van egy 90% hatásfokú kazán amit 100%-nak vesznek ehhez képest a kondis levesz jó esetben 9% pluszt az égéstermék vízgőzéből (kondenzálja, gőz-víz hőelvonás) így lesz az alaphoz képest 109% hatásfokú a kondos ami valójában 98% kb. A spórolás egyéb trükkjei a rendszer és a kazán együttesének rendszerhatásfokán múlik.
Adva van egy 2 éves Ariston Genus One System kazán. Hiába állítom a termosztátot 23 C-ra, 22 C-foktól nem fűt jobban. A kazánba visszatérő cső alig langyos, miközben a kazán "szerint" a visszatérő hőmérséklet (832 paraméter) 60-65 C-fok. Nyilván nem ennyi, de a kazán ennyinek "látja". Mi lehet a hiba, illetve mit lehet tenni ?
"A kondenzációs kazánnak 30-35 fokos előremenő esetén van igazán értelme, ahhoz meg felületfűtés kell, ahhoz meg szét kell verni az egész házat, ami a megtérülést (sok milliós beruházás) kitolja a végtelenbe, szerintem...."
Adott egy régi, radiátoros rendszer, Termomax ÖV kazánnal (marad:), 60 fokos előremenővel. A szivattyú 3 fokozatú Grundfos. Melyik fokozaton érdemes használni? Ha maxra tekerem, egyrészt hangos lesz a rendszer, 90W-ot fogyaszt a szivattyú és a kazánban lassabban melegszik fel a víz. Ezzel szemben ha a legkisebb fordulatra tekerem, 45W-ot fogyaszt, csendes a rendszer, a kazánban gyorsabban felmelegszik a víz és ha jól gondolom, mivel több időt tölt a radiátorban, jobban leadja a hőt is. Szóval kis tömegáram, vagy nagy tömegáram a nyerő? :D
Szerintem a legnagyobb megtakarítás a nem elköltött pénz....Ha egyébként jól működik, jól üzemeltethető, szervizelhető, karbantartható, jó állapotú, én biztosan nem cserélném le azért, hogy 60 fokos víz helyett 50-et csináljak. A kondenzációs kazánnak 30-35 fokos előremenő esetén van igazán értelme, ahhoz meg felületfűtés kell, ahhoz meg szét kell verni az egész házat, ami a megtérülést (sok milliós beruházás) kitolja a végtelenbe, szerintem....
Akkor veszek csőhéjat, láttam könyökben is - és persze az oldalt sliccelt kell(?). Láttam már valahol életemben csőhéjat, de nem tudtam, hogy így hívják:-(((((
Mehetne rá gipsz is több rétegben (mert hogy az van itthon)?
Az ilyen "zsák malterrel" az a gond, hogy tíz év után melyik utcai kátyut töltsem fel a maradékkal:-))
+1 a csőhéj használatára, utána meg mehet rá több lépésben a malter :) (A csőhéj már csak azért is célszerű, mert nem biztos, hogy szereti a friss vakolóanyag a fűtéscső hőmérsékletét...
Ha habot akarsz használni , akkor elöször az egész csövet tekerd be alufóliával ( sztaniol , alumíniumfólia ), hogy esetleges csepegés végett ha kikell újra bontani , akkor a csöröl nem fog kelleni kapirgálnod a habot . :-)
Én tennék rá polifoam csőhéjat, mielőtt visszavakolom, alatta is védőcsőben megy. Pur habozni is lehet, de venni egy zsák vakolatot, és azzal bedolgozni se egy nagy kaland.
No elkészült a fűtéscső javítása. Persze nem én csináltam, hanem szakembert hívtam. Szerintem jól megcsinálta, és eldobta a kulcsos idomot:-))
Kérdés: kitölthetem ezt az üreget valami enyhén táguló purhabbal? Vagy valami mással? - de betonozni, malterozni nem szeretnék. Mondjuk gipsz van itthon.
Nem tudom hogyan rögzítik a tagokat egymáshoz, soha nem szereltem radiátort. Nem is emlékszem rá hogyan csinálták amikor kiskölök voltam, pedig biztosan ott lábatlankodtam.
Elárulhatnád, hogy mi az értelme (oka) annak, hogy kétféle menetest használnak a radiátoroknál? Mert gondolom csak van valami igen kézenfekvő oka. A régi öntöttvas radiátoroknál is van ilyen? Nem ezért, mert központi fűtést szeretnék szerelni a szülői házban, csak hogy tudjam, kell-e erre figyelni.
Nem vettem. Van egy ilyen radiátor (csak sokkal kissebb) a garázsban, abból vettem ki a dugót és azt raktam bele. Abban csak félig volt benne a csavar, és úgy vettem észre, hogy balmenetes, hogy befelé ment amikor hajtottam a csavart kifelé (balra) 🙂
