Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
Ehhez bírságok:
Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése: 100 000 Ft
Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése: 500 000 Ft
Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia berendezés üzemeltetése: 50 000 Ft
A Vezérfonal kiadása egyáltalán nem német nyomásra történt. Ehhez semmi köze nem volt a politikai dolgoknak. A háborús helyzetben természetesen emelni kellett az alkalmazottak létszámát, különösképpen azokban a szolgálati ágakban amelyek közvetlenül összefüggtek a forgalom lebonyolitásával. A vontatási, illetve a mozdonyszolgálat a vasút egyik legfontosabb szolgálati ágazata. Különösen a háborús nagy arányú forgalom emelkedés miatt szükség volt nagyobb létszámú, jól képzett mozdonyszemélyzetre. A Vezérfonal mind az öt kötete ennek szellemében íródott. A mű oly annyira jó volt, hogy még magam is a 80-as évek közepén mint mozdonyvezető gyakornok (mozdonyvezető tanonc) kitünő hasznát vettem ennek a nagyszerű munkának.
A Vezérfonal újra kiadását igen is tervezték 1950-51-ben. Ekkortól beszélhetünk arról, hogy politikai irányelvek szerint szerették volna kiadni a Vezérfonalat, azonban a müszaki tartalmán csak minimális kiegészítéseket akartak változtatni. Erről egy 1950-es jelentés is tanúskodik, amelyet itt most bemutatok.
Köszönöm! Érdekes és tanulságos az előszava! Elismerték, hogy lehetnek hibák, de még a 60-as években is közkézen forgott. Hogy miért nem készült belőle utánnyomás, átdolgozás, az rejtély! Pedig a vas nem ismeri a politikát. (Szerencsére.)
Bocs, de ez menetlevél. Az első sorban szerepel a menetigazolvány száma. És a vonatvezetőnek kellett vezetni. (lsd. lap alja.) Hasonló formátumú volt ami a vonatterhelési kimutatást is tartalmazta, aztán jött a nagy Menetlevél.
Biztos hogy nem érintette, mert akkor gyakorlatilag megállt volna az élet. Csak szigorúbbak voltak a tűzvédelmi szabályok! Előírás a vasúti töltések, pályatestek, árkok gaztalanítására, kaszálására. Utána nézek, és küldöm a vonatkozó előírásokat!
Előfordult tűz, de ez sok esetben a mozdonyszemélyzet hibájára lehetett visszavezetni. (Szikraszórás, vonali salakolás.)
Mindezek mellett is szerettek gyújtogatni a gőzösök hajdanán, elég sok iratot láttam már erről. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy a vasutat érintette volna tízgyújtási tilalom.
A tűzvédő szántás már csak aratás után végezhető el, lábon álló terményt nem érint. De amúgy is, egy csontszárazra érett gabonatáblának nem mindegy, hogy 28, vagy 39 fok Celsius a hőmérséklet? Nekem valahogy ez a riadó/gőzmozdony dolog sántít.
Egy dologról elfeledkeztek: akkoriban a vasútnak jóval szélesebb sávban kellett irtania a növényzetet a vasút mellett, és ezen kívül kötelező volt a vasút melletti mezőgazdasági területeken tűzvédő szántásokat végezni.
Ahogy én tudom, még ma sem vonatkozik ( tévedés joga fönntartva ). A Bugaci Kispöfögővel egyetlen nyári vonat sem lett lemondva ezen okon. Az, hogy egyes erdei, meg nem erdei vasutak erre hivatkoznak az szerintem csak hárítás.
