Családfakutatásnak kezdenék neki. Nagyapámat Udvarhelyi Ferencnek hívták, az utolsó anyakönyvi másolat, ami megvolt a családban, az ő dédapjának 1850-es házassági anyakönyve, aki Erdélyben élt és Nob. Nicolaus Udvarhelyi de Oppido Deés-nek van írva, eszerint nemes dési Udvarhelyi Miklós. Utánanéztem, és Dés városát 1665-ben kollektíven nemes várossá nyilvánították Apafi Mihály alatt. Viszont az Illésy-gyűjteményben találtam dési Udvarhelyi Istvánra, mint aki egyéni nemességet szerzett Báthory Zsigmondtól 1593-ban. Azt szeretném megtudni, hogy melyik irányba kéne elindulni, esetleg a kollektíve nemesített városlakók is használtak-e előnevet a későbbiekben, bár a Habsburgok alatt gyakorlatilag a nemes városok kiváltságai megszűntek és elvileg a nemesi jogokhoz hasonló jogállás csak a városon belül illette meg őket, vagy esetleg az egyéni nemességszerzés a jó irány, azért maradhatott meg az előnév 1850-ig is, és arrafelé kell keresni a családot...? Köszönöm a segítséget!
A kivonat illetéke 2000,- Ft, a hatósági bizonyítványé 3500,- Ft. Illetékbélyegben fizetendő a kérelemhez csatolva.
Legalább az évet és a nevet (tömegnév esetén az anyja nevét is) kell tudni.
Mindenképp telefonálj előtte, mit és hogyan lehet, az anyakönyvi törvény július 1-i szigorítása óta célszerű előzetesen tájékozódni erről. Nekem azóta még nem kellett kikérnem ilyen doksit, csak júli 1 előttről van tapasztalatom (nagyjából leírtam feljebb).
Csak egy olyan állami hivatalról tudok,ahol élő hozzátartozókat keresnek meg,de ott nincs semmi írva anyakönyvekről,vagy azokból adatszolgáltatásról.Gondolom,csak népességnyilvántartásból,vagy adónyilvántatási adatokból kereshetnek.Nem anyakönyvekből.
De ha van olyan állami hivatal,ahonnan állami anyakönyvi adatokat lehetne kérni,az jó lenne;de még nem találtam meg.
Bár lehet,hogy csak annyit érne az is mint az egyházi adatkérés,hogy van ugyan valami díja is,igérik is,hogy keresnek valamit,de soha nem találják.Legalábbis azt mondják.
Kedves Prelleg;hogy van ez a ''hivatalos kérése az anyakönyvi adatoknak''?
Én tudom,hogy hol és kb.mikor haltak meg a nagyszüleim,és igaz,hogy csak kérdeztem,hogy hogyan tudhatnám meg pontosan az adataikat,de a válaszból nem úgy jött ki,hogy hivatalosan is lehet kérni.
Úgyis terveztem megint írni ,hogy amit javasoltak,nem sikerült,de jó lenne tudni,hogy igazából mit is kérhet az ember;főleg ha még hivatalosan is lehet.
Odamenni egyáltalán nem tudok,de szükségem lenne az adatokra,hogy tovább tudjak menni,sőt a legjobban másolatokat szeretnék,hogy eltehessem,de hogy hogyan tudnám elérni,azt nem tudom.
Haszelya: Próbáld meg a Latinul beszélők ide fórumon lefordíttatni (én a „praevaricatines” szót olvasom ki a menyasszonyok neve alatt, de annak nincsen értelme tudtommal).
Shippy2: Neked is azt tudom ajánlani, mint Haszelya-nak: Talán tudnak segíteni a „Latinul beszélők ide” fórumon.
Cszoli1982: Regöly Karádot, mint települést nem találtam a XIX. század végi, XX. század eleji helységnévtárakban, de máshol sem. Külön-külön településenként viszont igen. A karádi halotti anyakönyvek 1980-ig vannak fenn a házasságiak pedig 1945-1951 között. A regölyi anyakönyvekből nincs túl sok fenn, a halotti és házassági is 1925-ig. Ha jól sejtem a nagyszüleid az 1930-as években születhettek, tehát arra nincsen esély, hogy a születési anyakönyvekben keresgélj utánuk. Marad a házassági és a halotti anyakönyv. Ha tudod, hogy a nagyszüleid hol házasodtak (és nem Regölyön vagy Karádon), és azóta eltelt 75 év (vagy több, törvényértelmezés kérdése) meg tudod nézni a másodanyakönyvekben. Persze ehhez az 1930-as éveknél korábban kellett, hogy szülessenek. Amennyiben a nagyszüleid 1980. december 31. előtt haltak meg, meg tudod őket keresni a halotti anyakönyvi másodpéldányokban. Ha viszont később haltak meg és a házassági anyakönyvek nem kutatható részeiben vannak, de városban születtek, ahol volt a 30-as és a 40-es években helyi újság, nézd meg, hogy vannak-e benne anyakönyvi hírek. Ha vannak, nagyjából kiderül, hogy mikor születtek és a szülő(k) neve is benne lesz. Ha Budapesten haltak meg, nézd meg a MACSE anyakönyvi adatbázisát. De ha nem tudod sem a születési, sem pedig a halálozási helyüket, keresd őket a gyászjelentések adatbázisokban (Familysearch.org-on, vagy a könnyebben kereshető Rakovszky.net-en), és kérdezd ki az összes rokonodat, hátha tudnak új információval szolgálni. Ha ez sem vezet eredményre, marad a hivatalos kikérése az anyakönyvi kivonatoknak.
Zemplén megye civil anyakönyvei nem lettek se filmezve, se digitálizálva. Ezért nincs Tolcsva.
Hajdúdorog házasságai 1922-1933 között azt hiszem, kimaradtak a digitálizásból: nincs felsorolva tárolóhelység a kötegre (https://familysearch.org/search/catalog/1969713?availability=Family%20History%20Library). A mikrofilmes anyakönyvek csak 1914-ig vannak, tehát az sem segít.
Már nem Veszprém megyéhez tartozik, 1950 után át lett csatolva Komárom megyéhez, de az egyházi anyakönyvi másodpéldányok maradtak Veszprémben. A falu neve Súr, amihez az én szülőfalum Csatka tartozott.
A házas és házatlan zselléreken kívül sokszor találkoztam azzal, hogy "lakó", akkor is, ha oda volt írva a helység (esetleg házszám is). Ergo nem arról van szó, hogy az anyakönyvező faluban laktak, hanem valami másról. Tudtok erről valamit?
Szerintem csak azt jelzi, hogy nem volt ingatlana az adott helyen. A zselléreket is általában megkülönböztették, miszerint házas vagy házatlan (és a házas itt nem a családi állapotot jelezte).
