Keresés

Részletes keresés

qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 654

Az anyagot se érzékeled közvetlenül, csak az erőhatásokat. Ha összeteszed a kezed, csak az elektromos terük által keltett taszítóerő amit érzel. Lehet hogy valójában csak egyetlen  elektron van az univerzumban , csak mindig máshol.

 

Mese? Bizonyíts be az ellenkezőjét, ha tudod.

Ha bármit is be tudsz bizonyítani. Mert én csak szövegelést látok.

Előzmény: Gézoo4 (643)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 653

Szia!

 

  Köszönöm, hogy ismét akadt egy "ügyeletes gonoszkodó" körünkben.

 

Kérlek, hogy építő, jószándékú hozzászólásaiddal segítsd a téma előre-, és ne

hátrajutását!

 

  Előre is köszönöm!

Előzmény: qandalf (646)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 652
A fa és az erdő esete.. ismét.
Előzmény: Aurora11 (645)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 651

De a Maxwell-egyenletek relativisztikusak,és ha az elektromos jelenségek igazak,akkor az egyes fotonok csak impulzust szállítanak,de tömeget nem.Nem kell ilyen kísérleteket végezni,mert az indukciós törvény,az Amper-törvény,Lenz-törvény mind igazak.Mivel létzik mágneses tér igaz a speciális relativitáselmélet.

Csak a fotonokból álló rendszernek van tömege,de annak nincs hozzád képest impulzusa,ha azt az egyes fotonok impulzusa tartalmazza.

Előzmény: Gézoo4 (644)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 650
Nos, én csak a válaszomban idéztem a foton sajátidejét..  a szövegkörnyezet nélkül értelmetlen a kiragadása.
Előzmény: Törölt nick (622)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 649

Szia!

 

  v=c értéknél

Előzmény: Törölt nick (621)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 648
    A foton, bizony a foton, de éppen azt vizsgáljuk, hogy a foton ezt miért és hogyan teszi..
Előzmény: Aurora11 (616)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 647

     Nos, mint tudhatod, a síma fehér fénynel is rögzíthetünk 3D-s hologramot, ha a fázislefedést  elkerüljük.

 

  

Előzmény: Aurora11 (618)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 646
Privatti válasz | megnéz | könyvjelző 2008.02.16 17:00:16 © (195)

"van egy olyan energiasűrűség, ahol a fény(bozonok, az elektromágneses hullám teljes spektrumát nevezem most fénynek) képes saját magát bezárni egy térrészbe. Ennek a fotonnak az energiája két elektron energiájának felel meg."

 

Egy elektron "energiája"  közelítőleg ennyi: 1EE-42 g*m^2/s^2

 

Ennyi energiája van egy kb. 1,4MHz frekvenciájú fotonnak. Megjegyzem ekkoraféle frekvenciájú  fotonokat sugároznak a középhullámú rádióadók - mégpedig   egyszerre nagyon sokat ilyenekből...

 

Gondolom ha e hullámcsomagocskák  bezárnák magukat, akkor a rádiók nem szólnának!

Jól gondolom?

 

Előzmény: Törölt nick (637)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 645

Kéne egy közös bázisvektorokból letrjövő koordinátarendszer,amikben a bázisvektorokat vektoros alakban írnánk fel,és a vektorműveleteket velük végeznénk el.De ne akarjuk az eredő állapotvektor nagyságát meghatározni,mert annak úgyis csak a valós részét kapnánk meg,és a komplex rész információját képzelt anyagi minőségbeli külöbségű részecskékkel való leírással helyettesítenénk.

Előzmény: Aurora11 (641)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 644

 

  Nos, igen, az eleje helyes: "nem kell feltétlenül tömeg az impulzus átadáshoz"

 

   a második fele helyett: elegendő a tömeg egy részével energiát közölni,

ahhoz hogy impulzusa legyen és ezt átadja a tömeg további részeinek.

 

  Elvégezted a villantós kisétletet?

 

Előzmény: Aurora11 (614)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 643

Nos, vektormezőkként a legkevésbé..  Sőt, vektorként sem..

 

  A vektorok nem érzékelhetők..  Képezhetők, definálhatók, de nem érzékelhetők.

Előzmény: Aurora11 (613)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 642

Szia!

 

  Ó, az a mítikus elkenődés és a Grimm féle négyes vekstorik..

 

  Maradjunk az megismert tényeknél,  2D-s testnek lehet-e tömege?

 

   Segítségül:  tömeg=egységtömeg*térfogat  - a közismert tapasztalati tény.

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (612)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 641
Az eredő bázisvektor nagysága a valószínűségi amplitudó,ezt nem lehet egyértelműen visszaszámolni gyökvonással,a nem azonos részecskék valószínűségösszeadásával keletkező eredő valószínűségből,mert agyökvonás már sohasem hozza vissza az eredő bázisvektor valószínűségi amplitudójának,vagyis a bázisvektor nagyságának komplex fázisát.
Előzmény: Aurora11 (640)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 640
A golyómodell az intenzitáshoz kapcsolódik.Az intenzitás a golyók számával arányos.Ezért kell a hullámtermészetet alkalmazni az interferenciánál,ami nem azonos frekvenciájú részecskéknél csődbe megy.Mert a hullámtermészet a valószínűségi amplitúdók additívitásából származok,ami azonos írányú bázisvektoroknál alkalmazható.De nem azonos írányú bázisvektorok összeadásánál az eredő bázisvektor komplex fázist is tartalmazó nagyságát csak vektoros kezeléssel tarthatjuk csak meg.Négyzetre emelésnél kiesik a komplex fázis.
Előzmény: Aurora11 (639)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 639
Ez van a lábjegyzetként.:)
Előzmény: Törölt nick (630)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 638

Sziasztok!

 

Privatti,én arra gondolok,hogy a golyómodell csak a valószínűségeket veszi figyelembe,a golyómodellt helyettesítő Higgs-bozon,mint bázisvektor írányítása a valószínűségi amplitúdót.Ilyenkor az anyagi minőséget a bázisvektorok közötti relatív fáziskülönbség venné át.Azonos részecskéknél az addig OK,hogy a valószínűségi amplitudók összeadódnak.De a nem azonos részecskéknél nem a másik írányú bázisvektor valószínűségi amplitúdóját,hanem annak négyzetét határozzuk meg,a valószínűségek összeadásával.Az abszolútérték négyzetre emelés miatt kiesik a fázis fogalma.Ha végig vektoralakban adnánk össze a komponenseket és nem a valószínűség érdekelne csak akkor a bázisvektor komplexfázisos nagysága is kijönne.Szerintem elemi részecskék átalakulását például úgy le lehet írni,hogy az anyagi minőséget a bázisvektorok közötti reletív fázis megváltozásával kezelnénk.Csak akkor a bázisvektor nagyságát NE PARALELOGRAMMA MÓDSZERREL HATÁROZZUK MEG,mert akkor kiesék a komplex fázis,mint információ.

Előzmény: Törölt nick (637)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 636

Ezen az oldalon nagyon sokat tanulok!:)

Előzmény: qandalf (633)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 635
Köszönöm,de sajnos én sem vagyok fizikus!:)Csak harmadéves...
Előzmény: qandalf (633)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 634
Osztod az észt a fizikáról anélkül, hogy valaha is kiszámoltál volna rendesen bármit is.
Előzmény: Törölt nick (631)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 633
Ne törödj velük,itt senki nem fizikus. Messze többet tudsz náluk. Ne pazarold itt az energiád, inkább tanulj.
Előzmény: Aurora11 (632)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 632

Ismered a Pohl-féle áramlási készüléket.Képzeld el

Lokális részecske:egy darab sebességvektornyíl.

Elkent részecske,ami a lokális részecske összessége:a sebességvektormező,vagyis a sok sebességvektor összessége.

Nem a szópatronjaim a fontosak csak az a baj,hogy én áramlástani modellel szertném elképzelni a mikrofizikát nem pedig billiárdgolyókkal.

Nem fogom azt mondani többet,hogy elkent részecske és lokális részecske,hanem azt hogy sebességtér és sebességvektorok.

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 629
Vagyis a Higgs-bozonok összessége(elkent Higgs-bozon),mint vektortér alkotna örvényalakzatott.De egy darab Higgs-bozon egy tér adott pontjára vonatkozó adott frekvenciarányú bázisvektor.
Előzmény: Aurora11 (628)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 628
Csak,ha nincs másfajta elemi részecske,mert a minőséget átvenné a komplex fázis fizikai értelmezése,akkor ez egy egységes anyageloszlási módus lenne,mondjuk egy örvény aminek nincs más szabadsági foka,mert az anyagi minőséget átvenné a komplex fázis.
Előzmény: Aurora11 (626)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 626
Tehetetlenség mértéke.:D
Előzmény: Törölt nick (625)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 624

De ez csak egy gondolat,tipp,nincs mögötte matematikai leírás.

Előzmény: Aurora11 (623)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 623

A relativisztikus energiaegyenlet mellett az egyetlen dinamikai erő-gyorsulás egyenlet a Proca-egyenlet az egész spinű Higgs-bozonra.Nem kell a Dirac-egyenlet,mert csak egy részecske van a Higgs-bozon.Persze nem azt jelenti,hogy nem helyes a Dirac-egyenlet csak azt jelenti,hogy a Higgs-bozonra vonatkozó Proca-egyenlet speciális esete.A Higgs-bozonnál az egy téridő írányba mutató bázisvektorok egymáshoz képesti fázisa nulla.Ha ez a viszonylagos fázis megváltozik akkor megváltozik  a rendszer és ha nem tekintünk fizikai jelentőséget a komplex fázisra és elvesztünk egy szabadsági fokot,egy fontos információt,akkor bekel vezetnünk a különböző anyagi minőségű részecskéket.A fermionok akkor jönnek létre,ha a bázisvektorok komplex fázisa a frekvenciaírány mint sorrend miatt alternálnak,180 fok különbségük van egymás után.Ha elkerüljük az ilyen alternáló leírást akkor nem kell a Fermi-Dirac statisztikával rendelkező feles spinű részecskék,mert azok azért feles spinűek,mert a komplex fázisnak csak matematikai jelentőséget tulajdonítanak,AZ NEM SZÓL BELE A FIZIKÁBA!Akkr az interfernciánál meg egyszercsak fontos lesz?Nem azok azálapotok ekvivalensek amelyeknhez azonos valószínűség tartozik,hanem azok amelyekhez azonos valószínűségi amplitúdók tartoznak.A Fermi-Dirac statisztika olyan,mint a sebesség,hogy a rapiditást kellett volna csak bevezetni,(ert az mindig additív,a sebesség ennek bonyolult tangenshiperbolikus függvénye),ez a statisztika akkor szükséges,ha nem adunk fizikai magyarázatott a komplex fázisra.

Előzmény: qandalf (620)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 620
Jó, ezt már hallottuk, valami új gondolat?
Előzmény: Aurora11 (618)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 619

A mekroszkópikusan mondjuk kvadrupólus(örvényes alakú) mágneses tér,amit a részecskegyorsítóban a részecskék gyorsításánál az írányban tartásra használnak,a részecskék méretében szinte teljesen párhuzamosnak látszik,így szinte tényleg észrevehetetlen a sebességének helyfüggése.A mikroméretű tartománynál,ha az atomok mágneses tere örvényalakú,ezért nem alaklmazható a v sebességgel haladó részecske képe,hanem figyelembe kell venni a sebesség helyfüggését,Ami miatt lesz lokális és konvektív gyorsulás.A pontmechanikában csak egyféle gyorsulás van és használható a haladó részecske képe.

Előzmény: Aurora11 (615)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 618
Mi avéleményetek a komplex fázis fizikai jelentőségén,ami a valószínűségi amplitudó fontos tartozéka.Szerintem nem szép dolog a valószínűségképzéssel kiejteni a fázist,mert szerintem információt vesztünk vele.A hologramm azért 3D-s mert figyelembe veszi a fény fázisát nem csak a fényerősség és színviszonyokat,mint a sima fénykép.Azért nem stimmelnek az egyrészecskés elméletek,mert nem építjük be magukba a komplex fázist szervesen,csak matematikai eszközként tekintenek rá,és az interferenciánál veszik csak figyelembe ahol az elkerülhetetlen.Ez az egész alapja,hogy nem a valószínűségek egyenlőségétől egyenlő két jelenség,hanem a valószínűségi amplitudók egyenlőségétől.
Előzmény: Aurora11 (617)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!