Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Jaj! és a gyurgyalagok volt a szócikkhez egy kép, de azt hiszem, érdemes lenne lecserélni, mert Faragó András fotója nagyon kedves jelenség.
gyurgyalag (Merops apister - Bienenfresser - European Bee-eater), méhészmadár v. gyurgyóka: nevezik piripónak v. földi rigónak és török rigónak is a család 252-270 mm-es, névadó faját, mely Európa melegebb tájaitól egészen Nyugat-Szibériáig költ, de otthonos a Fokföldön is. A telet az afrikai telelőhelyeken tölti. Fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm
A 35-44 mm-es csőr fölött fehér, kék, majd zöld szín követi egymást. A fejtető és a nyak felső része fahéjbarna. A felső farkfedők felé a test felső része gyorsan kivilágosodik, s már csaknem fehér.
Az áll és a torok árnyalateltéréssel, de sárga.
A szem piros. A torok sárgáját bársonyos fekete csík övezi.
A begy, a mell és a has kékeszöld.
Az evezők és a kormánytollak zöldes, kékes szürkék. A középső evezők hosszabbak a faroknál és hegyben végződnek. A szárnytükör barna.
A farok 108-120 mm. A szárnyhossz: 138-158 mm.
A csőr hosszú, ívelt, kékesfekete.
A sötét lábai alkalmatlanok járásra, de a 10-15 napig tartó fészeküreg-készítésben hasznát veszi. A hosszú csőrrel meglazítja a talajt valamely leszakadt homokfal, gyakran homokbánya meredek partfalába, s a gyengécske lábával kaparja maga mögé.
Olykor a járat 2 méter mély, s az elkészítéséhez 14 kg földet kell megmozgatni.
Költöző madarunk. Hozzánk május 12-e körül érkeznek e 26-27 cm nagyságú →SZALAKÓTAALAKÚAK.
Május végén, júniusban lát költéshez. 5-8 fehér, csaknem gömbölyű tojást rak. A kotlási idő 16-20 nap.
Táplálékspecialista: előszeretettel fogyaszt darazsakat, méheket (ezért a méhészek gyűlölik), de elkapja a legyeket is.
Csapatosan költ. Nagyon érdekes, hogy a járatba leszállás nélkül egyetlen lendülettel surrannak be.
Különlegessége, hogy a párok minden évben új költőüreget készítenek, ezért gyakran kényszerül elhagyni a már telített fészkelőtelepet.
Másutt a gond, hogy az ember költési időben sem hagy fel a homokbányászattal, így sok fészekalj tönkremegy.
Fokozottan védett, az eszmei értéke 100 000 Ft. (→heresznyei szakadópart)
És mindenkit arra bíztatok, hogy ha van a fajok azonosítását lehetővé tevő fotója (saját felvétel), akkor mérlegelje: fel tudná-e ajánlani a Madárbarát-lexikonban való felhasználásra.
És Faragó András barátunk további fotói:
Faragó A.: keresztcsőrű tojó
Faragó András: keresztcsőrű 1,0
Faragó András: kerti poszáta
Faragó András: kis harkály v. fakopáncs
Faragó András: tövisszúró gébics
Faragó András: vízityúk Faragó András: vörösbegy
Faragó András: zöldike
Hálásan köszönöm a Madárbarát leendő, új tulajdonosai nevében
Sándor eamilben kérte, hogy tegyek fel valamit a Finsch-aratingáról.
Lengyel Tibor: Finsch aratinga papagája
Nos a lexikonból:
Finsch, Otto Friedrich Hermann (1839-1917): német ornitológus, a braunschweigi néprajzi múzeum későbbi igazgatója. Nagy-nagy tisztelet övezte korának tudósköreiben, s ezt azzal is kifejezésre juttatták, hogy sok madarat neveztek el róla.
Barátságot ápolt a magyar polihisztorral, Herman Ottóval is, levelezéseikből kitűnik, hogy kölcsönösen elismerték egymás tudását. A kor egyik furcsa, személyes vitájában (Hartlaub-Petényi) a magyar tudományos ornitológia megalapítójának oldalára állt.
Számos sikeres expedíciót vezetett a világ klb. tájaira.
Egyebek mellett ő írta le 1873-ban a josephina-hegyi lórit.
Finsch-Amazone (ném): →Finsch kéksapkás amazonpapagája (Amazona finschi - Blaukappen-Amazone).
Finsch aratinga papagája (Aratinga finschi - Finschsittich - Finsch's Conure): a trópikus klíma alatt, Közép-Amerikában - Dél-Nicaraguától Nyugat-Panamáig és Costa Ricáig - otthonos ez a 28 cm nagyságú, a kékhomlokúra nagyon hasonlító aratinga.
A legszembeötlőbb különbség, hogy itt a homlok határozottan piros és a torkon, ill. a fejoldalakon is nagyobb, szabálytalanul elhelyezkedő piros foltokat láthatunk az egyébként zöld tollazatban.
Az evezők belső éle itt is barnás, mint ahogy a csőr is halvány szarusárga. A farktollakon pedig egy leheletnyi kékes árnyalat jelentkezik.
A sárgás pirosas írisz világít a széles fehér szemgyűrűből.
Figyelemre méltó, hogy bár a tropikus tájakról származik, jól tűri a hideget. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a természetes élőhelyén a hegyek 1600 méteres magasságában is otthon van.
Látom, nem mozdult rá a topic, szerintem 1. dankasirályok, 2. fiatal szalakóta,3. szajkó, 4.nyílfarkú récék, 6. uhu, 7. valamilyen toko, 8. tőkésréce és tőkésréceXházikacsa hibrid, ),9. szürkegém, 10. széncinege. Valaki erősítse meg!!!
Egy kicsit szégyellem magamat. Találtam 2 mappát, melyben képek "parkoltak". Az egyikben Faragó András (MEPISZ) munkái, a másikban Kékesdi L Gyula fotói vártak feliratozásra, hogy aztán bekerüljenek a lexikonba.
Sajnos nem vagyok egy terepmadarász, így sok esetben gondot jelent a látott faj azonosítása. Ezeket is azért toltam félre, mert sok képpel kapcsolatban elöntött a bizonytalanság, hogy vajon mit is látok. Szóval addig-addig halogattam a munkát, míg megfelejtkeztem a képekről. Bocsánat!
És most megpróbáltam törleszteni valamit, de sok esetben mégse sikerült eloszlatni a homályt. Kérlek! Segítsetek!
Köszönöm megtisztelő érdeklődését. De egy kissé bajban vagyok.
Ön mint írja, terepi madarász és ahhoz a hobbijához is szeretne segítséget találni a lexikonban. Nos ez a bajom forrása, mert a hazai fajokról, amellett, hogy valamennyi szerepel önálló szócikkben, készült egy terjedelmes TÁBLA is, de az sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A hazánkban előforduló madarak tábláján a 407 sorban 4 oszlop képpel (még ha egyelőre sok helyütt 3 rubrika üres is), a fájlban csak nagyon lassan lehet mozogni. Az sem bizonyult jó koncepciónak, hogy ebbe a változatba a madárfajok abc-rendben kerültek.
Már korábban felvetődött, hogy kellene csinálni egy a fajokat nagyság szerint bemutató táblát, illetve külön táblán bemutatni a kisebb, a közepes és a nagyobb fajokat.
Nos, a lexikonnak ez a változata még nincs kész, s gyanítom az ön céljainak az újabb változat jobban megfelelne. Ezért küldhetek ugyan egyet a régebbi verzióból, de arra biztatnám, hogy várja meg míg Béla barátom végez az utolsó simításokkal - jobban fog járni.
Vidra? Meg tavak? Ajaj, akkor az nem egy lábáztató, és nem is a Múzeum körúton van.
Én a pécsi papagájos barátomnál láttam a volierek védelmében felszerelt villanypásztort (már nehogy off legyen a hozzászólásom!). A macskák okoztak neki komoly gondot, mígnem ezzel a nem túl költséges berendezéssel abszolút megbízható megoldást talált.
És, ha belegondolunk egy elcseszett költés vagy egy sérült madár a volierben nagyobb anyagi kárt jelenthet (nem beszélve a lelki fájdalmakról), mint amennyibe egy ilyen berendezés beszerzése és beüzemelése kerülhet.
Kis hozzáértéssel házilag is lehet készíteni, de vigyázzunk, mert a nem hozzáértő barkácsolás már okozott halálos áramütést!
Köszönöm! Kénytelen voltam a villanypásztor témának utánajárni, mert a kerti tavakba bejárt a vidra, tavaly totális pusztítást végzett. Idén viszont nyomát sem láttam, még a macska is kerüli, a hóban látszottak a nyomok!
Nagyon hasznos vagy. A jelzésed alapján megnéztem a lexikon villanypásztor szócikkét, hogy bővítsem az általad megadott linkkel.
Találtam is a szócikkben hibát, s bizony indokolt a javítás. Ilyenformán az új változatban így fog kinézni a szócikk:
villanypásztor: 12 V-os akkumulátorról (esetleg adapterrel) vagy napelemmel működtetett készülék vadon élő állatok vagy kártevők távoltartására illetve a háziállatok elkóborlásának megakadályozására.
Kis áramerősség mellett 40-50 impulzus/perc időintervallumban nagy feszültséggel (10 000 Volt) leadott energia. Az Eu 2006-os szabványa szerint ma már csak percenként max. 60 impulzus mellett max 6 Joule energiát leadó készülékeket lehet alkalmazni.
A villanypásztor gyakorlatilag árammal töltött drótkerítés v. vezeték a legelő v. az állatok elkülönítésére szolgáló terület körül.
Működési elve egyszerű: a védett terület köré kifeszített, szigeteletlen vezetőbe áramot táplálunk, ha ehhez élőlény hozzáér, akkor a vezetéket a lábain, talpán keresztül földeli, vagyis rajta keresztül megindul a föld felé az elektronok áramlása. Közérthetően megcsapja az élőlényt az áram.
A hatás gyors és kijózanító, noha nem veszélyes, kárt az élőlényben nem okoz, mindössze erőteljesen „megcsípi”.
A csípős áramütésétől hamar elmegy bármilyen élőlény kedve a további kísérletezéstől, lemond szándékáról és többé eszébe nem jut hozzáérni a (rendszerint sárga színű) vezetékhez. Az állatkertekben is alkalmazzák, s aki kételkedik a hatásban, az vegye szemügyre a hatalmas rinocéroszokat vagy az akrobatikus képességű majmokat – az első kellemetlen tapasztalatok után tiszteletben tartják az amúgy szánalmas kis kerítést.
Ezzel kapcsolatban a lexikon képanyagát saját fotóival gazdagító dr. Vlajku György és Faragó András (MEPISZ) is tud szolgálni adalékokkal (elérhetőséget lásd: madárfotók szócikk).
Ahol macska v. más kártékony kisragadozó zaklatja a volierben (dúcban) tartott madarakat, ott ezek távoltartására is kiválóan alkalmazható. http://villanypasztor.extra.hu
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy kész van-e már a Lexikon. Ha igen, hol lehet hozzájutni? Nagyon ígéretes és kidolgozott gyűjteménynek tűnik. Mivel egyik kedvenc hobbim a madármegfigyelés, mindenképpen szeretném ezt a Lexikont beszerezni... Tudtok segíteni?
A nálam működő készülék még, ha bottal piszkálom, akkor is ráz. Biztos, hogy a vizes bundával közelítő vidrát elriasztja. A nedves kutyaorr ugyanígy működik.
A telkemen a kerités hiánya miatt uszok a kutyaszarban. Hála jó magyarságunknak kutya kell gyerekre nincs szükség mert drága. Amikor kiraktam az etetöt mondták le leszek csinálva madarak által. Talán ezért is nincs madáretetés sok helyen. Enyit a madárszeretetről ugy általában.... A kutyagumi az jöhet mert a kutya az olyan aranyos meg hüségesss.........
A 35-44 mm-es csőr fölött fehér, kék, majd zöld szín követi egymást. A fejtető és a nyak felső része fahéjbarna. A felső farkfedők felé a test felső része gyorsan kivilágosodik, s már csaknem fehér.
Az áll és a torok árnyalateltéréssel, de sárga.
A szem piros. A torok sárgáját bársonyos fekete csík övezi.
A begy, a mell és a has kékeszöld.
Az evezők és a kormánytollak zöldes, kékes szürkék. A középső evezők hosszabbak a faroknál és hegyben végződnek. A szárnytükör barna.
A farok 108-120 mm. A szárnyhossz: 138-158 mm.
A csőr hosszú, ívelt, kékesfekete.
A sötét lábai alkalmatlanok járásra, de a 10-15 napig tartó fészeküreg-készítésben hasznát veszi. A hosszú csőrrel meglazítja a talajt valamely leszakadt homokfal, gyakran homokbánya meredek partfalába, s a gyengécske lábával kaparja maga mögé.
Olykor a járat 2 méter mély, s az elkészítéséhez 14 kg földet kell megmozgatni.
Költöző madarunk. Hozzánk május 12-e körül érkeznek e 26-27 cm nagyságú →SZALAKÓTAALAKÚAK.
Május végén, júniusban lát költéshez. 5-8 fehér, csaknem gömbölyű tojást rak. A kotlási idő 16-20 nap.
Táplálékspecialista: előszeretettel fogyaszt darazsakat, méheket (ezért a méhészek gyűlölik), de elkapja a legyeket is.
Csapatosan költ. Nagyon érdekes, hogy a járatba leszállás nélkül egyetlen lendülettel surrannak be.
Különlegessége, hogy a párok minden évben új költőüreget készítenek, ezért gyakran kényszerül elhagyni a már telített fészkelőtelepet.
Másutt a gond, hogy az ember költési időben sem hagy fel a homokbányászattal, így sok fészekalj tönkremegy.
Fokozottan védett, az eszmei értéke 100 000 Ft. (→heresznyei szakadópart)
Faragó András: balkáni fakopáncs (fiatal)
Faragó András: szürke légykapó
Faragó András: barna rétihéja
Faragó A.: keresztcsőrű tojó
Faragó András: keresztcsőrű 1,0
Faragó András: kerti poszáta
Faragó András: kis harkály v. fakopáncs
Faragó András: tövisszúró gébics
Faragó András: vízityúk
Faragó András: vörösbegy
Faragó András: zöldike
Faragó András: barátcinege
Faragó András: barna kánya
Faragó András: bütykös hattyú 1,1
Faragó András: dankasirály nyáron
Az evezők belső éle itt is barnás, mint ahogy a csőr is halvány szarusárga. A farktollakon pedig egy leheletnyi kékes árnyalat jelentkezik.
A sárgás pirosas írisz világít a széles fehér szemgyűrűből.
1. 
2.
3.
4.
6.
7.
8.
9.
A villanypásztor gyakorlatilag árammal töltött drótkerítés v. vezeték a legelő v. az állatok elkülönítésére szolgáló terület körül.
Működési elve egyszerű: a védett terület köré kifeszített, szigeteletlen vezetőbe áramot táplálunk, ha ehhez élőlény hozzáér, akkor a vezetéket a lábain, talpán keresztül földeli, vagyis rajta keresztül megindul a föld felé az elektronok áramlása. Közérthetően megcsapja az élőlényt az áram.
A hatás gyors és kijózanító, noha nem veszélyes, kárt az élőlényben nem okoz, mindössze erőteljesen „megcsípi”.
