Gondolom kezdő méhész vagy, ezeket a szereket nem alkalmazzuk termelés ideje alatt, legfőbbképpen a nyárvégén a betelelő eleség feletetésénél, vagy hordástalan időszakban ha szükséges, ezek a mézbe nem kerülnek bele.
Ezeket a természetes hatóanyagú kivonatokat a nosema ceranae elllen, az antibiotikumok kiváltására próbáljuk alkalmazni. Mivel azok már tiltásra kerültek, a mézben 0% ! szóval nem lehet semmi antibiotikum.
Ha majd neked is majdnem a nulláról kell újra fejleszteni az állományt akkor majd rájössz a miértekre. Két fajta méhész van, akinél már volt, és akinél majd lesz újkori nosema. Ha túlvagy egy ilyen 80-90% állomány pusztuláson az valahogy csökkenti a "képátlót". Olvasgass kicsit a az újkori nosema korai tüneteiről, nem túlságosan kontrasztos, a mászkálást betudják atkának, a népesség csökkenést is a napraforgó vagy a nyárvégi természetes összehúzódásnak. Aztán kezelések nélkül, meg agy rahedli kései furettózás után, már októbertől csak egy dolgod lesz, a kijárók sorozatos végleges bezárása, az elcsendesedett kaptáraknál. Részletezzén még tovább hogy mit találsz majd tavaszon a kaptárakban?
A foghagymát nem véletlen emeltem ki, egy méhész fórum társunk ( Méhészklub)végzett mikroszkópos spóraszám vizsgálatot, semmilyen csökkenést nem tapasztalt, sőt tovább emelkedett a spóra szám. A timol az egy érdekesebb dolog ott, sem fogsz spóraszám csökkenést tapasztalni, majd csak hosszabb távon, de a kezelések elkezdése után tünetmentessé válnak a méhek. Szóval megszűnik a mászkálás és fejlődik normálisan a család. Ez volt a tapasztalata, de az angol méhész fórumon is ezt írták. Több kisérleti erdeményt is linkeltek, amelyben több szer hatását vizsgálták, szabályosan körülmények között, tehát mindíg hagytak kezeletnen kontrol csoportot is. Szóval a timolnak a fumidillel hasonlatos eredménye hatása volt átlagban megállapítható, néha még jobb is volt egy kicsivel. Magam is már 3 betelelésre ettem ilyensziruppal, most tavaszon már 100% volt az áttelelés, előző kettő éveben is csak 1-2 család pusztult. Ahol már pusztított a nosema ceranae, azt tudja hogy egy ilyen katasztrófa után ezek kitűnő telelési eredmények.
Szia! Természetesen, mindenki maga dönti el mivel próbálja a szegényes méh legelőt pótolni. Ez a tea már a KÁTKI.-_nál van,vagy 2 éve. Tavasszal kérdeztem,rá,hogy mit sikerült róla kideríteni.Hatásosság,esetleg összetevő változtatás stb. Még pontosan vizsgálni nem tudták.
A hagymákról elég nagy a szakirodalom. Hagymát ,pontosabban a foghagymát csak kora tavasszal teszek a teába.Tudok olyan öreg kollégáról, aki pl vöröshagyma teát ad a méheknek.
Olyat amit mi is iszunk megfázáskor. Már aki igyekszik magát nem mérgezni.
Az,hogy egy biológiai szer mennyire hatásos,sajnos nem kutatja,senki.Nincs rá gyógyszer gyártó .Aki maga alatt vágja a fát.
Erősen gondolkodom,egy mikroszkópon. Lassan oda jutunk,hogy a legjobb,ha magunk nézünk körül a méheink szervezetében. Nem olyan ördöngösség ez,majd megtanuljuk.
Akkor már a szereket össze is tudjuk hasonlítani. Melyik volt jobb,vagy hatásosabb.Főleg az a méhész lesz rá "kényszerítve "aki ebből él. Nekem a sokadik bevételi forrásom,így nem éget a gyertya annyira.
A lényeg a mai világban nem olyan nehéz egy egy növény tulajdonságait megtudni.Bár régen sem volt lehetetlen, szóval aki úgy érzi átolvassa ,aztán eldönti,hogy segíti a méhei immun rendszerét,vagy nem. Na meg ,hogy mivel hogyan.
Ha nagy a baj, a timol, és tölgyfa kéreg az bejön ezek hatásosságára már történtek szabályos kisérletek, a foghagyma az nagyvalószínűséggel hatástalan, azt nem érdemes . A többiről nincs információm.
Az altarnatív szerekről írtam, továbbá nem tévesztettem el a timolt sem, mert kapásbaól szokták rá válszolni a tájékozatlanok hogy az atka ellen jó. ( használtuk arra is, az igaz de eléggé kétes a hatása, és erőteljesen behatárolt az időbeni alkalmazhatósága.) De ha régebbi hozzászólásaimban megkeresitek , leírtam a receptúrát, az alkalmazásának a módját, az eredeti angolnyelvű forrás megjelölésével.
Szia Már itt is kitárgyaltuk,lejjebb meg találod. A méhészetben is jelent meg róla cikk pár éve.
itt van a tea amit én használok. Nagy baj esetén biztosan nem jó,de egy átlagos fertőzéssel elbánik,legalábbis nincs nyom stb. Minden kezeléskor szirupba ezt rakom.
Fehér üröm Ló sóska Vadkrizantém
Tölgyfa kéreg
levendula Foghagyma Alma ecet Kálium szorbát Béres csepp
A növényeket egyenlő arányban össze kell keverni. 1L vízhez 1 evőkanál. 1 gerezd foghagymát reszelni, vagy préselni ehhez. Leforrázni este. Reggel kevés alma ecetet kaphat, csipetnyi kálium szorbátot, olyan 30-40 cseppet a béres cseppből. 1liter olyan 10 családra elég. Tavasszal, és a serkentő etetésbe a víz helyett.
1 liter sziruphoz, 10 ml tölgyfakéreg kivonat kell.
Az elkészítésének a módja, a tölgyfakérget vágjuk apróra, kb mint a pipadohány. Ebből púpos evőkanálnyit kb 3 dl vízben forraljuk minimum a forrás kezdetétől 15 percig, de annyira hogy olyan 80 ml maradjon leszűrve a sűrítmény. ekkor lesz megfelelő. Azt nem lehet pontasan előre meghatározni, hogy mennyi legyen a kiinduló víz mennyisélge mert az edénytől függően a víz felületének a nagysága befolyásolja az elpárolgás mennyiségét.
Ezt a kivonatot nem szabad minden nap adni a méheknek, csak 10 naponta, súlyosabb esetben csorgatva 4 naponta.
Most végeztem a napraforgó pergetésével, de egyúttal be is rendeztem a fészket. Volt hogy évekkel ezelőtt ezt nem tettem meg, csak később néhány héttel a pergetés után. De nagyon nem tett jót a családoknak a rendezetlenség. Annak ellenére hogy többnyire julius közepén végzünk a napraforgóval. Most nem lehetet korábban, mert lépcsős virágzás volt, az első táblák már junius végén már javában nyíltak. Az utolsók meg most vannak a végén de azok már, a mi héheinknek messze vannak. Szóval hamarabb nem lehett mert, nagyon vacak napi gyarapodások voltak, az első napokban még volt 2-3 kilós, de utánna már csak max másfél kilók, és volt hogy semmi vagy akár apasztás. Baj volt a fajtával, az állandó menetrendszerinti lehülésekkel. A végén az volt a szerencsénk, hogy szemre is mádsfajta napraforgók indultak be, azok jobban nektároztak. De a hőmérséklet is kedvezőbb volt, mert az elején hiába volta magasak a nappali hőmérsékletek, de hajnalra 14 fokra süllyedt heteken keresztül. Most amikor már hajnalban is 20 fok volt, egyből kedvezőbb volt a nektározás. Viszont az érlelés miatt is csúsztunk, egy héte még akkora volt a ráhordás, hogy löttyent, szóval nem lehett pergetni, majd a hétvégefelé meg már szinte csak alapjáraton voltak a méhek, de óvatosan eltudtuk szedni a mézet. Ma pergettem le az utőlsó néhány darabot már egyedül. Volt egy iszonyú vad családom, azt többször is próbáltam, de a másidk keret kiszedésénél tovább nem jutottam. Olyan vadak voltak. Azt a megoldást szoktam alkalmazni, hogy leröptetem a kijáró öreg moscos méheket, egy másik helyre teszem a családot, helyébe egy néhény kerettel egy üres kaptárat. Ma már olyan szelidek voltak, hogy csak egy szúrást kaptam, azt is csak azért mert ráfogtam a méhre. Nyilván egy idő után ahogy a fatal méhek is öregednek megint vaddá fognak válni, majd jövőre lecserélem az anyát.
Szia! Bizony ,még ennél is nagyobb van,lehet. Ez is a keret magasságtól ,és a keret számtól,na és az alkalmazott technológiától függ. Én az én a Hunorjaimban két lépcsős rendezést csinálok.
Az első amikor a félig kiépítettek kerülnek ki a fias ,kertek rendeződnek ,durván a tavaszi tűzdeléses módszer alkalmazásával.Vagyis a petézni valókat tűzdelve a fészekbe hagyom ,etetés mellett.
Jó esetben egész augusztus közepéig az anya visszapetézi az így széthúzott fészket. Amikor már átlépi,akkor jöhet a fészek teljes vissza rendezése. Először két fiókon,aztán ahogy a család esik össze mennek egy fiókra. A köztes állapotban a fészek felül van.Ahogy tavasszal is.
Ekkor már nincs különbség a fekvő,és a rakodó közt semmiben.Már amikor egy fiókosra csökken a létszám.
A fekvőben, természetesen termelési módszertől függően, de főleg a léptűzdeléses módszer alkalmazásánál, lehet nagy rendezetlenséget okozni. Gyakorlatilag a mikor a hordás beindul öszzekeverjük, a fias és üres kereteket, így az egész kaptárt fészeknek szimuláljuk, régebben írtam már erről. Szóval ha a napraforgó lepergetése után nem állítjuk vissza a fészekrendet, tapasztalatom szerint gátolja az anyát, a petézéseben. De rakodóban nincs ekkora mértékű felfordulás.
Ha az én fészkeim is magasabb lépekből állnak, akkor ebből a szempontból közelebb vagyok a fekvős fészekhez, de gondolom, azért írtad a káoszt, mert a kisebb kereteket könnyebb rendezni. Az idei két fogott rajom tisztán félkeretre került, 3 naapja szűkítettem vissza őket két fiókra, ahol a lentibe 10 fiaskeretet tettem, a fentibe meg hatot középre, 2-2 mézes meg szélre. A nagykeretnél is hasonló geometria lenne a cél, gondolom.
Ez nem feltétlen csak szerencse, egy lendületes jó teljesítményű anya, egy népes család esetén kevésbé szorul be, de azt is hozzáteszem hogy fekvőben nagyobb káoszt lehet csinálni mint a rakodó fészekfiókjában.
Ebből a mondatból nem maradt ki a "ne" szócska? A következő hozzászólás alapján mintha az lenne a lényeg, hogy szélre a mézesek, középre az üresebbek. A népességet jelenleg jónak tartanám, fias is is akad rendesen, és ha jól emlékszem, tavaly sem pakoltam túlzottan a fészket augusztus táján (bár júliusban a fészekből is kellett pörgetnem, és visszarakáskor a szélére húztam húztam egy bennmaradt, fias-mézes keretet). Ezek szerint inkább szerencsém volt?
Ha rendezetlen a fészek miatt ilyenkor már "elakadhat" az anya, a virágporos és szűzlépek miatt, most a leglényegesebb a lehető legtöbb fias legyen, ezekből már a telelő méhek kelnek.
Ha a szélső keretek vagy talpig mézesek, vagy erősen mézkoszorúsak, akkor mennyiben jelentheti ez azt, hogy nekiláttak fészket rendezni maguktól? Csak mert nemigen volt időm napra után végigtúrni minden keretet, most is csak a szélsőket emeltem ki, és augusztus közepéig megint nem lesz időm kócolni :( Mennyire lehet bízni az ösztönben, illetve ha etetés előtt rakom "rendbe" őket, az mennnyire okozhat gondot?
Mi 6 évvel ezelőtt a tökkel szívtuk meg, száz hektár számra virított a napraforgó, a méhek rá sem néztek a tök miatt. Annak a nektárja édesebb számukra, a nagyobb cukortalma miatt, viszont csak délelőtt van kinyílva, és sokkal kevesebb a virág adott területen. A méheknél van egy úgynevezett virághűség, amelyik fajta virágra rákapott a méh egyed, utánna már csak azt fogja preferálni, amíg az naponta ad nektárt. Ha délelőtt virágzik az övé, délután már ki sem megy a kaptárból.
Én sem vagyok méhész, de az idén egy rajt pátyolgatok.
Egy kis tábla facéliát én is ültettem. A méhek addig rá se néztek, amíg a szomszéd díszfái virágoztak. Akkor kezdték látogatni, amikor a tábla facélia virágba borult és teljességében pompázott. De ekkor sem zsongtak benne. A hajdinára szinte rá se néztek. Most is csak mértékkel látogatják.
Azt tapasztaltam, hogy mindenhol előfordulnak a kertekben, de megoszlanak a különféle növényeken. A változatosságot szeretik és a jól fejlett virágokat. Amikor a facéliát szétverte az eső a maradék helyett inkább a málnásra mentek.
Szerintem nem tiszta facéliát kellett volna vetnetek hanem méhlegelő vetőmagkeveréket:
Gyomnövényekből az aszat az amely kiváló mézelő, természetesen tömeges virágzás, beázott föld, és meleg kell hozzá. De azt hogy elvonná másról a méheket azt nem tudom. Magasabb cukorfok esetén szokott ilyen történni.
Nem vagyok méhész inkább csak besegítek, de ezt a tapasztalatot azért szeretném leírni, illetve hátha tudja rá valaki a választ is.
A méheket sikerült kirakni egy jó helyre nem messze a saját szántóhoz is. Itt van 2 hektárnyi gyengébb terület, ezt a tavalyi évhez képest elég gyenge termést hozott, így idén úgy döntöttünk hogy lesz majd benne facélia, hogy a méhek is örüljenek egy kicsit, igazából mindegy ha rossz idő lesz rá, hogy 0 forintot hozó gabonatermés vagy "pihentetés" céjából facélia lesz benne.
Kapott 2-3 q/ha alaptrágyát, szépen ki is kellt. Azt el kell mondanom, hogy idén vetettünk előszőr ilyen növényt, de az időjárás nagyban hozzásegített a keléséhez és a fejlődéséhez. Magyarul volt rá eső. Az utóbbi 5 évet visszanézve soha nem lett volna ilyen optimális idő rá, mint az idén.
Mikor virágzott kezdtünk örülni, hogy micsoda asztal lesz a méheknek, de igazából semmi nem történt. Szinte nem is láttunk rajta méhet, pedig 200 méterre volt a tábla a kaptáraktól. Igen jól írtam még negyed kilóméterre se! Dongó volt rajta, de méh nem járta. Ez kb. egy hónapja lehetett, ahogy meg jött a napraforgó rá onnantól meg nem volt kérdéses, hogy a facélia felejtős. Na nesze nekünk mézontófű. Virágzás közbe még 2 esőt is kapott, ami nektárképzés szempontjából igen jó lehetett, permetezve nem volt, sőt az egész tábla kb. 2 éve nem is látott semmilyen vegyszert max. műtrágyát.
Szerintetek mi lehetett a baj, hogy rá se hederítettek a méhek?!
Rakok fel pár képet, hogy azért lássátok, hogy mégis mi volt itt.
