Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
Sikerült időközben beszereznem a kötetet (Közös életrend), véletlenül besétáltam egy antikváriumba, és amikor rákérdeztem, az eladó legnagyobb megdöbbenésemre azt válaszolta, hogy van! Fél perc múlva már nem volt :)
Darabos Pál, aki nemrégen hunyt el, és akit sokan és sokat támadtak azért, mert elfogultan és színvonaltalanul dolgozta fel Hamvas munkásságát, bizony hatalmas munkát végzett - ez ebből a kötetből is kiderül, még ha (értelemszerűen, 25 év múltával) a kötet sok szempontból pontosításra és bővítésre is szorulna. Vajon valaha, ha utólagosan is csak, meg fogják ezt neki köszönni?
Nem tudok pontos válasz adni a kérdéseidre, csak a valószínűségeket mondom:
- Hamvas összes kézirata terjedt gépelt (stencilezett) formában.
- A fotó szerintem 1968-ban készült, számomra ismeretlen a készítője, de véleményem szerint szerzői jogilag védett, ezért nem szerencsés a netes terjesztése. Ha kideríthető lenne a szerző, engedélyt lehetne kérni a használathoz. Szerintem Molnár Sándor festőművészt kellene megkérdezni a képről, mivel Hamvas utolsó éveiben ő volt a legszorosabb kapcsolatban vele, és ha valaki tudja, hogy ki csinálta a fotót, akkor ő.
Két könnyed kérdésem lenne, hátha valaki tud válaszokat hozzájuk: - A Patmosz II. is terjedt vajon gépiratos változatban? (Egy gépelt, indigózott példányhoz volt szerencsém, ezért kérdem.) és:
- Lehet-e tudni pontosan, hogy ki a szerzője ennek a képnek (és a vele egyidőben készülteknek)?
A Böhme-i 40 kérdés a lélekről 24 / 3 bibliai utalása helytelen. Az illető hely nem Máté 10, 12-13, mert az a 12 tanítvány kiküldéséről szól (név szerint is összeszámlálhatóan). Valószínűleg a Lukács 10. 1-12 lehet.
Und dan auch Gottes wahrer Sohn der aus Gottes ewigem Wesen gebohren wahr von Ewigkeit ehe der Welt Grund geleget war der in der Majestät der heiligen Drey-Zahl stund und auch in Marien Leibe zugleich auf einmahl.
Ha szerencsésen vészelte át Hamvas Béla a böhmei írás fordítási nehézségeit, akkor […]”Isten igazi fia, aki Isten örök lényében öröktől fogva született, mielőtt a világ alapját megvetették, s aki a szent Hármas szám fenségében állott ugyanakkor, amikor Mária testében ,egy időben és egyszerre.” (Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka IV. 367. p.)
Öröktől fogva és ugyanakkor, amikor Mária testében és egyszerre. Józanul sem neveznénk sem abszurdnak, sem csodának, hiszen orrunk előtt van a fotonok tudósok által megfigyelt? igazolt? viselkedése. Itt csak azok beszélhetnek csodáról, akik a foton élettartamát az örökléttel össze tudják vetni. Én lemondok erről a találgatásba fúló tudásról abban a pillanatban, amikor az egész teremtés gazdagságát, abból az életemre eső részt, megpillanthatom. A foton múltja, jelene, jövője? Historizálni, tudom, erről is lehetne, egy darabon győzném is szóval, de azt azért már meg kell fontolnunk, mivel töltjük az öröktől fogva, egy időben, egyszerre levő és a jövőben bizonyára más alakot öltő életünket.
Bizony, bizony. Nem érdektelen. Albert Camus francia író, aki az 1956-os forradalomról szinte elsőként ír külföldön pozitívan, 1913. november 7-én -- született.
EMLÉKEZÉS HAMVAS BÉLÁRA 2013. NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK
16:30 Új Köztemető (Sztaravodai út): Gyertyagyújtás Hamvas Béla sírjánál Megemlékezik Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész
18:30 P’Art Mozi kisterme: Filmvetítés: A felfedezhető Hamvas Béla Készítette: TISZApART Media Kft. a Duna TV megbízásából. Utána teázás és kötetlen beszélgetés Hamvas Béláról.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Szentendrei Új Kulturális Központ ARS & VITA Élet és Művészet Alapítvány --------------------------------------------
De még Károli Gáspár is adósoknaknak fordítja az ima szövegét:
Luk. 11.4.: És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.
"...a könyvek ugyanis elkészültek, megjelentek végül, és csak ez számít: hogy Hamvas naplói, jegyzetei, levelei eljutottak az olvasóhoz."
Ez körülbelül egy lukácsista mentegetőzéshez hasonlít. mely szerint: Az ideáinkban élő szocializmusnak van egy nagy nagy hátránya a körölöttünk látható szocializmussal szemben: az utóbbi - VAN.... :).
Ezek a könyvek (naplók, levelek) is "vannak", bevezető, névmutatók, egyéb eligazító apparátus hiján, illetve minimuvával. Mintha tényleg csak az úgynevezett "rajongóknak" készültek volna. Tehát nem sokkal több, mint amiket levétettek az internetes portálokról. Vitatkozhatunk, de ez a hajó elúszott.
Érdemes elolvasni, végig, akár beszélgethetünk is róla :) Érzékeny téma ugyan, de jól rávilágit a kényes pontokra. Személy szerint együttérzek az iróval, ugyanakkor a felvetett probléma önmagában engem a másik oldalra helyez.
Aki nem tud arabusul..., beszéljen görög(üs)ül...!
Hát a szegény görögök is csak abban a jó kis országukban, ahol a narancs, meg a többi finomság mellett is a nyomor... Érdekes, hogy azelőtt... Bár nem voltam náluk (sem) ezért nem tudhatom. Meg ami akkoriban elért hozzánk, az se biztos, hogy igaz volt.. De azért a züllés (depraválódás/Hamvas/ már nem kétséges. Mit szólna mindehhez Béla bácsi?
Bizalmatlan vagyok a kiadóval, várok a megvétellel. A legutolsó kötet még mindig nincs meg a könyvtárban. Esetleg megragagadott az olvasókban valami valakit?
Kösz a májkenegetést! Időközben valami angyal tényleg kitörölte az ügyetlenkedésemet. (mint az újszülött szájából a "Tórában"..) Mivel régen használtam ezt a platformot, sőt akkor sem voltam egy kimondott netspíler..., szóval követek el hibákat. Bár ezek lennének a legnagyobbak...!
Hát, ami a pisztrángokat illeti... Vannak, ha nem bántják őket. Nem tenyésztek, csak védek, figyelek és szeretek.
Szép sorokat kaptam tőled. A tiédek? És még igazak is.
Szoktál felém nézni?
A tulélő pont hu-ra? Szerintem értékelnéd. Sajnos, mióta letiltottuk a hozzászólásokat, tényleg fogalmam sincs, kinek, milyen gondolatai támadnak olvasás közben és után.
A tiltásra "szokványos" indokunk volt: elárasztották a lapot mindenféle undorító videók, pedofil lapok stb. Nem győztem törölni százával naponta. Valaki szólt, hogy nézzem már meg, mert még lecsuknak miattuk. Ez a net. Pedig, mint minden mást, jóra is lehetne használni. Én próbálkozom, és talán egyszer könyv formájában is olvashatnak, már akik veszik a fáradságot, hogy a kacifántos stílusomat (?) megismerjék.
Ami a tűzről való tudást gyarapítja, egyáltalán nem titok. A vízről való tudás nagyobbik része sem az. Az ellentétek néha viselkedni kezdenek. Egy láthatatlan etikett szerint. A víz például feléleszti ősi ellenségét, a tüzet. Azt tudjuk, hogy tűzzel lehet tüzet oltani. Azt is, hogy tűzzel akadályt vethetünk a víznek.
A lenyugvó nap, mintegy búcsúzóul, fellobbantotta a papír szalvétát. Előbb csak füstölögni kezdett. Öcsém, kajánságból, a vízzel teli poharat a Nap és a papírdarab közé helyezte.
Micsoda károkat lehet okozni, a lélekről való tudatlansággal, felületes tudással. Forradalmakat, háborúkat, népirtást, inkvizíciót és tömeges kivégzéseket. A civilizatorikusabb módozatairól mint az élelmiszerhamisításokról, vízmérgezésekről, a termőtalaj tönkretételéről nem is szólva. Ki számolná össze az áldozatokat, amelyeket a legkorszerűbb hadviselés, az ún. médiairányítás szed? Ki merné számon kérni, hogy az aránytalanul nagy elszegényedésben (a bankok által "bankrottá" és földönfutóvá tett százezrekében) a közmédia reklám-, hirdetési tevékenysége bőven közrejátszott? Nagyon költőietlen kérdések. A lélektani hadviselés általánossá lett, ám ugyanaz a helyzet, mint az elővigyázatlanul asztalon hagyott pohár vízzel... Nem tudni, hová vezet, mi lobban fel, mikor és milyen erővel, mivel elenyésző a tudásunk az ember láthatatlan és mérhetetlen szférájáról. Szerényebben, csínján kellene bánni vele.
Emlék Boszniából
