Szia Zsur! -Igen, ennyire kell forrni a lének, így fő szét a hagyma a félórás forralással, és így nem ég oda az étel(ugyanis rendesen forog a bográcsban) -A bor az nem szerepel azon öt dolog közt, ami lehet a halászlében, de azért félfövésben szoktam bele tenni, a csersav segít a halhús szétfövésén. -A hal belsejét valóban nem mosom ki, hacsak el nem bénáztam a bontást. A külsejét sem sikálom agyon, leöblítem a pikkelyeket és annyi. Az elejétől: -Megveszem, megfogom a halat. A vett halnál nem kérem a fejbeütést mert félig szétverik szegények fejét és kifolyik belőle a sok finomság aminek a halászlébe kellene kerülni. Inkább fejbecsapom őket sk., jóval kiméletesebben. Itthon szépen megtisztítom a halakat kivülről, utána leöblítem róluk a pikkelymaradványokat, ilyesmit, leöblítem a deszkát is. Utána nekilátok bontani őket, gondosan vigyázva, nehogy kivágjam a beleket. A felvágott testüregből a vért a bográcsba vagy a tálba csorgatom. A tejet, ikrát különválasztom, utána a belekről óvatosan lefejtem a zsírszövetet, májat, egyéb csúfságokat, ügyelve rá, hogy meg ne nyomjam az epehólyagot. A belek az epével mennek a macsekoknak, a lefejtett cuccok a bográcsba. A kiszúrt úszóhólyagot is beleteszem. Ezután kopoltyúk, garatfog kidob, majd szépen beirdalom a halat. Ezt könnyebb addig, amíg rajta van a fej, "van mit fogni rajta" :-) Irdalás után felszeletelem az áldozatot, a faroktól kezdve. A végén a kezembe marad a fej a mellúszókkal, a "gallérral". Ekkor a fejbe a homlokcsonton át beleszúrom a kést(ezzel óvatosan), aztán elvágom az ajkakig, majd átfordítom a kést és a "lapjára"(nyaki részre) fordított fejet egy erős nyomással kettévágom. Ehhez tisztességes kés kell és nagy óvatosság, a fej csúszkál, elfordulhat a kés és a pengehátra helyezett segítő-nyomó kezet könnyen elvághatja. A halat ezután lesózom, és ha kell, beteszem a hűtőbe, van egy öreg hűtőm amiből kidobtam a rácsokat, így a kissebbik bográcsom belefér. A bográcsba a szétvágott fejek kerülnek alulra, bőrös résszel felfelé, erre jön a többi cucc. A hagymát nagyon apróra kell vágni, a bajai lé rövid ideig fő. Az öreg hagyma jó bele, az idei friss, ami már feltünt a boltok polcain, nem adja meg a kellő ízt és nehezebben is fő szét. Ha felteszem főni, odakészítek mindent a bogrács mellé, ne kelljen elmászkálni. Ez a "minden" a paprika, a bor és egy kis só, bár ha rendesen sóztam a szeleteket, a lét már nem kell. Elkezdem főzni, amikor felforr, feldobja a habját, ekkor teszem bele a paprikát. A bográcsot folyamatosan "riszálgatom", nehogy letapadjon valami alulra került bőrös darab. A forrástól számított harminc percig főzöm nagy lángon a lét, és félfővésben kapja a bort úgy érzés szerint. Természetesen a bort én is megkóstolom, de amúgy szigorú szabály nálam, hogy amíg ég a tűz a bogrács alatt, nincs se pia, se pipa. A végén megkérek valakit, kóstoljon rá "sóilag", mert én kevés sóval főzök, ami nekem már jó, a többségnek még sótlan. Mivel a paprika egy része a habbal kiül a bogrács falára, érdemes a végén még tenni bele egy-két kanállal. Ha sótlan a lé, közönségtől fűggően egy kis erőspaprikakrémmel-házival vagy erőspistával "sózom". Halászlékockát meg egyéb, ismeretlen tartalmú vackot már rég nem teszek bele. A tejet és az ikrát nem biztos, hogy beleteszem, inkább megeszem sütve, legalább nem turkálnak utána a bográcsban, összetörve minden húst. Ha van törpeharcsám, azokat csak az utolsó tíz percben teszem bele, a lé ízéhez nem sokat ad viszont így egyben marad és főve is finom, szálkamentes falat. Aki pedig a halászléhez vizet iszik, azt hatóságilag kell leüttetni mint a takonykóros lovat...
Elmondanám, hogy elmúlt a középkor és manapság nemcsak az emberek kínzása számít bűncselekménynek.
Amit Te művelsz - egy menüsor fínom összetevőinek alattomosan és szándékosan csöpögtetve történő bemutatása (pláne még illusztrálva is) - az a főzőcskéző társadalom megkínzatásával egyenlő! -))))
Mi is szeretnenk halat fozni a hetvegen - van gaz is a bogracs ala, de en is inkabb faval csinalnam, de hol. . .nem vagyunk keszek arra. Igy valoszinuleg marad a gaz.
Jo az ha ennyire forr a halaszle? Nem esik szet a hal tole? Tettel bele bort?
Jajj de jol nez ki. . .ha esetleg elmeselned az egeszet onnan, hogy a hal megtisztitodott. . .hallottam olyanrol, nem szabad kimostni a vert. Te hogyan. . .
Fatüzeléssel persze jobb lett volna, de előtte is szakadt az eső, időnként főzés közben is esett. A vendégek egy része már itt is megérkezett előbb és nem vizet ittak, de a halászlével párhuzamosan főtt egy üstben némely pörkölt is azoknak, akik félnek a szálkától(elkezdték hozzá enni a finom bajai gyufatésztát), meg kisült pár tepsi házi túrós és káposztás rétes a kemencében...
Üdv. Egy kis irigykedés innét is. Azért egy kis fát keríthettetek volna alá...
Van még egy aranyszabály: a vendégek max. 1-1,5 órával a a kaja elkészülte előtt érkezzenek. Ennyit bírnak ki ugyanis anélkül, hogy be ne rúgjanak, a fölséges illat generálta éhségükben el ne kezdjenek mindent (pl. a kaja mellé szánt kenyeret a maradék zsírral stb.) felzabálni, vagy csak a bogrács körül ólálkodni. Annyit eldumálnak egymással. 1-2 kipróbált régi cimbora jöhet kicsit hamarébb fát vágni, hagymát pucolni stb.
:-))) Mellesleg felvetődött egy kérdés bennem a főzés kapcsán. Comad kolléga már említett egy aranyszabályt, mely szerint a bogrács kétméteres körzetébe senki sem teheti a lábát. Ezt is nehéz volt betartatni, jöttek a jótanácsok mindenféle fűszerezésről. Ezt valahol megértem, belső-somogy nem egy halas környék, itt a szőlőhegyi bulikon az a "jó" halászlé, ami sűrű, fűszeres és nyomokban sem emlékeztet az igazira. Viszont azt hittem, nem csak számomra természetes, hogy a bográcshoz csak az nyúl, aki főzte az ételt, mások csak az ő engedélyével nyúlnak bele. Így el lehet kerülni, hogy keresgélés közben összetörjék a halszeleteket, egy masszát csináljanak a halászléből. Sajnos a hétvégi közönség ezt nem tartotta tiszteletben, ráadásul a későn jövők feldobták egy üsttartó gyűrűre a bográcsot és alágyújtottak, csak az érkezésem mentette meg az azonnali leégéstől(meg a bográcsomat attól, hogy leverjék a zománcot) Olvastam gyermekkoromban egy könyvet a pusztai életről, abban volt, milyen szigorú etikettje volt a bográcsos étkezésnek. Ezt (is) elfeledtük mára... :-(
Mindig panaszkodtok, hogy leült a topic. Megosztom Veletek némely gasztronómiai élményemet, erre tesség, azért is morgás van:-))) Már bánom, hogy a borsos lisztben forgatott, sült haltejet-ikrát nem fényképeztem le. Ritkán adatik meg az az élmény, hogy az ember kétpofára zabáljon ilyesmit.... valami fantasztikus volt...
Nekem meg teljesen véletlenül egy olyan, nagyon fehér húsú halacska tévedt a kosaramba a hiper-szuperben, hogy trópusi nyelvhal filé (Vietnám). Emberek, ez isteni finom! (Sütőben zöldségágyon párolva, de nyilván máshogy is.)
Tudom, hogy egészségtelen, meg ilyenkor hízlal a legjobban, de épp sült haltejet és ikrát zabálok kétpofára... Holnap lesz egy barátom legénybúcsúja és én főzöm a halászlét. Elveimmel ellenkezik, hogy más által hozott halból főzzek, de nem tudtam elmenni vele horgászni így kénytelen vagyok kivételt tenni. Azért elmentem ma a halboltba egy kis fejért, farokért, belsőségért, oszt ez utóbbiból annyit vettem, hogy egy szerény vacsora kitelljen belőle...
Ma mentünk a vásárba, mindig ott vannak a halárusok a lajtoskocsijukkal, venni akartam mindenféle halacskát, hogy majd jól lefotózom és irigykedtek majd, erre pont most nem voltak :-(
TITKOSügynök, úgyhogy el ne mondjátok senkinek :-) Egyszerűen arról van szó, hogy ha aratni akarsz, vetned is kell. Halaknál még egyszerűbb: csak hagynod kell, hogy szaporodjanak. Ha mindet kifogod...brrrr!
Zsur, a körítés "csuszatészta". Ezt Baján szoktam venni, és úgy néz ki, mint a lebbencstészta. Az első fázisban keletkezett szalonnapörcöt rá szoktam dobni, már ami marad, mert főzés közben rendesen megdézsmálom... Egy kevés apróra vágott nyers hagymát is tehet rá, aki szereti, jó ízt ad neki.
Lehet a tobbi halbol is szalonnaval inditani? Amit en itt tudok venni az catfish - harcsa. Gondolod. . .hogy szalonnan inditva jo paprikas lenne belole?
Zsur, nem sokat tudok mesélni. Ahogy a folyóink mentén haladsz felfelé, a szerbiából származó halászlé átalakul a magyar konyha szerinti paprikássá, vagyis a hagymát nem simán belefőzik az ételbe, hanem valamilyen zsiradékon megpirítják. Ennyi a különbség. Van, aki a napraforgóolajra esküszik, merthogy a disznózsír nem harmonizál a hal ízével, más meg épp a szalonnazsírra. Közbülső állapot, amit egy híres tiszai halász lánya(exmenyasszonyom anyukája) mesélt, hogyha csak hitvány hal volt a léhez, tettek bele egy kis zsiradékot is, elősegítendő a paprika oldódását, de nem pirították bele a hagymát. Persze a csallóköziek megkéselnének ezekért az eretnek tanokért, de a tények makacs dolgok. A csukapörköltet én is szalonnazsíron pirított hagymával indítom, csodálatos étel az is.
