Miért kell dugóban malmozni, miért nem lehet vízibusszal bejárni Budapestre? Miért éri meg hat óra alatt Bécsbe hajózni, mikor két óra alatt is odaérünk? Ki utazik 400 ezerért a Duna-deltába? Mit keres Süsü a sárkány, dr Bubó és Tarzan a fedélzeten? Az Index annak járt utána a szezon végén, honnan jönnek, hova mennek és egyáltalán minek vannak hajók a Dunán Budapesten.
Kovács úr elégedetten húzza meg nyakkendőjét reggel a Budapest peremén álló modern lakóparkban. Büszkén elhalad közelben parkoló középkategóriás gépkocsija mellett, végigsimítja a tisztára mosott autót, de tudja: ma sem érdemes kocsival indulni a városba. A dugók miatt reménytelen. Hanyagul lóbálva aktatáskáját a közeli hajókikötőbe siet, és beugrik a menetrend szerint közlekedő vízibuszba. A tehetősebb szomszédok persze vizitaxival, a még tehetősebbek, akik a felső panorámás-körteraszos lakosztályokban laknak, saját motorcsónakjukkal indulnak. A nap csillog a vízen, fúj a hűs dunai szél. Kovács úr 40 perc múlva belvárosi irodájában ül.
Szerbusz vizibusz
A fenti történet egyelőre a budapesti science-fiction terméke. Hajóval munkába menni? Ez nem is olyan régen köznapi valóság volt. A nyolcvanas években a Csepel-művekbe még kis komp vitte át a Dunán a munkásokat, és BKV-jeggyel is haza lehetett hajózni a belvárosból Csepelre. A hagyományos, Budapesten belül közlekedő vizibuszjáratok azóta megszűntek. Idén egy próbajárat közlekedett a Vigadó tér és a Margitsziget között, no és augusztus elején a Szigetre is szépen le lehetett csorogni a Dunán.
A hajózás romantikus. Meg lassú és nem mindig olcsó
Ha nem bamba arccal meredünk egy buszon, vagy kataton állapotban szűkölünk egy dugóban a rakparton, láthatjuk: a Dunán mindenféle hajók közlekednek, amelyek mosolygós (és általában integető) embereket szállítanak valahonnan valahova. A szezon idején például Esztergomba, Visegrádra, Soltra, Kalocsára, Szentendrére. Van hagyományos városnéző hajó, ácsorgó konferencia-, étterem- és rendezvényhajó, és nemzetközi vonalakon közlekedő luxus szállodahajó is, amely Pozsonyig, Bécsig, Passauig, vagy a Duna deltáig megy.
Dr Bubó és Tarzan a hajón
Ha például Önnek sok ideje van, utazzon hajóval Bécsbe! Ami autóval két óra, vonattal 3-4 óra, az hajóval hat és fél óra, viszont oda-vissza csak 100 euróba (kb. 24 ezer forint) kerül. Ha igazi kalandra vágyik, hajózzon inkább tíz napon át Kalocsától egészen a Duna-deltáig. A Swiss Corona nevű ötcsillagos luxushajón légkondicionált, televízióval, ablakkal, széffel, minibárral, zuhanyzóval és ablakkal (!) felszerelt kabinban 413 ezer forintba kerül ez az út. Álomhajó. Ezt a járatot nem egyszerű földi halandóknak, hanem boldog nyugat-európai és tengerentúli nyugdíjasoknak találták ki.
Mi van még? A dunai marketingesek jópofa dolgokat találnak ki. Az operetthajón a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Operettszínház művészei éneklik gyertyafény mellett Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Johann Strauss legnépszerűbb műveit. Biztosan szívesen enne Ön is a folklórhajón cigányzene mellett hortobágyi húsos palacsintát, pulykát jóasszony módra vegyes salátával. A borhajón - ki hinné? - hazai borvidékek italait kóstolgathatja, október 13-án például a villányi Polgár pincészetét. Vagy gondolt-e már arra, hogy gyermekeit vasárnap a kölyökhajón felállított színpadon Süsü a Sárkány, Piroska és a Farkas, Pinokkió, dr. Bubó vagy Tarzan kalandjaival riogassa a Duna közepén?
A Duna visszahódítása
Ezek persze inkább turistáknak, céges bulikat szervező HR-eseknek és vasárnapi apukáknak valók. A fő kérdés az, miért nincs, mint Amszterdamban, Berlinben (na jó és Velencében) Budapesten is menetrendszerű vízibusz vagy vízitaxi közlekedés. Elfelejtettünk hajózni, ma sajnos nem része a kultúránknak, hogy a Dunán közlekedjünk kesergett az Indexnek Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes.
A közép- és hosszútávú városfejlesztési tervekben ezért szerepel a Duna visszahódítása. Az Európa kulturális fővárosa 2010 címre benyújtott pályázat is a korábbinál jóval nagyobb szerepet szán a Dunának és a rakpartoknak. "A város a folyónak köszönheti létét, ehhez képest az utóbbi évtizedekben elfordult tőle" mondta egy interjúban Demszky Gábor. A főpolgármester még azt is mondta, hogy a rakpart forgalma miatt ma életveszélyes vállalkozás lemenni a Duna-partra. Ha pedig az ember odaér, nem igazából talál ott semmit.
Ikvai-Szabó Imre szerint a reggeli és a délutáni dugók miatt felértékelődhet a dunai vízi út jelentősége, főleg, amikor a folyó mellett új lakóövezetek épülnek. A városatya ugyanakkor arra nem nagyon lát lehetőséget, hogy a BKV által működtetett tömegközlekedés részévé tegyék a Dunát. Kétségtelenül van ugyanakkor itt egy piaci lehetőség, amelyet remélhetőleg valamelyik vállalkozó kamatoztatni akar majd. Egy kisebb motorcsónak ára egyébként ma alig több egy jobb autóénál. A baj nem itt van. Kevés a kikötő, nem lehet tankolni, hiányoznak a technikai, kiszolgáló egységek.
Parkolj és hajózz!
A készség és az akarat megvan, csak a peremfeltételek hiányoznak ahhoz, hogy beinduljon a dunai hajós tömegközlekedés válaszolta az Index kérdésére Kovács Imre, a dunai személyszállítást bonyolító Passnave Kft. igazgatója. A titokzatosan hangzó peremfeltételek alatt az őrzött parkolókat kell érteni, ahol a kikötőbe érkező utasok otthagyhatják autóikat.
Az elképzelések szerint Leányfalutól, Dunakeszitől, Váctól északra, illetve a Budafoktól délre fekvő agglomerációs területek lakóinak indítanának a közeljövőben hajójáratokat Budapestre. Kovács Imre szerint a hajók igazi versenytársai lennének más tömegközlekedési eszközöknek. Egy szárnyashajóval például 40 perc alatt be lehetne érni Szentendrétől a városközpontnak számító Vigadó térig.
Az igazgató szerint persze az államnak is valamilyen módon ösztönöznie kellene a városi hajózást. Ez a közlekedési forma annak ellenére, hogy kevésbé környezetszennyező és nem terheli a közutakat, nem kap megfelelő támogatást.
Szeretem a jogszabályokban olvasható ilyen egyértelmű és pontosan mérhető, ellenőrizhető feltételeket. Ezek bizonyítják a készítőik szakértelmét és felelősségtudatát.
Bocs, hogy innen a pálya széléről beleugatok, de találtam a regiszterben egy hibát.
A Földvár vízibusz műszaki adatainál:
Hossz a függélyek (lbp) 24,60 m Legnagyobb hossz 26,55 m Szélesség a főbordán 5,20 m Oldalmagasság 2,30 m Merülés 1,05 m Főgép típus 1 db. Csepel D 613. dieselmotor Főgép teljesítmény 2x85 LE
Ellentmondás van, 1 db főgépet írtatok, és mégis 2x85LE teljesítményt, ami nem értelmezhető, hogyha egy a főgép, akkor miért 2x85 a teljesítmény?. Ezenkívül én úgy tudom, ez a hajó két gépes, két csavaros.
Valahol láttam egy Keneséhez kisértetiesen hasonlót, amelyet magáncélra átalakítottak. Nagyon megnyerte a tetszésem, használható akár nyárilaknak, akár rendeltetésének megfelelően is.
Optikai csalódás, a két hajó ugyanaz a sorozat, elvileg centire egyformák. Ha jól tudom. A bádog (szerintem farostlemez) tagolatlansága miatt tűnhet hosszabbnak. Ha még az eredeti motorok vannak benne, akkor 2 db. Csepel D613.
Elvileg 150 személyes. Gyakoratilag úgy már zsúfolt.
Nem hinném, ezek többé kevésbé egyformák, azzal a különbséggel, hogy a Dunán járó négyet Balatonfüreden egyszer átalakították. A Lágymányos akkor kapott hátsó beépítést... a legkevésbé az Angyalföld lett megbolygatva, mert már a meseflotta egyik tagját kellett csinálni, ezért ahhoz csak gépészetileg nyúltak hozzá.
Ha megnézed a Kenese képét, kézeletben számítsd le róla a beszállóajtót. A vízbuszok hátsó utastere midíg nagyobb mint az első. A regiszterben lévő képen jól látszik, hoy kb s deszkázaton? lévő sötét foltok helyén lehetnek a támasztóoszlopok.
A Kenese felszereltségében különbözött a másik négytől, mellyekkel nagyjából egyidőben készült. Míg a BKV "buszüléses" hajókat kapott, addig a Kenesében asztalok, büfé stb. volt (nem menetrendre készült :-) A képek alapján azonban ezen különbségből nem sok maradhatott.
Valakinek volt egy képe a Keneséről Siófokon, melyen látható hátul két szellőző rész, valamint magasítás a hátsó részen. Ennek okáról, eredetéről én sem tudok, mindenesetre hátsó kipufogó hiányában nem hinném, hogy farmotoros.
HSZ idevágólag sértett kitétele: 1.09 cikk - A hajó vezetése ...Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, ...
Kétségtelen. Akkor még egy kis naplementés dunai hangulat. Frissenmázolt Vologya tologatja felfelé olyan 5000t körüli csurmáját. Persze megint centizik a gázlót, mára 25dm-re volt előrejelezve, a bárkák 23 decire pakolva. Gondolom az holnaputánra jelzett emelkedésre játszik. A rakodó felett elég érdekesen haladt. Az alsó zöldhöz szépen odajött, amint a képen látszik, aztán áthúzott a jobboldalra a kőhöz, szinte megállt, azt hittem, hogy valami völgymenőt fog levárni, aztán fütyülni kezdtek a feltöltők, át a baloldalra a felső zöldhöz és onnan amíg láttam, teljes erőből nyomta.
Azt azért el kell ismerni, hogy ez a tepsi forma a sekély balatoni adottságoknak maximálisan meg fog felelni, és két csavarral mindenhová be fogják paszírozni, ahova csak lehet.
De szerintem 400 fölött lesz a vége, és ennyit objektíve nem ér... (nettó jelenérték, haszonáldozat költség, stb.)
Ennyi, remélem lesz még...