Igen, meg volt egy másik is, most hirtelen nem tudom a címét, de mind a kettő elfogyott Arankánál. Én ott vagyok a helytörténeten, de ezekről lemaradtam...
Van egy falu Baranyában: Ózdfalu a neve. Van egy Erdélyben: Magyarózd. Nem kellene felvenni városunknak ezekkel a kapcsolatot? Az utóbbi ráadásul ritka gazdag folklórral bír.
Csak úgy eszembe jutott...
Ha valaki olvassa, aki tehet valamit ezért...
Volt itt több film is, de mindnek ALMÁSI TAMÁS volt a rendezője.
A címek / www.montazs2000.hu -ról ollózva /:
Szorításban / In a Vise (Ózd-series) (1987)
Első száz év / The First Hundred Years (Ózd -series) (1988-92)
Lassítás / Slow Motion (Ózd-series) (1989-92)
Miénk a gyár I-II. / The Factory is Ours I-II. (1989-93)
Acélkapocs / Bonds of Steel (Ózd-series) (1994)
Petrenkó (Ózd-series) (1994-95)
Meddő / Barren (Ózd-series) (1994-95)
Tehetetlenül / Helpless (Ózd-series) (1997)
Így már csak megtalálod valahogy.
A fölrobbantott nagy kémény valószínűleg a kohógáztároló volt az istenmezei hegyoldalban. Na annak volt jellegzetes szaga. Mióta nincsenek kohók, már csak egy-két utcában érezni valami jellegzeteset, de az inkább szag. És teljesen más(ok)tól van.
Nahát, de jó olvasni ezeket, hogy Dédes, meg hogy Lázbérc, stb! Én putnoki vagyok, sokat jártunk gyerekkoromban a Lázbérci tóhoz. Apukám horgászott. Sok ózdi osztálytársam és iskolatársam volt a gimiben. Most Pesten lakom.
en nem ott szulettem, de sok rokon van arrafele, rendszeresen jarunk. nagyon szeretem.
nektek is ugy tunik, hogy jellegzetes illata van annak a varosnak?
volt egyszer egy dokumentumfilm, a teveben adtak, az ozdi kohaszatrol szolt es ahogy tonkrement az egesz. egyik nagyhatasu kepe volt, ahogy felrobbantottak azt a nagy kemenyt vagy mit.
tudja esetleg valaki, hogy ki csinalta a filmet, es hogy hol lehet follelni?
Nagybátyám mesélt a jelenlegi tó jelenlegi fenekén akkoriban még elérhető Elli-forrásról, állítása szerint nagy élet zajlott körülötte. Másik történet upponyból az, hogy amikor elkészült a gát az upponyiak teljesen le voltak törve, ők ugyanis addig Bánhorváti felé közlekedtek pl. Putnok felé. A lezárt völgy miatt kerülhettek Királd felé a hegyen át. És persze onnantól kezdve Uppony zsákfaluvá vált. A terepviszonyok pontosan követhetők a 29-es számú Bükk Észak túristatérképen.
Ezek ellenére a vidék tényleg gyönyörű.
Nincs így: ott alapvetően valóban nem volt tó, sem víztároló. A hetvenes években csinálták meg, azóta van.
Most csinálom a körzet leírását Sáta honlapján belül, majd ha meglesz _szólok_, és akit érdekel, informálódhat.
A századeleji nagy megye-könyvben Uppony még csak a szikla-szurdokról híres, na, ott, annak a folytatásaként van most a tó.
Nem vagyok amúgy erdész, csak szeretem ezt a vidéket. Meg bicajjal is szoktam arra menni, csak úgy.
