Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 658

Igen.Vastag emülziós ezüst-bromiddal mindenféle színű lézerrel külön-külön interfernciaberendezést kell készíteni.az interferenciaberendezés azt jelenti,hogy az emulzióban állóhullámokat hoz létre a lézer a tárgy térbeli struktúrája szerint,és az ezüst-bromid kiválás az állóhullám maximumánál nagyon erős.A különböző frekvenciákhoz tartozó állóhullám-rendszerek függetlenek,mert mindegy külön-külön csak megfelelő színű koherens fényt tud erősíteni.A napfényben is lehet színes hologrammot nézni,mert a napfény többszínű,és olyan messziről jön,hogy koherensnek tekinthető.

A vastagrétegnél nem két kép keletkezik,hanem egyértelműen egy,mert a térbeli álóhullámok egyértelműen meghatározzák a tárgyró jövő fény fázisszerkezetét,még a Gábor Dénes -félevékonyréteges-emulziós hologrammnál még két kép jött létre,mert az emulzión létrejövő felületi interfernciaszerkezetek csak vetületet rögzítettek a térbeli fázisszerkezetről.A vékonyrétegnél a többszínűséget nem lehet megoldani,de vastagrétegnél ilyen probléma nincs,mert az állóhullám színszűrőt Lippmann a mostani elnyeléses színes film előtt be akarta vezetni,ami az állóhullámok frekvenciaszűrését alkalmazta volna,csak ez függőt volna a nézés szögétől,ezért inkább az elnyeléses színes filmet használják,mert azt bármilyen írányból nézheted.

Előzmény: Gézoo4 (647)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 657

Nos, akkor keress egy mosdót!

 

   A normális emberi komunikáció kereteibe nem tartozik bele a másik ember

sértegetése,  verbális bántalmazása.

  Ha ezt nem tudtad eddig, akkor most jegyezd meg és tartsd be!

Előzmény: qandalf (655)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 656

Jól kezded, "de a Maxwell"  ..

 

  Nos, ha Maxwellnek akkora tudása lehetett volna mint már neked is meg van,

akkor nem éterelméletben gondolkodott volna.

 

    Miután még nem tisztáztuk, hogy térgörbület vagy fotonárammező az oka az említett jelenségeknek, így fordított a hivatkozásod.

 

   Mert vegyük pl. a sztatikus mágneses mezőt..  Szatatikus valóban?

Ugye tudod, hogy nem is lehet az, hiszen a keringő elektronok eredő

mágneses mezeje..

   És akármilyen magas is egy-egy elektron keringési frekvenciája Schrődinger

számításai alapján, így  ebből adódóan hiába tapasztaljuk sztatikusnak,

de tudjuk, hogy csak dinamikus lehet--az elektronok miatt.

 

  Nos, a fotonok haladás közben hordoznak energiát..  energia csomagot.

 

   Amelyből juthat pl egy elektron-pozitron párképzésre sőt,  a létrejövő

részecskék impulzusaira is..

Előzmény: Aurora11 (651)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 655
Hányingerem van tőled meg a stílusodtól.
Előzmény: Gézoo4 (653)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 654

Az anyagot se érzékeled közvetlenül, csak az erőhatásokat. Ha összeteszed a kezed, csak az elektromos terük által keltett taszítóerő amit érzel. Lehet hogy valójában csak egyetlen  elektron van az univerzumban , csak mindig máshol.

 

Mese? Bizonyíts be az ellenkezőjét, ha tudod.

Ha bármit is be tudsz bizonyítani. Mert én csak szövegelést látok.

Előzmény: Gézoo4 (643)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 653

Szia!

 

  Köszönöm, hogy ismét akadt egy "ügyeletes gonoszkodó" körünkben.

 

Kérlek, hogy építő, jószándékú hozzászólásaiddal segítsd a téma előre-, és ne

hátrajutását!

 

  Előre is köszönöm!

Előzmény: qandalf (646)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 652
A fa és az erdő esete.. ismét.
Előzmény: Aurora11 (645)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 651

De a Maxwell-egyenletek relativisztikusak,és ha az elektromos jelenségek igazak,akkor az egyes fotonok csak impulzust szállítanak,de tömeget nem.Nem kell ilyen kísérleteket végezni,mert az indukciós törvény,az Amper-törvény,Lenz-törvény mind igazak.Mivel létzik mágneses tér igaz a speciális relativitáselmélet.

Csak a fotonokból álló rendszernek van tömege,de annak nincs hozzád képest impulzusa,ha azt az egyes fotonok impulzusa tartalmazza.

Előzmény: Gézoo4 (644)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 650
Nos, én csak a válaszomban idéztem a foton sajátidejét..  a szövegkörnyezet nélkül értelmetlen a kiragadása.
Előzmény: Törölt nick (622)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 649

Szia!

 

  v=c értéknél

Előzmény: Törölt nick (621)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 648
    A foton, bizony a foton, de éppen azt vizsgáljuk, hogy a foton ezt miért és hogyan teszi..
Előzmény: Aurora11 (616)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 647

     Nos, mint tudhatod, a síma fehér fénynel is rögzíthetünk 3D-s hologramot, ha a fázislefedést  elkerüljük.

 

  

Előzmény: Aurora11 (618)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 646
Privatti válasz | megnéz | könyvjelző 2008.02.16 17:00:16 © (195)

"van egy olyan energiasűrűség, ahol a fény(bozonok, az elektromágneses hullám teljes spektrumát nevezem most fénynek) képes saját magát bezárni egy térrészbe. Ennek a fotonnak az energiája két elektron energiájának felel meg."

 

Egy elektron "energiája"  közelítőleg ennyi: 1EE-42 g*m^2/s^2

 

Ennyi energiája van egy kb. 1,4MHz frekvenciájú fotonnak. Megjegyzem ekkoraféle frekvenciájú  fotonokat sugároznak a középhullámú rádióadók - mégpedig   egyszerre nagyon sokat ilyenekből...

 

Gondolom ha e hullámcsomagocskák  bezárnák magukat, akkor a rádiók nem szólnának!

Jól gondolom?

 

Előzmény: Törölt nick (637)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 645

Kéne egy közös bázisvektorokból letrjövő koordinátarendszer,amikben a bázisvektorokat vektoros alakban írnánk fel,és a vektorműveleteket velük végeznénk el.De ne akarjuk az eredő állapotvektor nagyságát meghatározni,mert annak úgyis csak a valós részét kapnánk meg,és a komplex rész információját képzelt anyagi minőségbeli külöbségű részecskékkel való leírással helyettesítenénk.

Előzmény: Aurora11 (641)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 644

 

  Nos, igen, az eleje helyes: "nem kell feltétlenül tömeg az impulzus átadáshoz"

 

   a második fele helyett: elegendő a tömeg egy részével energiát közölni,

ahhoz hogy impulzusa legyen és ezt átadja a tömeg további részeinek.

 

  Elvégezted a villantós kisétletet?

 

Előzmény: Aurora11 (614)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 643

Nos, vektormezőkként a legkevésbé..  Sőt, vektorként sem..

 

  A vektorok nem érzékelhetők..  Képezhetők, definálhatók, de nem érzékelhetők.

Előzmény: Aurora11 (613)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 642

Szia!

 

  Ó, az a mítikus elkenődés és a Grimm féle négyes vekstorik..

 

  Maradjunk az megismert tényeknél,  2D-s testnek lehet-e tömege?

 

   Segítségül:  tömeg=egységtömeg*térfogat  - a közismert tapasztalati tény.

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (612)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 641
Az eredő bázisvektor nagysága a valószínűségi amplitudó,ezt nem lehet egyértelműen visszaszámolni gyökvonással,a nem azonos részecskék valószínűségösszeadásával keletkező eredő valószínűségből,mert agyökvonás már sohasem hozza vissza az eredő bázisvektor valószínűségi amplitudójának,vagyis a bázisvektor nagyságának komplex fázisát.
Előzmény: Aurora11 (640)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 640
A golyómodell az intenzitáshoz kapcsolódik.Az intenzitás a golyók számával arányos.Ezért kell a hullámtermészetet alkalmazni az interferenciánál,ami nem azonos frekvenciájú részecskéknél csődbe megy.Mert a hullámtermészet a valószínűségi amplitúdók additívitásából származok,ami azonos írányú bázisvektoroknál alkalmazható.De nem azonos írányú bázisvektorok összeadásánál az eredő bázisvektor komplex fázist is tartalmazó nagyságát csak vektoros kezeléssel tarthatjuk csak meg.Négyzetre emelésnél kiesik a komplex fázis.
Előzmény: Aurora11 (639)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 639
Ez van a lábjegyzetként.:)
Előzmény: Törölt nick (630)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 638

Sziasztok!

 

Privatti,én arra gondolok,hogy a golyómodell csak a valószínűségeket veszi figyelembe,a golyómodellt helyettesítő Higgs-bozon,mint bázisvektor írányítása a valószínűségi amplitúdót.Ilyenkor az anyagi minőséget a bázisvektorok közötti relatív fáziskülönbség venné át.Azonos részecskéknél az addig OK,hogy a valószínűségi amplitudók összeadódnak.De a nem azonos részecskéknél nem a másik írányú bázisvektor valószínűségi amplitúdóját,hanem annak négyzetét határozzuk meg,a valószínűségek összeadásával.Az abszolútérték négyzetre emelés miatt kiesik a fázis fogalma.Ha végig vektoralakban adnánk össze a komponenseket és nem a valószínűség érdekelne csak akkor a bázisvektor komplexfázisos nagysága is kijönne.Szerintem elemi részecskék átalakulását például úgy le lehet írni,hogy az anyagi minőséget a bázisvektorok közötti reletív fázis megváltozásával kezelnénk.Csak akkor a bázisvektor nagyságát NE PARALELOGRAMMA MÓDSZERREL HATÁROZZUK MEG,mert akkor kiesék a komplex fázis,mint információ.

Előzmény: Törölt nick (637)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 636

Ezen az oldalon nagyon sokat tanulok!:)

Előzmény: qandalf (633)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 635
Köszönöm,de sajnos én sem vagyok fizikus!:)Csak harmadéves...
Előzmény: qandalf (633)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 634
Osztod az észt a fizikáról anélkül, hogy valaha is kiszámoltál volna rendesen bármit is.
Előzmény: Törölt nick (631)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 633
Ne törödj velük,itt senki nem fizikus. Messze többet tudsz náluk. Ne pazarold itt az energiád, inkább tanulj.
Előzmény: Aurora11 (632)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 632

Ismered a Pohl-féle áramlási készüléket.Képzeld el

Lokális részecske:egy darab sebességvektornyíl.

Elkent részecske,ami a lokális részecske összessége:a sebességvektormező,vagyis a sok sebességvektor összessége.

Nem a szópatronjaim a fontosak csak az a baj,hogy én áramlástani modellel szertném elképzelni a mikrofizikát nem pedig billiárdgolyókkal.

Nem fogom azt mondani többet,hogy elkent részecske és lokális részecske,hanem azt hogy sebességtér és sebességvektorok.

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 629
Vagyis a Higgs-bozonok összessége(elkent Higgs-bozon),mint vektortér alkotna örvényalakzatott.De egy darab Higgs-bozon egy tér adott pontjára vonatkozó adott frekvenciarányú bázisvektor.
Előzmény: Aurora11 (628)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 628
Csak,ha nincs másfajta elemi részecske,mert a minőséget átvenné a komplex fázis fizikai értelmezése,akkor ez egy egységes anyageloszlási módus lenne,mondjuk egy örvény aminek nincs más szabadsági foka,mert az anyagi minőséget átvenné a komplex fázis.
Előzmény: Aurora11 (626)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 626
Tehetetlenség mértéke.:D
Előzmény: Törölt nick (625)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 624

De ez csak egy gondolat,tipp,nincs mögötte matematikai leírás.

Előzmény: Aurora11 (623)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!