Pedig milyen csodás is lenne a feministák által áhított 'Believe Women', amikor csak rá kell mutatni a szerintük elkövetőre, hogy üljön, mint a varjú...
Nyilván. Mesélnél egy kicsit akkor a Palácsik-Damu -ügyről meg a rendőrök vs Zsanett-ügyről? Csak hogy konkrét Mo-i példák is szerepeljenek itt az erőszakvádak világáról. :)
Azért ne keverjük a dolgokat. Ha egy vád alapján nem ítélnek el valakit, abból még nem lesz hamis vád. A tények tisztázásának gyakran objektív akadályai vannak. Ez különösen igaz akkor, ha az erőszak olyan helyzetben történik, mint amikor erőszakmentesen is megtörténhet.
A hamis vádat ugyanis ugyanúgy bizonyítani kell, mint minden más cselekményt.
Egy nemi erőszak esetén a hamis vádat nehéz bizonyítani. Legfeljebb úgy lehet, ha a megvádolt az adott időpontban bizonyítottan máshol ( elég távol) volt. Vagy bizonyítható, hogy a dolog úgy nem történhetett meg ( mert pl. az illetőnek egy korábbi affér kapcsán levágták a nemi szervét).
A vád és a hamis vád között van egy tág szakadék, amikor sem egyik, sem másik nem bizonyítható.
Zoltán kíváncsiságból szintén vetetett fel látleletet egy ismerőse lakcímkártyáját felhasználva; ekkor derült ki számára, hogy még a személyazonosságot sem ellenőrzik, fényképet sem készítenek ilyen esetekben. Azonban az bizonyítékként végérvényesen a per dokumentumai közé kerül és bármikor újra elővehető: – Ha én egy összevert embert beküldök magam helyett a kórházba, akkor még börtönbe is juttathatom azt, akit gyanúsítok – hangsúlyozta.
A brit esetek annyiban különböznek az USA (kanadai, ausztrál, spanyol) igazságszolgáltatásától, hogy a szigetországban a hamis tanúzást keményen megmérik, míg a többi helyen csupán egy enyjebenyjével honorálják, ezért a feminista sjw propagandisták előszeretettel lóbálják a brit hamis erőszakvádak százalékait:
"In England & Wales the number of sexual offences (64,205) recorded in 2013/14 was the highest recorded by the police since 2002/03.This figure showed a 20% increase compared with the previous year and within this, the number of offences of rape increased by 26% to 20,745 incidents, while the number of other sexual offences increased by 17% to 43,460 incidents"
Ehhez képest: "In 2012/13 there were 3,692 prosecutions for rape in England and Wales, resulting in 2,333 convictions.", azaz
Azaz, a 1359 'NEM BŰNÖS' ítélet mellé nem került automatikusan egy hamis vádas eljárás, csak ~21 esetben. És hogy mekkora súlya van egy hamis erőszakvádnak, nagyban függ attól, hol követik el:
"At least 109 women have been prosecuted in the last five years for making false rape allegations in the UK, according to campaigners ... The vast majority of the convictions in the last five years, 98 out of 109, involved prosecutions for perverting the course of justice – which carries a maximum life jail term – rather than the lesser offence of wasting police time, which has a maximum tariff of six months in prison or a fine."
VS
"the UK’s stance on false allegations is more aggressive than in countries such as the United States, Canada and Australia. Prof Lisa Avalos, of the University of Arkansas, said false allegations in the US were dealt with as a misdemeanour offence, not a felony – and most women were not jailed if found guilty."
"Wiebke Steffen and Erich Elsner examined all 1754 rape complaints made in Bavaria in 2000. Police judged a third of these accusations as probably not true. No prosecution of an alleged rapist was pursued in half of the total. Of the 1754 complainants, 7.4% were investigated for making a false complaint, and of that 7.4%, every single one admitted she had lied. Police prosecuted three-quarters of the false complainants; the other quarter were let off because of mental instability."
A rendőrséghez beérkezett 1754 esetből a HARMADA fals bejelentésnek bizonyult. 7.4%-ában pereltek vissza a megvádoltak, ezek MINDEGYIKNÉL kiderült, hogy feljelentőik hazudták az erőszakot.
" A ranking police official notified the investigators whenever a rape charge was declared false and provided records of the case. In the study, 41 percent of the total disposed rape cases were officially declared false. The incidence figure was variable from year to year. The data showed that all the complainants were white, largely of lower socioeconomic background, and a majority was modestly educated. The study of the 45 cases of false rape allegations led to the conclusion that these false charges were able to serve three major functions for the complainants: providing an alibi, a means of gaining revenge, and a platform for seeking attention/sympathy."
Ez pedig a Wikin az összesítő az elmúlt negyven év felméréseiből mazsolázva, ahol a hamis erőszakvád a 2%-tól a 90%-ig terjed, ezért is lehet elfogadni a fenti ~40%-ot, mint közelítő átlagot, különösen úgy, hogy a legfrissebb a listában 2005-ös és azóta lezajlott egy metoo-hisztéria és még néhány apróság, miszerint a nőknek bemondásra kell mindent elhinni (Ghomeshi-eset, ugye...).
A legismertebb US esetek közül ott a matracos lány, akiről kiderült, hogy hamisan vádolta meg a fickót erőszakkal, ám úgy tűnik, kifizetődő volt a behaluzott erőszak, mert a feministák így is díjazták a hazugságért a média pedig még mindig erőszaktúlélőként emlegeti:
"Emma Sulkowicz, a.k.a. “Mattress Girl,” was a Columbia University student who accused a fellow student of raping her anally, and when the accused was exonerated, she took to carrying a mattress around with her to represent that she was a “rape survivor.” To its credit, Columbia University recognized that the evidence, included pleading love letters from Sulkowicz to her sometime hook-up friend, was so strong that it could not avoid exonerating the accused. What did they do about the false accuser? They gave her “senior thesis” credit for carrying the mattress around! But even though carrying the mattress around, and carrying it to graduation, was against campus regulations, the administration never said a harsh word to Sulkowicz. She continues to be portrayed in the media and by feminists as a rape survivor. The National Organization of Women honored Sulkowicz with their 2016 “Woman of Courage Award”! After he graduated, the exonerated accused, who had been harassed throughout his remaining time at Columbia, brought a civil suit against Columbia, which the University settled for an undisclosed sum. The moral: false accusations may get you a national feminist prize."
