Varhun: "A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."
Ami 10^-7 idöfolyás pontosságot jelent és beleesik abban a bizonytalansági tartományba, ami az összes fizika állandót (töltés, stabil részecskék tömege, Loschmidt szám, Planck állandó, Boltzmann állandó stb.) jellemez, a gravitációs G(Newton) állandó kivételével.
Varhun: "Ki tudják számolni, én is csak a Nap, a Hold, és a Föld mozgásával tudok visszaszámolni. Más kérdés a pontosság.
A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."
Többek között ez kb. igy van. Ez csak az idö folyása bizonytalanságáról mond valamit, de egyben érzékelteti hogy az idö abszolút kiszámításával nagyobb baj van. Mihez szabjuk az abszolút idöt, ha nincs pontos támpont? Az Univerzum 'teremtését' csak az emberi fantázia képezte?
Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?
most jövök rá, hogy te itt pont itthon vagy. te ugyanis - by all standards - egy csaló tudós vagy. meghamisítottad a mérési jegyzőkönyvedet, és csak egy pár számból álló válogatást keringetsz itt. a filmed is féltitkos.
Fefe: "Modell kérdése, hogy mit gondolunk arról, HOGYAN működik."
Ez világos, de ne csináljunk olyan modellt, ami nem felel meg a megfigyeléseknek. Itt én pl. a súlyos és tehetetlen tömeg különbségére gondolok, amit már egyszerü ejtökísérletek különbözö anyagokkal is kimutatnak (nem is kell felszállni az ürbe).
Modell kérdése, hogy mit gondolunk arról, HOGYAN működik. Viszont tény, hogy MŰKÖDIK. Modellből sokfélét lehet csinálni, akár egymásnak részben ellentmondóakat is. A fizika csak annyit állít magáról, hogy a módszertana alkalmas arra, hogy hosszú távon a hasznos és működő modelleket válogassa ki a sok próbálkozás közül. Ettől persze még simán lehet, hogy egy adott korban a tudósok nagy része elvet valamit, ami később jónak bizonyul.
Ha a te modelled megmagyaráz valamit, amit tapasztalunk, és amit más modell nem magyaráz meg, nyerésben vagy... de a tömeghiányos méréseidben olyan mérési pontosságot feltételeztél, amit szerintem földi körülmények között nem is nagyon lehet elérni. Vagyis mérési pontatlanságokat nézel valódi anomáliáknak.
A súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát vagy különbözőségét (anyagfüggőségét) egy Föld körül keringő űrállomáson lehet meglehetősen nagy pontossággal megfigyelni. Utóbbi esetben ugyanazon a pályán, ugyanazzal a sebességgel különböző anyagok nem tudnának körpályán maradni, vagyis az állomásnál magánál súlyosabb (tömeghiányosabb) tárgyak leesnének, a többi meg fel.
Már nyilván millióak vitatkoztak veled erről eredménytelenül, de... szerinted a Huygens szonda hogy tudott olyan szépen leszállni a Titánra, ha a tudomány rosszul ismeri az égitestek mozgási szokásait?
