Elek gumicsontjához ha hozzátehetném... A pályaelhagyók jelentős része a villanyszerelés (és vagy) az informatika világában akar érvényesűlni. Senki sem akar lakatos,kőműves,ács...stb lenni sőt ezek is szivesen váltanak a villanyszerelésre.
Sajnos sok ilyen emberrel találkozom.Közel sem hozzák azt a színvonalat amit egy tanult szakember a több év tanulás és tapasztalatszerzés terén elér.Nagyon felhígulni látszik ez a szakma.
Én szerettem eljárni oskolákba mert uj arcokkal uj impulzusokkat kap az ember a kis sivár életében. :)
Legyen az villanyszerelő suli, technikusi iskola, nyelviskola.
Elek nem érti hogy a felelőséget (is) kell megfizetni 1-1 ilyen ember esetében.
Én csak ott szálnék be a buliba amikor 50 évesek vagyunk.
Az az 5 év mit ér 1-1 szakma esetében illetve már ilyen korban előjön, jöhet hogy nem egyformán öregszünk. Agyilag, szellemi befogadó képességben, stresztürő képességben.. Itt már néha lehet hogy kiegyenlitettebb a mezőny.
BME, Kandó és Győr mind müszaki.
Sokat beszélgettem masokkal is hasonló dolgokról. Sok ember - mint én is - gyökeresen mast csinalok a sajnát szakmám alatt mert amikor még az oktatasi rendszerben voltam ezek a technológikák nem is léteztek. Tehát 5-6 évente tök mindegy milyen papirja van az embernek a startvonalról indulunk. Mind. Veretes papiros es a kevésbé azok is. :) (Ezt ki ne kérje magának senki csak vicc volt!) Akkor ciki kicsit ez amikor a jelenlegi világ - mondjuk IP - nekem jobban fekszik mint másnak. Akkor nem szégyen egy kicsit ha én megyek ilyen "speckóbb dolgokra" aki 20 forinttal kecvesebbet keres érthető okokból, mert mások leeresztettek egy kicsit?
Öcsém gyerekei 2 tannyelvűbe járnak/jártak és 14 évesen felsőfokjuk volt.
No de azért morcos vagyok hogy a diploma megszerzéséhez nem kötik már a középfokú nyelvvizsgát. Ma már mindenkinek nem csak a diplomásoknak igy kellene beszélni egy nyelvet.
Olyan ez, mint a nyelvvizsga, semmi nem garantálja, hogy értelmesen meg tudsz szólalni egy középfokúval, ahogy a hiánya sem jelenti azt, hogy ne beszélnéd az adott idegennyelvet.
Öcsém is 10 év alatt végzett a BME-n, a mai napig ebből él. Illetve már ennél többől, de az alapozta meg a szakmai tapasztalatát, hogy végig melózta az egyetemet és nem csak a Drönkben :-)
Az hogy valaki mennyi idő alatt végez el egy iskolát azért nem mindig mérvadó. Szász Marci 15 évesen érettségizett, most egy egész jó informatikus :-)
A sikeres az életben / iskolában tetszőleges permutációjára tudok hozni x+1 példát, diplomával vagy anélkül. De már megint ott tartunk, hogy elek szerint a netovább a diplomás, mert az a gyárban egy százassal többet keres mint a sori melós, és nem kell három műszakban dolgoznia. Maradjunk annyiban, hogy szerintem nem.
Te meg emlegetted az BME diplomást meg az IP címeket, csak elfelejtetted megemlíteni, hogy milyen diplomája van. Ha infós, akkor kurva égő, viszont megmagyarázza, hogy mit keres a gyárban. Ha viszont nem infós, akkor tökmindegy, viszonylag kevés más karon van "hálózatok" című tárgy, aminek a keretében ezt ecsetelik. Mondjuk az infón meg nem pont ebben a mélységben van tárgyalva a téma (és akkor finoman és nőiesen fogalmaztam)
Nekem a kandó már a fősulit jelenti, de igazából az egész jelenlegi beszélgetésben ez egy mellékszál. Elek károg, hogy bezzeg a diplomások, de életében még egy szalmaszálat sem tett keresztbe azért, hogy jobb legyen.
A Kandó 1969-ig technikum volt. Az utolsó teljes létszámú évfolyam 1967-ben érettségizett (5 párhuzamos osztály), majd 1968-ban még három osztály és 1969-ben még egy utolsó. Párhuzamosan elindult a felsőfokú technikum, ebből lett később a műszaki főiskola amit később beolvasztottak az akkor még nevenincs Óbudai Egyetembe...
Vagy csak az, aki megbukik x-y tárgyból az biztosan hülye ?
Vagy az a hülye, aki megfelel az oktatási rendszernek, és bemagol mindent ?
Döntsétek már el.
Van ez a 3 nevenincs csávó, mindhármat kibaszták az adott egyetemről, ahova jártak. Szerencsére semmire nem vitték az életben.
Bill Gates
Steve Jobs
Larry Ellison
Aztán ott a másik oldal, aki az mta nagydoktora, de éppen eléggé vállalozókedvű az ember, aztán pont tízszer annyit keres mint elek, csak éppen dollárban. Nem, nem állami pénzeket. A munkájának a fele meg olyan, hogy ha elmondja, akkor lelőnek. Nem, nem a TEK, hanem a SEAL.
Szóval kurvajó, hogy itt a topic eldönti, hogy a sikerességet kivetíti a diplomára, de igazából az egész képletnek csak egy pici része ez.
Mondom másképp, szerinted melyik egyetem melyik karáról jött jelöltekből basztam ki a legtöbbet interjún a karrierem alatt ?
(Programozás, és BME infó, illetve ELTE progmat, a nagyságrend százas)
Vajon honnan vettük fel a jelöltek 99%-át ?
(BME infó, ELTE progmat)
Akkor most mi van ? Hol az igazság ?
Az a baj, hogy elek itt felgerjeszti a topicot mindenféle faszsággal, aztán megint itt tartunk, hogy a HR-esek. Lófaszt.
Kétféle megoldás van, egyébként falon kívüli szerelés-
1. kábellel szerelve, egyenes szakaszokon muii védőcső a tartás végett és membrános kötődobozok pl. A11.
2. Mcu vezeték, de akkor gégecső a teljes nyomvonalon, zárt doboz gégecső tömszelencével, vagy egyéb más kialakítás a védettséghez. (MCU nem látszhat ki szabadon)
Miért ne lenne elérhető? egy szabvány előírás? Titok?
Egyébként az érdekelt volna, hogy a praktizáló kollégák hogyan csinálják mostanában. Nem a NASA-nak készül, de azért szeretném, ha kb. megfelelne a mai gyakorlatnak.
Tipikus gyári munkás primitív felfogás, azok ekézik folyton az iodistákat meg a mérnököt. Utána meg feltesz olyan egybites kérdést a nagy eszével a munkarendről, jogról, szabadságolások rendjéről, hogy yajj. Olyankor persze jól jönnek a gondolkodásra képtelen bezzegdiplomások, akik meg bírják válaszolni.
"Még a politikai gazdaságtant is érteni kellett (volna)"
Diplomásokkal találkozva sokszor az a benyomásom, hogy az önálló gondolkodás képessége (IQ) nem volt feltétel, tehát ha valaki szó szerint bemagolja az összes tankönyvet és bármikor képes felidézni a megfelelő mondatot, az simán elegendő a diploma megszerzéséhez.
Pl ha én elmagyarázok neki egy számára új dolgot, azt akkor (látszólag) megérti, de másnap már nem képes automatikusan beilleszteni a világába. Tehát okos, de nem értelmes (ha ez nem paradoxon).
Ellenőrzés: kérdezek tőle valami butaságot az ő szakterületén és ő válaszul vagy igyekszik megértetni veled a dolgot (tehát ő ezt valóban érti), vagy csak annyit tud mondani, hogy "ez nem így van" (a szent szövegekben ez nem így szerepel). :)
Ez az a hülye, aki azt magyarázza, hogy nagyon jól ért mindenféléhez, de nem tudja megmutatni, mert nincs rá ideje. Közben haverok meg továbbra is teljesen egyszerű hobbi projektekkel nyernek felvételt mindenféle cégekhez, ahol a szőke HR-t nem érdekli a diploma. De mindegy is, fél év múlva ugyanitt fogunk tartani.
Mivel hogy én első munkahelyes vagyok a komcsi időkből amikor még volt kmk nem tudom miaz amikor meg kell küzdeni a bejutásért. Amit tudok , hogy egy rokon emberei okokbol felmondott, most tölti a felmondási idejét és még ez alatt talált másik hasonló munkahelyet magának. Közel ugyanazon feltételekkel, valsz jobb légkörrel.
Nagy szerencsém hogy belűröl ingyen hozzájuthattam azokhoz az infókhoz amikért sok embernek sokat kell küzdenie manapság. Én végig tudtam követni a PC SW evolucióját mondjuk a DOS 3.3-tól ha mond ez valakinek valamit még a jelen alkalmazásokig. Irtam ingyen, bérmentve egy 30.000 soros adatbáziskezelő szoftvert CLIPPER5-ben amit kb 10 éven át üzemeltettem. majd mondjuk 10 év kimaradt mert nem volt ok, indok. Akkor mutatták meg hogy van egy olyan dolog a neten, hogy MIT App Inventor ami megint a SW irás felé terelt de mot mobiltelefonra. Pár év mulva cégszinten majdnem keresztrefeszitettek, kollégák között meg kis tulzással mennybe mentem android alkalmazásommal.
Röviden bemondásra nem megy semmi. Elöször befektetni kell mindenbe, majd később lehet aratni de az élethez szerencse is szükségeltetik.
Tényleg oriási a munkaerőhiány bármennyire is hihetetlen dolog.
No de ha vagy egy villanyszerelő, mondjuk egy regszerelő is évek mulva akkor szerintem egy egyszerűbb szabványositás lehet vagy 50K (anno nekem 30K volt.), hetente megcsinálsz 1 darabot akkor máris van netto 200K bevételed. Van nemsok fizetésed 300K és máris megvan 500K netto béred ami nem is csak bruttó hanem netto.
Tényleg csak annyi lenne a mondandóm lényege 20-30-40 után de akkor nagyon jó indulatú voltam ne lengessük már a virtuális kutyabőrt ha nincs mire. Ugye ezt sem ellenőrizni nem tudom de nem is akarom. :)
Igazából mindenkit meg kellene fizetni. Azt is aki a tudásából él, és azt is akinek kevésbé kvalifikált munkát végez azaz végtelenül szar a melója. Igy én örülök hogy nem "gyártásban" dolgozok, hanem fenntartásban. Az sem hátrány hogy nem egy kft-ben hanem egy nagy cégben. Nyilván koromnál fogva nem éreznék nagy kihivást ma már hogy falat véssek, vagy gipszelgessek mindamellett becsülöm azokat akik tudják ezt csinálni 20 éven át. Nyilván ők is vélekedhetnek ugy hogy faszom cse csinalna azt amit te öreg.
Sokat beszélgettünk arról hogy egy tulajdonosnak amennyit érsz vagy termelsz annyit fizet neked. Egy fillérrel sem többet. Legyél bárkiis nála. Egy "ismerős" volt itt és náluk annyira nincs melós hogy a hajrában az irodisták is lemehettek tulórázni olyan könnyen tanulható 3 mozdulatos munkára. Ő is lement és megkapta a nyilván nem szalagmunkás jövedelméből számított tulórapénzt hanem a saját dipolomás béréből felszorozva a szombat vagy vasárnapi munkavégzéssel. :)
Minket 2 csoportból gründoltak össze es a másik társaságnál a beugró a mostani óbudai egyetem régi nevén kandó volt. Aki nem onnan jött az meg meghallgatásra sem tudott bejutni. Szerintem ez is tulzás de nagyon nem lehetett tenni ellene semmit.
Ma is azt hirdetem, hogy ha ma kellene kezdenem szerintem a portás zavarna el meghallgatás nélkül miközben nem is annyira rossz életutat sikerült bejárnom eddig szerintem.
Ha ennyire nem számit a papir akkor minekis járnak az emberek főiskolára vagy egyetemre? Ma mindent meg lehet tanulni a youtobe-ról illetve ott van a net mindenkinek.
Teljesen egyértelműen leirni hogy mit próbálok feszegetni:
Ugye megkapta Elek, hogy ne gondolja azt hogy itt mindenki villanyszerelő ami ugye sejteti hogy veretesebb papirokkal is léteznek itt emberek. Én erre irtam hogy aki vezetesebb papirral rendelkezik az "ne legyen arra büszke hogy csak" villanyszerelő. Nem azert mert bárkis is lenézek bármiért is hisz ma egy szabadbölcsésznél valsz' jobban prosperál egy jóképességü tisztességes villanyszerő. Azert mert unos untalan azt hallgattuk hogy győrben Pukler hogy rugdosot ki minket 1-1 vizsgán és 100-ból 16-an végeztünk anno, most meg én állitom be a számitógépére az ftp szervert például. Ne csak az emlékeinből éljenek ezek az emberek, ne kelljen nyilván csendben csóválni a fejem, hogy mivé váltál az évek alatt.
Végülis lehet az egész XPS-ből akár, valóban nem rossz. Csak a falhoz rögzítés nem tudom mennyire adná, az L vasakkal való megildás nem tudom mennyire stabik ha spiráldübelbe mennek a csavarok...
Ha kecót nem tudsz venni vagy uram bocsá' bérelni akkor marad a feljárás pestre vagy megpróbálod helyretenni az életedet otthon. Mindenki előtt ott a lehetőség - amit én is csinaltam - hogy alkalmazottként beíratkoztam iskolába és heti 4 nap ott voltam 16:00-19:00 között sima iskolai tanrendben 2 éven át. Jó volt uj közösségben lenni, az emberek megismerték egymás és nem csak baratságok hanem szakmai közösségek is kialakultak.
Azóta többen uj szakmát tanultak hozzá, többen regszerelők lettek.
Nem kell mindenáron 8 lakásos társasházon dolgozni egyedül, jól meg lehet élni javításból es regszerelősdiből is.
Ilyen fejlesztői bérek mellett meg sajnos sokszor célszerűbb nem hülyére optimalizálni a kódot.
Cseszi is a csőrőmet mert mikrokontroller vonalról jövök, ott mindent hülyére optimalizálok C-ben, aztán égnek áll a hajam amit WPF-ben művelnek a srácok... Ez a phyton meg a következő lépcső.
De mindegy, tanulni kell, fejlődni mert aki lemarad kimarad.
Villanyszerelő vagyok, de 20 éve nem vagyok a szakmában. Most úgy adódott, hogy egy autószerelő haver műhelyét kéne kicsit rendbe szedni. Fémváz, szendvicspanel, kb. 150 m2, jelenleg hosszabbító hosszabbító hátán, minden 230V-os.
Ki kéne alakítani egy hálózatot körbe, 5-6 db 4 aljas dobozos konnektorral. Van-e jelenleg erre előírás, hogy lehet vezetni? Csőben, csatornában? Milyen magasan lehet vagy kell vinni? FI van, áramtalanító főkapcsoló kötelező, vagy elég a kismegszakító?
Én meg épp most fizettem elő egy 80 órás Python kurzusra az udemy-n 2 pizza áráért. Aztán legalább mélyebben is hozzá tudok szagolni, kezd zavarni hogy az ifjú titánok 10 sorban összekalapálják egy délelőtt alatt azt amit én 2 nap alatt tudok C#-ban :-)
A hazai oktatás talán még ma is úgy épül fel, hogy aki az iskolában ügyesen szó szerint bemagolja a "szent szövegeket" annak ki van kövezve az útja a diplomáig.
Szerintem az utolsó 60 évben ennek nyoma sem volt. Még a politikai gazdaságtant is érteni kellett (volna).
Ha jártál volna rendes iskolába megtapasztaltad volna az ellenkezőjét is.
Az igaz hogy a tanulók 90%-a melegedni jár oda, de ha érdeklődsz és akarsz tanulni fogsz is.
Általános iskolás korom óta versenyekre jártam, mindig kaptam plusz feladatot a tanároktól mert látták hogy érdekel. Ragadt is rám minden suliban valami, és hasznát is vettem.
Szóval lehet ezt céltudatosan is csinálni, meg lehet panaszkodni, várni a sült galambot mint te ...
"ehet ugy is élni éveken át vagy egy egész életet hogy kapok valami infot egy folyamatot és azt szentnek veszem és nem akarom megérteni mibenlétét"
A hazai oktatás talán még ma is úgy épül fel, hogy aki az iskolában ügyesen szó szerint bemagolja a "szent szövegeket" annak ki van kövezve az útja a diplomáig. És közben az önálló gondolkodás (pronlémamegoldás) képességét sehol nem tanítják és sehol nem vizsgálják.
Azután kilép az életbe, ahol a HR-esek kizárólag diplomásokkal állnak szóba, az önálló gondolkodás ott sem feltétel, "akinek nincs papírja, az biztosan hülye mindenhez" (ezt a HR-esek egyik szent éneke :)
Tehát csak azok előtt áll nyitva az Élet, aki képes kívülről szó szerint bemagolni bármelyik "szent szöveget" egy percnyi gondolkodás nélkül(!).
No meg a megszűnt (megszüntetett) vállalkozók világképe:
"profi vagyok a (hiány) szakterületemen,
TV/rádió az óriási munkaerőhiányt és a fél milliós magyar átlagfizetést harsogja,
tehát egész rakás jól fizető állásnak kell lennie számomra itt a közelben"
... és a valóságban nincs a környéken "ezernyi jól fizető munkahely", csak havonta egy-kettő elfogadhatatlan nyomorúságos/röhejes állásajánlat.
Így jár, aki elhiszi a kormány-hazugságokat: néhány hónap után rájön, hogy vidéken dühöng a munkanélküliség és elköltözik pl Pestre, mert ott még van elfogadhatóan fizető munka.
Általában a diploma halmozás rossz ómen... időhúzás az életben a mamahotelben. Legtöbbször az életképetelenség/felnőttség és/vagy a kb. semmihez nemigazán értés jele.
Szoktak is háborogni, hogy: "2-3-4 diplomám van és csak 250-et keresek."
---- HA rákérdezek, hogy: Mit gondol vajon miért van így?
Akkor tipikusan az derül ki, hogy: Mert önállóan dolgozni dönteni-megoldani-alkotni képtelen Csak egy >> szellemi segédmelós valójában, esetleg betanított.
Jellemzően - mindig mindent aprólékosan jegyzetel, kb. szórol-szóra (mert nem érti) - munka közben állandóan segítségre van szüksége, kérdése van - folyton elakad és a leggyakoribb felvetése ekkor, hogy: "nem mondták el rendesen, hogy mit kell csinálnom"
Sajnos a diplomás-érettségis emberkék képesség szintje is egyre gyengébb, ahogy szakiké is. A jövedelem igényük pedig egyre nagyobb közben.
Már megest nagyon félreértettél vele kapcsolatban.
Ö azert lett picit izgatott mert megbillentettem a komfortzónáját. Lehet ugy is élni éveken át vagy egy egész életet hogy kapok valami infot egy folyamatot és azt szentnek veszem és nem akarom megérteni mibenlétét és lehet ugy is adoptálom és feszegetem a határaimat.
Egyébként ő egy nagyon rendes, hálás kolléga volt. Mint mindenkinek neki is van hibája, kicsit sokat ül az MTVA előtt, de ezt kiszúrással azaz nem látom mit is a fácsére módszerrel oorvosolni lehet és akkor szent marad a béke. :)
Egyébként őt azért hoztam fel mert ő tényleg szénné tanulta magát ebben az életperiódusában és ez mit sem ér ha nem tudod akarod követni az élet változásait. Van még 5-10-15 éved a nyugdijig és ha nem birod a "versenyt" az az nem fekszik neked akkor lesz az egyik menekülés hogy te legyél az igazgató, vagy cégtulajdonos, a másik a "lecsúszás" marad ha ezt csinálod főműsoridőben.
Igen, anyáméknál dolgozott egy ilyen faszi a központi fűtésen, akit a többi tanárurnak szólitott. :)
Nagyon értette a dolgát miközben hát valamekkora alkoholiznusának köszönhette ezt az irányt.
Nyilván nem a vállalati gmk-t vezette mert az lett volna a klasszikus hanem tényleg csuszott ide. Most hogy igy mondod nem emlékszem arra hogy nagyon arcoskodott volna. Akkoriban kollégista voltam nem is sokat láttam.
Az értelmiségi az nem derivál, mert a legritkább esetben műszaki a végzettsége. A lexikon több tételes definíciójából szerintem ez a lényeges: "a korábbi társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket közvetíti". Író, költő, koreográfus, szobrász, ilyesmi.
Ilyen értelemben nem tud lecsúszott lenni, ha alkotott valamit, akkor már hiába nem alkot többé, az megvan.
Általam megfogalmazott definíció az volt 20 évesen, hogy egyik kezében Új Írással, másik kezében egy fél üveg borral létezik. Lehet, hogy eleve a humorból indultam ki, mivel volt az a találó tragikomikus mondás a szocializmusban, hogy a magyar értelmiség előtt két út van, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.
A pénz meg annyi, amennyi. Régen a vagonkirakó segédmunkás keresett legtöbbet, aztán a szülész orvos (csak ő nem fizetési szalagon). A bértáblában ugyan a műszakinak több alapfizetése volt, de például volt egy olyan alapelv, hogy csak a fizikai állomány túlórázhatott, a többiek nem, azok csak lecsúsztathatták a túlmunkát. Így a gyárban az évvégi hajrában az esztergályos több pénzt vitt haza, mint a főmérnöke. De továbbra sem értelmiségi a főmérnök...
"Pénzt ki lehet venni a széfből, le lehet venni bankszámláról."
Ezt mondd azoknak a családoknak, akik sok évnyi összes megtakarításukat az elmúlt hónapokban utalták át a NER maffiának a gázszolgáltatónak és az áramszolgáltatónak.
Ez az általánosítás teljesen felesleges, ráadásul idejétmúlt.
Sok hülye van az értelmiségiek között (de utáltam már a kifejezést is mindig) és a kétkezi melós között is.
Viszont azért idejétmúlt mert egyre kevésbé számít milyen papírod van.
Ha egy jó szaki vagy és folyamatosan képzed magad simán becsülnek annyira és keresel annyit mint egy mérnök. És a mérnökök között a pótolhatóak sem keresnek sokat, a sokat tudók meg igen.
Nálunk sokféle csapat van, pl a gépész tervezési csoportban mérnöki fizetésért ott ülők jó ha harmadának van diplomája. Volt aki pályakezdő szakmunkásként került hozzánk, most a tervező csoport oszlopos tagja. Érdeklődött, fejlődött a szalagos darabológéptől felképezte magát lépcsőzetesen a vízsugaras vágóig. Aztán mivel már magának rajzolta a vágandót is, átült a tervezőkhöz, és ott megy felfelé.
Az IT csoportunkban van minden, még óvónő is volt közöttünk (az első magyar férfi óvónő volt anno).
Szóval a papír az egy dolog, senki sem több vagy kevesebb tőle. A tudás, és a fejlődés igénye a lényeg, és nagyjából mindenki előtt nyitva a fejlődés lehetősége.
Csak tenni kell érte, kellő alázattal, ami sok emberben nincs meg.
"volt annyi tőkéje, hogy vett egy budapesti lakást, egy furgont, és rengeteg szerszámot"
Én is pont erre gondoltam, hogy vajon honnan volt véletlenül jó pár milliója az új élethez?
És mit csinálhat az, aki nem nyert a lottón és nincs kedve elhagyni a házát/családját/barátait és pár száz kilométerrel arrébb új életet kezdeni? Vagy hétvégenként kétszer fél napokat ingázni és közben munkásszállón/albérletben nyomorogni, mint a borsodi építőipari rabszolgák?
Lehet, hogy jó megoldás ha pl 5-10 cm vastag kemény xps lapokból gyártod le azt a villanyóra álcázó dobozt.
Kell hozzá (pl "egy perces") polisztirol ragasztóhab, polisztirol fűrész, maréknyi polisztirol spiráldübel (pl a zsanérok rögzítéséhez) meg néhány bútormágnes (hogy a becsukott ajtó csukva is maradjon) no meg pár marék zsákos polisztirol ragasztó, a csúnya felületek simára gletteléséhez.
Még véletlenül sem akarom védeni Eleket, de nekem nagy dilemmán a lecsúszott értelmiségi kategória.
Igazából meddig lehet hivatkozni arra - ami egy tényleg egy nagy tett - megszerez az ember 1-2 diplomát uram bocsá' ledoktorál majd belekezd egy nyilvánvaló "alacsonyabb szintű" foglalkoztatsi életbe amiven incs is semmi baj. Csak ott osztja az ész' nem a "sajátjai között", de nem tudni miért itt vagy miért került ki onnan.
Nyilván ez an frusztrációm amin annyira nem érzek annak.
Kollégáknak szoktam is mondani, hogy nagy baj, hogy akik osztkák az észt nélunk párszintel fentebb ha engem szarházinak néznek - nem erdekli őket a véleményem - az egy dolog de titeket is annak néz mert ti "csak" maradtatok a szakmánál holott egy tankörben koptattátok a padot az egyetemen talán meg jobbak is voltatok náluk.
Volt egy kolléga pár éve már nincs, de jó egészségnek örvend hál istennek. :)
Mondom neki vaganykodjunk már sanyi legyen a laptop 192.168.1.201
Mondja az nem lesz jó mert az van leirva hogy .10-nek kell lenni a PC-nek.
De mondom a maszk vége .0 igy azon belül bármi lehet a PC IP vége feltéve ha nincs már olyan a halózatban.
Fel volt háborodva hogy minek variálok, ezt valaki kitalálta és slussz igy jó és kész.
No akkor rájöttem hogy kurvára nem érti mit miért csinal csak mechanikusan teszi a dolgát 3 diplomávan amiből egy a BME volt.
Ami "irigység" van bennem az a fizetés, - de ez sem igazán - mert tudom, hogy ezért ők megdolgoztak anno, akkor amikor én nem. De akkor legyen is a kor szellemének megfelelően karbantartva mert kurva unalmas hogy 30 éven át azt hallgattam néha hogy mekkorákat deriváltak, meg konnyugáltak anno most meg esetenként önálló munkavégzésre képtelenek. Mindamellett nincs akkora fizetés eltérés "tőlem" ami nagyon bicskanyitogató lenne.
Nincs azzal baj ha ujrakezdi valaki az életét főleg ha ugyaolyan szakmai sikereket ér el mind a ketőben. Valamelyik budapesti felüljárónak a terve az ő keze munkája.
Mivel volt annyi tőkéje, hogy vett egy budapesti lakást, egy furgont, és rengeteg szerszámot... Ez a magyar nyomor. :D Mint ahogy az amerikai énekes, Johnny Cash egyszer elmélkedett, Amerika az egyetlen ország, ahol a szegényházba is autóval jár a lakó. Ezek szerint Magyarország közelít. :D
Tudod elek, az van, hogy ha valaki egy kicsit okosabb mint a féleszű, akkor bizonyos idővel felfogja, hogy kivel, kikkel beszélget rendszeresen. Ez igaz személyes kapcsolatokra, és internetes fórumokra is.
Elárulok egy titkot: ebben semmi új nincs. Ha megnéznéd alaposan, hogy a topicban rendszeresen írók vajon kik lehetnek (ezt simán ki lehet következteti idővel a különböző információkból), akkor rá fogsz jönni, hogy villanyszerelő van itt a legkevesebb.
Szóval ja, már ott tartunk, hogy a telex is megírta, meg hogy már a szociológusok is inkább horonyt marnak. De a kicsit műszakibb végzettségű "értelmiség" körében ez teljesen normális már nagyon régóta. De persze rácsodálkozni a valóságra 5-10 év késéssel, pláne 200-as IQ-val, pláne hogy azt hiszed hogy te vagy az egyetlen ember aki gondolkodik - na, az viszonylag szar ügy.
Ha a doboz alulról nyitott (nincs alja) és a teteje alatt is van egy 5-10 centi magas rés (távolság), akkor ezen kívül szerintem felesleges további szellőző nyílásokkal bajlódnod.
A betonyp lapok számára szögvasból hegesztett vázat tervezel? Szép munka lesz, mire elkészül (ajtókkal, zsanérokkal, stb)
"A sima fa amúgy nem bírta az időjárást."
Vannak kültéri (UV álló) festékek fára is. Még spray formájában is, hogy ne kelljen a zsalugáternél ecsettel pepecselni.
Mennyire vállalható ötlet nemesvakolni (az persze csak szigetelésre megy rá sajnos...) a villanyóra szekrényt védő dobozkát (valami szellőzőket hagynék rajta persze...)? Lehet betonipból lenne amúgy persze célszerű, hogy azért valamiféle minimális tűzállósága legyen...
A sima fa amúgy nem bírta az időjárást...
Most úgyis javítva van a homlokzat, azzal egyetemben ez kivitelezhető lehetne, ha nem túl elszabadult vagy hibás az ötlet...
Ezen belül amúgy modern műanyag szabvány doboz van...
Van egy kb.50 éves (vagy idősebb) blankoló fogóm. Verhetetlen. Még nem találtam (vettem) jobbat. Nem tudok képet feltenni. Már 22 mb jpg-re kicsinyítettem. Azt pofázza, hogy nagy. :-((
Ezt a fajta blankoló fogót utáltam meg legelőször, mert összecsukódás közben gyakran összegyűrte (összekócota) a flexibilis vezetékek vékonyka elemi szálait.
"de valszeg ott is van állatokra jellemző kivitel."
Itt van egy táblázat (max. vezeték-hosszok mérföldben megadva) különböző energiaellátású villanypásztorokhoz különböző állatokat és eltérő kerítéshosszok vannak megadva. Lehet, hogy van olyan villanypásztor, amin állítható az impulzus erőssége (joule).
"Bakker ... HA NEM ment bele több 7,5-nél. AKKOR ki sem jön több belőle 7,5-nél !!!! "
Hol írtam én olyat, hogy több jön energia jön ki a nagyfesz. trafóból, mint amennyi bement?
Te is beálltál a szakmailag nulla (figyelemre érdemtelen) aljas szó-kiforgatók közé?
Le is tiltom a képernyőmről a te hozzászólásaidat is, mostantól butítsd csak a butákat, akik odafigyelnek rád. Nekem elég, ha csak a gondolkodni képesek hozzászólásait látom.
Mekkora otthonira? Mert a saját lakás egyszeri újravezetékezésénél is szerintem már kifizetődik a Stripax. Szerintem nincs párja a "hosszában" hozzányúló fogónak, a legkisebb helyre és a legrövidebb vezetékre is jó, s bár sosem láttam erről papírját, de feszültség alatt csak nagyobb biztonsággal használható, mint aminek otromba fém feje van.
Fogd már fel, hogy nincs törvénybe iktatva a 7,5J.
De vagy az 5 J, vagy más paraméterek viszont szabványba és jogszabályba vannak foglalva. A 2005 óta érvényes szabványban MSZ EN 60335-2-76:2005, és utódjában, a 2022-es kiadsásban, ami 2024-től lesz kizárólagos, egyaránt kétféle táp lehet:
1. Energiahatáros; az energia max. 5 J, de az áram ne legyen több 20 A-nél 200 mikrosnál nagyobb összegzett időtartamra
2. Áramhatáros; az áram max. 15,7 A - de ez az áram csak 0,1 ms-ig állhat fenn.
(feszültséghatár nincs, de 500 ohmon kell mérni a paramétereket, abból számolható)
Azt én is látom, hogy vidáman lehet kapni nagyobbakat, de szabványban ez van megengedve.
A 15 J már csak azért is fura, mert a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelettel bevezetett Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat a 10 J feletti energiát tároló kondenzátorokból táplált villamos berendezést a saját hatáskörébe tartozónak szabályozza.
Azelőtt, az akkori MSZ EN 61011 szerint (ami 99-től azért 2014-ig érvényben volt) 8 J volt a pásztornál a határ, ami azért elég jól klappol a 7,5-hez. :D
Nem jó módszer, mert a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Biztonsági Munkabizottságának van egy állásfoglalása, hogy ha a berendezésnek több, mint 10 %-a kerül felújításra, akkor az egészet át kell szerelni az épp érvényes szabványoknak megfelelően. Az állásfoglalás egy visszavont magyar szabványra alapoz, melynek e tekintetben viszont nincs utóda.
Szakmabeliként sincs otthon annyi blankolnivaló hogy vegyek egyet. Igaz van több hibás amiből összerakható lenne egy használható. Weidmüller sripax-ok bár lehet egyik csak koppincs.
Nem tudom. Ha van kiszemelt kell róla keresni véleményeket, teszteket. Nekem nincs velük tapasztalatom. Van kevésbé univerzális is a táskámban. Azon dedikált helyek vannak a különböző keresztmetszetekhez. Az se rossz. Az állítható sem rossz, de azzal nem könnyű gyakorlatlanul "sodrott" vezetéket csupaszítani, mert könnyen kivisz több szálat, ha nincs jól beállítva.
Hogy melyik mikor jó az attól függ, hogy mi a feladat. Ha kevés a hely és nem lehet kihúzni a vezetéket, akkor szerintem a karcsú automatának nincsen párja. Máshova meg szinte mindegy.
gondolom a fizikai (offline) postaládát se nézegeti, aztán meg hápog hogy őneki aztán nem kűttek felszólítást és mégis kikapcsolták az áramot.
Mint a múltkori, rossz néven utalós sztori, ahol a szolgáltató a hülye.
Pedig ő befizette a pézt, csak rossz néven, közlemény nélkül, majd a szolgáltató kikapcsolós felszólítós leveleit is ignorálta (mert hát befizette), és mégis kikapcsolták...
Hülye egy világ ez, legalább egy 10 éves gyerek értelmi szintjét el kéne érni hogy felfogd ezeket.
Majd Elek megfejti, hogy ez biztos szar és nem lehet, de Neki van egy elmélete. Esetleg még belekeveri a tehenek mellé a tatarbífszteket és a konyhapult földelését erős zivatar esetén, vidéken.
Az totál véletlen volt, hogy anno 7,5J energiájút vettem. Semmi köze a légfegyverhez. Egy dolog számított, hogy a birkák akkor is megérezzék, amikor már nagy a gyapjuk. Ez a 7,5J-os pont megfelelt a célra. Ha mondjuk bölényeket tartanék, akkor biztosan a 15J-ost vettem volna. Ha meg lovakat, akkor valószínűleg a 7,5J-nál is gyengébbet.
Egyébként baromi egyszerű az egész mérési folyamat. Eleknek van ez a szabadalmaztatott ötlete, hogy hangfrekvenciával jelzi a feszültségszintet a műszer, ugyanaz az elv itt is alkalmazható. Szóval elek, ha meg akarod mérni az energiatartalmat, akkor csak annyi a teendő, hogy a herédre kötöd a villanypásztort, és utána a kiadott hang frekvenciájából pontosan lehet következtetni az energiatartalomra.
de vannak táblázatok, hogy melyik állatot hány joule állít meg, pl tehén 7,5 J, kacsa 1,5 J De kacsákat akár meg is ölhet egy "tehén erősségű" villanypásztor (anyagi veszteség) és fordítva is igaz: ha egy 1,5 J erejű kerítésen áttörnek a tehenek a szomszéd földjére, ott komoly károkat okozhatnak. Tehát mégiscsak fontos lehet megbízhatóan mérni a villanypásztort, ráadásul annak bármely pontján, nem csak a légpuska kimeneti pontjánál :).
A rugózás tudtommal azon folyik, hogy egy 30 ezer forintos műszer mennyire pontosan lehet képes megmérni egy mindössze néhány milliomod másodperces nagyfeszültségű impulzus jellemzőit (energiatartalmát). Tehát szakmai kérdés.
Gondolom vannak olyan estek, amikor kigyullad a ház és a biztosító szakértője talál a falban egy nem szabványos vezetéket/akármit és boldogan felsóhajt: végre van mire ráfogni az egészet.
Az is elképzelhető, hogy az "elektromos tűz" esetek 99 százalékát valójában egész más okozta.
"És hogy én bizonyítsam be"
A magyar kormány (pl adóhivatal) küld egy levelet az értesítési tárhelyedre,
aztán pár nap múlva letörli onnan és úgy tekinti, hogy elolvastad.
Én is ezt a módszert tervezem alkalmazni (ha már ez az aljasság is törvényes módszer lett)
Aki keres, az talál (olyan villanypásztor kapcsrajzot, amiben mégiscsak van kondi :)
Az eredeti kérdés arról szólt, hogy az olcsó mérőműszer vajon hogyan méri a vellanypásztor nagyfesz vezetékének jellemzőit. A mérés az esetek többségében nem egy műhely asztalán történik, kibelezett készülék és kinyomtatott kapcsolási rajz jelenlétében, hanem mondjuk egy marhanagy marhalegelő szélén a ködben, ahol a nagyfeszültég előállító egység talán két kilométerre van tőlünk, ismeretlen irányban.
Tehát a "mérjük meg a kondenzátor energiatartalmát" módszer nemcsak zsákutca, de még mellékvágány is :)
Plusz még mindig állítom, hogy hiába tudjuk hajszál pontosan, hogy, a nagyfeszültségű trafóba mennyi energia ment be, ha ebből nem lehet kiszámolni, hogy mennyi energia jelent meg a nagyfesz. oldalon. Tehát lehet, hogy impulzusonként pontosan 7,5 wattszekundum (joule) energiát tolunk be a trafóda, aminek csak a fele/tizede jelenik meg a túloldalon, mert pl a rákötött öt kilométernyi nagyfesz vezeték minden métere/oszlopa terheli a trafó kimenetét a szakadó esőben. A méréssel azt kell megállapítani, hogy a rendszer bármelyik pontján az impulzus erőssége nem lépi-e túl a törvényben megengedett max 7,5 joule-os villamos rúgást.
Eccer a tűzoltó nem akart valamit átvenni, (én csak beszállító voltam, nem kivitelező) hivatkozva, hogy nincs neki teljesítményigazolása. (persze nem is kellett, mert rá a CE vonatkozott)
És hogy én bizonyítsam be.
Felhívtam, udvariasan elküldtem anyukájába, hivatkozással vagy a fal felé forduljon, vagy a gyártó felé, ha nem ismeri a vonatkozó szabályozást.
... a meglévő alu vezeték meghagyása IS lehet szabványos.
Ha odamegy valaki és bele AKAR kötni, akkor valamibe bele fog kötni. Akkor is, ha nevetségesek az indokai: pl az új villanykapcsoló / izzó foglalat / kötőelem gyári leírásában nem szerepel az "alumínium" szó.
"mert ha nem veszélyes és nem kell feltétlenül cserélni mindent"
Tételezzük fel, hogy a hivatalos szabvány 99, 99 százalékos hosszútávú biztonságra törekszik. Vannak, akik, aki ezt a szintet nem tekintik elégnek és a szabványok ajánlásait is túl próbálják licitálni. És vannak akik szerint jó neki a mindössze 99 százalékos biztonság is, ha az több száz ezer forinttal kevesebbe kerül. Tehát a kérdésedre jó válasz nem létezik, talán az segít, hogy (elvileg) minden villanyszerelő képes szabványos (99,99%) munkát végezni, a szabványtól eltérő munkák esetén a későbbi meghibásodás/baleset valószínűsége mondjuk 70% (buta villanyszerelő) és 99% (okos villanyszerelő) között mozog.
(a százalékokat csak a példa kedvéért írtam, tehát nem tudományos mérések eredménye).
Tehát ha a lakásodat utólag részletesen végigvizsgálja egy szakértő, ő meg tudja saccolni, hogy a régi alu vezetékek részben meghagyásával a 70% és a 99 % között melyik megbízhatósági fokozatot választottad.
Mindenkit folyamatosan átbasz, ezért azon retteg, hogy ne akarják minden méteren átbaszni, mikor meg ezért senki nem áll szóba vele, akkor szemétkednek, mert összeesküdött a világ a nagytudású ellen.
50 mikroszekundum, az EGY megahertznek az ötvenede!
Játék szkópok, 2-5 megás tévé szkópok késélesen mutatják, pontosan a 20khz-es bőven hangfrekvenciás jel periódusideje ennyi.
Semmiféle ghz mintavételre és millió ft-os hülyeségre nincs szükség.
De csak fokozzad, nem bizonyítottad még elégszer, hogy sem az informatikához, sem az elektronikához nem értesz egyáltalán.
Alapfogalmak szintjén sem.
Folyamatosan halandzsázol, és amikor rámutatnak, akkor még fokozod, végül hisztériázni ésvagy offolni kezdessz, hogy mindenki szemét, te vagy egy meg nem értett zseni, meg stb.
Milyen kondenzátorba? Számos villanypásztor teljesítmény fokozata jól elvan bármiféle kondenzátor nélkül is.(lásd pl a csatolt képet)
Különben is: szerintem nem törvényszerű, hogy a nagyfeszültségű trafó primer tekercsénél lévő kondenzátorban lévő energia hiánytalanul meg fog jelenni a nagyfesz oldalon. Inkább arra gondolnék, hogy a kondi kisütő árama melegíti a primer tekercset, ami nem jelentéktelen energiaveszteség.
... a meglévő alu vezeték meghagyása IS lehet szabványos.
----- A védelmére nyilván a hozzá MEGFELELŐ Amper számú kismegszakító kell az elosztóba és kész. -----
Viszont, Az ÖSSZES kötését ésszerű felderíteni, ellenőrizni és újrakötni is gyakran. Főleg amin konnektor (is) volt/van és kaphatott már jelentős túláramot.
Mennyire látom jól, hogy általában a süllyesztett fali elosztók IP40-ek, és kültérre nem annyira optimálisak? Csak igen drágán látok magasabb IP besorolásút...
Kültérre akkor célszerűbb inkább egy sima falon kívülit besüllyeszteni a szigetelésbe, mint eleve süllyesztett kivitelűt venni?
Vásároltunk egy lakást tömbházban. Teljesítmény növelést szeretnénk (20a-ról 32a-ra) és a lakás villany vezeték cseréjét. Lenne is egy szaki aki megvalósítaná amit szeretnénk.
Hozzá abszolút nem értőként kicsit félve vettük az információt, ugyanis azt mondta, hogy a vezetékeket csak részlegesen cserélné. Az eredeti régi aluminium vezetékről van szó, ezt cserélné rézre a nagyfogyasztóknál (mosógép,mosogatógép, sütő, főzőlap, klíma) viszont a lámpáknál, kapcsolóknál és a nem nagyfogyasztóhoz használt dugaljaknál meghagyná az eredeti aluminium kábelt, így meg spórolva sok munkát ami a komplett lakás szétvésését jelenti. Azt mondja ezek így olyan terheletlen komoly igénybevétel nélküli tényezők lennének amire felesleges plusz százezreket költeni.
Szerintetek ez így okés? Kicsit furán vettük hogy maradnának régi kábelek nem tudom ez bevett szokás e ilyenkor. Bármit szívesen meghallgatok, én sajnos teljesen hülye vagyok a villanyhoz.
Elek, kevered a gizikét a gőzekével. Látszik még mindig nem sikerült eljutnod az integrálásig, illetve az egészet kevered a kvantálással.
Az már csak hab a tortán, hogy az SI előtagokat konzekvensen nem bírod használni, és mindenáron (a kocsmában nyilván kurvamenő) milliárdmilliomod faszágokkal fárasztasz mindenkit, pedig le lehetne ám írni azt is, hogy μs.
Elképesztően fárasztó hogy másról sem szól a topic, mint a te faszságaidról.
Ide teszek egy képet egy villanypásztor nagyfesz. impulzusáról. Mint látható az impulzus időtartama kb 50 milliomod másodperc, de ezt mi nem műszerrel mérjük, hanem egy olyan képen látjuk, amilyen képet valószínűleg csak GHz mintavételi sebességű (10-20 millió forintos!) oszcilloszkóppal lehet csinálni. De a 7,5 joule (wattszekundum) kiszámolásához nem elég tudni az időtartamot, szükség van a 8 kV csúcsfeszültségű impulzus effektív feszültségértékére is. Mivel a mérőműszerek 99 százaléka csak szép szinusz formájú jel esetén mér pontosan, és csak 50 Hz frekvencia környékén, ezért olcsóbuta fesz mérő műszer csak akkor lehetne jó itt, ha a képen látható feszültség-tüske szép szinusz félhullám lenne, ráadásul nem csak 50, hanem kb 500.000 mikromásodperc hosszúságú.
Nem szinuszos hullámforma effektív feszültségét csak többszörös túlmintavételezésű (true RMS) műszer képes megmérni, de olyan magas mintavételezési sebességű true RMS feszültségmérő, ami a képen látható 50 milliomod másodperc idejű tüskét legalább tízszer meg tudja mérni, olyan képességű műszer valószínűleg szintén milliós nagyságrendű forint (már ha egyáltalán létezik olyan true RMS feszültségmérő, amelyik képes kb 10 MHz mintavételezésre).
Ezért írtam, hogy a 30 ezer forintos "villanypásztor multiméterek" valószínűleg inkább csak saccolnak, mint mérnek.
A másik, a digitális módszer, ami alkalmasint pontosabb tud lenni, nem tárolok analóg módon semmit, nincs semmiféle analóg kondenzátor, hanem rengeteg mintavételi ponton határozok meg intenzitást, legyen az feszültség, fény, hang, vagy akármi más
Teljesítményt mérni aránylag egyszerű, "elfogok" egy arányos energiamennyiséget egy kondenzátorban, amit az feltölt.
Végül a kondenzátor feszültségéből jó közelítéssel meg tudom mondani az össz. energiát.
A másik, a digitális módszer, ami alkalmasint pontosabb tud lenni, nem tárolok analóg módon semmit, nincs semmiféle analóg kondenzátor, hanem rengeteg mintavételi ponton határozok meg intenzitást, legyen az feszültség, fény, hang, vagy akármi más.
A mintavételi pontok közti értéket extrapolálhatom, majd egy digitális összeadással halmozva az értékeket, szintén a görbe alatti területhez, tehát az energiára utaló számhoz jutok.
A villanypásztor, a vaku meg a többi lom gyakorlatilag mindig kondenzátor alapú, innentől pedig nem "hazudoznak a prospektusban", hanem a fizika, és az energiamegmaradás törvénye miatt eléggé biztos, hogyha egy kondenzátort 7.5J energiával töltöttem, az nem lesz egy közbeiktatott trafó, és minden más ellenére sem több, legfeljebb kevesebb.
Félelmetes az, hogy a topik balfasza előbb kétségbe vonja a szabályokat, egyetlen ártatlan kérdés kapcsán, ""tegyem-e külön csőbe a 230at"" (igen, ha tudod mindenképp!, így szabályos!)... majd ehelyett az egy mondat helyett elkezd átütési szilárdságokról meg hibavalószínűségekről halandzsázni.
Végül már ott tartunk, mit üt át egy nagyfeszültségű impulzus, aminek jelentős nagyfrekvenciás komponense is van, tehát nem is tisztán a DC szigetelési ellenállást, hanem inkább dielektromos állandót (is) kellene vizsgálni, nem véletlenül üt át sok mindent a gyújtás a villanypásztor, meg a többi, amit pedig elméletileg a szigetelő ellenállása és a feszültség alapján még éppen nem tudhatna.
Valószínűsítem, hogy én jóval később jártam iskolába, így előfordulhat, hogy közben voltak definíciók, amik változtak.
Ezért írtam, hogy voltak a nagy egyéniségek, és voltak a futottak még kategória. Akiket én írtam, azok a magyar elektrotechnika nagyjai voltak, (egyelőre) utód nélkül. Ezek azért nem ősi sumér vagy kipcsak nyelven beszéltek. Az első magyar elektrotechnikás könyvet valamikor az első nagy háború után adták ki (másodjára), abban valóban még volt ampére, meg mótor, meg szeriesz meg pufferbattéria, hát ezek tényleg változtak.
Van ez az ábra.
Szerintem ez nagyon rossz példa.
Ha definiálnánk a feszültségkülönbség szót, akkor azt mondanánk, hogy AD között 4V feszültség van.
Szerintem ezt nem mondanánk.
Azonban talán nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy én egy alternatív kifejezéshasználatról beszélek, te meg egy alternatív elméletről, amit épp most állítanál fel.
Holics László: Fizika című könyvéből
Holics László az említett könyvében, igaz, csak kétszer, de használja a feszültségkülönbség kifejezést.
Az már egy más dolog, hogy számszerűen megegyezik a tömeg kg-ban kifejezett mennyiségével.
Nyugodtan használható (lenne ma is) a súlyerő, mivel, mint Holics László írja idézett könyvében, a "tehetetlen" tömeg és a "súlyos" tömeg az legfeljebb arányossági tényezőben különbözik, mely egységnyivé is tehető megfelelő mértékegység választásával.
Egy 30 éves műszer a vaku mellé bele tudja számolni a környezeti és most már a változó környezeti fényt is. Manapság bőven 100ezer alat meg szopiknyalik. Fél millióért már komplett spektrumot is mutat, de ne szaladjunk ennyire előre.
A példa jó, nagyon hasonló mérésekről van szó. Valamikor a '70-es évek elején jelent meg a Rádiótechnikában egy cikk Hetényi Lászlótól, vaku teljesítménymérő leírása...
kecske, te a várostól 60 km-re, zsákfaluban élő bumburnyák. Mozdulj ki a sötétségből, mert nagyon tájékozatlan vagy a világ működéséről.
"Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)"
"akik ezeket olcsó ketyeréket barkácsolják", azok egy tervezési folyamat végének az eredményét dobják piacra. Ezt el kell fogadtatni, az előírásoknak meg kell felelnie.
"barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal"- Biztosan nincs fogalmuk, itt szoktak érdeklődni a kecskétől. Ezek olyan hülyék, csak nyomatják az adatokat, amiről halvány fogalmuk sincs. Neked se sok, ahol termelnek, eladásra gyártanak valamit, azok pontosan tudják, milyen feltételeknek kell , megfelelniük. Ilyen helyeken elő szokták írni, hogy hány százalékos lehet a hiba. Olyan műszerekkel kell mérni, amit kalibráltatni, ill. hitelesíteni kell meghatározott időközönkét. Érted hülyéje? Az EU jogszabályoknak megfelelnek.
"max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)" Ócskája, már megint csúsztatsz, hazudsz. Nem ezt adják meg, hanem a KISÜTÉSI ENERGIÁT. Érted szemetje?
"azoknak valószínűleg fogalmuk sincs": ugye nem azt akarod mondani, hogy csak neked van fogalmad hogyan lehet valamit megmérni? Neked csak pofád van, ami legelésre alkalmas csak.
Valószínűsítem, hogy én jóval később jártam iskolába, így előfordulhat, hogy közben voltak definíciók, amik változtak. Nekünk valahogy így magyarázták a dolgokat, illetve segítségül hívtam Holics László: Fizika című művét is:
Van ez az ábra. Az AB pontok között lévő feszültség 2V, míg a CD pontok között lévő feszültség 6V. Ez, hogy életszerű példa legyen legyen egy több kivezetéses transzformátor. Ha definiálnánk a feszültségkülönbség szót, akkor azt mondanánk, hogy AD között 4V feszültség van. Pedig látszódik a grafikonról, hogy nem. Részben ezért is van szükség a potenciálra, mint fogalomra. "A feszültség értelmezéséből következik, hogy a két pont között lévő feszültség egyenlő a két pont potenciáljának különbségével." ez szó szerinti idézet Holics László: Fizika című könyvéből. Az A pont potenciálja 4V, míg a D pont potenciálja 14V, ebből következik, hogy a köztük mérhető potenciálkülönbség, azaz a feszültség 10V.
A való élteben a kettő azért van részben egybe mosva, mert a feszültséget is általában potenciálként értelmezzük. Tehát mindig a 0V potenciálhoz képest adjuk meg. A fenti egy kicsit sarkosított, mert a feszültségek értelmezésénél B-nek A-hoz volt viszonyítva a feszültsége, míg D-nek C-hez. De ez fizikailag megállja a helyét. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy egy ponthoz végtelen sok feszültség tartozik, de potenciál pontosan egy.
Amik biztosan változtak a fizikában az elmúlt évek során: a bolygók definíciója, fénysebesség definíciója. De a hétköznapi szóhasználatban az elmúlt 100 év folyamán se tudott kikopni a súly szó helytelen használata. Pedig közel 100 éve definiálták és Magyarországon is elfogadták, hogy mi a különbség a súly és a tömeg között. Sőt ilyen szempontból egyre siralmasabb a helyzet. A régi gépeket, ha megnézi az ember, akkor igaz, hogy súly szerepelt az adattáblán, de "kp" volt a mértékegység, ami egy erő mértékegység. Az már egy más dolog, hogy számszerűen megegyezik a tömeg kg-ban kifejezett mennyiségével. Manapság már ennyire sem adnak.
a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség. Már gimnáziumban megtanítottak erre minket
Bocs, de félrevezettek. A villanyosság nagy emberei vidáman használták a feszültségkülönbség szót. A jelenből nem tudok említeni jelentős egyéniségeket, szerintem nincsenek is, amiket megnéztem:
Simonyi Károly: Villamosságtan
Jekelfalussy Gábor: Korszerű elektrotechnika
a "Frigyes-Tuschák" Elektrotechnika
...vagy hogy ne csak műegyetemi profok legyenek, egy Kandós:
Dr. Selmeczi-Schnöller: Villamosságtan
...vagy az én régi technikumi könyvem, a szerzők a miskolci egyetemen tanítottak:
Most így belegondoltam, hogy van nekem olyan fotós cuccom ami pld. a villámlás fénymennyiségét méri, vagy éppen olyat is lehet, hogy ha több irányból nagyon villámlik akkor 1 perces összesített mennyiséget is megmond pár 10ezer pénzekért, akkor csak nem olyan nagy trükk egy ilyesmi kisülés sem.
"bassza a szememet a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség."
Aki ilyen szavakat használ, az nem azt akarja, hogy a mondanivalóját a hülyék is könnyen megértsék, hanem talán azt szeretné, hogy a hülyék istenként tekintsenek a személyére, mert aki érthetetlen külfődi szavakkal (csak kevesek által ismert szakifejezésekkel) beszél, az biztosan nagyon okos :)
Szerintem nem az a művészet amikor két szakember megérti egymás szavait, hanem az a művészet, amikor egy juhász/pék is megérti/felfogja, amit közölni akartál.
"Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)"
kecske, nem mindenki olyan hülye, mint egy kecske. Ilyen egy milliomod másodperces idejű jel a villanypásztoron az elmebeteg agyadban.
Nyugi lehet venni legálisan és engedély nélkül erősebbet is és hivatalos helyről.
Van egy-két jogszabály, hogy hol és milyet lehet használni. Elektromos behatolás jelzős kerítéshez 5J energiájú van elterjedve. Van ahol telepítéskor elő írták a maximum 2kV feszültséget is.
u.i.: bassza a szememet a feszültségkülönbség szó. Olyan fogalom nem létezik. Vagy feszültség vagy potenciálkülönbség. Már gimnáziumban megtanítottak erre minket.
u.i.2: nincs kedvem visszakeresni, hogy mikor és hol használtad. De az elmúlt 1-2 napban volt. Ha már szakmai fórum, akkor használjuk a szakszavakat helyesen.
Mert akik ezeket az olcsó ketyeréket barkácsolják, azoknak valószínűleg fogalmuk sincs, hogy hogyan (és főleg mivel) lehetne megmérni legalább 5%-os pontossággal egy néhány milliomod másodperces idejű nagyfeszültségű impulzus energiatartalmát. Ezért egyszerűbb, ha mindegyikre odaírja, hogy "max 7,5 joule" és akkor minden szabályos lesz :)
"láttam olyan cuccot egy kutyán hogy GPS kordinátákat tartalmazott a nyakörve"
Ha virtuális kerítést szeretnél felszerelni valakire, akkor először azt nézd meg, hogy egy töltéssel meddig bírja a készülék akkumulátora (készenléti idő). Mert néhány hónap után már nagyon fárasztó mondjuk három naponta rádugni a kutyát az aksitöltőre :) a valóban hosszú ideig működő ketyerékben viszont annyira nehéz akkumulátor van, hogy kisebb kutya fel sem tud állni reggelente, ha azt a nyakába akasztod.
Ez a "7,5 joule energia" a fegvver törvényből ismerős (engedély nélküli lőfegyverek határa). Lehet, hogy ugyanez vonatkozik az engedély nélkül üzemeltethető elektromos sokkolókra és a villanypásztorokra is, ezért írta a készítője pont ezt az értéket (tehát valójában ez sem mért érték).
Nyilván 100 tehénre ez nem alkalmazható de láttam olyan cuccot egy kutyán hogy GPS kordinátákat tartalmazott a nyakörve és ha kiment de már közelitette a kijelölt határt akkor először hanggal figyelmeztetett majd ütőtt is a nyakára hogy tudja az állat merre van az arra.
Nem DIY villanypásztorom van. Szóval ez nem jött most össze. Kaptam hozzá egy rakat paksamétát, hogy milyen számokon minősítették. Ki állította ki a minősítést, stb. Ha az van ráírva, hogy 10kV, akkor igen nagy valószínűséggel az 10kV. Ha nincs hibás szakasz benne, akkor pedig 7,5J energiáa tud leadni.
Munkámból kifolyólag néha kell javítanunk elektromos kerítést, így már tervezzük beszerezni az oda való műszert, mert azzal gyorsabbá válik majd a hibakeresés. Eddig csak elvétve volt ilyen jellegű meló, de mostanában egyre több van. Így már megéri beruházni. Megsúgom nem milliós nagyságrendű egy ilyen műszer.
"A villanypásztor a maga 10kV-jával mégis át üt a 3*1,5 MT kábelen"
Az olcsó (és házibarkács) villanypásztoroknál a nagyfeszültséget autó gyújtótrafó állítja elő. Ami nem szép szinuszos jelet trarnszformál, hanem a bemenetére kötött szagggatott egyenáram hatására a szekunder tekercs önindukciója rúg ki magából (ismeretlen feszültségű) hatalmas feszültség-impulzusokat, amelyek csúcsfeszültsége (terheletlen állapotban!) az utóbbi években már 20 és 100 kilovolt között van (nem csoda, ha érezhető az MT kábel szigetelésén át :). Tehát aki a villanypásztorodra ráírta, hogy 10 kV, az valószínűleg csak a hasára ütött, mert ennyire rövid nagyfeszültségű impulzusokat csak milliós műszerekkel lehetne megmérni, neki meg nem volt ilyen.
"Van ahol napelemes rendszer DC kábelét használtam"
Én kipróbálnék pár fajta vastagabb olcsó koax (antenna) kábelt is, talán még azok a koaxok is nagyon jól bírják a villanypásztort, amelyeknél nem tömör, hanem habosított anyagú a középső eret körülvevő vastag szigetelés (dielektrikum).
kecske évekig nem ismerte az átütési-szilárdság szót (az itteni beírásai alapján) és ma sem tudja, hogy ennek megfelelőségére szabvány létezik, ami pontosan meghatározza a vizsgáló feszültséget. Nem a szigetelés vastagságával foglalkozik, mint ez a szerencsétlen. Ja és a szabványt sem adják ingyen.
A villanypásztor a maga 10kV-jával mégis át üt a 3*1,5 MT kábelen... Ha nem hiszed, akkor szívesen megmutatom.
Tudom, hogy a villanypásztort nem illik MT kábelen tovább vinni, de hírtelen csak az volt itthon. Mindhárom eren a villanypásztor impulzusa van rajta és úgy csatlakozik a karámhoz.
Van ahol napelemes rendszer DC kábelét használtam, azon nem tapasztalni áthúzást, de az 2kV-ig van hitelesítve vagy 2,5kV-ig.
Bocs, már rég nincsenek ilyen távolságok előírva (természetesen követhetőek ezek is). Ezek az MSZ 1600-ból származnak, ami 20 éve lett visszavonva. A mai szabványban annyi van, vagylagosan:
- mindegyik rendszer a legnagyobb feszültségre szigetelve
Ezért érdemes benézni ebbe a fórumba, fel van dobva a napom.
Milyen szennyezett, meg 20kv? Miről beszélsz?
Tudod a villamosság egy műszaki szakma, nem érzésre mérik mint a pék a sütőport.
A kábelnak van 2 féle tanusítása minimum. Az egyik a megfelelési tanusítvány, a másik a teljesítmény igazolás. Az egyikbe benne van a szigetelési határa. Ez a mérvadó, nem a szennyezetlen Pvc mérései.
Csak hogy pontosítsunk, az összeolvadás egy szleng, amit Te előszeretettel alkalmazol.
Nem kell látni, érezni kell a veszély bekövetkezését.
Na konkréten ha már ennyire, kb ezt be kellene tartani, mert az ásótól is lehet.
Az erős-és gyengeáramú, valamint a váltakozó-és egyenáramú berendezések, illetve rendszerek között megfelelő módon védekezni kell a helytelen kapcsolásból, átütésből, sérülésből, valamint téves összekötésekből eredőáthatolásellen. A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékekkeresztezésénéla téves összekötések elleni védelemként arról kell gondoskodni, hogy a különböző rendszerek kötései és kötések céljára alkalmas szerelvényei egymástól legalább 50 mm távolságba kerüljenek. Az átütés, sérülés következtében előállható áthatolás elleni védelemként vagy legalább 20 mm távolságot kell a két vezetékrendszer között tartani, vagy a két rendszer között legalább 1 mm vastag,szigetelőanyagbólkészültjárulékosszigeteléstkellelhelyezni.Azegyikrendszer védőcsövének falae célra elegendő (akkor is, ha falvastagsága 1 mm-nél kisebb). A járulékos szigetelésnek (védőcsőnek) a keresztezés helyén legalább 20-20 mm-el túl kell nyúlnia. A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékekpárhuzamos(közel párhuzamos)vezetésénél nincs szükség külön védőintézkedésre, ha a különböző fajta vezetékek távolsága egymástól legalább 50 mm, vagy ha a párhuzamos szakaszon páronként legalább az egyik rendszer külön védőcsőben, illetve vezetékcsatornában van, és kötéseik céljára alkalmas szerelvényeik (pl. kötődobozaik) nincsenek egymáshoz 50 mm-nél közelebb. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a távbeszélőberendezésekrefémesencsatlakoztathatóvezetékekkivételévelakövetkező védőintézkedéseket kell egyidejűleg megtenni: mindegyik rendszer vezetéke legalább 1000 V névleges feszültségű, erősáramú vezeték legyen,vagyhagyengeáramútermékszabványszerintkészültvezeték,akkor próbafeszültsége legalább 2 kV legyen; akülönbözőrendszerekösszetévesztésénekkizárásáravezetéktípusukvagyszínük egymástólfeltűnőenkülönbözzék,közöskábelbenvalóvezetéseseténehelyetta sorkapocsra való kifejtés aközös szerelvénybe való kifejtésszerint történjék ! Ha a különböző fajta rendszerek kötéseiközös szerelvénybe(szekrénybe, készülékbe) kerülnek, akkor a következő védőintézkedéseket kell megtenni (kötődobozban e követelmények teljesítésére
A (nem szennyezett anyagú) PVC átütési szilárdsága kb 10.000 V milliméterenként (lásd pl: ezer voltos szigszalag sem csoda). Tehát az a szerinted kókler kapuszerelő, aki a 24 voltot 0,2 mm-es szigetelésű vezetékeken viszi, az valójában 2000 voltos vezetéket alkalmaz (még akkor is, ha annak a vékony vezetéknek a gyári adatlapján "max 125V" van írva).
Másfelől pedig sok kapuszerelő nem alkalmaz speciális vékony vezetékeket, ezért a 24 voltot is valamilyen 230V-ra gyártott vezetékeken vezeti.
A vizonált "összeolvadás" hiba valószínűleg soha nem a vezetékek közötti feszültségkülönbség miatt jön létre.
"A műhelyebe a 3P+N helyett 4P megszakítót tettem fel!"
Ha erre a kismegszakítóra sok olyan cucc lesz rákötve, amiben kapcsolóüzemű tápegység van (pl sok számítógép, nagy teljesítményű invertereres készülékek (klímák), rengeteg ledes lámpa, stb), akkor a 4P egy még jobb is, mint a 3P+N. Ha csak hagyományos készülékek lesznek rákötve (villanymotor, hősugárzó, stb) akkor nincs semmi előnye a 4P-nek.
Azon érdemes elgondolkodni. hogy HIBA esetén (pl. összeolvadás) - mi lesz-lehet-történhez akkor az emberrel ?! - ha 230 Volt rákerül a 24 Voltosra és - úgy, hogy képes megrázni...
"Már legalább háromszor volt MOST MEGVAGY TE ROHADÉK HIBA - élményem, de aztán mégse.."
A nyomozás során ilyenkor jönnek a "furcsa" kérdések. pl: a legutóbbi relé lecsapódás előtt volt-e eső? Ha csak egyszerűen azt mondják, hogy "nem", akkor még baj van, mert a válaszolók még túlgondolkodják a dolgot (nem te irányítod a beszélgetést).
Volt-e napfogyatkozás, egérirtás vagy hangos kutyaugatás? Ezek az ellenőrző keresztkérdések, hogy gondolkodás nélkül válaszolnak-e, vagy ravaszul válogatnak a kérdéseid között, mert okosabbnak hiszik magukat nálad... ki kell zökkenteni őket a szokásos gondolatmenetükből és az emlékek mélyéről olyan események is előbukkannak, amiről csak te tudod, hogy valamilyen módon köze lehet az elektromossághoz.
"Új órát tettek fel, bszom nagy LCD kijelzős, kis mobil-adóval, SIM kártyával. Ez miket tud?"
Próbáld meg leolvasni az óra gyártóját és pontos típusát
A 24 Voltos kapunyitó motorok, érzékelők működésében okoz-e problémát, ha a 230 V-os, a 24 V-os és a fotocella kábelei egy Symalen csőben futnak? Vagy esetleg a 230 V-ot érdemes külön vinni a vezérlőegységhez?
Most ez megoldódott, a mostani lecsapódás más volt. Egy hosszabító ami ugyan dobozban van, de a dobozba befolyt a víz és belecsöpögött a hosszabbítóba.
A régi hiba nem jött elő egy jó ideje, csak azt hittem ez okozta.
Az valószínüleg a kerti házban a szivattyú melletti elosztódoboz okozta (remélem) ami folyton ledobta a tetejét, de még februárban leszigeteltem. (Habárfurcsa, hogy nem nyáron kezdte amikor a szivattyú működött és sokszor vizes párás volt a hideg víz miatt meg néha kifolyt a víz stb) Bár ez csak gyanú, hogy az lehetett, de a mostani probléma biztosan nem a régi hiba volt mert ezt megtalálatm és megszűntettem.
Viszont azért nehéz megmondani, mi változott, mert nyaraló és pont ősszel kezdődött a hiba amikor már nem voltunk lent tehát nem valami új vagy régi elektromos cucc, mert újat nem is vettünk semmit. Jók a felezős tippek is, csak nem vagyok villanyszerelő, de ha másképp nem megy majd hívok valakit 3-4 havonta, csak szünjön már meg ez a szar.
Amúgy jó dolog a fi relé, de a budapesti lakásomban sincs és eddig egyik lakásban sem volt ahol laktam. Rázott is meg jó párszor az áram, de kizárólag csak saját baromságom miatt, amikor szereltem és elfelejtettem kihúzni vagy lekapcsolni a biztosítékot, de ma már ilyet nem csinálok. (mármint nem igazán szerelek semmit) szóval meglennék nélküle is, de ha mégsem oldódna meg milyet kellne beleraknom a mostani helyére, hogy kevésbé legyen érzékeny ha egyszer minden működik. 100 miliamperes, vagy A típus?
Elég szívás ha nem találom meg a hibát és nem tudom lecserélni valami biztosabbra, mert olyankor mindig le kell menni, és áram nélkül macera bejutni, konkrétan át kell mászni a kerítésen mert a kapu sem nyílik, meg csak a teraszon lehet bejutni amin elektromos redőny van, ezért azt is szét kell kapni és ez mind mind nagyon macerás. Ezért a kiköttetés is felmerült, de persze az csak a legutolsó verzió.
Én is ilyennel "küzdök". 1-2 havonta előjön. Van hogy csak egy ágat kell kihagyni és megy, van hogy mindent, aztán egyszer csak nem veri le visszakapcsoláskor.
Már legalább háromszor volt MOST MEGVAGY TE ROHADÉK HIBA - élményem, de aztán mégse...
Ágankénti leválasztás, minden kihúz, minden lekapcsol, aztán egyenként vissza, de nincs meg.
Új (!) a boyler, de előtte is volt a hiba.
Megfoghatatlan, mert semmi ismétlődő elem nincs.
Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes...
Más
Új órát tettek fel, bszom nagy LCD kijelzős, kis mobil-adóval, SIM kártyával.
Az én esetemnél a kertet locsoló szivattyú földalatti aknájában a vízszint elérte a (másfél méter magasra szerelt) elektromos vezérlő dobozt, azért csapkodott le a fi relé. Mivel a házat még sose láttam, ezért legalább ötven kérdést tettem fel a telefonban, mire sikerült megtalálni a hibát. Viszonylag gyorsan ment a dolog, mivel a gazdi nem okoskodott, hanem azonnal készséggel válaszolt, bármilyen (látszólag) hülyeséget is kérdeztem/kértem tőle.
a legutóbbi "mitől csapkod a fi relé" problémát telefonon át oldottam meg kb egy óra alatt: de úgy könnyű okosan kérdezni, ha a fi relé nem három havonta csapódik le, hanem három tized másodpercenként :)
"a fi relé állandóan lekapcsol,... kb 3-4 havonta vágja le a fi relét"
3-4 havonta (talán csak tized másodpercre) elforduló hiba beazonosítása nehéz dolog. Én két irányba indulnék el:
1: Kikérdezném a családtagokat, hogy az elsötétülés pillanatában ki mit csinált éppen. Ravasz keresztkérdésekkel azt is ki kell húzni belőlük, amit nem akarnak neked elárulni, mivel ők mindenkinél jobban tudják, hogy ő bármit is csinált, annak nem lehet semmi köze semmiféle elektromossághoz (pedig de van ;)
Még nehezebb kérdéskör: milyen változtatás történt a házban/körül a LEGELSŐ fi relé lecsapódás előtti időszakban? Ilyenkor az új mosógép persze mindenkinek eszébe jut, de pl az éppen akkor elültetett fa a kertben, azt senki sem fogja neked megemlíteni (pedig akár faültetés is okozhat FI relé lecsapódást!!!). Ezért kell ilyenkor nagyon okosan kérdezni.
Másik a "hegylakó" módszer: csak egy (kismegszakító) maradhat:
Az elosztóban lévő áramköröket (kismegszakítókat) megfelezed és a két félre két külön FI relét teszel.
Négy hónap múlva az egyik relé le fog csapódni, ezután ezt a "gyanúsítottak" áramkör-csoportot is megfelezed és a két felet külön fi relére kötöd. A többi áramkör "ártatlan".
Négy hónap múlva az egyik relé le fog csapódni, ezután ezt a (gyanúsítottak) csoportot is megfelezed és külön fi relére kötöd. Az összes többi áramkör "ártatlan".
.... ezt a megfelezést ismételgeted addig, amíg már csak egy kismegszakító lesz a gyanúsított.
Valószínűleg arra az egy kismegszakítóra lesz kötve az a kábel, ami megy hátra a kert végébe a sufniba,
valószínűleg szabványos földkábel helyett occó MT kábellel, occó gégecsőben,
szabványos 80 centi mélység helyett csak occó 15 centis mélységben,
na ezen kábel mellé 1 milliméterrel ültettétek el két éve az a szép kis juharfát,
miközben az ásóval véletlenül félig bevágtátok a kábelt :)
De ezen bevágás helye csak vizesen csapja le a FI relét, nagy eső szerencsére ritkán fordul elő, viszont a Bodri pont a juharfa tövébe szokott hugyozni izgalmában, ahányszor tüzel valamelyik szomszéd kutyája.
És ez csak az egyik lehetséges példa volt az ezernyi lehetőségből, hogy hogyan is jöhet létre négy havonta Fi relé lecsapódás :)
"ki lehet cserélni valami kevésbé érzékenyre."
Az életvédelmi relék 30 milliamperes érzékenysége úgy lett megállapítva, hogy átlagember éppenhogy ne haljon bele (maximum jól megrázza az áram, de túléli). Tehát nem bölcs dolog kevésbé érzékeny relére vágyakozni :)
Például "időszakosan összeér a nulla meg a védő" valahol akár készülékhiba miatt akár a kezetek miatt és beindul párhuzamosan egy fogyasztó már megy is le. Nem lenne baj ha meg lehetne fejteni azt ki mit csinált amikor lement, es milyen készülékek voltak üzemben akkor, esetleg mik voltak csak simán bedugva ....
Rutinos villanyszerelők igy áramtalanitanak ha lusták odaballagni. Ennek ugye előfeltétele hogy jo legyen a FI relé és tegye a dolgát.
A; hivni ismerőst /villanyszerelőt. Mérje meg a hibaáramot. S ebből sok mindenre lehet következtetni.
ill. gyanus fogyasztókat kiválasztani.Valószinüleg nem egy db tól működik, hanem A+G+H egyszerre be van kapcsolva.
B; Magad uram !
1..Megkeresed mely kismegszakitók melyik fázishoz tartoznak. S fázisonként lekapcsolva -csak idő kérdése /meg szerencse ! ,hogy mely fogyasztók között kell keresni a hibát.
2. Ha ott vagy a lekapcsoláskor? Éppen mi kapcsolt be --amitől lekapcsolhatott a FI relé?
Szívni vele. Volt téma, meg kell keresni, hogy mi csinálja. Amúgy kicserélheted, de a kombináltat is lecsapná ha csak nem az romlott el :-D
3-4 havonta szép történet, de biztos semmihez nem köthető? Mosogatógép és mikró egyszerre adott programon, miközben pont zuhanyzol és megfogod a radiátort?
Sziasztok, a fi relé állandóan lekapcsol, de a biztosíték nem. Honnan tudnék rájönni, hogy hol a hiba. Nem lakom a házba, valaki ajánlotta a kombinált biztosítékot, de nem tudom cserélgetni és nincs is hely a duplának és kb 3-4 havonta vágja le a fi relét. Mit lehet csinálni? ki lehet cserélni valami kevésbé érzékenyre. most 30mA 25A AC típusú van.
És még tényleg mindig nem érted, hogy az RMS fogalom az az RMS fogalom? :D Annál nincsen true-abb RMS. Amit true RMS jelzővel illetnek, az ténylegesen az RMS-t számolja ki, nem pedig más jellemzőből következteti a más jellemző és az RMS közötti, szinuszos változás esetén érvényes szorzótényezőt alkalmazva.
Nehéz helyzetben vagyok veled ,mertamit kérdezel még azt sem hiszem el. Talán emlékszel, hogy több esetben olyan beírásod volt, ami sajnos nem a valóságról szólt. Ha olyan kedvem volt, akkor szólni is szoktam érte.
"
De ha igaz lenne állításod, akkor sem írok le ilyent egy topikban, amit érdeklődők keresnek fel. Jön a Józsi és elolvassa amit írtál és fogja magát rak fel olyan kapcsolót, amivel a védőföldet is meg tudja szakítani. Minek ilyen kártékony bejegyzéseket beirkálni?
"Az a védőföld megszakadása --elég gyenge érv! (mert van ahol mágneskapcsolóval leválasszák )"
Nem lenne nehéz műszakilag megoldani, hogy valamennyi 0,4 kV trafón legyen távoltól leolvasható (gprs/lorawan) teljesítmény figyelés. És akkor mind a tízezer (vagy mennyi) trafónál lehetne tudni, hogy a vezérelt lekapcsolása ott mennyi hasznot hoz. És a következő lekapcsolásnál már tervezhető lenne, hogy hol érdemes lekapcsolni és hol nincs rajta elég haszon :)
Több LINDAB csarnokban is--ahol az öltőző ,zuhanyzó az épületen belül van.Meg a gyártó részleg is.
A MK bejegyzett tervező úr ,igy készitette a terveket is.
Ha a melós bemegy a zuhanyzóba ,a világitás felkapcsolása leválasztja a villany bojler csoportot a hálózatról és a védővezetőről is! Csak az EPH marad.
Tehát ezt velük vitasd meg.!
Részemről ; Ha a terv igy rendelkezik , ezt kell megcsinálni, leellenőrizni.
Szerinted ezt nem mérik ? Gondolod, hogy nincs teljesen pontos adatuk arról, hogy ha be-kikapcsol a vezérelt áram, akkor mennyi a differencia ? Szerinted ennek mennyi köze van mari néni letekert bojleréhez ?
"mert a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent"
Elvileg. Szerintem a százada SE lenne a tényszám, ha egyszer valaki tényleg megvizsgálná.Pláne nyáron.
A sok már nem használt fent maradt mérő, a nyaranta letekert bojlerek, a mégis használó, de okosban dugdosó, mágneskapcsolózó, szeződésszegők százezrei miatt.
Hát, az (volt) ELMŰ-nek más rendszere van, mint a többi (volt) áramszolgáltatónak. Már vagy 30 éve is számítógépes monitoros-billentyűzetes-egeres vezérlője volt, nem pedig a faluvégi oszloptranszformátorállomásban levő kapcsolóóra volt az agy. Nem lázálomból írtam, hogy benne van a haváriatervekben a lekapcsolás. :D
De már rájöttem, újabban azzal akarod eladni magadat, hogy olvasol itt valamit, aztán hozzáguglizol valamit, és teszel valami jellegtelen megjegyzést, elkezded azt magyarázni, amiről mások, akik valamit értenek hozzá, beszéltek azelőtt. Itt is, én írtam, hogy használják ezeket a teljesítménycsökkentési szükség esetén, erre te okosan megjegyzed, hogy lehetne ám ezeket használni. :D Vagy elkezdtünk a gördülő gömbről beszélni, erre elkezdted magyarázni a gördülő gömböt. :D
Erről egy villanyszerelő topikban teljesen felesleges elmélkedni, nagyon csak halovány elképzeléseink vannak az országos energiaellátásról.
Gondot okoz a bojleron lehet-e, dugvilla vagy sem, esetleg milyen feltételekkel. Akkor miről csevegünk? Az atomóráról, vagy ipari dugvilla a lakásban, védőföldelés leválasztása kapcsolóval? Lehet hömbölgetni a szart, hogy a kecske ne unatkozzon.
Ez a félkegyelmű csak egy újabb lépésváltást hajtott végre. Kezd elülni az eddigi téma. A barma el sem tudja képzelni, hogy a szolgáltató akkor kapcsol át, amikor neki a legkedvezőbb üzemi viszonyokat tudja biztosítani. Azt nem értem, miért nem szabadalmaztatja elképzeléseit, hiszen csökkentették a szabadalmi díjakat.
Gondolom területenként van egy "vezérelt vezérlő központ" feliratú szekrény (pl egy 120/22 kV trafó oldalán) és bennük van egy-egy kapcsolóóra.
Nem tudom, hogy az ország hány vezérlési területre van szétosztva, de az biztos, hogy a törvényben előírt 6+1+1 óra vezérelt áramot területenként eltérő időpontokban (és eltérő időszakokban) adják ki. Tehát pl az egyik helyen pl a vezérelt áram délutáni 1 órás adagja minden délután 15:31:30 és 16:31:30 között jön, 15 kilométerrel arrébb pedig más időpontban. Sőt, van, ahol az éjszakai 6 órát is két részletben adják, közötte egy-másfél óra szünettel. Az évek során az időpont késés/sietés kb nulla másodperc, tehát a rendszer valószínűleg atomóra pontosságú, pl DCF77 alapú.
De mindezt bárki megfigyelheti: tegyél egy kis piros jelzőlámpát a látószögedbe (nappali falára) vagy ülj a villanybojler kis piros lámpája elé és figyeld húsz évig, kezedben egy órával :) Elméletileg okos-dugaljjal is megfigyelhető lenne, már ha valamelyikhez olyan szoftvert adnának, ami használható is (pl idő-grafikont rajzol).
"a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent, mellyel való játszadozás lehetősége minden villamosenergia rendszerben nagyon vonzó lehetőség"
Haszna/értelme is lenne, ha valóban olyankor kapcsolnák, amikor az erőművek szinte feleslegesen dolgoznak (völgy-időszakok). De nem ezt teszik, hanem automata kapcsolóórákkal kapcsolgatják ki-be a vezérelt áramot évtizedek óta, másodperc pontossággal (a törvényben előírt minimális óraszámban, ennyit az erőművek/népgazdaság érdekeiről :)
A naperőművek terjedésével az "olcsó energia" időszakai az éjszakai/hétvégi atom/gáz erőmű völgy-időszakokról átmozognak a napfényes déli órákra. Át kell programozni a kapcsolóórákat és új értelmet nyer az "éjszakai áram" kifejezés :)
Valóban okos villanyórákkal megvalósítható lenne a napközben többszöri tarifa-váltás (akár napi tízszer átváltás akár öt áramtarifa között), plusz létezik kész műszaki megoldás központilag távvezérelhető egyedi teljesítmény kapcsolókra. Aki spórolni akar a villanyszámlán, az ilyen távvezérelt lekapcsolót vásárolhatna a bojlerére, autó töltőjére, medencefűtésére, stb. és a központban eldönthetnék, hogy most éppen hány wattot kapcsolunk le az ország mely területén (pl ahol épen befelhősödött az ég, ezért csökken a nap-termelés).
De valószínűleg a buta villanyórák maradása is anyagi érdeke néhány NER-lovagnak ;)
már csak "húzza maga után" a végtelenbe a villamos rendszer és az ország ezt is
Ez egy jó megfogalmazás, mert valóban nincs rá a termelésben szükség, már csak egy szociális juttatás, amelyet elvonni félnek.
Ugyanakkor a helyzet mégis rendkívül ellentmondásos, mert a ki- és bekapcsolás elvileg akkora teljesítményt jelent, mellyel való játszadozás lehetősége minden villamosenergia rendszerben nagyon vonzó lehetőség. Ma is benne van a szükséghelyzeti rendszermentési tervekben, hogy mennyit lehet nyerni a kikapcsolással.
Az átkapcsolgatás mindig is egy szerződés szegő buhera volt, hiszen ha ugyanazt a fogyasztót átkapcsolom a másik mérőre, gyakorlatilag megkerültem a vezérlést, tehát a vezérelt ahogyan van, értelmét veszíti.
Ezzel pedig a kedvezmény jogalapja is eltűnik, hiszen az attól van ,hogy olyankor adjanak el (picit olcsóbban) elektromos energiát, amikor abból nekik felesleg van, a hőtárolós elv miatt pedig neked "elvileg mindegy" mikor kapsz energiát.
Sajnos a megváltozott viszonyok ezt teljesen szétzilálták, már csak "húzza maga után" a végtelenbe a villamos rendszer és az ország ezt is.
A szerelőknek persze több mérő, több munka azonos mennyiségű címmel kiszállással, több bevétel.
Így pl ők fognak foggal körömmel kapaszkodni ebbe, és itt egyérdeken vannak az okosba fogyasztókkal, akiknek több mint "elnézik" ("nem veszik észre") milyen konnektor meg átkapcsolók vannak, mert itt közös az érdek ,hogy ez az egész 30éve is elavult bohózat maradjon.
Ettől még adtak (talán még ma is adnak) át úgy lakásokat, hogy a B tarifa vége egy dugalj a konyhában (a bojler közelében). Talán ezért árulnak villáasdugós bojlereket is.
Mondjatok egy normális dugvilla márkát ami nem ilyen szétnyitható és villa végére csavarozható. Nem hiszem el, hogy a bojler 1800W-os fűtőszála fél év alatt szétégeti. Direkt 2,5-ös vezetéket használtam.
Ezer éve a mai Ócsa és az egész környék (sőt, a fél Alföld) egy hatalmas mocsár volt, kisebb szárazabb részekkel (szigetekkel). Az egyik ilyen szigeten volt egy kis pákász falu. Ezen falu helyére építettek egy nagy kolostort, ennek a temploma maradt fenn. Tehát a templom egy mocsár közepére épült :)
Érdekesség: az építkezéskor az igen távoli kőbánya és a kolostor között a köveket szinte végig vízi úton szállították, a környék egy részén máig meghagyták az eredeti mocsarat (kiváló úticél kiránduláshoz).
Aki képes önállóan gondolkodni, az a "sós mocsár" tréfás említése után ara gondolt, hogy "egy villám szemszögéből valóban lehetek annyira jó vezetőképességű talajok, ami számára vonzóbb, mint egy közeli villámhárító".
Persze van, akinek az önálló gondolkodás nem megy, csak a szemétkedés.
És most lehet abba belekötni, hogy egy villámnak nincs is "szemszöge" :)
Sok villámból kisebb-nagyobb mellékágak csapnak ki oldalra ("kiszőrösödik"), ha olyan a környezet.
Lehet, hogy az ajtó vasalata egy "feltöltésre váró kondenzátor"-ként működött és a kilincs volt ennek legközelebbi kiálló pontja. Máskülönben az egész ajtó eltűnt volna, nemcsak egy kis bibi jelent volna meg a kilincsen :)
"Mezőcsáti templom ,a torony alján lévő faajtó kilincsbe csapott a villám."
Lehet, hogy a templom sós mocsárra épült (szuper talaj vezetőképesség, vonzóbb, mint a templomtorony villámhárítóé) és a villám lefelé tartó cikkcakkos útjában az utolsó irányváltás a talajfelszín felett pl 5 méterrel történt (10 méteres átmérőjű "gördülő gömb") :)
Mezőcsáti templom ,a torony alján lévő faajtó kilincsbe csapott a villám.Pedig a villamháritó a tornyon,a levezetője ott volt alig 2mre....ráadásul jó állapotban !
Tehát amikor az atyafi büszkén ezt mondja: "az én házamba sose fog becsapni a ménkű, hiszen itt van mindössze 300 méterre a templomtorony/gyárkémény"...akkor képzeljük el egy mondjuk 60 méteres gördülő gömböt...
(ha gázpalackot / rezsicsökkentett benzint tart a sufniban, akkor 20 méteres gömböt kell elképzelni)
A z előzetes kockázatelemzés dönti el, milyen fokozatba kerül és akkor aszerint kell eljárni.
Az elemzés nemcsak arra tér ki hogy mit öriznek ott, hanem hányan vannak benn átlagban, hogyan jutnak ki, túlfeszvédelem kiépítettsége, környezeti hatások, stb. Tehát teljes körű feltérképezés után derül ki a fokozat.
Azért ez a valóságban a tervezőasztalnál nem ilyen bonyolult.
Vannak azok a gombkombinációk, mittudomén ctrl-c, ctrl-v.
4.3.5.1.Gördülôgömbös szerkesztési módszer. A védendô építményt oly módon kell felfogóval ellátni, hogy a 4.1. táblázatban a villámvédelmi fokozat függvényében megadott sugarú képzeletbeli gömböt ne lehessen a felfogórendszer érintése nélkül a védett építményhez érinteni
VillámvédelmiGördülôgömb sugár
Az épület tetején LPS I20m LPS II30m LPS III45m LPS IV60m
NE feledjük, hogy a villámhatás az egy NAAAAGY TÜSKE impulzus...
Vagyis CSAK rövid ideig vannak jelen a durva hatások.
A villám miatti túlfeszültség/túláram teljesen eset más mint egy csak a hálózati túlfeszültség miatti. A hálózati erdetű az kisebb rúgás DE tipikusan jóval hosszabb ideig áll fenn, sőt akár "tartós" is lehet.
*****
A villám hatásai elleni védelem alapban a T2 és előtte a T1 akkor, ha szükséges ez is.
A T2 és a T1 védelem fontos adata-képessége a kezelhető impulzus ideje, alakja is a nagysága mellett. Ezek a villám impulzus szintek jóval magasabbak a hálózaton hálózati okból keletkező túlfeszültség szinteknél.
A T2 és T1 fő feladata, hogy a villám okozta jó nagy tüske formájú rúgást=impulzust "LEFEJEZZE" !!! Azaz korlátozza olyan szintre amit a kisebb védelmi szint már kezelni tud.
A hálózaton az eszközök alapvédelme a T3 szint. Ami nem csak a villám hatások ellen véd a T2 vagy T2+T1 által KORLÁTOZOTT szint alatt. Hanem a hálózat saját hálózati zavarai ellen is.
A T3 esetén már az elviselt energia mennyisége is lényeges adattá válik. Mivel ezen a védelmi szinten már a hálózat saját tartós(abb) túlfeszültségei IS a képbe kerülnek.
------------------------
Avagy a villám hatásai elleni védvonal és hálózati hatások elleni védvonal alul a T3 szinten össze ér.
Önmagában a T3 védelemtől ... A villám hatása elleni TUTI védelem nem várható el.
------------------------
Villám ügyben KÉT alapeset lehetséges.
1. CSAK és CSAK a villám másodlagos hatása játszik. Azaz NEM csap bele a villamos rendszerbe (vezetékek/eszközök) direktben a villám. Hanem csak a levegőn át hat a vezetékekre >> induktív hatás.
Ekkor elvben MAX csak a T2 szintű rúgás=impulzus jöhet létre a hálózaton. Ezért elég a csak T2 védelem is a "villám másodlagos hatása" ellen. A T1 szintnek pedig elvben sosem lesz dolga, nem szükséges.
2.
NEM CSAK a villám másodlagos hatása játszik. Azaz BELE csap a rendszerbe (vezetékek/eszközök és/vagy villámhárító) direktben a villám.
Ekkor több eset lehetséges.
2/A NINCS villámhárító kiépítve. Azaz nincs elvezetve KÜLÖN neki szánt direkt útvonalon a villám energiája az anyaFöldbe. Ilyen esetben a védelem a belecsapáskor csak pénzügyi >> HA VAN megfelelő-érvényes biztosítás. A keletkező villámkár pedig szerencse kérdése a körülményektől függően a totálistól a kicsiig.
2/B
VAN villámhárító kiépítve és....
Azaz el van vezetve KÜLÖN a csak neki szánt úton a villám energiája az anyaFöldbe.
2/B-1
Olyan módon, hogy a villám árama nem tud a védett hálózatba bejutni direktben. Amikor a villámhárító úgy van kiépítve, hogy
Vagy mindenhol KELLŐEN messze van vezetve >> nem tud átütni a villamos hálózatba/ezsközökbe, az "s" védőtávolság megvan mindenhol. Vagy ELSZIGETELT kiépítésú azaz ahol az "s" védőtávolság nincs meg, ott a villámharító levezetése szigetelt és a szigetelés >> nem engedi átütni a védett hálózatba.
Ekkor a villám elvben nem kerülhet direktben kapcsolatba a védett hálózattal. Csak EGYBEN ( >>zöldsárga>>EPH) "megemeli" ez egész villamos hálózat a Föld/EPH potencálját átmenetileg. Ezért továbbra is elég a T2 szintű védelem magában is.
2/B-2 Olyan módon, hogy a villám áram egy része bejuthat akár a védett hálózatba IS! Azaz NEM garantált, hogy CSAK a KÜLÖN neki szánt direkt úton jut a villám energiája az anyaFöldbe. Kaphat belőle a védett hálózat is :-(
Amikor a villámhárító úgy van kiépítve, hogy
Vagy nincs mindenhol KELLŐEN messze vezetve >> át tud ütni a villamos hálózatba/eszközökbe, a kellő "s" védőtávolság híján. Vagy NEM ELSZIGETELT kiépítésú ott ahol az "s" védőtávolság nincs meg és ott át üthet a védett hálózatba is.
Ekkor a villám kerülhet direktben is kapcsolatba a védett hálózattal. Amihez már nem elég csak a T2 szintű védelem. Kell a T1 szintű is.
********* Röviden,
1. Nincs villámhárító. T2 védelem és megfelő biztosítás villámkárra a belecsapás esetére.
2.
Van villámhárító és olyan, hogy nem üthet át a védett rendszerbe. T2 védelem és belecsapás esetén a villámhárító véd >> levezeti a villámot.
3. Van villámhárító és olyan, hogy akár át is üthet a védett rendszerbe. T2 és T1 védelem és a belecsapás esetén a villámhárító vagy eléggé véd vagy nem. és E miatt célszerű a megfelő biztosítás is a villámkárra a belecsapás esetére.
Megj: az utcai légvezetékból beeső villámhatás ellen a T1 megfontolás tárgya. Szerencsés esetben (nem túl közeli a belecsapás) akár védhet is.
A két gyakorlati eset az 1. és 2. szokott lenni. A 3. nem igazán ésszerű...
"Hegyoldalban lakom, az csökkenti a villámcsapás esélyét"
A villám soha nem egyetlen hosszú egyenes szakaszból áll "ég és föld között", hanem sok rövid szakaszból épül fel (sokszor irányt vált). Ezért a villámok becsapódásának valószínűségét szerintem a villámszakértők által kidolgozott "gördülő gömb" elmélet szimulálja legjobban.
Ha ezt nézzük, akkor egy hegyoldal villám szempontjából nem több, mint egy "ferde síkság".
Igen, és is gondolkodtam azon, hogy az a 80kA (névleges levezetőképesség) vajon hová fog elfolyni, ha a védelem összezárja a fázist és a védővezetőt. A helyi földelés legyen optimistán 5 Ohm, akkor csak 400 000V lenne a feszültség a védővezető-hálózatban... Vagy mondjuk az oszlop felé is folyhatna vissza, de akkor felfelé, szembe kellene haladjon a külső térerősséggel (ami a villámáramot a földre kényszeríti). Szóval ez a védelem annyit tud elintézni, hogy ha bevág a villám, akkor a konnektorokban egyenpotenciálra hozza a vezetőket, szóval a fázison, a nullán és a védővezetőn is megjelenik ugyanaz a kV nagyságú potenciál, így egymáshoz képest nem lesz akkora többlet, ami a készülékek
Ez hibás gondolkodás. A T1 az nem engedi 2,5 kV fölé a feszültséget. A szikraköz egyébként nem eszi meg a teljes energiát, hanem visszaveri a hálózatba.
Hegyoldalban lakom, az csökkenti a villámcsapás esélyét, mert a hegyoldal az olyan, hogy minden magas pontnál van a közelben még magasabb :)
Ebben sajnos tévedsz. A normális magyar szabvány, amit szakemberek alkottak, szerint:
Magas környezet becsapási veszélyt csökkentő hatásával lehet számolni az olyan épület és egyéb építmény esetében, amelyet 20 m-es körzetben, legalább két ellenkező oldalról
...
- vagy a terepszint e távolságon belül az épület, illetve egyéb építmény legmagasabb pontjával azonos
Ebben az van, amit én mondok, ott: "villámáram levezetők"
Ráadásul a 3.5.2.4. pont szerint pláne az van, amit én mondok, hogy T1 akkor kell, ha a közcélú hálózat szabadvezeték, vagy van külső villámvedelem a házon:
"Amennyiben a közcélú hálózat földkábeles kialakítású és az építményen nincs szükség külső villámvédelemre, de túlfeszültségvédelemre szükség van, akkor az építmény erősáramú becsatlakozási pontján alkalmazott durva fokozatú túlfeszültség-védelmi készülék, T2 típusú is lehet."
>HA NINCS kiépített villámvédelmi(villámhárító) rendszer. -Na, akkor meg is van a válasz :) Igen, és is gondolkodtam azon, hogy az a 80kA (névleges levezetőképesség) vajon hová fog elfolyni, ha a védelem összezárja a fázist és a védővezetőt. A helyi földelés legyen optimistán 5 Ohm, akkor csak 400 000V lenne a feszültség a védővezető-hálózatban... Vagy mondjuk az oszlop felé is folyhatna vissza, de akkor felfelé, szembe kellene haladjon a külső térerősséggel (ami a villámáramot a földre kényszeríti). Szóval ez a védelem annyit tud elintézni, hogy ha bevág a villám, akkor a konnektorokban egyenpotenciálra hozza a vezetőket, szóval a fázison, a nullán és a védővezetőn is megjelenik ugyanaz a kV nagyságú potenciál, így egymáshoz képest nem lesz akkora többlet, ami a készülékek tönkremeneteléhez vezetne. De ez az elektronikát már önmagában kinyírhatja, mert ha van valami kiálló csúcs, akkor az ekkora feszültségen nem kisfesz. félvezetőknek való nagy áramot indít meg - a levegő felé.
Nálam amúgy nincs az épületen villámvédelem. Hegyoldalban lakom, az csökkenti a villámcsapás esélyét, mert a hegyoldal az olyan, hogy minden magas pontnál van a közelben még magasabb :) Viszont az utcai villanyvezetéknek, amiről légkábelen kapom a betápot, nemrég emelték meg pont az előttünk lévő két oszlopát, szóval nem normál villanyoszlopok vannak ott, hanem magasabbak. (Védőtávolság nem volt elégséges egy ponton a szembe telken lévő domb miatt) Tehát ha mégis bevág a villám, akkor az pont az én betáp kábelem oszlopnál lévő végét fogja eltalálni :(
"az erősáramú vezetékeknél meg, ahogy írod, normális ember nem."
Aki a főelosztó vezetékezésénél arra is gondol , hogy az utcáról bejövő vezetőkben lehet akár 50 ezer volt is (egy pillanatra), és ez az elosztóban vajon hová (nem) üthet át, az a mai Magyarországon valóban nem normális ember.
Igen ritka esetben olvad ki, mert a modul az utánfolyó áramot jelentősen korlátozza.
A túlfeszültség forrása és a földelő szonda közötti "nagyfeszültség-útvonalban" lehetőleg ne legyenek sem emelkedő szakaszok sem éles törések (és fusson minél távolabb bármiféle fázisvezetőtől), de ezeket a dolgokat talán csak a hozzám hasonló hülyék veszik figyelembe.
Villámhárítónál ezeket minden tervező figyelembe veszi, az erősáramú vezetékeknél meg, ahogy írod, normális ember nem.
Nagyon-nagyon rövid idejű tranzienst tekinthetünk akár nagyfrekvenciás rádióhullámnak is, akár néhány deciméteres/ méteres hullámhosszal.
Márpedig deciméteres hullámhossz mellett a vezetékekben (pláne többszöri elágazás esetén). kialakulhatnak állóhullámok, visszaverődések, magas- és alacsony feszültségű csomópontok stb. tehát pl simán lehet éppen feszültségscsúcs a H tarifás klímánál, miközben ugyanakkor az elágazás után a T1 védelemnél véletlenül éppen béke van és nyugalom :)
A sok tízmilió hertzes deciméteres nagyságrendű feszültség/áram hullámok világához képest a villanyszerelők mindössze 50 hertzes világa szinte egyenáramnak számít a maga 6 kilométeres hullámhosszával :)
"De ugye itt a hibaáram hőhatása miatt olvad ki a forrasztás, tehát nem egy ezredmásodperces feszültségtüskéről beszélünk"
Valóban, kisebb energiájú túlfeszültséglökés esetén a T1/T2 szintű védelemben még valószínűleg nem olvad ki az a dolog, tehát a védelme "valamilyen szinten" továbbra is érezhető lesz a "H" főelosztóban is.
De TALÁN ez a "kiolvadási energiaszint" annyira alacsony, amekkorával akár önmagukban is képesek megbirkózni a T3-as védőeszközök a "H" elosztón lévő elektromos készülékek közelében, ÉS a H elosztóban lévő FI relé (a FI relé szerintem a T3 védelem hasznos kiegészítő egysége, amikor a túlfesz hatására T3 lecsapja a FI relét). Kivéve persze, ha a dolog lefutása annyira gyors, hogy a FI relének nincs ideje se megmodzdulni a baj bekövetkezte előtt :)
>Ha ez kiolvadt, utána már semmi hatása az előtte lévő dolgokra és a következő másodpercben jöhet egy újabb feszültség lökés. Igen ez jogos érv. Ha csak az egyik ágban van védelem, akkor ha az megszakít, a mögötte lévő dolgokat védi a szakadás, de a párhuzamos áramkört (H tarifa) nem védi semmi. De ugye itt a hibaáram hőhatása miatt olvad ki a forrasztás, tehát nem egy ezredmásodperces feszültségtüskéről beszélünk, hanem közeli villámcsapásról, ami azért ritka, egymás után meg főleg ritka. Vagy arról van szó, hogy már egy ezredmásodperces feszültségtüske zárlatba viszi a félvezetőt, ami aztán úgy marad és a 230V-os normál feszültség leolvasztja a forrasztást? Nem hiszem, mert akkor soha nem váltana át a kijelzője zöldből pirosra, hanem a kismegszakítók mennének le, amíg a zárlatba ment túlfesz-levezetőt ki nem vesszük.
Valóban megindokolhatatlan túlfogyasztást csak egy helyen tapasztaltam: az energia árakban. De ennek hatékony orvoslására (még három évig) nincs jó ötletem.
Én megy nyilván azért írom amiket írok, mert tapasztalatim szerint aki túlfogyasztásra gyanakszik, azoknál valójában nincs semmi túlfogyasztás, csak az illető túl sokat olvasgatja az emberi butaság fellegvárát, a Facebúkot.
Ésszerűen a két tarifára raknék egy-egy T2 védelmet alapvédelemnek és kész.
Amik a "villámcsapás másodlagos hatása" esetén azaz >> NEM telitalálat=belecsapás esetén védenek. Vagyis a fölötted/közeledben durrogó ménkű (indukciós) hatása ellen jók. és A közeledben lecsapó, de nem a házadba belecsapó villám esetén is.
A T2 nagyjából tőle mérve ~10 méteres vezeték hosszig véd jól. A hosszan vezetékezett részeknél illik ~10 méterenként ismételni a T2 védelmet a vezetékezés mentén.
---
Az érzékenyebb készülékekben elvben gyárilag van T3 védelem, tipikusan egy varisztor valahol. (TV-ben pl. vagy az indukciós lapban is)
HA kétséges, hogy van-e benne vagy tutira megy az emberfijja Akkor mehet egy-egy önálló T3 védelem az áramkörök készülék felőli/közeli végére. (a konnektorba/hosszabbítóba/elosztóba berakva pl. vagy a konnektorhoz/készülékhez minél közelebb a kiselosztóba)
---
A T1 védelem kb. semmit nem ér szerintem egy családi házban. HA NINCS kiépített villámvédelmi(villámhárító) rendszer.
Mivel a T1 a villám RÉSZáramok ellen van elvben. Azaz a MŰKÖDŐ villámvédelem(villámhárító) esetén IS telitalálatkor=belecsapáskor adódó RÉSZhatások ellen.
A jól működő kiépített villámvédelmi(villámhárító) rendszer nélkül a T1 nem fog elbírni a telitaláttal egyedül.
Megj: telitalálat esetén MŰKÖDŐ villámvédelem(villámhárító) NÉLKÜLI ház esetén CSAK!!!! a biztosítás véd >> anyagilag. Abból is csak az olyan ami érvényes "a villámcsapás elsődleges hatása" >> telitalát=belecsapás esetén is.
***** Az utcai vezeték közelbeni telitalálata esetén bejövő villám hatásai ellen elvben a szolgálattónak kellene védeni magát. Még a tarifákra elosztás előtt a plombált térben az érkező betápra rakva, de nem szokása megcsinálni.
A mérő utáni saját T1 védelemnek viszont igazából csak villámvédelem(villámhárító) rendszer mellett tud érdemi hatása lenni szerintem. Mert nélküle nem lesz elég magában.
Nyilván azért tisztítom 2 évente mert sokéves tapasztalataim alapján ekkorra lesz olyan mértékű a vízkőfelhalmozódás, hogy meghaladja az ingerküszöbömet. Hogy más milyen gyakorisággal tisztítja az legyen másnak a problémája, nyilván, számomra más szokásai nem relevánsak.
Mindenki másnak!
Egynapos mérés (ami még rövid, tudom) úgy látom beállt a normálisan fogyasztott áram mennyisége.
Hozzátartozik, hogy a bojler alsó vezetékei a csatlakozóknál mind barnultak, és rozsdásak voltak, csökkent keresztmetszettel, ezt mind kicseréltem 2.5-rézre, régiek vékonyabbak is voltak.
"Szerencsére a 2 évenkénti tisztítás megkímél az ekkora felhalmozódástól.."
Keményvizes környéken 80-90 fokos (marhaforróra állított) bojlerben akár három hónap alatt összegyűlhet annyi vízkő, amennyi ugyanott 5 év alatt, ha a bojler csak 45 fokra van állítva.
Kb ennyit érhet a két évenkénti bojler tisztítási időszak :)
Két vicces ökölszabály:
- aki a leehető legolcsóbb (legkevesebb literszámú) bojlert veszi, az egész életében a vízkővel fog harcolni.
- aki marhanagy bojlert vesz és azt alacsony hőmérsékleten dolgoztatja, az ráér húsz évente aggódni a vízkő miatt :)
Látom ebben a fórumba senkit sem érdekelt, hogy néhány éve vajon milyen elven is működhettek a parasztvakító "ionkazán" néven árusított vízmelegítő készülékek (amelyeket később betiltottak).
Elárulom a "titkot":
- ha vízen áramot vezetünk át, az melegíti a vizet
- ha ez 230V-al történik, akkor a víz melegedése jelentős, a wattok száma akár elérheti egy hagyományos fűtőbetétét is.
- ha az elektródák egyike egy fázisra van kötve, akkor okosan életveszélyessé tettünk minden nedves felületet a környéken :)
Ezen a vízmelegítő elven működtek az ionkazánok és ezen az elven fűtött (nagyon gyengén) az a villanybojler is, amit említettem.
Persze ahol nincs a házban életvédelmi FI relé, ott simán előfordulhat, hogy a száz éves rozsdás bojler fűtőbetétről a vízkő (kalapáccsal) leverése után simán visszaszerelik a lyukas fűtőszálat és indulhat a vízmelegítés újabb két évig :)
"Ha mondjuk az "A" főelosztóba beteszek egy T1+T2 túlfesz-levezetőt, akkor az védi-e a "H" főelosztót is? "
Nem a H főelosztót kell védeni, hanem a róla működő elektromos készülékeket :)
A T1/T2 mesterséges földzárlattal / szikraközzel operáló túlfesz. levezetők (valamilyen szinten) valóban mindent védenek a közelükben, de védelmi rendszerük része egy beépített olvadó pont is(tulajdonképpen olvadó biztosíték) (a T3-asokban ilyen szinte sosincs). Ha ez kiolvadt, utána már semmi hatása az előtte lévő dolgokra és a következő másodpercben jöhet egy újabb feszültség lökés.
A túlfeszültség forrása és a földelő szonda közötti "nagyfeszültség-útvonalban" lehetőleg ne legyenek sem emelkedő szakaszok sem éles törések (és fusson minél távolabb bármiféle fázisvezetőtől), de ezeket a dolgokat talán csak a hozzám hasonló hülyék veszik figyelembe.
pl ezen a videón 11:23-nál mutattya az olvadó részt:
Kismegszakitókban van 13 % tartalék, tehát 16 A-t 18 amperrel is sok óráig lehet terhelni. Ekkor rom aluminium másfeles vezetékek, sok évtizedes meglazult kötések már eléghetnek.
Végre egy szakmai kérdés a pékinformatikusok meg a routerek, a politika és a lelkibetegségek után. :)
Szerintem igazán helyes válasz csak akkor lenne adható, ha ismernénk a felrakni kívánt T1+T2 lelkivilágát (erről sok információ nincs).
Mellékesen: Az immár elég régen megjelent háromlépcsős koncepció T1 modulja az többet bír, mit a T1+T2 (az általam nézett gyártók készülékeit tekintve az adott időpillanatban). De a T1 a koncepció szerint csak akkor kell, ha a közvetlen villámcsapásnak esélye van, azaz vagy van külső villámvédelem a házon, vagy szabadvezetékes a betáplálás (nyilván ha csak a ház előtti oszlopról van kábel csatlakozó befelé, az nem számít kábeles betáplálásnak, mert az utcaiba belecsaphat).
Ha elágazik kétfelé a betáplálás, akkor egyrészt ott visszaverődik a hullám egy része, másrészt kétfelé osztódik. Így lehet, hogy elég mindkettőbe csak T2. Ha nem raksz az egyik főelosztóba semmit, akkor ott becsúszik a hullám orra, és vagy annyira csúszik be, hogy a vezetékvégen levő T3-at felrobbantja, vagy nem, és a T3 lekezeli.
A soros induktivitás arra kellene, hogy a T3 előtt megemelje a feszültséget, hogy a T2 beinduljon, szóval magában egy soros induktivitás nem jó sok mindenre (legfeljebb a mérő biztosabban átüt... :) )
Akár az is lehet, hogy a 10-es kismegszakítót simán le lehet cserélni 16-osra, de ez ritka. Valószínűleg okkal került oda 10-es. Ami sokkal gyakoribb, hogy kicserélik nagyobbra a kismegszakítót úgy, hogy annak nincs fizikai alapja, és ezzel funkcióját veszíti: simán szétéghetnek a vezetékek, kötések úgy, hogy a kismegszakító nem vált le.
>Meg észrevehető ingadozás is a lámpafényen ha beindul egy nagyobb fogyasztó. -Ez nagyon nem jó jel. A régi szabvány szerint a mérőóra és a konnektor között maximális terhelések eshet 3% feszültség, a méretlen részen további 1%, az 4%, 9,2 V. Attól még nem halványulhat el a lámpa, se a LED-es, se a hagyományos (a normál tartományon belül marad a feszültség, mert a 230V az csak csak a sáv közepe, +- tíz volt nem kellene hogy zavart okozzon a lámpák és egyebek működésében)
Vannak ezek a konnektorba dugható fogyasztásmérők, amik egymás után kilejzik a volt-amper-watt értékeket. Nézd meg a konnektoraidon, hogy mekkora a feszülstégesés. Tehát mondjuk 230V-ot mutat, 4,4A-t rákapcsolva (nálam ez két hajszárító) lemegy 222V-ra, amjd kikapcsolva visszamegy 230V-ra, akkor 8V a feszültségesés. Arányosítva (4,4 * 9,2/8) kijön hogy ezen az áramkörön 5A terhelésig marad határértéken belül a feszültségesés, szóval ennél jobban nem terhelhető. (Az se biztos, hogy ennyire igen, mert egy hibás kötésen is eshet sok feszültség, ami túlmelegíti)
Mondjuk, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel: tehát ha 4,5A körüli terhelésen 2,5V-nál több feszültségcsökkenést tapasztalsz, akkor oda mindenképpen túlzás a 16A-es kismegszakító. Ha nem, akkor se biztos, hogy mehet.
Már megválaszoltam: azért én agyalok rajta, mert én szívom meg, ha nem jó. Mert ha az áramszolgáltató kijön és nem teszi bele az órát, akkor feltételezem, hogy a villanyszerelő kijön és garanciában ingyen megcsinálja úgy, hogy jó legyen - csak megy vele az idő. Közben meg van beadva HMKE-kérelmem, ami hál istennek a kérelem-hegy alján van, így még nem foglalkoztak vele. De ha sort kerítenek rá, és közben még nincs bekötve a 3 fázis, akkor buktam a visszatáplálás lehetőségét.
Amúgy regisztrált szerelő a környékemen éven belüli időtávban nincs. Drágán sincs. Egy olyan megoldást sikerült találnom, hogy egy nem regisztrált szerelő megcsinálta "négerként", egy regisztrált szerelő (elvileg) átnézte majd intézte a papírmunkát. Gyakorlatilag meg nyilván nem nézte át, mert szarul lett megcsinálva, én javítottam ki. Azt tűnt fel, hogy eső után tiszta víz lett az egész. Megnéztem, a tetejére a mért főelosztót eredetileg rossz mélységbe gondolta, oda is fúrta, de aztán rájött, hogy ha elöl viszi fel a kábeleket, akkor a mérőóra szerelőlapját nem lehet előrebillenteni. Utána megcsinálta jól, de három furat, közte egy 30mm-es ott maradt a mérős doboz tetején nyitva, amin nyilván befolyt a víz. (Mert az CsatáriPlast, alatta meg Hensel, nem lehet vízmentesen összefogatni őket, akkor viszont az átvezetéseket kellett volna vízhatlanra megcsinálni) Az összefogó csavar is hatlapfejű volt, le kellett cserélnem lencsefejűre, hogy ne akadályozza a mérő-hátlap előrebillentését. Amin a legjobban kiakadtam, azok a kötések. A fővezetéki sorkapocs lényege, hogy két csavar is rögzíti az érvéghüvelyt. Kicsavartam a szélsőt, és több vezetéket ki tudtam így húzni: nem volt eléggé bedugva ahhoz, hogy a belső csavar is rászorítson. Illetve ami a legdurvább, hogy 16-os érvéghüvelyből nem is volt neki hosszú és a helyi földelés csatlakozóját csak úgy simán ki tudtam húzni, mert csak egy csavar ért hozzá, az is csak az érvéghüvely végéhez. Szóval az a gyanúm, hogy ezt a szerelést csak úgy látta a regisztrált szerelő, hogy 30 méterről hunyorogva rápillantott, de nem lett ellenőrizve rajta semmi. (Akit amúgy, mivel igen elfoglalt, nagyon nehéz elérni, emailre nem reagál, telefont nem veszi fel)
Csak regisztrált szerelő szerelheti a mérődet, különben az eon (akárki) tuti nem tesz bele neked órát, sem semmit.
Neki meg az a dolga, hogy tudja: mit hova, hogyan kell. A szabvány egy dolog, neki azt is tudnia kell, hogy az átvevőnek mi a heppje.
Ahhoz kell szerelni, nem elég a szabály.
Az ne tévesszen meg, hogy te is meg tudnád csinálni...
Nálam pl. most az előlapot kellett cserélni, mert szarrá égette a nap, a nem plombáltat kicseréltem magam (csak azt volt szabad) - 9 ezerért kb. egy perc alatt - anyagköltség.
A másik kettőért meg kicsengettettek velem 65 ezret. Nem tartott tovább a dolog, mint amennyi idő alatt leírtam ezt.
Ennyit kóstál a papírja a palinak.
És még örülhetek, hogy kijött, mert annyi a munkájuk, hogy fel sem veszik a telefont. Szó szerint.
Egy ismerős ismerősének az ismerőse hívta fel, azt ismeri, annak vette csak fel...
Ja. és közölte, hogy ez már át lett véve, szóval maradhat, de ha új szerelés lenne - így nem vennék át, mert alulról érkezik a földtől a ződsárga, ma éppen jobbról kell jönnie, elérhető dobozban a kötéssel.
Természetesen akkoriban is engedélyes szerelő telepítette, az akkori elvárások szerint, és nem ezer éve...
-Az a 10-es nem véletlenül tizes... Inkább a 16-os kört átnézni, és ha aggályos, azt cserélni 16-ról 13-ra vagy 10-re :)
Ezt kifejtenéd bővebben? Felteszem, egyforma vezetékek vannak a házban, így nem lenne gond felmenni 16A-ra. Sodrott réz van amúgy, de most meg nem mondom hanyas. Nem szokott probléma lenni, 1-1x csapja le nagyon ritkán. Ezért is gondoltam felbővíteni. Meg észrevehető ingadozás is a lámpafényen ha beindul egy nagyobb fogyasztó. Amúgy nincs semmi extra, nincs villanysütő, mosógép, mosogatógép, klíma, van egy szárítógép, na pl egyszer akkor csapta le amikor a mosó és a szárítógép egyszerre ment.
Még egy kérdés, ez lehet hogy egyszerűbb. Van-e arra szabvány, hogy hová kell a Hensel mérőszekrényben a helyi földelés vezetőjét csatlakoztatni? Nálam a mérőszekrényban, amivel megváltóként várom az e.ont meg a leendő három fázist, úgy van, hogy a jobb alsó dobozból (a helyi védőföld bontható csatlakozása, ez nem lesz plombálva) felmegy a fenti mért főelosztókba és ott csatlakozik a méretlen főelosztó (bal alsó doboz, ez plombálva lesz) PEN-kapcsáról érkező zöld sárgával.
Ezen a videón ugyanez a mérőhely úgy van szerelve, hogy a bal alsó és a jobb alsó (plombált és plombálatlan) doboz között lett egy lyuk fúrva és azon át közvetlenül össze van kötve a PEN kapocs és a helyi földelés. Ez talán szerencsésebb, ha jön egy villám/ feszültségtüske, akkor ha csak fel-e ugrálással (éles irányváltásokkal) tud lejutni a helyi földelőkaróhoz, akkor az növeli az impedanciát ahhoz képest, mintha csak menne tovább balra.
Illetve az aggaszt, hogy nehogy az legyen, hogy kijön az e.on, aztán nem köt rá, mert szabványtalan. (És akkor megy az idő, miözben a napelememet meg majd azért utasítják el, mert nincs három fázis - szóval nem akarok kockáztatni).
Adott egy Hensel HB sorozatú mérőszekrény, ilyen, a tetején pluszban két mért főelosztó dobozzal "A" és "H" tarifáknak. Ha mondjuk az "A" főelosztóba beteszek egy T1+T2 túlfesz-levezetőt, akkor az védi-e a "H" főelosztót is?
Ha a mérőórák helyett rövid és vastag vezetékek lennének, akkor azt gondolnám, hogy igen, hiszem ha az "A" tarifánál rövidre zárja a védővezetőt és a fázist, akkor a "H" tarifa fázisa is össze van kötve a védőfölddel.
Ha hagyományos villanyórában gondolkodom, akkor ugye abban tekercsek vannak (áramtekercs, feszültségtekercs), ami a feszültségtüske "frekvenciáján" nagy induktív ellenállás, tehát ekkor csökken valamennyit a "H" tarifa dobozában megjelentő túlfeszültség, de azért nem nagyon.
A mai villanyóráknál meg sejtésem sincs, hogy viselkednek ebből a szempontból. Talán a "H" dobozában egy túlfeszvédelmi induktivitás elég lenne. (T3 szintű védelem minden drágább végberencezésen van/lenne, illetve anyagilag már az is kedvező volna, ha az "A" tarrifás T1+T2 miatt a "H" főelosztóban már egy T2 is elegendő lenne.)
Megint eszembe jutott, ma mondja pék haverom, hogy informatikus lett és sima ügy. Írt egy darab hülye jegyzetfüzetes appot, amiből 12 egy tucat, de van benne GPS kapcsolat és kezel fotómasinát, ennyi referenciával első sarki céghez fel is vették fejlesztőnek nem éppen kicsi pénzért. Másik hasonlónak meg 2 hónap után a próbaidő alatt nem akartak sok pénzt emelni így már másik 10 felé kacsingat, állítólag annyi a lehetőség.
> két 10est ki kéne cserélni 16osra -Az a 10-es nem véletlenül tizes... Inkább a 16-os kört átnézni, és ha aggályos, azt cserélni 16-ról 13-ra vagy 10-re :)
-A többi kérdésedre nem egyértelmű, de valószínű igen a válasz, tehát a jelenlegi szekrényben megoldható. Majd a villanyszerelő a helyszínen megmondja. Jogilag lehetséges, tehát emiatt nem kell mérőhelyet szabványosítani, de hogy mi fér el és hogyan meg hogy mi derül majd ki szétszerelés után azt ennyi infóból nem lehet megmondani.
1 modulos, A típusú, legalább 16 amperes (pontos érték nem számít, előtte-utána is van kismegszakító) ÁVK-t keresek (értem a konstrukció hátrányát, de egy meglévő lakáselosztóba lenne és 1 modulossal szinte nulla munka, 2 modulossal dobozcsere és/vagy minden egyéb többletmunka). Létezik, hogy a Schneider és a Legrand kínálatában nincs ilyen? ETI-t találtam viszonylag emberi áron, meg Siemenst jóval drágábban, illetve egy Noark márkájú, valószínűleg kínai cuccot olcsón. A többi (pl. Tracon, ABB és ami még szembejött, az mind AC, nem A).
A főbiztosíték 16os, a 4 körből kettő 16, kettő 10es. Gondolom akkor már minimum a két 10est ki kéne cserélni 16osra mi? ehhez nem kell a szolgáltató gondolom..
Esetleg érdemes akkor már új mérőhelyet, új szekrényt csináltatni? De az meg egy vagyon nem? Meg amúgy 16 amperesek, lehet nem ártana bővíteni akkor már?
Bár mondom, ilyen szinten nem akartam belemerülni...
Adott ez a békebeli villanyóra szekrény, amibe be akarok majd kötni két újabb konnektort. Vagyis majd a villanyszerelő. Csak előzetes, elméleti kérdésem lenne, hogy hogy lehet ebbe majd bekötni? Gondolom abba a fekete részbe kell ahol a biztosítékok vannak, és onnan gondolom a szekrény mogott-felett a falban indulnak szét a vezetékek..? Akkor ehhez ki kellene szerelni a szekrényt?? A két konnektor vezetéke az aljzatbetonban lesz vezetve(hozzaepitettem a házhoz egy kicsit, es oda kéne két konnektor), tehát alulról jönnének be a szekrenyhez a vezetékek.. vagy esetleg a szekrényen belül be lehetne kötni oda a biztosítékokhoz?
Bónusz kérdés: porosodik itthon fi relé is pár éve, egyúttal azt is be lehetne kötni? Azt hova lehetne? :)
Elkezdtem azon meditálni -a beírásod alapján-, hogy fordulhatott elő hogy 19 év után el kezdett folyni? Eddig is hallottam, ha elzártam a vízet, akkor néha kattan egyet a rendszer. Ez a kosütés (vízütés). A menetes résznél úgy nézett ki, mintha rosszul kapattam volna rá a hollandit. Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy bízhatok a szerelőben, hiszen az egészet én csináltam az egész házban. A lakásban rézcsövek vannak. Akár azt is szétverheti.
Ezt csak Neked írtam, nem akarok újabb témát nyitni.
Nagyon öreg a fűtőszál, jobb ötletem már nem volt.
Annyit még megcsinálok, hogy este ránézek a vízórára és majd reggel is, közben vízkivét nélkül.
De barátomban nagyon megbízok, ha azt mondja, hogy jó a rezes rendszer, akkor az jó. 28 éve ők csinálták a központi fűtést is, hibátlan. Jó persze, 2 éve bedobtunk (vele) egy másik Hőtermet.
Sok mindent láttál már kecske. Mégolyant is ami"ionkazán üzemmódban" melegítette a vizet és ezt olyan 35 éves bojlernél, ami ki van vizkőtelenítve. Ettől vagy az, aki vagy: elmebeteg.
mielőtt a nyoma is eltűnik az internetről: íme egy "ionkazán" rendszer. A vízbe benyúló három fém rúd egyikére közvetlenül a 230V fázis megy. Az ionkazánokat kb 1 - 10 KW teljesítmény között árusították.
Na jó, segítek egy kicsit: aki még nem is sejti, hogy mire célozgatok itt egy ideje, az kicsit olvasson utána a (jogosan betiltott) ionkazánok működéséi elvének. Én már találkoztam olyan villanybojlerrel, ami olyan módon romlott el, hogy "ionkazán üzemmódban" melegítette a vizet. És aki már érti: most lehet okoskodni azon, hogy "de hány wattos a fűtőbetét" :)
Nem hiszem, hogy a fűtőszállal lesz gondod. De az vagy jó, vagy nem. De ezt az fogyasztásmérőről le tudod olvasni, ha nincs más is a körön.
A Balatonon van egy kerti díszkutam. Jött a vízóra leolvasó és odaveti, hogy valahol most is folyik a víz. Odamegyek, áll az óra. Mondom neki, hogy nem forog, meg sem mozdul. Ment el, de még egyszer odavetette, hogy forog. Gondoltam, hülye vagy, de azért el kezdtem figyelni, elültette bennem a magot. Hát látom, hogy néha egy-egy pillanatra pörög a vízóra. Kb 14m3 vizem folyt el. A díszkút alatt folyt el a víz a bekötésnél.
Egyszerűen máshol nem tudok már hibát elképzelni, jónak kell lennie. Túl nagy tudomány nincs benne. Volt itt valakinek hasonló öreg fűtőszállal dolga? 87-es a bojler.
Felesleges számolgatni, ha rendesen el van vízkövesedve, akkor a biztonsági hőkioldó szokott leoldani, legalább is a régi bojlerokban volt ilyen. A vízkő jó szigetelő, nem áramlik a víz a fűtőbetét körül, nincs hűtése. Ez itt nem fordult elő. Lehet, hogy a hőfokszabályzó "megnyúlt", így magasabb a víz hőmérséklete, amit nem vesznek észre, mert fokozatosan változott meg.
A fűtőbetétnek nem hiszem, hogy megváltozott az ellenállása, ami ekkora eltérést okozhat a fogyasztásban.
"Ha le van nyomva az automata majd ismét fel akkor a mérő ezredes pontossággal mutat, 1-2 percig"
Ez mit jelent, hogy 1-2 percig ezredes pontossággal mér.
Ha külön mérőd van, akkor miért nem egy óra múlva, vagy fél óra múlva olvasod le a fogyasztást? Úgy egyszerre a bojler fogyasztását olvasod le és a fűtőtest teljesítményét is megtudod, ha más nem megy arról az óráról.
?! Olyat még nem láttam aminél a vízben van a hőmérő. Így nem is tud vízkövesedni...
Marad a kérdés, hogy akkor. Mennyi idő alatt ér át a hőmérséklet eltérés a víz tartalamú vízkőrétegen? Néhány percnél nem lehet több.
Egy 1500 Wattos betét 100 liter vízen percenként ~0,2 fokot emel. Vagyis számottevű túlfűtést aligha okozhat a vízkövesedés. 10 perces hőmérséklet eltérés késés is csak ~2 fokot jelent.
Avagy, Még az 5 fokos eltérés is csak ~0,6 kWh plusz fogyasztás 100 liter víz esetén. Ami 8% körüli és nem 1/3 >> 33% többlet....
---- Kitart a városi legenda, hogy: a vízkő >> nagy túlfogyasztás. De ez nem igaz, erős túlzás. A vízkő hatása a fogyasztásra nem igazán jelentős.
Az öreg Hajdú bojlerünkben a cekász mellett van a mérőhüvely. Nagyon kemény a víz, évente simán kijön 1,5-2 diszperzites vödörnyi vízkő. Ennek egy jó nagy részét a cekászról és annak környékéről vakarjuk le. Volt, hogy fél napig ázott citromlében az alaplemez, hogy le lehessen róla szedni a vízkövet.
Amúgy a lőtéri kutyát nem érdekli a bojlerben lévő cekász teljesítménye. Ha elérte a beállított hőmérsékletet (és jól működik a termosztát), akkor ígyis-úgyis lekapcsolja a fűtést. Csak az egyik 3 óra alatt fűt fel, a másik pedig 4 óra alatt. (Ezen számok csak hasraütések).
A kedves kérdező úgy indított, hogy havonta diktálja a fogyasztást és a havi fogyasztása növekszik az előző évek hasonló időszakát tekintve.
Ha ugyan annyi vizet melegít, mint 1 éve átlagosan, akkor nem szabadna növekednie a fogyasztásnak. Ha mégis nő, akkor ott valami hiba lesz.
Még egy dolgot megnézhetne, amikor van impulzus, akkor kapcsolja ki a bojlert és nézze meg a villanyórát, hogy van-e fogyasztás. Ha van egy sérült kötés valahol a falban, akkor lehet, hogy ott áthúz minimálisan a fázis-nulla. Így még le se veri a fi relét, de okozhat töbletfogyasztást, ha a "rövidzár" nem elég nagy ahhoz, hogy a kismegszakítót leverje.
Egy villamos szakember tudna mérni szigetelési ellenállast is célműszerrel és akkor jó pár hiba kizárható lenne.
"Gondolod hogy egy 1,2kw os betét fogyaszthat bármi okból 1,8Kw-ot?"
Azon gondolkodj el, hogy hogyan (hányféle ok miatt) fogyaszthat egy bojler 1500 wattot, ha abba a bojlerbe a gazdi emlékei szerint egy 1200 wattos fűtőbetét van beépítve.
A problémának több megoldása létezik, egyet elárulok: a bojlerben valójában 1500 wattos betét van :)
"tudom, hogy mennyinek kéne lennie ilyenkor már. Egyre alacsonyabb értéknek nyárig."
- az 1/3 fogyasztás emelkedést ehhez az "egyre alacsonyabb" (tehát képzelt) értékhez képest kell érteni? Vagy az előző évek átlagfogyasztásához képest?
- nem lehetséges-e, hogy az elfogyasztott energiamennyiség nem változott, csak a befizetendő forint lett több 1/3-al?
Úgy gondolom, hogy amikor nincs odakint hideg, akkor gyakrabban fürdünk, mint télen. Kerti /ház körüli munkák + megizzadások, stb.
Más is úgy vette észre, hogy tavasszal egyre alacsonyabb a vezérelt áram fogyasztás?
Most olvasd el okoskodási-kötözködési szándék nélkül is. --- hát normális helyen az 50 éves bekötésen is van.
Mert raktak már, hisz nem nagy kihívás -----
A "raktak már!!!!!!" NYILVÁN NEM az 50 évvel ezelőttre vonatkozik ebben a szövegben. Hanem azóta valamikorra...
-------------
Dehátugye nehéz tudomány a kontextusba helyezett értő olvasás. Sok olyan ember van akinek diplomával-érettségivel sem megy :-( Sőt mint azt láttuk már itt még több diplomával sem némelyeknek.
Szóval, ne szomorkodj ezen sokat! hozod az átlagot.
hát normális helyen az 50 éves bekötésen is van. Mert raktak már, hisz nem nagy kihívás
50 éve szerintem pont, hogy igen nagy kihívás volt. :D
Ezt írja a 49 éve kiadott szakkönyv:
"A hazai hibaáram-transzformátor érzékenysége 20 A, majd később 10 A volt, az újabb (1967) gyártmányoké már eléri az 5 A-t. Ma már (1969) hazánkban is készítenek 1 A-nél érzékenyebb áram-védőrelét. Földeletlen hálózatok védelmére ez ritkán elegendő, ezért a Bányászati Kutató Intézet erre a célra erősítős kapcsolású áram-védőkapcsolót dolgozott ki. Külföldön minden áram-védőkapcsoló érzékenysége 50.. .200 mA nagyságrendű, Franciaországban 20...30 mA-es érzékenységű áram-védőkapcsolót is használnak."
Normális beszerzési lehetőség kb 83-84-től adódott, amikor levették a fékek egy részét a kemény pártideológia által szabályozott magyar világról, és lehettek (és lettek) magánkereskedők, akik képesek voltak átlagember számára bármikor megvehető NDK FI-relét tartani az árukészletben.
Ja, és akkor a vezérelt áram túlfogyi ugyan nincs megoldva még mindig, de barátom azt mondja, hogy ezt a 35 év körüli fűtőszálat cseréljem le. 1200W-os, holnap lecserélem, beszámolok róla. Egyszerűen nem marad más ötletem.
"járhat ez miatt és a víznyomás váltakozása miatt előre és hátra a vízóra 1-2 deciket?"
igen, és figyelj oda mert az egyik topictársnál csinált bazi nagy fogyasztást egy ilyen, többet ment előre az óra mint hátra, és minden felfűtési ciklusnál tekeredett egy kicsit. Elég hihetetlen, de ez lett a megfejtés.
Logikus, hogy ha 1/3-al megnövekedett a bojler energiafogyasztása, akkor valószínűleg 1/3-al megnövekedett a bojler áramfelvétele is.
Kérdés, hogy a plusz energia a vízbe kerül-e (pl. gyorsabban melegszik a víz), vagy máshol vész el. A nyomozás irányát úgy lehetne eldönteni, ha nem lenne titkos információ az, hogy hogyan lett észrevéve/megállapítva az a plusz 1/3.
"Legelsőben le volt írva, kb. 1/3-ával emelkedett meg a fogyi."
Egyszer csak 33%-al megnövekedett a bojler áramfelvétele? Megmérted árammérővel? Vagy a villanyóra előtt állva stopperrel? (úgy is lehet)
Ha titok (semmi közünk hozzá), hogy hogy jött ki ez az 1/3 emelkedés, akkor nehéz lesz segíteni... de akár az is kiderülhet, hogy a zasszony nagynénje állapította meg, aki komoly jövendőmondó és halottlátó Mátészalkán.
Figyelj, most már én is azt mondom, Te teljesen kasu vagy, légyszíves hagyd figyelmen kívül a hozzászólásaimat.
Legelsőben le volt írva, kb. 1/3-ával emelkedett meg a fogyi.
Nem, nem kell válaszolnod, sem most, sem soha máskor, jó?
Másoknak!
Nemrég csináltam a vízkőmentesítést, ilyenkor gondolom még több levegő van a bojlerben, járhat ez miatt és a víznyomás váltakozása miatt előre és hátra a vízóra 1-2 deciket?
Köszönöm a segítséget! Az alternatív körökkel kezdtem, az 5-ből 3 már rendben (közben bútorpakolás is volt). Megyek tovább, van műszer, próbalámpa. A biztonságot értem. Óra - elosztószekrény zárva, kulcs a zsebemben.
Csak és kizárólag az, hogy többet fűt mint eddig. Azaz megnőtt a vízkivétel.
Amit okozhat hiba is. pl. egy szivárgó csőkötés, csőrepedés, csap is.
Az egykaros csap is tud meglepetést okozni!!! HA középállásban van a kar használva a hidegvíz csapoláskor. Olyankor már sok típus enged egy kis meleg vizet is a hideghez... (hidegvizet >> teljesen jobbra álló karral kell engedni)
--- Esetleg az, hogy jóval melegebbre fűt mint eddig.
--- Esetleg az, hogy jóval villanyóra csere volt és a régi alulmért már. (netán az új hibás és túlmér)
********************** Bojler fogyasztás teszt.
Keress egy hőmérőt amivel tudsz akár 80 fokot is mérni.
Engedd ki teljesen a melegvizet a bojlerből.
A kiengedés után rögtön mérd meg a kádcsapnál teljesen/csak a MELEGVÍZ állásban való csapolással,
hogy hány fokos a hidegvíz ami a bojlerből jön a melgvíz helyett. Cirka 12 fokos lehet most a beérkező hidegvíz... (folyasd ki a csapnál is elég hosszan a vizet, hogy a csövekből is kijöjjön a melegebb víz és csövek is kihűljenek)
Olvasd le villanyórát és írd fel az állását.
Fűtsd fel a bojlert....
A felfűtés után
Olvasd le villanyórát és írd fel az állását. (HA NEM CSAK a bojler van a mérőn, akkor minden mást kapcsolj ki/le)
Mérd meg a kifolyó melegvíz hőmérsékletét is kádcsapnál. Teljesen/csak a MELEGVÍZ állásban való csapolással. (folyasd ki a csapnál is elég hosszan a vizet, hogy a csövek is átmelegedjenek)
Számolás...
Mennyiség: a bojler liter mérete Hőlépcső: meleg-hideg víz hőmérséklet Fogyasztás: a két villanyóra állás különbsége
VÁRTfogyasztás=1,16 x Mennyiség x Hőlépcső / 1000
pl. 120 literes bojler 12 fokról 65 fokra fűt (hőlépcső=65-12=53 fok) 1,16x120x53/1000=7,4 kWh energia
HA a VÁRTfogyasztástól jelentősen eltér a villanyóra szerinti fogyasztás. Akkor lehet gondolkodni az okán.
HA nagyjából azonos, akkor nem bojler az oka a többletnek. Hanem a mégiscsak nagyobb vízkivétel, esetleg "szökik" a víz valahol.
A kifolyó víz hőmérséklete ugyanaz, mindig ugyanoda van tekerve a hőfokszabályzó is. Nem éget.
Mi tud tönkremenni a fűtőszálon? Simán kicserélem, csak nem értem, hogy csinálja a meleg vizet szépen, most már hangja sincs, csak mégis magasabb a fogyasztás.
A váltókapcsoló dobozába bejövő három vezeték egyike mindig a váltókapcsoló L betűvel jelölt pontjára megy.
Ha ez a vezeték már be van kötve az L pontra, akkor teljesen mindegy, hogy a maradék két vezeték a kapcsoló maradék két bekötési pontja közül hova van bekötve.
Tehát a lehetséges variációk száma összesen 3 (azaz három), ezeket végigpróbálgatni csupán néhány perc.
Kezdd úgy, hogy a három vezetéket megszámozod mondjuk 1-2-3 db keskeny fehér szigszalag csíkkal.
Ha kísérletezés közben esetleg jól megráz az áram, akkor tudni fogd, hogy mit felejtettél el :)
Ha látta. Azt sem írta, jött e ki vízkő, vagy látta az anódot.
Fűtőszál megrepedhet, de akkor zárlatba kellene mennie, vagy nem megy mert csak a külső héj reped és közte van egy szigetelő anyag. De attól nem nő meg a fogyasztás.
Ha hidegebb a bejövő víz, attól is emelkedhet a fogyasztás, de előbb villamosan kellene rendbe rakni.
Alternatív kapcsolónál aligha talál nullát, legfeljebb az izzón keresztül. Már ha rendesen van huzalozva. Én próbalámpát használok ilyenkor, egy hosszabbítóval odavinni a két sarkot és lehet azonosítgatni...
A műszerhez kell egy harmadik kéz és figyelem a leolvasásához.
A laikusnak a fázisceruza még talán biztonságos, a műszer,próbalámpa inkább szakember kezébe való.
Írjunk fél oldalt a villanyszerelés alapjairól? Öreg vagyok én ehhez meg a váltókapcsolók leírásához, ha ezt ezer+1 helyen megtalálja a neten és kis rátermettséggel össze tudja legózni. Nem tudjuk mi a baj, nem tudjuk mit nem tud, mondunk valami hülyeséget és valaki majd jól beszopolik. Én csak arra mutattam rá, hogy a fázisceruza ajánlással rögtön hiba van az elméletben.
Lakásfelújítás. Festők érkezésekor nem voltam a lakásban, leszerelték a dobozból kiemelt műag. fólíába csomagolt kapcsolókat minden visszaazonosítást segítő jelzés nélkül. A lakás egyébként áramtalanítva volt, ezt tudták. Éleszteni kellene a világítást, de a váltó kapcsolós (alternatív) változatnál kevés sikerem van: az egyik kapcsoló mintha egysarkú kapcsoló lenne a rendszerben, kapcsolja - szünteti a világítást, a másik kapcsoló be van kötve (találomra) de semmi hatása nincs. Ebből 5 áramkőr van a lakásban. Van 3 áramköröm amelyekben + 1 db keresztváltó kapcsoló is van a 2 db alternatív mellett. Ezeknél előfordul, hogy kapcsolásvariációkra véletlenszerűen van - megszűnik a világítás, de az eredeti kapcsolási lehetőség változatokat nem tudtam helyreállítani.
Kérlek benneteket segítsetek, hogy tudnám rendbe rakni ezt a vezeték halmazt? Addig eljutottam, a bejövő fázisvezetékek meg vannak.
Jól gondolom: célszerű / szükséges a végén egy ÉV mérést végeztetnem?
Annyi sarut nem szoktam szerelni, hogy indokolt legyen komolyabbat venni. Anno még nem voltam villanyszerelő, de kellett a hegesztőmhöz csinálni hegesztőkábelt, még akkor vettem. Köszöni szépen az azóta is tökéletesen működik. Jobb is mint a gyári. A gyári nem volt rendesen lepréselve és elégtek az elemi szálak hegesztés közben. Felbasztam az agyamat vettem 50-es hegesztő kábelt és abból gyártottam megfelelő hosszúságút. Illetve ha már meg volt a fogó, akkor 2 méteres bikakábelt is gyártottam. Olcsóbbra is jött ki, mint egy ugyan olyan "tudású" gyári. Azért a piacosnál drágább lett, de azok nem jók semmire sem.
