Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A szivattyú nyom 0,6-bárral és még ha a másik oldalon -0,6 bár lesz a nyomás a légköri nyomáshoz képest, még így is túlnyomás lesz a szivattyú tengelyénél.
" A szivattyú egyik kivezetésén nyomás a másik kivezetésén vákuum van. "
Nyomás alatt lévő zárt rendszerben hogyan tud a szivattyú vákuumot kialakítani , ha a víz nem összenyomható ? A szívó oldalon alacsonyabb nyomás lesz , mint a nyomóoldalon , de nem vákuum . Tehát ott kellene egy vízmentes térnek keletkeznie és pont abba a pontba kellene a légtelenítőnek bekötve lennie , hogy bejusson a külvilágból a levegő . Olyan erővel meg gondolom a keringetőszivattyú nem bír , hogy ezt létrehozza . :-)
Az opentherm csupán egy szabványos buszrendszer és utasításkészlet, attól, hogy termosztát ezt a buszt és utasításkészletet használja még egyáltalán nem biztos, hogy kezel külső hőmérőt vagy rendben van az algoritmus amivel a hőigényt kalkulálja. A kazán külső hőmérővel képes az előremenő hőmérsékletét a külső hőmérséklet függvényében változtatni. Egy rendes termosztát sok komfort funkciót ad, amit a kazánok nem, egy jó típusra érdemes beruházni, de csodát ne várj tőle.
Nekem Honeywell TR6 Wifis van... szerintetek egyenértékű ez azzal, mintha egy külső hőmérsékletérzékelő lenne a kazánba bekötve, ki ismeri mélyen az opentherm működését...?
Egy openthermes termosztát nyilván figyeleme veszi a beállított település pillanatnyi hőmérsékletét.
Ha már ennyit emlegetem a napi üzemidőt: megtennétek nekem egy szívességet, akiknek van külső érzékelőtök, és a kazánnak/termosztátnak van üzemóra számlálója, hogy megnézitek most a számlálót, meg egy hét múlva, és megírjátok, hogy a két kiolvasás között hány óra telt el, és ebből hány üzemóra volt?
On-off és buszos vezérlők is érdekelnek. A lényeg, hogy külső érzékelő legyen. Nagyon fúrja az oldalamat, hogy melyik mennyire tudja megközelíteni a közel folyamatos üzemet.
(Aki Home Assitantot vagy hasonlót használ, és rögtön kéznél vannak neki a historikus adatai, az persze már most megoszthatja. :-))
Ahogy elnézem a CW400 leírását, ebben is van számláló, ami mutatja, hogy hány gyújtás és hány üzemóra volt.
Ez alapján lehet tuningolni az előremenőt. Én napi 16-18 óra körülire igyekszem belőni. De még napi 12 óra sem rossz. 18 óra fölött meg már nagyon ki van centizve.
A gyújtások számát érdemes szemmel tartani, és az elmúlt 24 órában leadott teljesítményt is, hogy a ki-be kapcsolgatós előremenőt lehetőleg elkerüld.
Attól még, hogy nincs időjáráskövetőd, odafigyelhetsz arra, hogy ne legyen fölöslegesen forróra állítva az előremenő, és akkor legalább nem annyira gyorsan fűt túl.
Ami ennek határt szab, hogy mennyire tudod levenni az előremenőt anélkül, hogy folyamatos üzemben a kazán ne kapcsolgasson ki-be.
Csoda persze nincsen, ha hirtelen el kezdesz hőt termelni, vagy besüt a nap, akkor melegebb lesz, amíg a radiátorok ki nem hűlnek. És fordítva, ha kiszellőztetsz, akkor nem lesz turbó sebességgel visszamelegítve a szoba.
Ezzel együtt nekem bejött, hogy lekorlátoztam az előremenőn keresztül a leadható teljesítményt kicsivel a hőigény fölé, mert ahogy Degeczi is írta, eléggé egyformán langyosak így a radiátorok, és a nap átlagában így a legjobb a hőkomfortom.
A CW400-nak az időjáráskövető szabályozás az igazi terepe, ott nagyon szépen tudja tartani a célhőmérsékletet. Nem egyszerű belőni, kellhet pár nap játszadozás (meg persze külső érzékelő) de megéri ha van hozzá türelmed és fontos az ingadozás minimalizálása (mondjuk szerintem sem az a kritikus, inkább az ad sokat a komfortérzetben, h a radiátorok nem a forró és hideg közt ingadoznak, hanem folyamatosan langyosak)
Nálam novemberben alakították át a kéményt, a régi alu (vagy saválló) csőbe egy 60-as PPS égéstermék elvezetőt húztak. Amennyire én tudom ez kötelező, azaz az égéstermékelvezető csak PPS lehet, a szívócső viszont meg már lehet alumínium(saválló). Így is árusítják a legtöbbet: ALU/PPS.
A képről nem tudom megítélni, hogy a fehér cső ami egy 100/80 ALU/PPS-nek látszik és a belső PPS csatlakozik a festetlen alu csőhöz? Az úgy szerintem probléma.
Amúgy, ha mindkettő dupla ALU/PPS és anyaguk szerint csatlakoznak,akkor szerintem rendben van és csak a rögzítés miatt aggódnék ;)
Azt esetleg leírhatnád, ha jön egy szaki, hogy a fehér az egy dupla cső, van e hézag a külső héj között?
Nem vagyok szakember, így csak azt tudom amit én tapasztaltam. Amikor nálam szerelték, akkor az átvevő ellenőr megkövetelte, hogy ahol átmegy a födémén a füstgáz elvezető, ott egy egyszerű szürke (talán szennyvíz) műanyag csőben fusson. Gondolom azért, hogy védje azt. Nem lehet, hogy nálad is így van?
Autóhűtőtisztító adalékkal mosott-e már valaki primer hőcserélőt ? Oldja a vízkövet és a rozsdát is...
Én fogom, a jövő héten, vödör + búvárszivattyú comboval. Szerintem még jobb is lehet mint a kazánspecifikusok, az autóipar háttere sokszorosa a kazánosokénak.
Ezer bocs, hozzánemértő amatőr vagyok, szeretnék egy "szakvéleményt".
Ősszel volt kazáncsere, egy átfolyós Saunier Duval kondenzációs kazán lett feltéve, és a "kéményt" is a szerelő vezette ki a tetőtérben (az előzőnek a helyén). Nem mászkálunk a padlásra, ezért csak most láttam, hogy ilyen fura, más szinű és átmérőjű cső van felül kivezetve. Ez így normális, vagy ezzel (is) lenyúlt a szerelő?
