Mondtam, hogy én is mennyire örültem neki: onnan lett karácsony után Timinek ágya, itthonra, oviba szék. Bár az itthoni baromi nehéz, mert babakocsi alja van, és eredetileg olyan, hogy egy mozdulattal cserélhető a vázon a szék, és a babakocsi. De nagyon jók, és nagyon örülünk!
Az sem mindegy, hogy abszolút tudnak mit kezdeni azzal, hogy sérült gyermekkel megyünk. Ez sem mindenkire érvényes, hiába dolgoznak ilyen helyen. Ide öröm menni!
Mi közel lakunk, mindig hazaérve beszéltük meg: láttad azt az ágyat? láttad azt a széket?
Megint telefon, mentünk...:)
Az elektromos emelős ágyunkat láttam a neten, szintén ilyen kintről hozott dolgokkal foglalkozó oldalon, a szuper akciós ajánlatok közt: 50 ezerrel többért, mint amennyiért vettük!!! Csak ajánlani tudom őket mindenkinek!!!
Tegnap teljesen hirtelenül lerohantunk Abdára, több eszközért is, és nagyon jó vásárt csináltunk. Egyrészt már téma egy ideje, hogy Eszti kinőtte a bébikompot, és kéne neki valami járógép, mert néha azért kell, hogy ne csak kúszva közlekedjen. Másrészt az oviban is mondták, hogy jó lenne egy terápiás szék, ami Eszterhez igazítható, gurul - mert már elég nehéz őt cipelni a fejlesztőhelyiségekbe - és van saját tálcája, mert a kis székével nem lehet odatolni Őt teljesen az asztalhoz, így meg nem tud alkotni. Úgyhogy írtam e-mailt, hogy mik kellenének, és szombaton délután rám csörögtek, hogy ha másnap le tudunk menni, miénk a járógép meg szék is van. Persze, hogy mentünk. Székből sok van és az állandó termék, de a járógép nem annyira egyszerű. Végül lett egy nagyon tuti darab, használva sem sokat lehetett, széket kettőt is hoztunk - a második grátisz volt, mert valamit szerelni kell rajta. Azért lett a dologból kettő, mert amit kinéztem, az elég kicsi darab, és azon vaciláltunk, hogy nem növi-e ki túl gyorsan. Viszont a másik meg még nagy volt kicsit, konkrétan az ülőrésze volt hosszú, túlért a térdén, így nem hajlítva volt benne a lába, hanem teljesen egyenesen, amit nem találtam jónak. Plussz vettem még egy állítós cuccot is, az ugyan nem volt tervben, de ahogy ott nézegettem, úgy döntöttem, mégiscsak jó lenne, mert szoktuk gyakorolni az állást az ágy mellett, de az nem az igazi. Ebben meg állítható minden, pl. a láb befogására szolgáló rész is, ami azért jó, mert így rá tudom kényszeríteni, hogy terpeszben álljon.
És mindezért 50 ezret hagytunk ott! Mihelyt lesz időm, teszek fel képeket is mindenről. Legjobban azért a járógépnek örültem, az már nagyon kellett, és ez egy nagyon jó darab, amennyire lehet, kicsi, nagyon fordulékony, sokáig jó lesz, mert rengeteget lehet rajta állítani még fölfelé. A széktől meg elájultak az oviban, annyira jónak tartják. Úgyhogy, nagyon megérte. Igaz, hazafelé elég szűkösen volt helyem, pedig a szüleim nagyobb fajta kocsijával mentünk, de ki lehetett bírni.
Felveszem a kapcsolatot minél előbb, én is úgy leszek nyugodt. Egyébként 1 éves kora körül voltunk már egy első vizsgálaton, akkor a nyári bentlakós verziót néztem ki, de végül nem lett belőle semmi, mert a másik lányom elhelyezését nem tudtam megoldani arra az időre. Azért, gondolom, másodszor is elmehetünk első vizsgálatra.
Evésterápiára kedden késő délután megyünk, természetesen mesélek majd róla. Egyébként kíváncsi lennék arra, tudják-e már az okosok, miért ilyen nagy probléma az evés egy csomó sérült gyereknél. Most nem arra gondolok, aki nem tud enni, hanem arra, aki nem akar. Mondjuk, Eszter nem igazán ez a kategória, ő csak a kanalas verziót nem szereti annyira, cumisüvegből bármekkora mennyiséget magába dönt. És kanálról is csak a rendes kaját nem eszi rendesen, ha pl. sütit adok neki, az érdekes módon simán lecsúszik, sokszor semmi nem megy mellé. Úgyhogy nagy kópé a kisasszony!
mesélj majd az evéstherápiáról. engem nagyon érdekel.hogy vizsgál és milyen javaslatot trükköt ajánl neked.....
én az gondolom jelentkezz be minél hamarabb, most nincs tul sok gyerek, nagyobb az esély. és ha ugy alakul akár korábban is átviheted.. a konduktorokkal telefonon is lehet beszélni, és pl a pénteki napon általában nem is igénylik a buszt hanem mennek értük.már ebéd után. 2-ig mindenkit elvisznek akkor is lehet velük beszélni, és ök is teloznak ha ugy adodik.. megtalálják melyik anyához melyik konduktor a legmegfelelöbb,mert ugy gondolják nemcsak a gyerek fejlesztése a feladatuk hanem az anyákkal való jó kapcsolat és kommunikáció kialakitása is...
legalábbis régen igy volt...
ha ök mégis azt gondolják náluk nem fejleszthetö a gyerek akkor viszont azt idöben megtudod,és tudsz tovább kutakodni illetve tehetnek javaslatot merre felé probálkozzál...
ne felejtsd én majdnem egy évig kerestem iskolát... szóval nem tul sok az idö...ha csak azt számolod mire idöpontokat becserkészel és eléred a megfelelö embereket pl...
szóvl kérj elsövizsgálatra idöpontot.. (ez a neve.)
Elkezdtem körülnézni, milyen helyek jöhetnének majd szóba Eszternek. Hát, nem túl sokra jutottam. Eleve nem nagyon van olyan oldal, ahol jól össze lennének szedve, egyet sikerült találni, talán itt megvan mind, de a legtöbb vagy értelmileg sérült gyerekre van szakosodva, vagy mozgássérültre, a kettő ötvözete nem igazán fordul elő. Én ezt nem is értem! Tudom, Eszternél még eldönthetetlen, hogy értelmileg hogy áll, de akkor is érthetetlen számomra. Mondjuk, most úgy vagyok vele, hogy a Pető nagyon nyerőnek tűnik, csak azt tudom nehezen elképzelni, hogy nem leszek napi kapcsolatban az óvónénikkel, mert csak úgy tudnám megoldani a bejuttatást, hogy a busz szedi össze, nekem nagyon kiesik. Persze, addig még sokminden változhat.
Azt kellene még kiderítenem, hogy elég-e jövőre jelentkezni, vagy érdemes már most jelezni, hogy másfél év múlva mennénk majd. Hópihe, Te mit gondolsz?
Amúgy kedden megyünk evésterápiára, nagyon kíváncsi leszek, mire jutunk. Remélem, lesz eredménye ennyi pénzért. De tényleg jó lenne már haladni valamerre, mert most az evés a legnagyobb akadálya annak, hogy bárkire is rábízzam. Most épp a szeme gyulladt be, de mivel január elején már volt beteg, és sokat otthon kellett maradni, nem akartam megint hiányozni, így egy fél napra anyura hagytam. Jól bereggeliztettem, anyunak hagytam ott tízórait cumisüvegben, és 1-re meg mentem is érte, hogy megebédeltessem. De mégsem egy egész napot hiányoztam. Meg nekem is jó lenne már, ha nem lenne ilyen nyűg az evés.
most tudtam meg egy olyan fejlesztő-gyogytornász -pszichológus stb. csapatról, hogy nyárra speciális táborokat szerveznek a gyerköceinknek, szülőkkel együtt, és minden szakma ott képviselteti magát. Érdekel valakit? Talán a nyári szünet idejére másokat is érdekelhet. Judit
Sziasztok! Egy nagyon jó kezdeményezésről olvastam, a "Mindenkinek becsengettek!" című, inkluzív oktatást népszerűsítő dologról. A Down Egyesület a kezdeményező, a lényege, hogy fogyatékossággal élő gyerekeket visznek be az egészségesek közé néhány hónapon keresztül, ezzel ha fogalmazhatok így: "mindenki jól jár", gondoljunk csak bele. Lehet iskoláknak jelntkezni a www.mbcs.hu oldalon, szülőként pedig érdeklődni lehet az egyesület oldalán, vagy a fórumukon, ahol nem csak Down-os témákról lehet olvasni, hanem többféle fogyatékossággal élőket nyomasztó problémáról lehet kérdezni...
Nem tudom, ki, hogy van vele, de én fontosnak tartom, hogy a sérült gyermek egészségesek között legyen.
Egy átlagos ovi igen, de most, hogy szóba került a Pető, azzal pont az a bajom, ahogy Hópihe is írta, hogy nyáron nincsenek. És mivel Eszter már nem olyan pöttöm, nem is a fejlesztés kieséstől félek, hanem attól, hogy munka mellett hogyan oldom meg a nyarat. Nem mindegy, hogy 5 vagy 10 hétről van szó! Egyelőre nem meri senki bevállalni egész napra. Még anyu sem, állandóan attól fél, hogy etetésnél megfullad. Pedig a nyelésével nincs gond. Én inkább attól tartok, másnál éhes marad. Az étel ugyanis inkább kifelé esik a szájából. Remélem, azért a következő két évben csak javul az evéstechnikája. A jövő héten felveszem a kapcsolatot az evésterápiásokkal mindenképp.
De még van 2 nyarunk, amivel nem lesz gond, úgyhogy ezen még nem aggódok.
szigoruan szerintem a szulo legyen a sajat gyermekenek a szuloje, ne a fejlesztoje.nagyon klassz dolog a kozosen eltoltott ido, barmit is csinaltok, hiszen erositi a kapcsolatot koztetek. mi tegnap Kolossal pl. csavarogtunk egy nagyot. lehet setalni, jatszoterezni, muzeumozni allapottol fuggoen. de h a ragasztas erdekli, azt is lehet csinalni, es unnpelni hangosan, ha barmi lelkesedest mutat.
én tavaly is voltam a nyári szünetben egy speciális táborban a gyerekekkel. Már érdeklődtem, hogy mikor lesz idén, de mindig a suliszünethez igazodik. Fejlesztők, gyógypedagógusok,stb......mindezt játékosan. Ha megtudom mindenkinek ajánlom, igy agyerek egyetlen napot sem esett ki a szakemberek általi foglalkozásokból.
Ha lesz pontosabb infóm megirom. további sikereket.
pethöben is van nyári szünet.. deerre az idöre mindig adnak használati utasitást-feladatsort értelmi és mozgásfejlesztésre vonatkoztatva...
és mindig akad föiskolai hallgató akit meg lehet hivni zsebpénzért,hogy megdolgoztassaa gyereket...a szünet talán valamiveltöbb,mint 4-5hét,mert nincs ügyelet.és nagyjából igazodik az általános iskolai nyáriszünetekhez...
szerintem nagyjából teljes a napotok ha hazamentek akkor nem kell feltétlenül gyötörni egésznapi munkája után, de az szuper,hogy amennyire tudod bevonod öt ugymond önálloságra serkented-ezzel fejlödik is....az a lényeg,hogy ha intézménybe jár akkor érezze azt,hogy te már csak az anyukája vagy nem pedig a konduktora... és a hétköznapi tevékenységbe belelehet ékelni amit te is irtál-önállóan uzsonnázzon - és csak dicsérni dicsérni. és baromi látványosan örülni...
nálunk nagyon jól bevonhatóak voltak a nagy tesók tapsvihart is csináltunk, és sokáig müködött a nap höse cimü kikiáltás..
kicsit lassabb ha ö probálkozik- természetesen egyszerübb jól kiszolgálni,-de akkor nincs késztetése...
Én nem is tudom, hogy ez most sajnosvagy szerencsére, de az óvónéni mostani prognózisa alapján nekünk ilyen problémáink jó darabig nem lesznek, mert Eszter nem lesz integrálható még suliban sem. Tudom, az még mindíg messze van, és lehet, hogy másképp alakul, de egyelőre benne van a pakliban ez a lehetőség is.
Most az a bajom, hogy eldöntöttem ugyan, hogy nekem is többet kéne foglalkoznom a lánnyal, de nem tudom, milyen jellegű foglalkozás legyen, meg egyáltalán, egy rendes ovis hétköznap után van-e értelme. Mert ott rendesen kifárasztják, az biztos. Csak röviden leírom egy napját:
reggel vele kezd a fejlesztő, átgyúrja, átmasszírozza, fellazítja az izmait
utána "reggeli kör", éneklés mozgással kísérve, ahol már ő is emeli a karját, ha olyanja van
reggeli
fejlesztő foglalkozás csoportosan (rajzolás, festés, ragasztás), ebbe is bevonják, amennyire lehet
fejlesztő foglalkozás az ügyesebbeknek, de mivel Esztert ez nagyon szokta érdekelni, ő is az asztalnál marad, legalább nézelődni
tornaóra - itt vele teljesen külön foglalkoznak
tízórai
és ezután van 1-1,5 óra szabad játék ebédig, jó időben az udvaron
ebéd, alvás, illetve Eszter hétfőnként még vízben van ebédidőben, így csúszik az ebéd és az alvás
Ráadásul, amikor túl korán ébredt a délutáni alvásból, hogy ne zavarja a többieket, még akkor is elvitte a fejlesztő óvónénije a tornaterembe egyéni fejlesztésre. Most ezek után én mivel nyúzzam még itthon?
Annyit kitaláltam, hogy nem konkrétan tornát csinálunk, hanem mindennapi feladatokat, amivel ügyesedhet. Pl. uzsonnára először eléteszem a kockára vágott kenyeret egy nagy tálcán, próbálkozzon ő megfogni és a szájába tenni. Egyelőre nehezen megy (csippentő mozdulatot még nem tud, marokkal fog, bár már látok valami kezdeményt, amiből talán lassan kialakul az is), max. 2-3 darab jut el a pocakjáig, valamivel több a szájáig, csak kiesik, a nagy része gyurmaként végzi, de végülis az is erősíti a kezét. :-)
Főleg hétvégén lépegetve megyünk a lakásban ide-oda, ez is gyakorlás. Ha valami tárgy után nyúl, de nem éri el és nekem kell odaadnom, akkor úgy adom, hogy a bal kezével tudja csak megfogni, mivel az jóval ügyetlenebb.
Most hirtelen ennyi, ha van valakinek még ilyen jellegű ötlete, szívesen fogadom.
Hópihe: a Petőben vannak nyáron? Mert ez az egyik nagy bajom, hogy ez az ovi nyitva van nyáron (csak a szokásos 4-5 hétre zár be), de majd ha másikat kell keresnem, ott mi lesz a nyárral, hiszen én dolgozom. A másik kérdésem, hogy maradhat ott oviban 8 éves koráig? (júniusi, tehát tanév végén tölti be az adott évét)
Na, szép napot mindenkinek, mennem kell, mert ébredezik a kisasszony.
Nálunk is ugyanez tapasztalható az oviban, mint Gyöngyösnél. A szülők most, a középsős szülőin megköszönték, hogy az ovi fogadta a lányom, és nekünk, hogy megbízunk az oviban, és idehoztuk, hisz az ő gyerekeik rengeteget tanulnak általa. Az óvónéni összegezte a tavalyi évet abból a szemszögből, hogy a lányommal milyen az élet. Sírt...:) Jól esett.
A gyerekek nálunk is így vannak. Van olyan, aki egyáltalán nem tud mit kezdeni vele. Nem baj, valószínűleg zárkózottabb, és fél, hogy rosszat tesz vele, vagy rosszul szól. Ez genetikai kódoltság lehet:) De nem bántja senki. Van, aki pedig kifejezetten szereti. Tavaly belé is szerelmes volt egy kisfiú!:)
Írtam tegnap, hogy egyre többször felül?
Hópihe! Látod, mindig onnan jön a segítség (esetedben szóban, a napközis tanár személyében), ahonnan nem várnád:)
elfelejtettem.....mostanában tudtam eg, hogy ujra szerveznek tábort a problémás gyerekeknek, iskola előkészitőt is. Mi is voltunk, nagyon jól érezték magukat a gyerekek, és sok ügyes szakember volt velük. Sok sikert. Judit
Szia, köszi a meghivást.....szóval egyik gyerekem hyperaktiv, másik kezdetben sulyos tanulási gondokka küzdött....mára ez sokat javult.
Ezer helyre küldtek bennünket is, telefonok, időpont , előjegyzés, továbbküldés, férjemnek egy nap szabi, nekem egy nap, nevelési tanácsadó 3 hétre fogadott....eredmény nuku...benzin költség, szabadság, suliból kikérni.....rémes volt. Találtunk e neten egy szakmailag jó felkészült csapatot, a doktornéni külföldről jött haza, nagyon érti akit csinál, a telefonos bejelentkezés után már rögtön elmondta mi az elképzelése, ha továbbküld, akkor ő kér rögtön időpontot kollégákhoz, akár másnapra....sőt tábort szerveznek ezeknek a gyerekeknek, ott az összes szakember.......szóval nagyon klassz. nekünk bejött, látványos volt a változás, pár alkalom után. nem kellett munkából eljönni, meg lehet vele beszélni személyesen az időpontot, a nehézséget...stb.
Szóval csak ajánlani tudom. Én mindig magánban voltam nála, de erről inkább privátban irok,-.....rugalmasak........ - mert már megróttak a reklámért. Mindenkinek szivesen válaszolok.Kisagi.judit10@gmail.com
Mi eddig szerencsésen megúsztuk az oviban a hasonló atrocitást. Amikor bekerült, az elején sokszor megkérdezték tőle, hogy miért nem tud járni, hogy így született-e stb, de bántásban eddig nem volt része. Egyszer fordult elő, hogy a másik csoportos nagyfiúk kinevették, de oda se figyelt rájuk. Egyébként meg szerencsére meg tudja védeni magát. Az egyik kissrác a csoportban eleinte próbálta piszkálni. Na nem az állapota miatt, hanem mert így akarta felhívni magára a lányom figyelmét, aki nem akart játszani vele. Amikor aztán a lányomnak elege lett, oda csapott neki akkorát, hogy azóta a kissrác még jobban oda van érte :-) És képzeljétek, az idén a szülinapjára rajzolt neki egy nagy teherautót amit a többiek előtt adott oda, és adott mellé egy nagy puszit is. :-))) Szóval az én kis mozgássérült lánykámnak bizony már udvarlója is van az oviban. :-))))
Megjegyzem amikor észrevették, hogy pelenkája van, amiatt viszont kapott megjegyzéseket. Amikor az egyik kis barátnője azt mondta neki, hogy pisis, na az viszont nagyon rosszul esett neki, és nagyon sokáig emlegette.
Ahogy már korábban leírtam, nálunk a szülők kifejezetten örültek, hogy a gyerekük a Helga révén tanul egy kis elfogadást. Én meg annak örültem, hogy ők ezt fontosnak tartják.
Persze a gyerekek sem egyformák. Bár senki sem bántja a csoportban, azért egyértelműen látszik, hogy vannak akik egyáltalán nem akarnak vele játszani, mert ő más. Ennyi idős korban még nem lehet lenézésről beszélni, de később, nagyobb korban már az lesz belőle. Nem bántják ők sem, de inkább elkerülik, elhatárolódnak tőle. De szerencsére sokan vannak azok, akik őszintén szeretik és szívesen játszanak vele, és olyanok is, akik maguktól észreveszik, ha segíteni kell neki. A múltkor az egyik kislány annyira akart neki segíteni felállni és elsétálni a szőnyegre játszani, - mert az látja, hogy velem meg az óvónénikkel így már szépen tud menni, - de arra nem számított, hogy a Helga "rátámaszkodik" arra, aki segíti. Ahogy elveszítette az egyensúlyát elesett és magával rántotta a kislányt is. Szerencsére nem ütötték meg magukat nagyon, és amint elmúlt az ijedtség, már játszottak is együtt nagy boldogan.
Az iskolától viszont én is félek, ott már "kegyetlenebbek" a gyerekek. Sokat agyalok azon, hogyan próbáljam meg felkészíteni arra, hogy bizony fogják érni atrocitások, amiket meg kell tanulnia kezelni.
Sikerélményünk is van!!! Már nagyon-nagyon jól megy a pisilés!! Egyre hosszabb időre tudja biztosan visszatartani, így napközben itthon most már egyáltalán nem kell pelus. Napok óta már egyszer sem ment bele a bugyiba egy csepp sem! A pelust csak akkor vesszük fel, ha megyünk valahova. Ne tudjátok meg milyen mérhetetlenül büszke magára, hogy ő már bugyizik!! :-)) Most, hogy 6 éves lett meg van győződve róla, hogy ő már egy igazi nagylány, aki egyre több mindenben lesz ügyes. :-))) Most már senki sem mondhatja majd rá, hogy ő pisis.
Ma kb. 500x kérdezte meg tőlem, hogy ugye boldog vagyok, hogy ő ilyen ügyes? Nem lehet elégszer megdícsérni. :-))
Holnap utánanézek, ma már fáradt vagyok ilyeneket bogarászni. :-) De meglehet, és annyiért már érdemes papírozgatni (gyűlölöm ezeket a hivatalos intéznivalókat, dehát muszáj).
lányokkiszuszogtam magamból a bánatot.. a mai szülöin szóba került. a kérdéskör .és meglepömódon a napközis tantó néni mondta be a kulcsmondatot,hogy a gyerekek nem tudják milyen áldás az egészségük, és beszélgessenek el a szülök otthon erröl,hogy kevesebb rosszindulatu bántás érje a lánykámat..
hát nagyon remélem lesz foganatja...
-----------------------
miez a mackó diéta???? és mi az evésterepeuta fogalma???
nem sorolom a problémáinkat, mert látom mindenkinek van bőven.
3 gyerekem van, 2 sérült. Találtunk egy zseniális pszichológus doktornénit. Autista-aspergeres , dislexiás, tanulási nehézséggel küzdő gyermekekkel foglalkozik, és ha kell egy nagyon jó csapat van mögötte. Nem kell ide-oda rohangálni, már a bejelentkezéskor a megfelelő helyre irányitanak.
Mi nagyon sokat köszönhetünk neki, sikerült a felvételink, szóval akinek problémás gyerköce van, az tudja, mennyi időbe telik egy ilyent találni. Ha bárkinek segithwtek, szivesen elküldöm az elérhetőségét. kisagi.judit10@gmail.com
