Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Nekem magyarként a magyar hazám és népem sorskérdéseihez van közöm.
És mit kezdtünk az 1938-41 között hazatért területeink nemzetiségeivel? Nem jó helyen voltak itt? Manapság meg úgyis az EU-n belül élünk mindannyian, akkor nem mindegy nekik? Te nem így gondolkodsz?
Ja persze, el is felejtettem, hogy mi vagyunk az örök vesztesek, akiknek már soha nem szabad feltápászkodni a földről és ezzel az európai maszlaggal etetnek minket.
Ezért kaphatta meg a szintén vesztes Ausztria is belőlünk 1920-ban az Őrvidékünket és Románia 1947-ben Észak-Erdélyt.
Reálpolitika. Mit kezdene ma M.O. egy rakás "visszacsatolt" románnal, szlovákkal, ukránnal, szerbel, szlovénnel. Ismét kisebbségbe akarod tólni az országot?
A kishitűek és defetisták gáncsolják a jövőt és így valamiféle önbeteljesítő jóslattá teszik a saját hülyeségüket.
Voltak lehetőségek békés úton történő revízióra pl. a Délvidékünk esetében 1999 körül, bizonyára lesznek is még máskor és másfelé, ha nem maguktól, akkor a követeléseink által megalapozva - ha egyáltalán akarnánk és élnénk vele, mert mostani kormányunk is a revizionizmus eszméjének kiveszejtésén dolgozik.
tulajdonkeppen volt mar revizio orban csilliardokat kolt a szomszedban magyarokra de mivel nem hulye mint a jobbikosok eszebe se jut teruleti reviziorol beszelni mert az LEHETETLEN haboru nelkul LEHETETLEN
"Téged, egy hazafit, büszkeséggel töltene el, ha az az ország melyben élsz nagyobb lenne."
Nem is magyar, akit nem töltene el büszkeséggel a hazája nagysága: ha végre helyreállna az eredeti, Kárpát-medencei kiterjedése, amit eleink alapítottak, védtek és építettek, s amit néhány rosszindulatú idióta egy tollvonással szétdarabolt népünk megkérdezése és beleegyezése nélkül.
"Ennek a célnak a elérése fontosabb számodra, mint milliók szenvedése, mely az általad kívánt változás miatt történne."
Pontosan milyen szenvedések történnének a rend helyreállása esetén? Netán hogy az erdélyi románok immár újra Magyarországon belül kénytelenek élni? Ez miért okozna nekik szenvedést? Miért okozna nekik a most hazánktól elszakított magyaroknak okozottnál nagyobb szenvedést? Így is-úgy is az EU-n belül élnének, és visszamehetnének a Kárpátokon túli anyaországukba, ha akarnak.
Úgy látom, még mindig ott tartunk, hogy mindenki érdeke és szenvedése fontos, csak a magyarságé nem...
"Az általad képviselt nézet szerencsére sokakban megvan, így aztán vannak törökök, aki szeretnék visszacsatolni Magyarország egy részét a Török Birodalomhoz, és természetesen vannak Olaszok, akik szerint Olaszország, mint a Római Birodalom jogutódja jogot formálhat Magyarország területére."
Tényleg? Nem mondod...! Említsél már néhány ma élő személyt, akik ezt akarják, mert én nem tudok ilyenekről.
Azért te is egy érdekes figura vagy, hogy a magyar revíziót: a Trianon előtti, de legalább az 1941-es határállapotaink helyreállítását a Török meg a Római birodalom visszaállításához hasonlítod. Ha ennyire érdeklődsz a túlzások iránt, akkor javaslom, hogy alaposan tanulmányozd azt, mit tettek Magyarországgal a "tisztelt" nyugatiak és a szomszédaink 1920 táján.
Rekviráléskor az egyéneket is lenyúkták. Nem csak akkor.
Emlékszem.
1944 novemberében amikor az utolsó német csapatok éppen tervszerúen vonultak vissz Budapest felé. Csendes volt a község, amikor megékezett egy ezrednyi gulyáságyús magyar katona. A piactéren táboroztak le. Kinnt már sötét volt amikor az zörögtek az ajtón. Egy örmester és három baka állt ott. Szalutáltak, majd közölték, hogy a Magyar Honvédség nevében élelmiszert rekvirálni jöttek. Bementek a spejzba, leakasztották a falról a kék vejdlinot, s ami ehetöt találtak belepakolták. Majd pecsétes írást adtak, hogy xx kiló élelmiszert vételeztek fel. A háború befelyezése után a Kincstár fogja az ellenétéket kifizetni.
Elmentek.
Kb. egy óra mulva az egyik baka újra kopogtatott. Elmondta, hogy valami civil ruha féle kellene, mert ö nem megy tovább. A szomszéd községben lakik, neki elege volt a háborúból. Kapott egy inget, egy nadrágot, egy öreg télikabátot, sálat, sapkát, kesztyüt.
Elment.
Kb. 1945 májusban egy biciklis ember állt meg a kapunknál. Egy kosár és egy alaktalan csomag volt nála. A csomagban köszönettel visszahozta a kapott ruhákat, a kosár pedig tele volt vajjal, kolbásszal, sonkával, túróval.
A legjobbkor.
A Kincstári bizonylatot annyám bekeretezte. Aztán költözéskor kidobta. 1953-ban.
a tantusz akkor esett le náluk, amikor Kunbéci Clemenceau ígérgetéseire (részt vehetnek a tárgyalásokon) minden garancia nélkül visszaparancsolta Stromfeldet a sikeres felvidéki hadjáratról
A tantusz már előbb leesett: Kassa bevételekor.
Ugyanis a nemzeti trikolor zászlókat leszedették és csak vörös zászlókat engedtek kitűzni Kassán.
Tovább borzolta a kedélyeket, hogy "proletár internacionalizmus" címszó alatt rekvirálások kezdődtek, ami gyakorlatilag a boltok és raktárak kifosztását jelentette.
Értem, tehát összefoglalhatjuk az álláspontodat a következőképp:
Téged, egy hazafit, büszkeséggel töltene el, ha az az ország melyben élsz nagyobb lenne. Ennek a célnak a elérése fontosabb számodra, mint milliók szenvedése, mely az általad kívánt változás miatt történne.
Az általad képviselt nézet szerencsére sokakban megvan, így aztán vannak törökök, aki szeretnék visszacsatolni Magyarország egy részét a Török Birodalomhoz, és természetesen vannak Olaszok, akik szerint Olaszország, mint a Római Birodalom jogutódja jogot formálhat Magyarország területére.
És ők mind hazafiak a saját országukban, és számukra mindenki hazaáruló, aki ne értene egyet velük.
Még mindig lett volna katonai erő, ha a komcsik honvédő háborút vezettek volna a területrablók ellen.
A vörös hadsereg legénysége és tisztjei ugyanis nem az eszméért harcoltak, hanem a hazájukért. a tantusz akkor esett le náluk, amikor Kunbéci Clemenceau ígérgetéseire (részt vehetnek a tárgyalásokon) minden garancia nélkül visszaparancsolta Stromfeldet a sikeres felvidéki hadjáratról (Stromfeld egyébként éppen emiatt mondott le). Ekkor jöttek rá, hogy a Tk. vezetőinek nem a haza és a nemzet sorsa a fontos, hanem a hatalmuk megtartása. Ez akkora csalódást okozott a legénység és a tisztikar között, hogy megkezdődtek a csoportos lemondások, dezertálások. Tulajdonképpen ekkor kezdődött el a vörös hadsereg lezüllése, ami már tényleg nem volt alkalmas a haza megvédésére...
Stromfeldet a Horthy-rendszerben valóban elítélték három évre, de a történethez az is hozzátartozik, hogy egy év múlva szabadon engedték, és 1930-ban rehabilitálták. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter előterjesztésére Stromfeld özvegyének Horthy a mindenkori ezredesi nyugdíjnak megfelelő kegydíjat adományozott.
