Keresés

A törvény beteljesít.

Virágok eszme

nélkül mind kivirúlnak,

majd porrá hullnak.

Kiüzetve a paradicsomból.

Egy elbitangolt

magányos ördög vagyok.

Felélem karmám.

Halálba süppedés búsít.

Szerelmi emlék,

elenyész, szó se marad.
Szívnek nincs útja.

Nyelvelne?

Az irigy nyála

csorog ha mézet nyelvel

mint Einstein?

öregkorodra

csitulva megfáradva

emlékezhetsz majd

Szerelem és hai

a szerelemben
királynak lenni - édes
gyönyörű végzet

megérintenek
hű szavak - csilingelnek
mind bújna hozzád - 

Vágyölő percek

Vesszőznek szakadatlan -

Nincs irgalom ma.

Ifjan

vakmerő élet
nem ígér mást, csalfán, csak
szerelmi álmot –

a nő gyógyszere
a mohó vágynak, mit szép
szeme okozott

A pesti srác

feltartott fejjel

térdig a szennyben – véres

szájjal üvöltött –

miénk a pesti utca -

s meghalt megtöretetten

az utca kövén –

purina-fúgax

a kínoknak kínja kél

...a szép Hajnallal

Jogos. :)

Mindenki mákos, csak én nem...: 

minden énrajtam

billogok és stigmák

... és semmi máák?????

rőt rózsa űzte

ződ warangy elkapta

bús halálomat

Rajtam ne múljon...!

Azt mondják, mindig

rajtunk is múlik minden.

Rajtam ne múljon.

Tandori Dezső

átgondolt tüske.

haragom virágod: rőt

rózsa elűzte

gondolat üstje

és füstje a Haragnak

gyöngítik tüzem

nárcisz

félnyílt knédlifőződ

aranya gondtalanná

párolja szívem

(az 1. sor nem fért bele 5 szótagba, tudom-tudom...)

A Nárcisz haikuja:

melankóliád

...az szinte fölvillanyoz

hagymám újra él

Bölcsesség

elfogadni azt

mit megérteni soha

soha nem lehet

kékcsíkos krókusz

rabruhád foglyul ejté

melankóliám

én pitypalattyom

énekelj utolsót most

hűs trillád kísér

kismadár ének

egy maréknyi drágakő

szanaszét gurul

------------

ugys nem baj?

Bölcsesség

megérteni azt
mit elfogadni soha
soha nem lehet                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

kékcsíkos krókusz

álmodtam a jöttödről

jajj ó howá hívsz

*

Virágszírmok közt

Ezeregy tavaszon át.

....Buddha mosolyog.

*

Kívül hideg tél,

Bent örök tavasz hevít:

nem szűnik lenni.

Régi-új élmény:

színt kap, sarjad, zsong minden –

és megifjodunk...

ha százszor élnénk

az is kevés lenne hogy 

tavaszt csodáljunk

tavasz lesz ismét

megcsodáljuk szépségét

mint minden évben

Káprázat

Kismadár ének

egy marék drágakőnyi

szanaszét gurul.

zöld varázsgömbön

aranypor csillan zengőn

s wén szívem leáll

Lettem volna én(?)

rókalány szívében
tiltott, égő szerelem -
vágy szép hercege?

lettem volna én
ige, édes szív-zene

a szerelemre -