Sokkal inkább az az illogikus, hogy hazugságnak nevezed azt, amikor valaki a szövegkörnyezetből jól érthető módon a szó legáltalánosabb értelmében használja az "ateista" szót:
"Atheism is, in the broadest sense, the absence of belief in the existence of deities."
Ez egy szemantikai kérdés. Ha valaki egy szót nyilvánvalóan a legáltalánosabb értelmében használja, te meg nem vagy hajlandó úgy érteni, az nem azt jelenti, hogy ő az irracionális.
Ami lapvetően jó, csak egy, de az nagyon nagy logikai hiba van benne:
Anti-ateisták, racionalisták, gondolkozni valóban tudók ... tanításai szerint ZombiJézuska csak egy kitalált személy és az a-teisták valós személyként való elemzésit így nem tudjuk elfogadni. Tagadjuk az ateisták ezen és más elveit is.
Tehát az ateizmus nagyon nem ad magabiztosságot, nyugalmat, lelki békét, összeszedettséget a lényegre, egészséget, jó mentális állapotot, megfelelő éntudatot, tudást, toleranciát, megértést, segítő készséget, közösséget, bölcsességet ...
Meg kell azért jegyeznem, hogy Erdélyi Ágoston stílusa és felkészültsége még így is felette van/volt jóval, például Brendel Mátyás, Viola Zoltán, Waldmann Tamás, Kovács Judit, Tóta W. Árpád és még egy rakás hasonszőrű harcos ateistáénál.
Mindenkinek javaslom aki a jövőben leáll vitázni, hogy előtte kérjen Nagy Gergely, hívőtől-ateistától , előzetesen írásba adást, hogy tiszteletben tartja azt a logika alapelvet, hogy az ő istene csak egy "Isten" az emberiség által teremtett "Isten"-nek közül, így rá csak valamelyik közismert nevével hivatkozhat a vitában. JHVH = Jáhve = Jehovah = Jehova = Adonáj = Elochim = Eloah = Elohim = Necach Izrael ... . Minden egyes hibázásnál 100.000 Ft-ot köteles fizetni a vitapartnernek.
Amit Nagy Gergely tett logikailag nem helytálló, de azon kívül taktikailag és higgadtságilag kitűnő.
Noha gyakorlatilag teljesen logikátlan és tarthatatlan dolgokat sorolt csak fel, még is ki tudta borítani a vitapartnerét.
Egyértelműen ő nyerte a vitát és Ágoston megbukott.
Ezt ő maga is tudja, hiszen az egyeztetett vita előtt már bedobta a törülközőt, hogy a jövőben felhagy az ateista propagandával és ateista online mise közvetítéssel.
Magyarán a darwini evolúciós levek alapján Nagy Gergely mémjei lettek a túlélők :-)
Nem, az agnosztikus nem hisz, de nem is tagad. Nyitva hagyja mindkét lehetőséget.
A passzív ateista bizonyos abban, hogy isten nem létezik, eszerint éli az életét, de nem hirdeti a világképe kizárólagosságát más emberekre nézve kötelezőnek.
Az aktív ateista is biztos a világnézetében, de elutasítja minden más világkép megnyilvánulásait, és igyekszik erről mindenkit a legkülönbözőbb eszközökkel meggyőzni, a rábeszéléstől a gúnyolódáson át egészen akár az erőszakos tiltásig (ha erre módja van).
Az agnoszticizmus kizárja az ateizmust és fordítva. A "nem hiszek benne, de nem tudom, hogy van-e" sem az Isten létezése melletti, sem az Isten létezése elleni bizonyítékokat nem ismeri el.
Az igazi agnoszticizmus inkább a hívőkre vonatkoztatható.
Az ateista csak azt jelenti, hogy nem hisz Isten (vagy istenek) létezésében. A naturalizmus viszont csak a természetes / természetfeletti dualitás kontextusában értelmezhető. Ha valaki naturalistának nevezi magát, annak nem sikerült felülemelkednie ezen a dualista vallásos gondolkodáson.
"naturalizmus (a lat. natura, 'természet' szóból): bölcseleti irányzat, amely a valóságot a természettel azonosítja. Sokaknál átfogó gondolkodásmód, amely nem akar másról tudni, mint ami „valósan” (a természetben) létezik. - Ilyen a (főleg korai és a késői) görög bölcselet. Ennek lét-horizontját a kk. is örökölte, Szt Tamásnál áttört az alanyiság irányában. A term. itt már a megismerő és szabadon cselekedni képes alany nézőpontjából vált érthetővé. A →pozitivizmusban újra ~ jelentkezett, immár gyakorlati ~ formájában, tehát mint életeszmény: a kutató számára csak az létezett, ami igazolható, ami a tapasztalás alapján valósnak bizonyult. A fölvilágosodás óta az elméleti, bölcseleti ~ különféle formái is megjelentek: az →életfilozófia, a biologizmus, a →materializmus, amelyek egyaránt elvetették azt a lehetőséget, hogy a term. valamiféle szellemi lény tárgyiasulása lenne, ehelyett az életet, az embert, az anyagot saját belső törv-ei alapján akarták megmagyarázni. - Az idők folyamán föl-föltűnt a teológiai ~ is, gyökere a term. és termfölötti merev, dualista jellegű szétválasztása. Vetülete a →pelagianizmus, amely eltúlozta az ember autonómiáját még az üdvösség munkálása tekintetében is, v. ennek enyhébb változata, a →szemipelagianizmus, amely legalábbis a kezdő lökést az emberi szabadságnak tulajdonította. A másik véglet a túlzó szupernaturalizmus, amely nem számol az ember természetes erőivel. Teol-ilag a ~ megjelenési formái →monizmust képviselnek. Helyes megoldásnak az tűnik, ha szem előtt tartjuk a valóság sokszínűségét, többrétűségét, ami azonban a lét egységében gyökerezik. Nem játszható ki egymás ellen kegyelem és term. sem, hiszen mindkettő ugyanannak az isteni ősvalóságnak megnyilvánulása, kinyilatkozása. - A ~ szociológiai értelemben az államnak és a társad-nak az Egyh-zal szemben megélt önállóságát takarja. A ~ mint stílusirányzat a művészet, az irodalom körében is jelentkezhet. G.F."
monizmus (a gör. monasz, 'egyedüli' szóból): filozófiai irányzat, amely a valóságnak csak egyik nemét ismeri el. Az elnevezést jelzői formában (monista) Ch. Wolff használta először. - Az abszolút ~ szerint a valóság nemcsak egynemű, hanem egyetlen, szükségszerű és abszolút magánvaló ...
Az ateizmus egy hasznos ellenségkép a monoteistáknak. Egyistenhívő hitkomisszár teológusok alkották meg az ateizmus definícióját is, a saját érdekeiknek megfelelően úgy, hogy az lényegében nem más mint egy trükkös segítő gerilla marketing a JahveIstenHívők számára. Értelmes ember, aki ezt képes felismerni, hogy csak egy propaganda eszköz maga is, ha ateistának vallja magát, az nem is teszi, hanem inkább racionalizmust választja világnézetének.
