Olyanokat egyszer megmértem jó műszeren, de a legnagyobb gyalázat is túl finom hozzá. Ilyen TV-s cuccokban valami félelmetes szarokat is el tudtak adni......Gyönyörű öntvény dobozban hibrides splitter. Névleg.
Már a TV is köhögött tőle. Szétszedve 3 ellenállás több centi hosszú lábakkal a levegőben. Nem volt 10 MHz-es rész, ami legalább névleg egyenes lett volna frekiben.
A nagy (sőtt, nagyon nagy) teljesítményű adó berendezésekben is ilyenek voltak (vannak). Az igen csak nagy antenna / tápvonal áramokkal egy áramváltón keresztűl táplálták a thermokeresztet.
Ez roppant egyszerűen elkészíthető, lásd itt lentebb HA7HQ-Pali fényképeit.
Ezek tipikusan a nagyon kis teljesítményekre vannak kitalálva. Amit diódás méréssel nehezebb megcsinálni. Ha mindenáron ilyennel akarsz mérni, akkor egy osztót is tartalmazó műterhelést kell közbe iktatni. Ilyenek vannak egészen nagy csillapítású leágazással is.
Gondolom, mert az is magasan működik jól és erősen irányérzékeny, ez pedig behatárolja a potenciális alkalmazók körét. Akinek van, az odavan érte, de pl. panelban elég nehéz ügy.
Nálam is felmerült ,hogy 6m-re csinálunk egyet,de végül a HB-9CV nyert,mert a Moxon recept huzalozás+műanyagcső gyengének tünt,mert a város főterén galambokkal is számolni kell.Persze attól még valakinek egy kertben jó lehet
A leírás alapján eléggé saccométernek tűnik a szerkezet. A linkelt leírásban a 3-as verzió hasonló szöveggel bír.
Az érzékenysége 1-15 arányban változik a freki függvényében.
Én úgy értelmezem a leírást hogy a frekisávhoz tartozó számra állítod a potit figyelembe véve az elvárt teljesítmény értéket a műszer végállásában. Vagy is az adott poti állásban pl. 3,5MHZ-en 5,6, a végkitéréshez 100W szükséges.
Ezen mérés hitelessége, vagy inkább pontossága erősen megkérdőjelezhető. Függ a kütyü egyedi frekvenciamenetétől, a diódák karakterisztikájától és állapotuktól valamint a poti(k) együttfutásától az SWR oldali műszernél valamint az adott, a készülékben lévő poti karakterisztikájának a kinyomtatott kalibrációs táblázathoz való igazodása. Lehet hogy a poti nem tud a "nyomtatványról" vagy elfelejtették közölni vele egy esetleges csere alkalmával.
SWR mérésnél a Power műszeren végkitérést állítanék be látva a kapcs. rajzot is.
Segíjjen mán valaki. Itt egy SWR, power mérő. Qement SWB-2. 3,5 MHz-től megy 150 MHZ-ig. Japán gyártmány. Csak egy potméter (belül dupla) van rajta. Nem lehet sem kihúzni, sem betolni. A leírásából kiderül, hogy a frekvenciákhoz kell állítani a mutatót, akkor mérné a powert, és a másikon meg mutatná az SWR-t. De én akár hová tekerem, ott normális értéket nem mutat.
Itt a leírása elektronikus formában is. Tudja valaki ezt használni? A belsejébe nincs beleturkálva.
Senki, semmilyen bírósági határozattal nincs eltiltva attól, hogy másik demodulátort A220D és hf végfokot MDA2020-al építsen a saját R-4 Labe rádiójába.Amúgy egyszerűen átalakítható a BFO-ja.
Még nagyon rég volt egy jó cikk a Rádiótechnikában a zajban eltemetett jelek vételéről - un korellációs vétel, ami azon ez egyszerű(?:-) dolgon alapszik, hogy a zaj nem autokorelál, a jel meg igen, mert te csinálod olyanra hogy azt tegye (hacsak nem fehérzajt akarsz külden a partnernek aminek nincs információ tartalma, de azt meg fölösleges mert az van neki is elég). A rárakódó zaj nem teszi lehetetlenné az adat átvitelét, csak a csatorna kapacitását csökkenti. A nagy zaj hatása kompenzálható a jelhossz növelésével. Bay Zoltánnak 1 bit átvitele tartott egy órába, de tulajdonképpen csak idő kérdése, hogy a Révai lexikont ilyen módon átküldje 1:10 jel/zaj viszonynál.
Ebbe a feladatba Bay Zoltán úgy vágott bele (1946), hogy az átviteli csatornában a zaj tízszerese volt a jelnek. De aztán összejött neki a fapados szerkezettel is.
Ezt a kifejezést érdemes fenntartásokkal kezelni, mert ha tényleg a zaj alatt van a jel, akkor azt nem veszi semmi. Persze lehet a zajt 30 MHz-es sávszélességre számolni, a jel pedig 90Hz-et foglal el, de ez kb. olyan, mint amikor a parlagfüvet az egész, pár száz hektáros erdőre számolják, viszont a házunk előtt ott van belőle a dzsungel, úgy 20-30 nm2-en.
Digitálisban igazából a PSK-ra gyúrtam a maga kis sávszélességével. Jó kis QRP üzemmód volt, de ma már csak elvétve akad a sávokban.
De kérem itt az új FT4. Valószínűleg még több amatőrt elszipkáz a régi digimódoktól. Most már tutira megy minden. Reggel vagy este bekapcsolod a számítógépedet és este, amikor hazaérsz, vagy reggel amikor felkelsz, megveregetheted a vállát, hogy jó komám, de szép 6394 QSO-t csináltál nekem! Kinek? Saját magának. Neked ehhez már semmi közöd, húzzá el a billentyűzetemtől, de izibe!
Hogy, hogy nem, megfigyelésen alapuló véleményem - ja, mert HA4003SWL vagyok -, hogy akik beleuntak az FT-zésbe, nem a PSK-t választják, hanem inkább az RTTY-t. Mondom, ne essünk túlzásokba, néhány 10 amatőr állomásról van szó egyelőre. Ők is csak hétvégeken. Na, itt látszik meg, hogy végül is mikor aktív egy amatőr és mikor aktív helyette a számítógép.
.
.
.
Azért nem ártana kicsit visszarévedni a múltba, hogy Joe Taylor miért is dolgozta ki annak idején a zaj alatti vételt...
Na most billentetted el a Scmitt-triggeremet pozitív irányba :-) Látókörömbe került egy ilyen faládás állapotú. Vacilláltam, ilyenem még nincs, de annyit megérne... Igazad van, anélkül is kiterítenek, kusózni meg van mivel addig. Eggyel kevesebb gond az örökösöknek.
Az R4-nél én is tapasztaltam, hogy nagyon függ a jelszinttől a demoduláció, az érzékenység potival állitottam be. Aztán végleges megoldást az hozott, hogy eladtam és azonnal mindenféle probléma azonnal megszűnt. Tulajdonképpen majdnem teljesen mindegy, hogy 47 féle rádiója van valakinek vagy csak 46 - "úgyis kiterítenek" ahogy a költő írja.
Küzdök az R4 Labe rendbe rakásán. Mivel ez az első csöves rádió, amit próbálok rendbe rakni, jó lenne néhány gyakorlati tanács a tapasztalt rókáktól.
A készülék alapvetően működik. Az érzékenysége nem rosszabb, mint egy referenciának használt korszerűbb, szintézeres világvevő táskarádióé. Viszont ami gond van vele:
- Az AVC automata állásban túlszabályoz. Betorzít, besípol, begerjed a készülék. Kézzel szabályozva be tudom állítani, hogy jó legyen, viszont kézzel csak nagyon kis tartományban, a maximumtól épphogy kisebb poti állásnál lehet valamit szabályozni, mert ha kicsit jobban visszatekerem az érzékenységet, akkor teljesen elnémul a rádió.
- A BFO olyan, mintha nem csinálna semmit. Hiába váltok át A1 vagy A2 üzemmódra, a BFO gombját tekergetve csak valamelyik végállásban, nagyon halkan lehet hallani némi sípolást.
Szóval ez a két probléma van jelenleg, Ezeket szeretném megoldani. Elkezdtem végig mérni az ellenállásokat és azt találtam, hogy főleg a nagy értékű rács ellenállások közül többnek is nagyobb az értéke, mint ami a rajzon van. Pl. 470k helyett olyanokat mértem, hogy 550k, 613k, 640k. 390k helyett 501k, 462k. Az eltérés több, mint a 10% tűrés. A problémás ellenállások pont az I. és II. RF erősítő illetve az I. és II. KF erősítőnél vannak. Az AVC is ezeknél avatkozik be. Az ellenállások megnövekedése okozhatja az említett problémát?
Bizony, igy omlanak romba legszebb reményeink arról, hogy a gyerekeink hogyan éljenek :-)) A legkedvesebb lelkigyakorlatok azok amelyben megpróbálok megbocsájtani nekik azokért az elképzeléseimért amiket nem váltottak valóra.
Ez már a számítógép és a CAD/CAM előtt is igaz volt, egykor szerszámkészítő kolléga sokat mesélt. Fröccsöntő-szerszámokat készített, nagyon tudni kellett, hogy zsugorodik majd a belenyomott anyag, hogy a kikerülő, több darabból összeszerelendő műszerdoboz pontos legyen! 1970-es évek, még semmi 3D print meg CNC!
Gratulálok! Nekem ekkora szerencsém nem volt a "fiaimmal". Prezentáltam nekik néhány mérést, aztán kint hagytam közszemlére a szkópot. Hozzá sem nyúltak. Azt hittem, már, elbacták, csak nem mernek szólni. Hát nem! Egész addig arra panaszkodtak, hogy nem kapnak semmi komolyabb műszert, hogy tanulhassanak. Nem tudom, mégis mire gondoltak, szerintem semmire, csak kifogásokat kerestek.
Az első színes (?!?) LCD PC monitor egy jó közepes szgép ára volt. Hatalmas spec driver kártyával. CGA felbontással......Színek? Sápadt foltok inkább. Szánalmas volt.
Mikor a fiam kezdett érdeklődni az elektronika iránt, vettem egy EMG-1536-os szkópot.
1 MHz-ig megy, de indított fűrésze van és nem túl bonyolult a kezelése. Gondoltam, akkor nem az én összerakott méréseimet fogja összekutyulni (tévedtem, de így "csak" a mérőzsínórokat szedte ki). Az EMG akkor már felszámolás alatt volt, ez is Voltkraft tipusjelzéssel (is) került forgalomba, úgyhogy semmi doksi nem volt hozzá. Mentem Trubjánszky mesterhez, mondtam, hogy mit vettem és hogy kellene gépkönyv. Kérdezi: Minek az neked, van néhány rendes szkópod? Mondom, a fiam most kezdi a szakmát, neki vettem. Na, azt mondja, rendes ember vagy, más robogót vesz a gyereknek amivel csak összetöri magát, de ezzel meg tanulni fog!...
Később aztán fiam is kinőtte az 1 MHz-t és szerzett magának egy rendes szkópot, ezt meg "visszaörököltem"...
Rossz gebére tettél a derbyn. A legkisebb amit nekünk profin megcsináltak, az egy 8 mm átmérőjű szabálytalan fogazatú léptető fogaskerék. Műanyagból.
A legnagyobb egy kamion fékdob alumínium háza. Előbbit saját szkenneléssel, utóbbit pendrive file alapján.
Elsőt el sem vállalta senki. Utóbbi öntéssel bő dupla annyi lett volna.
Német rokon elsőre pár száz ojróért hitvány nyekedlit vett. Kukába való minőséget. Fél év mérgelődés és tapasztalat után a második jóval olcsóbban már egészen használható. Persze olcsó barkács ez is, de műanyag fonalból egész preciz dolgokat farigcsál vele játékból.
Kicsit hadd ragadjak le a témánál! Mondtam ezeknek a bitagyúaknak, hogy nem ártana egy oszcilloszkópos mérés. "Az meg minek, mi tudjuk, mit csinálunk!"
Na, én "elrohantam" a vakerára és vettem egy 500 kHz-es oszcilloszkópot, azt mondtam a mi gyerekeinknek, hogy ezzel lehet gyakorlatozni, ha nem akartok olyan hülyék maradni, mint azok az egysíkú programozók.
A számítógépet azért említettem, mert a 3D-s nyomtatóhoz valami fájlt kell létrehozni és a gép abból dolgozik, azaz, valamiféle programozás. Na már most, ha valaki ebben kellőképpen gyakorlatlan vagy nem tudja, hogy a munkadarabnak, mint készterméknek milyen tulajdonságokkal kell bírnia, akkor... A gyakorlatból már említettem azt a példát, amikor az informatika részleg belekontárkodott a rendszerünkbe, hogy ők majd megoldják az automatikus ötvözőanyag bemérlegelést. Csak néhány apróság maradt ki az életükből, a különféle súlyú és formájú anyagok tulajdonságai, a gépmérettől függő gerjesztés időfüggvénye induláskor és lecsengéskor, valamint az erősáramú elektronika, mit tirisztor gyújtókörök kialakítása induktív terhelésre és hasonló alpáriságok. :-))
Semmi gond, megmaradt nekem játszótérnek a mondva csinált probléma megoldása. :-))
Számítógép nélkül is lehet pontosan :-). Tegnap a börzén nézegettem HA8DZ asztalán a QCX-et. Dezső bátyánk rögtön mondta, mi ez, meglepődött, amikor kiegészítettem. Ötletet "loptam" tőle, talán egy év után bedobozolom :-).
Számítógép és korszerű "megmunkáló" berendezés. Csak annyit tennék hozzá, hogy ugye milyen fontos az emberi tényező? Érteni is kell a gépekhez. Nem véletlen, hogy a CNC gépek mellé sem betanított munkásokat vesznek fel.
Készséggel elhiszem neked, főleg, hogy eme kijelentéseiről eddig nem hallottam. A kérdés az, melyik időszakára eshettek ezek a megállapítások? Esetleg, amikor abszolút hőmérsékleti skála megalkotásán gondolkodott? Hiszen maga az abszolút nulla pont is pont elég elméleti, meg az, hogy ott megszűnik a kohézió és atomjaira hull minden anyag. Vagy..?
Tavaly én a saját készítésű LCM-3 műszerhez kértem egy dobozt aminek a teljes méretezett rajzát is átadtam.Nagy , profi géppel csinálják - mondták. 1 hónap múlva kaptam egy kicsit megcsavarodott, foltos, sorjás és a méretekhez semmi köze nem levő valamit. Még dicsérték is milyen jól sikerült. Én meg mondtam, hogy ezt még alaktrésztárolónak se lehet használni. Persze megsértődtek. Nem biztos, hogy azonos felfogásunk van a minőségről. :-)
Mikor az első LCD kijelzők megjelentek a karórákban bizony eléggé máshogy látszott a technológia határa. Vagy mekkora durranás volt az első 240x320 pixeles színes digit fotómasina.
Ma teljesen egyedi alkatrészek reális áron legyártathatóak 3D nyomtatással. Amiből a meglévő leszkennelése a többlet, a kis sorozat is olcsó. Olyanok, amikhez az öntőforma vagy présgép szerszám is milliós tétel volna. Valamelyik amerókai vadászgéphez titániumból 3d nyomtatnak alkatrészt.....
Igen EA3,EA5 ment is ,még 5B,SV-t csináltam/tunk /4-5 magyart hallottam-de a spanyol aktivitás 14 pontadó állomásból, AM70 egyet sem...DE ez még az eleje,még korai temetni...hi,a sok "match" között csak ott lessz a DX is
Lám-lám. Ha nem hiányzott volna a fizika óráról, vagy oda figyelt volna
a magyarázatra, esetleg elolvasta volna a témával kapcsolatos részt a tankönyvben, akkor ismerné Archimídesz törvényét. A kérdés, nem lenne kérdés számára.
Persze, erről - is - beszélek. Egy óra esztergályos munka 7-8.000 Ft, ez 6-8 darab trap munkadíja. Ezzel bizony a 150$-os 3D van paritásban, igaz, az 20-30 óra alatt nyomja ki ezt a 6-8 trap-et. A csúcs készülék óradíja pedig ennek többszöröse, de sajnos a nyomtatási idő ettől még nem 1-2 perc. És még mindig ott tartunk, hogy teflont légköri nyomáson nem tudsz szinterezni, s a mechanikai szilárdsághoz szükséges üvegszállal sem tudod tölteni így. De - komolyan - őszintén örülnék, ha tudnál javallani olyan műanyagot, amiből forgácsolni lehet kW-os trap-et.
Kezeljük helyén ezeket a technológiákat. 3D printing technológiákkal lehet barba házat (https://youtu.be/GnWcv_PFP40) nyomtatni, lehet kis műanyag alkatrészeket is (vasútmodellezők nagyon szeretik, pl. állomásépületek is vannak már nyomtatva), de vannak olyan munkadarabok, amelyeknél van még más paraméter is, ilyen pl. a dielektrikus tulajdonság, nagy pontosság vagy éppen a szükséges szilárdság. És itt megáll a tudomány. És nem azért, mert én még nem láttam volna ilyesmit és el sem tudom képzelni, hanem mert vannak anyagtechnológiai korlátok.
Itt most nem az elvi alapokról van szó, tehát azt nem vitatom, hogy 3D-ben komoly dolgokat lehet nyomtatni, már 15 éve volt a kezemben lézer szinteres 3D nyomtatott fém alkatrész, hanem arról van szó, hogy nagyságrendi ugrás nem várható e téren, az viszont komoly korlátja lesz az ilyen alkatrészek gyártásának. És itt minden rész területen kéne ugorni, sebesség, pontosság, felbontás és főleg az alkalmazható anyagok terén.
Ezért hoztam példának az esztergálást, egy 100 évvel ezelőtti gép nem sokban különbözik (főleg alapjaiban) egy mostaninál.
A 3D nyomtatáshoz is hozzá kell számolni a költségeket még akkor is, ha valahol szívességből megcsinálják. Ráadásul a 3D nyomtatás nagyságrenddel több időt igényel mint a forgácsolás, pl. egy esztergálás. De mint mondám, az alapvető fenntartásom az anyagminőséggel van, komoly próba kell az olyan darabokkal amik komolyabb nagyfrekit látnak, pl. trap.
Ami még 3D-ben szóba jöhet, az a lézer szinteres 3D nyomtatás, ott akár PEEK is lehet az alapanyag, de arrafelé az árak olyanok, hogy akkor már inkább teflonból a forgácsolás...
Trap. QRP-re valamelyik jelenlegi filament is alkalmas lehet (veszteség!), de lehet, hogy még a 100 W-ot is elviselheti. Csak gondolom, mert nem próbáltam! Viszont, ha alkalmam nyílik egyszer ilyen kísérletre, bizony nem fogom kihagyni. Vak tyúk is talál szemet alapon.
kW az más dolog. Vertikál traphoz én egyébként üvegszálas epoxi rudat használok, az alucső hamarabb eltörik :) Szombaton viszek majd mutatóba.
Természetesen mint tudjuk, 640 kByte mindenre elég:-) Nyilván nem a mostani technikai lehetőségek határozzák meg akárcsak az 5 évvel későbbi alkalmazásokat, az viszont a privát meggyőződésem, hogy a csúcstechnológia nem a technológiai szempontból hibásan tervezett gépelemek legyártására hivatott, de persze lehet zongorával is tüzelni, csak nem gazdaságos.
Pedig megpróbáltam szétbontani a szempontok szerint...
Egy trap tekercstesthez a büdös életben nem lesz alkalmas a 3D nyomtatás, még egy darab esetében sem, ugyanis olyan anyagokkal dolgozik, amelyek már pár száz Wattnál szépen lefolynak az antennáról.
Egy érdekes alakú mechanikai tartó elemhez igen, ott még a sorozatgyártás is gazdaságos lehet, ugyanis van sok ilyen holmi ami forgácsolással horror, fröccsöntéssel vagy lehetetlen (üregek miatt például) vagy a szerszám költsége sok 10 millió, de ott ugye nincs villanyos terhelés.
A 3D nyomtatás ezen a területen sem fogja kiszorítani ezen alkatrészek hagyományos gyártását,
Egy-egy hiányzó, kritikus alakú alkatrész legyártásához a házi 3D nyomtatás mindenképp gazdaságosabb és kevesebb szakértelmet igényel, mint beszerezni, fenntartani és megtanulni használni a megfelelő hagyományos szerszámgépeket. A tömeggyártás viszont már teljesen más terület...
A teflon filament érdekes kérdés, ugyanis a teflon mint anyag, önmagában már alkalmatlan filamentnek.
Amiről Mikivel tegnap beszélgettem az a teflon rúdanyagok tulajdonságai, úgyis műanyag rendelésben vagyok, rákérdezek az üvegszáltöltésű teflon anyagok áraira és méretsoraira. Ugyanis az már mechanikailag is kielégítő, de teflon, mert az üveg nem szól bele semmibe.
Amit még ki akarok próbálni az a POM (beceneve acetál), hátha jók a dielektromos tulajdonságai. A poliamid felejtős, az leolvad már 100 Wattnál is.
A 3D nyomtatás ezen a területen sem fogja kiszorítani ezen alkatrészek hagyományos gyártását, egyedül a faksznis alakú felfogatókat lehet majd így gyártani, de amit a fészen láttam tekercstestet, az is inkább gondolatébresztő, mert 1 kW-nál ha rendes villany is van rajta, leolvad percek alatt. Amin villany van az marad rendes anyagból hagyományos gyártással.
És még valami. Bízom benne, hogy előbb-utóbb lesz majd bizonyosan "teflon-filament is". Igény biztosan van rá, és tudjuk általában ki is fejlesztik azt amire kereslet van. Az árát persze nem tudom megjósolni, de maga a teflon anyagok is jó drágák.
Antennaelemek általában forgástestek, egydarabos cuccok->esztergálom, illetve már marom is. Teflonból meg úgysincs "tintapatron". Meg bakelitből sincs.
A közgyűlésen fölvethetitek. Nekem kimarad, megyek áramot pocsékolni :-). vy73!
Konkrétabban. 3D nyomtató 20-100 eFt alatt is kapható, de ez csak nagyon barkács szintű. A valóban használhatók (pontosság, felbontás stb.) 5-600 e alatt nincsenek, persze egyelőre. Az "üzemanyag" kilónként 10-20 ezer, és sajnos nem lehet bemenni mondjuk 15 dekáért, minimum fél kilós tekercset kell megvenni. Szóval csak első pillantásra magasak azok az e-bay árak...
Én is nagyon ráizgultam először, de a költségek bizony lehiggasztottak, ha a kihasználtságot is átgondoltam. Klubszinten viszont talán kifizetődő lehetne, ha pl. antennaelemeket, forgatógombokat, miegymást is gyártanánk eladásra. (Gondolatébresztő a szombati közgyűlésre???)
Egyébként februártól májusig volt egy cikksorozat az RT-ben. Érdemes belenézni.
Annyira emlékszek az egész R4 történetből, hogy egyszer le kellett vennem az előlapot, de ennek kb 10 éve, viszont minden előképzettség nélkül sikerült. Semmilyen trükkje nincs ennek sem - ha van képességed arra hogy megjavitsd, akkor csak egyszerűen meg kell nézni mi hogyan van, átgondolni a szétszedést majd tenni amit kell. Összeszerelés forditott sorrendben. Bátorság !
Az R-1251 rendberakás előtt egy R4 Labe rádiót próbálok meggyógyítani. Úgy néz ki, hogy a cső ellenőrző forgó kapcsolóra forrasztott ellenállások közül 2 db problémás. A kérdés az lenne, hogy ha ezekhez normálisan hozzá akarok férni, ahhoz a komplett előlapot le kell vennem ugye?
Van ennek valami különösebb trükkje, amire figyelni kell, ha még össze is akarom később rakni? A forgatógombokat gondolom le kell venni mindet, viszont a durva hangolóhoz eszetlenül nem akarok hozzányúlni. Azt hogy kell szakszerűen levenni?
Kis kitérő nem rádiós irányba. A Kontakt WL mint most megnéztem komoly anyag. Sima kis ipari alkoholnak gondoltam. No nem. Nagyon nem!
A minap műanyag ablakkeretről kellett régi szúnyogháló rászáradt öntapadó rétegét leszedni. Megint ez segített, meg egy orvosi fa spatulához hasonlító mobilteló szétszedő "fémlapát". De megnézve a WL összetevőit, hát nagyon brutál egy szer. Csak halkan írom, hogy zöld beállítottságú ember ezeken 100 év minden bajának okozóját megtalálná. A széntetraklorid mint féktisztító ehhez képest tavaszi virág harmat.
Evvel szemben műanyagban soha nem tett kárt, nem marad utána ragacsos olajfilm. (WD40...)
A láng ionizáló hatása lévén nálam egyszer a felsővezeték zizzent le az M44-es kipufogójába. Nagy vonattal mentünk Érd-elág felé, előtte sokat járt a gép alapon, felhordta az olajat, a hosszú full gáztól felmelegedett a kipufogó, addig nem is volt sok baj, amíg húztam, de a lezárásnál lánggal kezdett benne égni az anyag, a felsővezeték meg áthúzott rá, szerencsére nem olvadt/szakadt le (akkor... )
Én hintőporral szórtam be újra meg újra, akkor már nem ragadt a Motorola C390 burkolata, lekopott vele együtt. Tényleg random és elég hirtelen jön hogy ilyenné válnak, én sem jöttem rá, hogy mi indíthatta el a folyamatot... A nyerő megoldás a Tiéd lesz erre a bosszantó jelenségre, köszönet a megosztásáért! ;)
Úgy gondoltam, hogy ha már van hívójelem, beregisztrálok a HAMatőr fórumra (valami itpiac vagy mi), hááááát... még csak egy napja várok arra, hogy valami admin rányomjon egy gombra, pedig kétlépcsős ingyombingyom is volt, megerősítő emaillel, captcha-val, gatyavizittel, mindennel. Oszt megy a csodálkozás, hogy nincs forgalom. na mindegy, csak leírtam a hajónaplónak.
Ezt a típust nem ismerem, de láthatóan ezüst érintkezős a patinából következtetve. Automatizálásra biztos megfelelő, de a magam részéről kipróbálnám RH-n is. Viszont ma már ennél sokkal korszerűbbek vannak. Nem, mintha ez nem lenne tartós és jó a mechanikai kivitel szerint.
Ugyanilyet tapasztaltam már magnók gumialkatrészeinél is! Van, amelyik megkeményedik és elporlad, van, amelyik meg szintén takonyszerűvé válik, alig lehet leszedni a belső alkatrészekről.
Érdekes, az R-10xD katonai lomhalom-sorozat gumialkatrészeit meg tudták olyan anyagból csinálni, ami 50 év után is rugalmas és tömít. Miből lehet? :-)
Igen így van. Igazi guminál lehet a kivulkanizálás mértékére gondolni. De ez valami festék vagy lakk szerű bevonat, mert letolva színtelen. Gondoltam már arra, hogy talán a kéz zsírosságától lesz ilyen ragacsos, de itt minden része olyan lett. Ott is ahol alig érintettem. Van egy fejlámpám, de az olyan tagolt, hogy inkább eldobom ha megindul.
Érdekes dolog ez! Valószínű, hogy kaucsuk származékot tartalmazott az a bevonat. Sok helyen megfigyeltem, hogy bizonyos esetekben a különféle gumik, mintha megbetegednének, folyékonnyá válnak. Az érdekes az, hogy majdnem ugyanolyan körülmények között az egyik "beteg" lesz, a másik meg nem. Például én bankfiókokban az asztalon csücsülő POS terminálok lábainál figyeltem meg, hogy az egymástól alig 1-2 méterre levő készülékek közül az egyiknek a lábai teljesen ráolvadnak az asztalra, takony lesz belőle, míg a másik teljesen egészséges marad! Pedig teljesen hasonló a cucc, a gyári számuk is majdnem egymás mellett van, tehát feltételezhető, hogy a gumilábak is azonos sorozatból valóak! Vagy például van olyan akkus csavarbehajtóm, aminek a markolatán levő gumírozott bevonat lett takony. Gondolom a rádiós cuccok gumilábainál is láttatok már ilyet.
Jelentem, hogy legyőztem a ragacsos rémet! A Kontakt WL-től kicsit megpuhult a gumi réteg. Egy keményfa spatulával így sikerült letolni a vastagját. Utána papír törlőkendő WL-el átitatva alkalmas lett a ledörgölésre. Sok dörgöléssel. A nagyon apró résekből nem jött ki, de legalább zsebre lehet dugni. nem ragad bele minden szösz, kosz. Ronda, de már akár lefújhatnám egy réteg matt fekete föstékkel.
Én a Rotring cerkámmal jártam így. A csúszásgátló bevonata valahogy nem bírja a munkahelyi légkört. De valóban nem csúszik, mert most már ragad. Viszont a grafitpor jót tett neki. Igaz, hogy undorító, de valamivel elfogadhatóbb.
Talán az lesz a legjobb megoldás. Jut eszembe, próbáld meg beszórni egy kis síkporral. Akkor talán főzeléknek is jó lesz, ha besűrűsödik a rántás. :-))
Nem nyert. Sima mosogatószer, majd elég durva grilltisztító, aztán súrolós CIF sem segített. Sőt. Egy kis helyen bekentem zsilikon zsírral. Semmi. Ugyan úgy ragad tovább. WD40-en át is!. Utána Ultra Derm sikálás sem. Fene aki megeszi az ilyet. Pengével, szikével következik a kísérlet. Vagy leszarom és egy réteg nylon fóliába húzom.
Szike, smirgli, stb. Oldószerrel csak tovább taknyolnád, esetleg ha mechanikailag leszedted és már csak a foltok vannak hátra, akkor lakkbenzinnel próbálkoznék.
A tetőröl kb 28m a tápvonalaim hossza/ RG-218 ill H-1000/ az erkély sarkában van egy áttöret .Az antennakapcsolóktól az SWR-PWR mérőig,végfok,készülék összekötő kábelek nálam RG-58-al ill H-155 el vannak szerelve.Miután nekem a QTH-m a szobám is pláne nem üdvös a belső "hajókötél"méret hi...
Technológiai kérdés. Adott egy kis cucc, egy SDR stick, aminek nagyon kellemes selymes, gumiszerű tapintása volt. Valami bevonat révén. Ami mára ragacsos undorító valamivé öregedett. Van-e valakinek tapasztalata, hogy mivel lehetne ezt leszedni vagy stabilizálni? Mivel műanyag, durva higítókkal nem biztos, hogy próbálkoznék.
Igen, RH-ra kell, kb. 25m a helyiségtől az antennáig.
Pár hsz.-szel ezelőtt írtam, hogy lesz antennakapcsoló. Az antennakapcsolótól a készülékig is célszerű az RG-213-at használni? Azért kérdezem, mert elég durung, tehát a nyomvonalat annak megfelelően kell tervezni, minél kevesebb és kisebb ívű hajlítással.
Nekem is volt olyan, a gondom az volt vele,hogy a koaxoknak ,pláne a keményebbeknek/H-1000/ feleslegesen nagy kört kellett hajtani,így inkább átpártoltam a vízszintes,soros
aljzatú kapcsolókhoz...Persze akinek van hely és kevésbé számít,hogy" három irányból csatlakozzon, annak tényleg masszív megoldás.
Egy négyállású és két kétállású mechanikus Daiwa kapcsolóm van, kikapcsolt állással meglehetős puritán.DE ha csörög -csattog még kitekerem az SWR +készülék felé menő kábelt és betekerem egy földelő csatlakozó dobozba
tény,hogy antennarelék,egyébb mechanikus és elektromos antennakapcsolók is vannak
ahogy az a hazai gyártóknál 8UG,5 IW weblapján látható,vagy home made.....lásd korábbi hsz
Ahogy elnézegettem ezeket a kapcsolásokat, előzőleg a keresővel is, nem mondhatnám különlegesnek őket. A csatlakozókon kívül ezeket ipari vezérléstechnikai elemekből is össze lehet dobni. Az itt használt relék helyett ott vannak. pl. az OMRON aranyozott érintkezőjű reléi, de kézi kapcsolóból is vannak aranyozottak vagy ezüst érintkezősök.
Fél-OFF: pénz beszél, kutya ugat. Ha idehaza is normális áron menne ez a "hulladék", itthon venném. Közelebb vagy jóval, mint Rózsahegy, akár még tőled is :-). Ilyenkor félre a nemzeti érzelmekkel.
De mivel nem így van, céges menet sűrűn van arra, be-bekerül a furgonba egy-egy lomhalom, antenna-alapanyag, kábel stb. Mosolyogva hallgatom végig a börzén az amúgy jófej urat, majd továbbmegyek. A "mikrós" meg UHF cuccok nem keresettek.
Semmi gond, olyan nem történt ami miatt elnézést kellene kérned, mielött elindul valaki hozzám , mert legtöbször személyesen jönnek , mert nem kell messzire, kikötöm hogy elkötelezettség nélkül kell és lehet jönni bármikor, ugyhogy semmi probléma.
ML cuccokat árusító Laci bácsi húszezerért adta a börzén. Északi szomszédunknál 10 euróért hoztam ki a hadianyag-raktárból, számlával. Lásd a mikrofonod példáját, ne a nepperférgek áraiból indulj ki.
Próbáld ki bizalommal a 8 ohmos kimenetet, persze ugyanúgy fog kattanni mert ugyanannak a trafónak egy másik tekercse és persze 600 ohmos hallgatóval is ez lesz.
(én már nem bírom ezt a borzalmas időjárást, elmegyek valahova napozni délre, de majd olvasom mire jutottál vele .... és persze a Burabun találkozunk! -)
Na most szembe kell magam köpni, és elnézést kérni tőled, mert az új infók fényében mégsem egy másik füles beszerzése lenne a cél, hanem a meglévőhöz kellene nagyobb impedanciájú betét. Ráadásul saját tapasztalatból kiindulva a fülpárna nélkül nagyon kényelmetlenek ezek az egyszerű fülesek. Viszont a tiédhez nincs fülpárna, ha jól sejtem.
Szóval elnézést, de egyelőre mégsem kérem ami neked van eladó. Most már megvárom azt a sokat emlegetett Burabút (ez egyébként mit jelent?) és ott próbálok venni betétet.
A hátlapi 8 ohm-os kimenetet még nem próbáltam. Lehet az lenne a jó megoldás. Igazából az egész mizéria abból támadt, hogy az előlapba dugott 50 ohm-os fülesben akkora kattanások hallatszanak ha tekergetem a tekerőket, hogy cseng tőle a fülem. Mindig le kell vennem minimumra a hangerőt tekergetés előtt.
Erre a problémára kaptam azt a jó tanácsot, hogy nagyobb impedanciájú füles kellene, az nem fog ekkorát kattanni.
Rájöttem, hogy pont ilyen fülest kaptam az R-1251-hez, csak a betét 50 ohm-os az enyémben. Ezek szerint nem is másik füles kellene nekem, hanem TA-56M-hez való nagyobb impedanciájú betét.
Ez nem ugyanaz a probléma mint a koncerten, hogy a maximum teljesitményt kell kipréselni belőle, mert akkor kiszakad a dobhártyád - ha halk, akkor arra van a hangerő potméter. Mellesleg a 1251-en van hátul 8 ohmos kimenet is, hangszóró simán elmegy róla vagy akár egy 50 ohmos fejhallgató is. Nekem egy BRG hangszóró van beledugva, pontosabban nem maga a hangszóró, hanem a kábelének végén lévő csatlakozó dugó. Ha nagyon kell az a magasabb impedancia (pl R326-nál hangszóró-vételhez), akkor arra találták ki a transzformátort amely a problémának a legolcsóbb de korrekt megoldása.
Igen, Pista, van itt minden! Még, ha nem is olcsón, de olcsóbban, mint egy-két neppernél és itt most nem rád gondoltam.
Azért meg kell gondolni, az ember honnan vásárol. Még az ibéjes kereskedőknek is utána lehet járni, mennyire megbízhatók. Ez a tag pl. megbízható és bő választék van a boltjában.
Igen, voltak katonai fejhallgatók ilyen impedanciával. Talán valamelyik börzén akad is. Sajnos én használhatót nem találtam, mindegyik roncs volt, horror áron. Ezért inkább vettem az ibéjen egy ukrántól szintén horror áron 7000-ért egy újat, azaz NOS-t. De az kOhm-os nagyságrendű, viszont nagyon érzékeny.
Nem tudom. 600 ohm-os kimenethez kellene. Gondolom az 1600-assal halkabb lesz. Kérdés, hogy mennyivel? Ha jól gondolom, akkor a kivehető teljesítmény kb. a harmadára csökken.
Biztos én vagyok a naiv, de abból indultam ki, hogy ha az R-1250-nek 600 ohm-os volt a fejhallgató kimenete, akkor létezett hozzá való 600 ohm-os fejhallgató is. Azt én is láttam, hogy az új fülesek bazi drágák.
De akkor milyen fülhallgatót érdemes használni a 600 ohm-os kimenethez?
Meglehet, meglehet... Nyilván bemutató, demonstrációs céllal lehet kézzel vezetve és forgatva, huzalt feszítve is egyet csinálni.
Azért végfokba lépcsős fojtót inkább géppel készíts. :)
De ahhoz hogy szabályos kialakítású legyen, pontosan kell tartani azt a függvényt ami szerint vezeted oldal irányban és fordulatonként meghatározott szögeltolással a huzalt.
Erre már nem mondok semmit. A múlt héten egy hölgy hívott este Tatabányáról hogy a - már várt - csomagom nála kötött ki. Azt hiszem megyek feltalálni a fénypost.....
Pár évet lehet hogy tévedtem, ez egy rokonom alkotása és az enyém ennek szolgai másolata ha nem "az" a leírt példány. Ezt ma már a fatertól nem tudom megkérdezni.
Vannak más leírások is a neten:
(schlumberger 9619-es bejegyzése e topikban)
Rádiótechnika 1954. febr.46.old. Méhsejttekercselő gép RT 1955. ápr.87.old. A legegyszerűbb kereszttekercselő gép RT 1959. dec.359.old Méhsejt tekercselő
Arra használható amire gyártották. Ha hirtelen nincs rá szükséged, akkor egyet becsomagolsz nekem, a többit pedig egy papirdobozban elteszed jobb időkre :-)
Valamikor a "80-anas években épp a barátomnál voltam - néhai HA5FG, Gábor - és szóba került a méhselyt tekercs. Miközben beszélgettünk fogott egy ceruzát és egy spulni cérnát majd nekiállt tekerni. 10 perc múlva egy 3 rétegű tekercs volt a ceruzán. Szemem szám tátva maradt. Egyből nekiálltam megtanulni. Később már nem volt gond egy ilyen tekercs sem.
Nem ördöngősség a toroid tekercselés. Kevés menetnél szépen kézzel befűzögetni menetenként. Nagyobb volumenben a toroidba beletesznek szétnyitott állapotban egy két félgyűrűből álló csévetestet. Miután bebújtatták a toroidba, összecsukják gyűrűvé és rátekerik előre a teljes drót mennyiséget. Utána már ezt a gyűrűt, csévetestet forgatva áttekerik a toroidra a derótot.
Elmondva bonyolult, de a valóságban nagyon frappáns és látványos.
Ha fővesztés terhe mellett tippelnem kéne, akkor VSU antennaillesztő antennakimenetét csatolja a műszerre - azaz egy transzformátor. Esetleg nem VSU hanem valami hasonló állat (R130,123,104) - nem lehet az vöröshadsereg teljes szakirodalma a fejünkben. A csavar egyik végén bemegy a szapora villany és a másik végén kijön az antenna felé, miközben az őt körülvevő ferritgyűrűben magnetikusságot indukál amit a rátekert sok menet kicsatol, egyenirányittatik és a műszer mutat -arányosan a csavaron átfolyó szapora áram mértékével, ami minél nagyobb annál jobb. Ahogy a költő írta: "nem mese az gyermek"
Valószínű, én is így lennék vele. De eddig lövésem nem volt, hogy csinálják ezeket a tekercseket. Monnyuk occó damillal vagy cérnával lehet gyakorolni. :-))
Láttam egy rádiót a KN990-et amivel lehet videojátékozni. Egyszerü de felhívhatja a figyelmet a rádióra. Az idővel a játékok, hobbik is cserélődnek, nincs megállás.
Adva a bizonyos átépített QRP FT250, elején feleslegessé vált gombbal. Egy yaxleyvel vörös zöld, sárga, kék, lila, fehér, kapcsolhatóan több árnyalatban, esetleg RGB leddel? :-)
Egyre inkább vágyat érzek minimum kipróbálni milyen, mert nagyon cool ! Esetleg többszinű és váltható is ha az előlapra fúrok egy lyukat egy kapcsolónak. Dzsenifer Lopez style :-))
Szia, köszönöm az információkat. Azt láttam, hogy két izzónak van hely és ki is próbáltam a váltást. Megpróbálom beigazítani az izzót, hogy jó legyen a vetített skála.
Az optikai skálára vigyázok, de nem is akartam szétszedni azt a részt, mert minek? :-)
Arra most nem vállalkozok hogy szétszedjem a rádiót megnézni, tekintve hogy egy 2 négyzetméteres szentélyben áll a falnak tolva, fejből meg nem vágok minden részletet, de az izzó egy mozgatható foglalatban van amivel behúzható a fókuszba miközben nézed az optikai skálát. Elterjedt szokás két izzó használata amik egy mechanizmussal válthatóak - ugyanis ha az izzó kiég, a rádió gyakorlatilag elveszti harckészültségét mert nem látható a skála, a csere pedig 10-20-30 perces kaland. Viszont elöl kicsavarva egy bakelit takarógombot egy csavarhúzóval pillanatok alatt átválthatunk a tartalék izzóra vagy a kék ledre :-))
Csak a biztonság kedvéért mondom, hogy lehetőleg meg ne tisztítsd az optikai skála tárcsáját, különösen nem vízzel, mégkülönösebb módon alkohollal, legkülönösebben pedig acetonnal. Régi ex-cégemnél volt eset, hogy a technikus a szekrényméretű sornyomtató kódtárcsáját izopropil alkohollal megtisztitotta, aztán három hetet kellett várni amire Amerikából megjött a cseredarab - az ML1251-hez nincsen cseredarab, ha lenne is, a kódtárcsa állítólag(?) egyedileg kalibrált.
Én csak kettőt raktam rendbe, de az egyiket továbbpasszoltam a haveromnak mert ha van is helyem de kettő az túlzás. Viszont a benne lévő csöveken és izzókon túl kb 2 garnitúra tartalékom van hozzá - az unokák is nagyapák lesznek amire elfogy az emisszió. Gyüjtöm a mechanikai elemeket is - néha börzéken található olyan alkatrész amiről majdnem senki nem tudja mihez való, például a szimmetrikus antennadugó amit a minap is találtam Lőrinciben. https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148945219&t=9013579
A súlya szerintem nem is olyan nagy, párszor áttelepitettem illetve egy évig szekrény tetején állt, ellentétben az R310-el ami 66 kg és 10 évvel ezelőtt még ki birtam cibálni a csomagtartóból és furikon betoltam a harcálláspontomra, de azóta (és már a világ végéig) egy vasállványon áll. https://drive.google.com/file/d/0B8siFg9epoBIVVZhRzlXcnViYlU/view
Az én készülékemben is egy ilyen izzó van. Akkor ezzel is jól kell működni a világításnak. Na most nálam sajnos valami nem teljesen ok, mert nem világítja ki a teljes mattüveget. Olyan, mintha nem lenne központosítva az izzó vagy a lencse. Még azt láttam, hogy az izzóval átellenes oldalon kellene lenni valaminek (lencse?) ott, ahol nálam nincs semmi, csak négy csavar helye.
Akkor a VFO-t cseréljük ki DDS-re, a KF erősítőt és szűrőket DSP-re, a bemenő fokozatot egy H-mode keverőre és ferritgyűrűs BPF-ekre. Az doboz elejére már csak egy rendes TFT kijelző kell és kész a rádió..... :) :)
Komolyra fordítva, nem hinném, hogy a gyűjtői restauráláson kívül érdemes foglalkozni egy ilyen készülékkel. Azt viszont csak igényesen, lehetőség szerint mindent eredetiben helyreállítva szabad csinálni.
Mondom ezt úgy, hogy pályafutásom során 3 példányt tettem rendbe, sőt még QSO-ztam is az egyikkel. :) Az első javításához a dokumentációt az unokatestvérem csempészte ki a Zalka könyvtárából egy hétvégi fénymásolásra. Hetekig rettegtem, hogy feljelentett a fénymásolós. Akkoriban ez még csúszós pálya volt..... :)
Tény, hogy Vaterán sok túlárazott dolgot látni. Ezeket árulják hónapokig, de a kedvencem egy ipse, aki már évek óta árul távvezeték oszlopról használt porcelán szigetelőket, de huszonsokezer forintért. Nem tudom, hogy mire gondol. Majd megveszi tőle az ÉMÁSZ?
azon csodálkoztam, hogy miért nem vette még meg senki?
Hó vége van? Láttam én is, azért nem vettem meg, mert egy 100% hibátlan példány elég belőle. Ugyanennyiért vettem, igaz, jó tíz éve. A nehéz cuccaimtól ennek a kivételével megváltam, emiatt utáltam és utálom az FT8x7 családot :-).
Ahhoz képest, hogy nehéz egységest árultak 50 ezer körül elég gyalázatos állapotban
Nem szabad felülni az ilyennek, szerencsevadász nepperférgek adnák ennyiért. (Na mit kapok ezért megint...) HA5NM Bandival beszélgettünk ezekről a holmikról hosszasan az egyik klubközgyűlésen, annyit mondott, ekkora összeget akkor se adj ilyen lomokért, ha simán ki bírnád fizetni (többit majd személyesen.) Az 50 ezres fix áras R-105-ön is jókat derültem :-).
Összehasonlításképp: itt a "szomszédomnál" (http://www.ha5lv.hu/sota/kkc/kkc4sale.html) 5000Ft volt a kopottas, de hiánytalan nehézegységes, kis munkával életre lehetett kelteni.
Akkor célszerű lenne Nagyfaluban aludnod, reggel 6-fél7 körül menni. Mert mire onnan odaérsz, a jó cuccokat már páran lefölözzük :-). (pl. a kutyasz@rszínű ezüst-csillám kondikat)
Most volt az első eset, hogy a célzott reklám hasznosnak bizonyult. :-) Nem direkt kerestem, hanem feldobta egy Vatera reklám. Amikor megláttam az árát, azon csodálkoztam, hogy miért nem vette még meg senki? Már legalább egy hete hirdette az eladó. Ahhoz képest, hogy nehéz egységest árultak 50 ezer körül elég gyalázatos állapotban, ezt tényleg olcsó volt, habár a nehéz egységes is biztos jó készülék, de ez szerintem más kategória.
Én is megfigyeltem ezt. Amikor megjelenik valami új technika (videó, kamera, akármi), azt a mérnökök készítik és igényes, tartós magas technikai színvonalat képviselő megoldásokkal van tele. Persze ehhez mérten drága is. Aztán jönnek a marketingesek, és elkezdik lefarigcsálni a jó, de drága megoldásokat. És így eltűnik a szálra csiszolt alu előlap, az öntvény ház, a fém fogaskerekek. Egyre több a műanyag és lemez alkatrész. Ettől olcsó lesz a termék, de azon az áron, hogy a minőség is leromlik. Alapvetően még ez sem lenne olyan nagy gond, de manapság szinte már csak az olcsó gagyit lehet kapni. Csak igazán nagy nevek engedhetik meg maguknak, hogy minőségi cuccokat gyártanak drágán, de azok viszont tényleg megfizethetetlenek az átlag embernek.
A sokat látott OM-eket kérdezem, tényleg olyan felső kategóriás volt az 1250-es sorozat? Mert néztem szovjet, csehszlovák, NDK-s, jugoszláv leírásokat meg videókat is saját rádióikról és persze mindenki a saját gyártmányát nevezte világbajnoknak.
Az első Panasonic nyomógombos videóm is öntvényvázas volt. A következő már nem, a gyors csévélésnél zajosabb is volt.
Az első Vidi hangládámban öntvényvázas hangszórók voltak. Rongyosra szaggattam a membránt, vettem névre ugyanolyan hangszórót, de az már lemezvázas volt. Majdnem visszavittem a boltba, mert kevesebb lett a basszus, nagy hangerőnél pedig előbb betorzított. Bántam, hogy kidobtam a régit, mert egy darus profi módon javított hangszórókat.
Feltűnt a videókon, hogy a skála megvilágító izzó sokkal nagyobb, mint ami nekem van a rádióban. Esetleg tudja valaki, hogy eredetileg milyen izzó való bele?
A mutató igazából nem az anód feszültségek mérése közben akad ki, hanem amikor relatív jelerősség állásban van a kapcsoló és az érzékenység potit minimum felé tekerem.
A csőfeszültségek ellenőrzésekor inkább azt látom, hogy nem éri el a piros tartományt a mutató, de nem minden csőnél.
A legjobb tesztelni 9.4-10MHz között, 9.6-on egy jó erős angolnyelvű adás van, bizonyára kinai :-))
Az anódfeszültségek mérésénél akkor akad ki a mutató, ha az anódkörben lévő ellenállás megszakad - ez elég tipikus, én kettőt cseréltem, nem könnyű megtalálni ha nem ismered a rádiót, de a keret egyik hátső sarkában vannak egy kis panelon huzalellenállások egy orsóra spulnizva és lehet helyettesiteni fémréteggel. A normális az ha a műszer nagyjából középállást mutat a csövek mérésénél.
Szerintem nem olyan vészes a kapcsolása. Persze lehet, hogy csak a tapasztalatlanság szól belőlem. Egyébként annyi fejlemény történt, hogy mégiscsak működik a szerkezet. Imént jöttem fel a garázsból és sikerült fognom valahol 7,5 mega környékén broadcast adást. "Természetesen" kínai adó volt, mint szinte minden manapság a rövid hullámon. Aztán még pár másik is horogra került.
Ettől függetlenül szinte biztos, hogy foglalkozni kell majd a rádióval, mert az AVC tök halottnak tűnik. Én legalábbis nem veszek észre semmi különbséget bárhová kapcsolom. A jelerősségmérő állásban a műszer mindig a piros tartományban van, akár van adás, akár nincs. Az érzékenységet maxra kell tekerni, hogy bármi hallatszon. Ha elkezdem letekerni a minimum irányba az érzékenységet, a műszer mutatója jobbra kezd kitérni és kiakad végállásban.
Nem minden csőnél tartózkodik a mutató a piros állásban. Szóval ez sem tűnik teljesen OK-nak.
De jó lenne, ha jönne egy szakértő és pár kérdésre fényt gyújtana.
Az R-1251 rádióval kapcsolatban lenne néhány kérdésem:
1. A finom hangoló elég darabosan forog. Ez típus jellegzetesség vagy javítható hiba? Ha az utóbbi, akkor mit lehet vele csinálni, hogy finomabban mozogjon?
2. A finomhangoló mechanikában lévő görgőket szabad/érdemes kenni? Szétszedtem, megtisztítottam, de csak K4 Ultraval törölgettem át őket.
3. A vetített skála nem világítja ki a teljes skálát, illetve eléggé fókuszálatlan. Hogyan lehet ezt beállítani?
4. A fejhallgatóból csak akkor hallatszik hang, ha az érzékenység szabályzó a max. érzékenységre van tekerve. Ez normális?
5. Nem sikerült fognom semmit. Se amatőr, se broadcast adást. Vagy csend, vagy némi statikus zörej hallatszik. Lehet, hogy valami triviális dolgot nem csináltam jól, de bármit tekertem bárhová, lényeges változást nem tapasztaltam. Tegnap az eladónál még működött a készülék, mondjuk utána végigzötyögött 250 km-t a kocsi csomagtartójában. Lehetséges, hogy valami kontakthiba van valamelyik csőnél?
6. Hangerő poti nagyon recsegős. Javítható, vagy cserére érett? Ráadásul eléggé nagy a brumm, de nem tudom, hogy ez valami rádiófrekvenciás zavarból származik, vagy a HF végfokban keletkezik.
7. Fokozat kapcsolókat forgatva gyakran nagyon erős kattanás hallatszik a fejhallgatóban. Gyakorlatilag le kell tekerni a hangerőt minimumra, ha az ember nem akar hallás károsodást. Ez normális ennél a készüléknél?
8. A finomhangoló gombot tartó menetes végű tengely eléggé lötyög. Tengely irányban és oldalra is van egy kis játéka és könnyen körbe forgatható. Ennek ilyennek kell lenni?
Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni némi jó tanáccsal.
Gratulálok,nem voltam itt, csak most olvaslak.A spanyol aktívitáson töltöm az ídőt,+ 21 Mhz-n elég hitvány az antennám ,18 Mhz- hívtam őket,de nem volt siker,no majd ...
Most lettem szerencsés tulajdonosa egy R-1251 vevőnek. Nem vagyok profi rádióamatőr, de alap szinten ugatok a témához. Ami hozzám került, annak van egy-két kisebb hiányossága, ezért elsősorban alkatrészeket keresek, hogy vissza tudjam állítani a gyári állapotot. Olyan fórumtársat keresek, akinek esetleg van bontott alkatrésze ehhez a rádióhoz. Elsősorban apróságokról van szó, mert a készülék működőképes, csak ez-az hiányzik róla.
A nemmondjukkianevét portálon van egy Kenwood kézi, de nem ő árulja hanem egy ismerőse, így a kommunikáció elég zavaros üggyé vált. El kéne jutnom a tulajhoz, de ugye a fent említett banda full idióta az adatokat illetően.
Tudtommal a lakihegyi hosszúhullámú adat adó is megy mindig. Pedig igazán félvezetős, a 314 méteres "villámhárító" is elég jó célpont.
De az elmesélések szerint anno hosszú megfigyelésekre alapoztak, mikor Lakihegyet választották. Budapest 30-40 km-es körzetében a legkevésbé zivataros környék volt akkoriban.
Pösti gyerekként nőttem fel. Egyik nagyapám erősáramos, a másik rádióműszerész volt. A lakihegyi. Nyaranként oda "vidékre" adtak le kicsit kimozdulni a VII. kerületből. Annak is a mára világhírűvé lett Kazinczy utcájában laktunk, egy Elmű szolgálati lakásban.
Akkor Neked a génjeidben van ez a tudás. Meg naponta találkoztál vele. Sajna nekem a nagyapám (apai) bolgár kertész volt, de 1954-ben meghalt. Még apám is csak 9 éves volt. Szegényről még egy fotó sem maradt.
A hamarosan nyugdíjba menő adókezelő meg Solton annyit mondott: szeretné megérni, hogy telibe verjen bele a villám a toronyba, hogy kiderüljön, miként "reagál" rá a mostani félvezetős cucc.
Az orosz adó elnémult kb. 3 másodpercre, aztán működött tovább.
A lakihegyi adó szigetelőit jól ismerem, nagyapám 45 évig dolgozott és lakott ott. Azt nem tudom milyen megoldás volt a védelemre, de már a 2x150 kW-os adó is ment zivatar alatt. A sztatikus levezetést nem tudom hogyan intézték, de elképzelhető, hogy a torony tövében az illesztőházban megoldották.
A szabadon lógó Amphenol dugón U-alakban csattogott a kismennykű, egyszerre volt csodás és félelmetes. Szikrainduktoros kísérleteknél a töredékét tudtam csattantani távolságban.
A torony földelése, szolgálati időm teljes tartama alatt- majdnem 2000-ig- érvényben volt. A szolgálatos csoportvezető itélte meg, hogy mikor kapcsolja le az "anódot", és földeli a tornyot. Ez motorikusan történt a csatolóházban, az adóteremből vezérelve.
Ha már itt tartunk, essen szó a sztatikus töltésről is. Nagyon veszélyes volt, az antenna töltődése. Ehhez nem kellett zivatar, elég volt száraz időben erős szél is, ami itt Szabolcsban igen gyakori. Ez a töltés akkora értéket ért el, hogy a kötél szigetelőkben lévő szikraközök "megszólaltak", magyarán átütöttek, és a kötél levezette. A szikraközök az adó teljesítményhez voltak beállítva úgy, hogy modulációscsúcsnál is a töltés meszünésekor maguktól kialudjanak. A 100kW feletti adóknál több szigetelő van "sorba kapcsolva". Hogy fogalmad legyen egy ilyen szigetelőről, el kell mondanom, hogy ~ 1m magas, acél váz, belül 2 db nagy porcellán szigetelő, ami között a szikra köz van. az egész húzó erőre van méretezve. A súlya kb.: 3 mázsa!!!
A feszítő kötelek olyan 30mm átmérőjüek. Volt az adónak védelme is, ami a sztatikus töltésre jól működött. Ilyenkor mondtuk, csuklik az adó. Ez úgy működött, hogy a tápvonalra 200 Volt negatív feszültség volt adva. Ha, a szikraközök valamelyik kikötőn, vagy a talppontban "begyújtottak"- ami ilyenkor 0 ellenállást képvisel, a - 200 Volt megjelent az "RF gerjesztő" (~100W-s RF egység) vezérlőrácsán, és lezárta azt. Ezzel megszünt az adó kimenőteljesítménye, kialudt a szikraköz, újra indult az adó. (Ugye milyen egyszerű! pedig nem volt semmilyen logikai áramkör, digitális technika :-) )
Legközelebb leírom, mekkora feszültségek ébrednek egy jó 80m-s dipol antennában, amelyik ráadásul jó magasan is van(volt).
Dear friend To mark the Coronation of King Vajiralongkorn Bodindradebayavarangkun (King Rama X) from May 4 to May 6, 2019 the Radio Amateur Society of Thailand under the Patronage of His Majesty the King (RAST) will be operating a special event station from the Royal Thai Navy aircraft carrier, the Chakri Narubet, in the Gulf of Thailand from May 3 to May 6 using the callsign HS10KING/mm.[Hotel-Sierra-TEN-King-Stroke-Mike-Mike] This station will be making QSOs in the 40, 20, 15 and 10 metre HF bands, on 2 metres VHF and also using amateur radio satellites, including the Es'hail 2 / QO-100 satellite.
Illetve sokan tanulták muszájból, a szabvány pedig kevésbé egyértelmű, mint régen. Pl. régen rendelkezett arról, hogy 20m-en belül a különböző földeléseket össze kell kötni, most meg nem. Persze pont ez volt sokszor lehetetlen. (szomszéd...)
Az egyik legősibb, és az egyik legerősebb időjárási, fizikai jelenség a villám. A mai napig küzdünk ellene, kisebb-nagyobb sikerrel, és ez még így lesz nagyon sokáig ..
No, itt a mennykűs témánál, van egy dilemmám: A műhelyben használaton kívüli, semmihez nem csatlakoztatott műszerek, rádiók fém polcát bekössem EPH-ba vagy sem?
Ez így van. Bár hiteles forrásból még nem olvastam, hogy normális Faraday kalitkába bent kárt tett volna.
Repülőgépek nem ritkán kapnak ilyen pofonokat. Igen ritkán okoz bajt. A modern műanyag, szénszálas gépeken külön behálózzák belül a szárnyakat, törzset.
Még a korai időkben előfordult, hogy gép odaverte magát fura irányíthatatlanság miatt. Kiderült, hogy a csűrők golyóscsapágya összeolvadt merevvé egy belé csapó és a törzs felé távozó villám árama miatt. Azóta kötelező külön testelő kábelekkel összekötni az ilyen elemeket a törzs, a szárny fém felületeivel. Időszaki ápoláson mérni és jegyzőkönyvezni kell a milliOhmokat.
Érdekes, és tanulságos dolog olvasni a villámos hozzászólásokat. A lényeg az, hogy amit tud, azt meg kell tennie az embernek a cuccai védelmében. A többit már nem ő intézi, hanem a fizika Vagy így, vagy úgy.
Ez az eset még akkor történt, mikor zivatar esetén leállították az adót és földelték a tornyokat! Kevesen emlékeznek, de valamikor volt ilyen.
Még az igazán vad 50-es években történt, hogy valami Rákosi beszéd alatt nem engedték kikapcsolni a Kossuth-ot. Be is húzott egy combosat a villám. A nagy szivar mellett álló csatolóháznak elrepítette a fedelét, a rajta szolgálatos államvédelmis emberrel együtt.
Persze digitális legyen.érdekes még bár szorosan nem tartozik ide,de pl dx állomások is "bekalkulálják",hogy némi eltérés lehetséges ,tehát ha pl az OQRS-en lapot igényelsz és ők igazolják a QSO-t pl 5T2KW-HA7AJ 20m CW...Neked kell beírni a pontos frekit és az időt ut-ben amit összevetnek a DX naplóval az ídő +- 3 perc eltérés lehet,de a versenyjegyzőkönyveknél is hasonló, ha nagyobb az eltérés akkor"no match"No majd,már nem sok van vissza....remélem találkozunk
Ha papírlogot fogsz vezetn/ha ideiglenesen is/tartsál egy ut-ben járatott órát,ha számítógépes logot,akkor a program automatikusan ut-ban vezeti...Persze aki csak a helyi forgalomban szörfözik kizárólag,az nem szokott gyomorgörcsöt kapni,de aki QSL lapot küld a partnernek érdekes volna ha nem passzolna....hi
Szinte minden fórumon rég tapasztalt jó terjedési viszonyokról számoltak be a rádióamatőrök a tegnapelőtti és a tegnapi napról. A Facebook Feld Hell Community oldalán Cliff Pittsburgből jelentett QSO-kat Norvégiával, 40 m-en. Mivel Pittsburg az amerikai kontinens hozzánk képesti túlsó oldalán van, lehet találgatni a hullám útvonaláról.
Mivel ez a tanfolyam Dunaújvárosban volt, az előadó egy történetet is elmesélt, amikor az egyik biztosító szakvéleményt kért tőlük az egyébként a város látképét is meghatározó, tekintélyes méretű dunaújvárosi víztorony védőhatásáról. A szakvéleményben leírták, hogy a víztorony védőhatása jelentős lehet, így a közelébe tervezett építményre a villámvédelem telepítésének megkövetelése a biztosító hatáskörébe tartozik. A biztosító megkövetelte a szabványos villámvédelem kiépítését, különben villámcsapásra nem kötött volna biztosítást. Vita tárgya máig, hogy ez jó-e vagy sem. Mert maga a közeli épületre kivitelezett villámvédelmi berendezés is magához vonzhatja a villám esetleges mellékágait.
Szóval ezt a tudományt és ellentételeit egzakt mérésekkel nem lehet bizonyítani. Minden csak statisztikailag igaz.
A cég - DUNAFERR - a tanfolyamot nem is a biztosítók igényeinek való megfelelés miatt kérte, hanem a vagyonvédelem, személyvédelem miatt, a villámok okozta károk megelőzésének és mérséklésének érdekében.
Itt van pl. ez a két bazi nagy gáztároló. Közelebbi képet nem tudok róluk mutatni, de a tanfolyam része volt ezek helyszíni megtekintése is. Ezek védőhatását a szakember több száz méterre becsülte. A telepített védelem pedig már inkább túlzásokba csap át, de ezeknél érthető már a biztosítás is játszik.
Egy biztos, a villámvédelmi tanfolyam vezetője, egy elég nagy koponya a BME-ről azt mondta, a villám oda csap be, ahová akar, akár a Faraday-kalitka belsejébe is. A védekezés eszközeivel enyhíteni tudjuk a károkat, vagy a villámcsapás valószínűségét, de Önök azért vannak itt, hogy a biztosítók igényeinek eleget tegyenek.
Ez lehet magyarázat a működő (sok kilowattos, tehát nem holmi pöcs néhány tíz wattos mobiltelefon teljesítményű) adóantenna melletti becsapásra is (amit XANTI írt Lakihegyről).
Mittudomén, olyan ionfelhőt csinál, ami eltéríti az elővillámot/ioncsatornát.
Sajnos ez varázslás; Az van, hogy minden jelenséget (miért oda csap be, miért NEM oda csap be, hanem mellé, miért a hegycsúcsra, miért a lapályba) meg lehet magyarázni.
Én 22 évig dolgoztam a nyíregyházi KH adóállomáson. Az adótorony 120m magas. Ez alatt (22 év) az idő alatt egyszer láttam amikor telibe kapja a tornyot a villám, és egy alkalommal feltételezhető volt.
A Sóstói-erdő szomszédságában lakunk (~50m). Kb. 3 éve lehetett, egy zivatar alkalmával a közelben, egy fába csapott be, a környéken igen nagy károkat okozva. Nálunk is tönkre ment sok berendezés, főleg ami a kábel TV-vel volt kapcsolatos. Telefon és internet MODEM, számító gépek, médiabox, ruter.
Érdekes, a "csak" elektromos hálózathoz csatlakozó berendezésekben nem esett kár.
Amerókában egy kisérleti telepen a villámokat tanulmányozzák. Állítólag a Föld legzivatarosabb helye. De hogy ne kelljen túl sokat várni, kis rakétákat lőnek fel, amik egy vékony drótot húznak maguk után bele a felhőbe. Jó hatásfokkal hozzák le az istennyilát.
Elvileg !!! egy magas pont a magasságával egyező sugarú kúp alatt véd.
Ennek ellenére megéltem, hogy a Lakihegyi kistorony (138 méter?) mellett 50 méterre a drótkerítésbe csókolt bele. Mellette bicikliztünk haza a Dunáról. A légnyomás lelökött a bringáról és 2 napig alig hallottunk.
Persze mikor készülödik a vihar,csörög,csattog,ropog a sáv van idő felkészülni,ki kell kapcsolni.de az idézett eset,tényleg derült égből villám volt,még jó hogy megúsztam.....
Persze ez csak arra jó,hogy viharmentes helyzetben ki legyen kapcsolva ha nem használod.Ha valami gyanú van akkor bvizony én is ki tekerem.Ennek ellenére jártam már úgy ,hogyy fejhalljatóval a fejemen,nem vettem észre mi készülödik, csask mikor egy távolabbi villámlást megláttam az ablakon akkor " vetődtem"a csatlakozókra....persze mikor van a legjobb terjedés,no mikor?
Kieg:A közvetlen anatennakörnyezetben nincs zavaró objektum,de 100 m-ren van két 40m-es templomtorony és egy eredetileg 80mhz-antennához készitett egyenárbóc még a tetőszintől kb 20m magas/profi villámvédelemmel/a szakik nyugtagattak,hogy akkor a lényegesen alacsonyabb anatennáim talán kevésbé "kivánatosak" a villámnak .Csak sri ez a villámmal nincs megbeszélve....hi
Nálam is van az antennakapcsolón üres állás, de én lehet, hogy félősebb vagyok a kelleténél. Őszintén bekönnyezne a szemem, ha valamelyik rádióm megpökölődne ..
Nekem mindkét antennakapcsolón van "kikapcsolt,üres állás" de ha nagyon csattog,letekerem az antennákat.Villám úrral nem lehet szórakozni.Hál istennek a társaházunkban járt villámvédelmisek jól bekötötték az árbócokat,kábelárokban megy koax stb DE attól még az ördög nem alszik
Nem sokan tehetik meg, de van(nak) ilyen(ek) is. :-)
A többség pont akkor dolgozik, mikor beüt a terjedés.
Tapasztalatom, ha van 100 Wattod, és egy vertikálod (nálam az R7 -Cruscraft- megy) akkor a teljes Európát, Közel-keletet, és Afrikát meg tudod csinálni. Én még ennél jobb terjedést nem fogtam ki, bár egyszer hallottam egy K9-t.
A mindegyről már írtam ,fenntartom.Azzal egyetértek,hogy sok az "üresjárat", mikor már egyszer/többször megvolt állomást hallasz.
DE ennyi rizikót be kell vállalni,a kevés DX-hez.Amit tenni lehet,hogy a QTH lokátorokat gyűjtöd,az sem kevés szórakozás.Én, ha igazán beindul a 6m és érdemes 100 W-al CQ-zni ,75-25% a megvolt és új kockák, DXCC-k aránya.Ezen talán a HB-9CV javíthat,különösen a közeli állomásoknál ahol az SE még nem érvényesül,/800-900 km DL,UT volt a legközelebbi /de pl tropóval összejöhet 400-600km is...
A VHF ill az RH teteje 6-2 m-n sajátságos terjedési anomálák vannak, különösen az SE terjedés idején. Tényleg nem mindegy...akit megsegitett az isten egy irányitott antennával az sokat számít,+ ott van mikor kell,és még szerencséje is van
pl a sporadikus felhőre megfelelő rálátása van.Van ,hogy néhány kilóméterre van valaki aki semmit,vagy teljesen mást hall...
HARI Windom 41 m 80-40-20-17-24-50 mhz itt már majdnem 7 lambda,valamint HA5IW féle 9 GP...Mikor melyik szól jobban.Elkészült és
szerelésre vár egy 6m HB-9CV,egy Hirshmann forgatóval....BFO -nak:Hát komám tudod mi a mindegy:" egy darab fekáliának melyik végébe harapnak"No az az abszolute mindegy.Nyilván lehetőleg egy irányitott antenna Yagik,Qvad,HB-9CV ...Tény ,hogy egy íntenzív SE
terjedéssel gyengébb antenna is megjárja,de üvöltöztem már ki magam mégse hallott meg,akinek meg volt valami inkább odavaló,az meg játszva megcsinálta....
Pont így tettem. Adtam neki 1-2 csepp WD40-et, majd tekergettem. Utána 1 fogpiszkáló hegynyi szilikont, és tekergettem. A lemezkét nem kellett bántani. Most kiválló lett. Köszönöm a segítséget.
A robbantott rajzot meg az anyaglistát elemezve úgy tűnik, az encoder tengelye le van lapolva és egy kis rugós lemezke van oda applikálva, az tartja a gombot a leeséstől. Semmi más rögzítőelem, vagy csavaros megoldás nem látszik. (Megnéztem több más doksit is, azokon szépen ki van rajzolva, ha csavaros rögzítésű) Ebből az következik, hogy le kell húzni a gombot és kész. Természetesen ez csak következtetés. Próbálok még nézelődni.
Nekem a szembeszomszédasszony volt pvcs maszek.Az Adócsőgyárban dolgozott majd a meon kiválogattak neki pár olyan csövet ami várhatóan tovább fogja birni.Mindig kértem,hogy adja el nekem a maradékot.Ő most 80++,és még mindig abban él ,hogy ez mekkora érték,mert ők 2 házat épitettek a géppel keresve a pénzt.Aztán csipcsup ügyön összevesztünk,azóta nem köszön.Persze az ő gépük is a MÉHben végezte.
Nekünk volt annó otthon ilyen. Botrányos cucc volt mai szemmel. A "páka" egy nyélen egy T alakú rúd, sín amivel egy alu lapra kellett szorítani az egymásra tett anyagokat. 2 db uborkásüveg méretű cső volt. Egyenirányító nélkül. 2-3000 V lehetett rajtuk. Szembe kötve. Egyik félperiódusban egyik, másikban a másik dolgozott! Önrezgő szabadonfutó üzemben! 27 MHz-en névlegesen! Gondolhatod mi jött ki belőle.....Ott a páka volt ez egyik fegyverzet, a másik egy ellensúly alu asztal lap. A dielektrikum meg a hegesztendő anyag.
És hogy mire való? Arra, hogy az alapból legkisebb jelek vételére beálló vevőt ne csak az AGC próbálja meg kordában tartani, hanem segíts neki beállítani a minimálisan szükséges érzékenységet. Ezzel "közlöd" a vevővel, hogy pillanatnyilag mekkora érzékenységre van szükséged a kellemes hangú vételhez. Az alsó sávokhoz ugyanis fölöslegesen érzékenyek ezek a készülékek.
Ugyanúgy szabályozza le a teljes RF erősítőlánc erősítését, mint az AGC. Ugyanoda ad egyenfeszültséget a potival, mint ahol az AGC szabályozófeszültség keletkezik. Ettől csökken az erősítés, a zaj, jobban bírja a nagyobb közeli jeleket, Az S mérő pedig mutatja, hogy ha még mindig jól hallod az állomást, az bizony ekkora térerővel jön. Az egyik leghasznosabb kezelőszerv, csak sokan nem tudják használni.
Nálam alapból vissza van tekerve addig, amíg a vételi zaj el nem kezd csökkenni az adott sávon. QSO közben pedig tovább tekerem visszafelé, amíg megszűnik az S mérő csapkodása. Sokkal kellemesebb így, mint a lélegző AGC-t hallgatni, meg a jel szüneteiben felhangosodó zavarokat. Majd ráérzel menet közben......
Az a vicc ,hogy van egy PVC hegesztőm rádiofrekvenciás.Egy magyar 400 wattos .csővel.Egyedül a fej nem volt meg,viszonta trafók igen. El is hoztam a Méh telepről.Gondoltam szerzek még egy csövet,és csinálok CB végfokot belőle.Vagy 40 éve láttam utoljára működő PWC hegesztőt működni.Már nem emlékszem.
Magát a távíró forgalmazást nem értem, mert nem tanultam még. A sebességen döbbentem meg. Még hihetetlen a számomra, hogy ebből valaki kihallja a betűk morzekódját, és értelmezi. De gondolom tanulás, és gyakorlás kérdése. A freki stimmel, nálam is ott jött legjobban.
Most látom az eredeti freki,amit nem írtam 18.081.5 volt ....,nem tudom mit sikerült venned ami gyors volt....EA9ACU hív valakit elkesederetten,ő pörget 110 lpm körül valakinek amit nem hallok....mert csak a saját hívójelét adja, nehogy megtudja a konkurrencia
Köszi! Szépen alakulnak a rímek! :-D Bár én a könyvre gondoltam,ezek szerint úgy jártam,mint megboldogult apósom, amikor valamit mondott,egy részét adta elő,mert a többit csak Ő tudta. :-D Furán nézett,mikor nem értettük :-)
Fél doboz cigi áráért enyém a könyv,jövő héten átvehetem. Hogy miket nem olvastam én el eddig,pedig azt hittem hogy....
Szerencsére akad a horogra néha valaki D.) Előbb teszteltem az antennáimat,5 W-ra vettem a rádiót a méréshez. 7.035-ön egy állomás CQ-zott,de csak a végét hallottam:SM7.... QRX? Megvolt a QSO,589-hallott,5W-al....,maradt a pwr QRP,mert nem akartam macerálni a kütyüt. Hiába,a rádiózás világnapja! :-D
Csak akkor legyen rajta áram, ha már biztos a nyomóerő és vele a jó kontakt. Legyen módja a kezelőnek pontosan pozicionálni. Máshol ez lábkapcsolóval megy.
Valami ilyesmi lehet...amikor nekinyomod valaminek, a hegye a feketekúptól bemegy 1cm-t, és olyankor benyomja bent a mikrokapcsolót.Mintha nem szabad volna áramnak lenni rajta, csak akkor amikir a benyomástól vezérlést kap az alapkészülék, amit nem ismerek.
2x1 kilóohm , párhuzamosan kötve 500 ohm.
vy73!
Sziasztok. Az Icom IC706-nak hogyan lehet levenni a hangoló gombját? Sajnos egy kicsit nyikorog, meg kéne kenni ... de ivel is?
