Tovabbra is keresem a valaszt a cimben feltett kerdesre.
pl. ezt talaltam:
8. A JELEN ÉS A JÖVŐ
Mindent elborítanak és semmit nem tisztelnek. Közvagyonrongálásnak minősülnek, tehát bűncselekmények is egyben. Számos ember munkáját pillanatok alatt tönkreteszik, elcsúfítják. Az esztétikai élményt nyújtó, köztérre helyezett szobrokat, emlékműveket nem kímélve meggyalázzák. Bármerre nézünk, graffitivel találkozunk, gondoljunk csak a telefonfülkékre, metróaluljárókra, mozgólépcsőkre, lakótelepi liftekre, vonatokra, metrókocsikra, az út szélén álló kukákra, a hirdetési plakátokra és még folytathatnánk a végtelenségig a sort. Rárakódik az emberek tudatára, mint Budapestre az ólom. Annyira együtt él a városi ember ezzel a jelenséggel, hogy talán már semmin sem lepődik meg vele kapcsolatban. Viszont, ha a graffiti felkarolásáról van szó, mindenki tiltakozásban tör ki. Minek lehetőséget adni ezeknek a ~Sbűnözőknek~T? Inkább költsék másra a pénzt! Pedig, ha tudnák a szülők, hogy a gyerekük is firkálja a várost. Rengetegen titkolják a szüleik előtt tevékenységüket. Bár nem biztos, hogy ez a legjobb választás. Ha tudnának róla a szülők, lehet, hogy más szemmel néznének rá. Biztosan ők is keresnék a válaszokat a sok ~Smiért~T-re. Könnyebb lenne, ha lehetőséget tudnánk biztosítani ezeknek a fiataloknak alkotó fantáziájuk kibontakoztatására. Mai elkorcsosult világunkban kereshetjük a választ, hogy a kommunikációnak miért ez a formája ilyen elterjedt. Talán nem értik meg őket otthon, vagy a sok munka miatt nem jut idő a gyerekekre. Ez az a pont, ahol érthetővé válik a tett. Szerencsétlen gyerek jelezni szeretné, hogy ő is jelen van a Föld nevű bolygón. S mivel senkin ek sincs ideje, vagy egyáltalán nem létezik olyan, aki foglalkozzon vele; így hát kimegy az utcára és jelzéseket hagy maga után, majd ezzel barátokat szerez, akik ugyanilyen szociális háttérrel rendelkeznek. Együtt a csapat, s innentől kezdve buli az egész. Hiszen fiatalokról van szó, akik ebben a korban, l5 és 25 év között, szinte mindenre kaphatóak. Húsz év fölötti graffitissel már ritkábban találkozunk. Oka, hogy ekkor már megpróbálják a graffitiből származó kézügyességük előnyeit máshol is kamatoztatni.
Mit tehetünk a graffiti ellen? Igazából semmit. Létezik olyan vegyület, amellyel bevonva a falakat, táblákat, vonatokat nem lehet rájuk festeni. Ez egy lehetőség, de nem célravezető. Nagyon drága, ráadásul léteznek olyan különleges sprayk, amelyek ellen nem véd. Ilyen például a Salamander cipőápoló. Ne feledjük, minden felhasználható, amivel jelet lehet adni. Ha pedig sikerült festeni erre a ~Sprofi~T védőszerre, ugyan lemosható a graffiti, de vele együtt lejön a vegyület is. Tehát ez egy, egyszeri védekezés sok pénzért. Egy időben gomba módra szaporodtak az úgynevezett ANTIGRAFFITI Kft-k. A módszerük csak utólagos kezelésnek nevezhető, mivel ők a graffitit csak eltüntetni tudják, de kialakulásukba beavatkozni nem képesek. Az eltüntetést egyébként homokfúvó berendezéssel végzik. Lényege az, hogy nagynyomású levegőt állítanak elő kompresszorral, és ezt homokkal keverik. A falra juttatva rendkívüli hatásfokkal tisztítja a felületet. Másik módszer ,amivel naponta találkozhatunk az utcákon-, hogy bevásárlókocsikba halmozva a különböző maró- és tisztítószereket járják az utcát és megpróbálnak firkákat eltávolítani a falakról. Persze több- kevesebb sikerrel. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez mennyire költséges. Másnap, vagy még ugyanazon az éjjel megkaphatjuk az új firkákat a megtisztított felületre. Nem csoda, hogy ezért lett ilyen a közhangulat a graffitiről. Sajnos, a média is csak ugyanezt mutatja be a graffitivel kapcsolatban. Többnyire a 'rongálás' okozta kárt emlegetik és emelik ki a hírek közül.
1998 nyarán elindult egy olyan törekvés, amely választ keresett a graffitire, mint jelenségre. Egy lelkes csoport hosszas órákon át, előadások sorát meghallgatva próbált megoldást keresni a magyarországi helyzetre. A csoport a Budapesti Városvédő Bizottság felhívására alakult meg, Antigraffiti Bizottság néven.
A tagok között sok elismert szakembert említhetünk. Szociológus, pszichológus, grafológus, ügyvéd és még sorolhatnám, kik dolgoztak a nemes cél érdekében. A bizottság tagjai közt én is helyet kaptam. Próbáltunk olyan járható utat találni, mellyel megtisztíthatnánk Budapest utcáit legalább a firkáktól. Egy remek ötlettel próbálkoztunk németországi mintára. Olyan fiatalok számára fenntartott szórakozóhelyeket kerestünk, ahová a mi célközösségünk jár. Például a GÖRZENÁL nevű gördeszkás és görkorcsolyás találkozóhely. Itt kell lehetőséget biztosítani a fiataloknak, tehetségük megmutatására mindenféle következmény nélkül. Különféle rendezvények szervezésére is gondoltunk, amit maguk között csak JAM-nek hívnak. Az ilyen típusú összejöveteleken rapzenekarok lépnek fel, valamint break-tánc bemutatók és graffiti versenyek szerepelnek. Egyébként gondoltunk szövetség, vagy társaság létrehozására. Könnyebb dolgunk lenne sok mindenben, ha valamilyen országos klubtagságot sikerülne létrehozni. Nyilvántartásba kerülne mindenki, aki ezt a műfajt műveli, és ki lehetne szűrni azokat, akik csak rongálnak. Egyezséget köthetnénk művészekkel, kapjanak lehetőséget a bemutatkozásra, és hogy megmutathassák azt, mit nyújtanak cserébe, hogy tisztán hagyják a város nagy részét. Elkészült a pályázat, melyet rengeteg helyre elküldtünk. Bíztunk a Városvédő Bizottság nevében és hírében, de hiába. Sehonnan nem kaptunk pénzt, egy fillért sem!
A felháborodás él az emberekben, de hogy tegyenek ellene valamit, hogy a helyzeten javítsanak az már süket fülekre talál. Összesen az eredményünk annyi, hogy a budapesti Alagút átjárót sikerült megtisztítani egyszer a firkáktól. Erről az eseményről még egy év multán is irt a sajtó. Furcsa. Ha valami történik, abból hír lesz; viszont ha segítség kellene, nem figyel fel senki. Ez a helyzet. A Bizottság feloszlott, de a teendő több, mint valaha. Megegyezés nincs, firka egyre több.
Idezeyt a szegedi jegyzokonyvbol-milyen igaza van!
A felujitasokat graffitivedelemmel egyutt kell csinalni-mert ezek a szemetek DIREKT kipecezik a frissen felujitott hazakat, csak, hogy meg nagyobb kart es idegeskedest okozzanak.
Dr. Tímárné Horváth Magdolna képviselő: Csatlakozik Szöllősi Béla képviselő által elmondottakhoz. Kéri a rendeletbe beépíteni, a Támogatás címszó alá, a 20. § (1) bekezdésébe a korszerű, falfirka elleni védelemmel való ellátását. A 21. § (5) bekezdésébe szintén kerüljön felvételre, hogy a korszerű, falfirka elleni védelemmel kerüljenek felújításra, hisz a pályázatok akkor élveznek előnyt.
Sokan azon vitatkoznak amikor a köz- és magánépületek falain meglátnak egy-egy alkotást, hogy ez most falfirka vagy grafiti. Az egyik azt mondja: Kérem szépen ez egyszerű rongálás, vandalizmus, csuklóból vágnám le mindkét kezét, a spray-doboz tartalmát meg megitatnám vele, csakhogy soha többé eszébe ne jusson idekenni ezeket az ocsmányságokat. A másik erre így kontráz: Ez művészi önkifejezés, nem szabad őket bántani, mert megállnak a lelki fejlődésben oszt' elmennek bűnözőnek.
A grafiti elemei ma is bekerülnek a képzőművészetbe
Szerintem egyikőjüknek sincs igaza. Eleve rosszul teszik fel a kérdést. Ők azon vitatkoznak, hogy az általuk látott mű hordoz-e esztétikai értéket vagy csak egy egyszerű irka-firka. Pedig inkább el kellene dönteni, hogy az adott esetben melyikről van szó, ugyanis grafiti és falfirka egymás mellett él a városban.
Nem nehéz a kettőt egymástól elkülöníteni. Az egyik egy kis jel, monogram kerek vagy szögletes stílusban (nevezik write-oknak is), a másik meg komplett rajz, ami gyakran ábrázol emberi figurákat vagy absztrakt alakzatokat. Nincs szükség ahhoz felsőfokú végzettségre, hogy az ember magától rájöjjön: az előbbi csak kamasz srácok feltűnési viszketegségének terméke. Dühítő primitívség és vandalizmus, amellyel minden szűz falfelületet telepingálnak, a villamos és busz ablakait összekarcolják, a székeket, padokat összefirkálják és szétbombázzák a várost. Egyszerre él bennük a közismertség vágya és valami rosszul értelmezett anarchizmus, amivel a másik tulajdonát összebarmolják. A másik esetben az alkotók viszont akár a városkép barátainak is nevezhetők, akik ennek ellenére legtöbbször illegalitásban dolgoznak. Pedig amit befestenek, többnyire a város szégyene, a város legszemetesebb részének közepén van, vagy mocskos vonatok oldala, amelyek kívülről biztosan nem lehetnek mocskosabbak, mint belülről. Van még a megrendelésre dolgozók köre is, akik kifejezett kérésnek tesznek eleget, mikor befújják a ház falát (lásd: Leveles csárda). Az már más kérdés, hogy az illegális és legális grafitis társaság egymást nem nagyon komálja, de ez már legyen az ő bajuk. Egy biztos, ahol ők megjelennek, sokkal vidámabb és színesebb lesz a környezet
Pécsett nemrégiben egy aluljárót adtak át, hogy a ronda szürke falat befessék, ami pozitív felajánlás az üzemeltetőktől, akik belátják, hogy az ízlésesen kipingált aluljáró szebb, mint a mocskos. Nos, aluljáró éppen nálunk is van, és mocskosságának mértéke is elegendő lenne ahhoz, hogy végre befessék. Egy, a pécsihez hasonló jó példát egyébként már Debrecenben is láttam az egyik tíz emeletes ház liftjeiben, ahol a liftek belsejét megrendelésre fújták össze. Ennek az az előnye is megvan, hogy eltünteti a régi összevissza firkákat, karcolásokat, és talán újabb ákombákomok sem kerülnek rá, mert a firkálóknak is tetszik, amit látnak.
Nem ártana a közterületfelügyeletet felkérni, hogy tegyenek valamit a házfalakat összerondítók kézre kerítése érdekében. Ugyanakkor ne legyünk mindennel szemben ellenségesek, ami a városban még új és szokatlan. A jó grafiti tetszett Andy Warholnak is.
hogy feldobjam ezt a halodo topicot ezentul felteszek par a neten talalt cikket a graffitikrol.Ime az elso.Kepre ne szamitsatok, max. linkre, mert informatikai tudasom a 0-val egyenlo
Egyszer beleolvastam egy graffitis fórumba, ahol az egyik firkász arról írt, hogy az ő csapatába tartozik a helyi polgármester fia is... Konkrét várost nem szeretnék mondani.
Nem fogalmaztam egyértelműen; arra gondoltam, hogy a firkászoknak egyáltalán nem számít, hogy az a kocsi új vagy régi, jó vagy rossz állípotú, lefestik így is-úgy is...
regota ismerlek,es ezert elhiszem(eredeti nickemet keresre mailezem) es ha tenyleg megtetted, akkor egy virtualis barati kezfogas a minimum, amit megerdemelsz-de a ruhajat, a taskajat, meg mindenet le kellett volna festeni, vagy ami meg jobb-feljelenteni-miert nem tetted?Hany eves volt a kis kocsog?
En multkor pofanvertem egy graffitist. Na nem azert, mert rajzolt, hanem mert amikor megkertem (nem csunyan, illedelmesen), hogy ne rajzoljon elkezdett anyazni...
Aztan ahogy hanyattvagta magat a sallertol elejtette a festeket. cimboram felkapta es befestette vele a gyerek hajat... asszem egy-ket napig fos-zold hajjal meg arccal fog jarkalni a ficko, ha lesz kedve kimenni az utcara... :-)
Na vegre ujra itt kedvenc topicomban!!!!!!!!!
OFF
1 het eltiltas(a semmiert)+ 1 het polmoderatori tulkapas-egyszeruen nem adtak vissza a jogaimat-nem ertem, hogy miert.Na de majd most:)))))-bar nincs tul sok latogato, sajna......
Kőbányáró mentem a napokban vonattal, és láttam rengeteg szép graffitit. Kifejezetten az tűnt fel, hogy a készítőik helyszínválasztásában volt vélemény-nyilvánítás. "Ha már ilyen ronda ez a fal, akkor nosza, menjen rá egy graffiti, ettől nem lesz csúnyább". A Kőbánya-Kispest fogadóépület tetejéből példáuél kiáll két ótvar ronda bodega, na például azok is ki lettek pingálva :)
A vasúti kocsikon is van szép számmal. Ott viszont azt figyeltem meg, hogy kifejezetten a lepusztult, rozsdásodó, nem karbantartott kocsik vannak befújva. Vajon miért? Erre szerintem két teória is lehetséges:
1. A graffiti van előbb és a karbantartás utóbb. A graffitisek minden kocsit befújnak, válogatás nélkül, de azokról a kocsikról, amiknek futja a karbantartására, egyúttal ezt is eltávoltják. Az előregedő darabokon, amelyek lssan de biztosan a járműbontó felé tartanak, már nem foglalkoznak vele.
2. A karbantartás van előbb és a graffiti utóbb. A graffitis véleményt nyilvánít, és kifejezetten azokat a kocsikat fújja be, amelyek gyalázatosan lerobbantak.
Ahogy én a MÁV karbantartási hajlandóságát képzelem, és amit az épületeken látok, annak alapján az utóbbira szavazok.