Tegnap az egyik hajózási szövetség/egyesület tisztviselő akárkije, igen határozott véleményt fogalmazott meg, hogy szerinte a Viking kapitánynak minden körülmények között látnia kellett a Hableányt.
Végül is semmi nem tiltja (az csak érdekesség, hogy a mobiltelefont eleinte inkább rádiótelefonnak hívták, az meg ugye kötelező a HSZ szerint), de attól, hogy nem szabálysértés, még lehet kiváltó ok.
ha épp telefonálással volt elfoglalva, akkor azt hiába törölte, a bíróság meg fogja tudni kivel és mennyit beszélt!
azt igen, de hogy milyen egyéb aktivitást végzett az okostelefonján, ami miatt annak a képernyőjét figyelte, és nem a radart vagy az ais-t, azt sajnos sosem fogjuk megtudni...
Lehet törölni a böngészési előzményeket, a félig megírt üzeneteket, stb., pedig egyébként az egyik logikus magyarázata lenne az egész tragédiának, hogy a jó kapitány a telefonját nyomkodta az egész eset közben...
Jut eszembe, kézben tartott mobiltelefonnal ugye nem lehet autót vezetni. És hajót...?
Jól gondolod, 26 év rendőri szolgálat áll mögöttem. Igaz, hogy az elmúlt több, mint egy évtizedben sokat változtak a jogszabályok, de azért nyugállományúként is igyekszem figyelemmel kísérni a rendőri munkát, főleg, hogy a volt beosztottaimmal amúgy is együttműködök a jelenlegi munkakörömben is.
A BRFK bűnügyi főkapitány-helyettese (bűnügyi igazgató), a nyomozóhatósági jogkört gyakorló vezetőként tartott sajtótájékoztatót, nincs ezzel semmi gond, bár ahogy korábban megjegyeztem, szerencsés lett volna a DVRK illetékesének a részvétele is.
A hatásköri és illetékességi miniszteri rendelet alapján (25/2013. BM rendelet), akár nyomozhatna a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság is a bűncselekményben, amellyel a Viking Sigyn parancsnokát meggyanúsították (ha jól vettem ki a hírekből, akkor a Btk. 233. szakasz (1)-(3) bek. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének vétsége).
Valószínűsítem, hogy az esemény tárgyi súlya és a kiemelt közfigyelem miatt jelölték ki a felettes szervet a nyomozás lefolytatására, amire lehetőség van. (Lefelé nem működik a dolog, területi szerv hatáskörébe tartozó nyomozás nem utalható helyi szerv hatáskörébe.)
Közlekedési bűncselekmények esetében természetesen nem az általános bűnügyi, hanem a közlekedésrendészeti szervek az illetékesek - a DVRK is közlekedési szerv és nyomozóhatóság - így nincs abban semmi meglepő, hogy a Közlekedésrendészeti Főosztály vonta a hatáskörébe az ügyet, a bűnügyeken kívül is az a felettes szakirányító szervezet.
A "sima" közlekedési baleseteknél alapból is így van, egy ilyen volumenű közúti baleset eleve a területi szerv, azaz a rendőr-főkapitányság, és nem a helyi szerv, azaz a rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik.
Valamiért úgy érzem, hogy közel állsz rendőrséghez, de ez nem baj. Amit pontosítottál azt köszönöm, főleg, mert felvet további kérdéseket. Én abból indultam ki, hogy a BRFK bűnügyi vezetője tartotta a sajtótájékoztatót. Minden tiszteletem a közlekedés rendészet munkatársaié, de akkor mi a fenének tartanak vízi-rendészeket. Fenntartom, hogy nekem úgy látszik, nem a megfelelő kompetenciák szerint osztódnak a feladatok.
de ha megcsuszik szakadas vagy egyeb muszaki okbol, akkor talan a Clarkot nem ilyeszti meg, mig a hatarterhelesen levo egyeb darukat.
A Tancsics Mihalyt nem ertem. Levittek, pedig elvben 50/25 tonnas. Igaz, testre az Ady/Jozsef A-val megegyezik. azok 100/50esek. Es a TM emelte a majd 54 tonnas Solyom 3at.
Azért Szalma úr egy kicsit rendbe tehette volna az ügyvéd úr baromságait, aki egyenesen a hajócsavaron lévő vérnyomokat vizionált, amiket ott a Szent István parknál olyan szépen rögzíteni lehetett volna.
Azt meg el tudom képzelni, amint az összetört család megkereste az ügyvéd urat.... Inkább fordítva történhetett.
A Taltosnal a viz orrfelol a kotel eleg lehetett, de a viz att az inkabb keresztben levo Hableanyal nagyon kellene szamolni. A Clark 2000 tm-re mas dimenzio ebben az esetben. A sodrasvolt adodo vizszintes ero mar a fuggolegestol kis elteres esten is nagyon nyomatek novelo lehet
Ehhez nem értek, elhiszem az ötvenet is, meg a nyolcvanat is. A daru jelleg-görbéjéből meghatározható, hogy mekkora lehet a felborító nyomaték (gémkinyulás szorozva függőleges erő plusz ferde erő vízszintes vetülete szorozva gém magasságával). De ebben már nincs gyakorlatom.
mindegy a víz mértéke, az autódaru vízszintesre egyáltalán nincs méretezve, a minimális is több a 0-nál, ami ugye a Táltos vízre rakásánál nem jelentkezett
A fővárosi Duna hidak teherbírását esetileg állapították meg. Nem ismerem a teherbírásukat de valószínüleg nagyobb mint a közúti "A" (4x20t tengelynyomás, azaz harckocsi). A vasúti "C"-nél (120t) nem biztos, hogy nagyobb. De akár vasúti "A" (7x25t) is lehet. Egyébként ha a főtartók bírják is az előzőekben említett terheléseket az még nem jelenti azt, hogy a pályalemez átszúródásra is megfelel (valószínüleg igen). Teherelosztó gerendákat lehet fektetni a hídra ez nem gond. Probléma az, hogy a daru függőleges terhelésre van csinálva, itt meg ha jól számoltam (nem ismerem a roncs alaki tényezőjét, 1-nek vettem) 4 m/sec sebességnél kb. 40t erővel sodorja a víz a hajót. (25x2m-nek vettem a felületét a roncsnak.) Ha jól számoltam, akkor 50t a roncs függőlegesen, 40t a Duna vízszintesen, az ha jól gondolom kb. 70 tonna ferdén.
továbbra sem a híd és az autódaru a szűk keresztmetszet a hajó tömegére, hanem a sodrás erőhatása.
Egyébként igaz, de az út teherbírása sem 250 kg/m2, mint egy családi ház födémé, míg viszont a Combino 50-el megy, sőt sebessége változik, tehát terhelésében van egy erős dinamika, addig a darutalp alatt szinte csak statika van :-)
Utolsó daruzásomnál (péntek este) egy sima járda pályaszerkezetnél a talpalás, nem kellett nagyon teherelosztó szerkezetet odatenni és ennél egy híd lényegesen erősebb a nem rég megfejelt főtartói felett :-)
(3,5 t 17,8 m merőleges távolság, és villamos felsővezeték függesztések között)
Természetesen csak feltételezés, de ha épp telefonálással volt elfoglalva, akkor azt hiába törölte, a bíróság meg fogja tudni kivel és mennyit beszélt!
