Naja, akkortájt még kedvelt és mindennapi igavonó volt a grasztó. Nem cserélték le háromévenként, mint ma néhol a Mercedest szokás, vagy éppen kötelező. Így aztán addig hajtották, míg kimúlt a szegény pára. Akkoriban már nem volt szokás "feldolgozni", ezért maradhatott ott egy darabig. Úgy 16-17 évvel korábban még lelhesen és diadalittasan szétkapkodták volna...
Nem tudom, hogy a lótetemet átbeszéltük volna. Több lóhalál rémlik a környékről, talán a legutolsó 61-62-ben lehetett. A Villányi úton, a József A. gimn.- kertészet közötti szakaszon hevert a kimúlt paci, mint egy paca az aszfalton. Hatvan év távlatából már nehéz a képet összerakni. Néhány napig ott hevert.
Ez a harmadik neved, ha jól számolom. Leszel Te még CilaN is. Kacifántos dolog ez a jelszó. Sokan maguknak teszik kacifántossá, de olyannyira, hogy végén el is felejtik.
Az enigmatikus bejelentkező név számomra is meglepő volt! Nem én generáltam, úgy kaptam ajándékba. Nos, így bűnhődik, aki sokáig távolmarad! De talán mégis van valami, amiből azért könnyen rálelsz, kit takar a nickname!
Idáig megúsztam, igaz alig megyek ki a lakásból, csak néha sétálok a háztömb körül. Remélem Ti is mindannyian rendben vagytok. Már nagyon unom ezt a bezártságot.
Jogos a dilemma, vannak itt előnyök és hátrányok. Pest-megye és a Közép-Magyarország eurórégió pereme, ezért sok fejlesztéstől elesik, a vesztegzár is még mindig érinti, nem úgy., mint a szomszédos Tasst, pedig a fővárostól jó messze van. Messze ahhoz, hogy csak úgy ki- vagy leugorjon a nyugalomra vágyó pest-budai, de közel az élmény, amit a kies Ráckevei Duna és a Dömsödi Holt Duna-part békéje nyújt. Rengetegen lelkesednek azért az idillért, amit a szemközti ráckevei horgásztanyák és kertes, stéges házak látványa kínál. Meglepően sokan költöznek ide és egyre több a villa. Divat lett távol költözni a fűváros zajától. Mindent összevetve, nehéz lehet a döntés, hogy melyik konyhádat szeresd jobban.
Dömsöd nekem is a másodlakom. Most jöttünk haza néhány nap után, ha igaz a hétvégén lemegyünk egy hétre. Mi tavasztól őszig leginkább ott szoktunk lenni, csak halaszthatatlan dolgok miatt jövünk haza 1-2 napra, de most valahogy másképpen alakulnak a dolgaink. Egyébként tele van a..! Szóval mindenem tele van a dupla háztartással, a folytonos csomagolással, stb. Néha reggel azt sem tudom, hol vagyok.De most kicsit hosszura nyult a téli álom!
És olyan sikeresen osztottunk, hogy szorzás nélkül is közel vagyunk a 7500-hoz! Túl sok találóskérdésen, "Ki kicsoda" arcfelismerésen, "Ki hol van most" csillagtúrán, fagránátdobó virtuális tornaórákon, szintetizátoros képrejtvényen és tartalmas memorizálásokon
Emlékszem arra a napra, amikor beslattyogtunk az üres virtuális osztályterembe és beültünk a képzeletbeli padokba... majd elkezdtük osztani egymás közt a biteket és bájtokat.
Valójában két konyha, a harmadik a főváros, a munkahelyem és egyéb hasznos nyüzsgéseim helyszíne.
Jó látni, hogy vagyunk páran a törzsgárdából, akik hamarosan az index fórum másféltízéves fennállását köszönthetjük. Egy képes történetkönyv: "A köbölkúti fiúk" (meg lányok, persze)
köszönöm kérdésedet; háromszögeltem - ha jól emlékszem, ezt mi annak idején úgy mondtuk, hogy "háromszögeztem", legalább is focizásnál, de a helyesírás tündér "beszólt", mint látható - Budapest, Sukoró és Dömsöd között, meg sokat utaztam, hogy jól kihasználjam a 65+ számos előnye közül ezt.És ingyen utazom a rendelésekre is. Újabban persze nem tudom maradéktalanul élvezni a tömegközlekedés gyönyöreit, a vírus miatt autózni biztonságosabb. Az egyébként mozgalmas életemhez képest kicsit visszaesett az aktivitásom, amióta itthon ülök és mindenki rám vigyáz. Nem tagadom, hogy ez hízelgő, de azért tornázgatok.
A vírussal úgy állok, hogy ma volt egy érdekes tapasztalatom. Egy eü.intézményben CT vizsgálat után fel akartam venni a dzsekimet, sapkámat, szemüvegemet, el akartam tenni az iratokat, de az asszisztensnő sürgetett, hogy igyekezzek, mert már itt vár vizsgálatra egy fertőzött beteg. Felnyaláboltam a cókmókomat és kiléptem az ajtón húsz centire a beteg mellett, aki már ott várakozott. Szinte üres volt a folyosó, de eszébe nem jutott az eü.dolgozónak, hogy legalább 2-3 méterre várakoztassa őt, amíg én ki nem jövök.
