Kösz szépen a híradást, ez igazán pompás ötlet! Nekem ugyanis "mániám", hogy körbejárjam, kússzam-másszam az adott várat. Persze némelyiknél szakadék határolja, annyira pedig nem vagyok alpinista beállítottságú {pl. a felvidéki Oroszlánkő}.
Gondolom, hogy a kialakítandó keskeny csapás, tanösvény mentén időnként majd kiraknak egy-egy ismertető táblát a nógrádi vár történetéről.
Hogy mered összehasonlítani a drégelyi hősök utolsó csepp vérig való helytállását a siklósiakéval! Akik elkezdtek alkudozni a megadásról. Szondy György és csapata ilyet nem tett inkább odavesztek a véres közelharcban. Nemhiába örökíti meg nevüket emlékmű, utcanév, hősi balladák sora. Hogy jutott az eszedbe ilyen balgaság!
A drégelyi védők sokkal kevesebben voltak, mégis ugyanaddig tartottak ki, mint a siklósiak. Pedig az ő várukat modernizálták, míg Drégelyt nem. Azt maga Szondy javasolta lerombolásra, hogy alkalmasabb helyszínen új végvárat létesítsenek. Mégis, amikor elérkezett az ostrom ideje, akkor nem futott el. Hősi halált halt a hazáért!
Ezt szerintem nem mindenki tenné meg most sem... :-(((
Elérkeztem a siklósi vár építéstörténetében a mohácsi csata korszakához. A véres ütközetet Perényi Péter sikeresen túlélte, el tudott menekülni. Most nem akarom hosszasan mesélni, mikor éppen melyik magyar király {Szapolyai vagy Ferdinánd} mellett pártoskodott. De biztos ami biztos, utasítást adott a siklósi várának a modernizálására, hogy az ágyúkkal vívott harcászati elveknek megfelelő legyen. Ezért a várban a kápolna mögé húztak fel egy nagyméretű ó-olaszbástyát. Ugyanekkor a település körüli városfalat egy nagy darabon lebontották, gondolom azért, hogy kisebb erővel is védhető legyen a maradék területe. A városfal is kapott egy ágyúbástyát. De a védelmi rendszer többi szakasza kb. megmaradt az előző században a Garaiak által kialakított módon. Ez pedig egy magas, de vékony kőfalat jelentett, rajta időnként egy magasabb félkörös toronnyal. Amelyek a vár felé nyitottak voltak, hogyha az ellenség elfoglalná, belülről tűz alá lehessen venni.
Ilyen állapotában érte Siklóst a szultáni sereg ostroma 1543-ban.
A siklósi vár 1543-as ostroma jól példázta kicsiben azt ami nagyban egész Magyarországgal történt. A vezető politikai elit széthúzott, ki a töröknek meghódolt Erdély, ki az osztrák Habsburgok felé húzva. De ezeknek a nagy államoknak az uralkodói sem bíztak a magyarokban. Elég rágondolni, hogy Szulejmán szultán elfoghatta Török Bálintot, míg Habsburg Ferdinánd pedig a Siklóst is birtokló Perényi Pétert. Annak alárendeltjei jó hogy nem tudván mihez tartsanak, csak "félgőzzel" védelmezték a rájuk bízott posztot, a siklósi várat. Mivel sem erősítést nem kaptak, sem egy felmentő seregben nem bízhattak, hát csak ennyi futotta az erejükből.
A siklósi várvédelem 1543 július 3-án kezdődött és július 7-én fejeződött be.
Vagyis összesen 5 napig tartott!
Szóra sem érdemes a siklósi védők kitartása Egerhez vagy Szigetvárhoz képest!!!!!!!!!!!
Jó, hogy Luxemburgi Zsigmond király megemlítetted, mert így tudom folytatni a siklósi vár történetét időrendben.
Tehát a Kán nembéli Siklósi család alapította a várat. Ők sikeresen és időben átálltak Anjou Károly trónkövetelő oldalára, aki meghagyta őket siklósi birtokukban. Ők éltek szépen, mígnem a XIV. század végén "rossz lóra tettek" vagyis Kis Károly trónkövetelőhöz csatlakoztak. De végül Zsigmond király felülkerekedett és a pártütőket megbüntette. A Siklósi famíliát például vagyonelkobzással. De ekkor nem tudni, hogy ostrom útján vették volna el tőlük. Rövidesen a nagyhatalmú Garai főnemesek szerezték meg, akik hatalmas méretű építkezésbe kezdtek. Nemcsak magát a várat bővítették, hanem a települést is fallal vették körbe. Ezért én a külső falakat városfalnak mondanám, hiszen templom és lakóházak vannak benne polgári személyekkel.
1401-ben a siklósi várban -- valószínűleg egy kényelmes szobában -- tartották fogva a magyar főnemesek Zsigmond királyt, egészen addig amíg bele nem egyezett a követeléseik teljesítésébe.
De a XV. században tényleg kiállt a siklósi vár egy kemény ostromot! Ugyanis 1441. januárjában I. Ulászló király legfőbb híve Hunyadi János a közeli bátaszéki csatában legyőzte az özvegy királyné, Erzsébet híveit. Ezután a Hunyadi-sereg ostrom alá vette Siklóst. De végül kénytelenek voltak dolgavégezetlenül elvonulniuk. Ez arra utal, hogy már ekkorra elkészültek a magyarányú védőművek.
No akkor legyen nekex még egy vár ostrom leiírás is. No meg Jazd barátunknak.
"SIKLÓS:Reggelre felállították az ágyúkat, s azután lövetni kezdték a belsővárat. Összesen háromezernél több lövést tettek. Egyidejűleg megkezdték az aknák ásását a belső vár falai alá.
Rusztem pasa parancsot adott az egyik vitéz emberének, Malkocs bégnek, hogy: Ma éjjel menj ki néhány válogatott vitéz legényeddel, s az alávaló gyaurok közül egy alkalmas gyaurt kézre kerítvén, hozd a boldogság udvarába hírszerzés céljából! A török lovasok több magyart elfogtak az éjszaka folyamán, akik közül egy János nevű előkelő gyaur alkalmas volt arra, hogy tudósításokkal szolgáljon.
MOHAMED MOREAI BÉG RAJTAÜTÉSE:
A bég csapatai Siklós közelében egy magyar lovascsapatra bukkantak. Az összecsapásban a törökök szétszórták a magyarokat, közülük negyvennek fejét vették. Négy katonát fogságba ejtettek, azokat Rusztem pasa elé hurcolták és kikérdezték őket. A foglyok azt felelték: Mi Szeget vára (Szigetvár) népéből valók vagyunk; tulajdonképpen Török Bálint az urunk, aki a padisah parancsából fogoly Bogaz-hiszárban. Minket takarmányt vinni küldöttek ki a várból, s mi az akindzsiktől való félelmünkben öltöttünk fegyvert, nem rablás céljából jöttünk ki.
07 06.
A törökök folytatták a vár kíméletlen ágyúzását egész nap. Szinán csaus így írta le a vár feladását: A várat a negyedik napon is, reggel el kezdték lövetni. Azonban a gyaurok, mivel már egészen ki voltak merülve, kegyelmet kértek, azt mondván, hogy amint akarjátok, úgy tegyetek, nekünk már nincs erőnk!. De senki sem hallván beszédöket, azt mondták nekik; hogy az előbbi megállapodás szerint nincs kegyelem számotokra! s tovább folytatták az ágyúzást. ( ) Azonban most végképp kimerülvén, mindnyájan kiabáltak és siránkoztak. Sőt közülük két derék gyaur leereszkedett kötélen a falról és azt mondotta: ti igazságos pasák és bégek vagytok, kegyeskedjetek jelentést tenni a mi helyzetünkről a hatalmas padisahnak. Ha össze akar zúzni, ám zúzzon össze bennünket, de ha lehet, kegyelmezzen meg! Amint ezt mondták, azok megszánva őket, a boldogság udvarába küldték. Az irgalmas szultán is megkönyörül rajtuk és kegyelmet adott a vár népének.[24]
Ez ellentmond annak, amit Szerémi György történetíró írt. hogy az őrség már az ostrom előtt meghódolt szabad elvonulás föltétele mellett. Éppen ilyen téves Istvánffynak az az állítása, hogy Vas Mihály a török sereg közeledésének hírére elhagyván a várost, a várba vonult s még az ostrom megkezdése előtt meghódolt [25]
Mikor a világvédő padisah őfelsége kegyelmet adott nekik és visszabocsátotta őket, azok (ti. Szulejmán pasa és Rusztem pasa, akik akkor a külső várban voltak) abban állapodtak meg velök, hogy a janicsár aga korán reggel bemegy és átveszi tőlük a várat.[26]
07. 07.
Reggel: Szulejmán pasa és Rusztem pasa bementek a külső várba és beküldték a janicsár agát a belső várba, maguk pedig visszatértek sátorukba.
Miközben a janicsár aga a vár átvételét hajtotta végre a szultán Divánt tartott. a világvédő padisah őfelsége ismét Divánt tartott, melyben a nevezett várat (ti. Siklóst) és a Pecsevi (Pécs) nevű várat szolgájának, Kászim bégnek adta,
A SIKLÓSI VÁR ÁTADÁSA A TÖRÖKÖKNEK:
Mire a janicsár aga bement a belső várba a vár őrsége már kivonulásra készen állt holmijával. A janicsár aga először is a várban lévő török hadifoglyokat engedte ki. Ötvenen voltak, akiknek a szultán 1000-1000 akcsét adott ajándékba. A foglyok elmondták, hogy még Valpó ostromának napjaiban Vas Mihály, a vár kapitánya valamennyiüket ki akarta végeztetni. Már a vesztőhelyen voltak, hogy a hóhérok fejüket vegyék, amikor sírni kezdtek és Allahhoz rimánkodtak könyörületért. Ekkor a siklósi vár magyar tisztjei kiáltozni kezdtek a várparancsnokuknak: Hej, Mikhál! Micsoda eljárás ez, amit most csinálsz. Miért akarod ezeket a foglyokat leöletni? Micsoda vétkük van ezeknek, hogy így bánsz velök? Íme a padisahjok nagy sereggel közeledik, kétségtelen, hogy ma, vagy holnap ide érkezik! Tehát nem tudhatod, hogy mi éri a fejedet és a mi fejünket is, ha ezt a méltatlan dolgot elköveted! Meghallgatva ezt Vas Mihály, megkegyelmezett a foglyoknak és valamennyiüket visszavitette a börtönükbe.
Az ezt követő napon pedig csoda történt a várban: péntek éjszaka a külső vár nyugati tornyából egy hang a muzulmán imát, az ezán-t énekelte. A magyar katonák a toronyba mentek, de ott nem találtak senkit. Az éjszakai ének még többször megismétlődött, s a magyarok hiába figyelték, ki teszi azt.
A török megszállók a várban találtak még 20 hitehagyottat, volt török katonát, akik a magyarok szolgálatában álltak. Ezeket a kapudzsik kezére adták, akik rabságba vetették őket. A janicsár aga a vár védőit egyenként elbocsátotta. A városbelieket és a környékről a várba menekült parasztokat, összesen mintegy 3 ezer embert, minden holmijukkal, a külső várban lévő templomban helyezték el A vár őrségének tagjaitól elvették lovaikat, de személyükben nem esett bántódás, így vonultak el.
Kitűzték a lófarkas zászlókat, a tornyokat minaretekké alakították, a falakon pedig a szultán zenekara játszott. A tornyokból ezán-t énekelt a müezzin. A várat és környékét 1686 októberéig törökök uralták.
Délután: két óra körül, ikindi felé Szulejmán pasa lóra ülvén a várba ment s a vár kapuján belül székre ülve (!) egy írnokkal följegyeztette és összeszámláltatta, hogy mi van benn. Négy bazsdaluska, továbbá zarbuzán, piranki és sakalosz összesen körülbelül ötven találtatott. Ezeket ( ) a várban hagyták, a benn talált fegyvereket (ti. a puskák, pisztolyok, dárdák, harci szekerek, stb.) pedig lefoglalták s úgy ezeket, mint a vár lövetésére hozott ágyúkat egyenkint húzatva a hajóra küldték
"
Azért ez szabályos ostrom volt nem sima átjátszás. Ha végig gondolod,
Úgy mellesleg már Szegedet elfoglalta ennek a seregnek egy kisebb része ahonnan a nagy Ferdinánd párti zsoldosok meglógtak.
Aki a korabeli források szerint a jobbágyaival temetett a mohácsi csata után az
Kanizsai Dorottya volt. Ez a főnemes asszony Perényi Imre nádor özvegye volt és Perényi Péter mostohaanyja. Kanizsai Dorottya ezután eltávozott a sárvári birtokára, ott halt meg 1532 körül.
Semmi baj, bár jól előre szaladtál a siklósi évszázadokban... :-(
Habsburg I. Ferdinánd király 1542-ben fogatta el Perényi Péter magyar főnemest és egészen 1547 végéig tartotta börtönben. De nem a Magyar Királyság területén, hanem Ausztriában, ami törvénytelen volt. De még rendes tárgyalást sem tartottak, e miatt többször tiltakozott a magyar országgyűlés. Perényi ellen az volt a vád, hogy összejátszott a törökkel, várait annak akarja átadni.
Végül nem ítélték el, hanem 40 ezer arany váltságdíj ellenében szabadon engedték. Ezt követően hazatért sárospataki várába, ahol néhány hét múlva 1548. március elején meghalt. Gondolom, hogy a börtönévek is besegítettek a halálában.
Az időpont: 1543 ekkor Perényi már javában osztrák börtönben ül. De híveinek titokban kijuttatott leveleiben szigorúan megparancsolta, hogy senki másnak ne adják át a várait! Hiszen például az egri várát maga Habsburg Ferdinánd király szerette volna megszerezni. De Perényi tudta, hogy amíg várak vannak a hatalmában, addig ő is tud alkudozni, hiába ül a börtönben.
Június 23-án egy kisebb török seregnek sikerült elfoglalnia Perényi Valpó nevű várát. Majd a következő hónapban maga Szulejmán török szultán indult el újabb hadjáratra Magyarország ellen. Hadai július 7-én Siklóst, július 20-án Pécs városát vették be és még néhány környékbeli kisebb várat.
Tehát 1543-ban a siklósi vár még mindig Perényi Péter birtokát képezte, hiába volt osztrák börtönben.
Hát sikeresen túl vagyok egy finom ebéden + több könyv intenzív áttanulmányozásán a siklósi várral kapcsolatban. Érdekes volt felfedezni, ahogyan az egyes szerzők a régebbi művekre hivatkoznak. Némelyik szerencsére a polcomon sorakozik, például a Műemlékvédelem szaklap régi számai. Ezek adatait összevetve az általam ismert legfrissebb információkkal lassan összeállt a kép a siklósi vár korai korszakáról.
A Kárpát-medencében új hazára lelt magyarságnak Szent István király alakította ki a központi államot. Ennek területi egységeit a királyi vármegyék jelentették, egy-egy fa-föld szerkezetű ispánsági várral. Ez errefelé Baranya vára volt. Az általunk vizsgált területen a Kán nemzetség uralt egy birtokot, amin a tatárjárás borzalmai után a váráról magát Siklósi családnak nevező família lakott. A Siklósiak a régészeti feltárás tanúsága szerint többhelyiséges palotát, két oldalán egy-egy toronnyal és várudvart kerítő kőfallal oltalmazott várban laktak. Ezt sikerült megvédeniük a XIV. század eleji belháborúkban is, majd Anjou Károly hívéül szegődve megtarthatták birtokukat később is.
Részletesebb szövegek néhány könyvből erről az időszakról:
Siklós egyébiránt kiállt egy ostromot, ha jól emlékszem még Zsigmond idejében.
A török időkre már elavulttá vált, és amikor Pécset elfoglalták, Siklós is hasonló sorsra jutott.
Pedig lett volna fantázia a várban, nem volt belőhető környező magaslatról, kőanyag is volt elég. Simán ki lehetett volna építeni egy modern olaszbástyás külsővárat.
1542-ben gyanúba került, hogy a török fennhatóságának elismerésével maga számára akarja a trónt megszerezni, ezért Ferdinánd elfogatta és holtáig fogságban tartotta. (Nem fogságban halt meg tudomásom szerint, hanem hazaérkezése utén pár nappal. Azaz kibkült Ferdinánddel, az elersztette, és othon történt a haláleset 1548-ban.
Siklós elesett 1543-ben. Ki vvolt akkor a tulajdonos. Nem Ferdinánd valamelyik híve?
Sajnos nem vagyok az a történész, aki sokat tudna, de volt egy atyai jóbarátom aki valamikor mnég az 1970-es években írt (végül iróasztalnak valami forgatókönyvvszerüséget PPről, disszidált a rendező akinek készült) és sok jót mondot PPről. Az illetőről annyit, hogy az általatok nagyra becsült Zrinyieknek ritka nagy tudora volt. Szerinte PP sose futott el.
Mint a múltkorában írtam, ha egy várat akarok tanulmányozni, mindig előkeresem, hogy mit írt róla az eddig megjelent szakirodalom. Siklós eléggé ismert műemlék, akad róla írás sok. Persze nekem sem lehet meg mind, de ami sorakozik a polcomon az íme:
Most szépen megyek megebédelni, aztán átolvasom őket, hogy képben legyek Siklósról. Sajnos a Castrumos Hírlevelekben nem találtam semmit róla, remélem, hogy a jövő májusi pécsi találkozón majd szerepelni fog.
Még hirtelen a Podmaniczky-fivérek jutnak az eszembe a mohácsi vész utáni korszakból, mint akik a "haza oltárán" nem akarták feláldozni az életüket. Pedig János és Rafael uraság nagy kardforgatónak számított! Csak éppen a kardjukat nem török elleni vitézként, hanem rablólovagként forgatták. Mind Várpalota, mind a sűrű erdőrengetegben álló Bakonyújvár rettegett zsiványtanyának számított akkortájt. Ez utóbbiból kiostromolták őket, Palotát pedig átadták a királynak. Visszavonultak a török hódoltságtól távoli Vág folyó vidéki várukba, Vágbesztercére, ahol halálukig folytatták gazemberségüket, országrontásukat. Így emlékezik rájuk az utókor.
Sajnos a legutóbbi felújítások óta nem jártam Siklóson. A vár korai építési korszaka nem teljesen tiszta,hiszen a korai várat szinte teljesen átépítették az évszázadok alatt.
A siklósi külső vár állapota siralmas és elhanyagolt,ha jól tudom. Kár érte,mert ilyen szépen megmaradt falakat és tornyokat kevés helyen látni kis hazánkban. Jobban meg kellne ezt becsülni.
Valóban nem siklósi,Siklós környéki családról van szó,azonban Siklóst elkezdték lakni és jelentős átalakításokat csináltattak. Nagy birtok tartozott hozzá.
Az említett Dobónak és Zrínyinek is lett volna hová visszavonulniuk a török elől,mert voltak birtokaik a kevésbé veszélyeztetett területeken is. Sajnos nem minden főnemesünk teljesítette maradéktalanul a kötelességét. A katonáskodást és a haza védelmét.
Köszönet a megjegyzésért, Perényiek származási helyét illetően.
Valóban úgy van, ahogy leírtad. De ez nem változtat a lényeges kérdésen!
Miért nem állt Perényi Péter főnemes, koronaőr a siklósi vár védőinek élére, hogy életre-halálra megvédelmezze családi birtokát? Miért MENEKÜLT el Sárospatakra, hogy ott építtesse fel az új rezidenciáját {Vöröstorony}.
Mert Hunyadi János és Zrínyi Miklós így cselekedett. Jegyzik is a nevüket, hősiességüket a történelemkönyvek. Míg Perényi János csak arról nevezetes, hogy a Szent Koronát rejtegette a füzéri várában. Ja igen, ha valaki nem tudja, akkor Habsburg Ferdinánd király évekre bebörtönöztette, mert török barátsággal vádolta meg.
Apropó Siklós! Szerintem ezt a várat még nem elemeztük ki a Topikban, érdemes volna megtenni.
Szerintem tanultak a törökök az 1552-es egri ostrom kudarcából. Készítettem néhány összehasonlítást, hogy miben változott az egrihez képest a szigetvári ostrom?
Töltés készítés:
Az egri várnál a leginkább támadott oldal a külsővár volt. Itt az Almagyar-hegy még magasabb is volt, mint a külsővár fala! Az előtt mély árok állta a rohamozók útját. Ezt igyekeztek a törökök betömni a környékbeli erdőkből kivágott töménytelen fával. A Bolyki-bástya védelmének "agytrösztje" Bornemissza Gergely azonnal rájött, hogy a fából emelt töltést fel tudja gyújtani. Így is cselekedett!
Szigetvárnál szintén a külsővár elfoglalására emeltek töltést {2 töltést} a törökök. De ezek esetében nem olvasunk felgyújtásról. Nem is bírták volna Zrínyiék, mivel ezt -- még ha volt benne faanyag is -- de az ostromlók földdel borították be. Tehát éghetetlen volt.
Aknaásás:
Egernél több helyen ástak aknát, de mindet sikerült a védőknek hatástalanítani.
Szigetvárnál a külsővár bástyájának falába ástak aknát. Ezt sikerült is felrobbantaniuk, lángtengerbe borítva a palánk védőműveket.
Csodafegyverek:
Egernél a védők vetettek be ilyet, gondolva Bornemissza Gergely tüzes kerekeire. Míg Szigetvárnál Ali Portug talált ki egy mozgatható ágyúállást, amit a töltésen toltak egyre közelebb a külsővár bástyájához. Nem hiába dícsérték az oszmán tüzérségi főtiszt zsenialitását.
A fentiek alapján úgy vélem, hogy a törökök sokat tanultak az egri vár ostromának kudarcából és sokkal felkészültebben indultak Szigetvár ellen. A szultáni had sokkal nagyobb, tűzerősebb volt és bízhattak Ali Portug zseniális képességeiben.
A Perényiek Abauúj vármegyeik. Névadó falujuk a határ túloldalára a kassai járásban található Hidasnémetitől 5 km. A törzsbirtok Abaúj és Zemplén vármegyi. Igen későn jutnak Siklóshoz, és azt el is vesztik. Mialatt Zápolya és Ferdinánd küszködik egymással.
Mondok Neked egy főúri családot,akik sz.rtak a haza védelmére és a birtokaikat időben elhagyták,mert sejthető volt,hogy azok a török terjeszkedés első hullámában elesnek. A Perényiekről van szó. Idejében megszabadultak Siklós környéki hatalmas birtokaiktól és a Zemplén vidékén,Sárospatakon rendezték be családi rezidenciájukat. Messze, biztonságban a töröktől.
Ennek fényében számomra inkább tízszer Dobó és Zrínyi,mint a nyúlszívű és számító Perényi és a hozzá hasonlóak.
Igen pontosan leirtad Barca vara pontos helyet nem ismerik, valoszinuleg mai kastely helyen alhatott amit evtizede tobbszor atepitettek es a parkban talalhato fel van ujitva, nem messze sajnos a masik kastelyt ledozeroltak ma itt egy uresen allo oregothon epulete all, ha jol tudom szallodara akarjak atalakitani.
Nagyida vararol nagyon keveset lehet tudni, egyesek ide jelöltek be a varat de masok ezt cafoljak.
De hogy legyen min gondolkoznod, ismét kérdezlek: (minden más vár ostroma kapcsán óhatatlanul az összehasonlítás az egyetlen sikeres védéssel, Egerrel: -Kőszeg egy kicsit más tészta.)
-Tehát: a szultáni hadnak voltak jobb utászai lds. Ali Portug; esetleg "tanultak az egri ostromból -úgy emlékszem ez a mondat az Alapiak kincsében van leírva-; esetleg eleve a síksági váraknál tervezték be az ostromgépeket -ha kiszáradtak a mocsarak??? Tehát miért nem hallunk ilyen ostrompraktikák alkalmazásáról Egerben?
A történelemben pont az a szép, hogy újabb felfedezések {okleveles vagy régészeti} felülírhatják az eddigi tudásainkat.
Jó ez az ostromfilm, bár most újra végignézve azok a melankolikus zongorahangok nem ide valóak. Mit hallgattak annak idején egész nap a törökök és persze a magyarok Szigetváron? Hát a hatalmas erővel harsogó katonazenekarokat! Hiszen a dzsihad-háborúra indult oszmán harcosok fanatizmusát az szította fel az egekig, hogy halált megvető bátorsággal rohanjanak a halálba.
Tudtommal Szigetváron csak a XV. századi belsővár készült téglából. Míg a későbbi védőművek mind fa-föld szerkezetűek voltak, amiket a környékbeli jobbágyok építettek fel robotmunkában.
Szerintem 1 nagy töltés elegendő volt az Almás-patak vizének felduzzasztására. Amikor azt sikerült átvágnia a töröknek az Óváros elfoglalása után, akkor lefolyt a vár körüli tó vize.
A korabeli leírások szerint a törökök tudtak aknát ásni, majd felrobbantani. De ezek az aknák nem a talajba mélyedtek, hanem csak a várbeli bástya oldalába. Mert azért a talajvízszint magasan lehetett még.
Egerben is ástak aknát a törökök. De ott nem sikerült 1552-ben hatásosan robbantaniuk. 1596-ban már igen!
Valóban kimaradt a kerek öregtorony felrobbantása a filmből. Valahol azt olvastam, hogy a torony ásatásakor találtak egy összeégett sodronyinget is némi csontmaradvánnyal. Ez lehetett az a szigeti hős, aki a belsővárba berohanó törökre robbantotta a tornyot.
Zrínyi Miklósnak vasmarokkal kellett összefognia a birtokait, irányítani a gazdaságát. De ami megkülönböztette a többi korabeli földesúrtól, hogy a maga érdekeinek védelme mellett a hazával is törődött. Tehát a javait a török elleni védekezésre fordította. Amikor elfogadta a szigetvári főkapitányságot, sokan csodálkoztak rajta, miért vállalta el ezt az "életveszélyes" posztot? Azt hitték, hogy a sokszor ki sem fizetett főkapitányi zsolddért teszi. Pedig nem...
Ami a vele kapcsolatos politikai gyilkosságot illeti, ha jól emlékszem, akkor az egykori Habsburg-hadvezért, a törökhöz átpártolni igyekvő Katzianer generálist gyilkoltatta meg.
