Nem csupán Farnese 26 ezer fős spanyol hadseregével kell számolni, hanem azokkal is, akiket már eleve Spanyolországban behajóztak a nagy Armadába. Pontos számra nem emlékszem, de az is megvolt vagy tízezer.
Mivel az angol szárazföldi hadsereg akkoriban még valóban gyönge volt, feltételezhető, hogy London és a kulcsfontosságú helyek még abban az évben spanyol kézre kerültek volna.
De vajon meddig és milyen mértékben tudták volna fönntartani a spanyolok uralmukat a protestáns Angliában?
Valószínűnek tartom, hogy Hollandiához hasonlóan a protestáns Angliában is széleskörű nemzeti összefogás bontakozott volna ki a gyűlölt, bigott katolikus spanyolok uralma ellen és ez előbb-utóbb a ködös Albion kiürítésére késztette volna a derék hispánokat.
Don Carlos megelőzött, mindent megválaszolt, nincs hozzáfűznivalóm.
Ellenben dobjuk föl egy gondolatjátékkal a topikot:
Mi történt volna, ha 1588 nyarán az angol flotta nem tudja föltartóztatni a Nagy Armadát és Alessandro Farnese 26 ezer spanyol katonával partra száll Kentben?
Az angolok szárazföldi hadserege abban az időben még igencsak gyöngécske volt...
1640-ben több területen is bekavartak IV. Fülöpnek. Egyrészt Andalúziában kitört egy felkelés (nem függetlenül a portugál ügyektől), másrészt Katalóniában is fellázadtak ellene, amibe még a franciák is beavatkoztak, harmadrészt pedig Portugáliai is fellázadt, függetlenségi küzdelmet kezdett. 1640-ben Bragança hercegét kiálltották ki portugál királynak IV. Jánosként és Elvasnál Olivares seregét meg is verte. Viszont a portugál függetlenségi harc - hivatalosan restaurációs háború 1640-től 1668-ig tartott. 1665 volt a döntő ütközet, Villaviciosa.
"Arra, hogy Szent Jakab sírja mikortól lett valóban peregrinatios hely, hogyan fejlődőtt, milyen útvonalak alakultak ki, francia területeken honnan kezdődtek az utak? Az útközben lévő városok mennyiben alapozták erre gazdasági fejlődésüket?"
813-ban Galíciában, az Iria Flavia városka melletti hegyen találták meg a legenda szerint Szent Jakab apostol sírját. "Tiszta" Alfonz király a helyen templomokat és püspöki palotát építetett. Rövidesen új város született Campus Stellae - Campo de Estella - Compostela néven (magyarul Csillagmező, de azt hiszem, Neked ezt nem kell magyaráznom).
Még abban az évszázadban Santiago de Compostela összeurópai zarándokhellyé nőtte ki magát. A zarándokutak a frankok földjéről indultak, ezt hívták Szent Jakab Útjának, vagyis El Camino de Santiago-nak.
Az út mentén új városok füzére alakult ki, amelyek a zarándoksereglet ellátására "szakosodtak". Az északi partvidéken meginduló városiasodás további fejlődés katalizátora lett: képzett és szorgalmas frank, aragón és katalán kereskedők és iparosok költöztek ezekbe az új városokba.
Jaca, Pamplona, Estella,
Logroño, Najera, Burgos, Castrogeriz, Carrión, Sahagún, Villafranca del Bierzo és Lugo korabeli fejlődése mind ennek a folyamatnak köszönhető.
Santiago de Compostela pedig székesegyházával és iskolájával az északi partvidék vallási -kulturális központja is lett.
Mindezek a dolgok a Leóni Királyság nemzetközi tekintélyét is emelték.
Az északi partvidék gazdasági megerősödése továbbá megteremtette a reconquista gazdasági-társadalmi és szellemi bázisát is.
Egy a lényeg, és ezt jól mutatják az évszámok sokaságai. Nincs igazából olyan dátum, ahol kijelenthetnénk, hogy Spanyolország egységessé vált.
Sőt, mint mondtam, ennek a heterogenitásnak szimbolikus fennmaradása megfogható János Károly nyilatkozásaiban: Juan Carlos rey de las Espanas. Vagy abban, hogy a mai Spo. autonomiákra (comunidades autonomas) épül, mindegyik saját cortessel, képviselettel, kormánnyal, pártokkal, stb rendelkezik. Ezek közül van történelmi, mint pl. Aragónia, KAtalónia, Valencia, és adminisztratív, mint Madrid, Kanári Szigetek.
Az, hogy gyermekkorában élő állatokat vetett tűzbe, semmit nem jelent. A korban a rendkívül durva tréfák általánosak voltak. Franciaországban az egyik Guise herceg például fiatal korában például tréfából az egyik éhezéstől súlytott területre ment a barátaival, és az összegyűlt tömeg közé bedobatott egy-két húsdarabot, majd azt vizsgálták, hogyan tépik szét egymást az emberek. Szintén francia példa, hogy viccből nemesurak bútordarabokat dobáltak le a palotájuk alatt kölekedő emberekre. Most képzelj egy öltözőszekrényt ráesni vkire 2 emelet magasságból...
Egyszóval ez akkoriban nem számított kirívő esetnek. Sőt, fenntartom magamnak a jogot, hogy biztosan van itt a fórumozók között olyan, aki kisebb korában cigiztetett békát:) és mégis normális, vagy aközeli ember lett:)
Szegény Carlitos estet az elmúlt egy-két évszázadban rengeteg komoly kutatót és kevésbé komoly hobbi-történészt késztetett különböző, egymással néha szöges ellentétben álló teóriák megalkotására. Amit írtál, márminthogy Carlos valamiféle kapcsoltaban állt a németalföldi felkelőkkel, illetve a hugenotttál, dokumentálható. Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek az okai azok, amik ugyebár már nem.
Egyes kutatói változat szerint Carlos tényleg nem volt száza százalékig beszámítható, éppen ezér II. Fülöp túlságosan nem is ragaszkodott a későbbiekben az uralkodásra neveléséhez. Fülöp dinasztikus politkiájába is gyakran belekeverték a nevét, felmerült a neki kijelölhető esetleges feleségek között Valois Erzsébet, Ausztriai Anna. Meglepő módón később mind2 II. Fülöp felesége lett:) Gyaníthatólag az, hogy többször is tudomására hozták, hogy uralkodásra alkalmatlannak tartják, illetve hogy a dinasztuk politikából is kihagyták, a lablis fiatalembert különböző, apjával és úgy általában a spanyolokkal szemben álló érdekcsoportok felé terelték. Így vált kényelmetlenné, a többit már ismerjük a legendából.
A másik, jóval valószínűbb, és a forrásokra jobban is támaszkodó verzió szerint a herceg fiatalon nem mutatott semmi különösebb rendellensséget. Ennek a verziónak a támogató szerint éppenséggel igenis uralkodásra nevelték, sőt, a fennmaradt jelentések szerint Carlos nem is volt tehetségtelen például a költészetben, illetve álatlánosságban véve az irodalomban. Érdekes módon a vele majdnem egykorú Don Juan de Austriával, a későbbi lepantói győzővel együtt nevelték, nem is akárhogy. Bár kisebb mentális problémái voltak, de nagyobb zavar nem jelentkezett. Erre mutat az is, hogy II. Fülöp, illetve a rendek 1560-ban előbb Kasztília, majd 3 évvel később Aragónia trónörökésnek nyilvánították.
1562-ben azonban sikeresen lezuhant egy csigalépcsőn, és betörött a koponyája. A mentálisan amúgy sem egészen tiszta Carlos a fennmaradt források szerint teljesen megzavarodott, roppantul erkölcstelen és züllött életet élt. Ráadásul számított arra, hogy Németalföldi helytartóvá nevezik ki, éppen ezért már régebbóta felvette a kapcsolatot a lázadó rendekkel is. Balesete után pár évvel, amikor eszkalálódott a lázadás északon, a zavart herceg helyett Albát küldte Fülöp rendet tenni. Ez valószínűleg igencsak rosszul esett a beteg embernek, aki 1568. janurájában a források szerint ekőkészületekett tett a félsziget elhagyására. Könnyen előfordulhat, hogy a lázadó rendek kérték fel helytartónak, vagy ő maga jelölte ki magát annak, így akarván rendezni a helyzetet. Erre azonban fény derült, Fülöp utasítására elfogták, és még abban évben meghalt a börtönben. Hivatalos vizsgálatot nem folytattak, orvosainak feljegyzése szerint feslett életéből kifolyó szervei bajok (pl. májzsugor, gyomorfekély stb.) vezettek a halálához.
A lentebb már említett Antonio Pérezhez kapcsolható "fekete legenda" terjesztette el azt a hírt, mely szerint II. Fülöp végeztette ki a kényelmetlenné vált örököst. Ez azért valószínűtlen, mert Fülöpnek nem volt ekkor még nem volt más örököse (a későbbi III. Fülöp csak 1578-ban született), és nemigen kockáztathatta volna meg az öröklési rend ilyen felbolydítását.
A Don Carlos témát hamar elintéztétek, pedig ez a kora újkori spanyol történelem egyik legrejtélyesebb fejezete.
Most olvastam a hétvégén, hogy Don Carlos (1543-1568) az elfogulatlan kutatások szerint korántsem volt idióta.
Többször heves vitába bonyolódott apjával és a főoinkvizítorral. A főinkvizítort egy alkalommal föl is pofozta. Abszolutista apjával szemben a konföderalizmus híve volt, ráadásul kapcsolatokat tartott fönn a németalföldi felkelők és a francia hugenották vezetőivel, van Hoorn gróffal és Coligny admirálissal.
Az udvari feljegyzések szerint több szeretője is volt, tehát nem igaz az a vád, hogy homokos vagy szexuálisan aberrált lett volna.
Ugyanakkor arról is maradtak fönn feljegyzések, hogy gyermekkorában élő állatokat vetett a tűzbe (az inkvizíció meg élő embereket...).
Szerintem apjától gyökeresen eltérő politikai nézetei miatt kellett ilyen fiatalon Isten színe elé kerülnie...
Ezzel nem Barcelona 1714-es ostromára és elfoglalására gondolsz? Szerintem a katalánok igencsak vitatnák, hogy akkor valósult meg a jogi egység. :o)
Érdekes lehet még a kérdés szempontjából az 1812-es liberális cádizi cortes is.
De hallottam már olyan véleményt is, hogy Portugália végleges (1665! és nem 1640!) elszakadásához kötik mások az egységes Spanyolországot. (Villaviciosánál elszenvedett vereség 1665, majd 1668-ban lisszaboni béke.)
Te tényleg ennyire nem veszed észre magad? Legalább annyit megtettél volna,hogy rámész a két akadémiai weblapjára, amit neked még be is illesztettem.
Szépen visszakereshető, hogy REA-t írtál (lásd pl. 72.) Végül is ez mindegy, mert valóban ez lehet elütés, bár emlékeim szerint többször is olvastam tőled REA-t már és ezért szóltam be.
DE, a RAE, azaz a Királyi Spanyol Akadémia az tisztán csak NYELVI és IRODALMI akadémia. Te most konzekvensen azzal égeted magad, hogy a spanyol nyelvészeket, irodalmárokat kevered össze a RAH (Királyi Történelmi Akadémia) történészeivel. Ha már annyira jó történésznek véled magad, akkor a sokadik hasonló méretű ismerethiányról nem kellene tanúságot tenned. És ha már ekkora ismerethiányod van, akkor viszont illene szerényebben és visszafogottabban viselkedned.
De ez egyébként off topik volt. Részemről lezárva.
Várhun, szokásod szerint felületes, félreinformált és arrogáns vagy. Az arroganciát most arra értem, hogy "Zakadémia", meg hasonló szavakat szitokszóként használod.
Hogy azzá vált, arról nem én tehetek....
Azaz Real Academia de la Historia (Királyi Történelmi Akadémia) az intézmény, amit te REA-nak nevezel.
Nevezte a radai rosseb... Hozzászólásaim tartalmi részét már megint úgy meséled el, hogy te mondod a frankot, én meg a hülyeséget. Régi tudszoc. fogás, az emberek nem szoktak visszaolvasni, úgy gondolják, hogy ennyire nyilvánvalóan nem mersz csúsztatni. Kontrol; 80. hozzászólás.
És itt ezután MOST egy bocsánatkérést szeretnék látni!
Egyébként létezik Real Acadmia Española, de az nem REA, hanem RAE.
Ez az amit magaddal kell megbeszélni, hiszen én RAE-t írtam...
Várhun, szokásod szerint felületes, félreinformált és arrogáns vagy. Az arroganciát most arra értem, hogy "Zakadémia", meg hasonló szavakat szitokszóként használod.
tudod, én egy átlag magyarnál jobban ismerem a spanyol történekemkutatás bizonyos korszakait, élő kapcsolatom is van velük.
És szeretném becses figyelmedet felhívni arra, hogy mig Magyarországon az MTA-n belül létezik történettudományi intézet, addig a spanyoloknál a történettudomány külön akadémiaként működik.
Azaz Real Academia de la Historia (Királyi Történelmi Akadémia) az intézmény, amit te REA-nak nevezel. Egyébként létezik Real Acadmia Española, de az nem REA, hanem RAE
Külön szeretnélek udvariasan felkérni arra, hogy ezen a topikon a személyeskedő és fantazmagóriádhoz kapcsolódó hozzászólásaidat legyél szíves mellőzni. Láttad, szívesen felveszem veled a kesztyűt ha kell, de a másik Spanyolország topikon.Nem szeretném én se, ha ezt, a másik Spanyolország topikhoz hasonló módon szétoffolnád. Legkevésbé szeretném, ha Don Quixote értelmes és kedves személyiségét a te arroganciád miatt nélkülöznöm kellene. Legyél kedves mérsékletet tanúsítani és amennyiben kemény vitát akarsz, a másik Spanyolország topikra átvinni a kérdést.
Tudtommal közülük egyik helyen se foglalkoznak törivel. Ha mégis, akkor az rég rossz...
Vagy esetleg te ismersz olyan akadémiai történelmi intézményt Spanyolországban, amit rajtad kívül senki?
Valami bogár viszont a fülembe került, hazamegyek és picit utánanézek ennek a III. Alfonznak, mert még emlékszem halványan vlmi. olyan spanyol középkori irodalmi műre, ami pont Asturias, León születéséről szól.
Én úgy tudom, (még friss tanulmányi élmény), hogy Spanyolország, (vagyis Kasztília, és Aragóna) jogilag 1714-ben lett egységes, a spanyol örökösödési háború után.
Nem számolsz fel itt te semmit. Ráadásul a keresőt sem tudod használni. 1. Tudományos, vagy tudományosságra törekedő vitánál érvként felhozni azt, hogy a gugli hány találat hoz be, elég gyenge próbálkozás 2. pötyögd be szépen Alfonso III. + 1085 + emperor. Mindjárt 13000 találat
Plusz egy információ: ha ezt így beírod, a gugli az álatal indexelt oldalak közül kidobja azokat, ahol ez a három megadott keresési feltétel szerepel. De egy szóval sem mondja azt, hogy 1085-ben lesz császár. Ha már a guglival dobálózól, legalább vedd a fáradtságot, hogy belenézel pár találatba...
És mégegyszer megkérnélek arra, hogy offold szét ezt a szépreményű topikot. Van erre egy másik nyitva, ha gondolod, folytathatjuk ott, de itt ennek semmi keresnivalója.
