Ilyenfajta rangsort nem sikerult talalnom a 234 kozott, csak felsorolja oket, de nem rangsor szerint (de lehet, hogy csak en voltam a bena).
Shelah koztuk van. Aztan ott van meg Sarnak is (nala volt Gergo73, ha jol emlekszem). Talaltam meg egy magyart, Horvath Lajos; Utah (statisztikaval foglalkozik). Ezeken kivul kb. tiz nev van meg, amit ismerek.
Talaltam egy erdekes listat, gondoltam, megosztom veleket:
az ISI altal keszitett citacios statisztikak alapjan a http://www.isihighlycited.com/ cimen megtalalhatok a vilag legtobbet idezett kutatoi. Ez alapjan a vilag 234 legtobbet idezett matematikusa koze egyetlen Magyarorszagon dolgozo embert tudott bekerulni: Csorgo Sandor Szegedrol (valoszinusegszamitas). Azert vannak meg magyarok, pl. Lax Peter, Ajtai Miklos, Lovasz Laszlo, Erdos Pal(ugy latszik, o maig is sokat idezett).
Kedves Jo Tunder!
Korábban voltál szíves említeni, utalni rá, h Neumann J.-nak volt egy érdekes geometria-hipotézise, vagy valami hasonló. Akkor rákérdeztem, de most felfedeztem:) hasonlót, egy '54 szept.2-9.Amsterdam-i NköziMatKong élőadásában./Megoldatlan problémák a mat.-ban/
2001-ben jelent meg először, a lábjegyzet szerint.
In: N.J. válogatott írásai
Typhoontext-2003, vál.:Ropolyi L.
Yo Szivvel Üdv.!
Az a helyzet, hogy Amerikában nincs matematikus szak, csak matematika szak. Hasonlóan, ahogy csak egyféle középiskola létezik, az ún. high-school. Ezen felül az oktatás mind a közép-, mind a felsőfokon a leggyengébbekhez igazodik. Ez persze alacsony szinvonalhoz vezet, amit a kreditrendszer ellensúlyoz valamelyest. Ha valaki matematika szakon többet akar tanulni, megteheti - persze bizonyos lépcsőket mindenképpen végig kell járnia. És persze itt is nagy különbség van a középiskolák és az egyetemek között. Egyes intézményekbe tizszeres a túljelentkezés.
Gyakorlatorientált szakokon (pl. mérnöki szakok) még csak-csak megérteném, de pont matematikus szakon?? A matematika lényege veszik el így, ráadásul kiváncsi lennék, hogy hogyan lesznek ezek a leendő matematikusok képesek arra, hogy akár saját új elméletet dolgozzanak ki.
Olvastam Hajnal András egyik interjúját. Azt mondta, az amerikai egyetemek matematikus szakjain az első három évben nem tanulnak bizonyítást. (vagy csak a Rutgersre vonatkozott, nem emlékszem, de a Rutgers nem éppen a leggyengébb.)
"A középiskolai elitoktatást illetően igaza van (1000 ből 5)."
Mit értesz azon, hogy 1000-ből 5? (nem láttam a riportot)
"Valami olyasmit mondott, hogy nem kéne átvenni az amerikai oktatási módszert és hogy nem érdemes az átjárhatóság biztosítása miatt egyenletessé tenni az oktatást minden középiskolában, hanem jó ha vannak erősebb iskolák is.
Igaza van."
Bár nem láttam a riportot, de amit írtok, az alapján úgy értelmezem, hogy Amerikában olyan rendszer működik, hogy minden iskolában gyakorlatilag ugyanazt tanulják. (ha nem így van, javítsatok ki)
Amiről én tudok: Az egyik osztálytársam tanult Amerikában egy évig, ő azt mondta, hogy a legtöbb iskolában (még a kisvárosi iskolákban is) mindenki maga választhatja meg, hogy milyen szinten akar matematikát tanulni. Ő egy kisvárosba járt (20-25 ezer lakos), és ott is annak a néhány tanulónak, aki tehetséges a matematikához, komolyabb anyagot tanítanak (pl. analízis-differenciálszámítás, integrálszámítás, differenciálegyenletek; algebra-komplex számok, polinomok, lineáris algebra). De ezért nem indítanak külön spec.matos osztályokat. Hogy milyen az oktatás színvonala, azt viszont nem tudom.
Valami olyasmit mondott, hogy nem kéne átvenni az amerikai oktatási módszert és hogy nem érdemes az átjárhatóság biztosítása miatt egyenletessé tenni az oktatást minden középiskolában, hanem jó ha vannak erősebb iskolák is.
Igaza van.
De hogy emiatt mi baja lehetne, azt nem értem. :)
Ha valaki veszi az Élet és Tudományt, és megvan neki az ide első szám, vagy esetleg máshonnan, de ismeri a Gondolkodás Iskolája pontverseny 6. feladatát, azt kérem, hogy írja meg ide a fórumba.
A riporter Baló György volt.
Amiből neki (Simonovitsnak) (politikailag) baja lehet az, hogy hogy nem vallotta magát az átjárhatóság feltétlen hívének. Legyen elitoktatás (a középiskolában) - mondta, ahol (mondjuk a nyolcosztályon belül) a hatodikba nincs bejárás akárkinek. Lehet egyetérteni, vagy nem azzal, hogy a középiskolában legyen elitoktatás.
Volt egy vicces resz is, amikor Bano es Simonovits nem ertettek meg egymast.
Bano valami olyasmit kerdezett, hogy a matematikusok azt csinaljak-e, hogy vannak a tetelek, es akkor azokat bebizonyitjak. Simonovits meg arrol a filozofiai problemarol kezdett beszelni, hogy a tetelek leteznek-e az emberektol fuggetlenul (felfedezes vs. feltalalas). Szerintem Bano arra gondolt, hogy van egy lista, ami tartalmazza a teteleket, es akkor nekiallunk sorra bebizonyitani oket.
Mondjuk nekem nem volt egeszen vilagos, hogy mire is gondolt konkretan.
Az biztos, hogy a magyar matematikaoktatast furcsa kettosseg jellemzi: van a vilagszinvonalu elitkepzes es a katasztrofalis "tomegkepzes".
Erre csak egy pelda egy nemregiben keszult felmeresbol: a 16 eves diakok 3%-a tudta megvalaszolni a kovetkezo kerdest:
Ketfajta pizza van: 20 cm atmeroju, ami 200 Ft-ba kerul, es 30 cm atmeroju, ami 300 Ft-ba kerul. Melyiket eri meg jobban megvenni?
A miktexet sokféle Win98-ra installáltam már (magyar, német, angol; első és második kiadás), soha semmi gondom nem volt vele. Javaslom, hogy legalább 100Mb legyen szabadon installáláskor!