Az üvegek kivétel nélkül bontatlanok voltak és csavarhúzóval kellett alányúlni mindnek, hogy kinyíljon. Nem mintha nem lenne épp elég gyümicefrém, de ezt a talicska cuccot a húgom hozta el valahonnan és az Ő kívánsága volt, a cefrézése.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mikor kell a pektinbontót a cefréhez rakni?
Körtét gyűjtök, összesen lesz kb 20-30L cefrém majd belőle, de nem egyszerre érik be ugye, és így naponta olya 3-5 db körtét tudok a cefréhez rakni... van benne kicsit keményebb is, ami leesett a fáról, és elkezdett penészedni, kivágtam a romlott részt, és a keményebb is ment e cefrébe, ez végett gondoltam rakok hozzá pektinbontót, csak nem tudom már most rakhatom -e bele, vagy ha összejött az össz mennyiség? Érdemes utána élesztőt tenni bele?
Sziasztok! S.o.s, segítséget szeretnék kérni. Most cefréznék 19,5 liter cseresznye+meggykompótot és 4,5 liter szilva-cseresznye-meggy lekvárt. Addig eljutottam, hogy 1 hordóba tettem őket az előbb. Viszont lekvár és befőtt készítésben nem vagyok járatos, fogalmam sincs, mennyi cukrot tartalmazhat összesen. Budafoki élesztővel cefrézném, kérdésem, ehhez a mennyiséghez mennyi víz szükséges vajjon, hogy kiforrjon? A lekvárok nem túl édesek, a kompótok sem, de a kezem ragad tőle erősen, épp csak belenyaltam. Választ köszönöm!
Azon a hőfokon mind meghal. Ha ilyen jól eltalált a főződ, hogy ennyire lemehetsz, szerintem ne bántsd. Az enyém is ilyen, és ha valamit kísérleteztem rajta, csak rosszabb lett. De mi az, hogy helyhiány miatt emelkedik? Amúgy nem emelkedne?
Kóstold meg, édesnek nem nagyon édes, lisztes állagú az érett. Most már lehet szedni, bár függ tájegységtől, termőhelytől, és a galagonyától, nagyon változatos bokor.
A benne lévö magok fözés után már nem csíraképesek?Nem akarok mindenhová fát ültetni.:)
A fözöm egy saválló edény 60 literes.A fedöre egy 22 könyök van forrasztva,kb 1.3 méteres páracsö,helyhiány miatt kicsit felfelé emelkedöen.4.5 méter 15-ös spirál.Javítható valami rakta?30 fokig szoktam engedni ott kóstolgatom...kb 25 fokig elmehetek a saját ízlésem szerint
Eddig csendes megfigyelője voltam a fórumnak, de pár napja felkeltette az figyelmemet egy galagonyáról szóló beszélgetés.
Eldöntöttem, hogy én is kipróbálom. A gondom, hogy nem találtam róla pontos infót, hogy mikor szedhetem, csak annyit, hogy augusztus-szeptember az ideje, na meg, hogy ízleléssel nem lehet megállapítani, hogy érett-e.
Kipróbáltam, nem jó. A guszta piros szín helyett egy nem természetesnek tűnő halvány lila szín maradt. Nem rosz az a piros. Leeresztttem a piros pálinkát, és alszeszt öntöttem a hordóba ugyanaz a piros szín még csak nem is halványodott. Néhány óra alatt!
Egyelőre az alszeszt fogom benne gyűjtögetni. Egyszer majdcsak kiázik belőle a tannin.
Inkább a kozmaolaj és alkiohol arány számít opálosodás szempontjából. Az alkoholtatartalom a cukortartalommal függ össze, a kozmaolaj tartalom a gyümölcstől is függhet (ismeretlen mértékben) és a cefre állottsága növeli. Elmélkedtem erről a 5157, 5213, 21894, 25545, 30898, 30981, 36622, 37906, 39267 hsz.ban.
albinolynx88
Nekem is a 30-as főzőmnél a 22-es páracső szűkül 12-re, annyi érdekesség van, hogy egy bizonyos fűtés erősség mellett liheg a hűtő. Kb. 1 másoperces ütemben kifúj-visszaszív de ettől semmi hátrány nincs. Lassúbb vagy gyorsabb tűznél elmúlik.
Pontosítsunk: az élelmiszeripari célra legalkalmasabb ausztenites rozsdamentes (saválló) acél, ami Cr18Ni10, gyengén mágnesezhető. Az ilyen edények talpa meg pláne. Azért, hogy indukciós rezsón is működjenek (ott a pktogarm?), az aljába tesznek egy mágnesezhető betétet.
Köszi Neked is az észrevételt, Rézműves már reagált és megértettem, hogy nincs szükség az 50 cm-re, főleg ha ilyen sisakot tervezek (a sisak alakja nem biztos, hogy ilyen lesz, ha csak egy sima domboró sül ki belőlle max akkor kicsit hosszabra hagyom).
Rézművesnek is köszi a reagálást (75495, 75488), nekem nagyon hasznos volt!
Vasbicilki.
Neked is kösz a mágnespróbát, de mint utólag kiderült Hal65-nek köszönhetően lehet nem sok mindent jelent. Cr18 Ni10? Ennek megprobálok utánnanézni,mondjuk attól,mert ez van ráírva még nem biztos, hogy az. Láttunk már csodát :-D
Bele szoktam keverni a komposzt közé, a giliszták imádják. A szárazsággal már teljesen lehúzódtak a ginyók a kupac aljára, de mióta öntögetem nekik a cefremoslékot, megint nyüzsög az egész halom a piros gilisztáktól.
Mitől függ, hogy mennyire lesz kozmaolajos az alszesz?
A gyümölcs fajtájától, a cefrézés körülményeitől (hőfok, spontán ill irányított erjesztés, stb), vagy valami mástól?
Megmondom, miért kérdezem.
Volt augusztusban 4 adag cefrém (az eleje csak őszi, a vége felé került bele némi szilva, 2 adag spontán, napfény nélkül, 2adag élesztős + 3 % napfény). Akkor még kánikula volt, 25-27 fok lehetett a kapualjban, ahol a cefrét tartom. Ezeknél az alszesz első fele masszívan opálos volt, a felszínén olajos hártyával. Tisztázás előtt a szokásos lehűt-hígít-leitat metódussal mentesítettem, tükrös tiszta lett a kész pálinkám, de ez most mellékes a kérdés szempontjából.
Szeptemberben jött a szilva, és enyhült a kánikula, huszon 1-2 fokon erjedt az anyag. 2 adag cefre (az elsőbe még került egy kevés őszi, spontán erjedt, a második tisztán szilva, élesztővel). Mindkettőnél víztisztán indult az alszesz, csak a második felében (kb 30% alk. alatt) jelentkezett egy enyhe opálosság, de hamar el is múlt. Összességében nem volt elválasztható mennyiségű kozmaolaj, és a kész pálinka se opálosodott be a szeszfok beállításánál (pedig sima csapvízzel csinálom, egyszerre lötty bele az egészet, semmi cicó).
És most a törköllyel is ugyanez a helyzet, pálinkaszerűen tiszták az alszeszek, itt a finomításig még nem jutottam el.
A főzés minden esetben 10-14 napra történt, csak az alapanyagban és az erjesztés hőmérsékletében volt eltérés.
Nekem is hasonló az idő, 50-es duplafalú főző kb 40l cefrét teszek fel benne, a felfűtési idő előszőr 1 óra, utána kb 40 perc, és kb 1,5 óra alatt jön le a 6-9 l alszesz. Eddig azt gondoltam ez nem gyors idő. A te leírásodból viszont azt olvastam ki hogy ez gyors.
A moslék kiváló trágya. Másik kérdésedre nem lehet válaszolni. A főződtől, és Tőled függ, meddig engedheted. Van akinek már 50-nél abba kell hagyni, van aki 30-ig is lemehet.
Arról mit gondoltok, hogy nem domború lenne az üstfedél, hanem csak egy sík korong?
Tudnék készíteni domborút is, csak akkor az rozsdamentesből lenne, nem vörösrézből. Persze a sisak mindkét esetben vörösréz lenne, páracső, stb szintén.
Jólét!
A lepárlás után maradt "moslék" használhatoló esetleg a kertben valamire?Gondolok itt trágyázásra vagy ki kell dobni...?Megkérdem újra mert valszeg tegnap mindenki a tüzeset megoldásán törte a fejét,hogy van-e egy olyan alkoholszint ameddig érdemes engedni a középpárlatot.Hozzávetöleges átlag értékre gondolok nem pontosra.Persze attól még kóstolva lenne.
Nekem pont ilyen összeállításom van, semmi gondot nem okoz a 22-es páracsőről 12-es hűtőre való átmenet. Kb 2 liter/óra sebességgel szokott csordogálni rajta az alszesz.
...egyből nem, de nem is kell rögtön 10mm-t szűkülnie...a 20-25°-ban felfelé "ballagó" 22mm-es
csövedet 2db 22-es KB-s könyökkel a megfelelő szögben lefelé, azaz függőlegesbe állítod, majd egy 22-18-as BB-s szűkítővel beiktatsz egy darab 18-as csövet, majd ugyanígy 18-ról 15-re...
...így a páracsöved lefelé lógó vége egy 15mm-es csődarabban végződik...
...a 12-es hűtőspirálod hordóból kiálló végére pedig, szintén ráforrasztasz egy 15-12-es BB-s
szűkítőt... főzéskor a páracsöved végét, csak szépen belecsúsztatod ebbe a kis felfelé álló "tölcsérbe" és ezzel egyben, már van egy biztonsági szeleped is...
Cr18 Ni10 jelölés van rajta, ha ez mond valakinek valamit.
Próbáltam már, fogja a mágnes (a sisaknak használt teafőzőt viszont nem).
Nem tudom, a savállóság mennyire komoly kritérium, vannak savas ételek is (paradicsomleves, savanyú káposzta, etc.) ezeket biztosan ki kell bírnia egy kommersz "fogja_a_mágnes" rozsdamentes acél edénynek is.
A savazott cefre lehet hogy nem tenne jót neki, ezzel nincs tapasztalatom, nem savazok.
Köszönöm mindenkinek a figyelmet és a hozzászólásokat, valószínűleg nagyobb hűtőben fogok gondolkodni én is, és persze örökre megtanultam, hogy nem lankadhat a figyelem és a főzőt magára hagyni nem szabad.
A savállót, nem az különbözteti meg a nem savállótól, hogy fogja, vagy nem fogja a mágnes, hanem az ötvözete. Savállót is foghatja a mágnes, ettől még saválló. Sőt! Mutatok én Neked olyan savállót, hogy a mágnest le se tudod szedni róla, és mégis az.
Ezt a mágneses trükköt a MÉH-esek szokták alkalmazni, mert tőlük azt az anyagot veszik át jó áron, amit nem, vagy csak kevésbé fog a mágnes.
Aztán.
Szokták azt is mondani, hogy amit nem fog a mágnes, az rozsdamentes, saválló anyag.
Hát kérem ez sem igaz.
Nézzük meg pl a harckocsi lánctalpat. Csupa rozsda, és mégsem fogja a mágnes. Miért? mert olyan az ötvözete, (mangános) hogy a mágneses aknák ne tapadhassanak rá.
De sorolhatnám a példákat.
A mágnespróbával asszem talán azt lehet eldönteni, hogy fog-e működni az üst indukciós főzőlapon.
Vasbicikli. Írtad, hogy Neked ilyen fazékból van a főződ. Megejtenéd rajta a Gombászok által javasolt mégnespróbát és beszámolnál?. Köszi.
Szkajvolker Lajos. Köszi a segítséget, nagyjából körbejártam az árakat, igazából a söröshordónak szimpatikus az ára, de végiggondoltam és egyenlőre 25-35 literbe gondolkozok, és talán annyi átalakítást sem igényel a fazék.
Légyszíves segítsetek a tervrajzomon szereplő méretek pontosításában:
OF!
A "problémás" nyitó hsz-emre kaptam visszajelzést egy moditól,de azt írja nem minősül reklámnak, így nem is törölték, de ennek ellenére megértem hogy nem volt okos dolog ilyet linkelni, a jövőben kerülni fogom!
...én is örülök, hogy nem lett nagyobb bajod, mert elég rossz "reklám" lett volna, ismerve az újságírókat...
...sajnos én is sokszor elfelejtettem az elején, az átfolyós hűtőnél a vizet elindítani, de nekem
nagy segítség az az egyszerű kis hőmérő, (amit minden hűtőbe beépítek), mert egy ránézésre
kiderül, hogy már megint nem nyitottam ki a csapot...
...ez a kis kazánhőmérő 7-800.-ft és szerintem még a hordós hűtőbe is érdemes beletenni, mert így mindíg lehet látni, hogy mennyire meleg a hűtővíz...én a hűtővíz áramlását úgy állítom be,
hogy az elfolyó víz hőfoka 60-70°C között legyen...így elég kevés a vízfogyasztásom is és a kifolyó
pálesz hőfoka is 18-20°C között tartható, ami nekünk a fontos...
Szeretném megpróbálni a hónap végén a szilvát a 3 kW-oson főzni.
Akármennyire rotyog, nem tud eldugulni.
A finomítást nem szeretném kihagyni, a kávéfilter és vattakorong szűrőkön minden alkalommal látszanak oda nem illő dolgok.
Azt is meg tudom oldani, hogy a 3 kW-os fűtés után (ha megindul a csepegés,) hogy átteszem a 600 W-os rezsóra a kuktát.
Egyébként ne aggódj, ezt ott lehet hagyni több órára is.
Eldugulni nem tud - ha mégis, 3 helyen van szilikoncső csatlakozás, valamelyiket levágja. Kipróbáltam, hogy bedugtam parafa dugóval a hűtőspirál kifolyó végét.
Egyszer a biztonsági szelep (súlyzáras) fújt le, egyszer meg a szilikoncső dobódott le, a kukta és a páracső között.
Ha tűz keletkezne (2x5 liter cefre főzése után még a hordóban lévő víz kétharmada hideg), semmi nincs a környéken, amiben kár keletkezne, legfeljebb a szilikoncsövek égnének el. Ha meg véletlenül nem érnék haza időben az időkapcsoló lekapcsolja a rezsót.
Persze nagyon ritka, hogy ott hagyom, csak arra céloztam vele, hogy ott lehet hagyni.
Korábban írtam, hogy hetven évesen nem hordok szemüveget. Ezt kevesen mondhatják el magukról, ezért ezt az ajándékot a sorstól meg kell becsülni, inkább kétszer veszem el az elejét. (Persze másképp is vigyázok rá, de ez itt off.)
Az az örg főző, a kanalas kóstolásával szerintem csak a szeszfokot kóstolta!
Pálinkakóstolásra is igaz, amit nagy kóstolómesterünk, Kazal Lacibácsi, adott elő egyik kabaréjelenetében, sajnos szó szerint nem tudom idézni, de alaposan megrágta és körbeküldte
Piszra-nak, meg mindenkinek, aki saválló-és nem rozsdamentes, mint sokan használják ezt a megnevezést- akar venni: vigyetek magatokkal egy erős mágnest, de megteszi egy szekrényajtó mágnes zárja is.
Ha a mágnes "fogja" a lemezt, az nem saválló, nem jó főzőnek.
Ha nem fogja, jó, de vigyázat: az alumíniumot se fogja, az se jó.
Minden részvétem a Tiéd! Azért nagy marhaság volt hosszú időre otthagyni a főzőt! Vízzel elolthattad volna, nem olaj égett, az alkohol elegyedik a vízzel.
Közeledni látok egy valamikor itt a fórumon felbukkant önmegvalósító jóslatot: ha felrobban egy-két magánfőző, vagy felgyújtja a házát visszavonják a házifőzési lehetőséget!
Kedves Főzőtársaim: elsősorban saját és családotok érdekében gondosan szíveskedjetek eljárni, a pálinkafőzés igenis veszélyes üzem.
Jól szellőző helyiségben dolgozzatok, tűzoltásra is alkalmas eszköz legyen készenlétben, akár néhány vödör víz is megteszi.
Az már régen rossz(konstrukciós hiba), ha olyan mennyiségű alkoholgőz szabadul ki, ami belobbanhat, akkor miből lesz a pálesz?
Ez komoly hűtőméretezési hiányosság.
Persze az emberi tényező képes mindenre, ld. pl. a legutóbbi metilalkohol ügyet.
Tehát állandó felügyelet, hűtővíz hőfokának ellenőrzése a hűtő legmelegebb pontján, akkor nem lehet baj!
Bocs, hogy belekotyogok megint, de volna egy-két megjegyzésem:
- Egy ilyen készülékkel az 5 liter cefre 1-2 óra alatt le kéne menjen. Természetesen fokozottabb tüzeléssel
- Ha továbbra is a régi módszerrel főzöl (úgy tudom , hogy a cefrénél is veszel el rézelejét, 3-5 óra az alszesz csorgása), akkor ne engedd bele az utópárlatot és szerintem egy főzés után is iható, finom egymenetes pálinkád lesz.
- Olyan biztonságos pálinka főző nincs, amit ott lehet hagyni esetleg több órára. Jó lenne odafigyelni!
tavaly nekem is egy 10L főzőm volt ott igen gyakran kellett a vizet cserélni, ezért csináltam.
az idén már 50L sörös hordóm van 200L hűtővel. itt se lesz szükség viy cserére.
Talán érdemes egy kicsit értelmezni a határértékeket. Tehát az alsó robbanási határérték etanolnál 3,3 tf%, a felső pedig 19% . Ez alatt, illetve felett nem lehet begyújtani a gőz -levegő keveréket.( érdekesség képpen, ugyanez benzinnél : 1,4-7,6 Tf%) Tehát az etilalkohol gőz VESZÉLYESEBB mint a benzingőz!!!!
Nagyobb hordóban gondolkodnék a helyedben.
Én átfolyós üveghűtővel hűtök, 75 Cfokos páratér hőmérsékletnél indul a keringetőszivattyú, és 10-15 másodperc után kialakul a rendszerben egy hűtővíz nyomás, amit mérek(3szoros biztonsággal). Ha az bármi miatt megszűnik leáll a rendszer.
Háát végülis jó ötlet az is, ha jóltudom létezik egész vékony szilikongumi, mag ha átfurkálom a fedőt és a sisakot, közé tudom csavarozni, nem is kell ragasztani, jó ötlet, köszi :)
tehát miután jött a gőz kifelé, szép lassan terjedt a levegőben, amíg el nem érte a gázlángot, akkor volt egy lobbanás, majd a tűz a páracsőre koncentrálódott, meg az alatta lévő rézelejére...
Ha távolabb van a nyílt láng, nagyobb durranás van.....
Képes-e a viszonylag rövid páracső végén hűtés nélkül kitóduló gőz belobbantani a közvetlenül a cső végéig érő szintű párlatot?
Ne feledjük,hogy a rézeleje elvételére szolgáló edény volt a cső végénél, nem az epruvetta, és ez volt már tele a nem odafigyelés miat, a benne lévő párlat így kb 80-85%-os lehetett..
(A hűtőben az előző napi víz még egy darabig hűtötte a csövet, amíg meg nem telt a műanyagpohár (2,5 dl), aztán már jöhetett a gőz, ahogy a csövön kifért...)
Ha ez nem lehetséges, akkor elképzelhető, hogy a kifújt gőz - még ha messzebb van is - a gázégőtől kapott szikrát, hiszen mástól nem kaphatott..
Ha mégsem és a gőz képes így gyakorlatilag öngyuladást okozni, akkor eléggé veszélyes a dolog.
Köszi az érdeklődést, úgy gondolom, foglalkozni kel a dologgal, met tragédia lesz avége, pesrze tudom, nem szabad lazulni és otthagyni tartósan a főzőt....
Az biztos, hogy nem a gőz gyújtotta be a poharadat, hanem a gázégő!!!! Ugyanis az etanolgőz-levegő
elegynek széles s robbanási határértéke (3.3-19 tf.%). Pláne "örülhetsz", hogy közel volt a gyújtóforrás
és nem képzódött nagyobb mennyiségű robbanó elegy, mert röpülhetett volna a garázs is amikor pl.felkapcsolod a villanyt.... Nagyon örülök, hogy nem lett nagyobb bajod, meg a környezetednek se.
Ilyen nincs. A vörösboros hordó az vörösbörös is marad. Egyetlen hatásos módszer, hogy nem használod pálinka érlelésre, vagy elfogadod, hogy piros pálinkát iszol.
Felkaptam a fejem, mert engem is érinthetne a probléma. 35 literes az üstöm, 20 literes hűtővel, szintén igényli az állandó keringetést. Arra gondoltam, hogy átalakítás helyett, mi lenne ha csak az edényt amiben felfogod a párlatot lejjebb tennéd? Mire a párlatból felszálló alkohol a kifolyó cső magasságába jut addigra bőven kihigulna a levegőben. A gőz meg felfelé száll. Mondjuk logikusan gondolkodva, nem hiszem hogy a forró gőz okozta a problémát, hiszen az üst tetejére pöttyintett párlat sem gyullad meg magától. Nekem eddig mindíg gyufa kellett hozzá.
Ott a gőz lobbant be először és aztán a folyadék. A gőz pedig azért, mert szikrát kapott valahonnan. Messzire elfújt, akár a fűtő eszközig, vagy valahova.... és belobbant.
Egyetértek az előttem szólókkal, célzókkal.
Jó nedűt!!!!
Pálinkafőzőt nem hagyunk ott csak rövid időre (pisilni, kutyának enni adni...)
Ha más bajod nincs vele, minek bántanád? Nincs annál szebb látvány, mikor a szemmagasságba tartott tulipános pohár kidomborodó oldalánál áttör a nedűn a reggeli nap sugara, mintegy beragyogva a vörös folyadékot, és felréved bennünk, hogy a végtelen Alföld látóhatárát, amint a lemenő nap még egyszer utoljára visszaverte a búzamezők vörösbe hajló színét, láthatták ilyennek rég letűnt őseink.........mikor este hugyoztak egy bokor alatt, lefekvés előtt.:DD
Stapika jófele tapogatózik. Ott valami nem stimmel, az égés három feltétele közül, az egyik nincs meg: A gyulladási hőmérséklet. Annak valahonnan lángot kellett kapni. Ha megkérdezed Fire-t, biztos azt mondja, elektromos zárlat okozta a tüzet. Mindig ez a hivatalos verzió.:))
A főző 30 literes, a hűtőjekb 10, folyamatosan kell nyomatnom a hideg vizet a jó hűtésért.
Ez a főzőm:
Közben járt agyam ezerrel és rájöttem egyfajta megoldásra.
A páracsövet meghosszabbítom kb 15 centivel, kissé nagyobb átmérőjű rézcsővel.
A toldás felső részére, a végétől 10 centire eg ovális nyílást készítek, ez semmit nem befolyásol,. a párlat elfolyik a nyílás alatt a cső alján, de a nyílás elegendő ahhoz, hogy ha nyomás képződik a páracsőben az elégtelen hűtés miatt, a gőz ezen fog eltávozni, nem a páracső végén a már lecsöpögött párlat fölé.és így elkerülhető a belobbanás...
nem tudom érthető voltam-e, mit szóltok?
Most már félek, mert előttem van mindig az égő lábszáram....
5 liter cefre? 5,5 óra? Hát Te sem sz@rral gurigázol! Az kb. 1/2 cent percenként! Hogy tudsz ott bármit elvenni, hacsak nem az üstöt az asszonytól, mikor már nem használja rézmozsárnak? Vagy csak átversz minket ezzel a Táltossal mi? A neved valójában Babszem Jankó.:)))
Nekem a 20 literes fözőhőz 50 literes hűtő volt. Egy főzet után cserélni kellet a vizet.Meguntam...szereztem egy 200literes hordót levágtam a tetejét igy lett 150 literes.
Szia, én is kint szoktam a garázsba főzni a páleszt. Tavaly kint ültem és figyeltem a főzőt. Az idén egy kicsit változtattam a hűtőn, tettem bele egy digitális hőfokmérőt ami ha eléri a beállitot értéket akkor egy relét bekapcsol. Erre rákötöttem egy piezo hangjelzőt amit még a kert végében is hallani meg a lakásban. Persze azért igy is rá kell néha néznem.
Gasparius! hálisten nem lett nagyobb baj! nálam is mindíg akkor van gond ha éppen nem nézek oda. Bár nálam ilyen komoly még nem volt inkább csak bosszantó apróságok.
Más
Tanácsot kérnék.
Szereztem egy vörösboros hordót, nagyon finom bor illattal, nagyon kiáztattam vízzel napokon át. teljesen tiszta víz jött ki belőle. Tavalyi páleszt töltöttem bele érlelési célzattal de csak vagy három napja. Gondoltam mintát veszek belőle nehogy valami kellemetlen íz vagy illat legyen benne.
Piros lett bakker de nagyon piros! mint egy jó vörösbor! :) ízre illatra király! Vagyis változatlan.
Újrapároláson kívül mit tudtok javasolni a színsemlegesítésre? :)
Figyelemfelhívásként írom a következőket, mert egy órával ezelőtt majdnem felgyújtottam a házat. Nálam a főző a garázsban van elhelyezve, gáztűzhelyről működik, most éppen főzök. Finomításnál feltettem az alszeszt, ki-kinéztem rá, hogy hol jár. 60 fokos volt a sisak, amikor utoljára voltam kint, aztán valamiért megfeledkeztem róla és mire újra kimentem, azt láttam, hogy a páracső alá helyezett műanyag edényem, ami a rézelejének volt odakészítve, tele van és lángol az egész. Már az asztal lszéle is elkezdett égni. tudtam, hogy ha vizet locsolokk rá, többet ártok, ronggyal sem jó ha betakarom, mert az is lángra kap, kifolyxik a szesz és ég minden.
Van poroltóm, de attól féltem, hogy ha használom, mindent szétfújok vele. dob felszerelés van mellette, féltem, hogy tönkremegy. Ugyanakkkor tudtam azt is, hogy sokáig nem gondolkodhatok, mert ha szétfolyik a műanyag pohár akkor már késő mindenre.
Egy nagy üres fazékba sikerült egy fakanállal belöknöm az égő poharat, közben a kezem megégett, a lötty egy része ráfolyt a lábszáramra, amin a szőr elkezdett égni. Nem tudtam eloltani, csak üggyel bajjal. Csak a szőr égett le róla, most csak két ujjamat kezelgetem, eléggé fáj, de ahhoz képest, milyen nagy baj történhetett volna, nincs nagy gond.
A fontos, hogy hogy történhetett ez. Nem írtam le, hogy a hűtővizet csak akkor kezdem el keringetni a hűtőben, amikor megindul a párlat. Mivel elfeledkeztem az egészről, ez elmaradt, tele lett a pohár, a páracső fújta kifelé a 100 fok körüli párát és - gondolom - ettől lobbant be az alkohol.
Nem tudom, járt-e már valaki így, de akinél kicsi a hűtő és folyamatos vízcsere szükséges, annál ez sajnos reális veszély akkor, ha valamiért a vízellátás elakad. Eddig órákra otthagytam, volt, hogy el is mentem otthonról, most meg majd 5 percenként járkálhatok, vagy odaülök mellé.
Nem tudom, van-e valakinek ötlete arra, hogy hogyan lehetne ezt megelzni, megoldás-e a páracső meghosszabbítása miután kijön a hűtőből??
A történet röviden enyi, perceken, esetleg másodperceken múlt, hogy nem égett le a garázsés ezzel az egész ház.
MOst ijedtség van és gondolkodás, és egy szőrtelen bal lábszáram. Na és persze rohangálás, mert bennem van, hogy nem várt dolgok történhetnek.
Volt egy ismerősöm, aki saját bevallása szerint minden reggel főzött egy kis vodkát (alszeszt) Ő azt vallotta, hogy míg az asszony reggel kávét főz, ő addig pálinkát. :-)))))
Tehát ő még kisebb mennyiségekkel dolgozott, mint Te:-))))
Azonban ezek a párlási idők túl hosszúnak tűnnek nekem. Nem lehetne egy kicsit jobban alágyújtani???? Az bizonyos, hogy a henger által nagyobb felületen hűl a párlat, több visszacsurog és ezért megnő a párlási idő.
Nem rég egy barátomnál indítottunk be egy üstöt. Ő egy elég makacs ember (önfejübb, mint én:-)))) és tüzel kegyetlenül. Nála 40 liter cefre, 12 mm hűtőcsővön, 5-7 liter alszeszt eredményez 3 óra alatt. Ebben benne van a felfűtési idő is.
Mondhatom, hogy valósággal nyomás alatt dolgozik és még is nagyon finom az eredmény.
Igaz ő is panaszkodott, hogy túl illatos és szeszízű a pálinkája.
Jólét!
Az lenne a kérdésemfelétek hogy meddig érdemes engedni a középpàrlatot?Gondolok itt íz ill. gazdaságosság alatt.Alkoholfok alapján kérdezném kb. mennyi az az érték?Tudom mehet bele egy kicsit a büdös is....Én kb 30 fokig engedtem eddig,ja és nem foglalkoztam tovább az up-al.Jó ez így?
1 liter denszeszt 800 forintért árulnak (tesco), míg egy liter emberi fogyasztásra alkalmas etanol jöv. adója önmagában is 3000 Ft körül van, és az is az ÁFA alapját képezi, vagyis összesen gondolom 4000:) Tehát ha van is valami jöv.adó a denszeszen, a szeszhamisítóknak ez jelentéktelen. A piridint nem tudom, ki hol hallotta, mint itthon használt denaturáló szert (többen említették), de nekem van itthon nemrég vásárolt denszesz, meg a mostani magyar törvényt is ismerem, és piridinről ezekben szó sincs. Érzékszervi denaturánsként denatónium-benzoátot írnak elő, ami leírhatatlanul keserűvé teszi, szerintem hozzászokni sem lehet (igen, belenyaltam, életveszélyes anyag nincs benne:)
Amúgy már a házi főzést is sikerült belekeverni, mert a szlovák esetnél Csehországban vásárolt hazai főzésű szilvapálinka mérgezett meg egy családot... gondolom összeöntötte a háziszőttest az okosba szerzett denszesszel, tán még örültek is neki, hogy simább:) Meg mondjuk az se biztos, hogy volt köze a szilvához, vagy egyáltalán a főzéshez. A legalja kocsmákban mért szőlőmentes bor is házi, mégse bor.
Fajsúly mérés : Miért teszem, amikor szerét ejtem a mérésnek és honnan szerezhetem be a "műszert", amivel mérhetek, mert a NET-en talált eszköz, az a vizeletet mérné, nem tenném mert nem érdekel a pisim állapota. :D
Összejött 5 l őszibarack cefrém (korábban írtam, hogy úgy készítek pálinkát, mint más a kávét főzi. Ha összejön öt lityi cefre, s megkívánom az alkoholt, lepárlom.)
A következő a tapasztalatom: Az eddigi 4 óra helyett 5.5 óráig jött az alszesz.
A másfél órás tisztázás két és félórás lett.
Ízben, aromában nem igazán vettem észre különbséget, talán azt, hogy a friss párlat olyan, mint a henger nélküli egy-két hónap után.
Tehát kisimultabb, lágyabb.
A kihozatalom az öt lityi cefréből fél lityi párlat.
Most a polcon pihen a henger, a hónap végén kész lesz a szilvacefrém, akkor megpróbálom úgy, hogy csak a tisztázásnál rakom be.
Nékem, ha összejön valami főznivaló, mind 50%-ra engedem.
Én ezt szeretem.
Öreg vagyok már átszokni a gyümölcsízű arcszeszekre.
Mivel a regisztráció ingyenes, a tulaj reklám-bevételből tarja fenn a fórumot.Nem szereti az ilyen oldalak ingyen reklámozását. Bemásolod ide a képet, beírod az adatokat, és nem hivatkozol az oldalra. Friss nickek ilyen reklámízű bemutatkozását, nicktörléssel szokták jutalmazni.
Ebben igazad lehet, és az origo legújabb cikke is ilyesmiket emleget. Nálunk, ugye, piridinnel denaturálják a szeszt, ami jó büdös, és nem is olyan könnyű kiszedni. Van, ahol csak simán kékre színezik (metilénkékkel, azt hiszem), na azt a kéket aktív szénnel simán ki lehet szűrni. Romániában, úgy tudom, ilyen a denaturált szesz, Cseh- és Lengyelországban nem tudom.
Olajos párhuzamok: Eleinte szőkítették az olajat, majd rájöttek, hogy sokkal korszerűbb a vámosoknál "elérni", hogy ne szinezzék meg. Majd pedig egyéb jogcímen hozták be az adómentes olajat, orsóolaj, korróziógátló olaj, stb., amíg be nem csukták az összes kiskaput. Lehet, hogy Csehországban még a denszesz adómentes behozatalára fennálnak hasonló kiskapuk.
A metanol jövedékiadó-mentes, de a denaturált etanol is az, ezért használnak szeszhamisításhoz denaturált szeszt kisebb-nagyobb arányban. Ez nem mai találmány, lényegében a denaturált szesz létezése (1800-as évek) óta vannak feljegyzések róla, hogy előfordult den. szesz illegális bekeverése (új értelmet adva a parasztvakításnak, ha szabad ezzel viccelni), főleg olyan italoknál, amik eredendően finomszeszből készülnek, így az ízüket nem befolyásolja (és kis mennyiségben az észlelhető hatásukat sem Csehországban is azok kerülhettek kórházba, akik igazán berúgtak tőle).
A rossznyelvek szerint pedig a pálinkafőzdék megbíznak annyira a laborokban, hogy nem csinálják, hanem veszik az aromát:) Elvégre drágább pálinkához már nem annyira érdemes egykomponensű gagyiaromát használni.
2,5 éve csendes olvasója vagyok a fórumnak, amelyből rengeteget tanultam, de még nem eleget. Úgy érzem, hogy cefrekészítésben előreléptem az itt olvasható tanácsoknak köszönhetően. Eddig csak bérfőzdében főzettem le a cefréimet. Pálinkáim úgy érzem minőségi szempontból szintén javultak.
Viszont szeretnék még többet kihozni a cefréimből és kísérletezni kisebb mennyiségekkel is, ezért elhatároztam, hogy építek, építtetek egy saját főzőt. Szabadidőmet, pénztárcám kapacitását figyelembe véve én úgy tervezem, hogy a jövő szezonra elkészül, de az sem baj ha később. Elkészítettem egy kezdetleges tervrajzot a készülékről, (és itt jöttök képbe Ti .-)) nem egy részletes (az majd a kivitelezés előrehaladtával) ez csak az alapja lenne a készüléknek.
Íme:
Ez a fazék lenne az alapja ( remélem nem dobnak ki az első hsz-emnél reklám miatt, ha nem szabályos így kérem töröljék a moderátorok:-)):
Mi a véleményetek erről az üstnek valóról? El lehet ezt így dönteni? Vagy személyesen kell megnézni? (Falvastagság? Anyaga?) Pl. itt a fórumon olvastam, hogy szendvicstalp esetében is van valami gagyi homokos kivitel ami nem jó.
Tervrajzzal kapcsolatban a következő lenne a kérdésem:
Ahogy már korábban jeleztem, nem egy részletes terv, a rendeltetése az lenne, hogy az anyagbeszerzést el tudjam kezdeni a csövekkel. A kérdőjeleknél kérném a tapasztalt kollégák segítségét, hogy egy ilyen méretű (33 liter) üsthöz milyen méretek szükségesek? Hosszra és cső(fal)vastagságra gondolok. Egyáltalán kell e pl. a sisakból történő kilépés után a függőleges rész vagy azonnal emelkedhet a hűtő felé?
(Sisakot rézből szeretném, az alakja nem biztos, hogy ilyen lesz, lehet egy egyszerű domború sül ki belőle.)
Én is gondolkodtam ezen, hogy miért használnak "profi" hamisítók metanolt, és a következő két dolog jutott eszembe:
1. Lehet, hogy ott jövedékiadó-mentes a metanol, és egy ici-picit beletesznek a lőrébe, hogy növeljék a nyereségüket. Véletlenül túl sokat tettek bele ez alkalommal - azért ezt nem tartom valószínűleg.
2. Lehet, hogy ott a felügyelet nézi a metanolszintet, és ha túl kicsi, akkor pancsoltnak minősíti a tényleg pancsolt gyümölcspárlatot. Ezért az egészségügyi határértéken belüli metanolt hozzáteszik, hogy találja meg a hatósági labor. Azért ez sem valószínű.
3. Azért tartanak metanolt a gyárban, mert metil-észtereket állítanak elő belőle hamis aroma céljára. Valamelyik hülye pedig tévedésből egy-két tételhez azt öntötte bele etanol helyett. Ez már valőszínűbb.
4. Egy sértett tettestárs ki akart b.szni a többiekkel, nem érdekelte, hányan halnak meg. :( Sajnos, ez sem lehetetlen.
Mennyire lenne problémás a működés szempontjából, ha az üst teteje sík? Van viszont sisak.
Ami visszafolyik a sisakból az a sík felületen cseppekbe összeállva csepegne le, mígy egy ív, vagy szöget bezáró felület mentén szépen végig tudna folyni.
...legkönnyebben védőgázas ívhegesztéssel (AWI) tudnád összegyógyítani, de a forrasztás már jóval macerásabb...a rézpasztával még nem találkoztam, de a 40%-os ezüsttel szépen lehet...
...egy a baj, hogy rohadt drága...a "keményforrasztóval" is lehet gondod, mert kisebb daraboknál lehet, hogy jól műkszik, de a nagyobb rézfelületekhez már kevés a hőleadása...
...én levegős (kompresszoros) pisztollyal forrasztok, de a nagyobb daraboknál már kell az oxigén...
...van még foszforos rézpálca is, ami olcsó, de ahhoz végképp oxigénes pisztoly kell akár PB-vel...
Tényleg, mindig elfelejtem, hogy Laci bácsit istenként tiszteljük, természetesen én is -az azért kicsit elgondolkodtatott, hogy mindjárt a könyv elején azt írja, csak olyan gyümiből főzzünk pálinkát, ami másra nem jó-, de ebben nincs igaza. A metanol illékonyabb az etanolnál, annak a kevésnek is a jó része átjön az elején. Vagy itt a példa, milyen messzire el tud illanni: Nálunk szabad a főzés, és a csehek halnak bele.:)))
Azért az addiktológus úr kicsit furcsákat mond a metanolról. Egyrészt nem szokás tiszta metanollal italt hamisítani (hacsak nem tömeggyilkossági szándékkal vagy hozzáértés hiányában), mert ha érdemi mennyiségű etanolt helyettesítenek vele, akkor mindenki kórházban-temetőben köt ki, aki 1-2 pohárral megivott. Ezt az üzletet jellemzően olyan denaturált szesszel játsszák, ami kb. 10% metanolt tartalmaz (a bolti denszeszben pl. már nincs metanol).
Másrészt, az etanol nem ilyen jó ellenszere a metanolnak, egyszerűen csak lassítja a lebontását, mert ugyanaz az enzim bontja le a kettőt. (Ti. a metanol maga nem különösebben veszélyes, csak a lebontásakor keletkező formadelhid, majd hangyasav.) Inkább időnyerésre alkalmas a módszer hánytatás közben és gyomormosás előtt. Nyilván az is segít valamit, hogy 1 óra helyett 10 óra alatt megy át rajtam az adag, de én nem bíznám erre a látásomat, mivel azt a halálos adagnál jóval kevesebb metanol is véglegesen rongálja. A hosszú távú metanolmérgezés fő tünete is a fokozatos látásromlás.
Gyümölccsel is könnyű, mint a Ti pálinkáitok és az amerikai példa is mutatja:) Inkább az volt a kínjuk, hogy kis határértékkel oda is kell figyelni arra a cefrére, asz' még a végén lekerül az olcsó gyümölcspárlat a polcokról. Persze ez is érv, nem arról van szó, de lényegében elmentek az egészségügyi ajánlás mellett.
Igazából az európai szeszipar is valahogy így harcolta ki magának, hogy akár 1350 g/hl metanol is lehessen a gyümölcspárlatokban (100% alkoholra számolva), arra hivatkozva, hogy kisebb határértékkel nen éri meg gyártani őket. A nyugati világ többi része meg csak nézett. Hatszor ennyi metanollal már denaturált szesznek hívják.
Összehasonlításként a vodkában 10, finomszeszben 30, borpárlatban 200 g/hl lehet maximum.
A napokban fogom összerakni a pálinkafőzőmet, és érdeklődnék ezzel kapcsolatban, hogy a rozsdamentes acélhoz (fazék fedő), mivel tudom ráforrasztani a rézkupolát (rézbogrács) ?
Keményfém forrasztóm van, csak nem tudom milyen anyaggal forrasszam össze, ami nem mérgező? Rézpasztát lehet hozzá használni?
Azt is tegyük hozzá, hogy kis mennyiségű szennyezőt nagyon nehéz kiszedni valamilyen anyagból, bármilyen is a technológia. Ha hamupipőkének adnak fele-fele arányú borsó-lencse keveréket, akkor rázogatással-szitlálással-szeleléssel egy bizonyos határig könnyen szétválsztja. De ha egy köbméter borsóba belekevernk tíz szem lencsét, azt nagyon nehezen találja meg.
A (galván)szennyvíz tisztításával is ez a probléma, egy darabig szépen kiszedhető a szennyezés, aztán kínszenvedéssé válik. Ilyenkor a vállalatok inkább meggyőzik a hatóságot a saját nemzetgazdasági fontosságukról, és (törvényesen) egyedi határértéket kapnak valamelyik szennyező kibocsátására, ami nagyságrendileg is nagyobb lehet a normál határértéknek. Ilyen volt a pl. váci Forte egyedi határértéke ezüstkibocsátásra.
Igen, alapvetően jó a cikk. Mindig örülök, amikor konkrét mennyiségek, koncentrációk vannak feltüntetve, érzékeltetik a nagyságrendeket, és nem csak a laikus rinyálás megy (amihez a riporterek roppant módon értenek, tisztelet a kevés kivételnek).
A tévedésed ott van, hogy én a "receptemet" egyszer ajánlottam egy kezdő kollégának, senki másnak nem. (Egy akadémikus cikkéből idézvve)
Kicsit úgy vagyok Veled, mint az Álomcsapat c. filmben: "Némi ellenségeskedést érzek a hangodban".
Pedig nem szolgáltam rá.
Azt elismered (gondolom), hogy nem Te vagy Magyarország legjobb főzőmestere.
Az internetre valóban mindenki felírhat minden marhaságot, még ha a Tudományos Akadémia tagja is.
Mindíg akad egy másik, aki azt is lehülyézi.
Ez az internet szabadsága.
Na és még megnyugtatásul:
Azt a párlatot, amit második alkalommal küldtem el a laborba, abból nem vettem el semmit.
Sem a cefre főzéskor, sem a finomításkor.
Annak a mérésnek volt az eredménye, hogy metilalkohol tartalma nem éri el az egészségügyi határértéket.
(Mert az elsőnél úgy csináltam, ahogy Ti is, annak volt az eredménye az, hogy metilalkohol nem kimutatható. Ismétlem, ezek gyorstesztek, de ha felmerül a gyanú valami idegen anyagra, akkor elvégzik a teljes vizsgálatot.)
...aki eddig is olvasta a fórumot és benne a Te írásaidat, annak rég le kellett jönnie, hogy nekünk
otthonfőzőknek semmi okunk a METILTŐL félni...
...az első főzéseimnél, a finomításkor, többször digitális hőfokmérővel ellenőríztem a sisakban a hőfokot...nem írtam fel, de hatvan valahány fokon, többször éreztem szesz illatot és hiába meresztgettem a szemem gondolván, hogy most idul, egy két cseppnél többet sosem láttam az üveg menzúra oldalán végigfolyni...azóta már sejtem, hogy az az egy két csepp volt a METIL...
...szerintem, ha állandóan megittam volna azt a 0.5-max 1% "rézelejét" (ez nálam mindíg kristálytiszta), amit azért kötelezően elvettem, attól se lett volna max alkoholmérgezésem...
...ez olyan mint a CIÁN a páleszben, mert nem tudsz annyi páleszt (saját főzésűt) meginni, hogy
METIL vagy CIÁN mérgezésed legyen, mert rég megpusztulsz alkoholmérgezésben...
...még egy adalék a METIL témához, amit oly sokan, nagyon is eltúloznak...
...persze most a Cseh metil-balhé miatt, nálunk is tele a média vele...de bármelyiket is nézem, vagy hallgatom, csak a nagy főzdék dícsérete és a profik szaktudása kerül előtérbe...
...még csak véletlenül sem említik, hogy (ha már törvény engedi) Te OTTHONFŐZŐ!!! NE AGGÓDJÁL, mert akármilyen kezdő vagy és akármilyen gagyi főződ van, NEM TUDSZ OLYAN HIBÁT ELKÖVETNI a gyümölcsöd lepárlása során, hogy abban mérgezést okozó mennyiségű METILALKOHOL keletkezzen...
"valamint megnyugtató, hogy természetes alapanyagokból erjesztett cefrék párlataiban nem lehet káros szintű a metilalkohol! Ezek legalább igazak, és nekünk ez a fontos!"
...na ezt kéne egy kicsit jobban tudatosítani az emberekben, mert a legtöbb jól cefrézett gyümölcsünkből készült pálinkában, nemhogy KÁROS SZINTŰ, de laborban is szinte KIMUTATHATATLAN a metil mennyisége...ezt egyébként elég meggyőzően bizonyítja MIKLÓS1
régebbi HSZ-e is, amelyben leírja, hogy laborban megvizsgáltatta két saját főzésű pálinkáját és
a megengedett határérték minimumának TÖREDÉKÉT találták csak bennük...
Úgy van, ahogy a többiek mondták. A teteje, az a bunda és azt kell nyomkodni naponta. Lassan látni fogod, hogy mind több leve lesz. Így egy olyan állagot kapsz a végén, amit, figyelmesen, egy szimpla falu üstben is kifőzhetsz.
A vízzel hozzáadott cukor pedig nem rontotta a cefre cukorfokát, több pálinkád lesz, jó illatú és íme még egy nagy előny: - a pálinkád kevesebb metilt fog tartalmazni, mert a gyümölcsből eredő metil több alkoholban oszlik meg.
Látom, figyelmesen olvastál! Én csak belinkeltem a hivatkozást. Nekem is feltűnt, az a metil elválasztás legfeljebb precíz laborkörülmények között lehetséges. Ne higgy mindent el az internetnek!
A cikk-ben nekem tetszett az Othello dícsérete, valamint megnyugtató, hogy természetes alapanyagokból erjesztett cefrék párlataiban nem lehet káros szintű a metilalkohol! Ezek legalább igazak, és nekünk ez a fontos!
A hozzánemértők pánikkeltését nem bírom: pl. tegnap a Kossuth rádió egész délután etilalkohol mérgezésről dumált!
"A 30 fok körüli párlat enyhén opálos általában, de ez semmit nem jelent, hiszen a középpárlatot ha 30 - ra hÍgitod az is opálos lesz."
Finomításnál 30 foknál jársz, többé kevésbé opálos....Ha a magasabb szeszfokú részből tetszés szerint kiválasztassz egy adagot, kihígítod 30 fokosra éppenúgy opálossá válik.
"A második főzésnél kell elvenni az előpárlatot. Mennyisége ízlés szerint. Támpontnak annyit, nem szokott több lenni a 20-25%-os alszesz 1-1,5 %-ánál. Az első cseppeket lassan, kis lángon engedjétek, hogy az elválasztás még pontosabb legyen. Addig kell főzni míg a lejött pálinka keverék 50%-os lesz, vagy a párlatnak rossz, fazék íze nem lesz."
Az ellenkezőjét itt senki nem mondta. Ez az az úgynevezett rézeleje, mely az alszesz még alacsonyabb hőfokán indul meg. Ez tartalmazza a nemkivánatos konponenseket, többek között a metilalkoholt. Akkor most mondom néked, ezt öntsd ki!
Basszus, nem vagy tulságosan türelmetlen? Két három nap és rendben lesz. Valakinek, nem is oly rég tettem föl képeket a friss és a kb másfél hetes almáról. Kersd meg!
Jó, hogy nem engedted tele vízzel....az ezsem megáll.....:((((((
Jó a Liliomkert cikk , de van benne egy vitatható bekezdés:
"...pálinkafőzéskor a metanol könnyen elválasztható, lévén, hogy forráspontja sokkal alacsonyabb, mint az etanolé (metanol: 64,7 °C etanol: 78,4 °C), és minden gyakorló pálinka főző tudja, hogy a 78 fok alatt lejövő párlatot ki kell önteni."
Itt a fórumon ezt másképp tanítják, miszerint kisüsti apparáttal nem választható el a metanol az etanoltól.
Mostanában már nem nézem a cefre királyokat, de amikor a moonshine-t készítették akkor zsákszámra öntötték a cukrot a cefrébe. Lehet, hogy a banánpárlat is így szaporodik 170 literre.
A cefre főzésénél 10 - 15 fok között megállok a főzéssel, (anyagfüggő) így valamelyest bátrabban le lehet menni a finomításnál. Ne felejtsd hogy a főzdékben a finomítással igen gyakran lemennek 30 fok alá mégsem UP -s a jó cefréből készült pálinka! A 30 fok körüli párlat enyhén opálos általában, de ez semmit nem jelent, hiszen a középpárlatot ha 30 - ra higitod az is opálos lesz. Fontos jelző mind az UP, mind az EP esetében az illat. A pálinkáim nem utópárlatosak. Előpárlatos már fordult elő.
de ha az UP-nál nem poharazol, akkor csak szimatolod az éppen kifolyó szeszt és úgy döntesz?
Én az illatváltozást még sohasem vártam meg...
Eleinte 40%-nál kezdtem meg az elválasztást, de egyszer cseresznyébe beleszaladtam, markánsan kijött az UP, így azóta 50-nél már megkezdem, de ezt követően viszont nem mérem a szeszfokot.
tehát az epruvettát félrerakom és már csak a poharakba engedem a párlatot, hiszen így van értelme nem? Az epruvettában csak keveredik...
Így van, ha nagyon figyelek, 50-nél is érzek kellemetlen ízt, nekem akkor, ha megrázom a fejem, amikor már a számban van, a nyelvem két oldalán érzem azt, ami nem kellemes.
Eddigi tapasztalataim alapján 30%-nál sose merném kezdeni az elválasztást, itt már a párlat is opálsodni kezd, neked nem szokott?
A vadkörte nagyon finom, azalegjobb ami megbarnult. (Nem rothadt vagypenészes, csak barna, amit ha félbeharapsz édeskésilata vanesetleg kicsit erjedt.) A vadalma a száraz fanyar ízek kedvelőinek való.
A csipke nagyon finom lekvár illatú, ha szeded akor januárbanszedd, amikor már omlóssá fagyott akkor elég jól ad.
A többit csak kóstolás útján ismerem, ha van lehetőséged ne hagyd ki egyiket sem...Mondjuk a borókát utoljára hagynám, az tótoknak való :)
Ezzel a metilalkohol témával kapcsolatban írnék néhány gondolatot.
A legfontosabb: metilalkohol mérgezést csak és kizárólag emberi hülyeségből(kapzsiságból) eredően lehet kapni, mikor az alkohol(etilalkohol) bódító hatását akarják egyesek aljas nyereségvágytól hajtva lopott ipari szesszel =metilalkohollal elérni!!
Sajnos a két alkoholfajta ízben és bódító hatásában egyszerű érzékszervi eljárással (kóstolás) nem különböztethető meg. Másnap már igen: az etilalkoholtól berugsz, majd kijózanodsz, a metilalkoholtól jobb esetben megvakulsz, ha többet ittál, vagy érzékeny vagy rá, meghalsz!!
A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő,de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük).
Gyümölcs , és főleg cefrefüggő az elválasztás. A sajátnál nyugodtan lemegyek 30 - ig, az én főzőmnek ilyen az elválasztása, 30 - körül váltok általában utópárlatra. Ez nem olyan mint az EP, itt nincs olyan éles határ, amíg olyan a minősége hogy nem kellemetlen fogyasztani mehet a középpárlathoz . UP-nél nem gyűjtők poharakba, jó cefrénél is egyszer csak megjelenik a "nehéz, savanykásabb " íz, és már határozottan kiérződik az illatban is az utópárlatosság. Nálam is megjelenik már valahol 50 körül pici fazékíz még a legjobb anyagoknál is, nagy hiba lenne ezen a részen váltani. Az EP körülményesebb nálam is, néha viszonylag nehezen döntök, a legjobb amit tehetsz, hogy otthagyod a kipoharazott tételt, kiszellőzteted a fejed, és később döntessz, kapkodni nem szabad. Általában az eldöntendő pohár egy részét kihígitom, otthagyom, később döntöm el a sorsát.
Egy kérdésem lenne hogy nézem a cefre királyokat és ott hallotam hogy 200kg banánból 170l pálinkát készítettek. Ez hogy lehetséges? Minőségre ízre milyen lehet? Előre is köszi!
"A nőről kiderült, hogy csütörtök este ivott metanoltartalmú rumot családtagjaival, de férje és anyja pénteken is fogyasztottak alkoholt, igaz ekkor már jó minőségű égetett szeszt. Az orvosok szerint ez mentette meg az életüket - jelentette a Prague Daily Monitor angol nyelvű cseh lap."
"A lap szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a mérgező metanol nem szándékosan, hanem végzetes hiba eredményeként került az illegálisan előállított szeszesitalokba. Egy, az illegális piacon tájékozott magánnyomozó a lapnak azt állította, az elkövetők eddig is használták a metanolt a pancsolt illegális égetett szeszek alkoholtartalmának növelésére, de nem olyan mértékben, hogy az problémákat okozzon."
Aztakurva!!! :-( Vagyis nem bugris pancserek, hanem profi hamisítók, és szándékosan! Ezek után miért is b.sztatják a házifőzést??!!!!
Szerencsére nem kell választani a vadgyümölcsök közül, nem is tudok sorrendet fölállítani. Vadalmából kökényből, bodzából, borókából, naspolyából (ez utóbbi nem vad) még sajnos, nem főztem. A többi mind másért jó. Azért a berkenyék állnak hozzám a legközelebb.
Snapszmester egyszer azt mondta, hogy minden évben abból a gyümölcsből kell pálinkát csinálni, amiből éppen sok van. Ez vadgyümölcsre is igaz, mert nincs minden évben mindenből. Barkóca pl. az erdészlegenda szerint csak minden hetedik évben van sok. Az idén éppen ilyen "hetedik" év van, bár nem minden részeén az országnak, úgyhogy most barkócára koncentrálok. Nagyon jó a galagonya, fáj is a szívem, hogy nincs rá időm. Jó volt a som is, sajnos, akkor sem értem rá. A vadkörte az idén gyenge, bár van valamennyi.
Hadd tegyek ide még két vadgyümölcsöt, a sajmeggyet és a vadcseresznyét. Az utóbbiból készült eddig a legkülönlegesebb pálinkám, ezt akkor is be kell vallani, ha a berkenyékkel kapcsolatban elfogult vagyok.
Egyébként midegyik vadgyümölcsnek van valami trükkje. Tuidni kell, hogy mikor kell szedni. Vagy a szedése macerás, vagy a cefrézése, vagy mind a kettő. :) Somot viszonylag könnyű szedni, otthon azért utóérlelni kell, utána a cefrézése egyszerű, de nagyon sűrű cefrét ad. A galagonyáról már írtam. A vadkörte viszonylag könnyen gyűjthető, de otthon szotyósítani kell, és szemenként szétválaogatni a jót a rohadtól, na, ez munkás. A csipkét én januárban szedem, amikor már puha. Könnyű szedni, csak hideg van, és "véráldozattal" jár. Cefrézése egyszerű, szintén sűrű cefrét ad.
Hagymávalé összevágom a hulló almát minden reggel, két tojást ütök rá mikor zsírban jól kiforrosodtt, Nagyon szeretem. Finom. Aki kipróbálja - rájön, hogy mennyei. És, egészséges.
Hasznos, a saját tapasztalat többet ér, mint néhány "tanult"megoldás. Ha nem így teszek, soha sem tudom meg, hogy milyen lehetett volna, ha egyből végig engedem 40-ig, vagy ha nem keverem bele -esetleg egy részét-, ugyanúgy, mint az előpárlatnál. Ott is volt, hogy csak az első poharat nem öntöttem bele, bár az sem volt igazán "előpárlat" illatú, de hát ki hallott még olyat, hogy nem veszünk el előpárlatot! :) DD
amiket felsoroltál (gondolok itt az erdei növényekre - csipke, boróka, kökény - ami felénk rengeteg van az erdőben), ezekből hogyan kell pálinkát készíteni? Pl érdekelne a bodza is. Mekkora mennyiségből, mennyi pálinkád lett? Köszönöm előre is! :)
A lelkivilággal nincs gond, csak nem volt szimpi megoldás a visszaolvasásra kényszerítés. Legalább másoltad volna be a kérdéseket, ha már ugy is másoltál.
Biztos, hogy sárgamuskotályt főztél és nem ottonelt? Az ottonelnél szokot eltünni az illat, de 2 év múlva érdekes módon visszatér. (legalább is bornál így van).
Egy kérdésem lenne hozzád mint erdei gyümölcsök szakértőjéhez (esetleg, ha más is főzött alábbi gyümölcsökből azoknak is várom válaszát)!
Ha sorrendet kellene felállítani melyik gyümölcs a kedvenc, melyik adja a legfinomabb pálinkát te milyen sorrendet állítanál fel?
Most főztem bodzát és kiváncsi lennék, hogy a fentiek közül van-e ettől finomabb. Az igazat megvalva még szokni kell az ízét, így még nem döntöttem el, hogy ízlik-e:) Az biztos, hogy nagyon aromás és jellegzetes! A vadkörte pl nekem most még jobban ízlik, de a szőlő és a kajszi pálinkám is:(
Egyelőre ne erőlködj aromakosárral, sisakkal, a meglévő főződdel próbáld megkeresni, hogy hogyan tudsz minél jobb pálinkát csinálni. A tapasztalat a főzések számával fog megjönni. A módosításokat utána kezdd el.
Csak probakeppen, kis mennyiseget. Nem vagyok megelegedve az aromaval tovabbra sem, pedig at utobbi korte fozesnel kevesebb eloparpatot vettem el es e vegen se voltam tulzottan kritikus. Igaz meg friss a parlat, van ideje alakulni, de akkor is. Gondolkodok aromakosarban, sisakban, csak javulast erjek el.
Sziasztok! Múltkor felvetettem szőlőpálesz készítést (örülök hogy ilyen sokan hozzászóltatok), az otellót 150Ftért akarják vesztegetni, mondtam nekik kenjék a hajukra. Azóta sikerült felhajtanom Delaware-t 70Ft-ért, valszeg abból lesz, ígaz ez is direkttermő.
Szerintem meg egészen különleges a pálinkája, ne hagyd ki. Annyi pálinkád lesz belőle, amennyi, nem aljas szándékú leittasodásra való. :)
Leszeded, kb azonos mennyiségű víz fokozatos hozzáadása mellett festékkeverővel könnyen lehet pépesíteni. Pektinbontó mindenképpen kell bele, méghozzá azonnal. A cefre egyébként viszonylag rövid idő alatt beköt, mint a beton, alig lehet keverni. Főzésnél én égegyszer ugyanennyi vizet adtam hozzá (tehát 10kg galagonyáből főzésre lesz kb. 30 liter cefre), a magokat kiszűrtem. Nagyon kicsi az alkoholtartalma, 8%-os lett az alszeszem, türelmesen főzd. A 8%-os alszeszből persze csak akkor lesz értékelhető mennyiségű pálinka, ha az utópárlatot is lefinomítod, és hozzáadod a pálinkához.
Ha javasolhatok én is - kezdő létemre - valamit, akkor ez a következő: Ne izgulj, ne aggódj a közép és az utópárlat határának megállapításánál. Amikor egy kicsit is gyanús kezd lenni, válaszd el, gyűjtsd külön az utópárlatokat, majd az év, a szezon végén egy utópárlatos főzést csinálj. Meg fogod látni, nagyon jó kis vegyes jön ki belőle. Én 15 - 20 pohárka kóstolás után már régen az asztal alatt lennék, de lehet, hogy inkább a detoxikálóban. Üdv. W8.
Ne haragudjatok, csak az idetévedő laikusok kedvéért foglaljuk össze a metanol kérdést mert most aktuális:
1. Cukorből élesztő nem csinál metilalkoholt, tehát a cukorcefréből készített lötty ugyan sz.r, de nem mérgező.
2. Metilalkohol a pektin természetes lebomlása közben keletkezik. A gyümölcsnek van egy lassan dolgozó pektinbontó enzimje, ennek a működése során keletkezik melléktermékként egy kis metilalkohol is. Fontos: Ez nagyon kevés, az egészségügyi határértéket ugyan kismértékben átlépheti, de nincs annyi, hogy mérgezést okozzon.
3. A modern pektinbontó enzimek úgy bontják le a pektint, hogy egészen kevés metilalkohol keletkezik.
4. Metilalkoholt falepárlással állíttanak elő, ezért is "faszesz" a metilalkohol egyik megnevezése. Iparban használják, a metanolmérgezések kivétel nélkül a lopott faszeszből készített hamis szeszesitalok miatt történnek, a háti főzésnek az égvilágon semmi köze a metanolmérgezéshez.
Az utópárlatot is gyűjtheted külön-külön az előpárlathoz hasonlóan, aztán nyugodt körülmények között (másnap) kis mennyiségű középpárlattal kevered az arányok figyelembevételével. Így kóstolgatva kiderül, hogy még egy kis "büdös" is mehet bele, nem hogy elrontaná, de volt hogy az így kűlön gyűjtött up.+ középpárlatból kevert 50%-os finomabb lett, mint a középpárlat. Össze is kevertem az egészet. Mivel ez is cefrefüggő, nincs rá pontos recept!
Szia! Jó. Én panzi akvárium-víz tisztító aktív szenet vettem. Abban is ugyan ilyen kis rudacskák voltak, szintén leégés-felhabzás orvoslására vetettem be, 1 adag alma alszesznél. Szerintem sokat használt neki, 6 órán át hagytam benn 6-7 literben olyan 20-30 gramm szenet, utána leszűrtem szűrőpapíron.
Egyszerre írhattunk! :) Már elgondolkodtam és levontam ugyan ezt a következtetést. A baj az, hogy mindannyian az ízes etil előállításáról beszélünk, de kevesen tudják, hogy a metil hogyan keletkezik nagy mennyiségben, és ezért félünk. Pedig lehet, hogy ha tudnánk az előállítását akkor azt is tudnánk, hogy mit kerüljünk nagy ívben! Azt megjegyeztem, hogy gyümölcspálinkában számottevő metil nem lehet, de azt nem tudom/tudtam, hogy a cukor hogyan befolyásolja.
Közben akaratom ellenére erre is válaszoltam! :) Amúgy mind a két válasz innen jött, és ahelyett, hogy gondolkodtam volna, mindjárt a billentyűhöz nyúltam. :( Egyszerűbb mint gondolkodni! "Nem kell mindenhez érteni, csak meg kell találni azt az embert aki megoldja a problémát!"
Van egy nagy problémám: még másfél hónapja főztem almát,amit sikerüllt leégetnem,mert nem figyeltem eléggé.. Finomítás után is éreztem,most másfél hónap elteltével is érzem.
Aktiv szénnel ki lehet szűrni? Ha igen,hogy? a szenet már megvettem.
Most az örök problémával jövök elő, ami a közép és az utópárlat elválasztása.
Talán már ki lett tárgyalva a fórumon, de most arra lennék kíváncsi, hogy vajon azok, akik nem csak szagolják, hanem kóstolják is a párlatot, minek alapján végzik az elválasztást? Milyen a kóstolás folyamata, módja? Mivel közömbösítik a száj ízt, hozzák vissza az elfáradó ízérzéket?
Csak azért kérdem, mert bennem minden egyes alkalommal van bizonytalanság, nem találom a zsinórmértéket az ízlelésemben, meglehet, nincs is.
Most lettem kész némi körte finomításával és tökéletesen nem vagyok biztos abban,hoyg jó helyen választottam el.
Ugyanis beveszek a számba egy kortyot és teljesen más a helyzet, ha egyszerűen lenyelem, várom az utóhatást, mondok egy véleményt.
Más a helyzet viszont akkor, ha miután a számba került, megforgatom benne, eloszlatom fejrázással a nyelvem mindkét oldalára, na ekkor azonnal előjön a fazékíz, ami egyéb módon nem. Viszont ekkor egészen hamar.
Aztán lenyelem és kelemes gyümölcsös ízt érzek mégis.
Tehát a kérdésem, ki, milyen módon kóstol, megvárja-e valaki a durva főtt ízt, kinél hogyan működik az elválasztás?
Persze tudom ez a nehéz és ez a sava-borsa az egésznek, éppen azért forszírozom, már nem először.
Én 50%-nál kezdem a kóstolást, volt, hogy 40-nél, de az télleg utópárlatos lett.
A nyelv bizonyos részeken érzi a keserűt, savanyút, édeset, mindet máshol....
teljesen el kell-e oszlatni a szájban a párlatot, vagy nem?
A kóstolás egy idő után fárasztja az érzéket, meg aztán az alkoholbevitel is megteszi a hatását, volt, hogy 15-20 pohárig elmentem és még mindig nem voltam biztos benne, hogy el kel választanom.....nehéz....dehát ezért szép nem igaz?
Ez mindennel így van, ha több embert kérdezel. Mindenkinek meg van a tuti receptje, ami néha ellentmondásos. Az, hogy kinek mia jó pálinka az a saját ízlésétől függ. Bele kell vágnod és ha már föztél 1-2 adagot eldöntöd, hogy ízlet-e vagy sem. Ha ízlett akkor úgy csinálod tovább! Ha nem, akkor már konkrétan tudsz kérdezni, hogy mi nem volt jó, azon hogyan kell változtatni. Ha a reggelenként bellinkelt oldal alapján csinálod, nagy hibát nem követhetsz el! Nem biztos, hogy az első pálinkád jó lesz, de nem lesz nagyon hibás.
Ezzel a metillel most engem is megkevertek, de inkább hiszek SM-nek, mert ha nem lenne igaza akkor nagyon sokan meghaltak volna Magyarországon is az "arany háromszögben" készült italoktól!
Minden ide tévedőt meg tréfál ez a társaság főleg ha ilyen félszeg a belépőd !
Ha pálinkát szeretnél főzni itt a helyed légy türelemmel és kérdezz mielőtt cselekszel -mert utólag is tudunk tanácsot adni de segíteni már nem mindíg :-))))
Kezdésnek ez a megoldás lesz, legalább ezt a szezont bírja ki a masina, aztán korszerűsítve lesz. Nem szeretném, hogy a cefrém tönkre menjen. Természetesen minden biztonsági dolgot felteszek. Már csak a fenekelés van hátra, oldalán lesz egy cső nyomásmérő órával és egy lefújó szeleppel. Na de mekkora legyen a lefújó szelep?
Ezt kérdeztem én is! De SM már megválaszolta, hogy a cukorból lesz a legtisztább etil. Igaz azt is írta, hogy nem a legfinomabb, de itt a fórumon elfogydott a 3% napfény a jobb ízkihozatal miatt. Ha emlékeim nem csalnak, akkor ez egy vak teszt alapján lett meghatározva.
Az ám, hogy hullanak a csehek, mint ősszel a legyek. Meg már a szlovákok is. És mitől? A metiltől! Igy jár minden elveteműlt aki issza, meg aki szaporitja, ráadásul cukorral...
"De lehet, hogy még cukorcefre sem" A cukor cefrében van sok-sok metil? Ez komolyan kérdezem! Mert akkor ha cukrozom a cefrét, akkor metilt szaporítok. Tudom a 3 % nem sok, de több mint a semmi.
ez vadalma, nem sima...cukorvolt benne 3% az azért dob rajta, de amikor tiszta gyümölcs kihizatalát írom a hozzáadott cukrot levonom. Nálam az ilyenekből (vadalma vadkörte) több L cefre lesz mintahány kg a gyümölcs.
Nem karcsú egy kissé 100 kg almából mindössze 4 liter? Cukor volt benne? (Illetve a 100 kg alma, nem egyenlő 100 liter cefrével ugye - lehet hülyeséget kérdezek:S )
A tavaj készült pálinkában az alma brutális fanyarsága jelent meg,illatában is visszaköszön a fanyarság...4,4L 50%-os pálinka/100kg gyümölcs kihozatallal.
Az idei sokkal soványabban adott, 3,1L / 100 kg pedig érettebb volt és a kotyogó sem dolgozott már. Az idei ízében és illatában erős magzamat van benne a fanyarság mellett.
Igen, volt itt egy tag aki úgy csinálta, persze ilyen kis felületű hőközlésnél magasabb hőmérsékletű/ nyomású gőz szükséges. Ráadásul csak valami olvadófém betét volt nyomástérben, se nyomásmérőóra, se lefúvó szelep. Az utóbbi 2 elengedhetetlen szerintem. A nagy felületű hőközlés kisnyomással a jó megoldás! Ilyenek a főzdék is... Nem jó nagynyomású gőzzel szórakozni, főleg nem biztonsági berendezések nélkül. Persze meg lehet csinálni az általad is említett módon is, de akkor legyenek meg a bizti berendezések!
Minden évben főzök almát és inkább a sűrűség (nem használok pektinbontót) miatt teszek hozzá cukrot. Minden kiló cukorhoz 5 liter vizet. Így egy sűrű káposztaleves állagot kapok, amit könnyen lehet főzni. Főzéskor sem kap több vizet. A 2-4 % napfény megfelelő.
Almacefrémmel így állok most: 220-as hordóban kb. 180 liter ágaprítóval darálva, 5 liter vízben oldott Budafokit, majd 5 liter vízben oldott Zimopec pektinbontót (túladagolva, egy fél dobozzal beletettem) tettem eddig bele, amennyire tudtam összekavartam átalakított festékkavaróval, de tök száraz az egész..
Hogyan tovább, tegyek hozzá vizet, vagy édes vizet (kb. 4% napfényt szánok bele), vagy csak döngöljem le, és hagyjam úgy?
Mikor kell az almához egyébként a napfényt hozzáadni, azzal is várni kell, vagy az mehet bele egyből?
Cukortartalma kicsi, cefréje iszonyú sűrű, rengeteg vizet vesz föl, a pálinkája igazi kuriózum, mazsolás utóízzel. Meg kell vele szenvedni. Az idén rengeteg a galagonya, csak időm nincs rá.
A napokban elolvastam pár szakirodalmat a galagonyáról. Megoszlanak a vélemények. Az egyikben azt írják hogy igazából semmire se jó, a másikban meg leírják hogy kuriózumnak raknak el belőle pl lekvár...
Ami engem igazán izgat, hogy cefrét készített-e már valaki belőle? Cukortartalma mekkora lehet?
Csak azért kérdem, mert a közeli erdőben bokorszámra tele vannak.
A berkenyék általában ehetők, svéd berkenyét is szoktam rendszeresen majszolni, de sohasem sokat. Állítólag a berkenyékben levő szonrbinsav kicsit megárthat, ha túl sokat eszik belőle az ember.
A svéd berkenye egyébként finomabb, mint a madárberkenye, egészen biztos vagyok benne, hogy remek a pálinkája. Nincs benne tapasztalatom, hogy mikor kell szedni, de szerintem lassan már lehet. Nem fog úgy megszotyósodni, mint a háziberkenye, de ha már nem nagyon kemény, és megkóstolva nem nagyon savanyú, akkor már szedhető.
Sokféle berkenyét ültetnek, van pl. egy svéd berkenyére hasonlító, de sokkal szebb, a Borbás berkenye (Sorbus borbasii), ami Herkulesfürdő környékéről származik. Szebb, nagyobb a bogyója, finomabb. Ha küldesz jó képet a környékbeli berkenyék leveléről, megpróbálom megmondani, hogy melyik melyik. Lisztes berkenyét is sokfelé ültetnek.
A természetben lévő berkenyéket jobb kímélni, a barkóca és a madárberkenye kivételével védettek is. A barkóca nem veszélyeztetett, rengetegfelé nő, ha van, azt lehet szedni. A madárberkenye természetben inkább északabbra a és magasabb hegyeken fordul elő, abból is inkább a díszfákat érdemes szedni nálunk.
Tegnap én megkostóltam, majd este olvastam, hogy csak főzve ehető, mert mérgező:))) Na mind1, így jártam! Szeptember közepén, azaz most érik. Én ennyit tudok, barkócza majd talán többet.
Hát nem tudom,számold csak át pl 100kg szölőre igy már nem is olyan rossz a kihozatal (szerintem)az illatáról még nem tudok nyilatkozni még nem főztem le de majd referálok
Tavaly kóstoltam egy Otonel-Irsayt, parfüm volt, versenyre küldtem a sráccal! Viszont két hónap múlva a versenyen rá se lehetett ismerni, mint ha ki lett volna herélve. Azóta se jött vissza bele semmi....
Múlt héten lefőtt a sárgamuskotyályom - köszönet érte a közreműködőknek. A kihozatal nem volt valami jó, 5,4 liter 43%-os 30 kg-ból. A finomítás estéjén nagyon illatosnak és aromásnak találtam a pálinkát, de pár nappal később mintha eltűnt volna az illat és az aroma. Végül arra gondoltam, hogy közvetlen a higítás után eléggé meleg lehetett a pálinka a higítástól, és azért jött ki jobban az illata-aromája, szobahőmérsékletre lehűlve (különösen a hidegfront után) viszont rejtőzködő maradt. (Azért valami ott van belőle.) Lehet, hogy van pálinka, aminek a szobahőmérséklet sem elég kóstoláshoz?
A gyümölcsét már kóstoltam, és tervbe is van véve. A svéd berkenye (Sorbus intermedia) az egyik leggyakoribb és legellenállóbb díszfaként ültetett berkenye. Van róla képed (leginkább a leveléről)?
Ehhez gratulálok, és őszintén irigykedem! :) De azért, köszönöm, hogy gondoltál rám. Én az idén barkócát szedtem sokat, végre van, de nehezen szotyósodik. Majd meglátjuk, mi sikerül.
Szia! Találtam róla tegnap valamit, szerintem ezt keresed, de itt nem a cefrébe kell beletenni a fahéjat.:
Fahéjvíz. Szeszes ital. Fahéjjal fűszerezett édes pálinka, amely kedvelt reggeli ital volt, különösen Erdélyben. Sok emlékünk maradt róla. Thurzó György nejéhez intézett levelében például ezt írja: Bánffi uram azon kér, hogy égess fahé vizet minnél erősb lehet én is kérlek vetess fahé vizet.46 Tegnap és egy süveg nádmézet kölcsön kértem ő felsége számára fahéjviz készitésére.47 Bár ez a két emlék eléggé megvilágítja a fahéjvíz készítését, mégis kiegészítjük az Oesterreichische Provincial Pharmacopoe 1795-ből származó adatával, mely szerint a fahéjvíz 1/2 font durvára tört fahéjból, 1 font magas fokú alkoholból és 5 font vízből készült. Ebben ázott a fahéj 24 órán át, azután leszűrték.48 Sok esetben mazsolával vagy cukorral édesítették. A fahéjvíz az alkalmazott alkohol erősségétől és mennyiségétől függött. Készítésével különösen a gyöngyösiek és a brassóiak tűntek ki. Bár a városokban nagy mennyiségben készítették, s így vásárolható volt, főnemesi lakokban házilag állították elő. Erre utal a nemesség nagy mennyiségű fahéjfogyasztása.
Hát azt a szoknyát(is) le kell venni! Mármint a söröshordó alján lévő peremet. Aki rajtahagyta, nem gondolta át, duplafalúnál gátolja a meleg feláramlását, direkt fűtésnél a pontszerű hőközlés fő okozója=biztos leégés.
Csak valami pancsolt szar tartalmazhat ennyi metilt, a legcudarabb cefréből, a legótvarabb főzővel sem lehet olyan szilvát főzni ami rövid távon kórházba vághat a metil miatt...Hát nem csak szilva volt abban kérem.
Keverd össze úgy 2-3-4-5 liter vízzel, bele az élesztőt is, és öntsd rá.
Ahogy tudod keverd össze, a pektinbntó szép lassan megteszi a hatását. Az első napokban keverd erősebben. A pektinbontót adagold túl, a kétszerese is belemehet.
Kb. 300 liter almát cefréztem, ágaprítóval, 2 db 220 l-es hordóban van elosztva.. Kérdésem az volna, hogy hogy adagoljam hozzá a Zimopec pektinbontót?
Mert ha egy pohárban bekeverem és ráöntöm, ahogy a használati útmutatóban van, akkor az ugye nem fogja érni csak egy kis részét az aprítéknak. Hogy helyes alkalmazni ilyen esetben?
Illetve ugyanez volna a kérdésem az élesztővel kapcsolatban is!
Barkócza! Most örülnék, ha itt lennél, és neked is önthetnék egy pohárral! Szerintem az idei házi berkenyém jobb lett mint a tavalyi, pedig elég kalandos volt a főzés!
Viszont amit a ZD-re hozott Tintus berkenye gyanus termést, az tényleg az és rogyásig van egy fa tőlünk egy köpésre! Sajnos egy forgalmas út mellett a buszmegállóval szemben! Szóval elég nagy látványosságot okoznák ott, de lehet vasárnap rámegyek egy kísérleti mennyiség erejéig!
A múltkor a pálinkafőzdéből kifelé menet csattintotta oda a parisznya a demizsont az ajtóvashoz, oda is lett a pálesz. Már gondolkodtam rajta, hogy ha veszek ablaküvegre való betörésvédelmi fólát és betekerek vele palackot, akkor mi történik, ha leejtem? Nagyon nagy hülyeség?
Én nem szoktam, az EP-ből szerintem kevés használható lenne, értékesebb 75-80%-os tisztítószerként. Az UP mennyiségben is több, tehát lehet belőle még értékes mennyiséget is kiválaszani.
Műanyag és műanyag köztis nagy különbség van ( mint a pálinkák között is).
Ha már műanyagban akarunk tárolni pálinkát akkor lehetőleg PET flakonba tegyük.
Átmeneti tárolásra elfogadható a műanyag PE polietilén, vagy PP polipropilén kanna/hordó , de mindenféleképp mielőtt beletesszük a pálinkát szagoljunk bele még az újba is. Ha rossz a szaga akkor ne erőltessük. Műanyag feldolgozás során ha regranulátumot raknak az alapanyaghoz vagy túlhevítik az anyagot az extrúderben akkor hőbomlás miatt büdös szénhidrogének szabadulnak fel amik idővel kioldódhatnak.
Én üvegben tárolom a pálinkát, bár az üvegfül törés miatt már 4 liter törkőt mostunk fel a spejzből:(((
Most vettem 5600 Ft ért 20 literes saválló edényt ( kornéliusz ) bor és cola tárolásra használják eredetileg.
A gyenge cefre, a katlan (szoknya) hiánya mellé még azt is hozzá kell adni a dologhoz, hogy a söröshordó alján van egy elég széles zárt perem. Na ez nem engedi a forró gázok szabad folyását a hordó oldala felé és fokozza a pontszerű túlmelegedést. Ezért a leégés.
Azt hiszem neked egy valamilyen duplafalú lesz a jó megoldás.
Ütés ellen védeni kell az üveget, kosárral kipárnázva. Nekem műanyag edényben is vannak üvegballonok, ha elrepedne..... Nem szabad/ kell mozgatni az üveget, lehet belőle slaggal csapolni...Persze még így is elszállhat.
- A napfény a műanyagot szétkapja idővel, a műanyag hordókat is attól kell védeni főleg.
- letisztáztam az EU párlatot, jó sok elejét és végét kell kiönteni. Kaptam egy felejthető vegyest,
ágyasnak jó volt.
- kb 50 liternyi kiforrt vegyes cefréhez hozzáöntöttem vagy 20 liter EU párlatot, kifőztem 2 nap múlva, tűrhető vegyest kaptam.
Előpárlatot 0,5% után gyűjtöm az utópárlattal egyben PET flakonban, fajtánként. Mielőtt beleöntöm a cefrébe vagy üstbe megszagolom és aminek nem tetszik az illata kuka.
Én is kaptam nemrégiben műanyagban 10 + évig tárolt páleszt, ízre semmi "gyanús" nem volt benne. A pálinka megérdemli az üveget, üvegballonok hektoszámra fexenek olyanok padlásán akik bagóért odaadják...Így szermányoltam már annyit, hogy már nekem is áll néhány üresen a padláson :D
Mi 0,9-1-el számolunk, a csonthéjasoknál a mag sem jelentős veszteség, ellentételezi a levesedés, lazulás.
Főleg a nagyobb (50l) üvegballonok veszélyesek, én már rottyantottam el borral mozgatás közben ill. ismerős érkezett a pincébe kellemes málna illatra, amikor "magától" elrepedt. Soha többé a közelébe se ment üvegnek csak 10 literes méretig.
A műanyagok számomra is kezelhetőbbek, élelmiszer ipari minőségűek s így esélye sincs még a legtöményebb pálinkának sem.
A napfényre ügyelni kell, mert az ávizeknél mutattak ki beoldódást ha napon volt tárolva huzamosabb ideig.
Odateszem főni, elengedem az elejét amíg ragasztószagú, aztán az UP - nál egy árnyalattal megengedőbb módon, de ott is a nehéz részeknél leváltok...illetve elzárom a gázt mert azt már nincs minek főzni. Amolyan békebeli ízeket idéző vegykó sikeredett tavaly, igaz még ez sem lett olyan büdös, és csípős mint az igazi kerítésszaggatók-... Az utópárlatos jelleget szerintem nem tudod megúszni, az úgy nagyjából végig jön az akció közben. Nem tudom pontosan, de harmadát, negyedét tudom kimenteni az árúnak, ezt is 25 fokra szoktam higitani főzés elején...
Nekem is szénacélból van a főzőm külső palástja, ha gondod van rá az is kitart időtlen időkig. Ha most készítenék főzőt, és nem lenne kedvem túl sokat költeni külső palástra azt csinálnám, hogy hegeszte(t)nék egy saválló karimát a söröshordóra savállóból, majd szintén peremezve elkészíteném a szénacél külső palástot. A kettőt csavarkötéssel, tömítve csatlakoztatnám egymáshoz. Azért készíteném így , mert ha 27 év múlva elrohad a szénacél nem kell a hóbelevackot szétvagdalni, hanem ledobnám a szénacél köpenyt, és már csavaroznám is rá a másikat... Az se hátrány ha bele akarsz nézni néha a hőközlő térbe, mégis hogy megy ott a buli, ott is előny egy oldható kötés. Nemigen költenék most sem saválló külső palástra , persze az az igazi, mert örök mint a nyomorúság. (A savállót védőgázassal kell meghegeszte(t)eni, hozzáértő személlyel, csak úgy ellenállni a korróziónak.)
Totál egyetértek snapszmesterrel! A legtöbb pet palack is alkalmas pálinka alszesz tárolásra, ezek leggyakrabban csak az erős lugoknak nem állnak ellen! A műanyag balonok többsége, meg mindennek ellenáll, én még nem ittam műanyag ízű pálinkát, pedig múltkor egy 10 éves bérfőzetett szilvát kóstoltam legalább 10 éves ballonból. Amúgy meg a nitrohigító az egyik legdurvább oldószer ami szintén olyan anyagú műanyagban van mint a ballonok többsége, szóval az alkohol ehhez képest piskóta!
Na megvolt a próba főzés, sajnos nem sok sikerrel :( mivel leéget a cefre. Arról nem is beszélve a cefrének se volt semmi alkohol foka, az alszesz is 16% volt :(. Most a héten megveszem a dupla faluhoz a dolgokat és összehegesztem. Szerintetek elég oda sima vas lemez vagy inkább rozsdamentes legyen az is?
Viszont egy érdekes jelenséggel is találkoztam a főzés során, ilyennel találkozott már vki?
Reggel gyorsan össze eszkábáltam egy szűrőt ami végül is jol müködöt :D.
Taposd bele egy hórdóba, rá egy nylon, zárd le vagy vízeszsákot rá oszt 4 hét múlva főzheted. Ha nedves akkor nem rossz az, kevesebbet ad, de finom pálinka készül belőle. Szerezhetsz hozzá pár liter mustot, ha nagyon száraz, annyit megér!
Lehet, de a műanyag balon praktikusabb! Sokáig eltartható a magas alkoholtartalom miatt, és mivel már egy desztilátum, tiszta anyag ezért nem romlik. Szerintem évekig is eltárolható lenne, ha jól le tudod zárni. Én most 1 tonna törkölynek állok neki a héten, de a finomítás akkor lesz, ha majd végeztem az összessel. Addig műanyag balonban vár a pincében a megszépülésre. Én még nem tapasztaltam, hogy bármi karosodás érte volna az alszeszt, vagy a kannát. Ahhoz alacsony az alkohol tartalma, hogy kioldjon bármit is a balonból. Bár amit én használok, az savnak, lugnak garantáltan ellenáll, valamint az oldószereknek is.
Én lángelosztónak 8mm vastag perforált vaslemezt használok, a furata 10mm-s. Gázrózsa felett 10 cm-el, utána jön az üst. Ha a láng kormolna, változtatni kell a rózsa-lángelosztó lemez távolságot. A hőterelő(én inkább hőmegőrzőnek hívom) szoknyának méginkább megnő így a jelentősége, no meg a külső nagykabátnak is!
..."Igen már gondolkozok rajta, most annyit csináltam hogy a hordóba kivágtam a gázrózsát és jobban behelyezkedik a hordóba így kevesebb fog elmenni a levegőbe."
Na, itt oda kéne figyelni. Tulajdonképpen a leégések nagy százaléka azért következik be, mert a gázégő túl közel van az üsthöz, a fűtés pontszerű. Azt kell követnünk, hogy a hőenergiát elosztva, minél nagyobb felületen adjuk át az üstnek. Elsősorban ez a szerepe a szoknyának az említett gazdaságosság mellett. Ezt oldjuk meg a vízfürdővel, az olajfürdővel is.
Egyik ismerősöm most indított be egy üstöt. Sikerült meggyőznöm, hogy a gázégőt 15 cm távolságra helyezze az üst aljától. Egy hevenyészett szoknyával megoldódott az általam "légfürdősnek" nevezett szerelék. Még annyit, hogy a kolléga nagyon türelmetlen (7-8 liter alszesz 3 óra alatt, felmelegítéssel együtt, egy 12 mm hűtőcsővel) még sem volt semmi baja az odaégéssel egy 40 literes saválló üsttel.
Ha pedig sikerül a szoknyát kívül hőszigetelni, akkor még olcsóbb is lesz a főzés.
Én túlérett, összetöppedt (már majdnem aszalt) szilvából készítettem kb. 150l cefrét. Kiforrt, de igen sűrű lett. A bunda erjedés végén tuti megszűnik? A sűrű leszáll az aljára? Mert én ezt most nem tapasztaltam. Jól gondolom, hogy az ilyen cefréből kevesebb mennyiségű, de jobb minőségű pálinkát kéne nyernem?
Biztos a nagy örömben megkavartad a hűtővizet, és összeroskadt a gőz, ez szívja meg:)
Vagy a sisak hűlt le hírtelen, de ha a vízzárba hideg vizet pótolsz, akkor is ezt teszi. Mivel elég nagy a deflegmátorod űrtartalma sokkal érzékenyebben reagál a hírtelen bekövetkező környezeti hatásokra. Akár egy huzat hideg levegővel. stb
Ha jobban tüzelsz alatta, akkor az áramlás gyorsabb, ezáltal kevésbé érzékeny ezen hatásokra.
Igen már gondolkozok rajta, most annyit csináltam hogy a hordóba kivágtam a gázrózsát és jobban behelyezkedik a hordóba így kevesebb fog elmenni a levegőbe.
Egy kérdésem azért lenne. Az üst és a réz sisak találkozásnál víz szigetelés van, a főzés közben egyszer csak egyik pillanatban beszívta az összes vizet az üst, ez mitől lehet? Vákuum keletkezet és eltűnt a víz, kb 2x csinálta utána már nem.
Ez egy régi konstrukció, az akkori lehetőségeknek megfelelően. Sajnos a kijövő nyílás
Ø8 mm. Na ez kicsi. A többi se sokkal nagyobb, a páracső Ø 12-es, a hűtő Ø 10mm-es.
Mire mindent összeszedtem, hogy felbővítsem Ø 20 mm-re, addigra új üst megépítésének a gondolatával kezdtem foglalkozni és remélem el is készül a következő szezonra.
Ne öncsé hozzá. Miklós leírta nagyon tiszteségessen. Ne kavargasd. Néha nyomkodd le a kalapot. Kézzel az egész szemeket szét tudod nyomkodni. Az egész szem is kierjed de lassan. A CO2 réteget igyekezz megtartani. Átmered és hagyjál erjesztési űrt.
- Vigyázz a sütőélesztőre, ha nem friss bizony árthat, nem jó lesz az erjedés...
- Permetezés érés táján? Nagyon kényszerű dolog lehet az, őszibaracknál hallok ilyesmiről. Én akkortájt nem permetezek, hiszen nem eladni akarom, nem kell pöpecül kinézni a gyüminek, de nincs is komolyabb gond ilyentájt. Akinek ilyenkor kell agyonpermetezni a fát, az valamit elmulasztott, mégpedig a legkifizetődőbb dolgot, a szükséges, ésszerű mértékű megelőző permetezéseket. (lemosó, monília elleni megelőző, almavarasodás...stb..) Legfőbb dolog talán a "pálinkafáknál" a régi jól bevált, viszonylag igénytelen, de jó minőséget adó fajták termesztése.
egyébként oda se neki, valamennyi páleszed biztosan lesz belőle, szilvaíze is lesz valamennyire hidd el, tanulságnak jó lesz, hogy hacsak lehet nem kell a cukorhoz nyúlni, nem érett gyümölcsből meg nem lesz semmi, legközelebb meg majd jobb lesz
ne kavargasd, csak nyomkodd le, de azt is óvatosan, a kavarással sok levegőt viszel bele.
A fedésnek pedig hacsak lehet légmentesen záródónak kéne lennie, de ha nem tökéletesen zár, attól még lehet jó a cefre, egyébként is, amíg intenzív a forrás, el kel távoznia valahol a CO2-ek
-Próbáld az egész szemeket kihalászni belőle, és egy 10-15l-es vödörben szétturmixolni, ha 100-200kg-ot turmixolsz, mindig marad egész, az nem erjed ki csak hetek múlva.
-kemény szilvát máskor ne cefrézz, nincs benne aroma, se cukor.
-ha már benne van a cukor nem baj, kicsit lecsökken a pálinkád íze, mert a cukorból íztelen tisztaszesz lesz.
-Nehogy nyitott kádban erjeszd, szerezz tiszta hordókat, fedéllel
-Ha már felaprítottál minden szemet lekvárszerűre, tegyél bele 1 kocka budafoki élesztőt 1l vízben eliszapolva
-Ha már erjed a cefre ne jusson eszedbe, fúrószárral szétcsapatni semmit benne, kézzel nyomkodd le a bundát naponta egyszer kétszer.
-Mostantól ne hallgass azokra, akik a hülye tanácsokat adták, kattints itt feljebb "...ERRE AZ OLDALRA", onnan vedd a tanácsokat.
Nagyon nem rontottad el, csak dupla mennyiségű cukrot tettél bele mint a max. megszokott. Mehet bele az élesztő, talán pektinbontó is, ha van. Ha nincs az sem baj. Szépen ki fog forrni, de számits rá, hogy jóval hosszabb ideig fog forrni.
Azért mert egy gyümölcsöt nem érzel édesnek nem jelenti azt, hogy nincs benne cukor. Gondolj bele, hány olyan alma van, ami kb az ember seggét is összehúzza, mikor beleharap :)
Én azt mondom, hogy cukor nélékül van csak jó pálinka! Mármint hozzáadott cukor nélkül. Ami nekünk kell, az a gyümölcsben mind benne van.
Hát barátom nagyon az elején jársz még ennek a szakmának !!
a cukos sok ! víz nem kell bele - a cefrében semmi sem rohad - erjed de az teljesem más ha rohad az már pálinka nem lesz ! Az érett szilva bőséges levet ereszt -alvass vissza vagy kérdezz mielőtt cselekszel -ne úgy mint most -utólag !!
Hogy biztos légy a dolgodba. Találsz a háztartásban vékony fóliát. (lakásfestésnél használatos vékony takarófólia) Vágsz a hordó átmárőjénél egy kicsit nagyobb darabot, réteríted a cefre tetejére, felviszed a hordó oldalára is. Finoman kisimogatod alóla a levegőt, lezárod és passz.
Norris belinkelte, hogy a törkölycefrét hogyan kezeld. Tudnod kell, hogy azon kívül mi is az a törkölycefre. Ha csak a szőlőt zúzod, kocsányt kiszeded és úgy kezeled, mint bármelyik gyümölcscefrét. Ez adja a legtöbb párlatot.
Akkor gyorsan tedd a 120 literesbe és tedd bele az élesztőt !!
Ha bővebben is szeretnéd tudni az okát ? > mért is ne akkor azért mert reggelre egy jó része a "földön" végezné mert ki fut > nem lesz ecetes mert nagy a hordó pl magasabb lesz benne a CO2 réteg nehezebben fér hozzá az oxigén > ha a zajos erjedésnek vége akár vissza is teheted s le is zárhatod vagy hagyd benne és ha kész főzd le mielőbb !
Tisztelt Fórumtársak . A segitségeteket szeretném ismét kérni a következő dologban. Ma cefréztem almát, de az 50 l es balonom pont tele lett vele. Üres hordóm csak 120 l es van , ha abba teszem nem okoz e gondot , nemfog e ecetesedni, vagy más nemvárt problémát okozni , mivel csak félig van ???. A válaszotok, segitségetek, sürgős lenne , mert már benne van a pektinbontó , és tenném bele az élesztőt , a sikeres erjedés miatt.
Köszönöm a válaszokat! Reménykedtem benne, hogy ezt a választ kapom. Van egy (saját állítása szerint) hozzáértő ismerősöm, aki kóstolta a pálinkám. Azt mondta, hogy tényleg nagyon jó, de ne tegyek bele élesztőt, mert ő élesztős utóízt érez benne.
Semmi baj nem lesz! Az élesztő gomák gyorsan szaporodnak, a zajos erjedéskor többszöröse van a cefrébe, mint a kezdeti löket. Legalább mindjárt beindul!:))))
Sziasztok! Ha túl sok élesztőt teszek a cefréhez, lehetséges hogy élesztő utóíze lesz a pálinkának? (30 liter őszibarack cefréhez tettem fél zacskó-10g- Unikén borélesztőt a 6-7 g helyett.)
Az élesztő! Az irányitott erjesztés semmihez nem hasonlítható minőségi változást okoz! A boromat reduktív módon erjesztem, és a tetején elszaporodott fajélesztőből marha egyszerűen oltogatom a cefréket, amik azonnal mozgásba indulnak. Amúgy meg napokig rohadnának míg elindulna valami kétes erdetű erjedés. 200 liter fügecefrénél járok... Ja és savazok mint állat, mert a füge 6-os pH-n majdnem semleges, így savassan jobb nekem is meg az élesztőknek is!
2003-ban, a bérfőzetéseim idején nagyon jó szilva került, megítélésem szerint nagyon jó is lett belőle a pálinka, ezért eltettem 2 üvegben a két fiamnak majd valamilyen alkalomra jó lesz, most már ugye 9 éves.
Tavaly vettema főzőmet, azóta főzök is, a nagy arányban itt is felszedett ismeretek birtokában.
A párlatok menyire jók, ezen lehet vitatkozni, én soha azelőtt életemben nem ittamolyan ízű pálinkákat, mint amilyeneket főzök, egy új világ nyílt meg előttem.
Az idén felbontottam kíváncsiságból a 2003-as szilvát, amit akkor különösen finomnak éreztem.
hááát...nem tudtam volna megmondani, hogy milyen, ha nem tudom, hogy szilva.... nyomába sem érhet a leghitványabnak sem azokból, amiket főzök.
Erős, de jellegtelen, ízetlen......
a különbség egy része pedig bizony a cefre erjesztésén múlik, hiszen 75%-ban az határozza meg, milyen lesz a pálinka.
Az élesztőzés leszólása súlyos ismerethiányra utal részedről, a kémiával senkisem foglalkozott a régiek közül, miért ne használjuk a tudományt, ha jobb lesz tőle valami?
A hétvégén Hajdúsági vendégeimnek csomagoltam egy kis kóstolót, hazaérve megkínálta a "nagytapasztalatú" apóst.egy fintor után közölte hogy nem mar íze illata jó de nem mar, na az ilyeneket már nem nevelik át a jó pálinkára.
...."nem is sejtettem hogy a pálinka egy egész más ital mint azt sokan gondolnák !"
Ez nagyon úgy van!!!
Közben változnak az ízlések is, de sajnos elég lassan. Ezért van az, hogy az én pálinkámra már két öreg szaki is mondta, hogy ez valamilyen eszenciával van csinálva, mert ilyen csövön ki nem folyhat.
Pedig csak úgynevezett egymenetesek.
A szennyeződéssel is igazad van, de azt bizony le nem mosod:-)))
Az unokámnak pedig minden gyümölcsöt megmosok. Nekem pedig kell az a kis méreg:-))))
Vannak dolgok amit figyelmen kívül hagysz -és ez talán azért van mert te sem a "csirkék" közé tartozol már!
Ma te sem szedhetsz olyan gyümölcsöt ami "tiszta " a te mosatlan permezetlen gyümölcsöd ha egy három éves gyermek megenné kómába kerülne -annyi szar van rajta > gondolj bele amikor te gyerek voltál hány mezőgazdasági repülő szórta a mérget ? hány repülőgép huzta a csíkot ennyi méreg az egész történelemben nem érte a szép földet mint ma !
Ezért is csúsztatás arra hivatkozni hogy "régen " !
A gombákról meg annyit > moshatod sikálhatod akkor is lesz spontán erjedés !
És itt az ami ért az élesztőt bele tesszük - mert a gyümölcsökön sok fajta gomba jelen lehet és akár "félre is viheti az erjedést " ha nem használ nem is árt azért azt sugallja hogy szart sem ér ? de mégis bele teszed !
Én sem a kétéves nyeretlenek közé tartozom már én se használtam régebben élesztőt azokat a pálinkákat is meg ittuk -de ma is emlékszem arra hogy mindig éreztem azt hogy na ezt "otthon főzték " - amíg az első ZD -n meg nem kóstoltam a nálam jobbat főzők pálinkáját nem is sejtettem hogy a pálinka egy egész más ital mint azt sokan gondolnák !
Azért azok a régi pálinkák nem mind volt sikertelenek. Zömében, azonban tényleg ihatatlan, büdös párlatok voltak.
Az élesztővel kapcsolatban. Én az idén használok először sütőélesztőt. Nem látok semmi különbséget az eddigi erjedés és a mostaniak között. De "ha nem használ nem is árt" alapon beteszem.
Itt egy dolgot meg kéne említeni. Az én gyümölcseim nem láttak permetszert, így a gombák, köztük az élesztőgombák is élnek és virulnak.
Soha nem mosom a gyümölcsöket, és feltételezem, hogy nem vagyok egyedül. Még azt sem, amit megeszek. (azt használd pálinkának, amit szívesen megennél):-))))) Így nem távolítom el az élesztő gombákat sem.
A permetezett gyümölcsnél el tudom képzelni, hogy a kóros gombák elpusztításával az élesztő gombák is károsulnak, ezért jó ha pótoljuk őket!!!!
A mosás azonban nem segít a permetező szerek eltávolításában sem, mert azok vagy felszívódnak, vagy úgy vannak megalkotva, hogy az eső le ne mossa őket.
No igen, régen még azt sem tudták (az olvtárs talán még most sem), hogy az élesztő egy élőlény, mégpedig gomba! Még szerencse, hogy az olvtárs nem hallott valszeg a savazásról (nehogy tőlem halljon róla először).
"Kis pontosítás: Szerintem az etil-acetát kialakulásához nem kell melegíteni a cefrét, ez az észterezési reakció simán lejátszódik szobahőmérsékleten."
No, apránként összeáll a kép nekem is, hadd foglaljam össze.
Az etil-acetát képződése egyensúlyi reakció, vagyis egy időben jelen vannak a kiindulási komponensek (etanol, ecetsav), és a termék (EtAc).
Amikor elkezdjük lepárolni az elegyet, az történik, hogy a legillékonyabb komponens (EtAc) elkezd fogyni a rendszerből. Az egyensúlyi reakció viszont arra törekszik, hogy az elfogyott terméket pótolja, amíg újra be nem áll az egyensúlyi koncentráció, de mi újra elvesszük onnan az EtAc-ot, és így tovább, amíg el nem fogy valamelyik kiindulási komponens. Az ecetsav normál körülmények között legfeljebb nyomokban lehet jelen, ezért nyilván ő fogy el először (ha nem, akkor az nagyon szar ügy :)), szóval ezért nem életszerű, hogy a párlatban ecetsav jelenjen meg.
Na, ennyi bölcsesség után megyek, és kitakarítom a kifőtt szilvacefrét az üstből (nem volt egy csepp EtAc szaga sem az elejének, ha hiszitek, ha nem ;))
Mostanában nincs időm fórumozni,de ahogy felnéztem azt hittem nem jól látok.
Döbbenet amiket írsz!PL: "Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe,Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe, "
Szerinted egy kereskedelmi főzde mennyit főzne egy évben,ha kivárná a cirka 6 hetet,mire kiforr a cuccos?Nemférnének egymástól a cefretárolók!!
Ha elolvastál volna legalább EGY szakirodalmat erről a szakmáról akkor nem írnál butaságokat.
Azt a pálinkát,amit emlegetsz,na azt szokták kerítésszaggatónak,meg gugolósnak hívni.Egyébként tényleg megerjed élesztő nélkül is,de azok az élesztők,annál az alkoholszázaléknál ahol a fajélesztők még vígan "erjesztenek",már rég kidöglenek.Ergo marad benne cukor,ergo kevesebb lesz a pálinkád.Azok az öregek azért mondták,mert nekik is olyanok mondták,akiknek fingjuk nem volt az erjedésről.Szerinted el tudták volna mondani azok az öregek,hogy pontosan mi és miért történik a "forráskor"?Dehogy tudták volna.Itták az utópárlatos,savanyú,52%-os lőréket.Úgy gondolom bármely jelenlegi fórumtárs pálinkája röhögve alázná azokat az élesztőmentes-rohadt gyümölcsből-hónapokig vashordókban tárolt "pálinkákat".
"szóba sem jöhetett az álltalatok preferált 10. napi kifőzés." Itt ezt preferálják? Én pont az ellenkezőjét vettem észre a mostani hozzászólásokban.
"Amikor már kifort rendesen le kell zárni a hordó tetejét légmentesen és hónapokig károsodás nélkül eláll!" szerintem meg akkor is le kell zárni légmentesen mikor erjed.
Amúgy az öregek szerinted hallottak elő és utóerjedésről?
Az az élesztős dolog meg úgy hülyeség, ahogy van. Az irányított erjesztésen van a hangsúly, amit ezzel tudsz elérni. De ha nem teszel bele, akkor is az élesztők indítják be a folyamatokat. Szóval az öregek vesztettek.
Azok a hozzáértő öregek a napilapokon kívül nem olvastak el semmit egész életükben.Iskolába sem jártak,ezért aztán ők csak öregek voltak,de hozzáértők nem.
Amikről itt olvashatsz,azokat a dolgokat egyetemen tanítják.A két világháború közt már jelent meg könyv ezekről a dolgokról,tehát nem most lettek kitalálva.
Mielőtt ostobaságokat írnál menj el könyvtárba és olvass!!!
Nálad és nálam sokkal okosabb emberek leírták,hogy mit kell csinálni.Tanulj tőlük!
Járni járok (elég gyakran), de nem a legjobb időpontban. Hétfőn megyek arra reggel 6 körül és valamikor majd éjszaka, vagy kedd délelött vissza. Sajnos eggyiksem ideális időpont egy látogatáshoz. :(
Előbb válaszoltam sogi01-nek, abban leírtam a főző jellemzőit. Második főzésnél jöhetne valamivel gyorsabban, mert ott nincs leégés veszély, de akkor nehezebb az elválasztás. És különben is "a pálinkafőzés nem a hamar emberek sportja!" :)
A Te főződ jóval szélesebb emlékeim szerint mint az enyém. Az enyém a hagyományos tejeskanna forma, mivel az is volt.:) Ráadásul vékony a páracsövem is, nem pörkölhetek alá, mert megemeli a kalapját a kanna, :( nem bir elég gőzt elengedni.
Téged is most olvasztottak ki? Nem tom hallottad-e, én csak most szembesültem: Elvesztettük a szabadságharcot!
Ráadásul ez a Haynalu, vagy Délutánu, vagy hogy az anyjába hívják, kivégeztette a górékat!
De ez hagyján! Ezek a rohadékok élesztőzik a cefrét! Hát azé álljon má meg a bicikli! Egyiküket sikerült kifaggatnom, valami gyümölcsillatú, és ízű, vagy milyen pálinkát akarnak inni. Hát hova jutott a világ? Arra gondoltam, jobban járnánk, ha visszamennénk a fagyasztóba......:DDD
Miket nem hordasz itt össze! Műveled magad egyáltalán? Méghogy a borba nam tesznek élesztőt. Egy magára valamit is adó borfeldolgozó (van jópár ebben az országban), sterilizálja a mustot, majd fajélesztőt adagol hozzá, hogy ne valami fajidegen gombafaj inditsa az erjedést. Ez a helyzet a pálinka cefréjével is. Elég szomorú, hogy azokra az emberekre hivatkozol, akik csak a cujkát, a vodkát, meg mindenféle szemét gyümölcsből készült pálinkát itták. Volt olyan aki csak azt értékelte, mikor az ember egy felestől csak fúldoklott. Verte a hátát: "na köszönd má mög, na úgy e nem tood mögköszönni, na mög ne fujjá má" Szegény szenvedé meg leült, várta mikor ér le a gyomrába, mikor meg lent volt, érezte hogy marja, várta mikor lyukad az ki. Ha te ezt tartod jónak, hát legyen. Igyad!
Az igazad hiába is bizonygatod itt ezen a fórumon, mi nem ilyent főzünk. Egyikünk italát sem kóstoltad, ne is kóstoljad, mert hátha el kell szégyelni magadat.
Érdeklődnék a hozzáértőktől,hogy hallottam,hogy alma cefrébe,darálás és pektinbontás után fahéjjat szórnak és azzal forr ki és igy lesz egy nagyon kellemes íze.
A fahéj és alma harmonizál egymással,az nem kérdés, csak még cefrézéskor beletenni...???
Szia! Megkóstoltuk a párlatodat. Fokoló 10-et mutat, de érzésre olyan 30-as lehet. A cukor becsapja a szeszmérőt, de minket nem.:-) Kellemes, gyengéd illat. Olyasmi, mintha valami likőrt innánk, olyan Vermouth-osra sikerült. Én is küldök neked, a vegyesemből.
(egyenlőre még csak az van kész állapotban) Egészségedre!:-))
Nem gereblyézett gyümölcsről van szó, de attől még hogy leesett semmi baja nincsen.
Persze aki a fáról szedi a félig érett, evésre már alkalmas, de nem teljesen beérett gyümölcsöt előfordulhat, hogy bolti élesztő nélkül nem akar beindulni és 10 nap alatt kiforni(nem is kell).
Akik türelmetlenek csak igyák a jó élesztős pálinkájukat, én maradok a gyümölcs zamata mellett, nem rontom el.
Vajon a bor készítésénél miért nem használnak élesztőt, a szőlő is gyümölcs. Vagy Ti azt is azzal csináljátok?
Mi itt a XXI. században, illóanyagokkal dolgozunk. Finom illatokat, ízeket varázsolunk a pálinkás poharainkba, abból a gyümölcsből, amiből öreganyánk lekvárt csinálna! Csúcsminőséget használunk a csúcsminőségért! Tudom fáj az igazság, hogy amit eddig csináktak az öregek, az nem azért volt mert így vót jó, hanem mert muszály vót, osz olyan is lett. Legtöbb esetben hatemberes. Öt lefogta azt az eggyet aki ivott! Ezt mi szesznek hívjuk, nem pálinkának! Ezekszerint te még nem ittál pálinkát, csak olyan szeszt, amire azt mondták, hogy pálinka. Tényleg sajnállak! Ennyi.
Az én nagyapám egyetlen egyszer főzette ki a cefréjét, egyetlen hordó vegyest. A műanyag hordót is úgy kérte kölcsön, Ő borra volt berendezkedve. Azért minden nap a kocsmában nyitáskor meg szokta inni a szokásos napindító reggeli decit. Nem lehetett nagyon otthon pálinkafőzés témakörben, de így visszagondolva, sokszor eszembe jut ez a sztory, 1988-ban, kb..:
Nagyapám kotorászik félig spiccesen a hűtőszekrényben. Nagyanyám észreveszi ezt.
:-Te Noha!!, mi dolgod van neked ott!!??!! (én nem láttam mit csinált ott)
-Hová viszed azt, minek az neked, ugye?!!??
Öregapám megindul. -Na, gyere fiam, mönjünk!
Elindulunk, megyünk a hordó cefréhez, ami a falu másik felén van. Kinyitja a tetőt, lesulykolja a bundát, aztán kivesz valamit a zsebéből.
Meglátom, egy kocka élesztő az.:-) Aztán elkezdi belemorzsolni a cefrébe. Megsulykolja kicsit, ismét...
Ennyi a sztory. Nem nagyon érthetett hozzá, de ezt Ő is tudta valahonnan. Pedig akkoriban csak újság volt, semmi internet, tévét meg a haláláig nem vett.
Én is főzettem párszor úgy,a hogyan írtad, tényleg úgy volt ez, sokan tudjuk ezt, igaz, hogy kevesebb és semlegesízű, vagy egyenesen ízetlen lett a pálinka, de milyen jó is volt hörögni utána disznóvágáskor..
a kérdés annyira banális, hogy nem is éredemel több szót... az nem a minőség ideje volt...
Ugye, a gyümölcs érettsége és a rajta élő élesztő közt nincs összefüggés, mert a természetes élesztő a gyümölcs héján él.
A hozzáadott élesztő nem ront a cefrén. Tény, hogy ép, érett, tiszta, étkezési minőségű, nem agyonpermetezett gyümölcs cefrézésénél nem szükséges élesztőt hozzáadni. De ha sérült, kissé rohadt, nem túl tiszta gyümölcsből készül a cefre, akkor mindenféle kedvezőtlen élesztőtörzsek szaporodhatnak el, ilyenkor az élesztő hozzáadása jelenti a biztos utat (irányított erjesztés). Márpedig, ugye, amiről te beszélsz, az nem szedett, hanem gereblyézett gyümölcsből készül. Az olyat pedig mi nem kóstolnánk meg.
Amint azt barkócza is irta az érett gyümölcsből szedett cefrében hozzáadot élesztő nélkül is van elegendő élesztőgomba amitől beindul a forrás, nem kell boltival dúsítani, az csak ront rajta!
Érdekes, hogy megjegyezted, mert nekem fel sem tűnt. De azt hiszem igazad van, valahol hiba van a gépezetben. 14 liter 20%-a 2.8 liter tiszta szesz. Namost 3,9 l. 66%-a az 2.57 l... És én még el is dobtam belőle 2.5 decit. Lassan ott tartok hogy több pálinkát csináltam mint amennyit lehetett volna. Tiszta Perpetuum mobile. :)
A legnagyobb baj, hogy nem tudom hol a hiba. Igazság szerint az alszesznél azt figyeltem hogy 25% alatt legyen, de úgy emlékszem 20 körül volt. A középpárlat pedig a megadott fokkal csordogált, egészen 48 fokig. Sajnos nem hitelesített a fokolóm.. lehet hogy ez a baj?
Az öregek nem azért csinálták úgy a pálinkát, ahogy leírod, mert úgy lesz jó, hanem azért, mert nyáron dologidőben örültek, ha össze tudták valahogy szedni a gyümölcsöt. Válogatásra, mosásra, pépesítésre és főzésre nyáron-kora ősszel egyszerűen nem maradt idejük-energiájuk.
Egyébként élesztő mindenképpen van a cefrében, akár teszel hozzá, akár nem, mert az élesztő erjeszt. Volt már cefrém, amihez tettem élesztőt, de nem volt élesztőszaga, volt, amihez nem tettem, és mégis volt élesztőszaga. De a pálinkába egyik esetben sem kerül át az élesztőszag, hidd el.
Perzse, nem akarunk senkit se lebeszélni a kedvenc pálinkájáról, idd nyugodtan, ami neked tetszik.
Az a baj ezekkel a modern pálinkákkal, hogy ha böfögsz egyet, nem érzik az utca túlvégén, hogy pálinkát ittál. Bezzeg a régiek! Böffentettél egyet, és leesett a varjú az égből.
Teljesen igazad van! Azokat a régi jó pálinkákat sose feledem! A borok is ilyenek voltak! Minkettőből két fajta létezett: a van bor, meg a nincs bor. Illetve a van pálinka, meg a nincs pálinka!
Azok a régi szép idők, mikor az összes élesztő nélküli, későnfőzött pálinkák, mind egyformák voltak....
Olvasgatom itt a nagytudású pálinkafőzők írásait és eszembe jut amit fiatal koromban láttam és hallottam az idősebektől.
Vidéken nőttem föl, nekünk is sok gyümölcsfánk volt mint a faluban többeknek. Abban az időben még tilos volt a házi főzés, csak állami főzdében lehetett elvégeztetni. Volt is szinte minden faluban, szükség volt rá, nem hagyták kárba veszni a lehullott gyümölcsöt sem. Mivel sok háznál gyüjtötték a cefrét, de csak egy helyen lehetett lefőzetni, szóba sem jöhetett az álltalatok preferált 10. napi kifőzés. Ahogy érett a gyümölcs úgy gyültögette mindenki magának vagy fajtánként külön-külön hordókba vagy vegyesen (ebből lett a vegyes pálinka), aztán ösz közepén beindult a pálinkafőző kisüzem és az előjegyzés sorrendjében vitte mindenki kifőzetni a saját termését, van aki hónapokat várva rá.
Nem igaz, hogy 10. napon le kell főzni! Amikor már kifort rendesen le kell zárni a hordó tetejét légmentesen és hónapokig károsodás nélkül eláll!
Viszont van egy dolog ami nagyon elronthatja a pálinkát: az pedig az élesztő amit ezen a fórumon ajánlgattok.
Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe, kiforr az anélkül is!
Persze ha valaki 10 nap alatt akar valamit kotyvasztani akkor azt élesztővel meg gyorsíthatja, de lényegesen ront a minőségén.
Az igazi pálinka nem élesztővel készül, hanem hagynak időt a cefre kiforrására!
Ne értsd félre, nem kötekedni akarok, csak segíteni!
Szerény véleményem szerint, valami tényleg nem volt oké a cefrével, de a kihozatal szerint a főzéssel sem! 14 liter 20%-os alszeszből 3,9liter 66%-os pálinkát csinálni....eléggé benn lehet a büdöse, mert, ha hozzáveszem azt a 2,5 dl előpárlatot, amit eldobtál, akkor szinte semmi nem maradt az üstben. A 25%-ra átszámolt alszesz kb 30%-a az 50 fokra számolt középpárlat, és kb 20% az utópálat. Persze ez gyümölcstől is függ, de jó megközelíthető így a kihozat. Ez alapján a te 20 fokos alszeszed 11,2 liternek felel meg, amiből kb 3,7-4 liter 50 fokos pálinkára számíthatnál, ami kb 2,8-3 liter 66 fokos pálinkának felel meg. Gyakorlatilag, ha jól mértél az alszesz 91%-a pálinka lett...
Ha a feltételezett 4 liter pálinkát vesszük alapul, akkor a cefre se volt sinen! Ha levonjuk a 1,5 liter cukor hozamot, akkor 2,5 liter a tiszta kihozatalod 45 liter magozott szilvából. Ez szerintem kevés, de majd mások megmondják, mert szilvából még nem főztem.
nekem ez a tipus van, tökéletesen működik - 1x ugyan megbolondult, d emegjavult a szervizben- vízálló, kézre álló.
hőmérséklet kompenzált változat, óvatosabban kezelendő (ütődés, nem vízálló), a cukorfogyás nyomonkövetésére nekem bevált.
