Abban az esetben Igazad van, ha a jövőben a TTR nem Google felvételek, hanem kizárólag az OSM "szabad felhasználású" műholdképei alapján engedi majd a módosításokat, javításokat. Egyelőre azonban - kétségtelen, hogy még csak a megjelenítés szinten - két opció választható: Térkép (OSM Opencyclemap) és Műhold (Google). A májusi indulás óta jelentős előrelépés nem észlelhető a TTR motorjának fejlesztése terén és ad adattartalom sem nőtt.
Bár, ahogy Említetted, az OSM Opencyclemap alaptérképe és a TTR által felmért utak sehol sem lesznek fedésben a "rávetítés miatt".
Nyilván azért az Opencyclemap-ot használják, mert ezen van domborzatmodellből generált szintvonalas domborzatábrázolás. A kanyarok lényegében simítva vannak, azonban a grafikai anomáliák (nem létező mélyedések, szintvonal-kereszteződések, indokolatlan, levegőben lógó szontvonal végek stb.) nincsenek javítva.
Nekem ez a sok minden majdhogynem kínaiul hangzik. Amit sejtek, hogy valamilyen ellentétek vannak. Ez csak egyszerű emberi irígység, vagy vannak olyanok, akik ezekből a rendszerekből élnek, vagy próbálnak meggazdagodni?
"A 3-as a 2-es alaptérképét és a Google API segítségével előállított műholdfelvételeket használ alapnak (A 2-es viszont a szabadabb Microsoft / Bing felvételeket használja alap műholdnak!)"
Ez így erősen keverése a dolgoknak. A TTR a megjelenítéshez használja a Google Maps térképét a Leaflet javascript könyvtár segítségével, míg az OSM tartalom előállításhoz a Binget (többek közt, ugyanis más műholdas, illetve légifelvétel szolgáltatók is nyitottak az osm felé). Az osm térképét is ugyanúgy meg lehet jeleníteni google térkép fölött, és ugyanúgy nem szabad google térkép alapján szerkeszteni, mint ahogy a ttr-t sem. A TTR egyébként nem az osm alaptérképét, hanem az osm adatokból előállított opencyclemap.org térképét használja, és azon jeleníti meg külön rétegként a felvitt nyomvonalakat túrajelzésként, ami elég nagy hülyeség, mivel így azok sehol nem illeszkednek a térkép útjaihoz, és elég szörnyű látvány. Tehát a térkép osm adatokból származik, a jelzések nem.
Lássunk ezen rendszerek jellemzői és a köztük lévő "szövevényes kapcsolatok" közül néhányat:
- Jelenleg az 1-es jelzett turistaút adattartalom és kimenet szempontjából a legteljesebb és legnaprakészebb
- A 2-es hatalmas vektoros (folyamatosan növekvő) adatbázissal rendelkezik, de a jelzett turistautakat csak másodlagos tematikaként (rávetítés), azaz nem a turistaút-adatbázis létrehozása motiválta létrejöttét
- A 3-as egyelőre csak a Kék Kör útvonalát tekintve "teljes", nagyon messze van attól, hogy utolérje az 1-es turista tematikáját
- Az 1-es és a 2-es közötti együttműködés / ellentét kérdése napi téma (szerzői jogok, licenszek, adattartalom felhasználhatósága, másolása stb.)
- Az MTSZ az 1-es helyett a 3-ast választotta, nyilván bizonyos érdekek mentén. Ennek ellenére az MTSZ turistaút-nyilvántartása az 1-es numerikus és grafikus adatbázisára épül (!). A közeli jövőben nem látom a váltás lehetőségét
- A 3-as a 2-es alaptérképét és a Google API segítségével előállított műholdfelvételeket használ alapnak (A 2-es viszont a szabadabb Microsoft / Bing felvételeket használja alap műholdnak!)
- A teljeskörű turistaút-infrastrukrúra adatbázisának kezelése a 3-as feladata lenne, mégis ezt a mai napig inkább az 1-es tölti be (Mint már említettem, az MTSZ numerikus adatbázisa az 1-est használja)
- Mivel a 3-as a 2-es alaptérképét használja, az összes hibáját is átveszi
- Az 1-es a legkorábban létrehozott rendszer, a legtöbb felhasználó ezt ismeri, aztán jön ismertségben a 2-es (bár az nem vitás, hogy ez gyorsan fejlődik), a 3-asról sokan nem is hallottak
- Amennyiben a 3-as reszelgetése, helyesbítése Goggle műholdfelvételek alapján fog történni, felvetődhetnek további szerzői jogi kérdések is
- Ha az 1-es és a 2-es egyesül, a 3-asba is bekerül(het) az 1-es adatbázisa
- Ha az 1-es és a 2-es nem egyesül, akkor a 3-asnak vagy saját maga, vagy a 2-es segítségével kell felmérni több ezer km utat (Amennyiben a 3-as kizárólagos / hivatalos / hiteles felügyeletet akar az útjelzéshálózat felett)
Ez nem egy ideális állapot és azt gondolom, hogy e helyzet kialakulásáról nem a Tuhu tehet!
A Tuhu indulásakor, korai szakaszában a Web2 (közösségi tartalomszerkesztés) még egyáltalán nem volt jellemző. Az OSM viszont teljesen erre az elvre / technológiára szerveződött. Ezt a két rendszer összevetésekor figyelembe kell venni!
Véleményem szerint "senki sem ássa a Tuhu sírját" és az OSM "Rólunk" menüjében szereplő következő mondat sem igazán szerencsés: "...Googe, Tuhu... Az ilyenekre feltöltő szerkesztők tehát egy-egy nekik kedves cég "zsebébe tömködik" a térképadatokat...".
Tehát, aki ide is, oda is feltölt valamit, az az egyik zsebébe "térképadatokat tömköd", a másikhoz ugyanazt a tartalmat, szabad licenszelés alá is feltölti... Fura, de érthető, hogy mindenkinek pozicionálnia kell magát valahova.... Mondom ezt annak ellenére, hogy - térképészként - elismerem mindkettő előnyeit is!
Az 1-es nem Iwiw, a 2-es nem Facebook :-)) Szerencsére....
(A Tuhu kifejezést a mindenkori adatbázisra értem, nem pedig a hónapok óta zajló vitára)
A vetítésből adódó hossztorzulások pl. az EOV esetében így alakulnak: két harántkör között maximum 7 cm/km a hosszrövidülés, az ország legészakibb pontján +26 cm/km, a legdéibb ponton pedig +23 cm/km hossznövekedésttapasztalunk.
Kihegyezve a dolgot a turistatérképek optimális méretarány tartományára (1 : 20 000 - 1 : 50 000) a következőket lehet összességében elmondani:
Minden térkép szerkesztéséhez, de az ún. Tömegtérképek csoportjába tartozó turistatérképek szerkesztéséhez különösen 3 féle alapanyagból kell dolgozni:
- Topográfiai alapanyag
- Tematikus alapanyag
- Aktualizálási alapanyag.
Természetesen a Topográfiai alapanyag csak olyan lehet, amely rendelkezésre áll. Nos, Magyarországon jelenleg 3 ilyen térképmű van, mely forrásként használható:
- Gauss-Krüger vetület (Középmeridián hossztartó, a szélek felé a hossztorzulás nő) 1 : 25 000, 1 : 50 000
- UTM (Universal Transverse Mercator) (A két metsző harántkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő) 1 : 50 000
- EOV (Egységes Országos Vetület) (A két metsző haránkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő. vetületi kezdőpont: Gellérthegyi meridián és az Északi szélesség 47 fok 6 percén átmenő parallelkör). 1 : 10 000
+ Google, Bing és egyéb térképező rendszerek műholdfelvételei (általában UTM) 1 : 10 000-nél sokkal jobb méretarány elérhető, akár 1 : 2000 is!
Tehát ezek az alapanyagok állnak rendelkezésre topográfiai alapként. Nincs választási lehetőség a tekintetben, hogy valamennyi vetület szögtartó, a Gauss-Krüger érintő, az UTM és az EOV metsző helyzetű (redukált) valódi hengervetület. A Gauss-Krüger középmeridiánjaitól távolodva a valósnál hosszabb távokat mérhetünk. Az UTM és az EOV esetében is nőnek a távok a vetületi kezdőponton átmenő gömbi körtől távolodva, de ezeknél a redukált vetületeknél a harántkörökön lesz az egynél kisebb hossztorzulás értéke 1.
A vetítésből adódó hossztorzulások pl. az EOV esetében így alakulnak: két harántkör között maximum 7 cm/km a hosszrövidülés, az ország legészakibb pontján +26 cm/ km, a legdéibb ponton pedig +23 cm/km hosszrövidülést tapasztalunk.
A másik kérdés valóban a grafikai elemek helyzeti és magassági hibái. Topográfiai térképeknél elég szigorú előírások szabályozzák a hibák maximális mértékét. Külön vizsgálják az ún. első-, másod- és harmadrendű elemek helyzetét. Belátható, hogy a méretarány csökkenésével, az ún. generalzálás segítségével ki kell válogatni a térképi tartalmat, szűrni kell a nagyobb méretarányban lévő tartalomhoz képest. Már az 1 : 10 000 méretarányban sem ábrázolható mérethelyesen pl. az úthálózat, mert 1 mm a valóságban 10 m. A 20 méter széles út is csak 2 mm széles lenne, a legtöbb út azonban ennél valójában sokkal keskenyebb, így már ebben a méretarányban is "szélesebbnek" vannak ábrázolva. 1 : 40 000 méretarányú térképen 1 mm már 40 métert jelent. Ebben a tartományban bizony már pl. az egymás mellett futó út és vasút sem ábrázolható mérethelyesen, általában az utat szokták eltolni és a vasút marad a helyén.
Végül is mind a vetületi, mint a generalizálás és méretarányváltás miatti torzulást figyelembe kell venni. Az utóbbi nem tűnik jelentősnek, de a pontatlanabb rajzolás miatt a hibák összeadódnak. Azért egy mai turistatérképtől elvárható, hogy mondjuk egy 20-30 km-es útvonalon néhány 10 méternél ne legyen több az eltérés, mindkét torzulást okozó tényezőt figyelembe véve. Persze ehhez figyelembe kell venni a mérés technológiáját is (kartometria, esetleg ellenőrzés GPS-el).
nekem az a kérdésem, hogy egy 1:25000-1:50000 turistatérképnél mennyire jelent valós pontatlanságot egy ilyen szükségszerű torzítás (ahol cél a minél jobb hossztartás), úgy értem mennyire összevethető mondjuk az ábrázolási vonalvastagsággal.
illetve az is érdekelne mi a fő szempont egy ilyen térkép megalkotásakor, az hogy szögtartó legyen, vagy az, hogy távolságtartó - vagy ez nem is érdekes ilyen méretű terület és méretarány (és felhasználói igény) mellett?
Egy térkép torzulásainak megállapítása két lépésből áll:
1. Vetületanalízis
2. Torzulásvizsgálat
1. Először meg kell állapítani a térkép vetületét (amennyiben nincs ráírva / nem tudjuk, tehát ismeretlen).
2. Ha megvan a vetületcsalád, majd a konkrét vetület, akkor kezdődhet a torzulásvizsgálat. Ennek három alapeleme a hossztorzulási arány és modulus, a szögtorzulási arány és modulus valamint a területtorzulási arány és modulus. Ezek általános képletek, de mivel minden térképvetület rendelkezik vetületi egyenletekkel (x és y), ezek segítségével kell számolni a továbbiakban.
Itt négy dolgot vizsgálunk:
- Parallelkör menti hossztorzulás (h)
- Meridián menti hossztorzulás (k)
- Területtorzulás (tau)
- A födrajzi fokhálózat szögeinek torzulása (a maximális szögtorzulás kétszerese: 2 x omega)
A h és a k értékéből könnyen lehet következtetni a vetületi főirányok torzulásaira: ha h=1, akkor a parallelkörök, ha k=1, akkor a meridiánok hossztartók (persze a parciális differenciálegyenletekbe a megfelelő szélességet és hosszúságot kell behelyettesíteni. Ha pl. 0 fokos szélességre jön ki h=1, akkor az Egyenlítő hossztartó stb.). Ha pl. a térkép észak-déli tájolású és pl. a meridiánok hossztartók, akkor valamennyi, a meridiánokkal párhuzamos vonal is az.
Ha tau=1, akkor a térkép területtartó, ha a fokhálózat ortogonális, akkor a térkép (nagy valószínűséggel) szögtartó.
Egy gyakorlati példa:
Az 1970-es években létrehozott Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete egy ferdetengelyű szögtrató hengervetület (Egységes Országos Vetület, EOV). Ebben a vetületben a két haránkör (segédparallelkör) torzulásmentes. Ezek között a hossz- és területtorzulás 1-nél kisebb, a kívül eső területeken 1-nél nagyobb. Magyarország területén fellépő legnagyobb hossztorzulás az egységtől csak 0,0001 nagyságrendben tér el.
Azért ilyen kicsi az eltérés, mert ez 1 : 10 000 méretarányú térképrendszer, az egész terület izodeformációs öv és az elemek negy része a valós helyén ábrázolható.
Névleges méretarány: tulajdonképpen valamennyi térkép méretaránya ilyen, hiszen minden pontban hossztartó térkép nincs. Az elnevezést azokra a térképekre alkalmazzuk, ahol a térkép nagy részén végezhető kartometriai mérések eredménye az általunk elfogadott hibahatáron belül van. Nyilvánvalóan, ha hosszakat mérünk, elvárjuk, hogy legyen minél több hossztartó vonal / irány. Ha szögeket szeretnénk mérni, akkor a térkép legyen szögtartó, ha területet, akkor legyen területtartó.
Névleges méretarány (Elméleti, körülbelüli, hasraütésszerű): az olyan térképekre alkalmazzuk, melyeken nagyon kevés vagy egyáltalán nincs hosszartó vonal, irány. Az ilyen térképeken nem érvényesülnek az izodeformációs öv kritériumai, mérésekre szinte teljesen alkalmatlanok.
Valódi méretarány: ilyen térkép nincs! Egyetlen kivétel a Föld felszíne, ahol a méretarány ugyan 1 : 1, de ez nem térkép. Közelíteni persze lehet a pontosság határainak tologatásával.
Köszönöm. Lehet arról valamit mondani, hogy az ábrázolt terület nagyságától függően hány százalékos a legnagyobb hosszhiba ? (mert érzésem szerint attól kell függenie, nem a méretaránytól)
A Kéktúra Topicban feltett méretaránnyal és hossztartással kapcsolatos kérdésre itt adom meg a választ.
A térképvetületek a torzulások szempontjából háromfélék lehetnek:
- Szögtartó: a szögek nem torzulnak, az ábrázolt területek igen.
- Területtartó: a területek nem torzulnak, a szögek igen.
- Általános torzulású: a szögek és a területek is torzulnak a leképezés során.
Mindhárom típusú térképen lehetnek azonban hossztartó vonalak, de alaptétel, hogy a térkép minden pontjában minden irányban hossztartó vetület nem létezik! A hossztartó vonalak általában a meridiánok vagy a parallelkörök mentén / irányában futnak, de pl. az ortodróma (a legrövidebb gömbi vonal) és a loxodróma (minden meridiánt azonos szögben metsző vonal) is lehet hossztartó.
Azt, hogy a térkép egy bizonyos pontjában / helyén milyenek a torzulási viszonyok, ún. vetületanalízissel és különböző kartometriai mérésekkel, torzulásvizsgálattal kell eldönteni.
Névleges (vagy elméleti) méretarány: térképi hossz / leképzett alapfelületi hossz.
Ha van a térképnek hossztartó vonala, akkor: az e vonal mentén vett ívek térképi és valódi hosszának aránya = névleges méretarány.
Izodeformációs vonal: az ilyen vonal mentén nem lép fel torzulás.
Izodeformációs öv: a térképen azon pontok összessége, ahol a névleges méretarány gyakorlati szempontból használható a térkép és a valóság közötti hossz-átszámításhoz. Ennek az övnek a kiterjedése egy adott vetület esetében függ az elvárt pontosságtól. A pontosság fokozásával az izodeformációs öv egyre keskenyebbé válik.
A nagy és a nagyobb-közepes méretarányú topográfiai térképeken (1 : 10 000, 1 : 25 000; általában szögtartók) természetesen az izodeformációs öv a térkép teljes területét "lefedi", így ezek a térképek a legalkalmasabbak a kartometriai mérésekre. Az ezekből levezetett kartográfiai "termékek" részletessége - a méretarány csökkenésével arányosan alkalmazott generalizálás miatt - csökken. Ha az elvárt pontosságot "jól" határozzuk meg, akkor még az 1 : 40 000 - 1 : 60 000 méretarányú térképek is lehetnek "pontosak".
Amennyiben azonban a térképvetület még "szándékos" torzításon / nem távolságtartó transzformáción is átesik, akkor már nem igazán beszélhetünk sem izodeformációs övről, sem olyan vonalról / vonalakról, melyekre érvényes lenne a névleges méretarány. Egy-egy helyen, egy-két rövidebb vonalszakaszon esetleg érvényes lehet, de a térkép területének összességét tekintve nem!
Példa: a '90-es években lett "kibővítve" a Cartographia Kft. Cserhát turistatérképének a kivágata. Az 1 : 60 000 méretarányú térképre csak úgy kerülhetett be az egyik sarokba Szirák, hogy a település környékét 1 : 120 000 méretarányban készítették el, majd betolták a "helyére". Ezután a domborzatrajzot és a síkrajzot összefésülték az 1 : 60 000 adattartalommal.
régen még a GTOPO30-at is lehetett használni, igaz a felbontása max egy általános iskolai földrajzatlaszéval vetekedett.
aztán valamikor a 90-es évek elején jelent meg Magyarországra a DTM-50 és DDM-50. ez 50m-es raszterre adta meg a magasságot. anno valami horror ára volt 10+ millióra emlékszem, de természetesen kézen-közön terjedt ez az adatállomány is. azt hallottam hogy úgy készült, hogy lerepülték/felmérték az egész országot, azaz pontszerű magasságadatok sokasága keletkezett, ebből aztán készült egy szintvonalas térkép. aztán a szintvonalas térképből rengeteg emberi munkával született meg a raszteres. ha ez igaz fölösleges hiba került a feldolgozába, viszont tény, hogy az autamata felmérések anomáliái (illesztési hibák, burst-ök) nem jellemzik. mai napig ezzel dolgozunk (meg helyenként a DDM-10-el). egy hirtlen felbuzdulásból rövid időre az Aster lett telepítve (elvileg az kisebb raszter), de aztán visszaálltunk az Aster általad is említett hibái miatt.
ettől függetlenül az SRTM vay az Aster szerintem hazai viszonyokban jól alkalmazható turista célokra.
talán még annyit érdekes megjegyezni, hogy 20 éve még cégek számára is jelentős összegért volt hozzáférhető egy ilyen terepi adatbázis, ami ma mindenki számára ingyenes. általánosságban döbbenetes fejlődésen ment keresztül a térinformatika és a következő évek is rengeteg lehetőséget hoznak majd, amir remélhetőleg a túrák tervezése során során is ki tudunk majd használni.
A MapSource"Profil megjelenítése" opciója grafikusan mutatja az útvonal metszetét, de csak távolsági adatokat ír ki numerikusan.
A BaseCampfunkciói fejlettebbek. Itt, ha megvan az tervezett útvonal, akkor kétszer rá kell kattintani és a "Diagram" fülre kell menni. Ha Kijelölsz két pontot, akkor itt már nem csak a Távolságot (km) Látod, hanem külön mutatja az Emelkedést (m), a Süllyedést (m) és a Nehézséget (%) is.
Szia ! Nekem sincs GPS-em, és előzetes táv, szint becsléshez régebben a tuhut használtam. Előbb-utóbb mindig bedobta a törülközőt, de szerintem több mint fél éve már az első két pont között sem talál útvonalat. Azóta letöltöttem a gépemre a tuhus és omps térképeket és mapsourcszal vagy bascamppel csinálom, még internet sem kell hozzá.
Igen, a mai, modern kütyükbe általában a digitális geoidmodell is bele van építve. Magyarország területén a geoidunduláció (a geocentrikus WGS84 és a geoid eltérése) kb. 30-45 méter. Tehát ha egy GPS ilyen mérvű eltérést mutat a tengerszint feletti magassághoz képest, akkor az nem használ geoidmodellt, csak ellipszoid feletti magasságot. Az ennél ksebb eltérések mutató kütyük már számolnak a különbséggel. Léteznek globális és helyi geoidmodellek.
Kis Digitális DomborzatModell (Digital Evevation Model - DDM, DEM) összefoglaló
Ingyenesen hozzáférhető, globáils, a Föld nagy részére kiterjedő domborzatmodell jelenleg kettő létezik (Léteznek ezeknek kissé finomított klónjaik, de a nagyságrendekkel jobb felbontású DEM-ek fizetősek):
- SRTM 30 (Felbontás: 30 szögmásodperc - Tehát: egy képpont (pixel) mérete 30 szögmásodperc x 30 szögmásodperc. 30 szögmásodperc = 1 ívfok (földrajzi szélesség vagy hosszúság) / (60 x 60) x 30. Ez általában egy 1-nél kisebb, nagyon kicsi szám. Ívfokban nem is nagyon szoktunk mérni a térkélpen, inkább választunk valamilyen vetületet és angolszász vagy metrikus méretrendszerben adjuk meg az adatokat. Ezt most nem vezetem le, de könnyen kiszámolható, hogy pl. az Egyenlítőn 1 ívfok = kb. 111 km. Ez az érték azonban parallelkörönként (szélességi körönként) változik a valódi gömbi mereidiánkovergencia, majd ennek síkbeli (térképi) változata, a vetületi meridiánkonvergencia miatt.) Ennek a változatnak a metrikus rendszerben megadott felbontása képpontonként kb. 900 méter x 900 méter. Ez azt jelenti, hogy egy adott pixel által lefedett ekkora földfelszíni területen belül mindenhol azonos magasságot fog adni, akkor is, ha magasabb hegyet vagy alacsonyabb völgyet is tartalmaz a terület! Ezért annál pontossabbak lesznek a domborzati / magassági adatok, minél jobb egy DEM felbontása. Előnye ennek a szintnek, hogy a teljes Földre elérhetőés közepes vagy kis méretarányú térképek / adatbázisok domborzatrajzának / domborzati adatainak előállításához megfelelő minőségű (szintvonalas domborzatábrázolás, rétegszínezés (hipszometria), domborzatárnyékolás (summer) és magassági számos (kótás) ábrázolás).
- SRTM 3 (Felbontás: 3 szögmásodperc - Képpontméret: kb. 90 méter x 90 méter). 10-szer jobb felbontású. mint az előző verzó, viszont csak az Északi szélesség 60. és a Déli szélesség 60. fokaközötti gömbövre érhető el. Ezt használja majdnem mindenki, a Google-t is beértve. Térképvetületre átszámolva: EOTR - kb. 62 x 92 m, UTM - kb. 60 x 90 m (az eltérés a két adat között ezen vetületek szögtartóságából adódik- az EOTR ferdetengelyű, az UTM (Universal Transverse Mercator) transzverzális valódi hengervetület. E vetületcsoport közös sajátossága, hogy a meridiánok nem hossztartók, az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre inkább megnyúlnak. Az SRTM 3-nak két változata van, egy régebbi és egy újabb (1 és 2). Közepes méretaránytartományban kiváló szintvonal, hipszometria és summer alkotható belőle. A nagy méretarányt azonban nem lehet egy az egyben leképezni, pl. 1 : 10 000 méretarányban a 60 x 90 méter = 6 x 9 mm. Ekkora területen már lehetnek olyan kis mikroformák, melyek automatikusan nem ábrázolhatók. A turistatérképek optimális méretaránytartományában (kb. 1 : 20 000 - 1 : 50 000) elég jó az SRTM 3-ból gyártott szinvonalas domborzatábrázolás, ám a szembetűnő anomáliákat meg kell szüntetni! Pl. nem létező negatív formák(Magyarországon néhány karsztos területet kivéve (Gömör-Tornai-karszt, Bükk-vidék, Mecsek) kivéve nem igazán van olyan terület, ahol nagyobb méretű töbör, dolina, víznyelő lenne), megszakadó völgyek, melyekben hosszanti mélyedéseket mutat a DEM (ez a felbontás részletessége miatt is bekövetkezik, de a növényzeti valamint az épített fedettség is eléggé be tudja csapni a radart), szintvonalak "kereszteződése" stb.
- SRTM 1 (Felbontás: 1 szögmásodperc - Képpontméret: kb. 30 x 30 méter). Háromszor jobb felbontású az SRTM 3-nál. Csak az USA-ra van kész.
- Felbontás: 1 szögmásodperc - Képpontméret: kb. 90 méret x 90 méter. Az Északi szélesség 83 foka és a Déli szélesség 83 fokaközti gömbövre érhető el, 1 x 1-es foktrapézokban. Elég részletes, de helyenként nagyon sok benne a zavaró "nem valós", akár kisméretű forma is. Az egyik változatában még georeferálási problémával is találkoztam (a terep el volt tolva a valós helyzetéhez képest).
Belátható, hogy ezeknél a felbontásoknál a GPS-ek sokkal finomabb / részletesebb adatokat produkálnak. Itt viszont a mérési pontatlanság, vagy éppen a nem megfelelő "utómunka" vagy éppen a nyers adatok maximális elfogadása okoz problémát. Például egy Alföldön haladó autóban használt GPS is "összeszedhet" akár több ezer méter szintemelkedést is az apró, de nagyon sok "magassági ugrálásokból" (lásd effem iménti képeit).
Itt az egész országra elérhető a georeferált EOTR és még sok egyéb érdekesség (Az Osztrák-Magyar Monarchia 1-4. katonai felmérései stb.). Szintemelkedés megállapítására még mindig az 1 : 10 000 állami topográfiai alaptérkép a legmegfelelőbb és legpontosabb.
Tegnap bementem a Váci út elején levő Internet Caféba, s kipróbáltam a tuhut, pontosabban a hét végi Kerecsen túrát próbáltam összerakni.
Az eredmény: gyorsabb, mint otthon, de itt is van úgy, hogy 20-30 mp-t kell várni egy-egy szakasz kijelölésére. Itt is belefutottam abba, hogy kiírta, hogy a kijelölt út nem található.
Változatlanul úgy gondolom, hogy a tuhu-nak jelenleg nincs gazdája (ezt támasztja alá, hogy írtam e-mailt, és nem válaszoltak)
Úgy gondolom, hogy technikai hiba állhat fenn, de nincs aki ezt orvosolja...
Nagyon sok olyan turista van, akinek nincs GPS-e, de szeretné egy-egy túra útvonalát előzetesen megismerni, erre a tuhu kb. fél éve még kiválóan alkalmas volt.
Köszönöm ezeket a részletes adatokat, miben jeleníted meg az adatokat magad számára?
Az eszköz:
Sony Xperia Z1
Oprendszer: Android 4.4.1
Program: Locus free változata
A felvételekre a Buda barlangjainál a program sajátját használtam, van lehetőség a Google My Track-jét is használni, még nem ástam bele magam, de ha jobban állítható akkor az lesz. A beállítások tekintetében pedig akkor átállítom az általad javasoltra, megnézzük egy következő túrán mi fog történni :)
>>Kérdés efemm, hogy hogyan vegyem rá a telefont a sűrűbb, pontosabb mérésre?
Állítsd át az interval (másodpercben)-t 1-2 másodpercre, a Recording Conditions-t pedig mindkettőről csak time-ra. A recuired accuracy beállítást pedig a beállítható legkisebbre. A Record only whilst moving-ot én átállítanám, vagyis mindig rögzítsen. A cell-id location szerintem nem kell.
Konkrét tapasztalataim nincsenek a telefonok gps beállításáról, én garmit gps-eket használok.
Azt viszont megírhatnád, hogy milyen telefon (pontos típus), milyen oprendszer és milyen térlép kezelő program fut rajta.
Igen, a te Buda Barlangjai 40-es track-edből készült.
A 41,094 és a 41,1 az nem torzítás, hanem a kijelzés kerekítési eltérése. :) A szintnél sem nagy az eltérés, de ott a GPS által szolgáltatott adat felejtős. Nézz rá a szintmetszetekre, és látod, hogy mi a gond a GPS által szolgáltatott szint adatokkal. Ha lenne barometrikus magasságmérő az eszközben, akkor pontos lenne.
Szintmetszetek: Eredeti track - Eredeti track STRM-mel - Rajzolt track STRM-mel.
túrázáskor az iránytű időnként hasznos lehet, de erre megfelel egy egyszerű laptájoló.
a barometrikus magasságmérő szerintem megintcsak nem túl érdekes. a GPS 5-10 méteres függőleges pontossága megintcsak megfelel ahhoz, hogy képben legyünk egy túra során szintben milyen messze van a csúcs.
a geoidunduláció rögzítve van valamilyen részletességgel a készülékekben és ezek alapján korrigál az ellipszoidhoz képest az ismert szélesség/hosszúság alapján?
A beállításaim szerint 100 m-es pontosságú GPS adat esetén rögzít minden 1 m és 10 másodpercenként, ehhez képest valóban 2813 pontot rögzített, ami 14 méterenként 1 pontra jön ki átlagban.
Ha ez most az én fájlomból van, akkor az eredeti felvétel információ és a kiexportált adat már torzít, mert nekem a hosszát itt a telefonon 41,1 km-re írja az Uphill: 1877 m
Kérdés efemm, hogy hogyan vegyem rá a telefont a sűrűbb, pontosabb mérésre?
Inkább a szintén elég friss Buda Barlangjai elemzésével kezdjük szerintem, ne a Börzsönyi Kékkel. A Börzsönyben módosítás alatt van jelenleg a turistaút hálózat, és nincs olyan digitális térkép, amihez a track-et referenciaként hasonlítani lehetne. A track-ből látszik, hogy a Turistautak.hu térképi anyagában sincsenek átvezetve a változások, ment más felé is a track, mint a TUHU térképi Börzsönyi Kék. A Budai-hegységben ilyen gondok nincsenek.
Buda Barlangjai 40km-es táv: - Rendezői adatok: 37,9 km / 1520 m (Nem tudom, hogy mi alapján készült.) - Eredeti track: 41,094 km / 1824 m - Eredeti track, szint STRM szerint: 41,094 km / 1112 m - Tisztított track: 38,988 km / 1717 m Eltévedések, nagy track hibák, nagy kiugrások kiegyenesítve. Példa az eltérésekre: Szürke - eredeti track, kék - tisztított, lila - rajzolt.
- Tisztított track, szint STRM: 38,988 km / 1082 m
- Rajzolt track, szint STRM: 38.298 km / 1060 m (A szöveges rendezői útvonalleírás alapján Turistautak.hu térképén Mapsource-ban megszerkesztve, automatikus útvonal tervezéssel + ahol szalag volt, ott közvetelen útvonallal.)
Távban a tisztított track a Turistautak.hu térképi anyagán szerkesztettől 1,8 %-ban tér el (690 m). Az eredeti track-ből kiolvasható, hogy a beállítások automatikusra voltak állítva, így kb. 20 méterenként tett le pontot. A Turistautak.hu -hoz készült felmérésekhez ez nagyon gyenge lenne, ott vagy 1-2 méteres vagy 1 másodperces rögzítést szoktak választani. A Turistautak.hu egy útszakasza mindig több track alapján készül, általában az egymás környékén haladó nyomvonalak középvonalába szokták rajzolni az utat.
Itt most a telefonod (szoftverének) beállításai voltak az eltérés fő okai, gyere vissza egy sűrűbb track-el, és akkor már érdemes lehet elemezni az eredményt, persze csak egy kézi track tisztítás után. :)
