Ezért kéne mielőbb és erősen hőszigetelnie! Akár hitelből is.
Nálunk a 190 m2 lakótér max 3 kW-al el van a tél zömében.
Ami ~700 m3/év gáz avagy 25-30 mázsa tűzifa lenne.
vagy
Ez nagyjából 2200 kWh napáram hőszivattyúval/klímával fűtve. Azért is raktam fel a 6000 Wattnyi napelemet az idén, hogy jusson belőle gázkiváltásra is.
Az MFB adta kamat- és költségmentes EU pénzből készült. Mindössze 295 eFt saját pénzt elkötve rá az önerő és a különböző díjak jogcímén.
Éppen ezért ha van rá mód , akkor igyekezni kell a házat optimálisan beszigetelni . Az 5cm csak a kömüvesnek segít , hogy simára húzza a ház vakolatát .
Látom nem érted ! Amíg nálam -15°C-ban elég 2kW-os fütés , addíg egy vékony szigetelésü házban jóval több kell . Gondolod , hogy én esetleg nem volnák képes beszerezni egy kandallóbetétet vagy bármi mást ? A tüzelö mennyiségére céloztam .:)
Ha úgy volna ahogyan ti itt írjátok , akkor a 2020-as évtöl nem volnának olyan szigorúak az EU-s elöírások . Próbálj meg jövöre sima B30-asra 5cm szigetelést tervezni , meg-e engedik egy újépítésü háznál ?
És mire kell felkészülni? Akár az atomháborúra is? :) Persze mindenki azt csinál, amit akar. Nálunk ha a fűtési szezonban egyszer elmegy az áram, akkor sokat mondok. Gáz eddig van és szeirntem az én életemben lesz is. Így egyedül kondenzációs kazánnal tudok fűteni.
Igen, ezek a száraz számok. De, pl. hogyan árazod be, hogy jobban érzed magad egy jobban leszigetelt lakásban?
Nyilván nem azt mondom, hogy ésszerűtlenül kell a pénzt költeni, de az ilyen csak a bekerülési értékét meg a számlát nézem hozzáállás kicsit olyan, mint amikor egy brikettet forgalmazó faszi akar rábeszélni, hogy mennyivel jobban járnék, ha nem fával fűtenék, hanem brikettel. Tőle 1 tonna brikettet legutóbb kb. 70.000. Ft-ért tudtam volna venni, fából 1 erdei m3-t meg 30.000.- Ft-ért vettem. Azzal érvelt, hogy a fát fel kell dolgozni, elmegy rá x munkaórám, foglalja a helyet az udvaron, amit pl. akár ki is adhatnék. Tehát olcsóbb a brikett, mert az ráérek a "begyújtás előtt megvenni". Aztán megkérdeztem tőle, hogy neki miért éri meg kertes házban lakni - mert abban lakott. Hiszen csak a gond van vele. Füvet kell nyírni, locsolni kell..... rengeteg meló. Mennyivel olcsóbb panelban, ahol semmi kerti munka nincs. Erre meg jött a hebegő habogó válaszával, hogy mindenkinek magának kell eldönteni, mi a jó.
Én annak idején ebböl indultam ki , amikor az oroszok lezárták a gázt az ukránok végett . Jelenleg egy generátor van készenlétben , na meg a szigetelés a házon :) Áram és a hulladékhö az alternatíva .
Ami elég vicces hozzáállás . Ezen nem az extrém hőszigetelés segít , hanem egy alternatív fűtési lehetőség megléte , ami jellemzően egy vegyes tüzelésű kazán , kandalló vagy cserépkályha .
Míg béke van , van gáz meg villany és van normális bevételed ,addíg igaz az állítás . Amint kitör a balhé és más módon kell bebiztosítani a meleget , na akkor nem mindegy , hogy a templonból " kölcsönvett " szenteltgyertya elég a meleg biztosításához , vagy egy rakás fa , ha szerencséd van és erdö közelében laksz :)
Ezt nem értem, a szigetelés előtti állapotban 12 x 12000 Ft volt a gázszámla. Te fizetsz 11 x 14700 Ft-ot, vagyis 17700 Ft-al többet egy évben, mint a szigetelés előtti állapot. Hol van itt a megtakarítás? (Ha fogalmad sincs arról, hogy szigetelés nélkül mennyi lett volna az 1-2 fokos hőmérséklet emelkedés, akkor miből számolod a megtakarítást?)
Lehet, hogy pont ezért bontatta vissza valaki, aki meglátta és megtehette, hogy visszabontatja.
Ugye láttunk már olyat, hogy erősebben szeles időben jött le a bevakolt/szinezett, komplett hőszigetelés a panel oldaláról... Na, azt a legdrágább kijavítani.
Én látok a teljes képen dübeleket, szerintem csak simán szarul rakták fel. Elég hevenyészett melónak tűnik.
De az is lehet hogy nem a szigetelés miatt szedték le hanem alatta van gond.
Lásd Szeged pláza, ahol nem sikerült a betont megtömöríteni.
Tegnap megjött az éves gázelszámolóm.Tavaly költöztünk a házba szept végén. Porotherm 30+5cm szigetelés, födémen 10 cm. Dec végén tettem a födémre + 10cm-t.
Az előző tulaj havi 12e átalányt fizetett, nála kb 20 fok volt (állítólag neki elég volt, szerintem spórolt.)
Nálunk éjszaka 21 fok, hajnalba picit felnyoomom az ébredésre 21,5-re, napközbe 21, 16:30-tól 21,5, majd fokozatosan megyek fel vele 22,5-ig, picit túllendül 22,7-ig is ezt tartjuk 21:30-ig.
Megemeltettem az átalányt 14.700-ra. Most kijött a számla, 1 havi jön vissza. Így a födémszigetelés kb 10 éva altt térül meg.
A falhoz hozzá sem fogok nyúlni, lenne vagy 50 év a megtérülés, hasra.
Most ki lett cserélve a kazánba a hőcserélő,mert el volt dugulva, ez is fog hozni valamit.
Tegnap jutottunk el a gyapotozásig és bontottuk fel a kb. 8 éve a padláson tárolt Knauf gyapotot. Nagy meglepetésre a nagy részén visszanyerte a 10cm-es vastagságát. Állítva volt tárolva, a felső 10-15cm-en viszont csak 5-6 centire nőtt meg. Tesztből ma reggelig hagytam hátha az a rész is 10 centi lesz, de semmit nem változott. Lehet, hogy kapott valami nedvesség vagy vizet, bár sose vettem észre, hogy ázna a padlás.
Nemtom, azert vannak ott mas finomsagok is. Pl. elso korben, aki pogacsazva rak fel hungarocellt (kulonosen egy 5 emeletes epuletre), azt ugy vagnam nyakon, hogy leszedul az allvanyrol. Aki 5 pogacsaval rak fel egy tablat, azt duplan. Ha mindezt centi vastag ragasztoval teszi, triplan. Es akkor felmerulnek olyan erdekes kerdesek is bennem, hogy a croppolt kepen (meg a nagyon alul is) az latszik, hogy a leszedett tabla masik fele mar telibe van kenve ragasztoval, halo ellenben sehol (attol az eshetosegtol tekintsunk el, hogy erre a ragasztosra raknak ra a halot, mert az tovabbi ket reteg, ilyet kb. tuti nem csinalnak). De igy, hogy a masik fele mar telibe van kenve, mar benne kene lennie a dubelnek, hiszen a telibekent lapnak nem latni a hatarait, amibol lehetne pozicionalni a dubel helyet (bar ez sokat nem osztana, hiszen sem a sarkokat, sem a kozepet nem sikerult eltalalni, hanem csak ugy valahova a lapra odakurtak ot kanal ragasztot tablankent). Namost, latni-e barhol a falban, a ragasztomaradvanyban, a hungarocellben, vagy a pogacsaban dubellyukat? Mert en nem latom... Ezek csak igy elsore, marpedig en nem ertek hozza. Mit lathat az, aki erti is a dolgot?
Köszönöm a segítséget. Tudomásom szerint a Steprock 50 mm a legvastagabb, az elegendő lenne, vagy más rétegrend kellene, mint amit korábban leírtam? A fa gerenda és a deszkázás készen van. Előre is köszönöm a segítségedet.
Hát igen , amikor én szigeteltem ezelött 15 éve , mindenki lemorgott , mert egész felületen raktam a ragasztót . Itt az eredménye a pogácsásnak. Semmi keret , csak pogácsa . Olcsó buli lesz .
Csak akkor rakj belülre hőszigetelést, ha egy tél alatt tönkre akarod baszni a falat...
--- Nem lesz gond .
----
- laminált padló, illetve az elképzelés a fürdőszobában fűtószőnyeg, arra vinyl.
-18-as nútolt osb
-30 mm vastag Steprock HD
-deszka borítás
-fa gerenda
Télire mai szemmel elég kevéske a 3 cm a padlóban ... és ugye most KÜLTÉR lesz a másik oldala gyakorlatilag.
Az OSB alá rakj páraZÁRÓ fóliát és azt ragaszd a falhoz is körben (az erre való ragaccsal). Így már rakhatsz a gerendák közé is gyapotot erre a télre.
Bár lehet, hogy többe kerül, mint az egy téli fűtés többlet...
Mert a leírt rétegrend azért U=1 W/m2K körül alakul, ami nem vészesen rossz egy tél erejéig. (cirka 600 Ft/m2 fűtési többlet saccolható a plafon-padlón át és a gyapot is ennyi vagy több)
A fűtőszőnyeg alá én eleve jóval több hőszigetelést raknék, hogy a majdani alsó szintet ne fűtse fentről...
----
A két lakószint közé nem ártana egy jó hanggátló födém. Az eddig leírt rétegrend zajos lesz alul...
Valamit nagyon elszúrhattak a rádió melletti lakópark építésénél, mert a frissen beszigetelt házról elkezdték visszafejteni a 20 centis védőréteget. Lefotóztuk a munkálatokat. Vajon ki hibázhatott ekkorát és mivel? Kerestünk hasonló lakásfelújítókat, akik később jöttek rá, hogy valamit kifelejtettek az építkezésből és kezdhették elölről némi bontás kíséretében.
Lenne még egy kérdésem, ami nagyon egyedi. Az 50 m2-es tetőtéri lakásnak van két végén tűzfal, ami 25 cm vastag salakblokk, tavasszal megy rá 20 cm eps, viszont január-februártól lakva lesz. Belülről tegyek 5 cm-es vázat, gyapottal és gipszkartonozva? Kb. 25 m2 fal felület. Vagy teljesen felesleges, mert a fűtés költség pluszban töredéke lesz a beruházáshoz képest? A nyeregtetőben 30 cm vastag cellulóz az elkészül költözés előtt. Klímával lesz fűtve. Vagy lehet bármi probléma abból, hogy a fal nem lesz leszigetelve?
Hasonló kérdésem lenne a padlónál is, mert az alatta lévő szint nem lesz fűtve, majd csak 1 év múlva, talán még nyílászáró sem lesz, csak fóliával lesz becsinálva. A rétegrend a következő:
-fa gerenda
-deszka borítás
-30 mm vastag Steprock HD
-18-as nútolt osb
- laminált padló, illetve az elképzelés a fürdőszobában fűtószőnyeg, arra vinyl.
A gerendák közé tegyek pluszban szigetelést? Vagy itt is felesleges? Köszönöm.
Gerendan levo boritasra mehet az xps, utana lejtesben (pl ek alakra vagott pallora rakva) az osb, az alatet szonyeg es a korcolt lemez.
Ez nem barkacsolas, mert ez igy egy normal felteto lesz, aminel nem jelentkezik paratechilai problema.
Köszönöm. Sajnos a fa gerendás mennyezet adott volt, csak a gerendákat ki kellett cserélni, mert meg voltak görbülve. Eddig nem számított, mert nem volt beépítve a tetőtér, de most be lesz. 2 ok miatt lesz az erkély kialakítva. Az egyik a klíma kültérije oda lesz téve, 2. színt felett lesz a tetőtér, tehát már a 3. szint, és dohányzás esetén lehessen használni. Az is barkács megoldás, hogy a gerendán lévő deszka borításra teszek XPS-t, arra OSB-t, és úgy menne rá a korcolt bádogfedés?
Nem tudom ki tervezte igy, de muszakilag abszolut nem helyes az egesz, kezdve a szerkezettel.
Lapostetot, illetve lakott ter feletti jarhato fodemet tilos fabol epiteni, mivel beazas eseten idovel tonkremegy es leszakad a pitsaba.
Vasbeton fodem vagy acel szerkezet ami elfogadott, mivel ezek hosszabb idon keresztul is birjak a teljes elhanyagolast.
Velemenyem szerint kell egy korcolt badogfedest rakni 3-5 fokos hajlasszogben az erkelylemez fole. Majd erre rakhatsz wpc burkolatot, tehat jarhatova lehet tenni ezzel.
Mas retegrendet nem irok le, mert mindegyik barkacs kategoria es helytelen.
A szendvicspanel és a gipszkarton között pedig legyen légrés? Nem fog a szendvicspanel belseje akkor párásodni? Vagy érdemes azt a légrést kiszellőztetni?
Sziasztok. Kaptam ajanlatot injektalos vizszigeteles elkeszitesere. Mennyire jo ez a technologia? Van valakinek tapasztalata ezzel az eljarassal kapcsolatban?
Érdeklődni szeretnék, tervben van egy könnyűszerkezetes nyaraló építése nálunk. Az elképzelés eddig úgy nézne ki, hogy acélvázas tartószerkezet, a rétegrend kivülről befelé haladva: 12 cm vastag szendvicspanel-10 cm tartó acélszerkezet, a lábak között közetgyapot 10 cm vastagságban, majd két réteg Rigips Blue Accoustic hanggátló, tűzgátló gipszkarton. Utána glettelve, festve. Ami félelmem, hogy a szendvicspanel teljesen párazáró tulajdonsága miatt esetleg dunsztolódni fog a szerkezet. Mit javasoltok ennek a kikerülésére? Aki épített, építetett már ilyen acélszerkezetes szendvicspaneles házat, esetleg ha megosztaná a tapasztalatait, azt nagyon megköszönném.
Próbálkozzatok csak, előbb-utóbb sikeres lesz. Ha másért nem, akkor azért mert most már kinn van hidegebb: hideg levegőt engedsz be-felmelegszik-szárazabb lesz, a problémát megoldottad...
Sziasztok! Segítséget kérnék fa födémen erkély kialakításban, szigetelésében. Új réteg ragasztott fa gerenda lett, melyre deszka borítás megy a napokban, és a tetőtérben lenne kb. 2 m2 erkély a tűzfalban. Nem kilógó erkély, így az alatta lévő rész, fűtött, így hőszigetelni kell. Jó a következő rétegrend, vagy teljesen más szükséges? A deszka tetejére vízzáró réteg szükséges? Utána XPS 10 vastag. Alulról a gerendák közé be lehet tenni még 15 cm vastag táblás gyapotot, mindenképpen nagyobb testsűrűségűt tennék. Az XPS tetejére lehet tenni CK lapot 3*10 mm vastag fedésben, vagy mindenképpen beton kell rá kb. 6 cm vastag? 2%-os lejtés. A beton vagy CK lapra folyékony vízzáró, és arra a járólap. Megfelelő így, kell esetleg valamire figyelni?
Első lépésben meg kell szüntetni a vizesedés okát. (Abban az esetben, ha a pince padlója nem vizes) Ennek 95%-ban az az oka, hogy az esőelvezető rendszer tönkrement (tehát a talaj a pince fala körül vizes), vagy valamelyik csatorna folyik .
Ha egy mód van rá be kell injektál az egész ház kerületét, ennek az ára a falvastagság függvénye, anyagáron 7o -15o euró per folyó méter. Ez három anyagoból áll: egy injektáló folyadékot, egy maltert ami betömi a lyukat és egy másikat ami nem engedi meg, hogy kifele kiszivárogvon a folyadék, ezt kb. 5o cm sávba kell felvinni a furatok alá és fele.
Amiután teljesen kiszáradt a vizes fal, azután lehet hőszigetelni.
Az injektálási furatokat, a belső padlószint szint alatt 15-2o cm kell kifúrni.
Jó lenne, hogy a szigetelési alatti falsáv szellőzzön legalább 3-4 hónapig.
Azaz le kell verni a lábazatról a vakolatot vagy minden mást, ha van rajta.
Annak is lenne értelme, hogy a pince külső fala mellett leásni legalább 1-1.2 métert ls hagyni szikkadni 3-4 hónapot, majd késziteni egy drént. A drént le kéne vinni az alap talpáig (ezt csak szakaszosan szabad kiásni, egyszerre 2.5 métert), oda szerelni egy dréncsővet és az kanalizálni, majd visszatölteni és késziteni egy járdát, ami eldobja az esővizet az alaptól.
Adott egy harmincas években épült három emeletes ház, melynek földszinti lakása a miénk.
Sajnos vízszigetelő réteg anno nem került a házba, így a pince elég nedves, és a falaink sem épp csontszárazak, de egy-két kritikusabb helytől eltekintve (ahol a későbbiekben injektálásos vízszigetelési módszerrel igyekszünk segíteni a helyzeten) nem jelent problémát a víz. Egyelőre a lakás egyik, hűvösebb oldalán szeretnénk szigetelni a falakat.
Eddigi tipp, hogy a föld alá némileg beeresztve egy sor xps-t tennék, majd fölé vakolható gyapotot tennék a jobb páradiffúzió miatt az eps helyett.
Az alap elgondolás helyes szerintetek? Mire vigyázzak?
15 éves, egy szintes ház fa födémét kellene helyrerakni, ebben kérném a segítségeteket. A jelenlegi rétegrend alulról fel: gipszkarton, fólia, légrés, majd dróton ültetve 10-15 cm üveggyapott, plusz a padlás érdemi részén (ahol fel lehet egyenesedni kb, úgy 50nm max) néhány részen 1-2 cm-es OSB lap. A cserép alatt szintén fólia (csak pára, nem hőtükör), bramac betoncserép. Padlás alapterülete 140nm.
Alapvetően a szarufák és cserepek környékét nem bántanám, viszont a jelenlegi osb-s üvegyapotos megoldás tróger: az osb lapok öregek, hajlanak, az üveggyapott összeesett.
Az alábbit találtam ki, de nyitott vagyok jobb megoldásra.
- Marad az üveggyapot (veszélyes hulladéknak minősül, leszedni sajátkezűleg és elvitetni, kb. 200e huf),
- de a tetejére kerül 5-8cm -es kőzetgyapot a gerendák közé úgy, hogy szintben ne legyen magasabb mint a gerendák.
- A padlás teljes terjedelmébeben a gerendákra keresztben lerögzítenék a gerendákhoz 50x50mm-es léceket úgy nagyjából fél méterenként,
- majd ezeknek a közeit is kiraknám 5cm-es kőzetgyapottal (így fedésbe kerül a szigetelés teljesen),
- majd az 50mm-es lecek tetejére erősíteném vissza az új OSB lapokat a padlás azon részén, ahol releváns.
Ez így teljesen bődületes hülyeség, van esetleg más relatíve gazdaságos opció? A faanyag szerintem kb. 150e lenne, a 2x140 négyzetméter 5cm kőzetgyapot szerintem kb. szintén 200e (alapvetően nem néztem utána, nem is vagyok tisztában vele, hogy milyen kellene pontosan), plusz az OSB lapok árai. Itt is gondban vagyok, mert szivesen feltenném a 2cm-es OSB lapot, de lehet kevesebb is elég lenne.
A padláson nincs élettér, igazából csak pakolni használjuk.
Bármilyen tanácsnak és segítségnek nagyon örülnék.
A jardat fel kellett torni, mert meg volt sullyedve, (nehol befele lejtett) ossze volt repedve, vacak volt.
Felul 15 cm kozetgyapot mar fent van, ehhez csatlakozna az expert fix, hagyhatok annyi rest, amit PUR habbal utana kinyomom, jobban tapadna es hohid sem lenne. (nincs inditoprofil)
"90 cm labazatom van a jarda szintjeig, 10 cm expert fix lenne felrakva,"
Ne törd fel a járdát,
ha 90 centi magas a lábazat, akkor a járda feltörése felesleges pénzkidobás: hőszigetelésben nem nyersz vele semmit, viszont forintban százezereket veszítesz.
A járda fölé tegyél a lábazatra 30 centis magasságig XPS-t (hosszában kettévágott tábla), onnan felfelé meg mehet az olcsó EPS a lábazatra is.
Labazati szigetelessel kapcsolatban szeretnek kerdezni, mert egy ket lepes nem teljesen tiszta szamomra.
- 90 cm labazatom van a jarda szintjeig, 10 cm expert fix lenne felrakva, a tablak merete 60x125 cm, jarda felverve, igy 105 cm koruli magassagom van.
- Erdemes kikaparaszni azt a 15 cm feltoltest? - hogy igy ket egesz tablaval menjek vegig?
- Ha marad az egesz tablas megoldas, a jarda alatti resz ahol a tomoritett feltoltes lesz, dorken lemezzel elvalasszam a hoszigetelest a feltoltestol?
- Tokeletes a felulet ragasztas szempontjabol, megis ha telibe ragasztanam, szuksegesse teszi a dubel hasznalatat?
- A halozasnak le kell ernie az also tabla aljaig? (vagy eleg lesz a leendo jarda szintjeig haloznom) ha igen az also tablat alulrol is halozzam le visszahajtva a tabla ala a halot?
Tető újrarakásra sajnos most se idő, se energia, se ember úgyhogy ez most kizárt, a födém viszont eléd rosszul szigetel érzésem szerint, úgyhogy ezt jó lenne még az ősszel lejátszani, köszönöm a tanácsokat. Valóban talán a 2x 10 cm is belefér. Bár a járhatóság dolgában én még agyalok ezen a félbevágott eps 100 lapokon leragasztva pur habbal, takarékosabb lenne (kevesebb kellene belőle) mint a Steprocknál pl., úgy számolom, de majd elválik.
Érdemes a második linken levőt vennem a másik helyett?Csak mert az első linken levő helyről grafitos lépésálló szigetelést is rendelnék.Az meg a másodiknál nincs,így onnan fehér lépésállót tudnék rendelni.
Újra kellene rakni a tetőt ... Rendbehozni, aláfóliázni páraáteresztővel. Ez volna a hosszútávon is jó megoldás.
Ha nem...
Akkor meg marad a lépésálló gyapot táblák használata a terület jelentős részén. Ez esetben a többi részre is táblás de nem lépésálló gyapot célszerű (ez olcsóbb).
De hát azt írják minden "hivatalos" oldalon, hogy a "sima" gyapot alá kell a párazáró fólia, egyébként "lenedvesedik". Úgy látom van némi akciózás a lemezes szigetelőknél (lehet a paplannál is). Mondjuk így is több mint másfélszeres az ára, mint a paplannak. Meg ha utólag mozgatni kell vmilyen okból, a járhatóságnak is az egész felületre kell fennállni, persze csak úgy, hogy deszkákat pakolászok szükség szerin. Nem tudom előre, hol kell cserepeket igazgatni (nem túl jól zárnak).
Ide is beteszem, látom 2 topic is van ebben a témában.
Témában jártas vagy hasonló feladattal birkózó kollégák segítségét kérném az alábbi ügyben:
Padlásfödém szigetelésen gondolkodok egy 40 éves (79-es kocka) építésű házban. A födém maga beton szerkezetű és van rajta némi szigetelő réteg (salak?) betonnal lefedve. Ebben a fedő betonban félig elmerülve a tető gerendázat fa tartó elemei is benne vannak. Olvasgatva az irodalmat csak a fafödém esetében szükséges a páraáteresztés (tehát hogy fóliát nem szabad tenni a kőzetgyapot alá), én itt is páraáteresztőre csinálnám, azt gondolom, hogy a beton/salak födémnek se hiányzik a plusz nedvesség. Ezért (ha jól értettem) a hidrofobizált lemezes (pl knauf MPN) ásványgyapot jönne szóba 15 cm vastagságban. És arra páraáteresztő fólia. Kérdés jól gondolom-e hogy itt nem gyarapszik-e majd a nedvesség (ezeknek a hidrofobizált anyagoknak az adatlapján is 1 ill 3 kg vízfelvételt írnak m2-enként, közben meg víztaszító. Most akkor hogy?
A másik, ha vmi könnyen megvalósítható megoldást tudnátok-e javasolni a szükség esetén történő födém járhatóságra. (cserepezés, kémény karbantartások..céljából) Olvastam itt ilyen hibrid megoldásról, ahol félbevágott EPS táblák csíkokban váltanák a kőzetgyapotot, és azon átfektetve deszkákkal lenne járható pl. Jó ötlet? Komplikált fa szerkezetekre nem annyira van idő, energia.
Az árak úgy látom eléggé szórnak, vmi olcsóbb beszerzési lehetőség? (dél-Alföld).
Azert ennyire nem durva a helyzet :). Haveromeknal uj hazat epit egy vallalkozo. 2 huszoneves gyerek epiti a hazat.. :). Ott kapnek szivrohamot. Ennek a haznak annyi baja van, hogy hozzalett epitve a regi hazhoz, es a regi haz fala valyog es vizet kapott, de nem veszelyes. Amennyit er a haz ahhoz kepest nekem a feleben sincs..
Atgondolom, kerek ajanlatot szigetelesre is. Egyebkent nincs hideg erzet a hazban, nem erzem hianyat a szigetelesnek, de biztos kisebb lenne a gazszamla.
Vályogra csakis gyapot, és az sem mindegy, hogy melyik.
Ha tényleg ezt akarod, akkor keress egy építészt, aki csonál neked egy páratechnkiai számítás a hőszigetelésre, és utána a kőművessel Pontosan!!! azt csináltad meg. Amihez viszont vagy neked, vagy egy értő embernek (műszaki ellenőr) ott kell reggeltől estig.. szogatni a kőművest mert még a hálót is sumákolva rakják föl a szigetelőlapokra ha nem tudod, hogyan kell rendesen, és nem állsz a háta mögött.
Ez innen nézve tipikusan az az épület, amelyiknél minél több mindent próbálsz rendbetenni, annál több újabb hibát fedezel föl, és még a vége előtt kiderült a számokat nézve, hogy olcsóbb lett volna a legelején egy dozerral letolni az egészet a telekről, és egy újat, korszerű építeni helyette.
Pedig az itthon maradt szakkikkal még az új ház építés is lutri.
Leakarod szerintem, mert ... a vastag fal csak egy rossz mese-duma a témában.
Valójában lószart se ér még a 60 cm vályog/tömörtégla sem hőszigetelési szempontból a mai világban. A 30-38 cm-es falak meg pláne nem.
Ezeknek a régi falaknak a kellő hőszigetelése 80-85%-al is csökkenti a falakon át távozó fűtési energia igényt. És sokat javít a komfort érzeten is, mert >> nem "sugározza a hideget" a fal/plafon/padló, nem alakul ki a belső huzat sem a lakótérben.
Sajnos elég sokba kerül és 8-10 év is lesz a megtérülése, de megéri.
Gyakorlatilag tényleg nem lehet kintről/távolról szervezni irányítani az ilyesmit... a mai magyar valóságban. (tisztelet a ritka kivétel szakiknak, mert azért akadnak)
Sajnos KELL, hogy legyen itt egy megbízható embered aki ért hozzá és ott van, felügyel, számonkér, kijavíttat a nvedben, még időben. Vagy te magad kell, hogy kiokosodj és megtedd.
----
Elmondom újra: NEEEEE spórold meg vízszigetelés rendberakását-pótlását, ha jót akarsz magadnak.
Az KELL kerül-amibe kerül! Hamár felújítod a házat és nem átbaszós eladási céllal, hanem magadnak hosszabb távra.
Több ismerős is megspórolta nagyokosan, de megbánta.
Mert 1-2 éven belül muszáj lett/lesz megcsinálni MÉGIS! Ami utólag nagy szívás....
A fizikát ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni tartósan.
Ökölszabály: a vízszigetelések pótlása-rendberakása nélkül nem költünk egy házra milliókat, ha korszerűsítjük. Pláne nem, ha vályog falazat is akad...
Ertem amit mondassz, elis tudom kepzelni. En nem vitatkozok "szakemberekkel" max feldolgozom amit mondanak aztan ennyi. Tudsz megbizhato vallalkozot vizszigetelesre? Koszonom megegyszer az utmutatast es infokat.
Minek veszel fel télikabátot, ha aztán beengeded alá a hideg levegőt átszellőzni?!
Válaszold meg magadnak >> a józan eszedet használva.
----
Azért ezek a témák nem kívánnak nagy észt csak némi természet ismeretet (fizika+környezetismeret általános iskolai szinten) és józan logikát. Ezeket használva már nem lesz elég a meggyőzőnek tűnő duma...
Persze gyakran még a mérnökemberek is eltévednek a témában, mert nem gondolják végig a pára kissé különös viselkedését adott konkrét esetekben. A kőmíjjes szintű szakik és kivitelezők zöme pedig simán sötét a témához és beszél hallomásból-látásból összeszedett infók alapján összevissza.
----
Amit írtam neked irányvonalként az úgy OKÉ! bízhatsz benne.
Nem egyszeru a dolog. Sokat olvasok, ezekkel tisztaba is vagyok. Csak kozben beszeltem sok komuvessel, statikus is atnezte a hazat. Ehhez kepest mindenki mast mond, javasol es probalom kiszurni mi az igazsag es mi az erdek. Valyogfalnal mindenhol azt olvastam, hogy tilos hungarocellel szigetelni foleg vizesfalra. A komuves viszont ayt mondta rengeteg valyoghazat szigetelt es nem volt vele problema, elmagyarazta hogy pontokban kell felrakni a hungarocellt, alul felul hagyni kell rest, ill rovarhalot is emlitett, de pontosan nem ertettem az eljarast de meggyozo volt. Ennek ellenere en se szigetelnem le azt a reszet a haznak ahol valyogfal van, szinezni is csak legatereszto festekkel engednem azt a reszet, ha van olyan. A statikus legatereszto vakolatot javasolt. Ki is lett javitva a fal. A vizszigetelesen gondolkodtam egyebkent, de a vizesedest a csatorna hianyanak tudtam be, ami azota mar van. Felek az ilyen akumbakum szakemberektol foleg hogy kulfoldon dolgozom. Mar ott kezdodik a dolog, hogy ugyvannak vele, ez a hulye kinnt dolgozok kulfoldon tele van penzzel beprobaljuk. Nem egyszeru igy kinntrol megszervezni hogy normalis szakembereket talaljak, akik tudjak is hogz mit csinalnak es nem akarnak lehuzni. Tudsz ajanlani valakit aki korrektul megcsinalna a vizszigetelest normalis aron? Mi a normal tarifa?
A kőműves hülyeséget beszél.... Minek veszel fel télikabátot, ha beengeded alá a levegőt szellőzni?!
1. A nedvesedő falra KURVÁRA nem rakunk SEMMILYEN hőszigetelést, sőt háló+glett+színezést se!! Mert szétázik a vályog >> dől a fal illetve eleinte csak jön a doh-penész.
Hanem előbb MEGSZŰNTETETJÜK a nedvesedést!!!!!!!!!!!!!
Ahogy írtam a felújítás hőszigetelés ELŐFELTÉTELE, hogy - legyen a fal/alap között MŰKÖDŐ vízszigetelés
- legyen a padlók alatt működő vízszigetelés - ez a kettő legyen összekötev résmentesen
Amikor MEGVAN a kellő vízsigeteltség akkor UTÁNA lehet gondolkodni a hőszigetelésről és már korszerűsítésekról.
2. Vályogfalra NEM rakunk hungarocellt! Pláne nem, ha aza fal nem csontszáraz...
Vályogra pl. vakolható gyapot mehet, de az is csak a vízszigetelés megoldása után. (esetleg open hungarocell)
-------------
Szóval nem a színezésre kéne elbaszni a pénzed, hanem a víz és hő szigetelésre.
Legalábbis épésszel...
A hőszigetelés aztán már az idén elkezd elspólrolni, ha még az ősszel feldobod és idővel kitermeli a színezés árát is.
Plusz jobban is érzed magad bent a lakásban :-)
Mivel a hőszigetelés a szín nélkül is működik és spórol >> a színezés már akár hitelből is fizethető ...
Tényleg olvass el 4-6 évet ebből a fórumból mielőbb és okosodj ki mielőtt tévútra visznek, viszed magad milliókért.
------------
A sorrend
- viszszigetelés - (ablak-ajtó csere, ha szükséges-indokolt)
- hőszigetelés (téglára és hasonlókra hungarocell, vályogra gyapot esetleg open hungarocell)
- minden más...
Ja és a tudatlan kőmíjessek-vállakozók elkerülése.
Számla ügyben bevett szokás a szürke megoldás is. A fele-harmada számlás (a jogbiztonság garancia/per lehetősege baj esetére) a többi nettó zsebbe. Ha KATA+áfamentes adózó, akkor a számlásár is alig több a nettózsebbe árnál, mivel a KATA-a alig adózik és az áfamentes nem fizet áfa-t az elkért munkadíj után.
Ezeket megkérdezed, ha alkudozni akarsz erre hivatkozva... vagy.
Az adószáma alapjána NAV lekérdezésből megtudható és az is, hogy hátralékos-e.
Hasonló kérdésem volt Nekem is. 8 cm mély villany szerelődobozokat hogyan lehet helyesen elhelyezni a 10 cm vastag szigetelésbe? Szeretnék kint áramforrást legalább 3 helyen. Probléma, ha teljes mélységben ki van vágva a helye?
Ezt a kepet talaltam a hazrol. Igen, megneztem az allvanyozas arakat is, csak nem tudom, hogy jogosan lette-e felszamolva. Kivancsi vagyok a velemenyedre. Jol tippelted, 1.4 million az ajanlat, ebbol az alvanyepites 220ezer. Ez azert soknak tunik. Amiket irtal munkadijakat azokbol az latszik hogyha szamlasan legalisan csinalja, akkor jo az ar, ha feketen akkor sok.. Csak kerdes, hogy megeri-e dupla annyit kifizetni egy papirert.. Szigeteles se lenne rossz, de megmondom oszinten en 800ezer-1millioig kalkulaltam max. a szinezesre. Szigeteles, munkadijjal, anyagostol benne lenne vagy 2 millioba vagy megtobbe.. A haz szomszedfeloli resze valyogbol van es kicsit vizes, ugyhogy nem tudom jo otlet lenne-e leszigetelni azt a reszet. A komuves azt mondta nem problema, pontokban kell felrakni a hungarocellt es ugy tud szellozni. Hat nem tudom mi lenne a legjobb megoldas.
2.Célszerű, de ki is húzható... Ésszerű felrakni az egészer és lehálózni+glettelni, hagy dolgozzon minél előbb :-) A színezést lehet halogatni az főleg csak látvány.
(akár évek múlva is lehet színezni, pláne alapozás után)
3. Legalább részben, de egyszerűbb kívűl egészen, belül pedig gallérként a plafon fölötti sávot. A padláson ki kell rendesen dolgozni a fal élén való átfordulást illetve a tüzfal részt, ha van.
Adott a fotón látható gyöngyszem. Kb 30cm falazattal (jó eséllyel zömmel samot, mert üveggyár mellett épült :D) A bejárati ajtónál (jobb oldalt) rémületemre csupán 10cm a fal vastagsága. Ez már kistéglés. A kis és nagyszoba plafonját leszedtem és gipszkartonozom. 20cm gyapotot be tudok rakni a karton fölé. Ezt a jobb oldali résznél is szeretném elvégezni. Nyilászárok is cserélve lesznek.
A 10cm falon mivel lehetne segíteni? Ktg hatékony megoldások érdekelnek a szűkös budget miatt.
A belső falszigetelés roppant kockázatosnak itéltem a penészedés miatt. Így azt elvetettem. Persze ha van 5let meghallgatom.
Kérdés:
1. Csak a külső eps lapos szigetelés jöhet szóba ?
2. Célszerű lenne akkor az egész házon megcsinálni ehyszerre vagy csak hírtelen tűzoltásként 1 telet kihúzhatok a jobb oldal szigetelésével?
3. Fal szigeteléskor kelle e szígetelni a kvülről a padlástérbe nyúló falszakaszt. A bal oldali ablak feletti 3szög rész?
A falon van javitani valo, de azt kulon szamolta. (Vakolat leveres kijavitas. ) A halozast, nemesvakolat felhordast 3800ba szamolta. A diszeket, elvedozest is kulon szamolta. Allvanyozasra 218 m2re 1000fttal szamolta. Na ez is soknak tunik nekem, nem tudom i dokolt-e kulon felszamolni. Maga a dryvit halozas+ nemesvakolat felhordasra akkor sok s 3800ft..?
Ami feketén cirka 1000-1200 Ft/m2 Legálisan(számlásan) 200-2500 Ft/m2 díjat indokol alsóhangon. A konkrét körölményektől függően lehet több is (pl. az állványozás és/vagy a sok kisméretű felület miatt)
(a díszítő elemek felrakása és színezése is külön műsor és nem olcsó)
Ertem, koszonom a reszletes leirast. Akkor szigetelessel egyutt ertendo ez a munkadij.(anyag nelkul).. En szinezesre kaptam ezt az arat, szigeteles nelkul. Ugy akkor sok gondolom..?
A szokásos pince+földszint+térdfalas tetőtér az ereszig (úgy 4-5-(6) méter magasság) elérhető állványozás nélkül is, bakokról, létraállványról, gurulóállványról. Ez kell hogy legyen egy normális vállalkozónak a szükséges menyiségben. Ha erre külön számol fel díjat, akkor csúnyán néznék rá... kivéve, ha a m2 ár cserébe kellően kisebb.
Az oram/tűzfalak már nyűgösebebk, mert 8-10-12 méter magsak is lehetnek. Ahhoz lehet, hogy érelni kell fix állványzatot illetve ha van sajátja akkor is külön számolja fel.
Mindenesetre.... Azt szoktam javasolni, hogy EGYÖSSZEGŰ munkadíjban kell megállapodni, ha csak lehet! Ami MINDENT tartalmaz, amire csak szükség lehet....
A vállalkozó mérje fel a feladatot, számolja ki és mondja meg a végét előre.
Hisz ő a szaki tudja-látja a feladatot, tudja az árát is.
Aztán már csak menetközben felmerült
- előre enmlátahtó PÓT és
- az utólag kért ERXTRA munkák, változtatások
módosíthatják az árat.
Persze mostanában éppen a vállalkozónak áll a világ (még egy kis ideig), de azért érdemes próbálkozni... egy tisztességes alkuval.
------------------------
Az anyag a másik ~5 eFt/m2
Ha a manapság normális U<=0,20 W/m2K szintet elakarod érni...
Márpedig ELAKAROD >> HA már ennyit költesz rá :-(
Azaz
14-15 cm grafitos hab a falra (de nagyon minimum is 12 cm)
Szia. Koszonom szepen az utmutatast. Szigeteles nelkul erted az arakat ugye? Normal csaladi hazrol van szo, igy kulon felszamoljak az allvanyozast , vagy bele kalkulaljak a nm2 arba? Csak ez nem vilagos..
Érdekes , mert az én házamban is a fürdöszoba , WC alatt van a pince , így azon keresztül jutok le a pincébe . A fiamnál is a pince lejárat egy lépcsöházban van a manzárt szobába felvezetö lépcsökkel , igaz ez a lépcsöház egy ajtóval le van választva az elöszobáról . :)
Miért is hülyeség egész nap nyitva tartani az ablakokat , ha nincs túl nagy forróság kint , ami túlfütené a házat annyira , hogy ne legyen komfortos ?
Elfelejtettem leirni, hogy ismeros adott tavaly 2200 ft/nm2es ajanlatot, de elhalasztottuk a dolgot. Nemreg felhivtam ujra, hogy most akar el is kezdhetnek csinalni, ha megtudunk egyezni. Azt mondta most mar 4500ftert csinalna meg, ennyit valtoztak az arak :). Nehez elhinni.. nem tudom. Kertem ajanlatot egy masik ismerostol is, o 3800ft/nm2es arat mondott, de o alvanyozast is felszamolt 1000ft/nm2t. Megkellene csinaltatnunk minnel elobb, de nem szeretnem hogy atverjenek. Mennyire jo arak ezek? Koszonom a segitseget megegyszer.
Sziasztok. Lenne egy kerdesem, remelem tudtok segiteni. A csaladi hazunkat szeretnek dryvit halozni, nemesvakolattal szinezni. Mi lehet ennek a realis munkadija nm2ben? Alvanyozast kulon szoktak felszamolni, vagy az beleszoktak kalkulalni a nm2 arba? Koszonom elore is a segitseget.
A szőr ott van, hogy nyáron kinn van melegebb: nyitva hagyod egész nap az ablakot, bejön a 35 fokos 50%-os páratartalmú levegő, lehűl 25 fokra és lesz 60-65%-os pára. Szal lehet, hogy pára szempontjából sem jó, hogy egész nap nyitva van az ablak...
tegyük hozzá: ma már. 8-10 évvel ezelőtt, amikor az expert "betöltötte az űrt", sokkal kisebb volt a választék, ma már a csucstherm, bolhatherm és olcsotherm kft is gyárt xps-t...volt létjogosultsága az expertnek, amikor csak austrotherm volt a mérvadó nagyjából. akkor az árkülönbség is jóval nagyobb volt.
"Én azt mondanám, hogy ha csinál valamit az ember, akkor csinálja meg jól"
Ezzel én is így vagyok, inkább készüljön el később, de az tökéletes legyen. Ezért is kértem segítséget, hogy mi lenne a legjobb megoldás, a redőny doboz mögötti szigetelésre. Melyre még nem tudom mi lesz a megoldás, de legalább 5 cm pir-t valahogy össze akarok hozni. A homlokzati szigetelőket meg sem kérdezem, mert azok úgy is azt mondanák hogy jó lesz a 2 cm vastag eps is.
Jövőre szeretnék a mennyezetre gipszkarton tenni, közé pedig kb 10-15 centi gyapotot, az lenne a kérdésem ezzel kapcsolatban hogy ez így jó megoldás e a kivitelezés és a hőszigetelés szempontjából illetve milyen rétegrendet alkalmazzak, párazáró fólia kell majd? Esetleges alternatívák? A padlásra nem akarnák leteríteni gyapotot, azért is gondoltam ki ezt a megoldást.
Na ki hogy áll a fűtéssel ebben a hűvösebb időben? Mi még nem fűtünk, 21-22 fok van bent. De h őszinte legyek, érezni h hideg van, gondolom szokni kell a nyári meleg után.
Illetve a lábazatra lehet Expert (formahabosított EPS) hőszigetelést is rakni, vagy más gyártó ennek megfelelő anyagát. Ez valamivel gazdaságosabb, mint az XPS.
Az XPS drága anyag, ennél már csak a PIR hab drágább :) Viszont nem kell belőle sok egy átlag családi házhoz. Én azt mondanám, hogy ha csinál valamit az ember, akkor csinálja meg jól, a lábazat is legyen olyan, vagy közel olyan vastag, mint a homlokzati hőszigetelés. De ha nincs rá pénz, akkor nincs rá pénz, ez határoz meg mindent végső soron.
Padlófűtésünk van amúgy, túl sok abból nem jut a tetőtér fűtésére, rááadásul mivel a gerendák közé csak 14 centi üveggyapotot tudtam betuszkolni, tervezem, hogy a födém tetejére még ledobok a nem használt területekre vagy 20-at. (És az a 100nm-ből úgy 60 nm biztosan lenne)
Es alul a jelenletunk, a fozes, furdes nyilvan jelentosen tobb parat termel, mint ami a tetoterben van.
Az atlagos paratartalom majus-juniusban pl a haloszobaban 64% volt, a folyamatosan nyitott ablakok es ajtok ellenere. A nappaliban 60. Pedig a labazat 50-60 centi es szigetelt. Oke, azota rajottem, hogy a pincet nem jo a lakas fele szelloztetni, de akkor is: nyitott ablakok mellett ez sok szerintem.
Köszönöm. Amennyiben csak 3-4 cm vastag pir lesz, akkor lehet ott páratechnikai, vagy egyéb más probléma?
Meglepődtem, hogy 10-12 cm vastag pir lap rendelkezik azonos hőszigetelő képességekkel mint a 20 cm-es eps. Tudomásom szerint a lábazatra 10 cm-nél vastagabb xps-t felesleges tenni, mert nagyon hosszú a megtérülési ideje. Jól tudom?
Benne ugye megy az elektromos és gépész... arra gondoltam, hogy simán a 12 cm hőszigetelés szétválasztása (pl.6-6cm) és körbefarigcsálásán túl... jó lenne, valami szigetelő anyaggal kitölteni azokat a 1-5 cm-es miniréseket is "értelmesen". Ötletek? :)
Köszönöm, hogy felhívtad mindenre a figyelmemet, a lehetőségekről, és megerősítettél, melyekkel sajnos, tisztában voltam. A legegyszerűbb igen az lenne, hogy tok toldó az ablak tetejére, de nem akarom annyival csökkenteni az ablak magasságát, mert így is alacsony. Abban tudsz segíteni, hogy xps esetén, és pir tábla esetén hány cm-t kellene feltenni, hogy azonos legyen a szigetelése a 20 cm-es eps-el?
Foldszintes Kadar kocka. Honnan tudnam, milyen a fodem retegrendje? Mintavevot megsem furhatok bele... Felfele haladva: hera falfestek, glett, betonfodem, gerendakbol, kefnikbol, aztan valami egybeontott betonreteg, aztan a katranypapir, es vegul a tetejen ismet beton, ugy 2 centi vastagon. Hala az egnek az ugy is porladofelben van, ezert is tunt fel, hogy alatta ott a fekete katranypapir.
Igazabol irtam, hogy a foldszint lakott, a tetoter keveset hasznalt es nincs rajta ablak. (Leszamitva a tetokibuvot).
A kettes pontod elegge teoretikusnak tunik, mert ha bezarom a lakoterbe a parat, minden szetrohad es peneszedni fog.
Az egyes pontod szerint viszont fel kellene szednem a fodemen levo katranypapirt ES nem tenni parazaro foliat a tetoszigeteles belso oldalara, mert igy atjuthat az uveggyapoton es annak tuloldalan az atszelloztetett legresen at tavozik a kulterbe. Igy a hoveszteseg is minimalis lenne.
De ti pont nem ezt javasoltatok, ezert nem sokat tisztult a kep.
Ez a csomópont sose egyszerű, pláne egy régi háznál.
Igazából két dolgot tudsz tenni:
1, Beletörődsz abba, hogy csak 3cm vastag hőszigetelésed lesz a redőny mögött. Ebben az esetbe viszont mindenképp PIR hab hőszigetelést tegyél, ez az elérhető legjobb hőszigetelés.
2, Kijjebb tolod a redőnyt és vele értelemszerűen az ablakokat is. Az ablak kilóg a falsíkból, részben vagy egészben, így nagyobb helyed van a redőnydoboz mögött. Viszont itt figyelni kell, hogy a vakolható redőnydoboz, ne lógjon ki a homlokzati hőszigetelés síkjából. (a redőnydoboz vakoló orrának vége kb 2-3cm még a redőnydobozon túl)
Sziasztok, Kávára 5 cm-es xps megy, ablakok külső falsíkra, majd a homlokzatra 20 cm-es eps. Az ablakokra vakolható tokos redőny lesz. A redőny 8 cm-el magasabbra megy az ablak tetejétől. Ebből 5 cm-t az xps letakar, de a fennmaradó 3 cm-en semmi szigetelés nem lenne. Amennyiben leverem a vakolatot és a kőport a beton áthidalóról, kb. 8-10 cm magasságban akkor 3 cm vastag xps-t be tudok tenni. jól gondolom, hogy ez kevés, hogy ne legyen rosszabb a hőszigetelő képesség a falon lévő 20 cm-es eps-hez képest? Milyen vastagságú lenne az ideális?
Az álmoskönyv azt mondja hogy ne engedd be a párát a lakott tér felől a szerkezetbe, mert tönkreteszi a pára a szerkezetet.
Az épület nem a falon vagy a tetőn át szellőzik.
Előzőleg is jól írták : szellőztetni kell
Ablakon, ventillátoron, kürtőn, hővisszanyerőn keresztül.
A "lélegző fal" duma a begombázott marketingesek találmánya.
Tobbszor atragtuk mar, de talan nem pont igy, szoval megkoszonnek egy kis fejtagitast.
Lassan vegzek az egyszeresen atszelloztetett bituzsindelyes tetom utolagos szigetelesevel. Figyeltem a retegrendre, zsindely, alatetlemez, OSB, legres, paraatereszto folia, uveggyapot. Itt tartok most. Elvileg belulre mar parazaro folia kellene, de elbizonytalanodtam, hiszen a teton nincs ablak, csak egy tetokibuvo ami nyilvan alapesetben zarva lenne.
A tetoter ugyan nem lakott (csak hobbiszinten, hetente par orat hasznalom), de nyilvan a fodemen keresztul a pára a tetoterben landol. Ha most párazárok a szigeteles belso oldalan, hogy fog tavozni a nedvesseg?
Ez külső szigetelés, csak egy bemutatóteremben :) Szóval attól, hogy bent csinálják, ez még külső szigetelés. Nem mindeni akar vakolni, van, ahol ilyen fedőlemezeket használnak, így teljesen jó megoldás. Az egyik most elkészült irodaházat is kívül kerámialapok fednek, az alatt is hasonló gyapotszigetelés van, csak persze vastagabb.
Bent nem szigetelünk , csak kivételes esetekben és nagyon átgondoltan !
Amit a fotókon látsz , az egy normális átszelĺöztetett szigetelés . A szaki nagyon is meggondoltan elöször az egyik irányban , majd a második sorban rá merölegesen szigetelt , hogy a lecek " höhíd " hatását kivédje . Gondolom a képek legalább 5 évesek , mert akkor volt még divat ilyen vékonyan szigetelni .
Ha a külső falon vannak kapcsolók/konnektorok/lámpák, szigetelés előtt szerezd be a kellékeket a felszerelésükhöz... pl.: szerelőlemez/toldó (KOPOS KEZ-3) EPS-be való szerelvénydoboz-t (pl.:Kaiser ECON® Styro55 esetleg gipszkarton doboz) és spiráldűbel-t majd.
Azért találsz különböző válaszokat, mert nincs általános, minden gázszolgáltató területén egyformán érvényes szabály.
Azt biztosan tudom, hogy a TIGÁZ nem engedélyezi a gázcsőnek a szigetelés belsejében történő elvezetését, de olvastam itt, hogy más gázszolgáltató meg elfogadja ezt a megoldást.
szigetelés előtt állok és kerestem a neten a szabályokat a hozzászólásokat de csak régieket találtam, nem tudom valaki tud e aktuális információt arról, hogy gázcsövet le lehet e szigetelni (igen - nem -re is találtam infót)
Szerintem a képek egy külső szigetelést mutatnak, a párafékező főlia felirata kifelé kell, hogy álljon és úgy nézem inkább valami trapézelemez az amit felcsavaroz a végén.
A téglafal (imitáció) ellenére én úgy gondolom, hogy ez belső szigetelés. Kültérre ilyet biztosan nem raknék, meg kültérre van vakolható kőzetgypot.
Beltérre és tetőtérben a szarufák közé és alájuk korrekt a módszer, csak szerintem vékony a kőzetgyapot (meg ronda a műanyag lambéria, de ez már ízlés kérdése).
Igen, csak a lapra van, hiszen az Austrotherm nem gyárt ragasztót, sem egyéb dolgokat.
Én tőlük rendeltem. Komplett házra nem számoltak 50-100 000ft szállítási költséget, szemben sok tüzéppel és az áraik is jobbak voltak. Arra figyelj ha kérsz tőlük árat, alaposan nézd meg azt írták e bele amit kértél, mert nálam pár tételt benéztek.
Új építésnél homlokzati hőszigetelés előtt mivel lenne célszerű a kerámia téglák találkozását kikenni? Vegyek egyszerű zsákos vakolatot vagy eps ragasztót? Tudom, hogy az igazi az lenne ha be lenne az egész vakolva de talán a semminél ez is jobb!?
Valaki mintha nemrég írta volna, hogy megcsinálta így de nem találom a h.sz.-t, hogy mivel!
Köszi a tippet, megkérdem akkor a helyi tüzépen (fent vannak az Austrotherm honlapján, mint márkakereskedők). Bár a Szigatechnél is jó áron van a Hirsch Servo grafitos hőszigetelés, majd meglátjuk, hogy melyik lesz a nyerő.
A munkadíj nálunk nem akkora gond, mi magunk rakjuk majd fel két rokonnal, mint ahogy mi magunk raktunk ytong falakat, építettük be az ablakokat-ajtókat, betonoztunk aljzatot és födémet, raktuk le a hőszigetelést és a padlófűtés csöveket az aljzatba, szereljük a belső villany nagy részét, meg kisebb nagyobb dolgokat is mi magunk csinálunk. Ennek nem az az oka, hogy ennyire szeretünk ilyesmivel foglalkozni, hanem az, hogy mesterember ma már sok pénzért sincs, jövő évre is csak a kóklereknél van szabad kapacitás :-((
A tetőt pl. tetőfedő rakta, nem győzzük utána cserélgetni a rosszul vágott, illetve törött cserepeket :-(( Berakott két tetőtéri ablakot, a harmadik előtt azt mondtuk neki, hogy köszönjük szépen, majd inkább mi csináljuk tovább.
Pár hete néztem utoljára Austrotherm árakat, a különböző tüzépeken alapból olcsóbban voltak az EPS lapok, mint az Austrotherm weboldalán szereplő listaár. Az akciós rendszer (hab tábla + ragasztó + háló + alapáras nemesvakolat) négyzetméter árak meg pláne kedvezőbbek voltak, mint a táblák listaáron az Austrothermtől + a többi elem máshonnan. Én inkább a munkadíjakra várnék egy jó akciót, hogy a 7-800 ezres anyagot ne másfél millióért rakják fel :(
Egy ikerhaz felrol van szo, brutto 80m2 az alapterultet beepitett tetoterrel. 200 korul van az eves gazszamla, amiben benne van ugye a hmv es a fozes is.
brutto 80m2 az alapterultet beepitett tetoterrel. 200 korul van az eves gazszamla,
Az kurva sok!
Rendesen hőszigetelve az épületed úgy 500-550 m3 gáz >> ~55-60 eFt gázszámla várható.
---
Nekem 23-24 fokot tartva bent a nettó 2x100 m2 lakótérre elég 90-100 eFt/tél gáz és sokallom még ezt is. (ráadásul L alakú a ház is tehát extra a fal felület m2 is... ja és alá van pincézve is)
Már bánom, hogy annó 8 éve csak 10 cm grfaitos hab került föl.... pedig szó volt a 14 cm-ről.
Egy ikerhaz felrol van szo, brutto 80m2 az alapterultet beepitett tetoterrel. 200 korul van az eves gazszamla, amiben benne van ugye a hmv es a fozes is. Ennek meg tudnam sporolni kb a 20%-at, igy kb 15 ev kenne a megterules. Ennel biztos tudnek nagyobbat is fogni, ha kicserelnem az ablakokat, feltornem a teljes aljzatot es az ala is szigetelnek, korbeasnam a hazat, hogy a labazatra is tegyek valamit, stb. Megtobb penz, meghosszabb megterules, arrol nem is beszelve, hogy belulrol az egesz haz fel van mar ujitva, szoval ezek most nem opciok. Az EPS-sel az a problema, hogy undorito anyagnak talalom. Muszakilag nem tudom megindokolni.
A rétegrendekről és a betonra rakásról több cikk is van fent a neten, nem bonyolítják túl. Legyen lejtés és ne álljon tócsában rajta a víz. Ezért itt a betonjárdát biztonságosnak gondoltam, mert a lejtések és a külső széleken az elszivárgás mindenhol biztosított.
Majd egyeztetek a kivitelezővel, meglátom mi lesz. Köszönöm a tanácsokat!
Itt lakunk szemben az építkezéssel. Több ütemben építik a házakat, összesen 4 épület lesz, a Róbert Károly körútnál lévő épület nagyobbrészt irodaház lesz, a többi alacsony energiaigényű lakás. Az első épület még nagyon energiatakarékosra épült, az erkélyeket pl. hőhídmentes illesztőelemmel rögzítették a ház szerkezetéhez, de a második és harmadik háznál már egybeöntötték az erkélyeket a ház betonvázával. Valószínűleg anyagi okai lehetnek ennek, szerintem nincs kereslet olyan áron a lakásokra, amibe az első épületnél használt anyagok kerülnek.
Az biztos, hogy elég sok szigetelést használnak fel, korábban tettem föl képeket, hogy bálaszámra dobálják ki az EPS lapokat. Ahogy a tűznél láttam és szagoltam, alapvetően a kátránylemezes szigetelés anyagai gyulladtak ki, szerintem mindenki kitalálhatja, hogy mitől (a tűzoltóknak 10 feletti darabszámú gázpalackot is ki kellett hozni a tűzből). Az is biztos, hogy égett elég nagy mennyiségű polisztirol is, eléggé jellegzetes szaga van ennek, ha ég. Valamint égett még egy csomó fa is.
Szerintem tutira károsodott a vasbeton épületszerkezet is, de az építkezés annyira csúszik költségben és időben is (az első épület alapjait 2016 novemberében kezdték betonozni, de még egyetlen lakást sem adtak át), hogy biztosan keresnek egy megkenhető statikust, aki kiad egy szakvéleményt arról, hogy minden OK.
Nagyon köszönöm. Nem lesz eresz deszkázat, mert dobozolva lesz. Az ácsnak mondtam, hogy jó lenne amennyiben 7 cm magas lenne a kiszellőztetett légrés. Szerintem nagyon jó szakember. Azt mondta, hogy megcsinálja, de szerinte felesleges, mer néhány éve előírás az 5 cm, és Németországban is 5*5-ös fát használnak. Ragaszkodjak mindenképpen a 7 cm magashoz?
SZiasztok.szóval adós maradtam a képekkel ,de most pótolom.Mint ahogyan látszik csak a lapostetős rész és annak is inkább a vége felöli részén ázik át a szigetelés.Ablak felett megbontottam,hogy lássak mögé.Atégla is tiszta viz volt
Jó falusiak? Pécsnek vannak olyan részei, hogy lehet, hogy a faluddal is versenyre kelhetnek.
Amit írsz (ökotudatosság), itt ritkán kerül elő, de igazad van. (Elek valszeg ideírná, hogy ezért kéne hőszigeteléseket támogatni stadionépítések helyett.)
A hőszigetelés nemcsak a fűtés költségét csökkenti, hanem (hacsak nem teljes mértékben megújuló energiát használva hűtöd és fűtöd a házat) csökkenti a világ fosszilis energiafelhasználását és csökkenti a levegőbe jutó égéstermékeket, károsanyagokat. (Ez csak dumának hangzik, de ha egyszer eljönnél felénk és éreznéd, hogy télen a fűtési időszakban a jó falusiak milyen büdős dolgokat tudnak elégetni a vegyestüzelésű bűzgenerátoraikban, akkor megértenéd, hogy minden kiló el nem égetett döglött macska csökkenti a levegőbe jutó égéstermékek mennyiségét)
Idén eljött az ideje, hogy befejezzem a 3 éve vett ház hőszigetelését. 10 éves ház. PTH 38 NF téglafal. A falra 5 centi szigetelést raktak. A födém felett egy téglasorral meg is szakították a külső szigetelést. A födémen 5 centi szigetelés volt fent. Erre tavaly leterítettem 10 centi gyapotot.
Tavaly télen a ház két végénél, ahol a képen is látható tűzfalak vannak, szépen be is penészedett. kb 1,5 fokkal volt hidegebb a sarok, mint a fal.
Nyáron 3 hónap alatt felraktam a falra a második 5 centi szigetelést. Ezúttal a tűzfalra is raktam a gerendáig.
Ma pedig megcsináltam a tűzfal szigetelését 70 centi magasságig a padlás felőli oldalon is. Remélem meg fog szűnni most ezzel minden hőhíd.
Visszahajtottam a gyapotot (a képen a tavalyi állapot van):
A sarkoknál volt a legkritikusabb. Ott a födémre rakott, felülről és oldalról fedetlen téglába, jól be tudott menni a hideg a födémig:
Most alaposan bebugyoláltam. Az EPS-t ragasztó pisztolyhabbal raktam fel és a réseket is azzal nyomtam ki. A sarkokba felülre még kis maradék üveggyapotot is tömködtem.
Aztán ment vissza a födémre a gyapot. Kb. 1 órahossza ment rá az első tűzfalra. Holnap jön a második.
Sziasztok! Abban szeretnem a velemenyeteket kikerni, hogy egy 70-es evekben epult haz falanak szinezese elott tegyek-e fel hoszigetelest. A falak ikersejtbol keszultek, 38 vastagok. Nem erzem szukseget a hoszigetelesnek, anyagilag abszolut nem indokolt. Az ablakokat sem csereltem ki. Teljesen jol zarnak, csak szivas oket pucolni, de ez most mellekes. Ha tennek fel hoszigetelest, az azert lenne, hogy a meglevo vakolat egyenetlensegeit eltuntessem. EPS-t semmi esetre sem szeretnek, igy 5cm kozetgyapotra gondoltam. Probaltam keresgelni a neten szakirodalmat a paratechnikai szamitashoz, de egyelore nem talaltam. Meg tudnatok mondani, hogy amit elkepzeltem, azzal kovetek-e el hibat? A B terv, vagyis eddig ez volt az A terv :) hogy csak rahuzok egy dryvit halot a meglevo vakolatra es ezzel simitom el annyira, hogy ra tudjak utana taknyolni valamilyen dorzsolheto vagy hengerelheto diszvakolatot. Elore is koszi, ha valaszoltok!
Teljesen igazad van, egy jól megcsinált légrés kell és kész.
+1 hasznos dolog:
Érdemes a tetőfóliából olyat venni ami ragasztócsíkos, így nem fúj át a szél a tetőn.
Ugyanis (amit nem reklámoznak a szigetelés gyártók) a szálas szigetelőanyagon gyönyörűen átjár a levegő, ezáltal rontva annak a szigetelését. Nem tűnik nagy cuccnak, pedig szélben jelentős a légmozgás a nyomás különbség miatt.
A kettős kiszellőztetésnél is ez a gond, a szigetelés felső rétegében jár a levegő, emiatt az nem szigetel tökéletesen.
Okoskosz egyfolytába, de annyit fórumozol, hogy mellette lehetetlen, hogy dolgozzál is.
Nekem 45 saját emberem van és három alvállakozó csapatom, nem mozgunk egy szinten, sem az alapképzés, sem a műszaki ismeretek, sem a tapasztalat terén.
Leszarom a véleményedet, én minőségi munkákat szolgáltatok az ügyfeleimnek 5 év garival , amit jól megterveznek tapasztalt tervezők és nem húztam soha senkit le, mert 25 éve ugyanezt csinálom és a rossz hír az gyorsan terjed.
Van egy lengyel cégnek grafitos pol. készitett koronja, de csak rendelésre hoznak.
A gipszkarton szerelőaljzat körvágójának átmérője 68mm, így azzal pár perc alatt kivágsz 1oo tárcsát 1omm polisztirénból, benyomod a marásba a dübel után és egyenesen mehet rá a haló.
A térkő burkolás rétegrendje biztosítja az esővíz leszivárgását a talajba (25cm sóderágy és 4-5 cm kisméretű rizsszem kavics- vagy 4mm -es homokágy).
A járda valamennyire vízzáró volt és elvezette a vizet a betonfaltól, de ha régi volt és egy kicsit meg volt sűllyedve, akkor rés keletkezett a fal és a járda között- és valamennyi esővíz oda is befolyt, de nem sok és leszivárgott a fal alapja mellett a talajba.
Most meg sok, mert megtelik a sóder vízzel és elzárja a lejtést a járdán.
Ne szigetelj semmit, törd fel a betonjárdát. Áss ki még 2o cm alatta, azt töltsd vissza a helyét tisztán kisméretű mosott kaviccsal és szereld vissza térkővet. Ez van, sajnos. De csak egyszer kell megcsinálni.
Az eresznél körben beengeded a levegőt a padlásba (a hőszigetelés fölé) és a tetőgerincnél kiengeded a kúpoknál, illetve a szellőző cserepeknél, ha vannak.
Az alapvetés minden magastetőre érvényes... Értelmszerűen alkalmazva az éppen konkrét valóságra.
A tető 3 szintből álljon.
- maga a tetőfedés
- VASTAG-HUZATOS légrés a fedés alatt és/vagy huzatos kispadlás(ok)
- a hőszigetelő burok >>> alatta a védett-fűtött térrel
A cél az, hogy:
Minél, több levegő tudjon áramlani a cserép alatt, ami
- kellően hűt nyáron >> az árnyékbani hőmérsékletre (ez a kitűzött cél) - szárít >> harmatos/esőviharos idő után a tetőszerkezetet és a hőszigetelést - elszállítja a lakótér felől télen-fűtéskor a légrésbe érkező párát a szabadba
Ezért hiba a kis áramlási és be/kilépő keresztmetszet és/vagy a nem eléggé huzatos padlásrész a hőszigetelésen kívűli terekben, de a tetőfedés alatt.
Emlékezz, hogy mekkora a hőmérséklet különbség nyáron
- egy nyitott oldalú terasz/kocsibeálló/szín alatt
és
- egy zárt/aligszellőző fészerben/garázsban/padláson
Mivel a tetőfedés akár 30 fokos hőlépcsővel és általában elég nagy felületen fűti a nyári nap ereje miatt. A légáramlásnak pedig kicsi a hőszállító képessége >> kell a komoly légáramlás (huzat) az ilyen tereknek az "árnyékban mért" hőmérséklet közelébe való hűtésére.
Vagyis: minél huzatosabb annál jobb:-) Ergo minél nagyobb a be- és kiszellőző nyilás annál hatásosabb.
Normál családiház méretek esetén úgy ~0,20 m2 szabad felületű be- és kilépő nyilás szerintem már alsóhangon elég a kispadlásnak.
A fólia és a cserép közötti részt szellőzteti nem a tetőteret... Így azt alul a csatornánál sem szabad bezárni, felül pedig a szellőzőcserepeknél jut ki a levegő. Sokkal több gondot okozol magadnak, ha úgy szeretnél szellőztetni ott (hogy nem ér fel a páraáteresztő fólia a gerincig) pl 1 szabály: a meleg levegő felfele száll így csak fűtenéd a padlásrészt nem szellőztetnéd... A pára is ott fog lecsapódni neked a szigetelésre rá... A padlástér szellőztetést máshol kell megoldani.
A páraáteresztő fóliát fel kell vinni egészen a kúpcserepekig. Így a páraáteresztő fólia létrehoz egy külön átszellőztetett légteret, nem jut be a tetőtérbe se a porhó, se az esőpára.
"Első körben meg kéne probálj egy kenhető vízszigetelést felvinni a betonfalra, de vissza kéne bontsal két pár sor térkövet és lefele a térkő szintje alá áss legalább 25cm és addig levid a szigetelést."
Ott a kő alatt megmaradt az öntött beton járda. Amíg csak a járda volt a fal mellett, sosem kúszott így fel rá a víz. Nekem a fal tövébe került 0-4 sóder a gyanús (ezt használta ágyazáshoz kb 4-5 centi vastagon).
Ha ezt csinálom, az jó lehet?
1. visszabontok 2 sort
2. kilapátolom a 0-4 sódert a fal tövéből
3. lekapirgálom a festéket a régi járdaszinttől a térkő szintjéig (le kell, vagy rákenhetem a szigetelést?)
4. mélyalapozás
5. vízszigetelés felkenése
6. 0-4 ágyazó vissza
7. térkő vissza
És gondoltam arra is, hogy a két folyóka találkozásánál, a legmélyebb ponton (a képen a bal alsó sarokban) feltöröm a régi járdát tenyérnyi helyen "lefolyó" gyanánt, hogy a térkő alá kerülő víz hamarabb elszivároghasson. Ennek van értelme?
Nem tudtok valami egyszerű módszert arra, hogy a tárcsás dübelt (6 cm átmérőjű) pár mm-re besüllyesszem a szigetelésbe ? Tudom de lehet kapalálni meg létezik erre külön polisztirol marófej is (5000 Ft-ért) de biztos van rá egyszerűbb módszer is, csak még nem jöttem rá.
Ma már... a páraáteresztő fóliák okán >> nincs gyakorlati értelme a dupla légrésnek.
(régebben viszont a párazáró alátét miatt muszáj volt kettőst csinálni)
JÓL kell megcsinálni az EGY légrést és kész, fölösleges és értelmetlen a duplával bonyolítani a tetőt.
JÓL, azaz
- legyen elég "vastag" a kellő áramláshoz a légrés, az 5 cm jó kompromisszum a szokásos szarufa hosszak esetén < 8 méter, de jobb a 7-10 cm (5 cm-nél kisebb légrés nem az igazi, több pedig nehezít a tető egyéb részeinél) - ne szűküljön le az ereszdeszkázatnál sem a légrés (bele kell engedni a deszkázatot a szarufába)
- legyen meg az összefüggő keresztmetszet végig az eresztől a gerincig/kispadlásig (ha nincs pl, tetőablak miatt, akkor meg kell oldani egy új belépéssel) - minél nagyobb felülete legyen a be- és a kilépésnek is, kilépés a hőszigetelés felső vége/szintje fölött (is) legyen
- ha van kispadlás az is legyen erősen kereszthuzatos
A cél az, hogy:
Minél, több levegő tudjon áramlani a cserép alatt, ami
- kellően hűt(nyáron>>árnyékbani hőmérsékletre - szárít >> harmatos/esőviharos időben a szerkezetet - elszállítja a lakótér felől télen-fűtéskor a légrésbe érkező párát
Ehhez beláthatóan BŐŐŐŐŐŐVEN kell a lémozgás és ezért csak vicc-bakkfitty a néhány szellőző cserép a tetőn.
Ezért hiba a kis áramlási és be- és kilépő keresztmetszet és/vagy a nem eléggé huzatos padlásrész a hőszigetelésen kívűli terekben.
Röviden a tető 3 szintből álljon.
- maga a tetőfedés
- VASTAG-HUZATOS légrés a fedés alatt és/vagy huzatos kispadlás(ok)
- a hőszigetelő burok >>> alatta a védett-fűtött térrel
A gond az eresz es a gerinc kikepzese a duplan kiszellozetetesnel. Kell egy reszletrajz a tervezotol.
A cserep csepegese tul magassra kerul, nagy esonel atbukhat a viz az ereszen.
Meg kell allitani a cserepet az eresz elott es egy lemezprofilt kell beepiteni. ami bevezet a vizet a csatornaba.
Fent a gerincnel is nagyon oda kell figyelni, hogy mit hogy kell kivitelezni.
Vegul is arrol van szo, hogy ledeszkazod a szarvazatot, van egy res a deszkazat felett, ami az ellenlec magasaga, es egy masik a deszkazat alatt, azaz a hoszigeteles es a deszkazat kozott kiakitsz egy szellozorest, ami lehet 5-7 cm. Ezt a legegyszerubb ugy megoldani, hogy a szarvazat fuggoleges lapjara felszerelve 3x3 as fenyolecet es kifeszitesz egy dryvit halot. Igy van mihez nekinyomni a hoszigetelest.
A paraatereszto folia, a deszkazatra kell keruljon, de azt is be kell vezetni a csatornaba, oda meg egy lemezprofilt kell beepiteni. Ezert nem lehet felvinni magasabbra a csatonat.
Tehat a dupla szigeteles azt jelenti, hogy a kozetgyapottot, nem a paraatereszto folian keresztul szellozteted ki, hanem egyenesn egy masik szellozoresbe. A paraatereszto folia, ha tobbretegu, akkor lassan engedi ki a parat, azaz kell egy adott paranyomas, ami athatol rajta.
Mindezt azert erdemes megcsinalni, mert a szakemberek szerint, a parazarast a manzardon tokeletesre nagyon nehez kialakitani. Egyesek szerint meg nem. De en nagyon sok manzardot keszitettem es teljesen lezarni belulrol sok munka.
A duplán kiszellőztetett tetőnél a következő képen alakul a rétegrend? Szarufa, rá pára áteresztő fólia, 5*5-ös fa, pára áteresztő fólia, 5*5 ös fa, tetőléc...? Miért gondolod, hogy ezt meg kell terveztetni? Megéri a plusz költség, csinálnak ilyen kivitelezést? Baracomp javasolta, hogy 7 cm-es légrés legyen. Egyszerű nyeregtető kb. 7,5 m hosszú szarufa hosszal, kb. 10,8 méter széles*2. Néztem a Bachl szigetelést, amit a szarufa tetejére kell tenni, és javasolták, hogy ebben az esetben a szarufa belső oldalára 5 cm vastag kőzetgyapotot tenni, a fogópárnál 30 cm vastag. Ez így kb. 2 000 000 Ft lenne a szigetelés. Másik megoldás, hogy a szarufák megvastagítása a belső oldalon a fogópárig 30 cm-re, közé, és a fogópárra 30 cm vastag cellulóz, ez így kb. 900 000 Ft lesz. 1 tél fűtés költsége a tetőtérnek kb. 50 000 Ft lesz. A Bachl sajnos lényegesen drágább, és nem hiszem, hogy sokkal kevesebb lenne a fűtés költség, max. 20-30% szerintem.
Tegyél két sor szellőzőt a gerincnél, kb. 3 negyedik és a 5 sorban, eltolva, párba, minden szarufaközben kettőt. A tetőablakok alá és felé a szarufaközbe, kettő-kettőt.
Ha van terveződ, kérd meg, hogy szerkesszen ki egy duplán kiszellőztetett tetőt.
Azzal lassabban éri el a belső hőmérséklet a manzárdon a külsőt, ha nagyon meleg van.
A bramac cserép nagyon felmelegedik nyáron. A légrés azt is hűti.
Télen, meg a cserép belső fele megfagy egy kicsit, ha nagyon vastag a belső hőszigetelés, de ahogy a nap kisüt, azonnal elolvad a víz és jó ha azt is kiviszi a légrés.
Az egy légréssel kiszellőztetett tetőn 5 cm a szellőzőrés, mert az ellenléc vastagsága is ennyi.
A duplán kiszellőztettnél meg lehet oldani 12cm is, csak elég bonyolult az ereszt összehozni és persze
be kell szerelni bent a szarufánál keresztbe még egy réteg pallót érére a hőszigetelésnek.
Most vannak a szarufák feletti, azaz külső hőszigetelési megoldások is, a szarufákat le kell deszkázni és arra kell rászerelni a hőszigetelést, majd hosszú csavarokkal felfogni az ellenléceket és a páraáteresztő fóliát, így jóval több hely marad bent a manzárdon.
Az működök polisztirollal is.
Ha sok a víz a tetőn, azaz taglalt, nem nagyon érdemes foglalkozni, de egy egyszerübb tetőnél gyorsan megy és nem kell vesződni a belső szigeteléssel.
Most az történt, hogy visszacsapott a zápor a térkőről.
Szerintem nem elég mély az alapja annak a betonnak.
Első körben meg kéne probálj egy kenhető vízszigetelést felvinni a betonfalra, de vissza kéne bontsal két pár sor térkövet és lefele a térkő szintje alá áss legalább 25cm és addig levid a szigetelést.
A vízszigetelésnek kell egy mélyalapozó.
Az a gond, hogy zápornál a térkőről nem tud leszivárogni elég gyorsan a víz és befolyik az alap mellé, az meg felszívja mind a szivacs, mert kipárologni az alap mellől nem tud és valoszínű hogy lefolyni se.
Talán nem lenne rossz ötlet, a térkővet eltávolítani vagy 40cm (visszazárva szegélykővel), kiásni az alap talpáig, késziteni egy drént és visszatőlteni az egészet nagyméretű kaviccsal (két réteg geotextillel védve) és rá 2ocm termőföldet. Ott maradhatna zöldövezet. A dréncsövet is be kell tekerni geotextilbe és felhozni a fal mellett, oda egy szivárgólemezt beszerelni.
Szarufaközönként MINIMUM 200 cm2 be- és kilépő felület kell.
A normális huzathoz az eresznél(belépőhely) és a gerincnél/közelében(kilépőhely).
---------
Alapvetés: minél jobban tud áramlani a levegő a cserép alatt annál hűvősebb lesz a tetőd nyáron!
Javasolt
- a legalább 5 cm-es ellenléc>>légrés (a 7 cm még jobb) - a teljes szarufaköz szélességű beszellőzés az eresznél (rovarhálóval persze) - a minél jobb kiszellőzés a tetőgerincnél a kúpcserepek alatt (plusz lehet szellőző cserép is persze, de az csak bakfitty/lószar valójában!)
Sziasztok, a segítségeteket szeretném kérni. A belső padló szint a külső terep szinttől 60-70 cm-el magasabb. A régi terasz el lett bontva, mert alatta szén tároló volt és neki volt betonozva a ház alapjának. A terasz szint, megegyezett a belső padló szinttel. A terv, hogy az alap külső oldalára 10 cm vastag xps-t teszek, padló szinttől, terep szintig.Tudom, hogy a terasznak külön alapot kellene csinálni, az xps mellett, az lenne a tökéletes megoldás, és biztosan hőhídmentes. A széntároló alja ferdére van betonozva, törmelékkel van feltöltve elég nehéz alapot csinálni. A következő mennyire gáz? Feltölteni törmelékkel még, majd rá a beton hálózva, terasz szint, a belső padló szinttől néhány cm-el lentebb. Jól gondolom, hogy megsüllyedhet idővel a beton, a fal mellett? A másik megoldás, hogy az xps-en keresztül befúrni betonvasat vízszintesen az alapba, az talán kicsivel többet tarthat, de még így is megsüllyedhet, a terasz beton, jól gondolom, és az xps-t át fúrva, még a hőszigetelést is rontom? Van rá esetleg jobb megoldás?
Amennyiben nincs szellőző cserép, akkor is kiszellőzik? Gondolom, ez cserép függő is? Nekem Bramac Római lesz, néhány héten belül. A hullámok között ki tud szellőzni? Azt mondta az ács, hogy 10 m2-ként 3 db szellőző cserép legyen, mert majdnem 8 méter hosszú lesz a szarufa, nyeregtető. A tüzépen is azt mondták, elég az 1 db 10 m2-re. Azt mondta, hogy azért, mivel be lesz építve a tetőtér, és így jobban ki tud szellőzni nyáron, nem lesz olyan meleg. Néhány héttel ezelőtt voltam tüzépen és megnéztem élőben a szellőző cserepet, hát szerintem annyira kicsi a szellőző felülete...
Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem. Egy hónapja fejeződött be a térkövezés az udvarban. Kb fele-fele arányban meglevő betonra (járda) és most kialakított ckt alapra került a kő. Az első komolyabb eső most volt a hétvégén, és ma, rá pár napra az alábbi látványon szomorkodok:
Tőlem annyira futotta még a kivitelezés közben, hogy rákérdeztem, bírja-e a vizet ez a festett betonalap, ha közvetlenül mellé kerül a kő? A mester szerint jónak kell lennie, ennyiben maradtunk.
A kérdés az, hogy mit kellett volna csinálni, hogy a falra ne szivárogjon fel a víz (pár nap után már salétromosodik ahol évekig elvolt a felfagyott, rossz betonnal előtte)?
És utólag mit lehet tenni (gondolom felszedés után ugyanazt amit eredetileg csinálni kellett volna)?
Ez végül két kérdés volt. :) Mindennemű szakértést megköszönök előre is!
Sziasztok! A közeljövőben szeretnénk szigetelni a házat. tudtok e ajánlani jó és olcsó rendszert. A Hirsch-ről van vélemény tapasztalat? Ezt láttam a szigatechnél. Illetve egyáltalán ezeknél a termékeknél számít a gyártó? Köszönöm!
Tetőteremet építem be,fóliát cseréltem új cserép és ellenléccel. A régi Tondach Polka cserép ment vissza. Az eresznél a szellőztetést megoldottam viszont tondach polka szellőzőcserép már nem kapható(nem rendelhető)
köszönöm a válasz,holnap teszek fel képet az egészről.FÁK telepitésén gondolkodtunk de akkor egyrészről sok év másrészről a ilátás igy valami csoda!Gondoljátok el ,igaz alföld ,de kis folyócskára rálátás az ablakból,ill naplemente látványa minden este a búzatábla,vagy éppp amit vetnek,felett!!A beépitett tetőteres ház azon részén nincsenek ablakok,ill van 3 db műanyag 60x60 as.Azzal nincs baj természetesen.
Kicsit nehezen érthető. Ha jól értem a lapostetős rész homlokzata megy tönkre. Többrétű lehet a probléma. Ami megütötte a szemem, hogy a hőszigetelés alatt is van víz. Ennek oka, így látatlanban az lehet, hogy fönt az attikánál, illetve az ablakpárkányoknál is, az eső bever a bádog alá. Ezt csak úgy lehet jól megoldani, ha kicserélitek ezeket, olyanra, aminek sokkal nagyobb lelógása (10-15cm is akár az attikafedésnél/lapostető lezárásnál), illetve tömíteni a bádog és a hőszigetelés közötti részt.
Nemes vakolatból vannak olyanok, amik jobban ellenállnak az esőnek.
Ablak. A régi, magastetős részen nincs problémád az ablakokkal? Ezzel kicsit nehezebb kezdeni bármit is. Valahogy védeni kéne őket, pl előtetővel. Amennyiben a magastetős részen nincs problémád, akkor az valszeg a tető túlnyúlása miatt van, védi a homlokzatot. A műanyag ablak jobban viseli a vizet, ez is megoldás lehet. Nem tudsz fákat telepíteni, amik védik a homlokzatodat? Ez is segíthet valamennyit.
Haladok a tetoszigetelessel, viszont a mar latom, hogy a betonfodem felso, beontot 2 centi vastag felszinet le kell kaparnom, mert alatta okosan katranypapir szigeteles van...Gondolom az nem tesz annyira jot az alatta levő lakótér szellőzésének.
A kerdes, hogy mivel lehetne utana azt a feluletet pormentesen es jarhatoan zarni? Nincs kedvem padlot epiteni. Ontsem ki en is valami elokevert betonnal? Az is szivas. Van valami otlet? Komolyan ratennek linoleumot, de az ugye parazaro. Csak hobbiszobakent fog uzemelni, szoval az esztetika masodlagos de azert csak siknak kellene lennie.
Üdvözlöm a fórumozókat.Tanácsra véleményekre lenne szükségem.A városunk nyugati szélénél vásároltunk tavaly egy 10 éve épült 7mx10m es tetőtérbeépitéses körben 5 cm vastagon hőszigetelt téglalap alakú ingatlant,amelyhez hozzáépitettek öt éve szintén 7m x10 métert amit szintén 5 cm vastagon hőszigeteltek,de ez a rész lapostetős járólappal burkolt.A ház nyugati hosszanti oldalától kb 10 méterre folyik egy patak,amelynek a túlsó partja kb4-5 m rel lejjebb van mint az az oldal ahol a házunk áll.Mivel erről az oldalról nincs semmi csak szántók,igy szinte állandóan fúj kissebb nagyobb mértékben a szél.A baj akkor van amikor esik az eső!!!MIvel általában nyugati a szélirány igy az esetek 90 százalékában arról esik az eső!De mivel a határ kb 4-5 m rel lejjebb van mint a házunk alja és a meredek part felfele nyomja a szelet és az esőt is.Úgy kell elképzelni.hogy szinte mindig vizszintesen esik az eső ha nyugati széllel jön.Nem tudom érthetően fogalmaztam-e idáig.!!Namost a 10 éve épúlt padlásszobás résszel semmi gond,de a hozzáépitett lapostetős résszel gondok vannak.Teljesen átázik a nemesvakolat,a hungarocell szigetelés ill a szigetelés alatt . Sok helyen már mállik le a nemesvakolat.téglafalon is folyik a viz.Lapostető nem ázik be!!Csatornába folyik róla a viz,de sokszor látom,hogy a csatorna alján összegyűlő vizcseppeket. is a falra veri a szél.Tulajdonképpen úgy néz ki mintha slaggal porlasztanám a falra a vizet.4 éves fa ablakok rohadnak szét.Érdekes hogy a régebbi padlásszobás résszel nincs baj.Lehet másmilyen nemesvakolat van rajta??? Mi lehet a baj illetve a megoldás??Tanácsokat,ötleteket várnék,köszönettel!!
Van neki sokmindene, madzagot nem is nagyon használ, mert van lézere.
Ez a habvágó csak síkban tudja vágni a habot, vagy egy térgörbét is lehet vele vágni? Mert az egyenetlenségek mérete alatta van az EPS táblák 50 x 100 cm-es méretének, vagy kisebbre kell vágni a táblákat és úgy beállítani a vastagságukat, vagy az egész táblák egyes részeit vékonyabbra, más részeit vastagabbra kellene vágni...
Hőszigetelés helyett vakolatot rakni minek?! A mélyebb helyekre vastagabb habot kell rakni és kész.
Veszel kellő mennyiségben vastagabb habot is.
A mester meg előre faszán kimadzagolja a falat síkra és .... a madzagolás alapján.
A hordozható habvágójával vág olyan lapokat amiket a falra ragasztva sík lesz a kész hab felület.... Ahol netán csak két réteg adj ki a síkot gazdaságosan ott a két réteget hőszigetelés ragasztó purhabbal ragasztja egymáshoz.
Ha nem ismeri ezt a technikát az sokat elmond róla.
Ha nincs neki habvágója hozzá az is.
Ha ismeri és habvágója is van, de leakar húzni egy vakolásra az is.
(~100 eFt egy jól használható habvágó a bótban, illik hogy legyen egy valamire való szakinak)
lehet egy menetben, és ha már így alakult, örülj annak, hogy így viszont tök jó hanggátló lesz a tégla, szemben azzal, hogy csak rárókázzák a hőszigetelést.
Nálunk is van/volt ennyi a falban. Mi úgy oldottuk meg, hogy ahol több mint 1 centi volt a falban, ott a falra is kentünk ragasztót, ahol 2 centi korül volt már a falban, ott ragasztottunk 1cm-es eps-t a 15 centi hátuljára, ahol már 3cm volt, ott 2cm-est. Fogazott vassal rákentük a ragasztót és összenyomtuk. Ennél többet eddig nem kellett, de hátra van még a leggázabb fal, abban simán van 3-4-5 centi is. Azt is így fogjuk megcsinálni.
A vakolással az a gond, hogy a zsákos vakolatokra 10 nap várakozási időt írnak centinként, mire új vakolatréteg mehet rá. Gondolom a ragasztást sem lehet nagyon hamarabb megcsinálni. így vagy kifizeted arra az időre az állvány bérleti díját, vagy kétszer fizeted a bontás, építés költségét.
Egy 10 méter hosszú falon mekkora görbület a tolerálható 15 cm vastag EPS szigetelés felrakása előtt? A régi vakolat leverése után van a falakban 2-4 cm egyenetlenség, ezért a kőműves azt mondja, hogy a szigetelés felrakása előtt egy kiegyenlítő vakolatréteget kell felrakni.
Más módon nem lehet kiegyenlíteni a szinteltéréseket?
Ehhez a kiegyenlítő vakolathoz fel kell állványozni a házat, aztán a szigetelés felrakásához megint fel kell állványozni, vagy lehet egy állványozásból egy menetben vakolni is, meg szigetelést felrakni is?
Sziasztok.az északi oldalt lévő műanyag bejàrati ajtón befuj a szél..a küszöb fölött van egy kb 15 mm es rés.ide vennék ajtó fésűt,de olyat ami tömör műanyag,gondolom a szàlas fésűn ugyanugy bejönne a por,béka,szél..hol lelek ilyet???segitsetek màr
Kőműves(tanár) és nem hőszigetelési szakember ... istenigazából , ha értené is a szakmáját nem tanítaná , hanem csinálná és milliomos vállalkozóként élné az életét ;-P
Mechanikusan már jobban nem lehet, gondoltam már valaki próbálta és van valami bevált szer, ahogy nézem, ezek a cementeltávolítók mind valamilyen sósavas keverékek.
Ha a szürke EPS ragasztó volt az akkor próbáld meg mechanikusan, el kellene válnia a térkőtől kopácsolásra. Ha kikötött akkor sajnos csak ez marad, nem nagyon oldja azt semmi. Lehet próbálni mindenféle savakat még kis területen.
Homlokzati hőszigetelés után sajnos pár helyen a ragasztó ráfröccsent a beton térkőre, és megkötött. Van valami anyag, amivel fel lehetne puhítani, hogy aztán le lehessen vakarni? Vagy majd 10 év alatt lekopik?
Lebontottam ma a házunkról a régi, téglából készül stukkót. Most a szarufák alja és a térdfal teteje között van nagyjából 40cm-es rés, ahol nincs fal amire tudnánk rakni a szigetelést. A falazáson kívül mivel lehetne kitölteni? Arra gondoltam, hogy eps-ből ragasztanék olyan széles csíkokat, hogy a szelemenhez hozzáérjen és utána ehhez ragasztanám a homlokzatra kerülő szigetelést.
Abban kérnék segítséget, létezik-e valami korszerű megoldás erre, ha igen, kérlek osszátok meg:
Adott egy előtető, falhoz rögzítve, egy keresztgerendára, a gerenda egy régi szigetelésen fekszik, csavarokkal rögzítve a falhoz, át a szigetelésen, a téglába.
A szigetelés cserélve lesz, teljesen visszabontva, előtető már szétszedve.
Kérdés: a keresztgerenda rögzítésre, még a szigetelés előtt van-e olyan megoldás, ami hőhídmentesebb, mint a korábbi rögzítés? Remélem érthetően írtam!
Esztétikailag szebb az 1 vagy 2 láb mint a 4. Azt mondta a lakatos, hogy amennyiben 4 lábon fog állni a 350*100 cm-es pihenő, akkor is 2-3 helyen be kell rögzíteni a falhoz. Amennyiben még is be akarja rögzíteni a falhoz, akkor jól gondolom, hogy pl. 12-es gömb vassal, vagy pl. 30*30-as profil, de az is purhabbal kifújva?
A szarufák közt fektetve raktam a táblákat, amit levágtam az egyikből azzal folytattam a következő sort, ahhoz szabtam a következő táblát, így nem maradt maradék a végére. Előbb egy öt centis, majd egy tíz centis réteg, eltolva egymástól. A következő két rétegnél pedig pont egy táblányi távolságra vannak egymástól a deszkák, így csak szórni kellett befele, szabás nélkül.
Szintén öt+tíz centi, szintén eltolva. Így remélhetőleg nem alakult ki olyan pont ahol egymás fölé kerültek az illesztések, nem lett hőhidas. Annyira nem lett maradék hogy az alul-felül látható keskeny résekbe egész táblákat kellett felcsíkozni a végén.
És akkor eben az esetben a 600x1200-as táblából mindig levágsz 600x900ra?
Lényegében minden 3. tábla levágása után összejön mégegy táblányi felület 3 darabból. Azért ezt elég nagy pazarlásnak gondolnám. Még ha be is tudod valahova tuszkolni, ezt nem vízszintes felületre elég szar lehet felrakni.
Miért jó azt hogy a tekercses gyapotok szélessége 1200-1250mm amikor a szarufák közötti távolság 900-1000mm körül van? Le kéne vágni minden tekercsből kb. 200mm-t hogy ha a szarufára párhuzamosan akarnám rakni a tekercset, vagy be kell nyomni az 1200mm-t a kb.900mm-be?
A 8x4,5m terasz alatt 120 cm volt a talajszintig ( addig is szigeteltek ). A pontalapot megerősítettem sávalapra, így ki tudtam mélyíteni 200 cm magasra és kialakíthatok egy pihenőt. A talajszint alatt levő maradék szigeteletlen 80 cm téglafal kapott 10 cm xps-t, felette pedig újabb 10cm réteget kap a meglévő szigetelés ( egyrészt így lesz függőleges szintben, másrészt amúgy se tetszett a mákos vakolat ).
Ha 8 cm mély villany szerelődobozokat ( 3 db ) helyezünk a 10 cm szigetelésbe, akkor valójában ott nem lesz mögötte hungarocell. Mennyire csökkentem a hatékonyságot? Elvileg ott be tud jutni a hideg levegő vagy nem kell ilyen apróságokkal foglalkozni?
A fotón lévő lépcső az elképzelés, 3,5*1 m-es pihenővel. A falra 20 cm szigetelés lesz, hogyan lenne a legjobb kivitelezni, felrögzíteni a falra a vas lépcsőt, hogy ne legyen sokkal rosszabb a hőszigetelési érték, mint a fal másik részén?
Szakember nincs, én végezném. Azért gondoltam ezt a megoldást, mert járhatóbb útnak tűnik számomra, mint a ragasztás, hálózás, vakolás. Fával szeretek dolgozni és az sem gond, ha hetekig (hónapokig) eltart, mivel szabadidőmben tudnék foglalkozni vele.
Itt is van ilyen rendelet és nem hülyeség . Szépen megvan határozva , hogy milyen növényt milyen messze lehet ültetni a telekhatártól . Így , ha a szomszédnak gondja van , hogy a házától egy méterre diófát ültetnek ( mert ez például gond ) , akkor van hol reklamálnia és kivágatni a fát .
Ha semmit nem írsz, hogy mit szeretnél, nehéz még közelítő számot is írni. Pl. burkolat (lambéria) van 2000Ft/nm áron is, meg 20.000/nm-ért is. ha megcsinálod magad, az ingyen van, ha kurrens helyen laksz, akkor hónapok múlva sokezer/nm lesz.
Nálunk is hasonló szigorú a szabályozás, ezért meg se kíséreltük az engedély megkérését, svarcban vágattunk ki egy kb. 30-33 cm törzsvastagságú fenyőfát.
Eddig semmi retorzió sem volt, mivel egy éves a történet, ezért úgy gondolom, hogy nem akadt fenn a fenyő az önkormányzat torkán, ezt a kis akciónkat már a feledés homálya fogja fedni.
Halihó..csak negengedi a szomszéd a szigetelést..Na de van egy fs 55 tip.fűkasza,majdnem vacsi uj,alig ment3 évet..nos hiàba tekergetem a 2 àllitó csavart,nem naon reagàl a gép rà..valamelyik fuvóka el lenne belül tömődve?? Alig bir felpörögni.levegőszűrő tiszta uj..mit figyeljek még???
Attól, hogy a hülye pesti népeknek van ilyen marhaságokra ideje-energiája és el is tűrik ezt. Sőt fizetnek az engedélyért ...
A nem közterületi ingatlanon álló fa engedéllyel történő kivágása és pótlása
8. § (1) A fát kivágni, e rendelet alapján definiált gyümölcsfán kívül csak a polgármester jogerős engedélye alapján lehet. Fakivágásra engedélyt minden esetben kérni kell, azonban megalapozott indokolást csak abban az esetben szükséges csatolni, ha a fa törzsátmérője meghaladja a 20 cm-t.
(2) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására a szabad bizonyítás elve mellett szakvélemény, építési-bontási engedély, fényképek csatolása is előírható.
Normális helyen ilyesmibe nem üti bele az orrát az önkori.
Nálunk nincs olyan önkori rendelet (megyei jogú város pedig) ami ebbe beleszólna.
Mert minek... ?! Fölösleges.
Mivel, Normális emberek nem okoznak gondot másoknak vagy ha tévedéből mégis akkor korrigálják. A hülyék miatt meg úgyis menni kell a jegyzőhöz/bíróhoz.
El kell olvasni az adott önkormányzat vonatkozó rendeleteit. Valószínű sok meglepetés fog érni. Pl. növényeket, fákat hova lehet ültetni telekhatártól számítva.
Lehet széllel szemben pisálni, de egy ilyen helyzet elég könnyen orvosolható. Kivágatják.
Hagyd a jogértelmezést a jogászokra, nekik ez a szakmájuk...
A példát pont magam tájáról hoztam, a szomszédnak nincs térköve, egyebe a kapubejárójánál. Ha én a kertkapun keresztül a házam hátuljához bármit behordatok - akár még talicskával is - sérülni fog a füve. És ha a házam állagmegóvásához be kell hordatnom, akkor szükséges.
"Hőszigetelő szerelt homlokzatburkolati rendszer", "szerelt, átszellőztetett homlokzat" vagy mi a pontos megnevezése, az alábbi képeken látható a felépítése
Angolul "rainscreen cladding" keresésre találtam ilyen megoldásokat:
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Fa ültetése a házadhoz közel:
346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeleta fás szárú növények védelméről
2. § (1) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.
De a házad védelmét a Ptk. általában is kimondja, a tulajdonosi jogok korlátainál. Kártérítés vétkes károkozás, kártalanítás vétlen esetén van. Tehát ha pl. az anyag behordáskor kijárod a szomszéd gyepét (mivel az szükséges tevékenység a szigeteléshez) kártalanításra vagy köteles, nem kártérítésre.
Ne cikk-cakkoz... csak a tetőket szigeteld az ereszig.
Így a térdfalon kívüli kis háromszög padlások is hőszigeteltek lesznek. Elférnek ott a veztékek-csövek, bojler és mini tárolókmak is jók :-) Persz ehhez ajtó kell a lakótérből hozzájuk.
A tűzfal valóban hőhíd, kell rá rakni a fenti kispadlában hőszigetelés gallért, legalább félmétert.
HA bentről kifelé bárhol átfúrod a falat/tetőt/födémet képzeletben akár a sarokban ferdén is.... AKKOR mindenhol át kell mennie a fúródnak a VASTAG hőszigetelő rétegen is!
Ha valahol mégis kitudsz fúrni e nélkül... ott baj van >> hőhídat találtál!
Akár a falad mellé is ültethet fát vagy építhet ...
Más kérdés az, ha a tevékenységével neked kárt okoz vagy azzal a birtokháborítás esete áll elő. Akkor a kérésedre/felszólításodra/ÍTÉLETRE eltávoltíja a cuccát illetve abbahagyja a tevékenységet és kártérít is akár.
----
HA te akarod más telkét igénybevéve onnan karbantartani a házad/kerítésed/stb. AKKOR annak is vannak feltételei...
- MÁS MÓDON NEM oldható meg a munkálat csakis a szomszédból (a plusz költséged nem számít, ha megoldható a saját telekről is)
- előre egyzeteni kell az időpontot ésszerű időre és alkalmazkodni kell a szomszédhoz
- a lehető legrövidebb ideig tarthat csak a munkálat és a lehető legkvesebb zavarással-kárral
- ha változik BÁRMI a szomszéd telkén is akkor arra jóváhagyást kell tőle kérni - az okozott kárt helyre kell állítanod és/vagy kártérítést kell fizetned és/vagy állod a változás költségeit
Azaz: a szomszédnak valóban tűrnie kell a te karbantartási munkád, de csak BIZONYOS esetekben és rád nézve szigorú feltételekkel.
Azért van még ezzel kapcsolatban egy-két kérdés. Pl. hol van a ház fala. Sok esetben ugyanis a nem telekhatáron álló ház hátulját is a szomszédhoz kerítik praktikus okokból. Ebben az esetben hiába van oda kerítve, telekhatárig a tiéd a terület, azt csinálsz amit akarsz. Az újabb időkben pont a hasonló problémák elkerülése miatt nem is lehetett telekhatárra építeni.
Sziasztok! Jó a következő elképzelésem? Egyszerű nyeregtető, a rajzon lévő formában szigetelném 30 cm vastag cellulózzal. Jól gondolom, hogy a térdfalat, a szarufákat és a fogópárokat külső fal síkig kell vinni, és a térdfal között , a fogópár aljáig lenne csak a tűzfal, a két háromszögnél, és a fogópár felett osb, melyet eltakar majd a homlokzati szigetelés? Jól gondolom, hogy amennyiben először elkészül a tűzfal, és neki van engedve belülről a cellulóz, akkor ott hőhíd lesz, hiába lesz a homlokzaton szigetelés? A zöld színnel jelölt, ott lenne a cellulóz szigetelés. A fűtetlen résznél a tűzfal két végére tegyek be szellőzőt, hogy jobban ki tudjon szellőzni, vagy jó a cserép szellőző is? Jó az elképzelésem, vagy van ennél jobb megoldás esetleg?
Pontosan beszabod az xps-t , körben a szélénél egy másfél centis fazettát vágsz a ragasztóhabnak és körbenyomod . Nem kell túlspilázni . Ha aggódsz a ragasztóhab miatt , akkor a fémszínű ragasztószalaggal ott leragasztod a szarufa/hab találkozását . A deszka majd eltakarja . Kívülről hálózni glettelni .
Jogos, az alap melletti munkákra kaptam csak fel a fejem.
A hőszigetelés sajnos ilyen buzi szabályozású itthon, keresztbe tehet a szomszéd.
De ha állagmegóvás miatt én akarok az alapom mellett áskálni azt köteles eltűrni, és elvileg a fal tövéig nem is rakhat semmit hogy hozzáférjek a házához. Volt anno erre valami 40-60cm vagy hasonló, manapság nem vágom hogy hogy van ez.
"Szabjál bele xps-t , zártcellás purhabbal körbenyomva/beragasztva , belülről meg deszka a szarufák közé ."
Te nyertél a pályázaton! :D Már csak a kérdés, hogy nem e fog a purhab is átázni mint pl a kőzetgyapot. Tudtommal a pisztolyos habok nem teljesen zártcellásak. Vagy ha tudsz olyat ami az, akkor oszd meg velem kérlek!
barcomp: A tiéd se rossz ötlet, de ha már xps kerülne rá belülről a polikarbonátra, akkor már kapásból xps-t rakok be inkább. Bár az tény, hogy a polikarbonát párazáróbb mint az xps, de szerintem ekkora felületnél nem lenne gond vele. Szerintem.
Várom a kritikákat szilentium2 ötletére! Ha esetleg van. :P
Mivel nem gondolkodsz és nem okosodsz az idők során, pedig már jópászor leírtuk neked.
----
Amúgy meg sima EPS (bogyós) habot akarsz elásni?! Baszki... hányszor írtuk már le azt is hogy: a föld alá és a talaj/járda/szabadterasz szint fölötti ~30 cm-ig: XPS hab kell!!!!
Mert addig ázik-fagy... és a sima bogyós EPS nem víz- és fagyálló.
----------------
Mond meg a szomszédnak, hogy most még gyorsan benövi a fű újra, de télen nem...
Nem lenne egyszerűbb megdumálni vele hogy újrafüvesítetek mindent, akár gyeptéglával, gyepszőnyeggel ha kell? Olcsóbb mint mindenféle kerülőmegoldásokkal kínlódni, amik a végén úgyis szarok lesznek.
Halihó! Nos ma megvettem volna a10 cm es,grafitos habot,de a szomszéd azt mondta,hogy vàrjak màr a felrakàssal,mert a férje nem szereti az ilyen munkàkat,hogy felàssàk 15 cm mélyen a fal mentén a füvét.stb... Nos mi lenne ha inkàbb belülről a beton alap és a gipszkarton mögé fujnék be ebbe a 3 cm légrésbe purhabot?? Vagy hülyeség?? Lerugnà a gipszkartont a pàrnafàkról???
Utána ragasztanék rá 2 cm vastag xps lapokat is és az xps-re már mehet ugyanaz "burkolat" ami a falakra is kerül belül.
Mivel komoly hőtágulási mozgások várhatók résmenetes hőszigetelésnek ezt használnám a talpszelem/polkarbonát közötti tér kitöltésére https://www.soudal.hu/profi-purhabok/item/852-flexifoam-gun (zsalunak pedig kívűlre ogy oda szorított lefóliázott deszkát, hogy ne kelljen sokat faragni a purhabot)
Kívűl lekenném a talpszelement pl. BINDER tapadóhíddal. Aztán mehet a purhabra+lekentfára ugyanaz a háló+glett+színezés ami falra is.
Igen a homlokzati szigetelés már fent van.
Az eredeti beton lábazat kiugró volt erre lett rakva az EPS.
A mintázatát levágtam de még így is maradt 4cm kiugrása a falhoz képest így ha csak 30cm-re raknám az XPS-t akkor oda más vastagságú EPS-t kéne raknom.
Akkor szerintem beszabom mindet a térkő fölé.
Mennyi hézagot kell elhagyni és azt mivel érdemes majd kitölteni?
A glettelés az lemehet majd teljesen vagy azzal is ugyanúgy elkell hagyni a hézagot?
Ja és a polikarbonáton esetleg lecsurgó vizet valami módon fogd fel , gyűjts össze , hogy ne rohassza a szelement vagy a falat . Esetleg a polikarbonátra ragaszthatsz a szarufák közötti részre műanyag vinklit csepegtető gallér gyanánt .
Őőő, az a baj, hogy hőszigeteltre van tervezve az épitmény, annak meg nem tenne jót a légrés, illetve ha jól gondolom akkor te is arra gondolsz mint szilentium2. De nem, nem akarom az egészet leszigetelni. :D 25ös polikarbonát, 1.3as U értékkel, szóval tetőre jó lesz az. Bár nyilván párásodni fog, mint leghidegebb felület.
Én a szelemen és a polikarbonát közötti rést akarok valamivel kitölteni. Ami kb egy 10x15ös rés. Sok helyen én ezt úgy láttam megoldani, hogy kinyomták purhabbal, de nyilván ez páratechnikailag hibás megoldás.
Sziasztok.az alsó szinten 60 cm magasan van a beton alap,ami 38 cm széles,a szomszéd felől 80 cm magasan van kint a földből.erre max 10 széles eps- t enged rakni,eddig nem volt rajta semmi,csak a fölötte lévő téglàn 10 cm nikecell..ér ez majd vmit,hogy ne süssön az alapról a hideg???
"Vagy az egész polikarbontátot kicserélni edzett, hőszigetelt üvegre."
Most lett kész, úgyhogy ezt kihagynám, de én is ezt gondoltam mikor kész lett a remekmű. :D Lehet megérte volna a dupla árat az üveg, de már mindegy.
Ez a rétegrend nem teljesen tiszta...
"A szarufa aljára páraáteresztő fólia, alá a kőzetgyapot pallóváz közé, alá a párazáró fólia, majd a lécváz, gipszkarton."
Az eleje nem oké nekem. A polikarbonát aljára kéne a páraáteresztő nem? Az alá a kőzetgyapot, aztán párazáró, alul a fához, felül a polikarbonáthoz ragasztva.
Első réteg ragasztó az ágyazás a hálónak, abba frissen bele kell dolgozni, és amennyire lehet elsimítani. Aztán második simító réteg: hosszú vassal, kartecsnivel elhúzva, mintha vakolnának, csak annál azért vékonyabban.
Egy kis segitségre lenne szükségem! Egy télikertet épitek, aminek a falszerkezete tégla és zsalukő, a közökbe pedig normál hőszigetelt ablak és erkélyajtó lesz. Télen is szeretném temperálni, legalább 15 fokra, de jobb lenne a 20. A kérdésem az, hogy milyen anyaggal töltsem ki a tetőszerkezeti fa és polikarbonát közti rést? Kivülről menne még rá 5 cm vakolható kőzetgyapot! Én arra gondoltam, hogy kőzetgyapottal töltöm ki és belülről lezárom párazáró fóliával. Ez viszont nem kis munka szépen kivitelezni. Xps? Penészedne a gipszkarton ha azzal "rávakolnék"? Végülis párazáró, kivülről meg szellőzhetne a kőzetgyapoton keresztül... Nekem ezek az ötleteim, de várom a tippeket!
Erre esetleg lenne valakinek valami ötlete, tanácsa?
"Sziasztok!
Anyósnál szigeteljük a telekhatáron lévő házat. A csiszoláson megy a tanakodás, hogy a szomszédban miként tudnánk megoldani minél kevesebb kosszal. Szép sík lett a felület, de azért vannak benne helyenként minimális fogak a lapok között. Szerintetek jól mutatna a végén ha nem csiszolunk, hanem egy nagyobb, mondjuk 50-60cm széles glettvassal vagy spaklival simítjuk el a ragasztót?"
Ezek szerint a homlokzati szigetelés már régebben elkészült?
Ha igen és csak a lábazati (XPS) hiányzik akkor kb ahogy mondod, elég csak 30 cm XPS a térkőtől és a hiányzó 30 cm a meglévő homlokzatihoz lehet sima EPS. A 30 cm-t tartanám az XPS-el és inkább a főlé rakott új EPS-t igazítanám a kettő közé.
Van a Mester-nek párazáró fólia ragasztója, azzal a falra/koszorúra lehajtott fóliát hozzá kell ragasztani és kész.
Az, hogy a villanyvezeték, légtechnikai vezeték, süllyesztett lámpák és egyebek tucatnyi helyen átlyuggatják a párazáró fóliát, ami felett már csak az idővel porzó kőzetgyapot van, sokkal rosszabb.
Az álmennyezet feletti légrés azért van, hogy ott el tudd vinni a gépészeti vezetékeket, ki tudj alakitani álmennyezeti süllyesztékeket, stb. Mindezt anélkül, hogy a párazárást bolygatni kellene.
Ez csak könnyűszerkezetes falszerkezetnél probléma nem?
Nálunk hagyományos vázkerámia + fafödém + gipszkarton mennyezet.
A villany a falban áll fel a padlásra, ez le lett vakolva síkra, bedrótoztam a folyógerendákat (ez tartja a gyapotot a gerendaközben) és így ment a párazáró fólia fel, amit a gerendákon CD profil rögzít csavarral (ami pára itt a csavarnál fel tud jutni az megérdemli...) a széleken a fóliát meg kicsit túlengedtük és egy speckó ragasztóval lett a falhoz (vakolathoz) ragasztva, a profilvázra mentek a kereszttartók és jött a gipszkarton, így a fólia és a gipszkarton között van kb 6cm rés amiben vígan el lennének az egerek is :( A fólia csak a szellőztető csöveinél lesz kilyukasztva.
Nem nagyon értem a problémát, azért egy normális szigetelés-párazárás megvalósítása nem holdraszállás.
Nálam a szarufák közé került 5+10 cm táblás gyapot, alá keresztben 15cm-es deszkázat, a szarufákra merőlegesen, és aközé is táblás gyapot.
Alá jött a hőtükrös párazáró fólia, a deszkavázhoz ragasztva kétoldalas ragasztóval, hozzá is tűzve, és minden tűzés, illesztés végigragasztva aluminium ragasztószalaggal.
A falhoz végig hozzá lett ragasztva sziloplaszttal, és túl lett lógatva 5-10 cm. Alá került a lécváz és a gipszkarton, és a fólia csak a karton felrakása után lett szintbe vágva, és sarokerősítővel, gipsszel elfedve.
Nincs sehol rajta lyuk, se drótnak, se csőnek, mindenhol tökéletesen zár.
De ha véletlenül mégis valahol átszökik a pára, a gyapoton, meg a páraáteresztő tetőfólián át szabad útja van.
Amúgy is a vakolat maga is páraáteresztő, akárhogy is ragasztom rá a fóliát, ki tudja kerülni.
Nem hiszem hogy szar lenne ez a megvalósítás, de ha mégis mutass rá nyugodtan.
Nem került se több munkába, se több időbe, mint szarul megcsinálni, és nem kellett sokat gondolkodni sem rajta.
OK, de hogy zárod le légmentesen a fal és a gipszkarton mennyezet csatlakozását a párazáróval?
A fal le van vakolva.
Meg lehet csinálni úgy, hogy a hőszigetelés beszerelése után a fóliát hosszabbra hagyod a körbe a fal kerületén és egy UD profillal rögzíted, amire polifoam csíkot is szerelsz, majd a ráhagyott fóliát visszavágod, de általában a vakolt fal nem tökéletesen sík és még ezzel a módszerrel is maradhatnak rések.
Akkor az UD és fal csatlakozásához, be kell szerelni egy olyan szalagot, ami mindenhez ragad, de ahhoz nagyon pontosan kell visszavágni a ráhagyást, pluszban vissza kell hajtani a ráhagyást a UD alatt.
Egyrészt ehhez a módszerhez min. egy 18ogrammos 4 réteges Dörken párazáró fólia kell és egy nagyon drága Mapei szalag, meg egy aranykezű szaki.
Aztán a villanyszerelők beszerelik a kábeleket, esetleg a klímások a csöveiket, úgy hogy mindent rögzítést ezzel a szalaggal szigetelnek le, és a CD felfüggesztőknél a rögzítőcsavarok is.
Egy kicsit lehet hogy sok volt az infó első körben.
Ha svédpadlót akarsz a tetőtérben akkor gondolom lakott lesz. Ha igen miért akarsz hőszigetelni a födém és a tetőtér között? Azt a szigetelést inkább a tetőszerkezetre raknám.
Vagy ha járható/pakolható padlásteret szeretnél akkor gondold újra ezt a svédpadló kérdést mert a "gagyád rámegy" és senki nem fogja élvesni a szépségét!
Egy rajzzal segíts be itt nekünk/magadnak hogy jobban átlátható legyen a kérdésköröd, és jóval nagyobb eséllyel fogják a fórumosok megmozgatni az agytekervényeiket is szerintem.
Üdv! Elkezdhetjük végre a tetőtér beépítését, szigetelését. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. E gerendás vasbeton födémszekezetünk van, alapterületünk 8x8m, viszont 5m-nél található egy főfal, ami után a földszinten terasz/télikert található. A tetőszerkezetünk cserép, szellőzőréteg, pára áteresztő fólia. Padlószerkezet a födém teteje. (Nincs) A tetőtérbe svédpadló burkolatot szeretnénk. Ez a tér a tetőtérben a ferde (a talpszelem egészen a betonkoszorún van) tető miatt a beépíthető tér 8mx5m. A svédpadlót párnafás szerkezetre (vakpadló?) szeretném lerakni, az alábbi szerint. 5x10cm gerenda habszivacs rétegen,födémhez rögzítve, erre ursa seco pro100 párazáró fólia, a talpfák közt knauff 035 12cm ásványgyapot szigetelés, és itt a nagy kérdőjel hogy mi következzen (párazárás? páraáteresztő fólia?) Hisz ezután 18mm osb lap, amire folyékony párazárót kell felkenni és ragasztót a svédpadló alá. Tehát itt mi lehet a jó rétegrend? A tetőszerkezetre szarufák közti 15 cm ásványgyapot, szarufák előtt keresztbe 5cm ásványgyapotot, elé hőtükrös párazáró fóliát és gipszkarton szerkezezet szeretnék. A svédpadló hosszában lesz lerakva, tehát a talpfák a födémgerendákra keresztben fognak futni. Párazárhatom-e így a beépített téren a szigetelést és akkor csak a gipszkarton szerkezeten túli 2x1.5m szellőzése lesz neki vagy más rétegrendet kell alkalmazni?
Szerencsére nálunk ez nem gond, 2009-ben épült házat vettünk. Ha itthon vagyunk akkor mindenhol bukóra nyitva az ablak, így 26 fok volt eddig a maximum. Ha nem vagyunk itthon akkor csukott ablakokkal, teljesen besötétítve 24 fok várt itthon nap végén. Klímát ugyan az előző tulaj szereltetett a nappaliba, de nem használjuk. A tetőtéri szoba persze felmegy 30-31-re, szerencsére az csak hobbiszoba. Igazából én a fűtéssel is elégedett vagyok mind komfort, mind költség tekintetében. Egyedül a hálóban hideg egy kicsit a padló mivel oda nem raktak padlófűtést akik építették, illetve egy északi falsarok a padlónál nagyon hideg - ezért a lábazat valószínűleg le lesz szigetelve és innen indulva merült fel, hogy akkor már nézzük meg a homlokzati szigetelés mennyi lenne, megérné-e. De a teljes szigetelést és kapcsolódó dolgokat jól megcsinálni felemésztené az összes megspórolt pénzünket. Saját kivitelést csak egyedül tudnám csinálni, nincs olyan rokon aki tudna segíteni, egyedül meg rámenne a teljes éves szabadságom... Úgyhogy a lábazati szigetelést megcsináltatom vagy sk megcsinálom, a maradék pénzünkből meg egyéb komfortjavító dolgokat csináltatunk meg. Három-öt évvel korábban sokkal olcsóbb lett volna minden, akkor viszont házvásárlásra nem volt pénzünk :)
Teljesen egyetértek. Az ocsmány kőporos vakolat miatt, amúgy is újravakoltuk volna. Akkor már a szigetelést butaság lett volna (állványozás, munkadíj) kihagyni. Megszépült a ház és még energetikailag is jobb lett.
Sőt kisebb az esélye, hogy a hideg parkettán, kövön megfázzon télen valaki, főleg a gyerekek, idősek. Ha a külső fal előtt van egy kanapé nem kapja az ember feje/háta a hideget.
Nagyon sok olyan tényező van, amit elsőre nem is gondol végig az ember. Az életminőség szerintem összehasonlíthatatlan egy jól szigetelt és egy szigetelés nélküli házban, ez főleg a régebbi építésűekre igaz.
Kissé árnyalja szerintem a képet néhány dolog:
- a homlokzatod megszépül, el lehet takarni ocsmány Kőporos falakat pl.
- jelentősen növeli a ház piaci értékét, mindenki olcsón üzemeltethető házat keres
- az energia ára nem biztos hogy nem fog jelentősen emelkedni a jövőben
- öregkorodra olcsóbb lesz a fenntartható lesz a ház, akkor amikor nem lesz ennyi pénzed
- a kisebb hőigényű házhoz egy modernebb hőtermelő (pl hőszivattyú) jelentősen olcsóbb
Szóval nem biztos hogy csak jelen piaci környezetbeni befektetésként kell kezelni.
Én sem biztos, hogy belevágok, ha nem sk. csináljuk. így is, ha csak a fűtésköltséget nézem, 13 év a megtérülés kb. 2 milla körül lesz a vége, ha minden meglesz.
Amit viszont szinte soha nem említenek a szigetelés kapcsán, az a nyári hűtés. Nekünk most két helyiségben, ahol eddig nyáron sokat ment, alig kapcsoltuk be. Éjszaka folyamatos nyitott ablak mellett, kellemes 25-27 fok körüli hőmérséklet van a szobákban. Ez régen simán 32-33 fok is volt és klíma nélkül nem tudtunk ott aludni.
Hasonló árak jöttek ki nálam is. Plusz még az egyéb kapcsolódó munkák mint lábazati szigeteléshez a betonjárdák feltörése és visszabetonozása, gázcső áthelyezés, nyílászárók falsíkra helyezése, stb, további 500-700e Ft. A gyerekem is nyugdíjba menne, mire ez visszahozná az árát 45eFt/év fűtés megtakarítás mellett, úgyhogy inkább más dolgokra költjük a pénzt a házon.
A drága szakik világában már az összes Ft/m2 alapon nem feltétlenül drágábbak (munkadíjak, egyéb anyagok, vakolás, stb.) és van pár műszaki előnyük is.
Köszönöm a véleményeket sima Poro N+F vs. Poro klíma ügyben! Kutakodtam, KömKel videókat néztem, :) . Így asszem maradok sima N+F-es Poronál, de a 38-as méret már valószínű marad (alap+lábazat kivitelezésen túl vagyunk). Kérdésem még annyi lenne, hogy: ha már Poroterm a tégla, dukál a Poroterm vázkerámia födém, avagy e-jelű betongerenda + a hozzá való béléstest is megteszi? Árban+melóban talán a Poro födém drágább de mi helyzet a hőszigetelés szempontjából?
Én elég naprakész vagyok az árakkal, mert most csináljuk a szigetelést, szóval az a 2-4 millió egyáltalán nem túlzás.
15cm-es grafit reflex 3214/m2, Baumit proficontact ragasztó 10kg 725ft/m2, Baumit üvegszövet háló 242ft/m2, dűbel 240ft/m2, élvédők nálam visszaosztva 100ft/m2. Eddig 4521ft-nál tartunk homlokzatnál és nincs benne az alapozó, kávaszigeteléshez anyag, raklapdíjak, szállítás, purhab, vakolat, egyebek.
Lábazati szigetelés 12cm-es 4830/m2, Baumit proficontact ragasztó 10kg 725ft/m2, Baumit üvegszövet háló 242ft/m2, élvédők 100ft/m2. Eddig 5897ft és nincsenek benne az egyéb dolgok.
Munkadíjra 7000ft/m2 volt a legjobb áram áfamentes számlával, ragasztás, dűbel, háló, 2x glett. Ehhez jött volna még az állványozás, kávák vésése, színezés, egyéb bontások.
Szóval ha csak a szigetelést nézem a homlokzati 12-13000/m2, a lábazati 13-14000ft között állt volna meg színezés nélkül, ha nem sk csináljuk és nem kell spec anyag a szomszéd miatt.
Nálunk durván 250m2 a homlokzat, ami az átlagnál több, 3 milla lett volna, a lábazat 520 000ft. Szóval színezés nélkül 3,5 milla körül állt volna meg.
Nézd, annyi blőd baromságot szoktál összehordani hogy simán kinéztem belőled azt hogy ilyen tanácsokat adsz.
Ha ez neked humor akkor egyelőre ne jelentkezz a Showder klubba, nem vesznek be a csapatba.
Ha humorizálsz akkor tegyél szmájlit mint ahogyan más is teszi.
Mellényúlt na! Ugyan ezt valószínűleg nem fogja beismerni ha eddig nem tette! :-)
A Bakonytherm nem jobb dűbelezhetőségben mert pont ugyanaz a felépítés kinézetre mint az Objekt de jóval könnyebb tehát nem lehet vastagabb a fala!
A Leier aku jobb hanggátlású 2dB-vel 25 cm-re rakva a terhelhetősége nem jobb az adatlap szerint és mint tudjuk családi háznál ez nem szempont! :-)
Köszönöm. Amennyiben 6 cm-el szélesebb a szarufaköz, abban az esetben a szarufa belső oldalára ragaszthatok szigetelést is, 3-3 cm vastagságban, nagyobb testsűrűségű gyapotot?
"Oszt mégis hogy???? Kimész egy este és megcsinálod fusiba????"
Mármint a házilagos vasúti sín hegesztést?
Idézném egy bölcs barátom egyik kedvenc mondását: "Az az ember, aki nem ismeri fel a humort ott, ahol mindenki más felismerte, az az ember bármilyen gonoszságra képes" :)
Ha a tető hőszigetelés pont olyan vastag (vagy vékonyabb), mint a szarufa, akkor minden szarufa egy-egy hőhíd (hőszigetelés-hiány), ezen az állapoton az ablak vékony kerete már nem sokat ront, tehát szerintem elmehet az ablak széle a szarufáig.
Ha a tető hőszigetelése vastagabb, mint a szarufa (valamennyire hőszigetelve vannak még a szarufák is), akkor az ablak melletti szarufa is hőszigetelve van, ezen az állapoton az ablak vékony kerete már nem sokat ront, tehát szerintem elmehet az ablak széle a szarufáig.
Jól gondolom, hogy nem a legjobb 78 cm széles tetőtéri ablakot beépíteni, abban az esetben amikor kb, ennyi a szarufa köz, és így nem lehet jól leszigetelni a szarufa mellett, így, rosszabb lesz a hőszigetelés a tető téri ablaknál, mint a tető többi részén? Amennyiben van hőszigetelő csomag a tetőtéri ablakhoz? Jól gondolom, hogy 94 cm széles ablaknál nem merül fel ilyen probléma, mert szarufát ki kell váltani, és amennyiben szakszerűen van megcsinálva a szigetelés, akkor lényegesen jobb lesz, jelen esetben 30 cm vastag cellulóz lesz.
Szigetelni szeretném a házamat. Első körben szeretném felméretni a jelenlegi helyzetet, megterveztetni a szigetelést, radiátorok méretezését. Abban kérnék segítséget, hogyan válasszam ki a megfelelő szakértőt, mikre figyeljek, milyen referenciákat várjak el?
Ha tudnátok ajánlani is valakit, aki eljönne Bp-től ~90 km-re északra, nagyon megköszönném!
Nem akarok beleszólni, de előző télen szigeteltünk 20cm Grafit Reflex-el, csak a homlokzati durván 1 milla, ez a dűbel, ragasztó, háló, EPS és a munkadíj. A házunk "átlagos" nettó 120m2 kb 150m2 falfelületen, ehhez hozzájön a lábazati XPS ami nálunk 90 cm, de ez másnál eltérhet így legyen mondjuk 300e. Ha ez az ár még jó akkor "csak" 20 év a megtérülés :( mondjuk az új típusú téglákra illik gyapotot tenni abból elég 10 cm is (ha K-s tégla) így a hanggátlás is javul...
Értek én mindent csak erre az állitásodra reagáltam:
"Egy perc kereséssel találtam két SOKKAL jobb téglát"( amiből az egyik mindenben rosszabb a másik csak pár dologban :-)
Évi 70ezer megtakarítás, az 10 év alatt 700ezer, egy átlagos ház szigetelése kb. 2-4millió, szóval úgy 40 év alatt meg is térül az új házra rakott szigetelés.
"Emberünk most épített fel egy házat, félig beleőrült ... véletlenül sem fog a vadonatúj házára utólagos szigetelést tenni."
Emberünk az első tél végén azt fogja látni elcsodálkozva, hogy valami miatt az éves fűtésszámla 50-70 ezer forinttal több lett annál, amit a tervek alapján a szakemberek mondtak. Emberünk vagy belenyugszik, hogy élete végéig a tervezettnél pár millióval kevesebbet költhet sörre, vagy akarata ellenére mégiscsak hőt fog szigetelni :)
Ez a gondolkodásmód akkor válik rohadt drágává, amikor emberünk rájön ...
Emberünk most épített fel egy házat, félig beleőrült a kivtelezővel, vállalkozóval, hivatalokkal, bankkal, tervezővel való küzdelembe, 20-30-40 évig nyögni fogja a hitelt, még véletlenül sem fog a vadonatúj házára utólagos szigetelést tenni.
Ami egyébként nem is olyan vészesen magas, feltéve hogy tényleg megfelel az aktuális előírásoknak a ház.
Persze lehetne kevesebb ha az építkezés közben szigetelt volna, de utólag belevágni a szigetelésbe akkora kiadás egy ilyen házon, ami nem térül meg kb. sosem.
Hanggátlás: ha vakolható gyapot kerül kívülre EPS helyett az megoldja a gondot, persze háromszoros áron.
@sr1:
Hát nem mondom hogy két youtube-os videó után belevágnék megépíteni, de azért nem agysebészet.
Persze az sem mindegy mekkora az a ház, a nagyobb, emeletesebb palota az nyilván bonyolultabb, mint egy 40nm-es földszintes házikó.
Van egy amerikai szakkönyvem, jó vaskos, minden elképzelhető csomóponttal. Nem bonyolítják túl... Őszintén szólva nem mernék egy könnyűszerkezetes házat kivitelezni azokkal a részletrajzokkal.
Van egy össz. 2o oldalas svájci könyvem, kizárólag a faszerkezetek csomópontjáról, külön rétegeltre és külön masszívra, még a 7o-es évekből... na, abból lehet meríteni.
"a legtöbben ma is úgy építkeznek, hogy ha a tégla önmagában teljesíti a jogszabályban előírt értéket"
Ez a gondolkodásmód akkor válik rohadt drágává, amikor emberünk rájön, hogy a hatóságilag előírt minimális hőszigetelés mellett még túl magas a fűtésszámla, ezért utólag plusz hőszigetelést is tesz rá. Na abban a pillanatban válik ablakon kidobott pénzzé a tégla saját hőszigetelésére fordított forintok nagy része.
"Gyors, olcsó, vékony, nagyon jól hőszigetelt.
Hőtároló tömege viszont nincs,"
És sajnos a könnyűszerkezet hangszigetelése is elég gyenge.
Pont mos van egy olyan feladat, hogy vasútvonaltól 200 méterre jó hangszigetelésű könnyűszerkezetes házat kéne összehozni. Hát nem egyszerű a feladat. Sajnos nem lehet a házat a vasúttól távolabb vinni, mert van ott egy balaton. Javasoltam még a közeli sín-toldási pontok (ezeken csattog a vonat) síkba feltöltését hegesztéssel, de az a megoldás sem tetsztik nekik, tehát tényleg muszáj lesz hangszigetelni.
...és aki az építkezés előtti tégla-válogatás közben meg meri említeni a tégla hőszigetelését, annak veszek egy számológépet és visszaküldöm az általános iskolába. Mert aki ismeri a négy alapműveletet, azt márt évek óta nem érdekli, hogy mennyi a tégla hőszigetelése.
- hány forintba kerül egy négyzetméter falazat alapanyaga (nem csak a tégla!)
- hány forint egy négyzetméternyi falazás munkadíja (különböző téglatípusok között komoly különbségek lehetnek!)
- hány kiló lesz egy négyzetméter fal (hőtárolás + hanggátlás)
A nyomószilárdságokat nem kell összehasonlítani, mert amelyik tégla hivatalosan engedélyezve van teherhordó falba, azok egy családi házban szükségesnél úgyis tízszer többet tudnak, amelyik meg nincs engedélyezve teherhordó falként, az meg hiába bőven elég erős a te (pl földszintes, könnyű fa födémes) házadhoz, úgysem használhatod soha tartófalként, mert Magyarországon a szabáj az szabáj.
"az ütve fúrás meg nem volt a feltételeid között!"
A könnyű hőszigetelhetőséget az előző bejegyzésben említettem. Ahol az általam elképzelt "passzívház-téglára" tettem javaslatokat, ott ezt felesleges volt megemlíteni, hiszen olyan (gyakorlatilag tömtör) téglát írtam le, ezért abban a listában felesleges volt külön megemlíteni, hogy bátran lehessen tolni neki a fúrógépet :)
De azért ezt is figyelembe kel venni, mert egy tégla VALÓDI értéke nemcsak lakva mutatkozik meg, hanem már építkezés közben is: hogy a teljes (hőszigetelt, vakolt, stb) falazat elkészítésében mekkora segítséget nyújt nekünk. És ha az egyik fajta téglát csak speciális drága (karát) fúróval szabad dübelezni, óvatosan, lassan fúrva, míg a másik fajta téglának lehet tolni a filléres fúróhegyet maximális ütéssel (rohadt gyorsan haladva a dübelezéssel), akkor a második tégla dübelezése egyrészt sokkal erősebb tartású lesz, másrészt sokkal olcsóbb (dübelezésre fordított munkaórák munkadíja).
Tehát egy vastag falú tégla dübelezés szempontjából (két ok miatt is) sokkal jobb.
Elárulod, hogy ez a Bakonytherm mitől jobb mint az Objekt? Ugyanannyi kell belőle négyzetméterenként de minden paramétere rosszabb!
16,9kg a súlya az Objekté 21kg
47dB a hanggátlása az Objekt 53dB
11N/mm2 a nyomoszilárdsága az Objekté 15N/mm2
216kg/nm2 a kész falazat tömege az Objekté 251kd/nm2
Mielőtt véleményt formálsz célszerű lenne alaposan utána olvasni a dolgoknak!
Nem értek veled egyet de mindegy is!
A papír vékonytól nagyon messze van a külső fala és a hőtároló tömege sem szar az ütve fúrás meg nem volt a feltételeid között!
"Van jó kerámia tégla ami megfelel a szempontjaid többségének! Leiertherm 25 Objekt a neve."
Ez tégla a 92168-as bejegyzésemben leírt egyetlen feltételnek sem lel meg, pl a külső falvastagsága papírvékony (= ütve dübelezni tilos + terhelhetősége csekély), tele van üregekkel (= szar hőtárolás), satöbbi.
Igen valószínűleg szükség van némi szerencsére vagy kompromisszumokra, hogy haladjon az építkezés! Szerencsére eddig még nem kellett kompromisszumot kötnöm! Addig megyek míg nem találok! Fehérváron vagy roszabb esetben Pesten meg tudtam venni mindent! :-)
jellemzően az van, amiből mindenki épít, más nincs. rohadt fagyapot táblát nem tudtunk szerezni két hónap alatt a helyi tüzépektől. hervasztó, olyat, hogy osb helyett mfp lapot szeretnék, már mondani sem merek.
Nem tudom mennyire nehéz beszerezni mert nem hiszem, hogy sokan építenek belőle komplett házat! Leginkább lakások közötti hanggátló falhoz használják az ára miatt ajogy hallottam.
Remélem nem lesz rémálom mert a válaszfalak nálunk is Silka 10-ből lesznek!
na ez a másik, manapság a sima pth 30-ért is könyörögni kell, a silka 10-es egy külön rémálom volt, hogy egyáltalán legyen, képzelem, hogy egy ilyen "spéci" cucc mennyire általános :(
Pont írni akartam hogy jópár éve a mátrathermnek is volt ilyen téglája olcsón (és a klasszikus 30-as nehéz tégla is) erre most nézem hogy mára egy cég :-)
Én is véletlenül találtam rá amikor a Silka alternatíváját kerestem! Szerencsére egy közeli kereskedőnél volt készleten 6000 db belőle.
Ezt persze nem reklámozzák mint az "okos" téglákat! :-(
Kőművese válogatja. Egy része nem is vállalja (mert most válogathat a munkák között ) egy része drágábban csinálja de van néhány üdítő kivétel is aki vállalja és nem kér többet a sima kerámia téglás munkadíjánál!
Valamivel drágább de szerintem mindenben jobb a 30-as N+F téglához képest.
Persze, hogy simán engedték külső falazathoz hiszem arra is való!
A gyártó oldalán ez van:
"Vázkitöltő és többrétegű falak
kialakításához alkalmazható. Kiváló
hangszigetelési és hőtárolási
tulajdonság jellemzi. Belső, nagy
tömegű, nagy szilárdságú, teher-
hordó falak építésére is alkalmas.
Külső faszerkezetként méretezett
kiegészítő hőszigetelést igényel."
ahogy nézem, a m2 ára kb. hasonló a pth 30-hoz, miközben 5 centivel vékonyabb és másfélszer olyan nehéz. simán engedték belőle a külső falazatot? (a gyártó oldalán belső teherhordó fal szerepel)
Van jó kerámia tégla ami megfelel a szempontjaid többségének! Leiertherm 25 Objekt a neve. Most fejeződött be a falazás nálunk ebből a téglából. 25 cm vastag jó a hanggátlása és viszonylag jó a hőtároló tömege is. Nyilván nem Silka de ezt vállaja egy mezei kőműves is igaz kicsit anyázva a súlya miatt! :-)
https://www.leier.hu/leiertherm-25-objekt
A Silka sajnos kb 1 millaval kerul tobbe egy 120 m2es haz eseten.
Tobbszorose az athidalo, draga a vekonyvakolat, a koszoru U-elem...
(Van fent videom a juhtubon, ahol vegig van szamolva, osszehasonlitva konkret haz eseten tobbfele falazattal)
Mert ugye mindent a sajat rendszerebol kellene berakni, hogy ne repedjen ossze. Meg ugye nem dryvit halo+csemperagaszto kell vakolat helyett.
- ezer pici lyuk helyett legyen legyen csak 4 db nagyobb kerek lyuk (2-2 a hossz 24 és 76%-ánál) aminél fogva a kőműves meg tudja fogni és a helyére rakni, a többi része legyen teljesen tömör
- a méretén (magasságán) valamennyit csökkenteni kell, hogy a súlya ugyanannyi maradjon
- a két oldala ne legyen recés
- a tégla a mindössze 20 centi vastagság ellenére legyen engedélyezve/minősítve teherhordó fal céljára is
Nagyjából ennyi.
Ilyesféle téglát valószínűleg bármelyik téglagyár képes lenne csinálni és ha mindegyik csinálja is, akkor az ára sem lesz az egekben.
Egy üzemelő téglagyár nem képes olcsón mészhomok téglára átállni, mert annak egészen más az alapanyaga és a gyártási technológiája. Viszont a már meglévő gépeket villámgyorsan át lehetne állítani a Silkához hasonló "tudású", de égetett kerámia alapú téglákra.
"brutál teherbírású (20N/mm2)"
Ez valószínűleg csak reklámszöveg. Ha a Silka valóban bízna a termékében, akkor már rég szabadna vele 20 (sőt, földszintes házaknál akár 15) centi vastagon is teherhordó falakat csinálni.
Van ilyen tégla :) A Xella gyártja/gyártatja Silka mészhomok tégla a neve. 25 cm tartófala brutál teherbírású (20N/mm2), nagy tömegű=nagy hőtartású, tökéletes sík így vakolni sem kell csak háló+glett, csak sajna nem olcsó :(
Kevesen építenek belőle, mert nincs olyan komoly reklámja mint az új típusú vázkerámiáknak (amikről nekem is meg van a véleményem...) és teljes rendszerben kell gondolkodni vele, úgy lehet gazdaságos...
A téglagyártók kétségbeesve próbálkoznak olyan termékeket kifejleszteni, amelyek megfelelnek az egyre magasabb energetikai elvárásoknak. Sajnos a téglafejlesztő csoport főnökének kiválasztásánál arrafelé sem az inteligencija az elsődleges, hanem az, hogy ki rokona az igazgatónak, vagy hogy ki dugja a HR-est :) ezért a téglafejlesztők mindenáron olyan téglákat akarnak kiizzadni magukból, amelyek önmagukban tudják a 0,1-0,2-es hőszigetelési jóságot,
ahelyett, hogy olyan téglákat gyártanának, amelyeknek
- közel nulla a hőszigetelése, VISZONT
- nagy a szilárdsága (családi háznál mindössze 15-20 centi vastag tartófal is elég legyen),
- gyorsan/könnyen (tehát olcsón) falazható,
- géppel gyorsan és vékonyan vakolható,
- nagy legyen a hőtárolása,
- és öröm legyen akár jó vastagon is hőszigetelni (rendszer magas párafékezése + gyors (ütve) dübelezhetőség).
...de hát ki vagyok én, hogy egyszerű iskolázatlan tanyasi hülyegyerekként bele merjek szólni a húsz diplomás téglafejlesztő zsenik munkájába ;)
Igen, néztem én is a Seek Thermalt, de a forgalmazó szerint nem mindegyik mobiltelefonnal kompatibilis és nem merem úgy megrendelni, hogy előtte ne próbáljam ki, azt meg ugye nehéz megoldani.
Köszi a részletes választ, valószínűleg beszerzek egy 60x60-as hőkamerát és megpróbálom a télen azzal ellenőrizni a házilagos szigetelésünk hatékonyságát.
A klíma tégla >> egy marhaság valójában. Drága és ahhoz képest szar plusz nem is logikus megoldása a falnak.
A fal legyen vékony és erős >> tartsa a házat. A hőszigetelése pedig legyen kívűl >> a kabátost is testeden kívűl hordod ... és RÉS mentes hővédő burkolatként.
----
Egy ésszerű fal pl. ilyen.
Normál 30-as N+F tégla és rá 15 cm vakolható gyapot (0,15/0,0036=4,17)
Ez így R=2+4,17>=6 m2K/W hőllenállás >> U<=1/6=0,16 W/2K hőátbocsátás OKÉ!
És mindenben jó. - egyszerű teshnológia - erősebb fal és nem is extrém vastag - nincs páratechnikai kétség - jobb hőtároló - jobb hanggátló
Hasznos teret veszitesz vele, szélesebb alapozás, szélesebb koszorú, több áthidaló... Statikailag semmi sem indokolja a 25-ösnél szélesebb falat, viszont a nyilászáró esztétikus beépitése, és redőnykialakitás miatt javasolt a 30-as. Efölötti vastagság viszont hulla felesleges, és drágább.
(a juhtubon keress rá a nevemre, ott találsz konkrét összehasonlitó videót)
Az NF és Klima között nincs olyan különbség, ami miatt érdemes a klimát rakni. Ráadásul törik, mint a ropi, rosszabb a hanggátlása.
A következőkben szeretném a hozzáértők véleményét kérni (természetesen hőszigetelés szempontjából): 50-es években épült Kádárkockához toldanák egy 30m2-es épületrészt. A tervező 38-as falmérettel tervezett, Porotherm 38 N+F téglával, 10cm-es szigeteléssel. A szükséges darabszámnál P38-as klímatégla esetében ~30.000HUF különbség van (véleményem szerint elhanyagolható). Kérdés, hogy a klíma tégla valóban tud-e többet, érdemes-e dilemmáznom rajta? (Valószínűnek tartom, hogy a kérdés már számtalanszor felmerült a fórumon. Elnézést, ha újra előhoztam!)
A hőszigetelés egy nyereségérdekelt pénzügyi befektetés. Van, akinek sok pénze van és van, akinek kevés. Van aki türelmes (pl várhatóan 40-60 év van még hátra az életéből) és van, aki ragaszkodik a befektetése gyors megtérüléshez, hogy a nyereséget minél hosszabb ideig élvezhesse. Tehát a kérdésedre nem létezik egyetlen jó válasz.
Az előző bejegyzésben barcomp leírt egy nagyon jó közepes/átlagos megoldást.
Hogy számodra mi lenne optimális, ahhoz nincs elég információnk.
Ha fiatal és gazdag vagy, akkor mindenből tegyél vastagabbat, így később fog megtérülni, viszont utána nagyobb lesz a haszon minden évben.
Ha viszont idős ember vagy, akkor viszont fontosabb a jó gyors megtérülés, hiszen szart sem ér semmit az olyan befektetés, aminek a nyereségét nem volt bőven időd kiélvezni :) nincs kínosabb dolog, mint amikor egy nagy összegű energetikai befektetésed pont a temetésed napjára fizeti ki magát és onnantól kezd végre hasznot is hozni :)
ez egy tizenpár évvel ezelőtt több millió forintért vásárolt, ma is komolynak számító FLIR hőkamerával készült kép, az érzékelő teljes felbontása kb 320 x 240 pixel
A hőkamera messze legdrágább alkatrésze az érzékelő, ez határozza meg a készülék árát. A legolcsóbb kamerák hőképe csupán 768 (24x32) illetve 1024 (32x32) hőérzékelő pixelből van kiszámítva/megjelenítve.
Egy 32x32 pixeles hőkamera éppen elég arra, hogy egy szoba sarkában megnézzük a hideg pontokat, vagy egy ablak környékén a hőhidakat.
De egy 32x32 (1024) pixeles kép felbontása túl gyenge felbontású akkor, ha egy egész házfalon szeretnénk megállapítani 15 méter távolságból, hogy melyik tégla melegebb a többinél, ehhez már sokszor tízezer/ több százezer pixeles felbontású hőkamera kell.
Úgy is mondhatnám, hogy egy 32x32 pixeles hőkamera 1 méter távolságig tejesen jól használható, 3 méter távolságban meg arra jó, hogy melyik ponthoz kell közelebb menni. Tehát aki türelmes, az egy ilyen filléres hőkamerával is szinte mindent meg tud vizsgálni, amit meg tud közelíteni 1-2 méternyire.
A 60x60 pixeles kamerák egy átmenet a "fárasztó viszont filléres" és a "komolyabb viszont drága" hőkamerák között (120x60-as kameráról nem tudok).
Ezen a képen lehet látni a különböző képfelbontásokat:
Ezen a képen pedig egy csaló egy 32x32-es jóságú hőkamerát körbe rakott min. 120x120-as felbontású (tehát a ténylegesnél 14-szer jobb minőségű) hőképekkel, mintha a kamerája ilyenekre lenne képes: https://i.ebayimg.com/images/g/iXQAAOSwihxdGdvX/s-l640.jpg
Néztem az ebay-en vannak 32x32, 60x60, 120x60 és nyilván ennél nagyobb felbontásúak is. Jó lenne eltalálni azt a kategóriát ami még nem túl drága, de nem is annyira olcsó, hogy használhatatlan erre a célra.
Üres lesz a gipszkarton feletti rész akkor, nem lesz se fólia, se gyapot, ami volt ki is szedtem már. A kérdésem, hogy mennyi legyen az a nem nagy légrés a gipszkarton és a mennyezet között, illetve milyen anyagból ajánlod a tartó vázat, jó oda a deszka is, vagy a fémváz legyen inkább? Max. 10 cm-t akarok, az úgy jó lehet?
Ezt a gerendavégeknél lévő légrést még nem néztem, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet.
zöldeskékek:
szintén köszi a választ. Igen, a fóliákkal megkavarodtam. Az álmennyezet mindenképpen elbontásra került, mert rosszul csinálta az előző tulaj, végig volt repedve, hullámos volt, nem maradhatott így. 5 cm légrés volt, alatta fólia, nem tudom milyen, meg 5 cm gyapot dróttal befogatva. Ezeket mind kiszedtem, a padlásfödémre teszem a gyapotot további 20 cm fölé, így már talán ér valamit. Akkor a lakótéren belül nem lesz fólia, de a padláson kell? A födémre, a gyapot alá nem tennék, esetleg rá, de eső, hó nem éri. Szóval kell egyáltalán? Köszi szépen.
A palákat vissza kéne szedni a szélső sorban, leszigetelni az egész házat és utána beszabni a palákat és visszapalázni.A szigetelés mellé a palák alá berakni horganyzott ?cseppentő? lemezt.
Ha nagyon hőhídmentesre akarod, akkor a kisház falát a nagyházfalsíkra merőlegesen is kellene valamilyen hosszban szigetelni, mondjuk 50cm.
Az ablak keretét kb 0,15-ös fajlagos jóságú tömör anyagnak tekintem. Tehát a hőszigetelő anyagoknál 3-4-szer rosszabb a hővezetése. A hőhíd-hatás csökkentése érdekében szerintem okos dolog a keret mögé tenni egy hőszigetelő réteget:
(tehát
hideg külvilág -> szarul hőszigetelő ablakeret -> szobahőmérsékletű tégla
"mi a helyzet a hangszigeteléssel? az az 5 cm xps nem ront sokat rajta?"
Az egész ablak rezgését az ablakkeret minél merevebb megfogatásával lehet csökkenteni. Léteznek NAGYON kemény XPS-ek (500-as sőt, 700-as is!) is, amelyek keménysége megközelíti a tömör fáét. Ha egy ilyenhez JÓL odaragasztod az ablak keretét (nem gagyi purhabbal, hanem nagy habsűrűségű szerelőhabbal) és persze az XPS külső oldalát is ugyanilyen jól odaragasztod a téglához, az eredmény nem lesz rosszabb, mint a gyári toktoldók, viszont sokkal jobb lesz a hőszigetelés az ablak körül.
Másik megoldás az ablak merev rögzítésére, ha jó erős vas ablakrögzítő füleket alkalmazunk (jó sokat). Jó merev beszerelés esetén ezek akkor is akadályozzák az ablak hang-áteresztő membránként/dugattyúként való mozgását, ha az ablak körül kevésbé merev hőszigetelő anyag (pl egyszerű EPS vagy 300-as "puha" XPS) van.
De a legtöbbet olyan csendes környéken szoktak aggódni a hangszigetelés miatt, ahol nincs is szükség hangszigetelésre :)
Még egy opció kimaradt: 5 cm toktoldóval kérni körben a nyilászárókat. Ekkor kivülről rá lehet takarni 6 cm-t, belül pedig majd a festő ragaszt 5 cm Ytongot a kávára.
A hab-szigetelések hanggátlása gyakorlatilag nulla sajnos. Jobb lenne valami más anyagot használni, de azok vagy aranyárban vannak, vagy a nyomószilárdságuk nem megfelelő.
Régebben próbáltuk úgy, hogy a tokszélesség feléig bentről Ytong, kivül pedig XPS. Ez sok esetben meghaladta a kőművesek értelmi szintjét, vagy a vállalkozó ingerküszöbét.
Majd próbáltuk a teljes kávaszélességben az Ytong Multiport, de azt meg az ablakosok vétózták meg, mivel elég sérülékeny anyag.
Szóval nem nagyon van jobb alternatíva, ami megfizethető...
5 cm beforduló hőszigetelést érdemes rakni. Ennél többet az ablakosok nem szeretnek, mert az ablak rögzitését (állításuk szerint) nem tudják megfelelően megoldani.
Köszönöm. Jól gondolom, hogy az épületen belül lévő alap belső oldalára ugyan úgy tegyek 5 cm xps-t, vagy elegendő a külső homlokzattól elindulva 1-1 táblával?
Amennyiben időd engedi kérlek, nézz rá a 92121-es bejegyzésemre. Köszönöm
Ha járdát kellene bontanod emiatt, akkor nem érdemes lejjebb vinni. Ha nem kell, akkor érdemes még 30 cm-t, hogy a belső padlószint alatt 80 cm-ig legyen szigetelt a lábazat.
10 cm felett már nem ad számottevő mérhető/számolható megtakaritást a lábazat hőszigetelése (ha a padló is szigetelve van). Esztétikai okokból szoktak vastagabbat rakni ide, hogy a homlokzatival ne nézzen ki hülyén.
A lábazat belső oldalára ÉS fektetve a szerelőbeton alá érdemes 5 cm XPS-t berakni, ha nagyon AE ház irányában akarsz elmenni. A vizszintesre rakott peremsáv szigetelés a külső falak mentén, egy tábla mélységben kell csak.
Amennyiben a külső járda szinttől, a belső padló szint 50 cm-el magasabban van, elegendő a járda szinttől indítani a 10 cm vastag xps-t, vagy mélyebbre ajánlott menni, amennyiben igen, mennyivel? Jól értelmezem a korábbiakat visszaolvasva, hogy lábazaton 10 cm-nél vastagabb xps-t nem érdemes tenni, mert nagyon hosszú a megtérülési ideje?
Részben hozzá tartozik, amennyiben a padlóban 15 cm vastag lépésálló lesz, a lépés álló alatt az alap belső oldalára ajánlott xps-t tenni, amennyiben igen, milyen mélységben és hány cm vastag? Köszönöm
Sziasztok! Amennyiben a homlokzati szigetelés előtt az ablakok külső fal síkra kerülnek, a homlokzati szigetelés 20 cm eps, rátakar az ablakra 1-2 cm-t, ajánlott xps-t tenni a kávára, amennyiben igen hány cm-t, hogy a 20 cm vastag szigetelteléssel megegyező legyen a káva szigetelése is.
RAL szalagos beépítésnek milyen előnyei vannak, a fenti hőszigetelések esetén? Köszönöm.
Igen, néztem én is a CAT61-est, de ha valaki nem szeretne telefonnal egybekötött hőkamerát, akkor a meglévő telefonhoz talán használható a csatlakoztatható hőkamera mint a FLIR ONE PRO vagy a SEEK THERMAL COMPACT PRO kamera.
- lejtést adó réteg 2% (hőszigből vagy könnyűbetonból)
- erkélylemez
- mélyalapozott, portalanított felület
- XPS hőszigetelés 5 cm
Ha ezt kiszámolod, láthatod, hogy van az erkélylemez felett 12-15 cm helyigénye. Emiatt az erkélyajtót is cserélni kell, ennyivel magasabbról inditani, alsó toktoldóval, és kvázi fellépni a belső térből az erkélyre, mint egy lépcsőre.
Anyósnál szigeteljük a telekhatáron lévő házat. A csiszoláson megy a tanakodás, hogy a szomszédban miként tudnánk megoldani minél kevesebb kosszal. Szép sík lett a felület, de azért vannak benne helyenként minimális fogak a lapok között. Szerintetek jól mutatna a végén ha nem csiszolunk, hanem egy nagyobb, mondjuk 50-60cm széles glettvassal vagy spaklival simítjuk el a ragasztót?
Én ilyet vettem homlokzatra, de eredetileg tetők, födémek szigetelésre fejlesztették ki. Létezik belőle alu kasírozású is, talán tetőbe az jobb lehet. Nekem a szomszéd miatt kellett ilyet venni, mert max 10cm-es szigetelést engedett.
Sehogy. Kell a teraszra és a födém közé egy hőhídmegszakító. Amit tehetsz, a terasz alját és az éleit beburkolni, de a tetején nincs hely. Hacsak nem öntöttek egy fordított födémet a terasznak.
"Neked komoly szövegértési problémáid vannak. Az érdemben nem = a sokkal....Egy átlag kőzetgyapot 0,39-éhez pl. a grafitos eps 0,33-a is érdemi előrelépés."
20 centi vastag 0,044-es üveggyapot: 1200 Ft/m2
20 centi vastag 0,032-es grafitos eps: 4600 Ft/m2
Az üveggyapothoz képest a grafitos közel 1,4-szer jobban hőszigetel, de közel 4-szer annyiba kerül. Hogy ezek a különbségek "érdemi" vagy "sokkal", azt te döntsd el :)
Az árkülönbség közöttük négyzetmétereként 3400 Ft,
ezt tovább növeli az a tény, hogy szarufák közé eléggé munkaigényes (tehát a rugalmas gyapothoz képest sokkal drágább) polisztirolt PONTOSAN beszabni. Pontatlanul beszabni valóban könnyű (olcsó), viszont a drága hőszigetelő anya akkor nem sokat ér g, ha körülötte réseken átfúj a szél.
Effajta számításokat szeretnék tőled látni, nem nyelvészeti fejtegetéseket :)
Neked komoly szövegértési problémáid vannak. Az érdemben nem = a sokkal. Azon felül a 20 cm megvan, ahogy látod. Egy átlag kőzetgyapot 0,39-éhez pl. a grafitos eps 0,33-a is érdemi előrelépés.
Sziasztok!
Weber 461 polisztirol ragasztóval lehet XPS lapot ragasztani?
Ráírva csak EPS van, tüzépen azt mondták mehet vele úgyis dübelezve lesz...
Kőporos falat kell mélyalapozni ragasztás előtt, ha igen van ajánlott vagy bármilyen megfelel?
Ugyan ez a kérdésem frissen vakolt felületre.
Köszönöm.
Vannak olyan hőszigetelő anyagok, amelyek gyártói/forgalmazói bármikor simán a szemedbe hazudják, hogy az ő anyaguk SOKKAL jobban hőszigetel, mint a gyapot és csak egy picivel drágább.
És vannak olyan hőszigetelő anyagok, amelyek VALÓBAN két-háromszor jobbak a gyapotnál, csakhogy tízszer-hússzor többe kerülnek, tehát a hőszigetelő anyag árából kijönne egy új, vastagabb tető (vagy egy teljesen új ház :)
Nem véletlen az, hogy aki ért a számológéphez, az manapság mind 20-30 centi üveggyapottal hőszigeteli a ferde tetőt. Aki nem ezzel az anyaggal és nem ilyen vastagságban hőszigetel, az vagy szegény, vagy öreg, vagy csak egyszerűen nem ért a számológép kezeléséhez :)
Ezt a kepet talaltam a hazrol. Igen, megneztem az allvanyozas arakat is, csak nem tudom, hogy jogosan lette-e felszamolva. Kivancsi vagyok a velemenyedre. Jol tippelted, 1.4 million az ajanlat, ebbol az alvanyepites 220ezer. Ez azert soknak tunik. Amiket irtal munkadijakat azokbol az latszik hogyha szamlasan legalisan csinalja, akkor jo az ar, ha feketen akkor sok.. Csak kerdes, hogy megeri-e dupla annyit kifizetni egy papirert.. Szigeteles se lenne rossz, de megmondom oszinten en 800ezer-1millioig kalkulaltam max. a szinezesre. Szigeteles, munkadijjal, anyagostol benne lenne vagy 2 millioba vagy megtobbe.. A haz szomszedfeloli resze valyogbol van es kicsit vizes, ugyhogy nem tudom jo otlet lenne-e leszigetelni azt a reszet. A komuves azt mondta nem problema, pontokban kell felrakni a hungarocellt es ugy tud szellozni. Hat nem tudom mi lenne a legjobb megoldas.
