Nekünk horganyzott acélcső a fóliaváz. Nem tekertük be semmivel, és az íveknél a fólia teljesen ép. Mint már írtam párszor, 3 évesnek árult, 2009-ben fölrakott fólia.
Szerencsére megúsztuk a tegnapelőtti vihart is, épen maradt a sátor. Szerintem az nagyon fontos, hogy a fólia mindenütt feszes legyen, akkor nem tud belekapni a szél, és persze rendesen be legyen ásva a széle. Föl se merül, hogy utólag ezzel-azzal tekergessük, nem lehet a fóliát annyira elemelni a váztól, hogy ez kivitelezhető legyen.
Pár helyen vannak a fólián kis szakadások, mert az egyik szomszéd macska fiatal korában a sátor tetején pihengetett, és nem mindig sikerült elég ügyesen felmásznia, a karmaival itt-ott megszurkálta, felhasogatta a fóliát. Szerencsére ezeken a helyeken se szakad tovább.
Azóta leszokott róla, nagyon meghízott, már nem tudna felmászni.
Ezt a szövettel betekerést én is alkalmaztam régebben, főleg hogy az én fóliavázam csille kötélpálya sodronykötélből van, és eleve nagyobb az esély arra, hogy égessen, főleg, hogy a korrózió miatt sötét színű is.
De azért ez igen munkás dolog, és sok rongyot igényel, mire mindent beteker az ember.
Aztán átálltam arra, hogy fehér papírszalaggal tekertem be, de az hamarosan elázott, szétszakadt, kipotyogott.
És mind a ruhaanyag, mind a papír egy idő után bealgásodik, penészedik, zöldül, feketedik, nem marad fehér.
Most már hagyom úgy ahogy van, és csodák csodája, nem érzékeny rá a fólia, az enyém már hetedik éves idén.
A múltkori szélvihar igaz már megtépte, de nem a bordáknál, hanem a homlokfelületen, amit erősen rángatott a szél. A fólián vannak éles hajtási vonalak, amellett hajlamos berepedni a fólia a sok rángatás hatására.
Ennek javítására viszont van már bevált módszerem, lécekkel keretet rögzítek a szakadás két oldalán, és egy fólia foltot rászorítok vékony lemezzel a keretre.
Vagy három éve volt már egy ilyen szakadásom a fólia túlsó végén, így javítva a mai napig tökéletes.
Íves felületen ez már nem alkalmazható, de szerencsére ott még bírja eddig.
Ha minden további fóliám ennyit fog bírni, elégedett leszek...
Igaz az enyém még csak tavaly készült és müa bordákkal, de a több éve foliázo ismerös tanácsára használt lepedöböl tépett csikokkal tekertem be.Vagy mert nem ért akkora szél,vagy a textil miatt meg nem "égett" folia jol birta a bordáknál.A vasalás helyett meg szegeltem ,,,
Ma kimertem nézni a kiskertbe. Hála égnek, hogy a váza egészben maradt, így csak új fóliát kell majd vennem. Ha jól tévedek, akkor ez volt a negyedik tele. Az is igaz, hogy a napsütötte részen már volt a dólián pár szépségtapasz, mert a második évben itt-ott kezdett foszladozni.
Melyik legyen a 4-ik? -kérdezi az ÖMKI. Kapható lesz a máriapócsi koktél, a sárga ceglédi, a gyöngyösi paprika - és lehet szavazni: tolnai befőző, vagy a faddi édes. / A tolnait sokan dicsérik, nagy- kerek-lédús befőző/- gondolom ismét a Lidl fogja árúsítani.
Lakásban szerintem nem érdemes használni. Hamar szétmegy, mondjuk paradicsom vagy paprika palánta neveléséhez nem jó. 3 hónapig biztos, hogy nem bírja ki.
Mifelénk nem szögletes a kefir doboza. Csak annak, amelyik olyan anyagból van mint a tejesdoboz. Mondjuk én szerintem sose vettem, vagy 25 éve magam csinálom házitejből. Meg hát én már pár éve kerülöm a tejtermékeket (sajnos, pedig hogy szerettem a tejfölt, sajtokat).
Köszönöm szépen a tanácsot (és a magokat). A kérdésem leginkább arra vonatkozott, hogy milyen kefír az, aminek szögletes a doboza. De a tanács azért jól jön, hiszen ha meg is találom, a doboz tartalmával is kell kezdeni valamit;-)
Amilyen lassan nálam fejlödnek a dolgok, legalább 2-3 hónapig benne kellene lenniük. Kár, hogy nincs szögletes wc papír. Bár szögletes WC-t már láttam.
A sherrolát keveset öntözd mert repedős. A Noire de crimee tavaly volt többet se... nem egyformán pirosodik, felül már piros alul zöld viszont a piros részeken már nagy repedések voltak meg egy fürtön 3 vagy négy szem volt .
Mi is szeretjük a Spencert. Idén lesz harmadszor. Szerintem pont a Te ajánlásodra Tintus. Tavaly volt először Zukkerino, az mindent beelőzött nálam, viszont a Spencer bírta a legtovább. Amikor a többi pari mind tönkre ment, akkor a S. még gyönyörűen beérett. Viszont a Noire de crimee-t, ill. a San marsano-t nem fogom vetni idén. Kaptam Ökörszív pari magot. Annyira dícsérték, azt kipróbálom idén.
Így lesz Zukkerino, Cherrola, Spencer, Ökörszív és Kecskeméti Jubileum v. k3. Ez bőven elég lesz enni és befőzni is.
Ez esetben, ha marad bármi használható a sátorból, akkor holnap egész nap hegeszteni fogok. Ha csak eltört a váz, nem pedig elhajlott teljesen... Mentem, ami menthető elvet követve... Aztán kiderül a hét hátralévő részében, hogy bírja-e. Ha tönkremegy a következő szélben, akkor legalább tudom, kár erőltetni itt.
Nyílt terepen vagyunk szinte teljesen, két erdős rész közt... fákat is tőből tekerte ki a szél az útra. Csak sajnos sátor nélkül nagyon gyenge a termés, vagy nincs is egyáltalán, köszönhetően az időjárásnak.
Ha pedig semmi nem marad, akkor romokat takarítok :)
Természetesen el sem tudtam volna képzelni, hogy egyéb teendővel indítsam a hétfőt...
Egész héten hasonló szeles időt várnak. :( (Nekem nem volt a kertben semmi, amiben a szél kárt tudott volna tenni, ezért csak a robogót borította fel. Össze is tört a burkolata.)
Elengedem ezt akkor lassan... nem fogok ennyi pénzt költeni, ennyiből még a BIO zöldségekre is futja...
Reggel majd kimegyek, megnézem, mekkora a kár... ha még lesz bármi addigra a kertben, és nem viszi el a fóliát is... azóta sem csillapodott semmit, de már nem látom, mert teljesen sötét van.
Az IBC tartály is az állvánnyal együtt borult fel, pedig zsalukőből raktam, de a szél elborította, mint egy papírkutyát... Szabadon állva kertben nem sok értelme lenne renoválni....
A "fóliás gazdálkodók fb. " csoportja elkeserítő képeket- filmeket tesznek fel a károkról. Szinte mindenkinek tönkrement, megsemmisült a fóliasátra. /Kinek mennyi - 5- 9- 13 volt aki 30-at írt, milliós károk.
Nekem nem vált be a Spencer. Alig volt rajta termés, az se volt finom. Moravoseeds mag volt.
Pedig tényleg keresnék nagyon finom, nem nagyméretű étkezési paradicsomból fajtabővítésnek pár fajtát. A befőzőket lecsökkentem, ha idén egyáltalán nem főznék be akkor is elég lenne amit eltettem tavaly (+tavalyelőtt).
Ebéd után fiam elvitt a magaspartra hogy megnézzük a Balatont fentről. Olyan porviharban haladtunk, egy helyen 0 volt a látótávolság. Komolyan. A kocsi előtt 1m-re se láttunk. Az északi part felől viharos szél fodrozza a vizet, itt a déli parton folyamatosan emelkedik a vízszint. A jeget kásásra törte, és dúrja a part felé. Több nyaralón a szél megbontotta a tetőt, szórja le a cserepet. Van ahol a régi palatetőről a kátrány borítást tépte le, és lengeti. Visszafelé hátszelet kaptunk, az út egy részén nem kellett gázt adni, tolt minket a szél. Oldalszélben hatalmasakat lök a kocsin. Félelmetes.
A vázat széttörte teljesen... A fóliát kilyukasztotta mindenütt... Lesulyoztam pluszba a fóliát, tettem ra kb 200kg betont... Jött egy szél, felemelte az egészet...
Én halgattam rád már vagy öt éve van Spencer is a paradicsomok között és minden évben megbizhatóan terem nem érzékeny a Calcium hiányra, és más betegségekre sem.
Sikerült a leveleket már csütörtök délben feladnom. Szerintem hétfőre mindenkinek meg kell kapnia.
Itt egy jó leírás. A fóliába szoktam vetni korai burgonyát 3 méter hosszan egy sorban a szélére, csepegtetővel így előbb van termés és nem kell 5-600 forintért venni. Ha fagy lenne akkor letakarom 2 réteg fátyolfóliával az megvédi.
A spencer folytonnövő koktél paradicsom már kapható a royal sylis csomagolásában. Friss magok. Sokszor javasoltam már ezt de nem akar elterjedni ahogy látom.
A vécépapír henger nekem arra bevált, hogy viszonylag gyorsan növő palántákat kint a szabadban neveljek, míg fölszabadul a hely az ágyásban. Nejlonnal bélelt rekeszbe rakom jó szorosan, a lakásban az ablakban el se férne. Cukorrépát, karórépát neveltem így. Sokáig nem lehet benne hagyni a palántát, mert hamar szétmállik a papír. A nitrogénmegkötő hatásból származó hátrányokat nem lehetett észrevenni. Az ágyásban elhanyagolható az a kis papír, a palánták kiültetésével pedig nem várom meg a teljes lebomlást.
Annyi az előnye, hogy mélyebb, mint egy ugyanolyan vagy rosszabb helykihasználású soksejtes vetőtálca, jobban elfér a gyökér.
Tojástartót nem próbáltam, borzasztó rossz a a helykihasználása.
A tejes dobozt nem is próbáltam, az nekem túl nagy a párkányra is és az üvegházba is. A hurcolászni is túl nehéz.
Én egyszer próbálkoztam a tejesdobozokkal, nekem nem sikerült. Nem tetszett az "állaga". Nem lehetett alulról itatni,mert elázott. Nem fejlődtek szépen azok a palánták, amelyek a dobozos megoldással voltak nevelve. / arra gyanakszom, hogy a doboz alapanyaga sem kedvezett a gyökereknek./ Tovább nem foglalkoztam vele, a mű.a.,-vagy a tejfölöspoharak már jó 10 éve megfelelőek. /Ui. a tojástartó-változatok, a wcpapirgurigák sem sikeresek, mert a N-t elvonja, mivel cellulózt tartalmaz./ Egyszer kell összeállítani a készletet, s évekig lehet használni, s könnyebb, biztonságosabb.
Nem tudja valaki, hogyan lehet régimódi, szögletes(!) 200 ml tejfölöspohárhoz jutni?Sokkal jobb a helykihasználása, és magasságánál fogva én kiültetésig ebben hagyom a palántákat, amiket kettesével vetek. De nagyon fogytán vannak; 6-8-10 évesek, minden évebn újrahasznosulnak, de idövel megeszi öket az idö vasfoga.
Info: A Biok.kertnél megjött a ragadozó atka, febr.15-márc. 15 között kell kihelyezni. Az hiszem, csak itt lehet kapni. 1 fára 1 csík elég. Érdemes utánaolvasni.
Nekem többfélére már nincs se helyem, se energiám. Se palántát nevelni, se a termést feldolgozni. Egy helyről veszek egy-két extrát, a többiből jó a kommersz, amit épp kapni lehet, + a Tintus-félék és a saját szedésű magok.
Számolgatni nem szoktam. Ha nem terem mondjuk fodros kel, venni nem fogok, eszem mást, és sok más zöldséggel is így van. A zöldségárakat nem szoktuk figyelni. Ha mindent beleszámolunk, a virágföldtől a fóliákig, hálókig, anyagilag nem tudom, mi jönne ki, de összességében megéri. Mindig van valami friss, olyan fajták, amit szeretünk, szezonban folyamatosan dugig esszük magunkat, nem kell eljárni piacra. Ha venni kéne, nem ennénk pl. naponta két fej salátát, bele se férne a hűtőbe, ha hetente járnánk a piacra (gyakrabban nincs idő), és a vége mindig fonnyadt lenne.
De csak így éri meg, hogy szívesen foglalkozom vele. Annak, akinek nehezére esik, biztos, hogy nem éri meg.
A változatos vetőmagok beszerzése nem is olyan könnyű. A megszokott üzletekben a megszokott zacskók lógnak. Nincs választékbővítés az egyes fajtáknál. Az árakon kivűl "bosszantóbb", több helyen kell vadászni, csoportosítani alig lehet, így a szállítási költség is terheli az ember pénztárcáját. Még az is előfordul, hogy bővül az árukészlet, vissza kell térni az üzletbe / Biokiskertnél is /. ---Ebben az évben a keresgélésre rászántam az időt / hová mehettem vóna?? / - Lassan ott tartok, hogy nem számolgatok, mert több évre elég lesz. S ha azt látom, hogy a mangoldnak is érdekes ára volt, 1000-1500-2400-et is láttam, láttam fodroskelt 40 dk- 990 Ft, akkor csak megéri... Nálunk csak hétvégén van 1"piac," félnap kijutni, egy beszerző kezében a néhány stand. Az árúkészlet - ár egy-és ugyanaz. Nyáron zöldbabot,zöldborsót nem láttam az üzletekben, csak a 1 zöldségesnél, méregdrágán. Akkor inkább magam termelem - nevelem magamnak...
Végül a Biokiskertnél vettem néhány dolgot, többek között Westlander Winter és Rosco (lila levelű) leveles kelt. Bízom benne, hogy ezek tényleg át fognak telelni és jól is fognak mutatni a kertben. A portugálból csak 3-4 szemet vetek, próbálok keresni nekik védettebb helyet a házhoz közelebb.
Nem olcsók a magok, de egy helyen találtam több dolgot. Régen volt Cobra zöldbabom, az nagyon bevált, nem szálkásodott, azt is vettem. A Biokiskert nem írja, hogy futó, de megnéztem a Reinsaat honlapján, ott már írják, úgyhogy ugyanaz lehet, ami volt nekem is.
Télálló póréhagymát is vettem. Szokott lenni boltban is, de most nem nagyon mászkálunk, vagy kapnánk, vagy nem, ennyit megér.
Tegnap a Tascóban is bevásároltunk magokból. A legtöbb mag 2021-es minősítésű. Még Húsvéti rózsa retket kell valahol venni, és a Tintus-félékkel és a saját szedésű magokkal együtt azt hiszem, minden megvan.
Ha nem kapok retket, az se tragédia, van még tavalyról, de az egyik adagból rövidebb gyökerűek keltek, és már nem tudom, melyik volt az. Japán retkem is maradt még tavalyról.
Én is ládába vetek, nem szabadföldbe. Így védettek a palánták. Fejeskáposzta ügyben a tavalyi évem tanuló volt, többet NEM!!!! Nem fejesedett, a levelek mint a bolondgomba nőttek....a bl.epke, meg a hernyók jöttek... Még a Vertus kelkáposzta sem sikerült, pedig a 2020-as évben szép volt. Talán ez az év jobb lesz. Kell a téli zöld a kertből. Köszönöm.
Együtt szoktam elvetni a fodroskellel, bimbóskellel, őszi karalábéval. Május vége, június eleje kb, virágládába jobb mint szabadföldbe. Más káposztafélét nem is tartok, csak ezeket a télieket.
Az őszi termesztéshez, szedéshez mikor veted el a magokat? Brokkolit még nem neveltem. ---Azt hiszem sikerült összeszedni a magokata téli vit.forráshoz, napokat ültem a gép előtt. Őszre -télre megvannak a növények: mangold folyamatosan, kolbásztök, tarlórépák, kései retek, cékla, fodoroskel, kinai-spárgakel, sütőtök - inkább a hosszabb ideig tárolhatót kerestem - s a brokkolik. A tavaszi-nyári termések mennek a fagyasztóba. --/Keresgélésem során a fodroskel és a brokkoli támogató hatóanyagairól jóval többet tudtam meg, a külföldi cikkek bővebben ismertetik./
A legtöbb fajta brokkoli nem nevel nagy fejet, folyamatosan lehet róluk szedni a kis fejecskéket. Az szokott gondot okozni, hogy honnan szerezzünk olyan fajtát, ami nevel. Ezek többnyire a drága hibridek, amit a profik termelnek, ritkán van kisadag vetőmag belőle. Nekem csak egyszer sikerült ilyet venni, annak meg az volt a hátránya, hogy nem bírta a telet. Pedig számomra a brokkoli őszi-téli zöldség, egész télen szoktam szedegetni a friss brokkoli rózsákat. A legáltalánosabb Calabrese fajta jól bírja a telet. Tavaly volt pár tő belőle, még most is életben van pedig itt a 3 hete esett hó se olvadt el, azóta nem volt észrevehető ideig plusz fok.
Érdeklődöm, ki ismeri a "broccoletto centoventino", és a "b. cinquantino" brokkoli fajtákat? Ezek nem fejesednek, vékony, hosszú, gyengébb szárakon kisebb rügyeket nevelnek. Lágyabb, édesebb az ízük. Könnyebb párolni, grillezni. Lazább szerkezetű a növény. ---Én őszi termesztésre szertném, többféle téli felhasználására gondoltam. Ezt egészíteném ki a fodroskel változatával.
Befejeztem a boritékolást, a magokat tavaly novemberben és idén frissen januárban csomagolták. Pénteken fogom postára adni őket, igyekeztem pontosan csomagolni,,,, Figyeljetek, hogy 15 fok alatti helyen kell vetésig tartani .
Caronilareaper részére nem tudok magot küldeni mert nincs meg a címe és semmilyen adata amit mindenkitől előzetesen kértem. Remélem előkerül mert a hűtőmben biztos nem kelnek ki a magjai. Sajnos az email címe sem publikus.
Én szintén tejfölöspohár gyűjtögető vagyok. 12 fér egy zöldségesládába. Az egész együtt egy kiszuperált gurulólábú gardróbállványon van, azzal lehet kitenni a teraszra. Vannak rekeszes palántanevelőim, olyan mint a Tintusé, a fedele már rég elveszett, de letakarni úgyse sokáig kell. Azokból is át kell idővel ültetni nagyobb edénybe, de akkorra már többnyire kint vannak a teraszon, különben nem férnék. Egyetlen földig érő ablak előtt nevelek palántát.
A palántákhoz mániákusan gyűjtöm a tejfölös poharakat. a paprika-paradicsom ebbe kerül szálanként, s a müa. zöldségesrekeszekbe kerülnek,így csoportosan mozgathatóak. Van amikor PET palackokat nyakazok le, s az alsó részbe kerül a palánta, főleg paradicsom, - folyamatosan töltögetem földdel- így több gyökeret nevel, erősebben kerül kiültetésre, DE NEM mindegyik.
Jobb időben ki lehet pakolni a ládákat, erre jó egy ládakeret, felnyitható tetővel. A palántásládák mélyebbre kerülnek, illetve a ládamagasság ehhez igazodik. A tető lényegében a passzoló léckeretre kifeszített müa.fólia. Ez nyitható, ki lehet támasztani. Ebben jó sokáig el vannak a palánták. Érdemes szélvédett, de napsütötte helyre tenni.
Én is mü.a. dobozokban csiráztatom a kevesebb magokat./legtöbbször a húsos dobozok erre nagyon jók nekem./ Paprikából-paradicsomból lesz több, ezeket a hosszabb mü.a. virágládákba vetem, keresztbe-csíkozással húzom meg a sorokat. Így jelölöm a fajtákat, vagy sorszámmal, vagy aláírással. A tetejét folpack fóliával behúzom, mindaddig rajta van, míg a hajtások megjelennek a föld felszínén. Ezután leveszem, ne rohadjon be. A vetés előtt a földet jól belocsolom, ázzon át, de ne tocsogjon. Az a tapasztalatom, ha száraz földbe kerül a mag, a rálocsolt víz könnyen mélyebbre viszi, s nem- vagy alig csirázik ki. Eltűnik a mag. A csirázás ideje alatt érdemes néha megemelni a fóliát, szellőztetni, mert gyakran erősen párásodik. ....A palánták megerősödése után lehet átültetni, pikírozni, ezzel erősödik a növény. ....Úgy gondolom, hosszabb távra szeretnél berendezkedni, érdemes valamilyen mozgatható polcrendszert beállítani, s erre tenni a nevelő ládákat. /pinterest keresővel rengeteg kertészeti ötlet van/
Egy négyzetméter kevés, ha sok palántád lesz. A paradicsomoknak elég nagy térállás kell, hogy ne nyúljanak meg. Nálam egy zöldséges rekeszben 12 palánta szokott lenni, és kiültetés előtt már ez is elég szoros, igaz, hogy nálunk csak május közepétől lehet kiültetni.
Szerintem jobb lenne egy fóliaalagút, azt szellőztetni is elég egyszerű a fólia felhúzásával, bepakoláshoz is csak lehúzod a fóliát, aztán vissza. Abból könnyű viszonylag nagyot csinálni.
A párkányokért meg kell harcolnom, vannak ott virágok is. Pl. egy ablakot elfoglalnak az orchideák, nagyon jól érzik magukat ott, rendszeresen virágoznak.
A következő probléma, meg akkor fog jönni, ha át kell ültetni, akkor végképp kifogyok a helyből.
Gondolkodom egy mini, kb. 1 négyzetméteres palántanevelő sátorkában, ahova napközben ki tudok majd rakni a palántákat, északára, meg meleg helyre tenném.
Dédelgetett tervem a földbe süllyesztett üvegház, az nagyrészt talán megoldaná ezeket a problémákat.
De most körbejárom a boltokat, hátha tudok normális palántanevelőt venni.
Hát igen, a hely a párkányon, az probléma. Nekem a vécében is van palántám, plusz polcot szereltünk az ablak elé. Nyugatra néz, és az ablak körül üvegtégla van, ablakcserekor direkt a későbbi palántanevelés miatt csináltattuk ilyenre. A fűtetlen szobánkban is két sorban vannak a palánták, ott is van egy polc.
A többi szobánkban nincs is párkány, meg túl meleg van. Még a fürdőszobába tudok növényt rakni, de ott kicsit kevés a fény, és a hely se sok.
A fedélnek csak csírázásig van szerepe, utána úgyis le kell venni. Így meg az ilyen-olyan átlátszó fedelű fagylaltos, salátás stb. dobozok is jók. Vannak magas oldalú dobozkákban árult majonézes saláták, a férjem vesz néha magának ilyeneket, én meg lecsapok a dobozra.
Amiket én láttam boltban, azok is elég ócskák voltak. Magvetéshez nekem nem is hiányzik, mert mindig sok fajtából vetek aránylag keveset, arra jobbak is az ilyen dobozkák. Dugványok neveléséhez én is szeretnék valami nagyobbat, de még nem vettem én se. Arra magas fedél lenne jó. Most félliteres átlátszó poharakkal egyenként takarom a kis dugványos poharakat. Kipróbálás előtt van pár auchanos tortás doboz.
Remélem kevésbé hajlamos calciumhiányra...tavaly nálam a nagy melegben sajnos az sokat elvitt. Kecskeméti bírta egyedül szinte. Hiába kaptam a calciumot mind, olvastam, hogy lassan ez az éghajlat már nem jó sok régi zöldségnek.
A macskákkal való hadakozásban nyugodt szívvel tudom ajánlani a horganyzott acélhálót.
Az alumíniummal csak úgy van tapasztalatom, mint alapanyaggal. Még az életben nem volt dolgom alu szúnyoghálóval. Viszont csak alapanyagként tekintve rá, sokkal kisebb mechanikai igénybevétel képes tönkretenni, mint az acélt. Viszont a műanyagoknál csak jobb lehet. Nálunk az üvegszálas háló (legalábbis annak árulták) sem bírt a cicukákkal...
Az ágyásokra acélt nem vennék, az csak az ablakra jön szóba.
Egy ablakos ismerős az üvegszálasat ajánlotta, szerinte az is elég erős. De azt hiszem, neki saját macskája nincs, csak valakinél szerelt olyat. Ha tapasztalatból mondod, hogy az acél a legjobb, akkor megfontoljuk. De ha nem hajtogatjuk (ablakon nem szoktuk), akkor talán az alu is jó, nem? Az ablakon az árnál fontosabb szempont a tartósság. A szerelés is macera, abban az ablakban kaktuszokat tartok, egymásba vannak nőve, még nem tudom, hogy fogom őket lepakolni.
Az ágyásra valami erős szálú műanyag lenne a legjobb, régen volt ilyen, szövött, nem hurkolt. Az egyik ablakunkon valami hurkolt szerkezetű háló van, amit megevett a nap. Oda kellene most a macskaálló.
Számold ki. :D Nálunk egy-kettő hetet bírt a műanyag, az aranyos cicák menten átminősültek randa, rosszindulatú, velejéig romlott, gonosz dögökké. Az acél(lsd.: horganyzott) szúnyogháló nagyobb szerkezeti kár nélkül kibír három évet (de akkor már erősen látszik a felmászás és a körömélezés nyoma, kisebb, de 'még elmegy' méretű lyukakkal).
Az acél szúnyogháló is elég hajlékony, az alu meg még inkább. Egyiket sem szabad megtörni, mert az ott előbb vagy utóbb hamar megadja magát az anyag. Szóval másképpen viselkedik, mint a műanyag. Az alumínium előbb fogja magát megadni, az anyagának köszönhetően, mert rosszabbul viseli a hajtogatást és a feltekerést, ellenben nem rozsdásodik.
Ha reám hallgatsz, akkor olyan hálót veszel, ami ép olcsóbb. Az horganyzott jobban bírja a fizikai behatásokat, az alu meg jobban ellenáll a korróziónak. De jó eséllyel kibír mindkettő 'pár' évet.
Ennyit tudtam csak írni ezen témakörrel kapcsolatban.
Alu háló. Nálunk a macskák 3-4 év alatt szétszedik az acélhálót az ajtón. Ha nálad nincsenek macskaproblémák, akkor örök élet. Viszont az elhelyezésénél nagyon vigyázni kell a kertben, kerülni kell a hegyes kiálló csúcsokat, sarkokat, ect. Ugyanis ekkor átlényegül egy villámmágnessé az egész...
Az enyémek egyáltalán nem hoztak oldalhajtásokat, ezekről legfeljebb fejdugványt készíthetnék. Ott viszont vastag a szár, nem tudom, nem rohadna-el a nagy vágási felületnél.
Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy egy olyan káposzta, amelyik hoz oldalhajtásokat, az szaporítható így. Létezik egy évelőnek mondott fajta, amelyik nem is virágzik, azt eleve dugványról szaporítják. Egyszer nekem is volt (a férjem hozta Németországból), kb. februárig meg is maradt, aztán tönkrement. Abból nem mentettem előre dugványt.
Nóra! Tudtad, hogy a portugál káposztát az oldalhajtásairól lehet ősszel szaporítani? Több cikkben olvastam most, ha hidegebb a tél, leszedik, hogy ne érje fagykár, s dugványt készítenek belőle. Ezen meglepődtem, de elképzelhető, ha ők mondják....
Kösz, ez nem túl csábító, a levelei se igazán étvágygerjesztőek. Azt hiszem, egyelőre kihagyom.
A Kobak egy része úgyis mindig magszárba megy, nem tudjuk mindet még fejesen megenni. Utána a rómaiból is szokott lenni felnyúlt, ezekből is mindig sok finom szár lesz. Ezek szerint még jobb szárak, mint amit direkt arra termesztenek.
A miénk is így néz ki. Ez nem fejesedik, csak egy szár körbe levelekkel. A szár csúcsán hozza a leveleket,az alsó levelek a legidősebbek, a legnagyobbak. A képen látszik, hogy a legalsó leveleket már levágták/elfogyasztották/. Ahogy növekszik, mindig új leveleket hoz, folyamatosan lehet vágni.
Ez érdekes, mert a hagyományos salátát (Kobakot pl, vagy a rómait is) a felmagzás kezdetén, mikor a levelei még ugyanolyanok, mint a fejben, csak megnő köztük a távolság, nem kell hámozni. Én olyankor szeretem a legjobban, akkor még a levele is ehető, és a szára még finomabb.
Nálunk homok van, jobb talajon lehet hogy vastagabb a szára. Ez a saláta a párás meleg időt szereti,ami május végén június elején szokott lenni. Ha bejön egy lehűlés akkor megáll, nem növekszik. Amikor bejönnek a nagy melegek nyár közepe felé , akkor felmagzik. A nyári és őszi vetést is kipróbáltam, nem sikerült,kikelt de nem ment semmire. A piaci képekről, azok nincsenek megpucolva csak a leveleket vagdosták le róluk.
Megkérdezhetem, mennyire támogattad tápanyaggal? Ahogy írtad, arra következtetek, hogy nálad inkább későbbi vetés fejlődött bele a nyári melegbe. / Kora tavaszit javasolnak, hogy hűvösebb időben induljon, s a kiültetés után majd az alsó leveleket leszedve kezd erősödni a szára. ---Mindenesetre én bevállaltam, mert a felhasználhatósága változatos, ez is jó ajánlója. Az őszi másodvetés is jó. Sok piaci fotót megnéztem - igaz távolkeletiek - de mind jó vastag szárakkal, felpucolva, csak a csúcslevelekkel kelletik magukat a standokon./ Igaz egy kicsit más a klíma, de használhatónak tartom /....aztán majd meglátjuk...Hasonlóan ismeretlenül vállaltam a kolbásztököt is, s nagyon megszerettük, jól tudjuk használni.
Egyáltalán nem kiadós a szára. Vastag a héja is,megpucolva nem sok minden marad. Amíg zsenge és rövid a szára, addig ehető inkább, nekünk nem ízlett. Levele szedhető nyár közepéig.Natúr joghurtal és főtt kukoricával összekeverve szoktuk enni.
Kimaradt: Jól társnövénye: burgonya, sárgarépa, hagyma, eper, lima bab, a szárát kb 30 cm magasságában, a 20-25 cm-es leveleket alulról fölfelé javasolják szedni. A külföldi piacokon elég jó árakkal árulják. --St. Patrik napján tömegesen fogyasztják.
Írják ezt a 3-4 cm szárvastagságot. Annál a többi saláta szára se sokkal vékonyabb. Ennek kiadósabb valamivel? Felmagzás előtt is hosszabb, mint mondjuk a római salátáé, vagy Május királyáé?
Én összegyűjtöttem, angol- német cikkek alapján mert eddig ismeretlen volt számomra. Kora tavasszal /inkább palántaneveléssel, hogy korán kikerüljön/ és másodvetésnek jul.-aug.eleje - az őszi termésnek. Vetéstől-szedésig 75-85 napos - 90-100 nap.A szárazságot nem szereti. Gyorsnövekedéshez szervestrágya, nitrogén, majd lomtrágya, komposztea szükséges. Laza talaj, sekély,tömör gyökérzet jellemzi. A szára megtévesztő,a fáshéj alatt lédús,halványzöld, zsenge hús. Ropogós szára kiváló alapanyag, a szervezet számára hasznos, A, B-vit-ok, C, E, Fe, stb.vit. Virágzásig kell szedni, utána keserű lesz. Szárát hámozóval lehet vékonyan szeletelni, darabolni, blansírozni,/hídegvizbe tenni utána, zöld színét megőrzi/ párolni, karikára vágva fagyasztani kirántani, sütni, köretnek, ecetes- mustáros savanyúságnak, fermentálni....Sőt a japánok szárítják, vízzel rehidraltálják. Leveleit az átültetés után 4-héttől szedik, turmixolják, vagy saláta. Törzsét 3-4 cm. átm. korban kezdik szedni. Betegsége: lágy rothadás, Botrytis cinerea, lisztecskék. Fajtái: Purpurat, Glabik Karola, Svetlana, ezek lilsznűek, és a Celtuce zeller, néven és a Cinesische zöld színű. .....Kissé hosszú, de hasznos.
Amire mi gondolunk, annak nem a levele a lényeg, hanem a szára, szóval meg kell várni, hogy fölmagozzon, és akkor megenni. A szárát. Azt nem kóstoltátok?
üdv, Minden évben van pár tő spárgasaláta a kertünkben. A magokat úgy kaptuk. Ez egy keserű saláta, 3-4 tő is elég belőle. Vetés május elején, június közepétől lehet vágni a leveleket, július közepéig, aztán felmagzik.
Egy-két alkalomnál többször eddig nem vetettem újra saját magból a rómait, addig jó volt. Igyekszem mindig megszedni, mert a bolti mag van, amikor nem kel ki rendesen, jó, ha van tartalék. A saját mag szinte 100%-ban és gyorsan kel.
A Little Gem finom, de nem annyira ropogós, mint a sima római. Tavaly áttelelt pár tő. Enni már nem volt jó, de hagytam magot érlelni, és vetettem belőle. Egységesen néznek ki, olyannak tűnik, mint az eredeti. Meglátjuk, milyen lesz, ha áttelel. Valamivel fagyállóbbnak tűnik, mint a sima római, az már nagyon romos állapotban van.
Nekem friss fogyasztásra a már befejesedett sima római saláta középső, zsenge levelei ízlenek legjobban. Annál a Little Gem se édesebb.
Nekem már vagy 8-10 éve volt nevenincs római, már úgy elvékonyodott - elfajzott, hogy már a múlt évben nagyon nem tetszett Erre gondoltam az előbbiekben. ----Most próbálkozom a Little gem édessel, és a Forellenschluss római pisztránggal. A fotókon természetesen teljesen más képet mutatnak, mint ami nálam kinlódott. Olyanokat próbáltam kiszűrni, ami talán tovább használható, mint a sima, "fejes", amely azonnal keseredik, szárba szökken.----Nagyon megtetszett a spárgas. , kutattam a különböző cikkekben, / van egypár neve / sikerült összeszedni sok hasznos információt erről is. A többit pedig majd meglátjuk.
Nálam a talaj nem is talaj, hanem vakolni való homok húsz méter mélységig, amit mindenféle szerves anyag beásásával javítgatok. Amikor ültettem, elég nagy gödröt csináltam, oda is betáraztam. A talajvízszint kb. 12 méter mélyen van, tehát a nyári szárazság , hőség érvényesül.
A fa kis méretű, és egy másik, vagy 80-90 éves nagyobb körtefa (kiffer?) félárnyékában van, amúgy a nap körbejárja őket. Ha hosszan nagy a szárazság, kapnak pár vödör vizet. Amikor az öszi -téli lemosózást csinálom, ez se marad ki de több permetezés eddig nem kellett. Tavaly ültettem még egyet, mert mindenkinek ízlik.
Május királya nekem sincs, de a Kobakot és sima római salátát szeretem. Nekem a friss, nyers zöldség a legfontosabb, és ezek ízlenek, különösen a római. A Kobak a legelső fóliás, később már nem ültetem. A saláta szárát is nyersen szoktam megenni.
Szerintem a római párolásra is jó lehet, ha valaki szereti.
Nekem az ázsiai levélzöldségek nem annyira váltak be, bolhásodtak, hamar felmagzottak, gyors evési kényszer van. Azt nem szeretem, jobb, ha hosszan szedhető.
A zöldbabon még gondolkodom. Azzal is nagy a főzési kényszer, de a hátsó paradicsomkordonhoz már nem érdemes paradicsomot ültetni, túl árnyékos. Ott tavaly elfogadható volt az uborka, de arra a hely fele elég, savanyúságot, kovászosat nem készítek. A másik felére jó lenne valami nem szálkásodó futóbab. A Cobra régen jó volt, de a biokiskertesnél nem írják, hogy futó lenne. Nem tudom, a Blauhilde mennyire lenne jó.
A Biobolt a Demeter Reinsaat magokat tartja-igen bő választékban - mindenből /babtól a zellerig/ többfajtát. Ehhez kapcsolódik a a vegyszermentes magok választéka, szintén A-Z-ig, többfajta. Ez megkönnyíti a rendelést, mert össze lehet szedni,persze az összeg is növekszik....Különösen új és gazdag választék van az ázsiai zöldségekből, salátákből,- más üzleteknél egy-egy van mutatóban. Én most a régebbi, egyszerű salátákat lecseréltem,/május királya,kobak sima római/ mert csak saláta,,,,Törekszem olyan zöldeket beállítani, amit többféle felhasználással/ párolás, grill, savanyúság, fagyasztás, stb/ tudunk használni,így akár a téli időszakban is.
Nóra! Sikerült a spárgasaláta beszerzése. Alig-alig találtam meg. Chinesische keule lett végül is. Logikusan hangzik, - ha már ismeri az ember a termesztési kulturáját - de a spárgasaláta keresővel nem dobta ki. A Vatera ismeretlenül idegen tőlem, ott 2 hírdetőt láttam. Természetesen adódott hozzá ez-meg az.
Egyik kedvencemet most kezdtük eszegetni. A hideg kamrában egy papírdobozban telel.
Seres Olivér körte. Itt már lehullott a lomb, fagyos reggelek se bántották. (és a poloskák se!) Igénytelen, szívós, de a legfinoabb aromát kapja ilyenkorra.
Van, amelyiknek egy sorban van kevés, nagyobb gerezdje, van, amelyiknek zsúfoltabban több kicsi. Igazából az érdekelt volna, hogy ez az egysoros, kevés gerezdű, vagy a zsúfoltabb fajta.
(Az albumban sokféle zöldség van, ezek közül sokat már nem termesztek, de a képet megtartom. A fokhagymák megvannak, de a jelöléseket egyszer elhagytam, így már a legtöbbet nem tudom azonosítani.)
A 91 éves nagymamám minden évben termeszt sütni való tököt. Az egyik növény talán elfajzott, mert más formája lett a termésnek és sokkal nagyobb is lett. 5 kiló 80 deka, tehát szedéskor megvolt 6 kiló is.
Megsütöttem, ízre, színre és állagra ugyanolyan volt, mint a kis sonkatök. Csináltam sütőtök-narancs-banán turmixot is vízzel, mézzel.
A spárgasalátához találtam itthoni vetőmagforrást. Érdekel, jó lenne kipróbálni. Én szeretek többfélét tartani, mindenből néhány db-t. Csak a rendelést kell költséghatékonyan összehozni. /mindig ez a probléma- magyarul, még valamit hozzá kell csapni, hogy legyen értelme.../....Az igazság az, hogy nálam az idén teljesen megváltoznak a kerti zöldségek, a régiek mennek, az újak kipróbálásra jönnek. ....A patkányfarokra azt írja a termékismertető, hogy a szemfejlődés előtt, kb 1 cm átmérőjű terméseket kell leszedni. Persze, majd akkor kiderül.....
Nekem egyszer volt ilyen patkányfarkam. Nem sikerült időben leszednem, nagyon rövid az az időszak, mikor éppen jó. Nekem nem lesz többet.
Mondjuk okrát se ültetek. Egyszer ettem Görögországban, nem nyűgözött le. Enyhén nyálkás, és nem volt sok íze. Talán ételek sűrítésére jó.
Amit szívesen kipróbálnék egyszer, az a szársaláta vagy spárgasaláta. A rendes salátának is szeretem a szárát, míg nem nagyon vén, csak éppen elkezdett virágzás előtt megnyúlni, de még nem jelentek meg a fölső, szívós, kisebb levelek. Még jobban szeretem, mint a leveleit.
Tegnap beáztattam a salátamagokat. Érdekes volt reggel, már a vízben lehetett látni, néhány csirázik. Törlőpapírokra kiborítottam, 3-4 órát "szikkadtak"- még jobban megindult a csirázás. A szemeket ecsettel söpörtem a vetőládába, fóliával letakartam, s az ablakba tettem. Úgy tűnik, jó, csiraképes magokat kaptam. ......A retkekre keresgélek, s találtam egy érdekes fajtát: " Patkányfarok "- Radish Rat s Tail - érdekessége, hogy nem gumóra nő, hanem a lombozata neveli a használható termését. /találó az elnevezése./ Talán ami a lényege, bírja a meleget, 1-1 tő kb. 4o termést nevel. A hűvelyeket magfejlődés előtt kell leszedni. Lehet savanyitani, olajon párolni, kirántani, fermentálni, szószokkal hús mellé stb...Szeretném beállítani az okrával együtt. ....Az okrát tavaly tanulmányoztam, nekem jobban sikerült a pohárban nevelés, mint a helybevetése.
Kellett nekem elmenni a boltba... Vettem mindenféle filrefrancot. Cékla: Detroit. Sárgarépa: Nanti. Zöldség: fertődi félhosszú. Paradicsom: San Marzano. Goba(alma)parika: Kinizsi. Kapor. Uborka: Mohikán F1. Kettő zacskó Vitéz vöröshagyma, magról még úgy sem vetettem, csak dughagymának... Levélzeller, nem levélzeller. Három zacsek hónaposretek, kettő vajretek. Anyám meg letolt, hogy mire b***tam el annyi pénzt. De sebaj, ha már csak enni kell, akkor majd megbékül. :D
Egy működő kertes házban rengeteg olyan eszköz van, amit nem lehet a ház mellékhelységeiben tárolni. Zöldségek-kerti termények- befőttek- háztartási eszközök egy része, kerti gépek-szerszámok-létrák- g.kocsihoz tartozó kellékek - Papa megközelíthetetlen műszaki dolgai - mint egy műtéthez kipakolt szikék, - ezek a magjaimat,dobozaimat mind szorították egyre hátrább.
Ja, értem, ilyesmi nekünk is van. Csak a vetőmagokat nem lehet ott tartani, mert az egerek megeszik.
Most az egyik helyiségben viszonylag rendet kellett csináljak, mert oda zártam be két macskát ivartalanítás miatt. 3 helyiség van a melléképületben, + az ólban is három, és mind használatban van. Tulajdonképpen jobban kihasználható a nagy melléképület, mint a nagy ház.
...= kertészeti sufni.,...meg a ki nem égetett kerámiák sufnija. Itt vannak pelletek, alginites-tőzeges zsákok, ládák-vödrök, csiráztató dobozok, palántázópoharak, stb. No meg a vetőmaggyűjtemény. Maradt a nyári-őszi rendetlenséggel. A vetőmagos dobozokat már jó lenne igazán szelektálni. Kb. 4-5 éves beszerzések rétegződése.
Facélia egy részen volt, kevés, most van mustármagom is. Most összel kb. 30 cm magas takaróréteget terítettem szét. Ehhez szükséges egy kis mennyiség...Van vadszőlő a ház oldaláról, gyümölcsfa nincs, csak egy 5 éves Frisson sárgabarack, meg 4 öreg mandula.Szomszédoktól kapok leveleket, füvet. Összel sikerült kb.2000 l. ágdarálékot szerezni-venni. 10 zsákot töltöttem meg a 200 l-esekből. Ennek egy része lett elterítve, zölddel borítva. Erre ment a konyhai zöldhulladék. Már összeesett, szerettem volna, ha egy jó hótakaró is kerül rá, eddig ez nem sikerült. Ez a megoldás a kerítés mellett U alakban van, kb 60cm-es csíkban. 3 sor palántahely. Ennyit tudok a kisszékről, ülve be - átfogni.
Tavasz végén- nyár elején volt egy hullám, fahamuval megszórtam vékonyan, utána nem volt ilyen probléma. Volt büdöske, zeller, kakkukfű, kömény, virágzó zsályatövek , mint védőnövény. Viszont a káposztás részben volt bajom-- NEM IS lesz több a kertben. Nem fejesedtek, csak az eszméletlen magas törzsek nőttek, nagy levelekkel, hihetetlen, de volt vagy 3 olyan törzs, mint egy-egy gyerekkar.Térdemig felértek. Mostanában került elém takarmánykáposztáról foto, ahhoz hasonlítottak. Ilyennel én eddig nem találkoztam. A fehérkáposzta közepén almányi képződmény ha volt, szept-október végén. A vöröskáposztáról 3 kicsi fejet tudtam menekíteni- 1 kg nem volt együtt. ...Na itt volt minden, káposztalepke hernyója, bogarak lepkék. Szerencsére a kert hátulsó sarkában elkülönítve voltak, kezelve.
Zöld fodrosból van egy fajtám, most hirtelen nem tudom a nevét, magja kint van a kertészetibe. A vil.zöld levélzete sűrű fodrozott, rövid levélnyél, a telet fagyokkal bírja. Természetesen a felső levelei gyengébbek, az alsó ha nincs időben alulról szedve beöregszik, keményebb, erősebb lesz. Inkább olyan 35-40 cm-esek voltak.
Magával a maggal nem volt gond, eltekintve attól, hogy rossz képet nyomtattak a zacskóra (Rédei Kertimag). Prímán csírázott.
Szerintem zöld takarónak se ideális a keskeny leveleivel, kevés a lombtömeg. Arra is jobb lenne az a fodros.
De túl nagy luxusnak érzem ilyesmire használni, annyira nem nő gyorsan. Nem fogja pótolni a fűnyesedéket. Akkor már inkább retket vetnék, vagy mustárt, valami gyorsan növő fajt.
Ilyen lassabban fejlődő káposztaféléket a földibolhák miatt sem termesztenék csak mulcsnak. Bőven elég ott kivédeni a bolhásodást, ahol étkezésre szánt növény van, nem még szaporítani a takaróanyagon.
Köszönöm...Akkor remek lesz a neki szánt hely. Az igaz, hogy a kinti piacokon levélkötegekbe árulják, de lényeges lenne a jófajta mag is. Nem is annyira a konyha ellátása a fő célom, inkább a zöld takaró összehozása a száraz darálékhoz, mert a fű kevés. Kóstolót azért 1 x 2 megpróbáljuk.
A nagyon magas nálam se a pálmakáposzta, azt portugál káposzta néven kaptam egy barátunktól. Valószínűleg ugyanaz, mint amit sétabot káposztaként is emlegetnek.
Egy budaörsi védett kertből kaptam a magot, ott áttelel és magot is érlel. Náluk a babér is ki van ültetve a kertbe, csak nagyon hideg teleken fagy vissza.
Bár lehet, hogy pálma közt is van, amelyik magasabb egy méternél, nem mértem.
Az a télálló fodros se nagy szám, de ha nincs más, zöldséglevesbe tényleg bele lehet főzni. Én elsősorban téli dísznek szerettem volna a kertbe, de nem jött össze.
Nekem is volt ez a pálmakáposzta. Én se ezt akartam, de a másik fajtából csak régi magom volt és nem kelt ki. Eddig bírta a telet, most ez a tartós fagy betett neki. Nem sok mindenre tudtam használni, néha belefőztem zöldséglevesbe. Leginkább a tyúkoknak volt hasznos, mindig volt honnan zöld levelet szedni nekik. De már nincsenek tyúkjaim. Nálam nem nőtt egy méter fölé, de itt homok van.
A magas káposzták 2 m fölöttiek, jóval magasabbak voltak nálam, míg össze nem roskadtak a fagytól. Talán a háttérben lévő fákhoz és a 1,5 méteres kerítéshez viszonyítva meg tudod saccolni, mekkorák.
Egyik sincs túl jó állapotban, nem is ezt a fajtát akartam, csak a kép megtévesztő volt a zacskón. Az az erősen fodros fajta, aminek gondoltam, megbízhatóan télálló. Ez nem, a portugál káposzta (a magas) meg pláne nem.
Nálunk étkezési célból egyiket se érdemes ültetni. Csak télen főznék belőlük, arra ezek nem valók. Most a ház közelében mért legalacsonyabb hőmérséklet -11°C volt, a káposztáknál pár fokkal hidegebb lehetett. Ennél sokkal hidegebb is szokott lenni, ez eddig egy enyhe tél, és már ezt se bírták.
Ha pontosabb méret kell, majd viszek ki mérőszalagot.
Nóra! Szeretném megkérdezni,hogy a Nero di Toscana egy közepes minőségű földben /ilyen részre kerülne/ kb milyen magasra nőhet? Mekkora levelek nőnek rajta? Képeken elég terjedelmes formákat lehet látni. Emlékezetem szerint nálad volt. ...Az "orosz kék" vetőmagját még nem tudtam beszerezni. Talán az a legfínomabb ...
Én egyszerüen nagyívben kerülök mindent, ami bio, ha a sikeres termeléshez nem is, ahhoz túl tapasztalt vagyok, hogy ezt lenyomják a torkomon. Bioboltba a lábam be nem tenném.
...a hús, az más kérdés; azon érdemes elgondolkozni.
A hosszabb növekedési fázis. Ezeket nem újhagymának számon, arra nekem ott vannak az emeletes hagyma léghagymái, az bőven elég, még sok is.
Nálunk az is előny, hogy ha fejlettebben ültetem ki, kevesebbet rágnak-túrnak ki a talajlakók, jobban tartható a megfelelő tőtávolság.
A férjem nem eszik sok újhagymát, nem bírja a gyomra. Én jobban szeretem a vastag húsú fejeset. Így nem annyira hajtok az újhagymára. Tavasszal van, míg nem ültetem el a helyére a fóliába a paprikát, aztán már nem is hiányzik.
Egyébként tavaly nekem kísérlet volt a palántázott lila hagyma. Kihúzott, szárastul a falnak támasztott hagymák érleltek magot, és kíváncsi voltam, hogy ezek csíraképesek-e. Remekül kikeltek, úgyhogy így is lehet magot termeszteni.
A pórét videók hatására ültettem. Amiket néztem, azokban mindenki pórét palántázott. Kedvet kaptam.
Mi az előnye ennek a nagyon korán vetett, bent előnevelt hagymának?
Lehet ebből hamarabb fogyasztható zöldhagyma, mint a dughagymából?
Vagy csak az az előnye, hogy hosszabb lesz a növekedési fázisa a szezonban, mint a szabadföldbe vetettnek, és nagyobbra nő meg téli tárolásra?
Nálam az alapvető szempont a zöldhagyma, tárolásra szinte alig marad meg egy kevés, mert mindent megeszünk szezon közben.
Erre viszont tökéletes a sarjadékhagyma - dughagyma - magról vetett hagyma sorozat, amely ellát bennünket zöldhagymával kora tavasztól a nyári aszály idejéig, plusz a sarjadék még ősszel is.
Azt hiszem itt az a lényeg, hogy génbanki anyagot szaporítottak fel, mert ezeket gazdálkodók már nem termesztették. 2015-től jutottak el, hogy eljutottak a lisztig, s polcra kerül a termés. /On hálózat/
Régóta lehet kapni mindkettőt azokban a webáruházakban ahonnan én lisztet szoktam rendelni. Nem olcsó, de ennél annál olcsóbb. Én még nem vettem, maradok a királyliszt+kenyérlisztnél kenyérnél, tésztánál meg a durum tésztaliszt+rétesliszt keveréknél. A teljes kiőrlésűeket inkább kerülöm. Persze van itthon sokféle liszt a kísérletezéshez, tk is mert az kell a kovászhoz. Legutóbb pl kékbúza lisztet rendeltem pár kilót.
Azt lefelejtettem, hogy ezek a jelölések legfőképpen a kelt tészták esetében érdekesek. Nem mérgező, nem fogyasztásra alkalmatlan, csak éppen s**r lesz belőle a végeredmény. A C1-C2 lisztből is lehet nokedlit és palacsintát sütni. Még a tésztakészítésre (csipetke, ect) is alkalmatlan.
Csak a lisztekkel kapcsolatban... Hátha érdekel valakit, bár nem igazán veteményes téma. A liszteszacskókra rá vagyon nyomatva a lejárati idő és a liszt minősége is. Ez utóbbiról persze a fogyasztóknak nem kell tudnia. A1-A2 az javítóliszt, B1-B2 a használható liszt, a C1 és a C2 az állatoknak takarmányként talán... Nem árt erre is figyelni.
Az egyik kolléga párezer négyszögölön termelt 'bio' termékeket. Ahogy az meg van írva a nagykönyvben, műtrágya, gyomirtó, rovarirtó. És b*****a meg, átvette a felvásárló és ment a 'bio' piacra. Ráadásul még be is méricskélték a terményt, hogy nem-e használtak vegyszert, nincs-e károsanyag benne, ect. No, ezen esemény óta számomra csak az a bio, ami a kertünkben megterem. Bár néha az se mind, de hát ez van. Én legalább betartom az évi.-t, nem úgy, mint a piacos kofák. De hát ez a téma messzire és szegről-végről offba hajlana, így nem ragozom tovább.
Amit pék létemre én is pár éve tudtam meg, az az, hogy a teljes kiőrlésű liszteknél jóval magasabb annak az esélye, hogy a fuzárium toxinjait tartalmazza. Mármint a finomlisztekhez képest.
Lehet kapni ilyen liszteket webáruházakban, kilója 2.000 ft alatt van, illetve az Alakort. A másikkal nem találkoztam. A LIDL most fogja kezdeni a forgalmazásukat fél kilós kiszerelésekben aranyáron.
Már olvastam róla, az ÖMKI kutatása után forgalomba került a tönkebúza és az alakor tájfajta ősgabonák lisztje. O, 5 kg-os 1.500 Ft-os árban. Valószínű, az ára miatt csak 10-10 csomag egy-egy L-üzletbe. Kissé drága, bármennyire is bio, meg egészséges.
Én is azért csináltam ezt elsőnek, kikel, megerősödik, s mehet a háttérbe. Ma a saláták kerülnek a földbe, már készültem rá, de maradt.....Több fajtából néhány szem kezdésnek. A kintiek a mángolddal, borsóval együtt befagynak minden reggelre, de újra kiengednek, élnek.
Azt értem, hogy ültetéskor visszavágják, hogy a sérült gyökér el tudja látni a növényt. De később inkább károsnak gondolom, a hagyma a levelek asszimilálása révén hízik. Az se tesz jót, ha zsíros kenyérhez csipkedünk a levelekből.
Ráadásul a sérült növény hagymaszagot áraszt, odavonzza a hagymalegyeket. Ha nincs hálózva, semmiképpen sem csinálnám.
Egyébként a palántázás jó dolog, nekem tavaly bevált a lila hagymánál és a pórénál. Nemsokára neki kellene állni, hamar kitehető az üvegházba, nem kell bent nyuvasztani.
Több helyen láttam, hogy előre sűrűn vetik a hagyma magját, előnevelik ládákban. / Kertész kertje- Monty Don, vagy a kibédi asszonyok./ A kibédiek a piacon kilóra árulják a feltépett "palántákat". s így kerülnek szálanként elültetésre. Kb.3-4 zöld szárral szedik fel, pici fej, és ültetés után 2-3 napig nem locsolják be. majd később 3/4 re visszavágják a zöldjét, hogy a hagymafej erősödjön. --- Most, a próbacsiráztatás-vetés után én is ezt csináltam. 3 fajta. '1 nap áztatás, picit szikkasztottam, majd homokkal keverve 12-én elvetettem. Ma reggelre szépen megindultak. Leszedtem a takaró fóliát a doboztetőkről. ----A kert kopogós fekete, de bentről napok óta azt hiszem, hogy tavasz van, mert világoskék az ég, a nap reggeltől vakítóan süt, a reggelek -10-6 fokosak.
Ma este kilenckor zárul a terra-kert fórum magcseréje. Aki nem ismeri nézze meg, érdemes. Rengetegféle mag van még, idén tényleg széles a paletta. De ha most nem, remélhetőleg a következő télen is lesz újra.
Én azokat a léghagymákat akkor szoktam használni, mikor még kunkorodik a szár, vagy éppen, hogy csak kiegyenesedett. Akkor még nincs kemény héjuk a hagymácskáknak, nagyon jók például salátára szórva, vagy az egész fej fölaprítva. Uborkasalátába teszem leggyakrabban, vagy harapva megeszem valamihez. Akkor még a szár fölső, zsenge része is finom.
Az enyémek közt is van, amelyiknek a léghagymáiból az első évben is lesz gerezdes fokhagyma, de nem olyan szép, mint ami gerezdből nevelkedik. Szerintem csak addig érdemes léghagymákat ültetni, míg kevés van a fajtából és föl akarjuk szaporítani. Aztán ültetéshez érdemes félretenni a legnagyobb gerezdeket, így akár évtizedekig szép fokhagymánk lesz.
Ami az elefántsarjakat illeti, az első saját kísérlet még folyamatban van. Amit írtam, a netes forrásokra alapoztam. Az ophioscorodon léghagymákat szoktam használni, most éppen azokból nem raktam, annyira aprók lettek.
2021 őszén egy önfenntartó házi gazdaságból rendeltem bulbillikes fokhagymának nevezettet. Az nagyon apró, szinte magszerű hagymácskái vannak. Arra írták, hogy a hagymácskából első évben kis hagyma, majd a második évben lesz belőle kifejlett hagyma. Szerintem ez hasonlít az általad leírtra.
Amit most kaptam, az hasonlít méreteiben és kinézetében a vöröshagyma léghagymáira. Ha jól értettem. akkor ez már az idén elvetve nevel kis hagymácskát, és felhasználni is lehet a fokhagymát az évben. Pontosítva ilyen fajtáról nem hallottam még. Őszre kiderül. De ahonnan kaptam, az csapadékosabb és talán hűvösebb is a mikroklíma, mint nálunk.
2020-ban ültetett (vásárolt) őszi fokhagymánál tapasztaltam olyat, hogy a szárán fejlődtek ki sarjadék hagymák , a rendes fokhagyma fej felett, de csak kevés fejnél.
Neked sikerült az elefántfokhagyma sarjhagymáiból növényt nevelni?
Nekem még soha. Próbáltam ősszel, tavasszal vetni, különböző helyekre, és semmi. Csak gerezdekről vagy a nagy, gömbölyű hagymákról tudtam szaporítani.
Nem mintha ez nem lenne elég, csak bosszant, hogy a sok kicsi hagyma pocsékba megy.
Magot sem hoz. Az OMÉK-en kérdeztem a génbankosokat, náluk mi a helyzet, és náluk se. Viszont szép a virágzat, dísznövénynek is lehet ültetni.
A bulbillis fokhagymából sok fajta van. Van, amelyiknek kicsik a hagymácskái, van, amelyiknek nagyobbak (akár érdemes megpucolva megenni), körülményektől függetlenül. Amelyiké nagy, annak sínylődve se lesz apró, csak kevesebb, kisebb lesz a fej, amelyiké apró, nagyobb vagy kisebb csomóban nőnek az ugyanakkorák. Az enyémek legalábbis így viselkednek.
Sajnos mindegyik fajtám elég rosszul tárolható. Van, amelyik már most hajt, van, amelyik eláll addig, míg lehet a kertből kihúzni frisset (nem gerezdeset, de használhatót).
Én ezeket a kis hagymácskákat nem szoktam elültetni, nem érdemes. Lehet annyi gerezdet félretenni, hogy jusson is, maradjon is. De ha hagyom a bulbilliket beérni és szétszóródni, az egész kertben teremni fog a fokhagyma, gyepben, út szélén, szamóca közt, mindenütt. Mi ezeket esszük újhagymának.
Nekem az ophioscorodon léghagymás. Lehet használni, de hároméves forgással jár. Az eldugott léghagymából első évben egy gerezd nélküli, mogyorónyi hagymácska lesz, abból a következő idényben kisebb gerezdes fej. És annak a legszebb gerezdjei harmadik évben már tudják hozni a jellemző méretet. A baj az, hogy olyan iszonyúan aszályosak a nyarak, hogy a léghagymák 1 - 2 mm átmérőjűre képesek megnőni. És akkor a további lépcsők is kicsik lesznek. Amikor az első ilyet megkaptam, más talajon és több csapadékkal, 6 - 8 mm-es léghagymáim voltak; amelyik fejben kevés fejlődött, még nagyobbak is előfordultak.
Az elefánt fokhagyma nekem léghagymát nem hoz, hanem a fejen kívül apróbb, gömbölyűbb külön sarjadékokat. Azok hasonlóan használhatók, csak az abszolút méretek nagyobbak.
A héten kaptam bulbillikes, léghagymás fokhagymát Zala megyéből! Ilyet még nem is láttam.
Akitől kaptam, az azt mondta, hogy nagyon jól fel tudják használni a konyhában. Elmondásuk szerint a zöldjéből pl. pestóba is használják.
És nem kell venni ültetni.
Állítólag elég jó télálló is a hagymája.
Az ismerős nyugdíjas korú édesanyja kertjéből való, nem tudom, hogy honnan lehet.
Nagyon örülök neki.
Az ősszel sikerült léghagymás vöröshagymára is szert tennem, azt is kaptam jószándékú, rendes kertészkedőtől.
Van bennem nosztalgia. Gyerek koromban, mikor szüleim kivittek a szőlőbe kapálni, a kolbász mellé mindig tudtunk felszedni ilyen léghagymás vöröshagymát.
Én nem szoktam adagolni mellé semmit. Palántaneveléshez és cserepes növényeknél használom, eddig megfelelőnek bizonyult. Az a pár paradicsom és paprika, ami cserépben volt, nem volt csúcsrothadásos.
A magnéziumot szokták emlegetni, hogy az hiányzik belőle.
Hozattam a gazdaboltból Wuxal Supert. Most meg nem vagyok benne biztos hogy jó ötlet volt. Ennek állandóan adagolni kell mellé a kalciumot? Vagy eltalálom a mennyiséget, vagy nem? Mit kell még mellé?
A Combi-protec leírását olvasva úgy látom, ebben még nincs rovarölő, ez csalétek és rovarölőszer hatásjavító, a rovarölőt még hozzá kell adni.
A hangyairtónál ott a hatóanyag: acetampirid, S-metoprén + a Chrysanthemum kivonat.
Szerintem ez két teljes különböző szer, csak a név megtévesztő. De ez két nem túl fantáziadús elnevezés. Combi, mint kombinált hatás, protec(t), mint védelem.
Az egyik 1.100, s ezzel a névvel 15.ooo a másik. Igaz 1l. de a hatóanyag / tartósítóval/ valószínű azonos. Ez gondoltat el...Kiskerteseknek 10 utcának is elég....
Nálunk nem is ér annyit az egész, hogy emiatt kiszedjem a hatalmas diófánk alatt növő rengeteg növényt. Ha egyébként jó termés van, marad annyi dió legyekkel együtt is, amennyi nekünk elég. Strapásabb hozzájutni, de mivel egyébként sincs minden évben termés (gyakran lefagy), mindenképpen érdemes kihasználni a fa alatti területet. Meg persze úgy a kert is sokkal szebb.
Aha... de nálunk előre, hátra, jobbra balra szomszédoknál, is nőnek diófák, sőt külterületen csak úgy maguktól is. Azok alá ki tereget ponyvát? mert ezek a dögök kilométeres röptávval működnek.
Nem érint már, mert a fák kimentek...A másodiknál zavar, hogy az összetevőket nem nevezi néven: növényi kivonat ? melyik? milyen? /a hangyaírtónál valamelyik chrizantén van megnevezve, / az oldószer sincs megnevezve, a tartósító sem. Hogyan lehet a 2 szernek azonos neve?
Azt hiszem, az egészben ez a leglényegesebb rész: a fa alatti részt leteríteni, hogy a burokból kieső, földbe igyekvő nyűveket össze lehessen szedni. Ne tudjon bejutni a földbe áttelelésre. Ne szaporodjon. Tavasszal szintén, ne tudjon felszinre kerülni.
Igen, régen, mikor a paraszti gazdaságban az udvarba ki voltak engedve a tyúkok a gyümölcsösbe, ők intézkedtek.
Aztán mióta nincsenek, lehet más módokat keresni.
Ősszel dióérés előtt volt egy ponyvám leterítve a fa alatt, rengeted dióburok-fúrólégy kukac(lárva?, pondró?..) akkor vetette le magát a lakosztályból, és keresett télre menedéket a földben.
Erről a csevejről jutott eszembe, hogy nálunk nincs cseresznyelégy, mert a csirkék rendben tartják a rovarállományt. Ez a dióburok légy már gázosabb, mert bár nálunk összeszedegetik őket a sasmadarak, de mindig kapok ajándékba a szomszédoktól. :/
"Cseresznyelégy elleni védekezés esetében apróbb cseppekben érdemes kijuttatni a permetlevet, mert bár hamar letelik az élelmezésügyi várakozási idő, de a csalianyagnak kellemetlen íze van, ami jobban porlasztott kijuttatás esetén nem vehető észre."
Beleolvastam. Keresgélek.. úgy gondolom, hogy a Combi etetőcsali, hangyaírtáshoz lehet kapni. A két árúcikk neve ugyanaz, akkor a hatóanyag is ugyanaz. Ezt teszik a rovarírtó permetszerekhez. / Pl. Mospilan / Hangyaírtóként lényegesen olcsóbb, mint a 13.000 Ft-os flakon...ami egy utcának is elég. A védekezés pedig ua. mint amit eddig is javasolnak--és sokan elutasítják, mert akár a takarást, akár a permetezést nem tudják kivitelezni, vagy macerásnak tartják a több hónapon át tartó folyamatot.
A diófám akkora volt, hogy házi berendezéssel a lehetetlent súrolja a megpermetezése. Akkora beruházásra gondolni se tudok, amivel ment volna. Ehhez képest a szer másodlagos tényező. Bár amennyibe ezek kerülnek, a szükséges mennyiség önmagában is kérdésessé tenné a megtérülést.
A fa/bio szén készítésével az a legnagyobb probléma, hogy kiutálnak a füstje miatt a szomszédok. A szénégetők minden lakott helytől messze dolgoznak, ipari méretben megoldható a füstgáz kezelése, de, ha a kertben megpróbálsz mindenféléből szenet készíteni, tuti feljelentenek. Ha a kerti sütésnél, bográcsozásnál nem hagyod leégni a tüzet, hanem amikor jól parázslik, vízzel eloltod, az még egy szomszédbarát megoldás rőzséből szén készítésére. A parázsban már nincs számottevő mennyiségű kátrány.
Különböző cikkek találhatók- bioszén- biochar keresővel. ....Valamikor jó 10 éve teljesen más területen én folyamatosan ezt i s csináltam: bronzkori kerámiák másolatait készítettem régészeti adatok alapján. Itt volt a a gödrös égetés. S ezt meglehetett csinálni 200 l hordókban is. Ágak, faforgács, elkészített edények- faforgács Lefojtással felül elül begyújtva, lefelé "ég" oxigén nélkül parázslik 600-on. Csoda edények kerültek ki 2-3 nap után. S maradt az elszenesedett törmelék.
Egen, csak a fa levegő nélküli hevítésénél kátrányok is keletkeznek szép mennyiségben, amik optimálisan elválaszthatók (vagy a szénégetésnél elégnek vagy a talajba távoznak), de háztáji körülmények között tuti benne marad egy részük a faszénben. Aztán lesz príma bioszén, meg mellé egy kis biokátrány is a talajban.
Öregnéne meg a többi vegyész mit szól ehhez?
Lehet kísérletezni, ha van otthon bolti grillfaszén, egy-egy kis darabkát beletenni semleges alkoholba, aztán két hét után megkóstolni. Van olyan, hogy semmi íz nem ázik ki, és van olyan, hogy igen. Pedig az elvileg jó hatásfokú/tisztaságú faszéngyártás/szárazlepárlás.
Szabad óráimban olvasok, keresgélek....Új téma: bioszén használata a kiskertekben, mint talajjavító. -Valójában nem új, csak nem beszéltek róla. A lefojtott, oxigén nélküli égetés után keletkező maradvány. Minden szerves hulladékból elő lehet állítani. Hulladékhasznosítás. Környezetbarát technológia, száraz desztilláció, vákuum térben, 200-600 f-on történik. Akár egy régi hordó is megteszi.....Szétterítve, bedolgozva a talajba /10-15 cm/ javítja a talaj vízháztartását, a microflóra, microorganizmusok életét....Kicsibe megpróbálom.
Ez meglepő. Növénytársításként szokták írni a saláta + retek kombinációt azzal, hogy a saláta elriasztja a retekről a földibolhákat. Nálad megeszik? Biztos, hogy földibolha a tettes?
Igen. Nem is kint vetem el, hanem palántázom, mert tiszta virágföldben itt bent szépen fejlődnek a palánták. Amint kiültetem, vége. Annyit foglalkozok velük mintha az életem múlna rajta. bele is fáradtam. Viszont van sok magom, idén újra teszek 1 próbát. Azt olvastam a fahéjat a hangya nem szereti. Kipróbálom, mit szól hozzá a földibolha.
Megtévedtem. Mizuna nem tud sikerülni. A batávia nekem is szép lett tavaly. Én palántát nevelek korán, amint lehet kiültetem. Tavaly egyszerre lejött az összes, idén szakaszosan vetem.
Nálam a batáviát felzabálja a földibolha. Hiába tartok körötte nedves mulcsot, permetezem a leveleket, hiába. Pedig nagyon szeretem, tavaly 3 tasak magot vettem hiába.
Nálam az áttelőnek a -Batávia fajták - váltak be. /sokféle van belőle/ Szeptember-októberben pici palántaként kerül kiültetésre, most is van belőle 10-15 db. Talán sikerül a fagyokat túlélni. Azután megindulnak, s levelenként körbe lehet tépni, majd méter magasra is felnőnek. Most többfajtát szedtem össze, ízvilágukat is próbáltam figyelembe venni. Még cikóriát is begyűjtöttem.....Jó pár napot eltöltöttem a magrendelésekkel. Bogarásztam, csoportosítottam, szelektáltam. / Ami megmarad, megy zöldtrágyának, mulcsnak/ ...Szomszédoknak én is szoktam átadni a termésekből.
Nekem a salátával az a tapasztalatom, hogy az sikerült a legjobban korai tépősalátának, amit késő ősszel vetettem a fólia alá, a kemény fagyok előtt kisorolt, és ebben az állapotában vészelte a telet.
Aztán februárban szépen fejlődésnek indult, és nagyon korán el lehetett kezdeni csipegetni róla, aztán tavaszra úgy elárasztott, hogy nem győztem osztogatni a szomszédaimnak.
Most próbálkoztam először azzal, hogy már kora ősszel elvetettem, az ősz végére már gazdagon lehetett szüretelni róla, és ez jól belenyúlt a télbe is.
Az utolsó szedésem valamikor december végén volt, de ekkor már látszott, hogy az alacsony hőmérséklet miatt nem növesztett új leveleket a leszedettek helyett.
Aztán a keményebb hidegek nyomán több tő töve is megfagyott, a levelek elfeküdtek, és penész jelent meg rajtuk.
Úgy tűnik, a kifejlett tövek sérülékenyebbek, mint a kis palánták, lehet, hogy már nem maradt bennük annyi életerő, miután már sokat letermettek.
Kíváncsi leszek, tavaszra marad-e belőlük elég túlélő, hogy korán lehessen szedni.
Ha nem, akkor visszatérek a későbbi vetésre, legalábbis részben, mert azért ennek is megvolt az előnye, ilyen sokáig még eddig nem tudtam salátát szedni...
Lassan készülök a saláták próbavetéséhez, néhány szem Forellenschluss, Venezianer, Green Wave kerül a dobozba. Majd februárban kiegészítem. Ugyanigy mennek a dobozba a hagymamagok: a sárga lapos Borettana, a Stuttgarter PG2, és a lila Braunschweiger. Majd dobozostól kikerülnek, s szét lesznek ültetve szálanként.
Általában 4-6 hetet mondanak palántanevelésre, s a palánta kiültetéstől a koraiakat 45-55 napra lehet szedni. A palántánál vigyázni kell, ha a hideg megcsípi, magszárat fejleszt, nem fejesedik.
A karalábé jól bírja a hideget, nem van pár fej még kint, semmi baja, a többit is kint kellett volna hagyni. Lehet nost vetni, érdemes egyenként, márciusban fagymentes időben már kiültethető.
Már most vethetem, vagy inkább februárban? Mennyi idő alatt fejlődik ki a palánta, hogy kiültethető legyen? Általában mikor lehet kiültetni szabadföldbe?
Tegnap a déli napsütésben kimentem aa kertbe, már nem bírtam magammal. Szemléztem. A fal mellett van egy sor borsó - Douce Provence - látványosan megnőtt az utóbbi időben. Lemértem, 15-18 cm-es szárakkal hadakozik a reggel fagyokkal. A többi maradt a tövénél, 2-3 cm, ahogy kikeltek. Valószínű a fal melege támogatta.
Én így nevelem a palántákat, még a petrezselymet, babot is. Tavaly volt a korai fehér és a gigant óriás. Sikerült, szépen biztonságosan fejlődtek. Erős palántaként kerül ki, kártevő kevesebb. '1 pohár - 1 palánta, csak ki kell emelni, nem sérül a gyökér. A sűrű vetésből is lehet palántázni, de ezek elfekszenek, leveleiket elvesztik, de nem kell megijedni, mert újra hajtanak, életre kelnek. Minden palántám gumósodott.
Mindent lehet palántázni, még a babot is. Van olyan növény, aminek sérülékeny a gyökere, meg van olyan is, aminek nem annyira. Véleményem szerint ezt a káposztához hasonló tápkockába érdemes vetni, majd ezek után kiültetni.
érdemes beleolvasni: Terebbes konyhakert - zeller, halványítózeller fejezetébe. Csodálatos kulturtörténetet ír le a zeller hódításáról. Megemlítik a könyv szerzőjét is. Én nagyon szeretem Terebbest, pontos növényismertetői vannak, akár kulturtörténet, akár növényfejlődés szempontjából.
Én sajnos, családon belül is sokat küszködöm oltásellenességgel, konteókkal, meg egyéb kortárs tévtanokkal. Bele szoktam hallgatni/olvasni, és vannak olyan közös jellemzők, amik visszatérően szerepelnek. De már az is gyanús, ha csak egy valaki a forrás. Ha az ember tisztában van a gyógyhatású termékek tesztelésével, akkor tudja, hogy lejárt a magányos felfedezők ideje. A "próféták" általában hamisak.
A zeller egy nagyon egészséges növény, én szeretem is. (A lépréselést pocsékolásnak tartom, inkább megeszem mindenestől.) Rendszeres fogyasztása a benne levő vitaminok, ásványi anyagok miatt lehet egészségjavító hatású. De kórokozók elleni csodahatást ne várjunk tőle.
Egy eset még akár más miatt is lehet, akár véletlen egybeesés valami más tényezővel. Ha többeknél kimutatható, van valami statisztikai adat, el lehet gondolkodni. De ennek alapján talán nem kellene az egész kertet beültetni zellerrel. Lehet egy kicsit többet, egy sor helyett kettőt vagy hármat, de csak úgy, hogy maradjon elég hely annak is, amit szeretsz.
....igen, ezért írtam, ismerkedjen meg az író "munkásságával." Szerintem a lényeget egy mondattal össze lehet foglalni : a szervezet méregtelenítése, de ezt mindennap minden gyümölccsel, zöldséggel, meg lehet tenni. Ezért a korábbiak között is említettem, hogy a félév mindennap túl egyoldalú. ...A könyvvel kapcsolatos információkat próbáltam összeszedni. Juditunk döntésén, lehetőségein múlik.
Nem akarok ünnepröntó lenni, de ez a könyv teljesen az áltudományok szokásos stílusában íródott. Én nem bíznék benne. De ez mindenkinek a saját döntése.
Érdeklődnék, tök ügyben: van valaki, aki ismeri a -- f ü l e s d i esthajnal róza, - mives pirka, - szatmári rózsika, - hajnal - néven emlegetett kerek, szinte r ó z s a s z i n héjú, mézédes sütőtököt? Kerek, inkább laposabb termésekkel? / Gondolom az ősi szatmáriak gyerekkorukban találkozhattak vele.../
Letöltöttem a zeller könyvet, de nagyon rövid, kevés információt tartalmaz, inkább olyan érdeklődés felkeltő. Csodálkoztam volna is, hogy az édesvíz kiadó ingyen közkinccsé teszi azt amiét egyébként árul.
Idén még karalábét tettem el így, de már régen nem néztem, hogy bírja ezt a tárolást.
A festékes vödör kiváló tárolóedény, és univerzális, a kertben is használom mindenféle célra, termény betakarításnál, komposzt gyűjtésére és hordására, palánták szállítására, esővíz és hulladék gyűjtésre, unoka játékainak tárolására, jól lehet egymásra rakni őket.
A rokonságban van szobafestő, úgy, hogy korlátlan az utánpótlás...
Én meg most az apróbb fokhagymafejeket tisztogatom. Olyan, mint valamikor a masina mellett a kukoricamorzsolás. Olyan diónyi maradványok, de mind kemény, egészséges. Mennek a fagyasztóba, mert macerás nagyon. Így csak kivesszük, készen. Szeretném, az idei termés legalább így sikerüljön.
Nekem is van még húsvéti rózsám, én felszedtem a szabadföldön, bevittem a fólia alá, és ott földdel letakartam, hogy csak a zöldje látszik ki, egyenlőre jól elvan.
De idén nagyon fogy a fekete retek is vacsorához.
Azt meg a garázsban tárolom vödrökben, közé téve egy pohár vizet, hogy ne fonnyadjon össze, ez is jól bevált módszerként...
Igaz, magyarázom a bizonyítványomat. persze, de az agyamban a K 1- K2 vit. volt, a vérképzés-csont területéről és a kálium, a zöldségek vitaminjai. Így írtam el. Elírni elírtam, de a káliumot szerettem volna kiemelni.
Szeretném egy picit kiegészíteni: elolvastam Anna üzenetét. Ír a petrezselyemről, s említi a vitaminok között a " K" vit-t. A petrezselyem, zeller, és a zöld növények káliumot Ka-t tartamaznak. A K vit. csontképzésnél segít, a Ka a szívműködéshez, májtisztítónak, izomműködéshez remek. Judit, azt hiszem, Téged a petrezselyem révén a Ka érint- érintene inkább. Mindezt jószándékkal írtam.
Én is fogyasztom a petrezselymet bár nyersen eddig keveset, de majd gyakrabban iszom a zöld turmixot, mert abban sokat el tudok fogyasztani. Szeretem is. K2 és K1 vitamin a D vitaminommal együtt van kapszulában, abból a napi adagot rendszeresen megkapom.
A zellert a szerves sói miatt tartják nagy becsben, ezekben rejlik gyógyhatása.
Az én arcideg bénulásomból maradt vissza, kissé ferde a szám, hunyorog a szemem, és nem tudok úgy rágni mint régen. Megszokni nem tudom annyira kellemetlen, de lassan beletörődök.
Lehet hogy nekem is ettől vannak ízületi problémáim, mert bármivel kenem nem használ, se a tabletta, se a safe-laser kezelés. De kibírom. A borrelia, vagy a társfertőzések, ki tudja mi, már bennem maradnak örökre. Persze nálunk is vannak Lyme specialisták, csak legyen aki meg tudja fizetni. Viszont akik ott kezeltetik magukat, ők sem gyógyulnak ki, mindenki magán kísérletezget elkeseredésében.
A zelleres könyvet leakarom tölteni, csak nem tudom olvasom-e majd. Ugyanis már alig ülök a monitor előtt, ezt az időt is próbálom csökkenteni, így olvasás monitorról nehézkes. Ugyanis alig látok már a szürkehályog miatt, és mindkét szememben szemfenék sorvadás is van. Az egyikben most fel is gyorsult a folyamat. Kellene kék fény szűrős szemüveg, de szemműtét előtt már nem csináltatok szemüveget. Orvos erre is csak semmit érő kiegészítőt ajánlott, miután megmutattam neki hogy mit szedek, ledöbbent hogy ilyen is van szemész létére. Felírta magának honnan szerzem be. Kezelést miért is kapnék, azt csak olyan összegekért lehet ami számomra megfizethetetlen. Most a gyógyteákat vetem be.
Vejednek teljes gyógyulást kívánok, vagy legalább élethosszig tartó tünetmentességet!
Kozben megjott a vejem, azt mondja hogy semmi gyogyszert nem szed azon az antibiotikum kuran kivul amit megkapott venasan. Ellenorzesre gyakran jar.
Szoval probald ki a petrezselymet, nem tudom hogy az uzleti mennyi vitamint tartalmaz sejtem hogy nem sokat de ha kerted van akkor talan talalsz benne meg nem elfagyott leveleket, / nekem van mert takarast csinalok ra, korben buborekos nylon, tetejen egy hungarocel vekony lemez es korben falevel jol felhalmozva, egesz telen onnan szedem a petrezselymet.
Az Alka Seltzer Gold-ot az Amazonrol rendeli, a citrom meg legalabb fel kicsavarva.
Én szoktam hagyni itt-ott galambbegy salátát felmagzani. Most több nagy foltnyi is zöldell a kertben. amit elfelejtettem, hogy az üvegházba is jusson a magjából. a legszebb ott, ahol a hagyma miatt fátyolfólia van. Tudom, a hagymára nem kellene fólia, de tavaly mind kifagyott amit őssze dugtam, úgyhogy most letakartam.
O is vegigjarta az antibiotikum kurat. Usaban elek, amerikai vejem van, ezt csak azert irom hogy itt nagyon atvizsgaltak otet, minden letezheto kezelest megkapott es visszajar rendszeresen vizsgalatokra.
Tavaly osszel allapitottak meg neki, izuleti problemai nincsenek mar , ami olyan periodikusan visszajar az a hirtelen gyengeseg, a kezdeten meg olyan is volt hogy szorongas, olyan fokig hogy leparkolt es ideszolt telefonon hogy menjunk erte mert nem mer vezetni.
Volt hogy egyenesen a korhazba vittuk ahol minden atvilagitast ami csak letezik a testhez megkapott, minden negativ volt tehat maradt az hogy a lyme csinalja.
Az orvos szerint van eselye s gyogyulasra, marmint hogy tunetmentes lesz teljesen, arra is hogy az nagyon sokara lesz, elhuzodik es arra is van hogy sosem fog belole kikeveredni tehat minden extra "kezelest" fel kell vennie amit csak lehet.
Nincs itthon, dolgozik igy nem tudom megmondani hogy milyen gyogyszereket szed es mire de ha erdekel este majd leirom.
A fejfajas es a zavarodott erzes meg a gyengeseg ket dologtol mulik el egeszen jol. Egyik a petrezselyem, / sok K vitamin van benne/, ezt osszevagdosva eszi vajaskenyeren , bele a salatajaba vagy csak egyszeruen ragja, a masik meg Alka Seltzer Gold amit a neten rendel es citrom juicet iszik ra.
1-2 oran belul teljesen jol erzi magat tole.
Megneztem hogy mit tud a zeller, csak azt tudja mint a petrezselyem, vagyik K vitamint tartalmaz. Ha petrezselymet ultesz es eszed akkor ott vagy ahol a zeller.
Nezz utana minden zoldsegnek ami K vitaminban gazdag es edd.
Baratnomnek is volt Lyme, neki a fel arca lebenult, masfel ev alatt jott rendbe, az arca is, semmi baja mar evek ota.
A kékkel jelölt részeken voltak fagyásnyomok, de szerencsére a retkeket elvágva felületinek bizonyultak, nem indultak rothadásnak ezek a retkek sem.
A leghidegebb eddig -10,5 °C volt, ezt a ház előterében mértük. Tegnap valamivel vastagabban takartam, mint ahogy akkor volt, és ma csak -8,5 °C volt, úgyhogy bízom benne, hogy ehetjük még egy darabig.
Először is boldog új estendőt és sikeres gazdálkodást kívánok.
A napokban szó esett a kovászos uborkáról.
A nyáron egy öt literes üveget kis (8.5 dl) üvegekbe elosztottam, még ez a kettő megmaradt, de hamarosan elfogy ez is.
A kép nem a legjobb, de látni az ubikat.
Az ubit a piacon vettem, mert a fóliában csak 3 centis méretűek teremtek, de száz számra. A kaprot is ugyanott, ujjnyi vastag magbaszökött növényt gyűrtem az üveg aljára,
a kovász pedig saját készítésű, a felöntö lében két evőkanál só.
A kisebb üvegeben a saját, leszűrt levében volt, egy éppen késhegynyi nátrium benzoátot kapott.
Friss, ize van, mintha most szedtük volna ki a nagy üvegből.
Judit, "A csodálatos zeller" könyv letölthető, nem okvetlen szükséges a megvásárlása. PDF, a SCRIBD-en 30 napig ingyenes. A gyakorlatban én ezeket már nem ismerem, nem használom, nézz utána. Az első lapon ott van a tartalomjegyzéke, oldalszámmal. Nekem elsőnek kidobta a kereső.
Az előzőekben ezt ismertettem. :::DE azért ez nem így van....elég satnya az másodhajtása. A gyökere pedig egy idő után elrohad a földben is, a vízben is. Egy nyarat lehet átélni vele. Utána magszárat nevel, mint egy tisztességes zellertő. Nem mondom azt, hogy fotelkertész, de..... Próbáltam, csináltam.
Ha orvos már volt, és a baj nem szűnt, akkor marad a hátha. De a zeller valószínűleg csak nyáron lesz hatóanyagban gazdag (bármi legyen is az). Arról sokfelé írnak manapság, hogy a termesztett növények vitamintartalma jóval kisebb, mint régen volt. Üvegházban, fóliában meg tud teremni, de a kellő mennyiségű napfény nehezen pótolható. Arra akarok kilyukadni, hogy ami ilyenkor kapható, az nemcsak költséges, hanem kevésbé is használ.
Köszönöm neked is jó tanácsokat. Álltam orvisi kezelés alatt, 2 kemény antibiotikum kúra volt eddig hatástalan. Ezzel kapcsolatban téves információid vannak. Én sem, és az itteni fórumon írogató tagok sem gyógyultak meg többszöri antibiotikum kúrától sem. Vannak praktikák, de keményen zsebbe nyúlósak, gyakorlatilag számomra elérhetetlenek. Tényleg az gondoltad én nem tájékozódom? Mióta megfertőződtem, mást se csinálok csak kutatom a gyógyulás lehetőségét.
Járok ellenőrzésre, biztos nem gondolod komolyan hogy orvossal nem konzultálok. Sajnos vérben ingyenesen csak egyetlen kórokozót néznek, a társfertőzéseket nem, így azt se tudom hány van és mennyire vagyok velük tele. Van lehetőségem hogy megtudjam, vannak Lyme specialista orvosok is, csak sajnos ennek költsége nem az én nyugdíjamhoz van beárazva. Ezért marad a fórum, ahol egymást segítő tagok vannak. Így jutottam el a zellerszár léhez is.
Most egy ütős gyógynövény kúra vége felé járok, jövőhéten kezdek egy másikat. Ezek 6 hetesek változgatva. Meg kell akadályoznom hogy elszaporodjon annyira bennem ez, hogy idegrendszeri, vagy ízületi problémát okozzanak, mert nagyon súlyosak tudnak lenni.
Ja, és a zellerre visszatérve, fórumtársnak sokat segített ma írta
Judit, a zellerléről nem beszéllek le, mert nem gondolom, hogy ártana, de a Lyme kórról inkább orvossal konzultálnék. Amennyire emlékszem, a kórokozó ölhető antibiotikummal, csak hosszú a kezelés. Az egy forrású "csoda"gyógymódokkal szemben viszont határozott averzióm van. Ilyenekbe rossz esetben emberek halnak bele.
Nem lehet más gyógynövényeket, zöldségeket is használni? Félévig egyfajta elég töménynek, egyoldalúnak tűnik. Zeller melyik hatóanyaga a lényeg? Az melyik másik növényben található? Én ezeket is megnézném.
Ha egyszerre lesz sok, az sem előny. Nem tudom hogy oldjam meg. Lehet hogy rá kéne szánnom hogy veszek mindig frisset, de nem tudom mikor lehet folyamatosan kapni 4-5 hónapon át.
Nem egyszerű. Rengeteg helyet elfoglal, vagy lesz belőle valami normális mennyiség vagy nem, közben egy csomó finom dologról meg lemondott, mert nem maradt rá hely.
Én az árát tartom a legkisebb gondnak (persze az se kicsi), inkább a helyet és az időt, hogy mikorra lesz szedhető. Ha magot vesz, valahol a palántáknak is el kellene férniük.
Bizony nem egyszerű, de töröm a fejem a megoldáson. Nem lehetek tünetes. Minden áron meg akarom akadályozni. Ez a förtelmes ital pusztítja a kórokozókat. Rá kell jönnöm hogy oldjam meg.
Én is ezt próbáltam kicsit körbejárni. Fél liter talán 1 fejből. Félév=180 nap, = 180 fej zeller. Kb 20- 30 cm -es távolságban tövenként.....Piacról vásárolni 180 palántát, megint reménytelen összeg. Ezért csak jobb lenne egy jó mag. Aztán továbbgondolva: mikorra lesz akkora, hogy féllitert ad? Őszre talán. S a megtermettet milyen minőségben tudod naponta használni okt-nov-ben? ....Bocsánat, csak most gondolok bele, hogy nem is olyan egyszerű, amit szeretne.
Sajnos nagyon ritkán veszek szárzellert, ezért nem is tudom mikor lehet folyamatosan kapni. Bár azt olvastam hogy szabadföldben termesztett növényekben van több hatóanyag, de lehet úgy kellene hogy mikor lehet folyamatosan kapni vennék, és használnám a kertből is ha sikerül.
Legjobb lesz olcsó maggal kipróbálni, mert a kertem földje se valami jó. A gilisztát már kiette a vakond, viszont éhesen bőszen túrja folyamatosan a kertet. Sok mindent megsemmisít, vagy ha nem veszem észre időben a járatot, az képes pillanat alatt elnyelni egy kanna vizet. És milyen sokszor járok így! Ha kidúrná még a drága palántámat is, megzavarodnék biztos.
Én többéves tapasztalatommal sikertelen voltam. Az egyszerű, olcsó magok nem adnak jó eredményt,mert a klímánk sem megfelelő. Napi 1/2 l-hez minimum 1 jó magas, tömött fej-csokor biztos szükséges. Ez fólia nélkül, minőségi mag nélkül nehéz. Ezeket az üde, zöld, gyenge fejeket biztos védelemmel, halványítással, sok vízzel tudják előállítani. Elsődleges feltétele a minőség mag.--Természetesen én is keresném a megoldást. Próbáld meg, több tasakkal, több forgalmazó magjával. /Bevallom, én még a piaci palántásoknál is csalódtam nemegyszer /
A Tall Utah szárzeller bio vetőmag erős, ropogós szára nyersen salátaként vagy párolva köretként fogyasztható. Kora tavasztól késő őszig szakaszosan vethető. Hosszú tenyészidejű. A növény 50-60 cm magas, sötétzöld levelekkel, vastag de nem rostos levélnyéllel. Kitűnő aromájú, C -vitamin tartalma magas. Szerves trágyát és rendszeres öntözést igényel. A Tall Utah szárzeller sötétzöld, közép-késői fajta. Kiváló ízű, 25-30 cm magas, húsos szárat hoz. Nagyon kiadós, bőtermő."
Ha ősszel is vetem, mikor lesz belőle? Szerintem ez sem télálló. Vagy igen?
Judit, a Biokiskert boltjában /Székely Gyöngvér/ azt hiszem 2 fajta is van most, 15oo görül/db vegyszermentes csoportban. Nézd meg, beszélj telefonon velük. Ne halaszd, mert most fut náluk a dömping.
Köszönöm. Ki kell próbálnom, mert ez megfizethető kísérlet lenne. A többi védekezési módszert nem az én nyugdíjamhoz árazták.
Bár nagyon vacak, előre kiráz a hideg tőle, de inkább ezt választom mint a Lyme tüneteket. Annak a kínját nem bírnám, de a kezeléseket se tudnám fizetni. Minél tovább tünetmentesen kell tartani magamat. A legelején arcideg bénulásom lett. Befejeződött a gyógyulás, de nem lett teljes.
Én egyszer tévedésből szárzeller palántát vettem. Nagyon nagy helyet foglalt, a csupasz csigák előszeretettel lapulnak a szárak között (nálam apró csupasz csigák vannak). Nem túl sokat használtam belőle, de akkoriban legalább a bolognaiban autentikus zöldség volt.
A szárzellerben van meg az a hatóanyag, ami miatt nagyon hasznos gyógynövény. Egy Lyme kóros fórumtársam írt arról, hogy 5 havi kúra után nagyon szép eredményt ért el.
Én is vettem a LIDL-ben olyat tököt aminek tenni akartam el a magjából, de aztán a formája, színe alapján megkerestem a fajtáját. Azt írták róla, direkt nagy bevásárló központok részészére termesztett hibrid. Ízre nem volt egy különlegesség, ezért magot se hagytam.
Ezek angliai fajták legtöbbje- gondolom a klima is közrejátszik. Mi sokat használjuk, most is megy a tökhöz is ízesítőnek. A végét levágod, a "gyökér" részét 2 beszúrt fogpiszkálóval kitámasztva, vízbe lógatod, gyökeret enged, felfelé középen elkezdi a leveleket tolni. Ki lehet ültetni, megmarad, de jóval satnyább lesz, mint amit az üzletből hazahoztunk.....M. garden lapját nézd meg, szokott lenni, de minimális magszám, Oázis, , Kipenkerl stb. Nem olcsó a jófajta. Kevés mag csirázik, utána már él. A palántavásárlás sem olcsó, mert lének szeretnéd, folyamatosan. .... Csak a sima zöldlomb nem jó? Azt biztosabban lehet nevelni, s általában olcsóbb beállítani.
Ez érdekes: sütőtök krémlevest készítünk. Előkészítettem mindent, a 2 tököt is...Elárulom, a magja miatt vettem még ősszel. 2 különböző, színben, termésformában eltérőek. Meglepődtem, mert a tetszetősebb, sötétebb termésnek egy szem magja nincs....1 kg körüli termés az egyik is, a másik is. Persze név nélküliek voltak. Ez a sötétnarancssárga a magnélküli, édes, kissé diós zamata van.Nem kimondottan sonkatök, kissé bordázott.......A másik az kimondottan egy kanadai tipus, ízre, zamatra a megszokott. Bezzeg ennek a fejében egy marék mag ott volt. Jól elálltak, egészségesen bírták a kamrát idáig.
Nagyon messzire lehetne kergetni egy pohár zellerlével, nyomokban is zavar, ha valamibe belefőzik. A zeller és a lestyán. Szerencsére a férjem sem hiányolja ezeket.
De milyen fajtát kéne? Úgy emlékszem, a LIDL-ben csomagolt nagy zellerszárakon nincs fajtajelölés. Pedig valami hasonló eredmény, vagy legalább fele olyan jó lenne nálam is.
Judit, én többször próbáltam, - idén is, minőségben igazán nem sikerült. Hiába tettem zsákos megoldásba, vékony maradt a szára, nem volt húsos. Igaz csak közönséges zacskósak voltak, fajtamegjelölés nélkül. Kezdem megtanulni,a fajta megjelölése nélkül semmit nem érdemes venni, akárki is állítja elő. Gyönyörű zöld levelek voltak, a szomszédok is vitték, de bizony nem volt ropogós, húsos. Csak drágább, névvel ellátottat vegyél. Több helyen olvastam, hogy tengerparti növény, szereti, ha sós vizet is kap. Ezt is próbáltam, az biztos, hogy szép egészséges bokrok....még most zöldelnek a mulcsban.
Köszönöm. Örülök hogy sikered volt, így bízom benne hogy nekem is lesz. Mostantól keresem a magját, ha nem kapok, próbálok webshopból rendelni.
Feltétlen kéne, mert folyamatosan tisztítanom kell a szervezetemet, most hogy Lyme kóros vagyok, pláne fontos hogy őrizzem a tünetmentességemet. Sok mindent bevetek ennek érdekében, de figyelembe kell vennem hogy minél olcsóbb legyen a hatékony megoldás. Régebben vettem a LIDL-ben de már nem emlékszem az árára, de tudom hogy van olyan drága hogy napi 5dl lét nem ihatok belőle. Termelni kell, nincs mese. Idén legalább egy 5 hónapos kúrát szeretnék csinálni vele.
Nekem egyszer volt a kertemben vagy 5 tő , nagyon bevált. Kapa, sok víz, szép nagy bokrok lettek. Télre kivettem egy tövet óriási cserépben, nagyon sokáig volt zöld zellerszáram.
Azért csak egyszer volt, mert nem kaptam sem vetőmagban, sem palántában azóta sem. Az idén is fogom keresni megint.
Azt hiszem érdemes a savanyúságeltevésekkel dolgozni. A hozhozszállítás rendelését szedjük össze, s kíváncsiságból belenéztünk a T. ajánlatába......meglepő magas árak kg-ént, van amelyik az 1600-2000 felé is közelít. Igaz, előrecsomagoltak. Házilag bármelyiket sokkal olcsóbban össze lehet állítani. .....Mostanában találtam rá egy elkallódott birsalmára. Utolsó darab, szeleteltem, kiegészítettem vékony sárgarépaszeletekkel. /zöldséghámozóval hajszálvékony szeletelés, illetve egy másik eszközzel spagetti szálakra szeletelve/ A 7 dl-es üvegekbe tettem, rétegezve, + héj nélküli narancskarikákkal oldalt megtámasztva. A tetején két szelet a birssel zárva. Fűszerek, babérlevél, bors, kömény, 1-2 szegfűszeg. Rétegenként sózva, Másnap kevés felöntőlével kiegészítettem, hogy a lé elfedje. Csavaros tetővel zártam. ....3 üvegem virít narancssárga színekben.
meg az unnepek elott vagy egy hettel a piacon vettem egy fej karfiolt meg egy brokkolit, hogy bedobjam a savanyaba. nos, a karfiol szepen megerett, de a brokkoli sajnos nem. olyan fonnyadt allaga lett, meg a viragok szelei meg is sargultak. ki is dobom belole.
A kenyérszeletes nem szokott nagyon sokáig elállni. Nyáron viszont kipróbáltam az anélkül erjesztettet ("vizes" uborka), és úgy fogyott el késő ősszel, hogy semmi baja nem volt. Igaz, hűtőben tartottam.
Ez egy butaság, hogy hőkezeléssel elveszti minden zöldség-gyümölcs minden C-vitamin tartalmát.
Csökken az tény. A körülményektől függően akár nagyságrendileg is, de kíméletes tartósításkor azért marad. És a Valami még mindig több, mint a nulla.
De ugyanez igaz a tárolással is. Ott is csökken.
Baktériumok meg lehet, ugyan hogy kinyiffannak egy savanyított termék tartósításakor, de addigra már sok hasznos lebontást elvégeztek, és azok a lényeges dolgok, nem feltétlenül maga az élő baktérium. Pl, a hőkezelt kefir is ilyen, mégis az probiotikus hatással bír, akár a jól megfőzött töltött káposzta.
Így van. Ezért nem szoktam télire eltenni kovászos uborkát sem pedig imádom, de beérem azzal a két hónappal amit hűtőben kibír. Bár még nem próbáltam meddig állna el hűtőben.
A fermentálással kapcsolatban: a karácsonyi könyvek között hatalmas sikere volt Király Ágnes könyvének.- "Egyszerűen fermentálj".- A könyv megjelenése után napokon belül sikert aratott, több helyen elfogyott. Aki megrendelte, ajándékba megkapta őszintén dicsérte. A fb. "Fermentálj, tippek...." csoport rengeteg hasonló receptet, megoldást mutat be. Itt tanultam meg, szinte mindent lehet fermentálni, - csicsókát, sárgarépát, narancsot, tököt, birset, kökényt, vörösáfonyát stb....Eddig a káposztán kívül nem foglalkoztam vele, de a kertből sok mindent tudtam így hasznosítani. ...A magbeszerzést is ehhez igazítom ebben az évben. ...Lesz bak choy, zöldbabok, cikóriák, mangoldok, tarlórépák, retkek stb ./kimcsis összeállításokat is próbálom/ Az ecetes eltevés háttérbe fog kerülni.
Még este szerettem volna írni, de elmaradt. Ez a k. lehet "jóízű", de még nem érett. A színén is lehet látni. Ez még nem az egyenletes "csontfehér". Ehhez 4-6 hét szükséges, engedni kell, hogy dolgozzanak a tejsavbaktériumok. ...Valójában az első hetek "sóssága" is ebből adódik. Kiforrja magát, akkor ez az éretlen sósságíz elmarad, átváltozik, sokkal zamatosabb lesz. A fermentálás "időigényes", egy folyamat, aminek végbe kell mennie. Oxigéntől elzárva, lé alatt , - adj neki időt.
Krumpli ügy. A fémzárolt ősszel felszedett burgonyából visszavetnék pár darabot. Nem győzöm két hetenként a csírátlanítást ezért gondolom, hogy párat visszavetnék. Tavaly kettő 50 szemes fémzároltat vetettem most még van belőle úgy 15 kiló enni.
Lassacskán kezdhetjük beszerezni a vetéshez és a palánta neveléshez a földeket.
A torzsáját nem belereszelni kellett volna, hanem kettőbe vagy négybe vágva belerakni a reszelt közé. Én pl. szeretem emigyen elkészítve, de akár utólag ki is lehet dobni. De már késő bánat.
A fényképedet látva segítőszándékkal javaslom: föltétlenül töltsd fel sós lével. A káposztát legalább jó 2 -3 cm-es lé fedje. Így látva, a teteje- felszíne szabadon van. Érintkezik a levegővel, a kórokozók megtelepszenek a szálakon, megbarnul, kiszárad, megpuhul, - minden baja lehet. ... Az 1.5-ös sós lé kevés. Itt is minden utolérheti. Amennyiben a 2-, 2,5-öst sósnak érzed, át kell öblíteni, ez egyébként sem árt mert "felfrissül" az íze, zamata. Az értékes anyagokat ezzel nem mosod ki. Üvegbetéve is legyen a tetején lé, s tető jól záródjon. Az igazi k-ba semmiféle tartósító nem kell, csak a fűszerek és a só, kiegészítva vízzel, mint felöntőlé.
Van hogy én is savanyítok káposztát 5l-s üvegben. A sót gondolomra teszem bele. Annyit mintha egy kissé, de nem nagyon elsóznék egy ételt. Finom szokott lenni, és nem romlik meg.
Keresgéltem, pelletgyártóknál többféle árfekvésben van, olcsóbb lényegesen, mint a terményboltokban. A szalmabálát, trágyát nem lehet beszerezni. Ez egy kicsit kezelhetőbb, kiskertbe szerintem megoldható szállítással. Általában 20 kg zsákokban van. Vagy, ha szerencsés vagy a közelben van a gyártó. Kocsival könnyebb a zsákos cuccot szállítani. Gyártó több van, beszélni még nem beszéltem velük. Mi rászánjuk a kilónként 100- 160-180 Ft-t, mert a saját termés értékesebb számunkra. Van napraforgó, repce -széna összeállításban is. .....Csak egyszer-kétszer kell meglökni a talajt, utána már szinten lehet tartani
A mulcsozással kapcsolatban napokon át keresgéltem, egyetlen szó hatására: egy cikkben "l u c e r n a pelletet" használnak. Gondoltam, mért ne??? S tényleg használják a lucerna-széna és a szalma pelletet. Nagyon praktikusnak tartom olyan helyeken, ahol nincs más forrás. Amikor szükséges a talajjavítás, lazítás, takarás, akkor kiegészítve sokat segít egy jobb talajelőkészítésben. - Jó nedvszívók- tartják a talajnedvességet, komposztálhatók,zöldségesben, gyümölcsösben trágyaként használhatóak. Tápanyagutánpótlásban is segít. --Tervezem a beszerzéseket.
Elégedetten búcsúztam az Óévtől. 22-t kissé újratervezve szeretném indítani, ezt a vetőmagbeszerzések terén el is kezdtem. Több zöld, változatosabb saláták kerülnek elvetésre, legyen mulcsozásra-takarásra is, nem bánom. A folyamatos takarás nagyon sokat segített. Még most is szedek petrezselyem-zeller levelet, a mángold decemberben újra növesztette a levelét, lehet szedni. A borsó /télalá vetett/ szépen kikelt. A dughagymák zöldelve növögetnek. Kertészeknél láttam, a főzőhagymát előre ládába vetik, s később szálanként ültegetik ki- ezt is megpróbálom, most csiráznak. Újak lesznek a cikóriafélék, - bok choy - tépősaláták - római saláták és a Nero di Toscana Precoce leveleskel a többiek között. Kimchi készítéséhez készűlnék, saját terméssel.
Ősszel nem volt a nödik-nél, megpróbálom tavasszal hátha szerencsém lesz. Mintha Mariska is tavasszal kérte volna. Ha kapok tartsam meg őszig és akkor duggassam el?
Szerintem valahol a blogban van róluk kép. Jó magas, kb. 120 cm vagy több, szép, halványlila virággal. Dísznövénynek is jó.
Jövőre nekem is lesz, idén már elosztogattam a felesleget. Most viszont a tervezettnél remélhetőleg több lesz, az a kerítés mögötti sor az elfelejtett hagymákból terven felül van.
Bár a régi helyük veszélybe került, nem kapkodnak Röfi cicáért. Ha itt marad, az ólkert az övé lesz, és most ott van a törzsanyag. Hacsak le nem választom azt részt.
Elolvasva, jött egy ötlet, elkezdtem kutakodni. Eljutottam az "akasztható" paradicsomig. Gazdag fajta akár az olaszoknál, vagy a spanyoloknál. A leírások szerint 6-10- 12 hónapig is lehet függesztve tárolni. Vannak az ősi tájfajták, és van a nemesített F1-es. Azt is felfedeztem, hogy ezt a csoportot L.S.L. jelzéssel jelölik, főleg a F1 vetőmagismertetőknél. A tájfajtákat is próbáltam felkutatni, az egész napom elment rá. "Ramallet", "colgar" jelzőkkel illetik a fajtaleírásoknál. Főleg Campania, Puglia, Toscana, Szicilia tájfajtái között lehet szert tenni rá. ......Jó lenne kipróbálni. Azt is észrevettem, hogy a tájfajták inkább kisebb, apróbb - ezeket szedik fürtökbe. Az F1-es szerintem az általunk szidott, pultontartható fajták - lsl jelzésmegkülönböztetéssel. Gyűjtöttem fajtaneveket, de magra hogyan teszek szert,.....azt még nem tudom.
Eddig tartott a paradicsomom. Maradt még egy tányérnyi, de kidobtam, mert már nem volt finom. Az utolja nagyon kínjában érett be.
A céklám egy része még mindig kint van, fátyolfóliával takarva túléték a -8 fokot is. Bár, a takarás nélkül helyben hagyott apró céklák levelei is elevenek még. Szóval nem olyan kényes növény ez.
A Téli napforduló után már a nappalok egyre hosszabbak lesznek. Biztatom magamat, - s Mindenkit - : "Mától megyünk a nyárba!" ... Békességes, nyugodalmas Karácsonyt kívánok, szeretettel Mindenkinek.
Csak a fele igaz. A fatestben valóban a víz áramlik felfelé. A szerves anyagok viszont a háncsban mennek oda, ahol felhasználásra, vagy raktározásra kerülnek. A kambium az osztódó szövet a kettő között, amely gyarapítja őket.
A fatestben a gyökerekből a víz felfele áramlik a levelek irányába. A levelekben fotoszintézis által előállított tápanyagot a kambium jutattja le a gyökerekbe , itt lefele van az áramlás.
Igen, azt olvastam, hogy virágzáskor kell permetezni. A dózissal vagyok tudathasadásban, mert (úgy gondoltam) ha a zöldje túl hamar pusztul el, akkor nem lesz idő, hogy elég mélyre jusson. De ha szerinted a több a jó, meg fogom próbálni.
Amúgy nem szeretek gyomirtót használni, de a szulák ellen a kézimunka esélytelen. Olyan mélyről is elő tud jönni.
Permetezni mindig este szoktam, hogy ne száradjon le hamar a levelekről, inkább szívódjon fel.
Házi megoldásokkal, teával vigyázni kell. Hiába gyógynövény, toxikus, allergizáló hatásai lehetnek, ha nem megfelelő arányban használják. S konyhai módszerekkel ki tudja beállítani, hogyan lehet a káros anyagokat kivonni? A máj, az érrendszer nem játék.
Gingko levéllel vigyázni kell. Mi is szedjük vagy 10 éve. Egyszer vettünk valami olyan kapszulát amiben nem tudom mi volt, talán összetört levél, de mindketten rosszul voltunk, szédelegtünk. Mostmár évek óta egy bizonyos gyártó bevált kapszuláját esszük, nem kísérletezünk.
Azért hajt ki mert vagy keveset kapott, vagy nem optimális körülmények között. A mélyen (1-2 m) lenyúló gyökereken vannak 'rügyek'. Hiába pusztul el egy része, a maradék kihajt.
(Ha biztosra akarsz menni, akkor a folyondár virágzásakor, másfélszeres dózissal, egy marék N műútrágyát hozzáadva (10 l-hez) és estefele 6 óra tájban permetezzél.)
A hatása függ attól, hogy melyik évszakban használjuk. Télen nem érdemes, nincs eredménye. Augusztus végén , szeptemberben ,kora ősszel érdemes használni, mert a lombozat leáll, a szer lefelé, a gyökérzetbe húzódik, ilyenkor hal el a gyökérzet. Tavasszal már nem hajt ki. Tavasszal használt szer a lombozatba felfelé húzódik, ilyenkor az sérül, pusztul, de a gyökérzet tovább él. Anyagpocséklás. ....Mi ezzel a módszerrel 2 év alatt az orgonát tudtuk kiszedni. U alakban a kerítés mentén jó széles sávban fehér, lila bokrokkal kinlódtunk. A szívem szakadt meg, de öregedve már a rendbetartását / metszés, levélgyűjtés, szomszéd felé ....gyökérhajtások megjelenése, helyfoglalás a fűves részen,/ mindez már egyre fárasztóbb volt. A földben levő tönköket, gyökereket a második évben sikerült kiszedni. Roncsolta a tuskókat, fejszével szét lehetett verni.
Na, most már teljesen kezdtek elbizonytalanítani... De igazatok van. Mindenből csak annyit jegyezek meg, amennyi kell a mindennapokhoz és nem többet - ez számomra pont irreleváns információnak minősült, így jó eséllyel hülyeséget írtam. De a glifozát az mukodik.
Én úgy tudtam, a kérgen lefelé van az áramlás. Ezért szoktuk légbujtásnál a kérget gyűrűszerűen lehántani. A gyűrű fölötti ágrászből a lehántás miatt nem tud a folyadék lefelé áram olni, ezért ott gyökérzet feljődik. Oda adja ki a lefgelé áramló erőt.
Sőt, az azt hiszem 4 % -os erdészeti töménységben még a fiatal csemete nem parásodott kérgén keresztül is felszívódik, csak az idősebb, már fásodott, több éves fák állnak ellen neki.
Ez nem annyira meglepő, hiszen a legtöbb fa 'kérgén' keresztül vándorol felfelé a víz és a tápanyag. A tuskó lekenése megakadályozza az új hajtások létrejöttét, ezért is fog kipusztulni a maradék.
Fogalmazzunk úgy, hogy a levélen keresztül is felszívódik. Az a lényeg, hogy a nedvkeringésbe belekerüljön. Pár kivételtől eltekintve működik a módszer.
A tanácsotokat szeretném kérni a Máriatövissel és a Gingko bilóbával kapcsolatban. A családban 3 személy is szedi ezeket, van, aki napi 3 szemet is a Máriatövisből.
Egy dobozban csak néhány gramm szárított gyógynövény van, mégis aranyáron vesztegetik ezeket a patikában. Egy személynél még nem lenne gond, de 3 személynél már 15 ezres költség havonta ez a 2 gyógyhatású készítmény.
Házilag nem lehetne megoldani a Máriatövis termesztését?
Gingko fát ismerek többet is a városban, de a nagy részük forgalmas út mellett van...
Az agroinform oldalon árulnak Máriatövis magot olcsón, vehetnék akár 10 kilót is, de nem tudom mivel és mennyit permetezték.... Ami azért nem mellékes, hisz az ember pont a mája tisztítása érdekében szedné. Persze megkérdezhetem, de úgyis azt hazudik, amit akar.
Szerintem a kivágás nem probléma, kivéve, ha rajtakapnak vagy valaki feljelent. Ellenkező esetben nem fogják észrevenni, csak a tönköt kell rendesen kiszedni és betakarni földdel a helyét.
Az 1990.évi LXV törvény 16. §, innentől az önkormányzatok hatáskörébe tartozik minden, ami egyéb törvénnyel nincs szabályozva. Ilyen dolog a járda is, melynek a létesítését, javítását, ect. helyi rendeletben szabályozzák vagy szabályozhatják. S van egypár önkormányzat, melyeknek az összes rendeletét nem fogom átbogarászni, az tuti.
Országos szinten csak irányadó rendelet van, amely átadja az önkormányzatoknak a jogot a helyi szabályozásra. Ezért kell helyi szintet utánajárni a dolognak.
Info: fakivágás a 346/ 2008/XII.30/ kormányrendelet alapján engedélyköteles. (indok - jegyző - szemle - s ritkán kap kivágási engedélyt).....Faültetés közterületre - járda mellé: a közterület- önkormányzati tulajdon, a kiültetéshez kérelem, "tervrajz,elhelyezés"., a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.törvény 42/A(1) bekezdése alapján ..... Járda, zöldsáv, árok karbantartása, javítása, a helyi önkormányzati rendelet alapján ..általában a tulajdonos feladata. A karbantartás, javítás költséggel is jár, új építéséhez van ahol négyzetméter/ Ft támogatást ad az önkormányzat.....Önkormányzati tájékoztató összefoglalóból szedtem ki, számomra az évszámok kissé elavultak, de hát ezek vannak érvényben a 21-es tájékoztatóban.
Az egész jogszabályi háttér elég 'rugalmasan' értelmezhető. Párhuzamot lehet vonni a járdákkal. Az is közterület, de a te kötelességed azt rendben tartani. Nem lehet síkos télen, ect. Ha valaki ott balesetet szenved, mert feltörezedett a járda, vagy elcsúszik az ónoseső után, azt ráhátékázzák a tulajdonosra. Viszont az építési és bontási költségek azok téged terhelnek, annak ellenére, hogy az a k*va járda az közterületnek minősül. Bár van olyan önkormányzat, ahol xyz, forintban mérhető támogatást adnak az új járda létesítésére... Fákra nincs ilyen. Te ültetted, a te felelősséged minden - kivéve a kivágását.
De mindegy is, mert bevitték a rendőrségről érkezett cédulát és lemeccselték az önkormányzattal a dolgot. Apró szépséghibája az egésznek, hogy jobban(lsd.: olcsóbban) jártak volna akkor, ha befizetik a bírságot, mert akkor nem megy el a bürokráciára sok-sok idő és üzemanyag.
Igazad van, de akkor az csak pénzkidobás, mert kiszámlázzák a vágást, de még a fa elszállításának a költségeit is. Történt ilyen is... Tehát se fa, se pénz.
Vágás után be kell kenni a vágási felületet glifozáttal. Többet nem hajt ki. Amúgy meg futtathatsz rá mindenfélét, túl fogja élni - szívós, életrevaló növény.
Be kellett volna mutatni a rendőrségi felszólítást az önkormányzatnál, és velük elvégeztetni a munkát. Ez a rendje. Közterületen nem lehet fát kivágni, az az önkormányzaté.
Nálunk szólni kell az ön kormányzatnál hogy kiszáradt, ők kivágják, és odaadják rászorulóknak fűteni.
Én is ültettem pár éve a ház elé egy nagy szemű fehér eperfát. Tavalyelőtt jöttem rá, hogy a bejövő gázvezetékre ültettem. Kiásni már nem lehet. A vezetéket meg féltem. Az lesz, ha jövőre leérik levágok minden ágát, kb. 150 cm magas törzs marad ágcsonkokkal. Nem hagyom kihajtani, befullad. Majd ültetek mellé borostyánt és felfuttatom rá. A kertben is van egy eperfa, az fekete. Ágaiba oltottam a fehérből, idén már termett is 2 félét a fa.
Az egyik volt kolléganőt felszólította a rendőrség, hogy a házuk előtt lévő tuját távolítsák el, mert a kereszteződésből kihajtók látását akadályozza (valami hasonló bikkfanyelven fogalmazódott a czédula), így balesetveszélyt okoz a megléte. Ha nem vágja ki, akkor sokezer forint bírság lesz a vége. Így kivágták. Ezután kijött az önkormányzattól a csekk, mert engedély nélkül, blablabla, eredeti állapotot, blabla. Szerinted idegesek voltak?
Én is nagyon szeretem, de évek óta nem készítek, mert az egyre lassúbb anyagcserémnek köszönhetően nagyon hízékony lettem. Már belenyugodtam hogy a birsalmasajton kívül annyi minden van még ami szintén nagyon finom és egészségesebb is. :)
Én megértelek. csak arra akartam utalni, hogy bárki leszedheti az utcai fákról a gyümölcsöt. Egyébként itt nálun k is mindenki a sajátjaként kezeli az utcára ültetett fákat. Metszenek, permeteznek, az önkormányzat nem foglalkozik vele. Csak kivágni nem szabad, azért bünti jár.
Szeretem a birsalmasajtot, de kettes típusú cukorbeteg vagyok.... A sok cukor pedig egyszerűen kell az állagához. Az eritritet utálom és szerintem az se egészséges. Mindent lehet helyettesíteni valamivel, a cukrot is, de az sose lesz ugyanolyan.
Az üvegtető nem zár 100%-osan légmentesen, de azt hittem a káposzta feletti több centis lének kell zárnia. Középen van egy hatalmas kő, azzal van lenyomatva, de oldalt feljöttek kis káposztacafatok. Lehet, hogy a kő alá kellett volna tennem valamilyen lapos kerek dolgot, mondjuk lapostányért? Vagy akár kör alakúra vágott műanyag- vagy falapot?
Van műanyag hordóm is, legközelebb abban csinálom, ez a vödör inkább csak olyan próba féle, mert már évek óta nem csináltam és kijöttem a gyakorlatból.
Mi felszoktuk hasáb alakúra szelni héjával együtt. A barnás részt/magházat jól kivágjuk és annyi lében főzzük ami éppen ellepi.
Cukrot is szoktunk bele tenni mert utána a levét a pektin tartalma miatt megisszuk./fogyasztásig hűtőben tárolva/
Ha már puha keverővel szétverjük és utána cukorral főzzük és utána forrón üvegekbe rakjuk kis szalicillel és utána száraz dunsztba kerül.
Vagy birs sajtot készítünk . A keverővel szét vert birset cukorral addig főzzük állandó keverés mellett míg az alját nem látjuk.
Utána hideg vízzel kiöblített jénai/porcelán tálkákba rakjuk és másnap kiszedjük papírra és naponta forgatjuk míg kemény nem lesz. Idén nem kellett sokáig keverni mert a birs körte hamarabb összeállt. Máskor birsalmával csináltuk ugyanezt.
Lehet bele dió bélt is rakni.
Idén rengeteg birs körtét kaptunk a szomszédoktól.
Én kuktában főzöm, akkor kevés vizet kell hozzáadni. Csak a csutkáját és körülötte lévő nagyon köves részt vágom ki, és a kukacosat persze. Jobban nem aprítom, nem mixelem, egyből passzírozom. Utána csak megcukrozom, fel se forralom, csak megy az üvegbe aztán a befőző automatába, vagy persze lehet dunsztolni lábosban is.
Nagyon fínom a lekvárja. Fűszeres lében /ki mit szeret/ puhára főzni a feldarabolt szeleteket. Botmixer, - átpasszírozni, cukorral felfőzni, s mehet az üvegbe. /érdemes átpasszírozni, mert a birs mindig köves, s ez kellemetlen tud lenni./ Percek alatt megfő. Én az üvegeket lábasban dunsztolom, mivel az átpasszirozott masszát nem főzöm lekvárként, csak felrottyan a cukorral. A cukor mindenki szájíze szerint adagolandó. Citromlével lehet világosan tartani.
Észrevételeim:-hogyan tudod teljesen légmentesen zárni? Az üvegtető kiér a peremén? - A hab megjelenése különböző, de tisztítani kell. - A felszínen sok a káposztatörmelék. Én leszedném, mert érintkezik a levegővel, megpuhul, rontja a minőséget. - Csak a tiszta lé legyen a tetején, ne úszkáljon ott semmi, én úgy érzem, még jobban-erősebben kellene nyomatni, tömörődjön a káposzta, ne legyen laza a vödörben. --Tennék a vödör alá valami tálat, ha kibuggyan, böfögésnél löki a levet, s az a szélén lefolyik, ne legyen tócsa körülötte.
Én is leszedtem szeptemberben, mert elkezdett potyogni. Illata nem volt, de finom lekvár és sajt lett belőle. Tárolni nem tudtam, mindig mind kukacos, nem áll el.
Az is igaz, hogy az a fajta nem is szokott illatozni később sem. Nagy, körte alakú termése. A másik fánkon kisebb, alma alakú termés van, az illatos.
Te tudod, máskor szokott-e illata lenni. Ha igen, akkor talán tényleg korai volt leszedni, de ha egyébként meg nem maradt volna belőle, akkor mindegy, mást nem tudsz csinálni.
Kicsit korán szedtem le a birsalmát, szeptember 25.-én, mert lopkodták az utcai fámról. Behoztam a szobába őket, de semmi birsalma illatuk nincs... Hagynom kellett volna a fán még 1-2 hétig?
Ilyen macska/kutya fésűt (hivatalosan: comb kefe) használok és jobban kiszedi a felesleges szőrt, mint bármi más! Egyetlen fésülésnél sok ezer meglazult szőrszál jön ki.
Egyetlen hátránya, hogy mind a 4 macskám gyűlöli, amikor ezzel "kefélem" őket. De annyira hatásos, hogy mást már kezembe se veszek. Vedlési időszakban naponta kell használni, amúgy heti kétszer is elég. Kevésbé szőrözik így össze a lakást és gondolom kevesebbet is nyelnek le.
Előfordult, hogy a kutyáink is ették a füvet...Láttam,hogy keresik a fűcsomók hosszabb hajtásait, s utána jött a kígyózó test öklendező mutatványa. Kuvasz, komondor 7o-8o cm farmagassággal a hosszú test + a hosszú, lompos farokkal....A puli is ...csak elegánsabb, fínomabb mozdulatokkal. Mert Puli....
Igen, szőrhurkát szoktak hányni. Akinek szobamacskája van, annál elég megszokott tevékenység a hányástakarítás.
Eltömődni szerencsére ritkán szoktak, a fű tényleg az ellen jó. Lehet kapni szőroldó pasztát is, ha nagyon sok szőrt nyel és sokat hány, érdemes adni. Van olyan táp is, amiben aránylag sok növényi rost van, hosszú szőrű macskák számára.
Macskás könyvekben olvastam, hogy a hányás egyik magyarázata a lenyelt szőrszálak-szőrcsomók "kidobása". Folyamatosan tisztogatják, nyaldossák a szőrüket az érdes nyelvükre ez rátapad, lenyelik. Ez többször problémát is okozhat, - eltömődnek a bélcsatornák, eldugulnak, bélelzáródás is lehet belőle. / ma már nem olcsó műtét az állatorvosnál / A fűevéssel a gyomrát "ápolgatja", karbantartja.
Nem járok bio boltban, csak az áruházak bio polcát nézem meg néha.
Ha már veszek valamit, tulajdonképpen a zab jobb lenne, VHO legalábbis jobban szerette. De ilyen szempontból sem egyforma az ízlésük.
Míg nincs hó, tudok az ólkertből behozni tiszta egynyári perjét, azt is szeretik. A kertből is lehetne, de sok macska mászkál kint, nem annyira tiszta.
Ha bo boltban jársz, tudsz venni tönkölybúzát. Fél kilós csomagban van. Az év bármely szakában fiss zöldet lehet belőle varázsolni.
Nagy cica is átmehetne vegetáriánusba:
Nem lenne szabad bejönnie a szobába. Eddig tudta hogy a küszöbnél megálj, de újabban bejön. Ahol szeret feküdni, leterítettem neki egy törközőt, ne koszolja a szőnyeget. Néha lelóg róla, de többnyire nagyjából rajta van. Ugye hogy már nem sovány? 😀
Alig látható pontokkal, csíramegjelenés jelzésével került összekeverve a homokkal a dobozba. Látatlanba lefelé is fejlődött, s most vékony hajszálakkal, még inkább sárgásan indul fölfelé az életnek. A hegye kezd "zöldülni" mutatja a klorofillt. A zellermagocskák már kihajtottak - nekik most 7-8 nap kellett - mutatják a jelenlétét, helyüket. Petrezselymet még nem vetettem, majd arra is sor kerül, ugyanígy dobozba. A levélpetrezselyem lesz szétültetve.
Csírázás != hajtás. Először a csírája bukkan ki, utána némi gyökeret ver, ezek után hajt majd ki. Petrezselyem esetében 4-5 nap a csíra és ~21 nap a kelés...
Reggel meglepődtem: csirázik a zellerem. Múlthéten áztattam 2 napot,pénteken kevertem össze a homokkal és vetettem a dobozba. 1 hét eltelt, s a pirinyó, gyenge hajtások jelentkeztek....pedig azt mondják, hogy lassan, nehezen hajt ki a zeller. Ezek szerint ennyit számít, ennyit gyorsít az áztatás.A többit majd meglátjuk.......
Ezt még nem hallottam. Viszont a "sós, marokkói" citromot igen. A megmosott, biocitromokat negyedelve megvágni, /alul maradjon egybe/ jódmentes sóval megtömni / nincs megszabva a mennyiség- amennyi bele-közé megy/ üvegbe berakni szorosan, egymás mellé. Lezárni, félretenni. Levet enged, beérik. Húsokhoz lehet ízesíteni. Meg kell szokni a zamatát, sokan szeretik. .....A citrusoknál nem látom értelmét az ecetes savanyúságban, én azt gondolom, kiüti egymást. A fermentálás narancs esetében tejsavas érlelés, most próbálom először, a nagy " fermentálás, trükkök, tippek " fb. csoport munkáit megismerve.
Én kilónként 2 dkg sót szoktam tenni, ezt írta annak idején a recept, amit találtam és minden évben így csináltam. A kömény/bors/babérlevél mellé szoktam rakni egy kevés koriandermagot is. Néha pár szelet kápiapaprikát is.
Ez a lékiegészítés sós vízzel jó ötlet, mert nálam mindig visszahúzódik a lé kb. 1 hét után. Egyszerűen felissza.
meg szeptemberben csinaltam egy 10 literes vodros bedobosat. finom lett, keresre elajandekoztam. na, abba tettem ket szem limeot. az izen nem valtoztatott, de maga a lime nem lett jo. ki is dobtam belole. csak a narancsrol jutott az eszembe.
Na, ez nem az én világom....kínszenvedés.... megpróbáltam, ilyen lett...mármint a fotóátküldés. Próbáltam a témához kapcsolódni az új kísérletekkel. A kert most már tényleg az utolsó termései. A -7 éjszakai fagy elől összeszedegetve, mentve. Minden bele az üvegekbe, a megszokott módon fűszerezve, 2 %-os sóslével felöntve és lezárva, először konyhamelegen tartva, majd hidegre téve. ----Van benne tarlórépa, karalábé,cékla, fokhagyma, vörös-lilahagyma, vörös-fehérmángold levele-szára, és sikerült 2 fej vörös cikóriát kinevelnem. Szép, tömött fejekkel ez is belekerült. Tettem közé 1-1 birsalmafejet szeletelve, és az egyik üvegbe került narancs is, szeletelve, héjától megfosztva. Itt is a fermentálás első szakasza 2-3 hét, és utána megnyugodva érik tovább. Most szépen gyöngyöznek, a fehér 1 hetes, a 2 vörösüveg 3 napos. Nagyon kíváncsian várom, ennyire vegyes dolgokat még nem csináltam, csak a v.káposzta, tarlórépa, cékla volt a gyakorlatban.
Én tavasz fele ha még marad aprókáposzta le szoktam fagyasztani, de az már csak főzni jó. Most úgy látom az ideiből nem fog maradni, több mint fele elfogyott a 20 kilónak.
Kis tételben is meg lehet u.ezt csinálni. Az üveget megpakolva, JÓL lezárva, melegen tartva ez is jó lesz. A tetőt nem kell nyitogatni az érés idején. Itt is lepje el a lé. A tejsavas érlelésnél bugyogás- böfögés nem azonos a savanyúság-befőtt pezsgésével. ez az ecetesedés. Abból jó nem lesz...Azt mutatja, hogy odanemvaló anyag került bele, vagy nem jól zár a tető.
Az előzőekben írtam róla. Mi kerámia- káposztáshordóban csináljuk. A legyalult kg/káposztához 2,5 -3 dk sót teszünk. Rétegezve- alulra leveles káposzta, - só szórva- káposzta- fűszerek- feketebors- kömény- babérlevél. -gyalultkáposzta. Erősen tömörítve, nyomkodva/erőkifejtéssel/ - közben engedi a levét./ Kb. 2 óra után indul meg igazán a leve a sótól, tömörítésnél a nedvességet lehet érezni./ A kevesebb sótól meglágyul, az erősebb sózásnak sincs értelme, ki kell mosni, elveszíti a zamatát.Arra nagyon kell figyelni, vigyázni, hogy a lé teljesen, jól ellepje. Amennyiben száraznak lehet érezni a káposztát, kevés sós vízzel ki kell egészíteni, súlyzóval nyomatni kell, ne kerüljön a felszinre. Törmelék akadhat, érdemes leszedni. El kezd forrni, bugyogni, érdemes 2 naponta ellenőrizni, mert felihatja a levét,- ki kell egészíteni.- Lehet hab, fehéres képződmény a tetején, ezt érés közben természetesen termeli, - le kell szedni. Levegőtől szígorúan zártan érdemes tartani. Üvegben JÓL záródó, légmentesen, rácsav art tető, hordóban vízzár alatt. Ezt is érdemes ellenőrizni, mert elpárologhat. ----Az ideális hőmérséklet az érés ideje alatt 20 -24 - 25 fok. Ettől melegebb tönkreteszi, ellágyul, ízét, zamatát elveszíti, tönkremegy. Érési ideje általában 12- 15 nap. Ez az első fázis, ilyenkor már használható. Bugyogása leállt, letisztult. Ilyenkor kell hidegre tenni. Szét lehet szedni üvegekbe, lé alatt tetővel. Be lehet tenni a fagyasztóba,lé nélkül. lecsepegtetve. ----Mi ezt a megoldást használjuk. Felhasználásnál nem engedjük ki, egy-az egyben megy a fazékba, jegesen. Nem puhul meg. -----Elnézést, kissé hosszú lett.
Tolteni valo savanyitott fej kaposztat lehet fagyasztani.Savanyitott aprot nem szoktuk.Hutoben lehet tarolni egy par napot.A mar kesz savanyitott kaposzta elall ha benne marad az edenyben csak lepje el a leve.Hideg kamraban tarolhato fagymentes helyen.
En kb. 10 evig tapostam a kaposztat egy ostermelo baratomnal aki piacozott vele.Hatvan es 40 mazsa ment a kadakba bele.Unnep elotti hajtasban 4-5 db 120 literes hordonyit adott el naponta.A kadakba vegyesen kerult az apro gyalult kaposzta es a tolteni valo fej kaposztak.Feher gumicsizmaban tapostam a kaposztat ami csak arra szolgalt.Csak a kadban volt hasznalatos.Ilyen tajt nem gyoztem kitermelni az elkeszult kaposztat,hogy a piacra kerulhessen az aru.Szerettem csinalni.A totok odaig voltak erte.
Én évekig tapostam a hordóba a káposztát. Pince, november. A lábam majd lefagyott, közben-utánna melegvizes lavórban éledeztem.
Begyalult káposzta, kb 20 centi után só, fuszerek, közben levet eresztett, megint káposzta, só ismételgetve, jó tömören míg fért bele. Tiszta vászonnal leterítve, nyomólapok, majd a nyomókövek. Lé alatt az egész. Kb, két hetenként bontottuk ki, lemostuk a tetejét és szedtünk belöle 4-5 kilót, majd a letisztított nyomócuccot visszaraktuk, aztán víz míg ellepi a lapokat.
Tavaszig volt mindíg cévitaminpótlás. Szóval melegen szeritem hamar megbuggyan.
Jó, de a te vödrösöd biztosan valami tartósítószerrel (leggyenguszabb a borkősav) van el úgy ahogy kell.
A klasszik savanyúkáposzta a tejsavas erjedéssel magát készíti el, és amíg nem kap túl sok meleget vagy levegőt (a tejsavas erjedés anaerob), addig nem is romlik meg.
De meg tud. mindegyik, ha nem jól van tartva az elkészülte után.
Most tettem el a vízzáras agyagedényembe 20 kiló káposztát.
Egy hét normál szobahőmérséklet, aztán pince.
Ha már nagyon meg van bontva, akkor 5 literes befőttesekbe szoktam szétszedni, tetejéig lével, légmentesen lezárva így is eláll tavaszig. Ha meg van bontva, és levegőt kap, akkor necces, hogy pár hét alatt "túlkészül". Sárgul, és később puhul is, szóval inkább nem érdemes bontva tárolni.
mondjuk a pezsgest inkabb annak tudom be, hogy a zasszony sokszor kanallal bontja fel a befottesuveget. igy utloag nem biztos, hogy jol zar a kupak. mar csak azert is, mert ugyanaz az anyag masik uvegben meg szepen muzsikal.
nem csak vodorbe, hanem uvegekbe is tettem el savaynut. idei kiserletek. volt olyan uveg, ahol a kaposztasalata elkezdett pezsegni. betettem a hutobe. ettem mar belole, de erezni rajta a pezsgot.
Én is csak 5-6 alkalommal savanyítottam káposztát, onnan ez a nagy 'szakértelem'. A 'forr' cimszóval arra utaltam, amikor már érzékszervi úton érzékelhető az, hogy a bacik dolgoznak (savanykás szag, kevés hab a lé tetején). Ha sokáig melegben tartja az ember, akkor nem lesz roppanós a káposzta, inkább nyúlik majd, mintsem hogy savanyodna.
nem ertek hozza, mert eletemben eloszor tettem el vodros savanyusagot. eddig csak gombat savanyitottam nehany uveggel. szerintem ha mar forr, akkor megette a fene. nalam most ket 10 literes vodorrel van ez a bedobom szeru savaynu. az egyik a garazsban plusz nehany fokban, a masik az erkelyen a konvektor szellozoje mellett. itt aztan kap hideget, meleget. mindketto egyelore jol erzi magat.
Nálunk az összekészítése után félrerakom a spájzba, ahol csak tizenpár fok van. Kettő-három hét múlva már így is fogyasztható. Öreganyámék pl. az istállóban tartották egy hordóban, ott kapott fagyokat is bőven, májusig kitartott.
Szerintem nálad ott melege lesz, hamar elveszíti majd a savanyúkáposzta jellegét. Ha elkezd 'forrni', akkor rakd valami hűvösebb helyre, ahol nem éri sok fény.
Nem sok Durián lehetett benne, mert nem volt büdös egyáltalán. Az íze és állaga is felejthető, jó drága is, csak egyszer az életben ki akartam próbálni a mochit és a Duriánt is, habár utóbbiból szerintem max. 1% volt benne.
Tegnap csináltam savanyúkáposztát és a kályha mellé tettem. 35 fok körüli hőmérsékleten hány hét kell neki?
Régebben, amikor csináltam, úgy emlékszem már 1 hét alatt kész lett. A hőmérséklet a kályha előtt 28 és 42 fok között szokott lenni, tehát átlag 35 fok van ott.
Info: Paradicsom magrendeléshez tudom ajánlani az Illimán garden fb. oldalt. Most kb. 120 féle magot lehet nála rendelni, kis kiszerelésben, olcsón. Igényes,müa.zacskós csomagolás, fotóval, névvel. A termésfotói albumszerűek, mindegyiknél termésismertetőt, bő leírást lehet olvasni. Érdemes átbogarászni, akár "téli olvasmány" is lehet,ha rászánod az időt. Én örülök, hogy rátaláltam, ismereteimet bővítettem. Saját termés, jó szakember, segítőkész.
Attila Ölvedi 1:18 (19 órával ezelőtt)SZiasztok ! Mikor tudjátok küldeni a megrendelt magokat? címzett: én
Kedves Attila!
Reményeink szerint még az idén megérkezik a vetőmag (sajnos a szállítás rajtunk kívülálló okok miatt csúszik), így a január közepét merném mondani mint lehetséges szállítási időpont.
Tehát várunk türelemmel ... még semmiről se késtünk le. Messze van Bulgária :)))
Első lépés a vetésterv, második a vásárlás előtt egy átvizsgálás a régi magállományban, lejártak kiselejtezése, végül a hiányzó magok listázása, megvásárlása.
Fajfüggő, de én ezeket ki szoktam dobni. Ha lusta vagy próbacsíráztatást csinálni, akkor semmiképpen sem érdemes kísérletezni velük, a mag áránál nagyobb veszteség, ha a rossz kelés miatt lekésed az optimális vetési időt.
Hagymát, ernyősvirágzatúakat mindenképpen ki kell dobni, a paprikával sem érdemes kísérletezni. A káposztafélék, paradicsom jobban elállnak, de valószínűleg nem fognak egyenletesen kelni.
Pár éve olvastam, hogy már délkelet-Ázsiában is betiltották a szállodákban, mert nem idegenforgalom barát.
A helybeliek között viszont népszerű.
Én nagyon lájtos formában találkoztam vele, egy ismerősöm kint volt a gyerekénél látogatóban Szingapúrban, és hozott kóstolóba duriános csokoládét. Nem lehetett benne sok durián, de így is elég ütős szaga volt, nem nagyon akart elfogyni... :-)
...csak egyet nem értek, bár nem ismerem, - hogyan lehet annyiféle felhasználása? Gyümölcsleves, puding, torták, krémek, mindenféle sütemények stb. Kitiltott, s mégis sokféle feldolgozott változatban pompázik az üzletekben, pultokon...nem csak a piaci árusok standjain, mint 2-3 kg-os tüskés buzogányfej. Mind büdös?
Vidéki vagyok, de Budapesten állítólag lehet kapni Duriánt 1-2 helyen. Pl. a Kőbányai út 35, Könyves Kálmán krt. kereszteződésénél a kínai piacon van egy zöldséges, aki árul.
Még nem, de szerintem nem is fogom. Bőven elég volt az a pizza, amit 'vödrös' hallal és pálpusztaival sütöttem a pékségben... Na, azt nem legelték fel előlem a kollégák. Sőt, inkább menekültek a környékéről is... :D Szóval kinőttem a 'már csak azért is meg fogom nektek mutatni' korból.
@Nóra: Állítólag ki lehet még manapság is fogni a távol-keleti piacokon. Ezt viszont csak hallomásból tudom.
@Öreg Néne: A személyszállító járművekről mindenféleképpen. Még az őshazájában is. :D
Mondjuk elég kalandos módon került ide az a darab gyümölcs. Az egyik ismerősnek valami számtech kínja volt és a kínai(? valami távol keleti piac, az biztos) piacon jutott eszébe rámcsörögni. Valami olyasmit mondott mászkálás közben, hogy "Fúj! Mi ez a rohadt büdös?" Na, akkor szagolta ki, hogy az bizony valami tüskös bizbasz. Mivel másnap jött le nagyfaluból vidékre, meggyőztem arról, hogy kerül amennyibe kerül, nekem olyan márpedig KŐ. Becsomagolta hétrét nejlonba, a csomagtartóba rakta, de azért csak megült az autóban a szaga. :D
Sajnos az udvaron kellett elfogyasztanom, mert anyám öklendezve zavart ki a konyhából... Igencsak sok erőt kellett gyűjtenem ahhoz, hogy a számba kerüljön, de nem bántam meg - egy tétel lehúzva a bakancslistáról. Összefoglalva, mintha háromhetes dögöt szopogatna az ember, ami egy picit vaníliás és enyhén erjedt mindengyümölcs ízű. Az első falatoknál igencsak meg kellett küzdeni a nyeléssel...
Nem kell szagolni. Érződik az messziről is. :D De nincs rossz íze, amikor szereztem, akkor fájt 7500 forintba kilója - és ennek már sok éve... Az ára és a viszonylagos beszerezhetetlensége miatt nem lesz rendszeresen fogyasztva.
Igaz az enyém még csak tavaly készült és müa bordákkal, de a több éve foliázo ismerös tanácsára használt lepedöböl tépett csikokkal tekertem be.Vagy mert nem ért akkora szél,vagy a textil miatt meg nem "égett" folia jol birta a bordáknál.
A vasalás helyett meg szegeltem ,,,
A radiátorra csináltam egy kis szélesítést így elférnek a tálcák.
Én ilyenekbe vetem a magokat az aljukon van 6 6-7 mm furat .
3*5 =15 palánta nevelőm fér bele. 
Seres Olivér körte. Itt már lehullott a lomb, fagyos reggelek se bántották. (és a poloskák se!) Igénytelen, szívós, de a legfinoabb aromát kapja ilyenkorra.
A kép nem a legjobb, de látni az ubikat.
