Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 597. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Csíkszeredában le kell venni a Városháza feliratot
2017.02.16.
Csíkszeredában is le kell venni a Polgármesteri Hivatal épületéről a Városháza feliratot. A Csíki Hírlap megtudta, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amit Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a helyi önkormányzat nyújtott be, a Városháza felirat eltávolításáról rendelkező jogerős ítélet megsemmisítését kérve.
Nem maradt hazai jogorvoslati lehetőség a Méltóságért Európában Polgári Egyesület által kifogásolt Városháza felirat megvédésére – a rendkívüli perorvoslati kérelem volt az utolsó, amivel próbálkozhattak. A bíróság Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester magánszemélyként benyújtott perbe-avatkozási kérelmét sem vette figyelembe, ő azért kérte ezt, hogy a fellebbezés elutasítás esetén a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson a felirat érdekében. A döntés arra kötelezi a helyi önkormányzatot és a polgármestert, hogy a Városháza feliratot távolítsák el a hivatali épület homlokzatáról. A Dan Tanasă vezette egyesület 2015 novemberében indított pert a felirat eltávolításáért."
Csak 10 perce vezetett a rendőrnőt elgázoló kamionos
Egyórás tárgyalást követően 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték azt az erdélyi magyar kamionsofőrt, aki hétfőn sodorta el az épp intézkedő fiatal rendőrnőt az M5-ösön. A román állampolgárságú férfi bocsánatot kért az áldozat családjától. T. Andrást halálos közúti baleset gondatlan okozásával gyanúsítják.
A férfi a lap szerint több mint tíz éve dolgozik kamionsofőrként, egymillió kilométert vezetett már csak annál a cégnél, ahol a baleset idején is dolgozott. A tragédia előtt kipihent volt, mindössze 10 perce ült a volán mögött, éppen Hódmezővásárhelyre igyekezett.
"Teljesen jogos igény, hogy egy olyan községben, ahol a lakosság 65%-a magyar, magyarul (is) beszélő iskolaigazgató legyen."
De a román barátaidnál (sőt a tót tesóidnál is) - mint a tények is igazolják - az a "természetes", hogy a kisebbségek jogait lábbal tiporják, és az uralmuk alá került magyarságnak még azokért a jogaiért is küzdenie kell, ami egy normális demokráciában teljesen nyilvánvaló...
Ne reménykedj, fajvédő, ez nem a kommunista blokk, ha neked nem tetszik a pofája, azt nyugodj meg leszarja mindenki, a kedvedér nem tilcsák ki. Te bolsevik.
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 596. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Koronkai iskolaügy: bojkottal fenyegetnek a szülők
2017.02.12.
Mivel senki nem jelentkezett az igazgatói vizsgára, a tanfelügyelőség arra kérte a tanári közösséget, javasoljanak valakit az állás betöltésére. Az akkori igazgató szerette volna, hogy maradhasson, azzal biztatva őket, hogy nyugodtan javasolják őt, mert minden elvárásnak megfelel.
A tanfelügyelőség azonban a mindössze két – köztük a saját gyermekét – tanító román óvónőt nevezte ki igazgatóvá, aki nem tud magyarul.
A pedagógusok és a szülők ezzel nem értenek egyet, mivel a tanulók többsége magyar, és úgy vélik alkotmányos joguk magyar igazgatót kapni az iskola élére. A koronkai iskolának 218 tanulója van, közülük mindössze 30 román nemzetiségű, akik közül húszan járnak az összevont 1-4 osztályba és ketten még óvodások. A tanügyi törvény előírja, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban az egyik intézményvezetőnek kötelessége ismerni a kisebbség nyelvét. Mivel a koronkai iskolában nincs aligazgató, a törvény értelmében az igazgatónak ismernie kell a magyar nyelvet.
Az ügy megoldása érdekében a szülői közösség képviselői többször is tárgyaltak a tanfelügyelőséggel, de egyelőre eredménytelenül. Elmondták, jövő hétre újabb időpontot kértek, mert amennyiben rövid idő alatt nem történik pozitív változás, nem fogják iskolába engedni a gyerekeiket."
Romániának soha nem lett volna szabad csatlakoznia az Európai Unióhoz – mondta Nigel Farage, a UKIP korábbi vezetője egy rádióműsorban. A politikus egy betelefonálóval is vitába keveredett, aki rasszizmussal vádolta meg.
Farage heti rendszerességgel vendége az LRC betelefonáló műsorának. Pár napja Románia is szóba került az elmúlt hetek tiltakozáshulláma kapcsán. A nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes UKIP egykori vezetője szerint az országot 2007-ben nem kellett volna felvenni az Európai Unióba, mivel még nem fejeződött be az átmenet a kommunista uralomból – olvasható az Express beszámolójában.
Hozzátette, örül, hogy Nagy-Britanniának most már nem kell egy politikai közösséget alkotnia Romániával, és hihetetlennek nevezte, hogy korábban ilyenre volt példa.
Farage kitért a román Btk. korrupcióellenes szigorán enyhítő sürgősségi kormányrendeletre és egy példával hozakodott elő: „Ön egy köztisztviselő. Ön 35 ezer font értékben lopott. Rendben uram, akkor ennyi, most a kezére csapunk”, mondta a politikus.
Ezután az egyik betelefonáló rasszistának nevezte a Brexit egyik élharcosát és közölte, hogy a brit politikusok is lopnak. Farage erre úgy válaszolt, hogy a korrupció teljesen átszövi a román társadalmat továbbá Románia az az ország, ahol nagyjából 4 millió embert diszkriminálnak etnikai alapon.
„Hihetetlen, hogy egy ilyen országgal alkottunk egy közösséget”, tette hozzá.""
Csak egy ilyen primitív, balkáni, barbár oláh csürhe képes az ilyen felháborító kegyeletsértésekre. A legfelháborítóbb azonban az, hogy a magát "nemzetinek" kikiáltó kormányunk, ezt az égbekiáltó gazságot - a katonasírokra vonatkozó érvényben lévő szerződés ellenére - szó nélkül tűri!... :(
Az alábbi írás tökéletes látlelete a mai "demokrtikus" Romániának!
Ennek a szarrágó, soviniszta, trágyadomb államnak még mindig az a legnagyobb "gondja", hogy az uralma alatt élő magyarságot miként tudja csesztetni, megalázni... :(
"A prefektusok a fejlődés kerékkötői
2017.02.09.
Tamás Sándor egyik kifogásolt feliratot mutatja.
Ahelyett, hogy a térség fejlesztésében lenne partnere a megyei és helyi önkormányzatoknak, a prefektúra pereket zúdít a nyakukba. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján Sebastian Cucu kormánymegbízottnak egy korábbi nyilatkozatára reagált. Idézte Codrin Munteanu korábbi prefektust, miszerint az a feladatuk, hogy a kézifék szerepét töltsék be a helyi közigazgatásban.
Tamás Sándor a megyei tanács januári soros ülésén kitört zászlóvita során említette, hogy 2012 óta a prefektusok több mint száz eljárást indítottak a megyében anyanyelv- és jelképhasználat okán. Sebastian Cucu évértékelőjén erre reagálva közölte, nem tudja, az elnök honnan vette a számot, mert adataik szerint csupán 38 ilyen bírósági eljárás volt, és ezek közül csak ötben érintett a megyei önkormányzat. Tamás Sándor most viszontreagált: „a prefektus matekje páratlan, de nem hibátlan”. Kifejtette, 2012 és 2016 között 104 esetről van szó, ezek 96 iratcsomót jelentenek. Ezekből 2 büntető jegyzőkönyv, 44 felszólítás és 50 bírósági ügy. És ezeken kívül ott van a hivatásos feljelentő, aki 16 pert indított. A Dan Tanasă megyeházának címzett 190 beadványából összeállított iratcsomót felmutatta az elnök.
A felszólításokból többnyire bírósági eljárás következett. Arra is volt példa, hogy a felszólítás a bírósági idézéssel egy napon érkezett meg. Sok esetben a felszólítás is elmaradt, a Kovászna Megyei Törvényszék idézéséből tudták meg, hogy keresetet nyújtott be az éppen aktuális prefektus. A jóindulat hiányáról árulkodik az említett 50 bírsági ügy, mely a megye közigazgatási egységeire vonatkozik. Kovászna Megye Tanácsát hét felszólítás és tíz bírósági kereset érinti, pontosított az elnök, aki idézett egyes esetekből.
Néhai Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester ellen azért indítottak eljárást, mert nem viselte a kék-sárga-piros keretszalagot a Kőrösi Csoma Sándor Líceum fennállásának 55 éves évfordulóján. Olyan kereset is volt, hogy kötelezzék az alperes önkormányzatot Sepsibodok község bejáratánál felállított „kézműves” helységnévtábla kicserélésére. A községben a hivatalos bejárati tábla – fent Bodoc, alatta Sepsibodok – mögött, a hídon túl állítottak egy köszöntő táblát: Isten hozott Bodokon/Bine aţi venit în Bodoc felirattal. Egy másik keresetben a kökösi önkéntes tűzoltó-alakulat székházának feliratába kötöttek bele, nem tetszett, hogy a román és a magyar szöveg egymás mellett van, kérték, hogy a románt a magyar fölé helyezzék. Az elnök kedvence az, amikor a megyeháza iratainak háromnyelvű fejlécét kifogásolták. Két prefektus is felszólítást küldött, végül beperelte Dan Tanasă, ám elveszítette a pert a táblabíróságon.
Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét tízezer lejre bírságolták, mert nem voltak megelégedve a visszaszolgáltatás ütemével. Tamás Sándor hozzátette, Romániában nem itt kellene keresni a visszaszolgáltatás lassúságát, hanem egész más helyen, mint az elmúlt időszak bizonyította. S ezt az esetet nem is számolták bele a közölt adatba. Azt viszont igen, hogy Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét ötezer lejre bírságolták, mert 2014-ben Románia nemzeti ünnepén „nem volt elég zászló kitűzve”.
Az elnök elmesélte, egy Aurel Filon nevű állampolgár a Călăraş megyei Săruleşti Gară nevű településről észrevette és kifogásolta, hogy Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat által támogatott, a László Kálmán Gombászegyesület által a Székely Nemzeti Múzeumban szervezett Gombanap plakátja nem kétnyelvű, hanem külön volt magyar és külön román nyelvű plakát. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. Érdekes módon, szóról szóra ugyanazt a beadványt, ugyanazokkal a hibákkal, elírásokkal nyújtotta be a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is ebben a kérdésben.
Tamás Sándor ironikusan kifakadt: az országban minden probléma meg volt oldva, már csak a kökösi önkéntes tűzoltók tábláján levő sorrend és a megyeháza fejlécének kérdése maradt. Az a gond, hogy amíg az önkormányzatok konkrét gondok megoldásával foglalkoznak, a prefektusoknak – amint azt Codrin Munteanu megfogalmazta az akkori belügyminiszter jelenlétében – a helyi közigazgatás kézifékének szerepét kell betölteniük, mondotta Tamás Sándor. Hozzátette, sajnos nagyon sokszor igaz is, hogy a prefektusok Székelyföldön kézifékként működnek. 2012 óta Codrin Munteanu, Dumitru Marinescu, Marius Popică és Sebastian Cucu volt prefektus. A legtöbb támadás – 44 eset – a legrövidebb ideig regnáló Marius Popică idejében született. A kormánymegbízottak többségéről elmondható, hogy egy gyufásdoboznyi fejlesztési értéket nem hoztak a megyébe."
"Kelemen: Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni
2017.02.08.
Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán a parlamentben, a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján.
Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től kezdődően (a tüntetéseket és magát a bizalmatlansági indítványt kiváltó Btk.-módosító sürgősségi kormányrendelet kibocsátásának napja), hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni.
A szónok kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre.
„Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?" – tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt. Kelemen Hunor szerint nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatásokra alapoznak. (...)
„A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában" – jelentette ki Kelemen Hunor." (...)
"A neni itt elmeseli hogy ha jolertem mar 39-evet ledolgozott a Roman Nepkoztarsasagban,hat ennyit mar en is csak nem tudom hogy hol dolgozhatott?"
Nem jól értetted ütődöttkém!
Az idős asszony az "állam"- és nem a "Román Népköztársaság" kifejezést használta. És miért ne dolgozhatott volna 39 évet Romániában, amikor ott él? Sőt, a szülei, nagyszülei, dédszülei, ükszülei, szépszülei, stb., is ott éltek. Ez lenne az egyik dolog...
A másik pedig az, hogy ez a hivatal (bíróság) a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön van, ahol a tömbmagyarság él, és a lakosság kb. 80%-a szerencsére még mindig magyar!A román állam aláírta azt az EU-s kisebbségi egyezményt, amiben garantálja, és törvényileg is megerősíti, hogy azokon a helyeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%-ot (amit egyébként eléggé magasra rakott ez a tetű, soviniszta banda), ki kell írni mindent magyarul is, és aki nem tud románul, azt magyarul kell kiszolgálni, és tájékoztatni az ügyével kapcsolatos folyamatokról.
Tehát a Székelyföldön nem szükséges az "államnyelvet" ismerni, mert a hivatalnokoknak kötelességük (lenne) magyarul beszélni azokkal az ügyfelekkel, akik nem tudnak románul! Nos erről tájékoztat a videó, hogy a románok a saját törvényeiket sem tartják be, és hogy milyen felháborító, primitív, bunkó módon viselkednek a magyar ügyfeleikkel. Örülök, hogy segíthettem!
Ui: és ha már az "államnyelvet" emlegeted, még mindig nem válaszoltál arra az egyszerű kérdésre, hogy az egykori Magyarországon miért volt az "elnyomás" és "magyarosítás", ha egy tótnak is meg kellett valamennyire tanulnia a magyart, mint idegennyelvet, és most miért nem elnyomás és tótosítás az, ha a "csodálatos" tót állam kötelezi a magyarokat a tót nyelv tanulására?! Ráadásul anyanyelvként kell nekik tanulniuk egy olyan nyelvet, ami nem az anyanyelvük!...
